KÉMIA

Alaptudományok:

Fizika – az anyaggal és mozgással, erővel és energiával foglalkozó természettudomány. fő

célja a világegyetem megismerése.
Kémia – az anyagok minőségi változásaival, szerkezetével, tulajdonságaival és
átalakulásaival foglalkozik.
Biológia – az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének és
környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Földtudományok – a Földdel foglalkozó tudományágak tartoznak ide (geológia, geofizika,
geokémia, geográfia)
Csillagászat – az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek
megfigyelésével és magyarázatával foglalkozik.

Anyagok és tulajdonságaik:

Szilárd halmazállapot – határozott alakú, megtartják alakjukat, rácsszerkezetű, nem tölti ki a

rendelkezésükre álló teret maradéktalanul, nem összenyomhatóak=térfogatuk állandó.

Folyékony halmazállapot – nincs állandó alakjuk, nem töltik ki a rendelkezésükre álló teret,
felszínük mindig vízszintes, nem összenyomhatóak.

Gáz halmazállapot – nincs állandó alakjuk vagy térfogatuk, maradéktalanul kitöltik a

rendelkezésre álló teret, összenyomhatóak.

Hány fokon párolog a víz?

A víz minden hőmérsékleten párolog. Gyorsabb a párolgás, ha magasabb a víz és a
környezete hőmérséklete. Az a hőmérséklet, amikor a vízből gőz lesz, az a forráspont. Ennek
értéke 100 celsius fok.

Halmazállapot-változás:
Olvadás – a szilárd anyag folyékonnyá válik
Párolgás – a folyadék légneművé válik
Fagyás – a folyadék szilárd anyaggá válik
Lecsapódás – a gőz folyékonnyá válik

Mit értünk MÉRÉS alatt?

A fizikai mennyiségeket meg kell mérni és csak utána lehet őket összehasonlítani. A mérés
során az adott mértéket összehasonlítjuk a mértékegységgel és meghatározzuk, hogy a
mérendő mennyiség hányszor nagyobb vagy kisebb az elfogadott mértékegységnél.
SNI mértékegységrendszer:

HOSSZÚSÁG mérése:
2 pont közötti távolság, hosszúság-szélesség-magasság-vastagság  mind a test méreteire
utal
TERÜLET meghatározása:
A hosszúságból indulunk ki, alapmértékegysége a négyzetméter.
TÉRFOGAT meghatározása:
Mértékegysége a köbméter, a területből indul ki.
TÖMEG mérése:
A tömeg a fizikai testek egyik alapvető tulajdonsága, amely a bennük lévő anyag mennyiségét
jelöli. Minden fizikai testnek van tömege.

Tömeg – a fizikai testek anyagmennyiségét jellemzi, a tehetetlenség mértéke.

Súly – erő, amellyel a test a Föld nehézségi erejének hatására az alátámasztási pontot nyomja.

A tömeg és súly közötti összefüggés: - A vízszintes felületen nyugvó vagy mozgó test súlya
azonos a Föld nehézségi erejével.

Testek sűrűsége – A sűrűség az a mennyiség amely kifejezi az anyag egységnyi térfogatának

a tömegét.

Az anyagok tulajdonságai:
Fizikai tulajdonság – szín, szag, halmazállapot, oldódás, forráspont, sűrűség
Kémiai tulajdonságok – reakciókészség, éghetőség, toxicitás

Az élettelen természet alapismeretei

Nap, napfény, napsugárzás – fény és hőforrás, a légköri folyamatok fő energiaforrása.
Napsugárzás:
Elektromágneses hullámok, melyek a Föld felszínéig hatolnak
A megvilágítás hossza és intenzitása a természetben nem egyenletes, hanem periodikusan
változik. – oka: A Föld forgása saját tengelye körül valamint a Föld keringése a nap körül. A
szervezetek számára hőforrás is.

Látható fény (fehér fény) – az embernél és az állatoknál lehetővé teszi a látást. A növények
alapvető fotoszintézisének E-forrása.
Infravörös sugárzás – az élő és élettelen testek elnyelik, ezáltal felmelegedik.
Ultraibolya sugárzás – a légkör ózonrétege nagy részben elnyeli, nagyobb mennyiségben az
életre is veszélyes, kis mennyiségben létfontosságú.

