19.

A törökök kiűzése
Thököly Imre

 A kurucmozgalom első nagyobb sikereit Thököly Imre fővezérsége alatt érte el (1678–

1682).

 Thököly könnyűlovas haderejének megfelelő hátteret biztosított az erdélyiek

hallgatólagos támogatása és a francia diplomáciai kapcsolat.

 XIV. Lajos állama támogatta a Habsburg-ellenes mozgalmat.

 A huszonéves kuruc vezér a felső-magyarországi terjeszkedés idején vette feleségül

Zrínyi Ilonát, így a kiterjedt Rákóczi-birtok is irányítása alá került.

 Thököly sikereinek csúcspontján, Kassa elfoglalása után (1682), önálló fejedelemséget

alapított.

 A Felső-magyarországi Fejedelemség az oszmánok vazallus állama lett, létrejöttével az

ország négy részre szakadt, és a Habsburg-uralom látszólag megrendült a térségben.

 A magyar rendek ellenállása és a kurucok győzelmei az abszolutizmus feladására

késztették I. Lipótot.

 Az uralkodó összehívta az országgyűlést (1681), visszavonta rendelkezéseit, és a rendek

nádort (Esterházy Pál) választottak.

 A magyar vezető réteg kettészakadt, a kurucok elutasították az egyezkedést, és

megvetették a Habsburg-barát, labancnak nevezett nemességet.

A felszabadítás kezdete

 Az Oszmán Birodalom Thököly sikereiből a Habsburgok meggyengülését olvasta ki, és

1683-ban Bécs elfoglalására indult.

 A nagy létszámú haderő irányítója (Kara Musztafa nagyvezír) a vazallus fejedelemségek

csapatait is mozgósította.

 Az erdélyiek és a kurucok a dunántúli hadműveletekben vettek részt.

 A megmaradt Magyar Királyság és a császárváros végveszélybe került, felmentésére

német birodalmi csapatok (Lotharingiai Károly herceg) és lengyel királyi seregek

(Sobieski János) indultak.

 Az egyesült keresztény erők megsemmisítő vereséget mértek Bécs alatt a törökre.

  A szentszéki diplomácia létrehozta a Szent Ligát (1684), amelyhez a Habsburgok mellett

több német fejedelemség, Velence, Lengyelország és később Oroszország is csatlakozott.

 XIV. Lajos Franciaországa semlegességet hirdetett.

 A sors különös fintora, hogy a megosztott magyarok közül a kurucok továbbra is a

Habsburgokkal szembeni ellenállásra buzdítottak.

 A Szent Liga erőfölénye lassan kibontakozott.

 A császári seregek elözönlötték Thököly államát, a fővezért pedig az egyik török pasa

túszként rövid ideig fogságba ejtette.

 Mire Thököly kiszabadult, a kuruc sereg nagy része átállt a császáriak oldalára.

 A kuruc fejedelemség utolsó erődítménye, Munkács vára Zrínyi Ilona irányításával két

és fél éven át ellenállt a császári seregeknek.

Buda visszafoglalása

 A keresztény erők 1686-ban indultak Buda felszabadítására.

 A Szent Liga csapatait magyar alakulatok is erősítették (körülbelül 15 ezer fő), a többi

seregrészt a császári hadvezetés az ország más frontszakaszain vetette be.

 Az ostromló német erők a kor modern ostromtechnikai módszereinek (a várat

megközelítő árok- és sáncrendszer kialakítása, a tábort védő külső sáncrendszer

felépítése, folyamatos ágyúzás) és fegyverzeti eszközeinek (ágyúk, mozsarak, aknák)

felhasználásával kezdték a hadműveletet.

 Az utolsó budai pasa (Abdurrahman) csapatai elszántan védekeztek, a török felmentő

hadban bíztak, amelyet azonban a császáriak visszavertek.

 A két és fél hónapig tartó ostrom egy általános roham után sikerre vezetett, és Buda

a 145 éves török uralom után felszabadult.

 A győzelem után a Szent Liga csapatai a Dunántúlon és a Duna–Tisza közén értek el

sikereket (Pécs, Szeged visszafoglalása).

 A következő évben az ellentámadással próbálkozó oszmán sereg súlyos vereséget

szenvedett Mohács közelében (második mohácsi vagy nagyharsányi csata), majd a

császári csapatok benyomultak Erdély területére.

  I. Lipót már a Balkán-félsziget visszafoglalására utasította a csapatait, és a hadműveletek

eredményesen kezdődtek (Nándorfehérvár elfoglalása, 1688), sőt a seregek előretörtek

Szerbiában is.

Elhúzódó hadműveletek

 A Habsburgok győzelmei láttán XIV. Lajos megszegte a korábbi megállapodást, és egy

újabb háborút robbantott ki a rajnai területek irányába (1688–97).

 A bécsi hadvezetés a jól képzett francia seregek ellen átvezényelte Magyarországról a

harcedzett alakulatokat, így a török elleni harcok elhúzódtak.

 Az oszmánok visszaállították hatalmukat Szerbiában (Belgrád eleste), és betöréseikkel a

magyar területeket veszélyeztették.

 A déli frontszakasz váltakozó kimenetelű harcai alatt a hátországban sorra kapituláltak

a megmaradt török végvárak (például Szigetvár, Gyula, Kanizsa, Várad).

 Az oszmánok döntő veresége a zentai csatában (1697) következett be, ahol a Tiszán

átkelő szultáni sereget a császáriak Savoyai Jenő vezetésével megsemmisítették.

 A két fél hosszas tárgyalás után 1699-ben békét kötött (karlócai béke), a törökök

elismerték a Hódoltság elvesztését, az ország területe – a Temesköz kivételével – végleg

felszabadult.

 A császári generálisok a visszafoglalt ország további sorsáról a győztes jogán

intézkedtek.

 I. Lipót hadainak sikere láttán a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztás

jogáról, illetve eltörölték az ellenállási záradékot.

 Apafi Mihály halála után, Thököly Imre török segélyhadakra támaszkodva benyomult

Erdély területére, ahol vereséget mért a császári csapatokra.

 Hatalmát azonban nem tudta megszilárdítani, és egy nagyobb Habsburg-haderő

kiszorította a fejedelemség területéről.

 Thököly Imre a felszabadító háború alatt mindvégig kiszolgálta az Oszmán

Birodalmat, a zentai csatában is a török szultán oldalán harcolt.

 Az Erdélyi Fejedelemséget I. Lipót Bécs irányítása alá rendelte (1691).

 Az uralkodó megőrizte az erdélyi rendek önkormányzati szervezetét és megtartotta a

négy bevett vallás szabad gyakorlatát.

 A nemesi családoknak régi oklevelekkel kellett bizonyítaniuk egy-egy birtokhoz való

tulajdonjogukat, majd csak a birtok becsült értékének 10%-át jelentő fegyverváltsági díj

megfizetése után állították vissza birtoklásukat.

 Az Udvar eközben látványos földadományokkal jutalmazta a hadsereg főtisztjeit, a

hadianyag-beszállítóit.

 Az elhúzódó hadműveletek jelentős költségeit a jobbágyságra hárították, miközben a

felszámolt és helyüket kereső vitézlő rend csapatai kiváltságaikat és kenyerüket vesztve

egy kurucmozgalom kibontakozásában reménykedtek.