Ady Endre: a Sion-hegy alatt és Kassák Lajos: Bajlódás az apával című versek

összehasonlító elemzése

Ady Endre 1877-ben született Érdmintszenten. Debrecenben jogi akadémiára

jelentkezett, de otthagyta és újságírással kezdett el foglalkozni.Ady haláláig
munkatársa a Nyugatnak. Szerelmei Léda és Boncza Berta volt, de csak az utóbbival
kötött házasságot. 1919-ben halt meg, mint a Nemzet halottja. Kassák Lajos 1887-
ben született Érsekújváron. Tizenévesen félbeszakította tanulmányait. 1919-ben
Bécsbe emigrált és ott is élt 1926-ig. Egész életét az Avantgard töltötte ki. Két
felesége volt, Simon Jolán és Kárpáti Klára. 1967-ben hunyt el Budapesten.
A Sion-hegy alatt és a Bajlódás az apával című versek Istenes versek, a Sion-hegy
alatt epikus versnek számít. A Sion-hegy egyenlő a Sínai-heggyel, ahol Isten új
szövetséget köt Mózessel. A Sion-hegy arra utal, hogy a költő megtalálja a saját
istenhitét. Ady művének hangulata melankólikus, míg Kassák műve szomorú
hangulatú. Ady leírja hogyan képzeli el Istent emberi alakban az első versszakban. A
második versszakban metaforákat használ az idő leírására mint például “Paskolta a
ködöt”,”zord ég”, “ólmos eső pereg a magasból” ez azt jelenti, hogy ködös időt
képzelt el a költő és valószínűleg rossz idő lehetett. A 3. versszakban megjelenő “régi
ifjúság” a költő lelkének a metaforája. A 7.versszak a találkozás végérvényes
meghiúsulását fejezi ki a “vár” ige ismétlése, az “ül” passzív ige megjelenése illetve a
“Halotti zsoltár”, ami az ember életében az utolsó zsoltár.
Kassák Lajos egy megszólítást, felkiáltást intéz Isten felé a vers végén. Keresi az
istenhitet, de az Úr eltávolodik tőle.
Ady Endre és Kassák Lajos verse arról szól, hogy mindketten meg szeretnék találni
az istenhitet és Isten segítségét kérik, hogy vezesse őket át a mélypontjukon.