Összehasonlító verselemzés

Ady: A magyar Messiások és Kovács András Ferenc: Új magyar

Messiások

Ady Endre és Kovács András Ferenc látszólag azonos című és tartalmú versének
elemzése megmutatja, hogy valójában mennyire különbözik a két vers. A két
különböző korban keletkezett versből megtudjuk, hogy a megváltók sorsa
magyar földön más, mint a világ többi részén.
A két vers alakjukban egyeznek, ritmusuk és a rímek hasonlóak, Ady nyolcsoros
művének mintájára íródott Kovács verse, de a téma megközelítése különbözik.
A „messiás” kifejezés egy szimbólum, ami az első versben, mint megváltó
szerepel, míg a második versben, kapzsi gazdagokra, lekicsinylő, sértő
szándékkal használja a költő. Ady nagyon borúsan látja a változtatni akaró
magyarság helyzetét „Sósabbak itt a könnyek”, ellentétben Kovács Andrással,
aki kritizálja az új magyar messiásokat „S a fájdalmak mismások:”.
A magyar messiásokban a költő a változtatni akaró újítókat nevezi messiásnak,
ahova a lírai énjét is sorolja, a változni nem akaró magyar valósággal szemben,
hiszen saját tapasztalata van a messiások sorsáról. A változást nem hozó
küzdelem ellenére a magyar messiások ezerszer is próbálkoznak és folytatják
küldetésüket „Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek,”. Itt fedezhető
fel az Adyra jellemző „mégis-morál” tudat.
Már a címből gondolhatjuk, hogy a „messiásokat” más nemzetek messiásaihoz
fogja hasonlítani, hiszen ő a magyarokról beszél. Nem is tudjuk meg igazából,
hogy kihez, mihez hasonlítja a magyar messiásokat, csak azt, hogy mennyivel
nehezebb a sorsa a magyar újítóknak „Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is
mások.” Az „ezerszer” szó használata természetesen túlzás, ami azt fejezi ki,
hogy a magyar messiások ezerszer többet tesznek, mint más nemzetek
messiásai, és mégsem jutnak semmire.
Kovács költeményében sem tudjuk megmondani, hogy kihez és mihez
hasonlítja a magyarság jelenlegi állapotát. Az „itt” szó utal, arra, hogy a
magyarokról beszél, és a „ma” szó pedig arról, hogy az Ady korához képest ma
könnyebb a messiásoknak, „Jósoknak itt ma könnyebb,”.
A Kovács András versében a keresztnek is más a jelentése, mint Adyéban. Az
első versben a dicsőség jelképe, míg a másodikban egy eszköz az
érvényesüléshez, amelyben arról ír a költő, hogy ezek a messiások a
gazdagságukkal akarnak előrébb jutni „Üdvük nincs - majd szereznek.” Ady
versében a kereszt vállalása kényszer volt, Kovácsnál önként vállalták a hírnév
reményében „Beállnak mind keresztnek.” Ebben a műben a mégis-morál, (mely
a kudarcok ellenére sem adják fel a küzdelmet), itt jelentőségét veszíti.
Összességében elmondható, hogy mindkét vers a korabeli valóságot vázolja,
ami mindkettőben elég kilátástalan és elszomorító. Ady versében nem adják fel
a küzdelmet, harcolnak a végsőkig a változás reményében, addig Kovács András
versében a feleslegessé vált küzdelem hangulata érződik.