Tartuffe

(1664)
Kipellengérezi a:
• képmutatók erkölcsét
• Zsarnoki uralmat – Orgon
• Mások HISZÉKENYSÉGÉBŐL élő ember álnokságát

• Öt felvonás
• központi konfliktus: önző, rögeszméjének élő apa körül
• apa-gyerek, anyós-meny ellentét

Francia dráma egyik alapszabálya: fŐszereplŐk háttérben tartása

• Orgon csak az 1. felvonás 4. jelentében
• Tartuffe csak a 3. felvonás 2. jelentében tűnik fel.

Az első felvonás a gazdag és szövevényes expozíció

– alapszituáció
• családi perpatvar Tartuffe miatt
• a családfő jellemét Cléante (rezonőr- az író szócsöve) és Dorine
párbeszédéből ismerhetjük meg
• Orgon és Cléante párbeszédében megvitatják mi lesz Mariane esküvőjével.

Az második felvonás:
• Orgon: Mariane férjéül Tartuffe-öt választja. Mariane a gyermeki
engedelmesség és a szerelem között vergődik gyámoltalanul, sőt ezzel Valér
és Damis boldogsága is veszélybe kerül.
• Dorine leckézteti meg Orgont a fiatalok védelmében.
• A két tehetetlen: Mariane és Valér:)
 Az harmadik felvonás:

• Dorine-nal való párbeszéde: jellemkomikum.

• Ezt követően felgyorsulnak az események. Tartuffe a ház asszonyának a
becsületére tör, de Damis kihallgatja udvarlását.
Ezzel megindul leleplezésének folyamata.
• Orgon nem hisz fiának, és kitagadja.
Sőt lánya kezét, vagyonát és legféltettebb titkát egy királyellenes
összesküvésről Tartuffe-re hagyja.
Cléante észérvei és Dorine szavai sem hatnak Tartuffe-re.

• Találkára hívja Tartuffe-öt, Orgont pedig az asztal alá bújtatja:

helyzetkomikum. Tartuffe kifejti erkölcsi felfogását Elmirának.
• Tartuffe lelepleződik ugyan, de Orgon hiszékenysége miatt mégis ő marad
fölül. Kiutasítja a családot saját házából, a titkot pedig elárulja a királynak.

AZ ÖTÖDIK FELVONÁS A TETŐPONT, MAJD MEGOLDÁS:

• motívumismétlés: Orgon vitatkozik Pernelle asszonnyal
• Valér a letartoztatási parancs hírét hozza, és megérkezik Lojális úr Tartuffe
társaságában. Ez a mű tetőpontja.
• A komédia szabályai szerint azonban váratlan fordulat: a rendőrtiszt Tartuffe-
öt tartoztatja le.
• A darab tehát a vígjátéki hagyományoknak megfelelően szerencsés
megoldással zárul, melyben az író a király bölcsességét, igazságosságát
dicséri. Oka? Az írót az uralkodó segítette, így nyalt be neki.
Francia klasszicizmus jellemzői a műben:
• szereplők: polgárok
(csak tragédiában szerepelhettek nemesek, komédia szereplői a polgárok)
• hármas egység érvényesül: 1 főszál
(Tartuffe ármánykodása és leleplezése), kb. 1 nap, Orgon háza

Cselekmény bonyolításában fontos:

• késleltetés
• konfliktusok
• párhuzamos szerkesztés

 A mű első 4 felvonásából tragédia következne logikusan

– miért lett mégis komédia?

 műfaj konvenciói és közönség elvárásai szerint komédia (polgárok

szerepelnek benne)

 uralkodónak (Napkirálynak) való kedveskedés: deus ex machina – uralkodó

a megoldás

__________________________________________________________________

A történetet összesen öt felvonásra osztjuk szét. Nagyjából egy napot ölel körbe a
történet. Egész idő alatt Orgon házában vagyunk. In medias rest alkalmaz a darab.

Az első felvonás:
A nyitójelenetben megismerkedünk a ház lakóinak többségével. Egy enyhébb vita alakult
ki Pernelle asszony jóvoltából, aki Orgon édesanyja.Ebben a jelenetben megismerjük a
család álláspontját Orgon barátjáva, Tartuffe-fell szemben.Miután az idős hölgy a lakók
elvonulnak és páran magán beszélgetésbe kezdenek. A beszélgetésekből rájövünk
Tartuffe mennyire is fontos szereplő a család életében, szinte az összes beszélgetésben
felmerül a neve. Orgon határtalan izgatottsággal érdeklődik utána Dorinetől, hogy hogyan
is van barátja. Orgon ezután sógorával beszél, aki a társalgás végén rákérdez
Mariane( Orgon lánya) esküvőjével kapcsolatban, miért is van így halogatva, de a férfi
nem felel neki.
Második felvonás:
Orgon elsiet Marianehoz, akit fontos hírrel vár. Az előző felvonásban megtudjuk, hogy a
lány el van jegyezve szerelme által Valérral, az apa ezt azonban most felrúgni készül,
hogy hozzá adhassa Tartuffe-hoz. Ekkor belép a szobába Dorine, aki a lány szabadszájú
szolgája. Dorine először azt hiszi viccel a férfi az új vőlegény jelöltről, de később rájön ezt
komolyan gondolja. Orgon győzködése alatt, állandóan belebeszél és csípős
megjegyzéseket tesz. A ház urát feldühíti, és inkább otthagyja a lányokat. Mariane
önsajnálatba esik, nem tudja, hogy a kiálljon a szerelméért vagy fogadjon szót apjának.
Ekkor Valér is felbukkan, aki ezt a kétséget látva, azt javasolja menjen férjhez Tartuffe-hoz.
Dorine rápirít a két szerelmesre és tanácsokat ad nekik.

