17.

század
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A 17. század az 1601–1700 közötti éveket foglalja magába. Erre az időszakra esik Anglia és Hollandia
felemelkedése, valamint Spanyolország és Portugália hanyatlása.

A század végén Magyarország felszabadul az Oszmán Birodalom uralma alól.

Tartalomjegyzék
Események
Európa
Kultúra, társadalom
Magyarság
Kultúra
Amerika
Ázsia, Óceánia
Afrika
Irodalom
Vallás
Európa 1648-ban, a 30 éves háború végén
Találmányok, felfedezések
Híres személyek
Magyarok
Külföldiek
Művészek
Egyéb
Évek és évtizedek
Jegyzetek

Események

Európa
Nagyobb változások a filozófia és a tudomány terén, amelyet tudományos forradalomként
lehet jellemezni.
A század elején zűrzavaros idők Oroszországban.
1602 - A Holland Kelet-indiai Társaság alapítása
1603 - Meghal I. Erzsébet angol királynő, a Tudor-ház utolsó sarja. A trónt Stuart Mária fia,
VI. Jakab skót király örökli (→ akiből I. Jakab angol király lesz) – Anglia és Skócia
egyesülése.
I. Jakab Kálvin angliai követőit, a puritánokat véresen üldözi.
1608 - A Protestáns Unió megalapítása - a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek
szövetsége
1609 - A Katolikus Liga megalapítása Bajorország vezetésével, válaszul az 1608-ban
alakult Protestáns Unióra
1613 - A 16 éves Mihail Fjodorovics Romanov trónra ültetésével megkezdődik az 1917-ig
tartó Romanov-korszak Oroszországban
1617–1629: Svéd–lengyel háború. A háború célja a Livónia feletti hatalom, és a
kereskedelem felügyelete a Balti-tengeren.
1618 – A csehek, akiknek II. Rudolf 1609-ben felséglevélben biztosította a
vallásszabadságot és rendi kiváltságaikat, fegyvert fognak a bécsi udvar abszolutista
politikája és az ellenreformáció térhódítása ellen. A Habsburg-ellenes felkelésükkel (prágai
defenesztráció) megindul a harmincéves háború, amelyet a 17. század világháborújának is
emlegetnek, és Európa minden hatalmát érintette, de a fő hadszíntér Németország lett,
amely lakosságnak kb. harmadát vesztette el.[1]
1648: A harmincéves háború és egyben a németalföldi szabadságharc lezárásaként
megkötik a vesztfáliai békét
1620 - A Katolikus Liga győzelme a fehérhegyi csatában
1620-1621: Moldvai lengyel–török háború - az Oszmán Birodalom és Lengyelország–
Litvánia konfliktusa
1621 - Holland Nyugat-indiai Társaság magalapítása
1632 - A lützeni csatában a svédek legyőzik Wallenstein hadait
1640 - Portugáliában a spanyol uralom ellen felkelés tör ki, amely a portugál Bragança–
családot (wd) juttatja trónra (→ IV. János). Az új dinasztia szoros és tartós szövetséget köt
Angliával, de a politikai támogatás fejében a portugál gazdaság teljesen angol függőségbe
kerül.[2]
1640–től: Angol polgári forradalom
1642–1649 Angol polgárháború
1653: Cromwell katonai puccsal szétkergeti a csonka parlamentet, új parlamenttel
kísérletezik, majd azt is feloszlatja és a köztársaság életfogytiglani védnökének
nyilváníttatja magát
II. (Stuart) Károly restaurációja
A dicsőséges forradalom (1688)
1644–1669: Kandiai háború - a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között
1648–1653: A Fronde. Franciaországban politikai-katonai megmozdulás.
1648–1654: Kozák–lengyel háború
1645–1676: Alekszej orosz cár. Országát jelentősen megnöveli a lengyelek rovására.
A dnyeperi kozákság a lengyelek ellen a cár segítségét kéri és kimondja csatlakozását
Oroszországhoz (1654).
A lengyel–orosz háborút (wd) (1654–1667) az andruszovói béke megkötése fejezi be: a
Dnyeper bal partja, Kijev és Szmolenszk Oroszországhoz kerül, a kozákok egyelőre
megtartják területi autonómiájukat.
Nyikon pátriárka 1653 után görög mintára megreformálja az orosz egyházat. A cár
támogatásával sikerül letörnie az óhitű szakadárok (raszkolnyikok) ellenállását.
1652–1654: A hajózási törvény miatt kitört angol-holland háborúban az angol flotta Robert
Blake vezetésével már egyenrangú ellenfele a Tromp és Ruyter vezette holland
 hajóhadaknak. Hollandia kénytelen a törvényt tudomásul venni.
1655–1660: Északi háború - Lengyelország–Litvánia és Svédország küzdelme, amelybe
más államok is bekapcsolódnak
1658: I. Lipótot német-római császárrá koronázzák (uralkodik 1705-ig)
1659: A pireneusi békével véget ér az 1635 óta tartó francia–spanyol háború
1665–1667 - A második angol-holland háború
1666 - A nagy londoni tűzvész
1667–1668: XIV. Lajos első hódító háborúja: Belgium megszerzése a spanyoloktól;
devolúciós háborúnak nevezik
1668 - Az aacheni békeszerződés
1668: Véget ér az 1640 óta tartó portugál-spanyol háború, mellyel Portugália függetlenné
válik
1661–1683 - Colbert, XIV. Lajos minisztere következetesen érvényesíti a merkantilizmus
elméletét
1672 - az oszmánok elfoglalják Podóliát Lengyelországtól. Az Oszmán Birodalom, kevéssel
összeomlásának kezdete előtt, eléri legnagyobb kiterjedését

