Wolfgang Amadeus Mozart

A varázsfuvola

Mozart operáinak kiemelkedő alkotása. Egyszerűsége végtelenül csalóka. Minél jobban elmélyedünk
benne, annál inkább felfedezzük a mélyebb összefüggéseket, szimbolikus jelentéseket.

Keletkezése: Mozart olasz,párizsi,német utazásai során megismerkedik az opera világával. Hatással van rá
mind a korabeli vígopera (opera buffa), mind a komoly opera ( opera seria). Fő érdeme, hogy megteremti a
német nemzeti operát.
A varázsfuvola keletkezésének idején (1791) Mozart már súlyos beteg, anyagi gondokkal küzd, s megtörte
apja halála is. Mondanivalójának megértése szempontjából fontos tényező, hogy Mozart tagja volt a kor
haladó szellemű társaságának: a „ szabadkőműves páholynak”. Ennek alapgondolata az emberiség
összetartozása, erkölcsös élet, tevékeny szeretet, és hogy az ember magában hordozza a boldogság
lehetőségét,csak meg kell harcolnia érte.
Szövegkönyv: Emanuel Schikaneder: Mozart barátja, színész, rendező, színműíró, költő.
Színhely: Ókori Egyiptom
Szereplők:

Sarastro basszus
( a szeretet és a bölcsesség templomának főpapja)
Tamino tenor
( ifjú herceg)
Öreg pap basszus
Második pap tenor
Az éj királynője koloratúr szoprán
( büszke )
Pamina, a leánya szoprán
Első hölgy szoprán
Második hölgy mezzoszoprán
Harmadik hölgy alt
Papageno bariton
( madarász, egyszerű népi figura, kedves, természet gyermeke, gyors eszű, jó humorú)
Papagena szoprán
Monostatos, szerecsen tenor
(Sarastro szolgálatában álló szerecsen. Kellemetlen, gúnyos ember, aki a sötétség erőit képviseli.)
Három fiú
Papok, rabszolgák, Sarastro kísérete, nép

Első bemutató: 1791. szeptember 30. Bécs.

Nyitány: Az opera megkomponálása után írta. Inkább epilógus szerepe van.
Az ünnepélyes Adagio-ban megszólaló zenekar jelenti,hogy mély és komoly szándékú operát hallunk. Az
első 3 akkordot gyakran tekintik a „szabadkőműves páholy” bejáratán való 3 kopogás szimbólumának.
A harsonák mély tónusa egy nyugalmas, természetfölötti világot tükröz. Az Allegro rész fúgaszerkesztésű.