A török kiűzése Magyarországról

A török téves helyzetfelismerése:

- a Porta Thököly sikereit a Habsburg Birodalom gyengeségeként érzékelte a
válságot jelentős győzelemmel kívánta ellensúlyozni
- Kara Musztafa nagyvezír hatalmas hadsereggel indult Bécs ostromára
- a császár elhagyta Bécset és segítséget kért/kapott a lengyel királytól, Sobieski
Jánostól és számos más német uralkodótól
- a felmentő sereg az utolsó pillanatban ért oda Sobieski és Lotharingiai Károly
elsöpörték az ostromlókat
- majd a török nyomában haladva Párkánynál ismét legyőzték a törököt és
visszafoglalták Esztergom várát

Buda visszavétele:
- a győzelem hatalmas lelkesedést váltott ki a keresztény világból
- XI. Ince pápa jelentős anyagi támogatást ígért és rávette XIV. Lajost a
fegyverszünetre I. Lipót a háború folytatása mellett döntött
- a pápa közreműködésével megalakult a törökellenes Szent Liga a Habsburg
Birodalom, Lengyelország, és Velence részvételével
- Thököly visszautasította az udvar tárgyalási kísérletét
- a török Thökölyt Váradon tőrbe csalta és a békéért cserébe akarta kiszolgáltatni a
császárnak hiába Lipót már a háború mellett döntött és a kurucok nagy része az
udvar mellett harcolt
- Miksa Emánuel, Lotharingiai Károly vezérek császári, bajor, brandenburgi, magyar
csapatai két hónapos csata után visszafoglalták Buda várát 1686-ban Abdurrahmantól
- a keresztény seregek ellenállhatatlanul törtek előre
- a mohácsi sík közelben legyőzték a török főerőket (Nagyharsány, 1687), majd Miksa
Emánuel bevette Belgrádot
- a következő évben már a Balkán szívében jártak

Francia támadás- a háború elhúzódása:

- XIV. Lajos megrettenve a Habsburg térnyeréstől hátba támadja a Habsburg
Birodalmat lehetőség nyílt a török ellentámadásra
- a háború újra Magyarországon dúlt és elképesztő pusztításokat okozott
- a Habsburg Birodalom bírta a kétfrontos háborút
- Savoyai Jenő tehetséges hadvezér Zentánál ismét döntő győzelmet aratott a török
főerők felett
- az Oszmán Birodalom békét kért megszületett a karlócai béke 1699-ben
- Magyarország és Temesköz kivételével felszabadult, és Erdély is Habsburg
fennhatóság alá került

Erdély betagozódása a Habsburg Birodalomba:

- a meggyengült Erdélyt nem vonták be a háborúba
- Lotharingiai hadai Buda bevétele után megszállták Erdélyt (1687)
- Apafi Mihály kénytelen volt feladni a várakat és hadisarcot fizetni (balázsfalvi
szerződés)
 - Apafi halála után Lipót lett Erdély fejedelme
- Oklevélben a fejedelemség hagyományainak, a felekezeti, a rendi és a
tulajdonviszonyok tiszteletbe tartását Diploma Leopoldinum, 1691
- Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal
- a fejedelemséget a jövőben az erdélyi arisztokraták közül választott kormányzó
vezette a király nevében

Rendek és uralkodó:
- a törököt Lipót csapatai űzték ki Magyarországról a rendek és az uralkodó közötti
egyensúly a dinasztia felé hajlott
- a Buda visszafoglalása utáni országgyűlésen a rendek lemondtak királyválasztási
jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról
- az udvart a magyar rendiség visszaszorítása, a katolicizmus terjesztése és anyagi
csődjének kezelése érdekelte a hódoltsági területeket az Udvari Kamara irányítása
alá helyezték
- magyar birtokosok a földterületeiket csak ,akkor kaphatták vissza, ha sz
Újszerzeményi Bizottság előtt hitelesen okmányokkal bizonyították tulajdonukat és
megfizették a birtok értékének tíz százalékát kitevő fegyverváltságot csorbított a
rendi jogokon, anyagilag előnytelen volt
- a végvári vitézeket és más fegyveres katonákat szélnek eresztették
- a kiváltságot elemeket, a kunokat és a jászokat jobbágyi sorba kívánták taszítani
- az adókat megemelték
- az országot szembeállították a dinasztiával