Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem

Marosvásárhelyi Kar

Növényorvosi szak

A burgonyabogár

Leptinotarsa decemlineata

(EPPO kód: LPTNDE)

Hallgató neve: Farkas János

Szak: Növényorvosi I. év

2022
 Tartalomjegyzék
Bevezetés .................................................................................................................................... 2

Rendszertana .............................................................................................................................. 3

Morfológiai leírása ..................................................................................................................... 3

Biológiája ................................................................................................................................... 5

Elterjedése .................................................................................................................................. 6

Tápnövényei ............................................................................................................................... 7

Kártétele ..................................................................................................................................... 8

Diagnózis és beazonosítás .......................................................................................................... 9

Védekezés................................................................................................................................. 10

Biológiai védekezés .............................................................................................................. 10

Agrotechnikai módszerek ..................................................................................................... 11

Kémiai védekezés ................................................................................................................. 12

Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 14

1
 Bevezetés

Az emberi civilizáció mindennapi életében és szinte minden tevékenységében a rovarok

jelen voltak és vannak. Számos esetben, egyes fajok az adott kultúrnövény és civilizáció alapját
képezték. Egyes fajok és az ember közötti párhuzamot bizonyítja a sok irodalmi alkotás, a
művészetek, szabadidős szórakozás.
Nyelvben és irodalomban megjelenő rovarokról szóló írások „A fúria” (K. Roberts),
detektívregénye, „A méz íze” című alkotás. Szatírákban és erotikus művekben megjelenő
rovarszimbólumok „Az aranybogár” (E. A. Poe).
A zene világában is ihletődnek rovarokról erre egy nagyon jó példa:
„Pillangókisasszony” amelyben egy teljes operaművet szenteltek a rovarokra.
Képzőművészetek esetében az egyik kiemelhető rovar a Scarabeus, amelyet
Egyiptomban istenként imádtak, a nappal azonosították. Az ősi Kínában rovaramuletteket
használtak az úgymond rossz szellemek elűzésére. Festészetben a méh volt egy fontos motívum,
Szűz Mária jelképeként tartották. Későbbiekben Mathias Grünwald festményében a méhkas
jelenik meg mind a templom szimbóluma „Madonna a Kertben” című művében.
A díszítőművészetben is megjelennek a bogarak, lepkék és más színesen csillogó fajok,
amelyeket indiánok ékszerek alapelemeiként használtak.
Ha számszerűsíteni szeretnénk a Földön eddig leírt rovarfajok számát, akkor ez az érték
legalább 3 millió, de olyan elképzelések is vannak, hogy akár 30 millió sem lehetetlen. (Balog
és mtsai. 2008).

2
 Rendszertana
1. táblázat: A burgonyabogár rendszertani besorolása
Ország Állatok
Törzs Ízeltlábúak
Altörzs Hatlábúak
Osztály Rovarok
Rend Bogarak
Család Levélbogárfélék
Nemzetség Leptinotarsa
Faj Leptinotarsa decemlineata
Forrás: EPPO Global Database

Morfológiai leírása
Az imágó 9-12 mm hosszú ovális alakú, 4 -7 milliméter széles, hátoldala erősen
domború. A repülésre alkalmas egy pár recés szárnyat kemény kitinpáncél szárnyfedők
takarják, melyek élénksárgák, rajtuk öt-öt fekete csíkot találunk. Innen ered a neve is:
decemlineata, ami tízcsíkosat jelent. A csíkok olykor középtájon összeérhetnek, ily módon H
alakú mintát képezve, illetve néha a szomszédos sávok teljes hosszukban is összeolvadhatnak.
A feje csaknem függőlegesen lefelé áll, felülről alig látható. A fej és az előtor alapszíne
narancssárga, rajta fekete foltokkal. (Sáfrány, 2017).

