A környezet és összetevői

• biotikus – élő
• abiotikus – élettelen
◦ Az élőlények és a környezet közötti, valamint az élőlények közötti kölcsönhatásokkal
foglalkozó biológiai szakterület – ökológia
◦ A környezet összetevőit, amelyek kihatnak az életfolyamatokra és az élőlények
megnyilvánulásaira (élet) feltételeknek nevezik pl: hő, fény

• Az abiotikus környezeti tényezők

napsugárzás-fotoszintézis alapvető feltétele befolyásolja az életfolyamatok gyorsaságát,
lefolyását

▪ víz:
→ biztosítja az anyagszállítást
→ a vegyi folyamatok feltétele
→ a fotoszintézis feltétele
→ a vízi élőlények légzése
→ a vízi élőlények életfeltétele

▪ légkör:
→ a légzés feltétele
→ a fotoszintézis feltétele
→ a fehérjék szintézisének feltétele
→ Napsugárzár, hőmérséklet

▪ talaj
→ a szervezetek táplálékának alkotóeleme
→ táplálék a lebontók számára
→ a növények gyökereinek rögzítése
→ a talajlakó élőlények életfeltétele

1. Napsugárzás –
• A fotoszintézis energiaforrása – a nap fényenergiája átalakul kémia kötések energiájává
(szervetlenből szerves: Víz és oxigén → cukor)
• A szerves anyagok, amelyeket a növény előállít → elsődleges biomasszává
• A napsugárzás befolyásolja a növények életét
• nappalok éjszakák váltakozása és változik a hőmérséklet is
• a napsugárzás hat az állatok aktivitására is
◦ nappali – kecske
◦ alkonyati – lepke
◦ éjszakai – denevér, bagoly

2. Hőmérséklet-
• Nagy mértékben befolyásolja az élőlények aktivitását.
• Sokféle hőmérséklet helyzethez alkalmazkodtak ami megnyilvánul- testjegyekben,
viselkedésben, életciklusban.
• hideg térségben a növények:
◦ kisebbek, sűrű szőrzet borítja őket, télen hagymák, gumók segítségével vészelik át a
telet
◦ Állatok: rovarok – apró szőrzet, madarak – sűrű tollazat, pehelytoll réészét növeli meg
zsírréteg, emlősök – sűrű szőr+ zsírréteg
 3. Víz –
• A növényeknél megkülönböztetünk szárasságkedvelő, nedvességkedvelő vízi növényeket.
• A víz mennyiségét a növény különbözőképpen szabályozza pl: gázcserenyílásaik zárásával
• szukkulens növények (víztárolók)- aloe vera, kaktusz
• állatok: vízi emlősök- hód(sűrű zsírral bevont szőrzet)
• vízhiány esetén a vízi állatok mélyre vagy az iszapba mennek
→Csiga héjfedővel zárja el magát

4. levegő –
• fontos tényezői: sűrűség, hőmérséklet légáramlás
• A légáramlás lehetővé teszi: növények beporzása
• pici rovarok terjedését is segíti

5. talaj
• Porozitás/likacsosság
• vízáteresztő képesség
• só tartalom
• kémhatás (PH érték)
• Edafon = talajlakó élőlények összessége
• Humusz =lebomlott élőlények, növények (minél több a humusz annál jobb a
termőképessége)

Biotikus környezeti tényezők

• társulás (biocönózis) – Az élőlények együttese ugyanabban a környezetben és időben együtt él
• faji diverzitás = fajok sokrétűsége (sokszínűsége)
• átmeneti sáv = Ökoton – pl: rét és erdő-fajok keveredése
• ökológiai fülke = niche – minden fajnak a saját környezetében specifikus helye, funkciói
vannak pl: élőhely, fényviszony, hőmérséklet, táplálék

• populáció-ugyanannak a fajnak a képviselői amelyek egy adott helyen, időben együtt élnek
◦ populáció tulajdonságai
1. nagyság, egyedszám-populáció abszolút egyedszáma
2. egyedsűrűség, denzitás- egyedszám egységnyi területen
3. térbeli eloszlás, diszperzió- szétterjedés a környezetben
4. kormegoszlás- különböző korú egyedek aránya
5. ivararány szexuális index-hímek, nőstények aránya
6. populáció létszámnövekedése- az újszülött és elhalt egyedek aránya

