9.

Tétel
Helyesírási alapelvek és írásjelek

Az írás: az emberi beszéd rögzítése grafikai jelekkel. Az írásjegyeket (jelölő) szokásszerű kapcsolat fűzi egy-
egy beszédhanghoz (jelölthöz). A ma egész Európában és a világ nagy részén használt hangjelölő írások őse
a föníciai ábécé.

A helyesírás egyidős az írással (különösen a hangjelölő írással). A magyar helyesírás történetének első fejezete
a latin ábécé betűinek minél jobb alkalmazása a magyar hangrendszerre. Különböző hangjaink írásmódja
hosszabb-rövidebb múltra tekint vissza (bnl*csü).
Helyesírásunk mai alakítója: MTA.
A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Nem cél, hanem eszköz.
Alapvető követelmény a változás és állandóság egyensúlya.

A helyesírás körébe tartozik a külön- és egybeírás, a kis és nagy kezdőbetűk, az idegen szavak írásának, az
elválasztás, a rövidítések és mozaikszók, valamint az írásjelek kérdése.

A magyar helyesírás

– betűíró rendszerű, mert legkisebb egysége a hangokat jelölő betű,

– latin betűs, mert a magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki,
– hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak (pl. az angollal
ellentétben),
– értelemtükröztető, mert az írás az értelmet tükrözi. (Például az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek
különféle fajtáit, az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra, a külön- és
egybeírással megkülönböztetjük a szókapcsolatokat és szóösszetételeket, stb.)

Kettős rendszer:

– A magánhangzók minőségét és hosszúságát a betű fölé tett mellékjelekkel (ékezet) jelöljük.

– A mássalhangzókat betűkapcsolattal különböztetjük meg.
* beszédhangnak külön jele van (kivétel: Ingó * Norbert), és * hangnak csak egy (kivétel: J–LY).

Helyesírásunk alapelvei:

1.) Kiejtés szerinti írás

Alapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte.

A kiejtés szerinti írásmód nem veszi figyelembe a nyelvjárási kiejtést (kell–kő, négy–nígy), a beszélt
nyelvben megfigyelhető ingadozásokat (szőlő–szöllő), és a nyilvánvaló hibákat (köpeny-köppeny).
A tőszavakat általában a kiejtés szerint írjuk.

2.) A szóelemző írásmód – szóelem tükröztető írásmód

A kiejtés az írástól eltér a mássalhangzók találkozásakor megfigyelhető hangmódosulások miatt. Biztosítja

azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag
világosan felismerhető legyen.
* A toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk fel,
ahogyan külön-külön ejtve hangzanak.
A szóelemző írásmódnak két fajtáját különböztetjük meg:
– A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód.
– A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód (fusson, házzal).

3.) A hagyomány szerinti írásmód

Kiejtés rovására. Különösen jelentős a tulajdonnevek helyesírásában vagy az LY használatában.

4.) Egyszerűsítő írásmód

Ésszerű egyszerűsítés. Pl.: – többjegyű mássalhangzók duplázásakor: loccsan,
– toldalékolás következtében egymás mellé kerülő 3 azonos mássalhangzóknál: tollal.

AZ ÍRÁSJELEK

Az élőbeszéd változatos zenei színezetét, hanglejtését, hangsúlyait, ritmusát, szüneteit próbálják meg
visszaadni.

.
Mondatzáró írásjel.
?
Mondatzáró írásjel.
!
Mondatzáró írásjel.
,
Szerepe elkülönítés:
– felsorolás elemei között,
– összetett mondatokban a tagmondatok között.

;
A vesszőnél határozottabb elkülönítést szolgálja
– mondatrészek között,
– többszörösen összetett mondatokban,
– két tagú mondatokban: – ha a mondatok kapcsolása kötőszó nélküli,
– ha a 2. tagmondat tartalma erősen eltér az előzőtől.

:
Szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi, gondolati előkészítés a következő szakaszra.
– Bevezethet idézetet.
– Bevezethet felsorolást.
– Összetett mondatban: tagolásra vagy következtetés előtt.

–
Közbevetések, logikai, hangulati váltások elkülönítésére.
Jelölheti:
– párbeszédben a megszólalás kezdetét,
– egy új gondolatsort, különösen, ha új gondolatot tartalmaz,
– gondolatjelpárként közbevetett gondolatot.

()
Közbevetett vagy kevésbé fontos szövegrészt különít el.
– A közlést pontosabbá tevő, magyarázó, utaló jellegű betoldást foghat közre.
– Hangulati, logikai fordulat elkülönítésére.

Elkülönítés.
– Idézet jelölésére.
– Sajátos érzelmi színezet vagy jelentésmódosulás jelzésére.

…
Gondolatsor félbeszakítása, befejezetlenség, szünet.

Többlettartalmat ad a vastag, dőlt, aláhúzott és r i t k í t o t t szedés is. Fontos a bekezdésekre tagolás és a

pontokba szedés is.

Írásjelek szólásokban, állandósult szókapcsolatokban:

– megkérdőjelez vmit,
– pontot tesz a végére vminek,
– idézőjelbe, zárójelbe teszi.