1.Kép: Burgonyabogár imágó

Forrás: EPPO Global Database

3
 2. Kép: Burgonyabogár tojások
Forrás: EPPO Global Database

Az összetett szemeik bab alakúak. A csápuk fonalas, 12 ízből áll, az utolsó íz az utolsó
előttivel összeolvadt, nem mozgatható. Lábuk valamivel világosabb, mint a test alapszíne, a
lábfejek négy ízűek. A tojások színe a citromsárgától a narancsvörösig változik, alakjuk
hosszúkás ovális, 1,5-1,8 mm hosszúak, 0,7-0,8 mm szélesek. A tojások felülete ragadós, a
nőstények 20-30-as csomókban, szinte kizárólag a levelek fonákjára helyezik őket. A lárvák
kezdetben pirosak, később narancssárga vagy hússzínűek. Hátoldaluk domború, hasuk lapos. A
fej, a lábak és az oldalakon látható két-két szemölcssor fekete színű. Az alacsonyabb
hőmérsékleten fejlődő lárvák többnyire pirosak, a magasabb hőmérsékleten fejlődők
sárgásvörösek. A lárvák három vedléssel, négy fejlődési fokozaton esnek át. A bábok 7-9 mm
hosszú szabad bábok. Vedlés után élénk narancsvörös, később halvány narancssárga színűek
(Marczali, 2019).

3. Kép: Burgonyabogár lárvák és bábok

Forrás: Világhálóza

4
 Biológiája
Az átlagosnál melegebb, csapadékosabb tavasz és nyár kedvez a tömeges
felszaporodásának. Évente két nemzedék fejlődik, a második nemzedék imágói telelnek a
talajban, 5-15 cm mélyen. Mediterrán országokban akár három nemzedék is kifejlődhet egy év
alatt. A bogarak általában március végétől hagyják el a talajt. Ha a hőmérséklet 6-10 napon át
10 °C fölött marad, és az előző időszakban csapadék is hullott, az imágók megkezdik a
telelőhely elhagyását. Nem egyszerre hagyják el a talajt, egyesek a telelőhely elhagyása után
visszatérnek a talajba. Az intenzív táplálkozás csak másfél két héttel az előjövetel után indul
meg. Általában a kikelő lárvák csoportosan, az imágók magányosan táplálkoznak, élnek. A
nőstény egyedek a 20-30 petéből álló petecsomókat raknak a növény leveleinek fonákjára. A
nősténynek termékenysége elérheti a 300-800 db tojást. A lárvák 4-15 nap után kelnek ki, majd
sorozatos vedlésekkel érik el a negyedik stádiumot. A burgonyabogár lárva fejlődésének négy
stádiuma van (L1, L2, L3, L4). Ezen stádiumok között 3 vedlés történik. A negyedik stádiumú
lárvák, miután táplálkozásukat befejezték, beássák magukat a talajba. Ezt követően egy
körülbelül egy centiméter átmérőjű bábkamrát készítenek, majd bábbá vedlenek. Az ökológiai
feltételektől függően, a lárvakelés és az imágók megjelenése között 14-56 nap telik el.

Terjedésüket elsősorban a repülésük segíti, mely szélben gyorsabb. Tömeges

repülésük csak 25 ℃ fölött figyelhető meg és kedvező, szeles időjárás esetén 200-300 km-t is
megtesznek (Sáfrány, 2019).

4. Kép: A burgonyabogár fejlődési életszakaszai

Forrás: Világházlózat

5
 Elterjedése
Őshazája feltételezhetően Mexikó és az USA határára tehető, ahol eredetileg
gyomnövényeken (Solanum rostratum, S. cornutum, S. carolinense) élt. Első alkalommal,
1811-ben Thomas Nuttall gyűjtötte be. Az USA területére, mexikói telepesekkel érkezhetett,
ahol először 1824-ben Thomas Say találta meg, az észak-amerikai Colorado állam Sziklás-
hegységének vidékén. Mint a burgonya kártevőjére 1859-ben Nebraska és Colorado térségében
figyeltek fel. 1876-ra elérte az USA keleti partjait, 1879-re pedig már elterjedt a keleti
partvidékén is. 1876-ban egy Texas államból érkező hajóval került Liverpool kikötőjébe.
1901-ben figyelték meg az első tömeges felszaporodását Angliában, Tilbury környékén. Az
1922-es években, Franciaországban (Bordeaux) tömegesen elszaporodott és mivel terjedését
nem tudták megfékezni, így onnan elterjedve 30 év alatt meghódította egész Európát.
Magyarországon 1947-ben Héderváron találták meg először, ahol 1997-ben bronz szobrot
állítottak, az ellene kibontakozó, szervezett növényvédelem tiszteletére. 1949-ben már
Romániában is megjelent, az ötvenes évekre hazánkban már mindenütt elterjedt (Marczali,
20119).