Élőlények és környezet kapcsolata

• tolerancia – tűrőképesség = a különböző környezeti feltételek elviselésének képessége
• Ennek a mértékét ökológia valencia határozza meg
◦ minimum és a maximum → Ökológia tényezők két szélső értéke, itt élnek a
baktériumok
◦ Pesszimum → környékén csakis az egészséges és fiatal egyedek tűrik a legjobban
◦ Optimum → itt érzik magukat a legjobban

• Kozmopolita → széles a toleranciájuk a tűrőképessége, jól bírják a megpróbáltatások,

széles ökológiai valencia, és tág a tűrőképesség(pl.: patkány, cápa, gyomok)
• Bioindikátor – szűk alacsony tűrőképessége (zuzmó, pisztráng, folyami rák)
 Az élőlények közötti kapcsolatok
• lehetnek a kapcsolatok:
◦ semleges
◦ pozitív
◦ negatív
Neutralizmus (semleges)
konkurencia (versengés)
predáció (zsákmányszerzés)
parazitizmus (elősködés)
Szimbiózis (együttélés)
kommezalizmus
(asztaltársaság)
az eltérő ökológiai niché-jű közös Fű – harkály
környezetben élő fajok közötti
kapcsolat
azonos nichéjű fajok közötti kapcsolat Gyomnövények –
termesztett fajok
a ragadozó és a zsákmány viszonya a Róka – nyúl, pocok –
ragadozó általában nagyobb de a héja
populációja kisebb
az élősködő és a gazdaszervezet Kullancs – emlős
viszonya a parazita kisebb
kölcsönösen kedvező tartós együttélés gomba-fa
két különböző faj között
az egyik faj számára hasznos epifita a fán nő,
együttélés amely a másik fajt nem borostyán a fa
károsítja segítségével
 ökoszisztéma
• A táj élő és nem élő összetevői alkotják → közöttük kölcsönhatások alakulnak ki, pl: az
anyagkörforgalomban és az energiaáramlásban
• Ezekben a folyamatokban a táplálékláncok közvetítésében vesznek részt

• Az élőlényeket a táplálékláncban elfoglalt helük alapján osztjuk 3 csoportba...

◦ PRODUCENSEK (termelő) – Fény-energia segítségével egyszerű szervetlen
anyagokból szerves anyagot termelnek pl: zöld növények, fotoszintetizáló baktériumok

◦ KONZUMENSEK (fogyasztó)
1. rendű fogyasztók/ primer – növényekkel táplálkoznak pl: növényevő állatok
2. rendű fogyasztók/szekunder – más állatokkal táplálkoznak vagy élősködnek pl:
kisebb ragadozók, paraziták
3. rendű fogyasztók/ terciális – ragadozókkal is táplálkozhatnak pl: csúcsragadozók

◦ REDUCENSEK (lebontók) – Ürülékkel az elhalt producensek és konzumensek testével

táplálkoznak amelyek nem hasznosult energiát nyújtanak nekik pl: apró talajlakók,
gombák, baktériumok

• A tápláléklánc típusai:
1. legelő, zsákmányoló típus
2. lebontó
3. parazitikus

• Táplálékláncra példa
→ fű – szöcske – gyík – gólya róka
→ magok – egér – kígyó – bagoly
• az élőlények rendszerint több tápláléklánc részei: táplálékhálózatokat hoznak létre
• a tápláléklánc kezdetén álló növényekbe káros anyag kerül (permetszerek)- akkor a felette
lévő konzumensekbe kerül majd eljut a emberekbe is

az ökoszisztéma fejlődése:

• Élet feltételek az ökoszisztémában hosszú időszakok során változnak pl: klímaváltozás, víz,
légkör minőségének változása + emberi tevékenység
• Ökológiai szukcesszió – az ökoszisztéma 1 évnél tovább tartó fejlődése amely során
megváltoznak a társulások egy adott helyen-
◦ elsődleges szukcesszió – azokon a helyeken amelyeket nem foglaltak még el az
élőlények pl: lávamezők, csupasz sziklák
◦ másodlagos szukcesszió – egy sérült ökoszisztéma megújulása pl: szélvihar után, lavina
omlás után
• progresszív állapot – az ökoszisztéma érik vagy stabilizálódik, növekedik és fokozatosan
fejlődik
• klimax ökoszisztéma – amikor az ökoszisztémában az abiotikus és a biotikus környezeti
tényezők egyensúlyban vannak