A Habsburg-abszolutizmus és a harmincéves háború

A 17. század világháborúja, egyik legpusztítóbb Európai konfliktus - 3-11 millió ember halálát
okozta. Vallásháborúként indult - a francia Habsburg ellentétként zárult. 

Szakaszai: 
cseh szakasz (1618-1620)
német szakasz (1620-1625)
dán szakasz (1625-1629)
svéd szakasz (1629-1635)
francia szakasz (1635-1648)

V. Károly birodalmát két részre osztotta - a Habsburg család osztrák és spanyol ágra oszlott. Az
osztrák ág alá tartozott Csehország, Morvaország, Szilézia, osztrák örökös tartományok,
magyar korona országai. Mindegyik ország saját rendi gyűléssel és hagyományokkal
rendelkezett. A Habsburgok ezen országok központosítására törekedtek, amit a rendi gyűlések
elleneztek. A NRCS-i cím is az osztrák Habsburgokat illette. A birodalmi gyűléseken Habsburg
Ferdinánd utódai (II. Miksa, II.Rudolf, II. Mátyás) nem tudtak úrrá lenni az állandó vallási vitákon,
amelyek újra és újra megújultak. A birodalom mindemellett továbbra is apró államok laza
szövetsége volt. 

A protestánsok 1608-ban létrehozták a Protestáns Uniót, egy évre rá a katolikusok a Katolikus

Ligát. II. Mátyást halála után a merev katolikus felfogású unokatestvére, az ellenreformáció
erőszakos támogatója, II. Ferdinánd követte a trónon. 

A cseh rendek felkelése

Még II.Rudolf uralkodása során a cseh rendek egy hitlevél (majestátum) által vallásszabadságot
kaptak. III. Mátyás halála előtt a cseh rendek nem fogadták el Ferdinándot királynak, tanácsadóit
pedig 1618-ban kihajították az ablakon (defenesztráció). Elindult a harmincéves háború első
szakasza. A csak trónra a protestáns Unió vezérét, pfalzi Frigyest (“téli király”) hívták meg. A
csehek segítséget kértek Bethlen Gábortól is. A Katolikus liga Ferdinánd mellé állt. A két tábor
1620-ban a fehérhegyi csatában ütközött meg. A cseh rendek döntő vereséget szenvedtek.
Ferdinánd leszámolt a felkelés vezetőivel, 27-et Prágában kivégeztek, többek vagyonát elkobozták
és újraindult a rekatolizáció. Csehországot tartománnyá süllyesztették. 

Német szakasz
Ferdinánd Pfalzot büntette és célja a széttagoltság megszüntetése az NRCS-ban. A katolikusok
Johann Tilly vezetésével győzelmet aratott. A fejedelmek külföldi segítséget kértek. 

Dán szakasz

A fejedelmeket támogatja IV. Keresztély király, azonban Albrecht Wallenstein herceg legyőzte.
1629-ben lübecki béke után Ferdinánd hatalma Észak-Németországban is megerősödik. Az
1555-ös vallásbékét felrúgva folytatja az ellenreformációt. 

Svéd szakasz

A svéd király, II. Gusztáv Adolf sikeresen csatlakozik a háborúhoz, sorozatos győzelmeket aratott,
de az 1632-es lützeni csatában elesett. 1634-ben meghalt Wallenstein, 1635-ben prágai béke

Francia szakasz

Francia-svéd-holland-erdélyi szövetség, a szálakat háttérből Richelieu, majd Mazarin bíboros

irányította. I. Rákóczi György 1645-ben a linzi béke értelmében kilépett a háborúból. 1648:
Münsterben békét kötöttek a franciákkal és a birodalom protestáns fejedelmeivel, később
Osnabrückben hollandokkal és a svédekkel - vesztfáliai béke.

A háború lezárása

• elismerték Svájc és Hollandia függetlenségét

• Svédország megszerezte a Balti-tenger német partvidékét
• Franciaország megkapta Elzászt
• NRCS tartomanyai megtarthatták önállóságukat, a császári cím névleges marad
• az 1555-ös augsburgi vallásbékét kiterjesztették a kálvinistákra