12.

Tétel – Nyelvtan
A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázta példákkal
I. Első próbálkozók: közé tartozik: Dévai Bíró Mátyás, Geleji Katona István és Vörösmarty
Mihály. 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia megalkotta az első helyesírási
szabályzatát, azóta beszélünk "akadémiai" helyesírásról. (A mai magyar helyesírás 299
szabálypontot tartalmaz.)
A mai magyar helyesírás 299 szabálypontot tartalmaz. A helyesírás szabályozottságának
három szintje van:

 szakmai
 köznyelvi
 iskolai – az iskolában egyszerűsített szabályokat tanulunk

II. A magyar helyesírást a következőképpen jellemezhetjük:

 betűíró (nem szótagíró és nem képjeleket használó, legkisebb alapegysége a betű),
 latin betűs, hangjelölő (többségében kiejtett hangokat jelöl, kivéve a mássalhangzó
törvényekben)
 értelemtükröző (világosan elkülöníti a szótövet és a toldalékot)

III. Alapelvek:
 A helyesírási alapelvek alatt azokat az eljárásokat értjük, amelyek szerint szavainkat,
toldalékolt szóalakjainkat leírjuk
 A magyar helyesírásban három fő és egy kiegészítő alapelvet különböztetünk meg: a
kiejtést, a szóelemzést, a hagyományt és az egyszerűsítést
Kiejtés elve:

 A magyar helyesírásban a legtöbb szót úgy írjuk le, ahogy kiejtjük

 Fontos ennek az elvnek a betartása, mert a rövid és hosszú magánhangzók között
különbség van
o rövid-hosszú magánhangzók: irtok-írtok, oda-óda
o egyes-kettős mássalhangzók: kel-kell, hal-hall

Szóelemző írásmód:

 Megesik (például toldalékolásnál), hogy a szavakat nem úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük.
 Ez az elv felismerhetővé teszi az írott szavak alkotóelemeit, egyértelműen elkülöníti a
toldalékot a szótőtől vagy az összetett szavak részeit, míg ez szóban nem mindig van
így. Pl.: lökdös, tudja, csónakkal
 Ide tartoznak a különböző szabályok (részleges hasonulás, teljes hasonulás,
összeolvadás, kiesés, rövidülés).
 Ejtés Alkotó tagok Helyesírás

tammenet tan + menet tanmenet

vísszint víz + szint vízszint

annya any + ja anyja

szerettyük szeret + jük szeretjük

Hagyományos írásmód:

 Azért van rá szükség, hogy megőrizzük a korábban megszokott írásmódot, így

könnyen azonosíthatóvá válnak a korábban született szövegek (főleg neveknél
fontos)

Hagyományos írás Kiejtés

Batthyány battyányi

Cházár császár

Madách madács

 Helyesírásunk őriz egy másik hagyományt is, az ly-t

 Ma már a köznyelvben a j és az ly hangértéke ugyanaz, mégis a korábbi rendszer
emlékét megőrizzük (lyuk, milyen, gólya, pocsolya stb.)
Egyszerűsítő írásmód:

 Ésszerű esetekben egyszerűsíthetünk, rövidíthetünk

o Pl: jegygyel → jeggyel (kivéve elválasztásnál és összetett szavak határán)
 Toldalékoláskor az egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzó esetén (fütty +
tyel → füttyel)
 Nem érvényesül az egyszerűsítés családnevekre és az összetett szavakra
 A helyesírási elvek a következő eszközökkel valósíthatók meg: toldalékolás, különírás
és egybeírás, kötőjelezés, kis kezdőbetű, idegen szavak leírása, átírása
(magyarosítása), rövidítés (mozaikszó), elválasztás, írásjelezés (központozás)
 A helyesírás tartalmaz egyéb "szabványokat": pl. hogyan idézzünk, keltezzünk, a
számokat, címeket, előneveket stb.
 Három területe aprólékosan szabályozva van:
o egybe- és különírás
o összetett tulajdonnevek
o szaknyelvi kifejezések
 Ha ismerjük az elemi szabályokat, nem nehéz elboldogulni
 Bizonyos területeken engedékeny, különösen a kiejtés terén (tied-tiéd, levő-lévő,
felemelkedik-fölemelkedik)