1672–1679: A francia–holland háború

1679 - A nijmegeni szerződés
1676–1681 - Orosz–török háború Ukrajna
birtokáért
1681 - XIV. Lajos az ún. reuniós kamarák
ítélete alapján elfoglalja a német-római
birodalomtól Strasbourgot és Elzász jelentős
részét
1683–1684: Francia–spanyol háború
1684 - A törökellenes Szent Liga létrehozása A török haderő Bécset ostromolja (1683)
(ld. még: A Szent Liga háborúja)
1685 - XIV. Lajos a fontainebleau-i
ediktummal végső csapást mért a hugenottákra. A protestánsok százezrei vándorolnak ki
Hollandiába és német területre, elsősorban Poroszországba; ezzel a Colbert által fellendített
francia gazdaságot súlyos csapás éri.[3]
1688–1697: a pfalzi örökösödési háború: XIV. Lajos hódító háborúja Pfalz megszerzésére,
amelyet hadai teljesen elpusztítanak. Hatalmas francia-ellenes koalíció alakul (előzménye
az augsburgi liga).
1697 - A rijswijki békeszerződés

Kultúra, társadalom
1606 - Kialakult az opera műfaja.
Megrendezik Rómában az első szabadtéri
operaelőadást
1608 - Németalföldön forgalomba kerül az
első csekk.
1687 - Isaac Newton publikálja a Principiát
("a természetfilozófia matematikai alapjai")
1698 - Oroszországban minden szakállas Gerard Terborch: Adriaan Pauw németalföldi
férfit adó fizetésére köteleznek előkelőség és kísérete Münsterbe érkezik (1646)
 1700 - Berlinben a hajadon nőkre vetnek ki adót
1700 - Leibniznek, a kor egyik legnagyobb tudósának közreműködésével megalakul
Berlinben a Tudományos Társaság, a Porosz Tudományos Akadémia elődje

Magyarság
1604 - Bocskai István hajdúkat felfogadva
száll szembe a Habsburgokkal
1604 Bocskai győzelmet arat Álmosd és
Diószeg között a császári seregek fölött
1605 végétől letelepíti a hajdúkat
1606 - Megkötik a bécsi békét I. Rudolf és
Bocskai között
1606 - A zsitvatoroki béke lezárja a tizenöt
éves háborút
1610–11 - Erdélyi belháború
1612–13 - Erdélyi–török háború
1613–1629 - Az Erdélyi Fejedelemség
aranykora Bethlen Gábor alatt