A Légkör – A Föld gázburkát alkotja. Szükséges az élőlények légzéséhez és a növények

fotoszintéziséhez is. Az élet szempontjából nélkülözhetetlen a légkör ÓZONRÉTEGE –
amely a káros UV-sugárzás túlnyomó részét elnyeli, ezzel óvja a Földet.
Részei:
Troposzféra – 0-10 km, itt zajlanak a meteorológiai jelenségek (széláramlás, légmozgások)
Sztratoszféra – 10-50 km, itt található az ózonréteg (kb. 20-30 km magasan)
Mezoszféra – 50-80 km, itt égnek el a Föld felé becsapódott meteoritok
Termoszféra – 80-800 km
Exoszféra – 800 km-en felül, elérheti a több tízezer km-t is.

Savas eső forrása – kéntartalmú, kőolaj és szén elégése, belső égésű motorok….
Savas eső következményei – kőzetmállás, épületek vakolatának mállása, vizek savasodása…

TALAJTAKARÓ:
A talaj a földfelszín legfelső rétege, mely a geoszférák hatása révén keletkezik és fejlődik a
kőzetrétegből.
Talajtípusok – feketeföld, barnaföld, vörösföld, lösztalaj
Talajtakaró részei (PEDOSZFÉRA) – humusszint – felhalmozódási szint – anyakőzet –
alapkőzet
Jelentősége – a talajlakó állatok és mikroorganizmusok élettere, táptalajként szolgál a
növényeknek. A talaj ásványi anyag tartalma meghatározza a vizek ásványi anyag tartalmát
is.

VÍZBUROK:
A földfelszín 71%-át borítja víz. A hatalmas vízkészlet 97%-a sós víz, 3%-a édesvíz de ennek
2,2%-a jégtakaró a Déli-sarkon.
A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben található. Körforgás révén azonban a Föld
vízkészlete állandó mozgásban van, így összekapcsolja az összes geoszférát.
Víz jelentősége – az állati és növényi testek alkotórésze.
Vizek felosztása – felszíni ( állóvíz, folyóvíz), felszín alatti (talajvíz, rétegvíz, ásvánvíz)
TERMÉSZETISMERET

NÖVÉNYEK
Gyökérmódosulások:
 raktározó – sárgarépa
 gyökérgumó – dália
 léggyökerek – orchidea
 kapaszkodógyökér – borostyán
 támasztógyökér – kukorica
 szimbiotikus – hüvelyesek
 hausztóriumok – paraziták, fagyöngy

Szár fajtái:
Dudvaszár – leveles szár
Tőkocsány – levéltelen szár
Szalmaszár – üreges, tagolt

Szármódosulások:
 törpehajtás – rövid oldalhajtás
 szukkelens szár – kaktuszok
 gyöktörzs – gyöngyvirág
 szárgumó – karalábé
 hagymagumó – kardvirág
 szárkacs – szőlő
 inda – eper

Levél feladatai – vízleadás, gázcsere

Levéltípusok – sziklevelek, asszimilációs levél, fallevelek, viráglevelek
Levélerezetek – villás, párhuzamos, szárnyas, tenyeres
Levéllállás – szórt, áttellenes, örvös, levélrózsa
Levélmódosulások – rügypikkelyek, levélkakacs, levéltövis, levélhüvely, pozsgás levelek,
rovarfogó levelek
Növényi szaporítószervek – spórás és magvas

VIRÁG
Feladata – ivarsejtek képzése, megporzás, megtermékenyítés
Virágtakaró – viráglepel, külső zöld csészelevelek, belső színes sziromlevelek

MAGVAK
Nyitvatermők – egyetlen hím ivarsejt egyesül egyetlen petesejttel. (toboz)
Zárvatermők – kettős megtermékenyítés

Növények életciklusa:
Évelők – bokrok, dudvás szárúak
Egyévesek – paprika, bab, napraforgó
Kétévesek – zeller, káposzta, sárgarépa
Fotoszintézis – a napenergia kémiai energiává alakul át, amelyet a sejt a fotoszintézis
lebonyolítására, egyszerű cukrok, összetett cukrok, fehérjék, zsírok előállítására használ.

Bőrszövet:
Kutikula – levél és szár felületén, véd a kiszáradástól
Gázcserenyílások – két vese alakú zárósejt, közöttük légrés
Hidatódák (víznyílások) – állandóan nyitva levő gázcserenyílások

Kétszikű növények:
Csírájukon két egymással szembenálló sziklevél van, fő és oldalgyökerek, levelek erezete
szárnyas vagy tenyeres, 4-5 tagú virágok, csésze és sziromlevelek
 közönséges gyertyán, kakaófa, gyapot, pipacs, szegfű, cukorrépa, spenót, erdei
szamóca, szója, lencse, lucerna, paradicsom, kakukkfű
Egyszikű növények:
Csírájukon egy sziklevél, járulékos gyökérrendszer, elszórt edénnyalábok, egyszerű levelek,
háromtagú virágtakaró
 fehér liliom, hóvirág, agáskosbor, kókuszpálma,

ÁLLATOK
Ivari kétalakúság – nemek közötti különbségek, külső-belső megtermékenyítés
Másodlagos nemi jelleg – a hímek és a nőstények közötti eltérések
Hermafroditizmus – a hím és a női ivarsejtek ugyanabban a szervezetben jönnek létre.