Harmadik felvonás:
Damis megtudja apja mire készül, kihez akarja hozzáadni testvérét, amin nagyon
feldühödik. Megtudja azt is, hogy Elmira és Tartuffe beszélni készül, így elbújik a teremben
ahol ez a beszélgetés zajlik majd. Tartuffe és Elmira nem tudja, hogy Damis a szobában
tartózkodik. Tartuffe szerelmet vall a nőnek, aki ezt visszautasítsa. Próbálná megzsarolni
Tartuffe-ot a kezébe kapott információval, hogy így állítsa meg az esküvőt, de ekkor Damis
előbújik és áthúzza a nő tervét. Apja elé állít és elmondja mit látott, aki viszont nem hisz
neki. Tartuffe mellé áll a vitában. A felvonás végén kitagad mindenkit az örökségéből és
Tartuffe-ot teszi meg egyedüli örököseként.

Negyedik felvonás:
A negyedik felvonásban Orgon előrehozatja lánya esküvőjét Tartuffe-val még aznap
estére. Elmira, hogy felnyissa férje szemét merész dologra vetemedik. Terve, hogy tőrbe
csalja Tartuffe-ot azzal, hogy hamisan szerelmet vall neki. Elbújtatja Orgont az asztal alá
majd behívja Tartuffe-ot. Ekkor próbál hízelegni a férfinak aki először kételkedik a nőben,
de a végén elhiszi a szerelmi vallomását. Egy csókot akar lopni tőle, de ekkor Orgon
előbújik az asztal alól. Ekkor a ház urának már világos, hogy Tartuffe átverte őt. Orgon
elzavarná a csalót, de a férfi rápirít, hogy ez már az ő háza, nincs joga őt elküldeni.
Tartuffe egy bosszút emleget és egy bizonyos kazettáról is szó esik. Orgon nem
magyarázza el mi is ez, de tudjuk, hogy baj lesz belőle.
Ötödik felvonás:
Megtudjuk mi is volt ez a kazetta:  Orgon törvény elől menekülő barátja bízta rá és annak
iratait tartalmazza. A ház lakói közben megtudják, hogy Orgon elüldözte Tartuffe-ot.
Nemsokra rá színre lép a Lojális Úr, aki kilakoltatni készül a ház lakóit. A család magába
süllyedve várja, hogy mi fog kisülni ebből, Pernelle asszony is ráébred kit is fogadtak ők
maguk közé. Valér toppan be nemsokára, aki figyelmezteti Orgont, hogy meneküljön, hisz
királyi parancsot adtak ki ellene a kazetta miatt. Orgon azonnal elmenekülne de
összefutnak Tartuffe-val és a rendőrhadnaggyal, akik megállítják őt, így nem jut ki a
házból. Orgon azt hiszi, hogy börtönbe zárják, ekkor azonban Tartuffe-ot tartóztatják le a
ház ura helyett. Kiderül, hogy a király tisztában van vele Tartuffe mekkora egy csaló és,
hogy azért kellett ez a színjáték, hogy Orgon előtt tudják letartóztatni Tartuffe-ot.
Semlegesítik Orgon adományozó iratát, így a ház tulajdonjoga visszaszáll a családra,
illetve a kazetta birtoklásáért sem vonják őt felelősségre. 

Szereplők rendszere
Orgon konfilktusba ütközött Damissa és Elmirával, mert nem akarta elhinni nekik,
hogy Tartuffe milyen ember is.
Ezenkívül Marianeval és Dorineval az esküvő, pontosabban az új férj jelölt miatt.
Tartuffe-ot eleinte istenítette, de később rájött milyen ember is ő és akkor kirakta a
házból.

Cléante, Dorine, Marine, Valér, Damis, Elmira megveti és nem kedveli Tartuffe-ot.
Tartuffe szerelmes Elmirába.

Ki a rezonőr? Jellemezd!