1615 - A nagyszombati béke Bethlen Gábor

fejedelem és II. Rudolf császár között. A Bethlen Gábor fejedelemsége
császár biztosítja Erdély függetlenségét.
1620 - 1621 - Bethlen Gábor
Habsburg-ellenes hadjárata
1622 - Bethlen Gábor a
nikolsburgi békében megkap hét
felső-magyarországi vármegyét
1626 - Bethlen Gábor belép a
Habsburg-ellenes protestáns
hatalmak westminsteri
szövetségébe
1635 - Pázmány Péter megalapítja a
nagyszombati egyetemet
1643 - I. Rákóczi György csatlakozik a
Habsburg-ellenes szövetséghez
1645 - A linzi békében Rákóczi
megkap hét felső-magyarországi Közép-Európa 1683-ban, Magyarország felszabadítása
vármegyét, valamint szabad előtt
vallásgyakorlatot a magyar korona
minden alattvalójának
1657 - II. Rákóczi György erdélyi fejedelem – a svédekkel szövetségben – megindul
seregével Lengyelország ellen, a trónra jutás reményében. Az erdélyi csapatok be is veszik
Krakkót, majd II. Rákóczi György erdélyi és svéd hadak élén bevonul Varsóba. Az otthon
maradt erdélyi rendek a török fenyegetés hatására II. Rákóczi Györgyöt lemondatják a
trónról, helyébe Rhédey Ferencet választják.
1657 - I. Lipót német-római császárt Magyarország királyává koronázzák (1705-ig uralkodik)
1660 - Szejdi-dúlás - nagy pusztítást okozó török-tatár támadás Magyarország tiszántúli
területein és Erdélyben
 - A törökök elfoglalják Váradot (Nagyvárad)
1663-1664 - Habsburg–török háború
1664 - A szentgotthárdi csata - A keresztény csapatok összecsapnak a törökökkel és
elsöprő győzelmet aratnak
1664- Zrínyi Miklós téli hadjárata
1664 - A vasvári béke megkötése
1667 - A Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvés
1678 - Thököly Imre csatlakozik a Habsburg-ellenes felkelőkhöz
1683 - A császári csapatok megkezdik a törökök kiűzését
1686 - Buda visszafoglalása a törököktől
1687 - Nagyharsányi csata - a császári csapatok legyőzik a törököket
1687 - Az országgyűlés lemond az Aranybullában biztosított ellenállási jogról, valamint a
királyválasztás jogáról, és elismeri a Habsburg-ház férfiágának trónöröklési jogát
1690 - Az önálló Erdélyi Fejedelemség felszámolása
1691 - A Diploma Leopoldinum elfogadása a fogarasi országgyűlésen. E hitlevél szerint
intézték Erdély belügyeit több mint százötven éven át, 1848-ig.
1697 - Hegyaljai kuruc felkelés
1697 - A Savoyai Jenő vezette császári csapatok döntő győzelmet aratnak a zentai
csatában a törökök felett
1699 - A karlócai béke megkötése. A béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság
területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult.

Kultúra
1635 - Pázmány Péter esztergomi érsek megalapítja a Nagyszombati Egyetemet
1646 - Zrínyi Miklós megírja a Szigeti veszedelmet
1650 - 1654 - Comenius cseh pedagógus, "a nemzetek tanítójának" tevékenysége
Sárospatakon
1655 - Utrechtben megjelenik Apáczai Csere János Magyar encyclopaedia című műve
1657 - Kisdi Benedek egri megyés püspök megalapítja a kassai egyetemet

Amerika
Holland kísérlet Brazília gyarmatosítására
1607 - James Fort néven az első tartós angol
megtelepülés Virginiában. Megkezdődik az
angol gyarmatosítás Észak-Amerikában.
1608 - A franciák megalapítják Québecet a
Szent Lőrinc-folyó völgyében. A francia
gyarmatosítás kezdete Észak-Amerikában.
1621 - Holland Nyugat-indiai Társaság
magalapítása
1626 - A hollandok megalapítják Új-
Amszterdamot (New Yorkot) Új-Amszterdam (a későbbi New York) 1664-ben
1630 - Az angol puritánok megalapítják Bostont
1664 - York hercege elfoglalja a holland birtokokat: Manhattan szigetét és a Hudson völgyét
 1682 - A Mississippi folyásának alsó völgye francia birtok, amelyet az uralkodó tiszteletére
Louisianának neveznek el
1682-1683 - Az angol uralkodó engedélyével a kvéker William Penn megalapítja
Philadelphiát

Ázsia, Óceánia
1602 - A Holland Kelet-indiai Társaság
alapítása
1603 - Japánban a Tokugava Iejaszu magához
ragadta a hatalmat, és megalapítja a Tokugava-
sógunátust, amely 1868-ig hatalmon maradt
A század első felében Japán elzárkózik a
Nyugattól
1640 körül - Koreában a "zárt kapuk
politikájának" kezdete
1642–1644 - A. J. Tasman holland hajós A 17. században épített Tádzs Mahal (India)
felfedezi Tasmaniát, Új-Zélandot, a Tonga- és
Fidzsi-szigeteket
1644 - Kínában parasztfelkelések sorozata megdönti a Ming-dinasztia uralmát
Pekinget a mandzsuk foglalják el, és 1681-ig egész Kínát egyesítik uralmuk alatt

1647 - Indiában elkészül a Tádzs Mahal, „a

paloták koronája”
1648 - Szibéria az orosz cár adófizetője lesz
1656–1661 - Mehmed Köprülü nagyvezír
átmenetileg újra ütőképessé teszi az oszmán
birodalmat a korrupció megfékezésével és a
hadsereg fegyelmének helyreállításával.
1661 - Mumbai (Bombay) az angolok kezére Az Orosz Cárság birodalma 1700 körül
kerül
1658–1707 - Aurangzeb, az indiai mogul császárság utolsó nagy uralkodója
1674 - A franciák kereskedelmi telepet hoznak létre Indiában

Afrika
1621 - Holland Nyugat-indiai Társaság magalapítása
 1652 - Kaapstadt holland gyarmat alapítása Dél-Afrikában

Irodalom

Vallás
1640 - Jansenius németalföldi katolikus teológus Augustinus c. posztumusz munkája
elindítja a janzenizmus vallási mozgalmát.