Utódok világrahozatala:
tojásrakó – megtermékenyített tojásokat raknak, embrionális fejlődés az anyaszervezeten
kívül megy végbe.
eleventojó – a fejlődés az anyaszervezetben megy végbe, a peték burkai a peterakáskor
repednek fel.
elevenszülő – utódjaik születésüktől kezdve képesek önállóan élni.

Emlősök – közös jellegük a tejmirigyek, vannak tojásrakó emlősök, a többi elevenszülő,

ösztönös viselkedés, testhőmérséklet 36-38°C, belső megtermékenyítés. ( nyúl, sün, róka,
fóka, delfin, panda, koala)

Madarak – hüllőkből fejlődtek ki, két láb-két szárny, száraz-mirigytelen szőr, szaruból
képződött tollak, üreges csontok, zúzógyomor, szaporodás-fészekhagyó-fészeklakó (fekete
rigó, füsti fecske)

Hüllők – magzatburkok, pikkelyes bőr, 4 végtag, JACOBSON-SZERV: levegő ízleltetése,

belső megtermékenyítés
Teknősök – elcsontosodott páncél, elszarusodott csőszerű száj, tojásrakók
Kétéltűek – mirigyekben gazdag bőr, Jacobson-szerv-gödrök a szájpadláson, belső
megtermékenyítés.
PARAZITÁK
Galandférgek – akár 20m hosszúak is lehetnek, testük felszínén kinövések vannak, fejen
tapadókorongok és horgok amelyek létrehozzák a szelvényeket.
Fonálférgek – izomösszehúzódásos mozgás, emésztőrendszer két nyílássaé, válivarúak-ivari
kétalakúság, talajban élők, vízben élők.
KULLANCS – életük során 2 vagy 3 gazdaegyedből táplálkoznak, (pete-lárva-nimfa
stádiumok- kifejlett egyed,imágó).
 vírusos kullancs – magas láz, zavart állapot
 lyme-kor – gyűrű alakú kiütés, izületi fájdalmak, szívkárosodás
 babéziózis – kutya súlyosan belázasodik, sötét vizelet
 tularémia – tüdőgyulladás, nyirokcsomó megnagyobbodás

GOMBÁK
Önálló birodalmat alkotnak, nem képesek a fotiszintézisre, testüket többsejtű telep alkotja,
ivartalan szaporodás osztódással és spórákkal, ivaros szaporodás ivarsejtek egybeolvadásával.

Gombák táplálkozása – szaprofiták, paraziták, szimbionták

Jelentőségük – a szerves anyagokat szervetlenné alakítják, ezek egy részét a növények
újrahasznosítják.

Nyálkagombák – egysejtű vagy plazmódiumosak, károkat okoznak.

Járomspórás gombák – az emberek gombás megbetegedéseinek okozói
Tömlősgombák – a gombafonalak végén tömlőszerű képződmény található, amelyen 8 spóra
képződik.
Élesztőgombák – egysejtűek és sarjadzással szaporodnak. Élesztőjüknek köszönhető a kenyér
kelesztése, a sör és bor erjesztése és sok más anyagcseretermék ipari méretű termesztése.
Szövedékes gombák – a gyümölcsök, zöldségek rothadását okozzák.

Ehető gombák – fehér tinórugomba, csiperke, érdesnyelű tinórugomba, tőkegomba,

gévagomba, kucsmagomba
Mérgező gombák – sátántinóru, gyilkos galóca, légyölő galóca, fenyő-tőkegomba.

JACOBSON-SZERV – több állatban megtalálható járulékos szaglószerv amely a feronomok

felismerésére szolgál.

TOXOPLAZMÓZIS – parazita fertőzés, az élősködő az álladó testhőmérséklettel rendelkező

állatokat fertőzi, többet között az embert is.

Nyílt keringési rendszer – a szív kilöki a vért az artériákba amelyek az üregek rendszerébe
nyílnak. A vér kis nyomással kiömlik ezekbe az üregekbe és körülmossa a szerveket. Így
történik a szövetek és vér közötti gáz-és anyagcsere.