Cléante a rezonőr. A férfi jeleníti meg a műben a józan észt. Tárgyilagosan ítéli meg a
helyzeteket, nyugodt és átgondolt karakter. Kompromisszumok híve. Nem forrófejű mint
Damis, nem naiv mint Orgon és nem is álnok. Nyugodtan próbálja lekommunikálni
véleményét Tartuffe-val kapcsolatban. Végig jó tanácsokkal látja el a családot.
 2. Tartuffe jellemzése (mikor jelenik meg - miért?, milyen korú?...)

Tartuffe egy végtelenül álnok ember. Hazudós, álszent és manipulatív, nincs

benne semmi bűntudat és megbánás. A műből megtudjuk, hogy számtalan csalást
követett már el. Azonban szerintem intelligens is egyben, hisz aki képes olyan
szinten megvezetni egy embert, mint ő Orgont, az nem lehet ostoba. Okosan
kitervelte a lépéseit és majdnem sikerült kiforgatnia a családot a vagyonukból.
Pontosan tudta, hogy mikor mit kell mondania. Én úgy tippeltem, hogy körülbelül 40
éves lehet vagy annál fiatalabb. Tartuffe, annak ellenére hogy már az első
felvonástól kezdve emlegetve van, csak a harmadik felvonás második jelenetében
bukkan fel személyesen.

3. Orgon jellemzése (megjelenése a műben, kapcsolata a családtagjaival,

Tartuffe-fel...)

Orgon önmagában nem lenne rossz ember, de a cselekedetei az egész mű alatt

átgondolatlanok voltak. A sok butaság amit elkövetett, ellenszenvet váltott ki
belőlem. Az hogy ennyire naiv volt és, hogy a családja helyett Tartuffe kapta meg az
összes figyelmét és empátiáját, feldühített. Rossz apaként és férjként ismertem
meg, de a mű említést tesz arról, hogy régen ez nem így volt. Tartuffe elvakította őt
hamiskodó hitével. Orgon valamilyen oknál fogva rajongott Tartuffe-ért. Ezt a
rajongást Orgon anyján kívül senki sem értette meg.
Közben sajnálatra méltó is volt, hisz a történet végéig vak reménnyel követte
Tartuffe-ot, a végén pedig rá kellett jönnie, hogy csúnyán átverték.

Orgon az első felvonás negyedik jelenetében bukkan fel.

4. Van szereplő, aki nem alakoskodik - képmutatóskodik a műben?

Dorine volt az a szereplő, aki mindig azt mondta ki, ami a szívén volt. Sosem
rejtegette gondolatait, vagy köntörfalazta volna őket.
 5. Melyik a mű "egérfogó-jelenete"?

A mű-egérfogó jelenete az volt, amikor Elmira visszahívta magához Tartuffe-ot

beszélgetni. Ez idő alatt azonban Orgon az asztal alatt rejtőzködött és várta, hogy
mi fog kisülni az egészből. Elmira azt mondta Tartuffe-nak, hogy szívesen válna a
szeretőjévé és szívesen fogadná az udvarlását, ez azonban hazugság volt, csak
szerette volna leleplezni a férfit. Tartuffe viszont elhitte neki és arra kérte a nőt,
hogy tegyen a szerelméről tanúbizonyságot is. Csókot akart tőle kapni. Ekkor
azonban Orgon kibújt az asztal alól így Elmira elkerülte a csókot. Így csalták tőrbe
Tartuffe-ot.

6. Komikum a műben a jellem- vagy a helyzetkomikumból adódik?

A mű szerintem főként jellemkomikum, hisz a műben szereplő emberek

jellemvonásai sokszor végletekbe nyúltak át. Tartuffe szenteskedése, Dorine
nagyszájúsága, Orgon naivsága megnevetteti az olvasót.

Azonban helyzetkomikumnak is nevezhetjük, hisz az egérfogó jelenet kimondottan

vicces szituáció volt, illetve Tartuffe és Orgon megismerkedése illetve barátságuk
kezdete is nevetséges.

7. Megoldás? Véleményed róla?

A lehető legjobb megoldás ami születhetett, igazi szép befejezés. A rossz

elnyerte a méltó büntetését, a jók pedig boldogan élnek míg meg nem halnak. Azaz
reméljük, hogy így történt. A családban számtalan kimondatlan tüske lehet, amit
még helyre kell tenniük maguk között, azonban Tartuffe eltűnése után, minden
esélyük megvan erre.

8. Ki a számodra legszimpatikusabb, illetve legellenszenvesebb szereplő a

drámában? Döntésedet indokold!
A legszimpatikusabb szereplő a drámában Dorine volt, aki az egész műben
őszinte maradt. Számtalan vicces pillanatot okozott. Nyers és őszinte
gondolataival racionálisan látta a helyzetet, ami segített a szereplőknek is,
hisz tudott nekik segíteni.

A legellenszenvesebb Tartuffe volt, aki a történet végéig hazudott a családnak,

pofátlan volt és telhetetlen. Nem ismert hálát és alázatot. Csaló volt, álszenteskedő
és gonosz. Sosem szeretnék ilyen emberrel találkozni.