A tizenöt éves háború, a Bocskai-szabadságharc

I. A tizenöt éves háború: 1591-1606

1568-ban a drinápolyi béke lezárta a várháborúk korát. Ezután kb. 25 éven keresztül nem volt háború a
törökök és a magyarok között, viszonylagos békeidőnek nevezzük.
Azonban ez az időszak sem volt teljesen békés, mert a portyák (egymás területére való betörés)
jellemzőek voltak.
1591-ben egy újabb háború vette kezdetét, amely 15 éven át tartott, innen a neve, hogy tizenöt éves
háború. A háború az Török Birodalom és a Habsburgok közötti küzdelem.
Célok: a töröknek Bécs elfoglalása
A Habsburgoknak kiűzni a törököket Európából.
A háború oka: a boszniai pasa (Hasszán) el akarta foglalni Sziszek (horvát végvidéken található) várát,
amit 1591-ben megostromolt, de nem sikerült bevennie, ezért 1593-ban ismét megtámadta. Az ostrom
ekkor sem járt sikerrel, mert a császári sereg megverte a török erőket (A pasa menekülés közben,
belefulladt egy folyóba).
A török szultán III. Murád erre hadat üzent (pedig ők szegték meg a békét) I. Rudolf (1576-1608, II.
Rudolf néven császár) Habsburg-uralkodónak és megindult a török támadás.
Az első szakasz 1591-1596 között tartott. Főként keresztény győzelmek jellemezték. 1593/94 tele: Pálffy
Miklós vezetésével legyőzték a törököket és felszabadultak a nógrádi várak pl. Szécsény, Drégely.
A győzelmek hatására Erdély is csatlakozott a törökellenes harchoz. Ezután 1595-ben Bocskai István
erdélyi hadvezér a gyurgyevói csatában legyőzte a törököket.
1595. Erdély csatlakozása a Habsburgok oldalán, a fejedelem Báthory Zsigmond (1586-1597). A
nemesek féltek, hogy a török ezért bosszút áll.
1596. Eger, Nyáry Pál várvédő; a vár a törökök kezére jutott. Kialakult a 3. vilajet.
Ugyanebben az évben Mezőkeresztesnél szintén török győzelem lett. Ez volt a háború legnagyobb
ütközete.
1600-ban a törökök bevették Kanizsát, létrejött a 4. vilajet is.
Problémák:
- a háború nagyon elhúzódott, pusztítás, éhínség, pénzhiány (Habsburg kincstár kiürült).
- Megromlott a viszony a Habsburgok és a magyar rendek között; ennek okai a Habsburgok által
elkövetett törvénytelenségek: felségárulási perek a leggazdagabb magyar főurak ellen (a felségárulás
büntetése fő- és jószágvesztés, így megszerezhették a vagyonukat, pénzhez jutás).
- Támadások a protestánsok ellen: erőszakos ellenreformáció pl. erőszakkal elvették a protestáns
templomokat.
- Miután Erdély ki akart lépni a háborúból, 1601-ben megszállták és kifosztották a császári csapatok
(Basta generalis önkényuralma).
1
A Tizenöt éves háború ezután egy szabadságharcba torkollott a sok probléma miatt.

II. A Bocskai-szabadságharc: 1604-1606

1604: Bocskai Istvánt felségárulással vádolták. Hajdúkat küldtek ellene, hogy elfogják, de ők átálltak
Bocskai oldalára. Hajdúk: eredetileg marhahajcsárok voltak, jól értettek a fegyverforgatáshoz, kálvinista
vallás követői. Bocskai serege 1604-ben Álmosd és Diószeg mellett legyőzte a császári sereget.
A Felvidék városai Bocskai oldalára álltak. Majd felkelés indult a Habsburgok ellen, seregében sok
hajdú szolgált. A győzelmek hatására 1605-ben Bocskai Erdély fejedelme lett, majd ugyanebben az évben
Szerencsen az országgyűlés magyar fejedelemmé is választotta, központ Kassa. A török szultán
felajánlotta neki a magyar királyi címet, de ő csak ajándéknak fogadta el, mert hajlott a Habsburgokkal
való megegyezésre, visszautasította a koronát.
1605. korponai oklevél: Bocskai saját birtokaiból földeket adott nekik, azaz letelepített 9254 katonát pl.
Hajdúszoboszlón) és kollektív (közösségre kiterjedő) nemességet (hajdúszabadság székely mintára)
adományozott nekik és adómentességet, cserébe katonai szolgálattal tartoztak neki.

III. Békék
1606. bécsi béke: a Bocskai szabadságharcot zárta le. A felkelők amnesztiában (közkegyelem)
részesültek. Megszüntették a felségárulási pereket. Szabad vallásgyakorlatot biztosított. Bocskai
lemondott a magyar fejedelmi címéről (az erdélyiről nem). Az udvar garantálta a rendi jogok tiszteletben
tartását, Erdély önállóságát, szabad vallásgyakorlatot nemes – polgár – katonák.

1606. zsitvatoroki béke: a tizenöt éves háborút zárta le. A Zsitva folyó torkolatánál kötötték meg a
törökök és a Habsburgok, Bocskai közvetítette. Status quo alapján mind a két fél megtarthatta az eddig
elfoglalt várakat, a császár és a szultán elismerte egymást egyenlő félként, ezután a császár nem fizet adót
a szultánnak.
Bocskai Politikai végrendelete
Bocskai István még 1606-ban meghalt. Végrendeletében kiállt a független Erdély mellett, amelyet
szerinte csak akkor szabad újraegyesíteni a királyi Magyarországgal, ha ott ismét nemzeti király
uralkodik.

Felhasznált szakirodalom:

2
Borhegyi Péter: Történelem Tankönyv 10. Oktatáskutató és Fejlesztő intézet, 2016.
Száray Miklós: Történelem 10. Nemzedékek tudása Tankönyvkiadó, Budapest 2013.
Száray Miklós: Történelem 10. NAT 2020. Oktatási Hivatal, 2021.