Találmányok, felfedezések
A 16-17. század fordulója: mikroszkóp és a teleszkóp.
Mechanikus számológép építése (Pascal).
William Harvey felfedezi a vérkeringést
Anton van Leeuwenhoek felfedezi a mikrobákat
Johannes Kepler felfedezi a bolygómozgás törvényeit
Galilei természettudós védelmébe veszi Kopernikusznak a római egyház által 1616-ban
index-re helyezett tanítását. (1633-ban az inkvizíció tanai visszavonására kényszeríti.)
Az ingaóra feltalálása.
A barométer, a gőzkukta feltalálása.
Denis Papin elsőként szerkeszti meg a dugattyús gőzgépet (1690)
Az ágyú és a lőpor technológiájának fejlődése.
A fénysebesség első megmérése (1676)

Híres személyek

Magyarok
Bocskai István magyar államférfi, hadvezér, 1605-1606 között Erdély fejedelme (1557–
1606)
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, magyar király (1580–1629)
Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja
(1570–1637)
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1593–1648)
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1621–1660)
Apáczai Csere János teológus, a magyar művelődés úttörője, az első magyar
enciklopédista (1625–1659)
Zrínyi Miklós, magyar író, költő és hadvezér (1620–1664)
 Thököly Imre magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között felső-magyarországi
fejedelem, majd 1690-ben Erdély megválasztott fejedelme (élt: 1657– 1705)

Külföldiek

Művészek
Miguel de Cervantes, spanyol író 1547–1616
Lope de Vega, spanyol drámaíró 1562–1635
Antonio Stradivari, híres olasz hegedűkészítő 1644–1737
William Shakespeare, angol író, költő 1564–1616
Claudio Monteverdi, olasz zeneszerző 1567–1643
Rubens, flamand festő 1577–1640
Anthony Van Dyck, holland származású angol festő 1599–1641
Rembrandt, holland festő 1606–1669
John Milton, angol író 1608–1674
Molière, francia drámaíró 1622–1673

Egyéb
Francis Bacon, angol filozófus 1561–1626
Johannes Kepler német csillagász (1571–1630)
Galileo Galilei, olasz tudós 1564–1642
William Harvey, angol orvos 1578–1657
Thomas Hobbes, angol filozófus 1588–1679
Comenius, cseh pedagógus és író 1592–1670
Descartes (Cartesius), francia filozófus és matematikus 1596–1650
Blaise Pascal, francia teológus, matematikus és fizikus 1623–1662
Spinoza, holland filozófus 1632–1677
John Locke, angol filozófus 1632–1704
Gottfried Leibniz, német filozófus és matematikus 1646–1716
Anton van Leeuwenhoek, holland biológus 1632–1723
Isaac Newton, angol fizikus és matematikus 1642–1727

Évek és évtizedek
Megjegyzés: A 17. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

1590-es évek 1590 1591 1592 1593 1594 1595 1596 1597 1598 1599
1600-as évek 1600 1601 1602 1603 1604 1605 1606 1607 1608 1609
1610-es évek 1610 1611 1612 1613 1614 1615 1616 1617 1618 1619
1620-as évek 1620 1621 1622 1623 1624 1625 1626 1627 1628 1629
1630-as évek 1630 1631 1632 1633 1634 1635 1636 1637 1638 1639
 1640-es évek 1640 1641 1642 1643 1644 1645 1646 1647 1648 1649
1650-es évek 1650 1651 1652 1653 1654 1655 1656 1657 1658 1659
1660-as évek 1660 1661 1662 1663 1664 1665 1666 1667 1668 1669
1670-es évek 1670 1671 1672 1673 1674 1675 1676 1677 1678 1679
1680-as évek 1680 1681 1682 1683 1684 1685 1686 1687 1688 1689
1690-es évek 1690 1691 1692 1693 1694 1695 1696 1697 1698 1699
1700-as évek 1700 1701 1702 1703 1704 1705 1706 1707 1708 1709

Jegyzetek
2. Engel Pál: Világtörténet
1. Engel Pál: Világtörténet
évszámokban 123. o.
évszámokban 121. o.
3. Engel Pál: Világtörténet
évszámokban 132. o.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=17._század&oldid=25584152”

A lap utolsó módosítása: 2022. december 10., 12:00

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.