5. Kép: A hédervári burgonyabogár szobor

Forrás: (Sáfrányi, 2007)

6
 6. Kép: A burgonyabogár elterjedése világviszonylatban
Forrás: EPPO Global Database

Tápnövényei

Tipikus oligofág faj, tápnövényei kizárólag a burgonyafélék (Solanaceae) családjába

találhatóak. A növénycsaládban található növényfajok között komoly különbség van, abból a
szempontból mennyire kedveli a kártevő őket. Vannak olyan burgonyaféle növényfajok, amin
a teljes fejlődés végbemegy, másokon a lárvák csak vontatottan vagy egyáltalán nem fejlődnek.
Teljes értékű, elsődleges tápnövényei a burgonya (Solanum tuberosum), a tojásgyümölcs
(Solanum melongena), a dinnyelevelű csucsor (Solanum heterodoxum) és a kengurualma
(Solanum laciniatum). A vadon élő hazai csucsorfélék közül a nadragulyán (Atropa
belladonna) és a beléndeken (Hyosciamus niger) a teljes fejlődési ciklus végbe tud menni.

7
 2. Táblázat: A burgonyabogár tápnövényei

Szervezet, tápnövény Típus

Brassica oleracea (BRSOX) Tápnövény
Cichorium endivia (CICEN) Tápnövény
Cichorium endivia var. latifolia (CICEL) Tápnövény
Daucus carota subsp. sativus (DAUCS) Tápnövény
Lactuca sativa (LACSA) Tápnövény
Petroselinum crispum (PARCR) Tápnövény
Solanaceae (1SOLF) Vad/Gyom
Solanum (1SOLG) Vad/Gyom
Solanum lycopersicum (LYPES) Tápnövény
Solanum melongena (SOLME) Tápnövény
Solanum tuberosum (SOLTU) Fő tápnövény
Vegetable plants (2VEGP) Tápnövény
Forrás: EPPO Global Database

Kártétele
A lárvák, és az imágók egyaránt károsítanak. Az első stádiumú 1,5-2 mm-es lárvák
miután elfogyasztották tojáshéjaikat, a levelek fonákján eleinte hámoznak, később lyuggatnak.
A második lárvastádiumú lárvák már nagyobb lyukakat rágnak a leveleken és időnként
karéjoznak. A legnagyobb kárt a harmadik és negyedik stádiumú lárvák okozzák karéjozó
rágásukkal.

7. Kép: Idős és fiatal lárvák kártétele (Forrás: Világhálózat)

8
 Nagyszámú lárva esetén tarrágás következik be, a levéllemezek elfogyasztása után
még a főereket, illetve a szárat is megrágják. A károsítás átlagos években május elejétől
augusztus közepéig tart. A későn lerakott tojásokból kifejlődő imágók a burgonya betakarítás
időszakában, kényszerhelyzetből a felszínre került gumókat is megrágják.

8. Kép: Burgonyagumón táplálkozó imágók

Forrás: (Marczali, 2019)

Diagnózis és beazonosítás
A levelek szabálytalanul, durván karéjozottan rágottak, súlyos kártétel esetén
a teljes növényi felület elpusztul, csak a levélnyelek, esetleg a főerek,
valamint a főbb szárak maradnak meg. Ezt nevezik tarrágásnak. A nagy
lombkártétel következtében a növény új lombozatot fejleszt, ez a gumókötést
és a gumók fejlődését nagyon visszaveti. A termésveszteség akár 70-% is
lehet. A felszínre került gumókon durva hámozgatást okoz. (Forrás:
http://trebag.hu/docs/2012_11_13/hu/768burgonya.pdf ). A lárva és az imágó is károsít. A fiatal
lárvák hámozgatnak, később lyukakat rágnak a levélbe. Az imágók és az idős lárvák karéjoznak,
tarrágást okoznak. A levelekre rászárad a barnás fekete ürülék. A nyári nemzedék imágói
belerághatnak a gumókba is (Forrás:
https://agro.bayer.co.hu/termekek/karositok/kartevok/?id=66 ).

9
 9. Kép: Burgonyabogár kártételének tünetei
Forrás: Világhálózat

Védekezés

Biológiai védekezés
Lehetőségeket kínálnak az őshonos entomofág és entomopatogén természetes
ellenségek, viszont korántsem eléggé hatékonyak, hogy kordába tarthassák a felszaporodó
kártevőt. Nagy reményeket fűztek az őshazájában a burgonyabogarat eredményesen gyérítő
ragadozó poloskafaj (Perillus bioculatus) európai betelepítéséhez, viszonyt sajnos nem jártak
sikerrel. Más lehetőségek, baktérium tartalmú rovarölő szerek (Pyretrin vagy Bacillus
thuringiensis tartalmú szerrel (Novodor), táplálkozást gátló növényi kivonatok alkalmazása,
imágó-lárvatetemek présnedve. Megelőzésként alkalmazható eljárások: erősítőként erjesztett
csalánlével, páfránnyal takart talajt, vegyes kultúra létesítése fokhagymával, fokhagymalével
permetezett növények, algamésszel és kőzetőrleménnyel beszórt levelek, réz tartalmú szerek
riasztó hatásúak az imágókra, az ágyások köré vetett védőnövények: csombor, fehér árvacsalán,
fokhagyma, körömvirág, len és torma, riasztó hatású a bazsalikomlé, a mezei zsályalé, az
orgonalevéllé, a paradicsomlevél-főzetés a varádicslé, gipsszel, fahamuval beporozni a
növényeket (Sáfrány, 2007).

10
 10. Kép: Perillus bioculatus burgonyabogár ragadozása

Agrotechnikai módszerek
Vetőgumó előcsíráztatása és idejében történő kiültetése valamelyest csökkenti az áttelelt
kártevőnépesség és utódainak kártételét, megfelelő izolációs távolság betartása, burgonya
sorköz takarása szalma mulccsal vagy fóliával, növénytársítás fokhagymával, zöldbabbal,
tormával, kaporral. Rovarölő szerek nélkül, a kártevő összegyűjtésével védekezhetünk.

11. Kép: Burgonyabogár gyűjtő gép

Forrás: (Sáfrányi, 2007)

11
 12. Kép: Fátyolfóliával takart burgonya
Forrás: (Sáfrányi, 2007)

Kémiai védekezés
A rovarölő szerek használatánál rendkívül fontos a különböző hatásmechanizmusú
hatóanyagok minél gyakoribb rotációja, a rezisztencia kialakulásának elkerülésére. A
burgonyabogár tápnövényeinek alkaloidtartalmát hatékonyan tudja detoxifikálni, ami kettős
előnyt jelent számára. Egyrészt a hemolimfájuk mérgező anyagokat tartalmaz, ami miatt
kevesebb természetes ellenségük van, másrészt az inszekticid hatóanyagokat is hatékonyabban
tudják lebontani hatástalan metabolitokra. Jelenleg 52 hatóanyaggal szembeni rezisztenciája
ismert, minden főbb rovarölő szer hatóanyagcsoportból. A lárvakelésre időzített Bacillius
thuringiensis var. tenebrionis törzsének kristályos endotoxinját tartalmazó készítményekkel
végzett kezelés is hatásosnak minősölt (Marczali, 2019).

12
13. Kép: Magyarországon engedélyezett készítmények burgonyabogár
ellen

13
 Irodalomjegyzék

1. Balog Adalbert, Bálint János, Kiss Klára (2008)-Kertészeti rovartan, Kiadó University
Press Marosvásárhely
2. Dr. Marczali Zsolt (2019)- Inváziós kártevők: a burgonyabogár, Digitális Agrofórum,
Növényvédelem
3. EPPO Global Database, A2 List, Leptinotarsa decemlineata
4. Sáfrány Tibor Gyula (2007)- A burgonyabogár piretroid érzékenységének vizsgálata
egy nyírbátori burgonya termesztő gazdaságban, Szent István Egyetem Agrár- és
Egészségtudományi Kar Tessedik Campus
5. BASF- Burgonyabogár

14