CSEH SZAKASZ: 1618-1620

II. Ferdinánd
1578. július 9. –1637. február 15., a Habsburg-házból származó osztrák
főherceg, aki német-római császár, német, magyar és cseh király,
valamint III. Ferdinánd néven Ausztria uralkodó főhercege. Mélyen
katolikus vallásos jellemére a jezsuiták voltak nagy hatással. Uralkodása
alatt az abszolutizmus és az ellenreformáció elveit követte.

defenesztráció
1618-ban a császár követeit, a „cseh nép árulóit” (Jaroslav Martinic
várgrófot, Vilém Slavata tartományi főbírót és Fabricius titkárt)
kidobták a Hradzsin ablakán. Ez jelentette azt a végső szakítást
abban az eseménysorban, amely a harmincéves háborúhoz
vezetett.

V. Frigyes pfalzi választófejedelem (1596. augusztus 26. –1632. november 29.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója
(1610-1623), Csehország királya (1619-1620). Rövid idő alatt a Protestáns Unió vezetője lett, és ennek köszönhette, hogy a
fölkelő cseh rendek 1619-ben majdnem egyhangúlag őt választották meg II. Ferdinánd helyett királyuknak.

Betlehen Gábor 1580. – 1629. november 15., erdélyi fejedelem

(1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király
(1620–1621), A harmincéves háború kitörése alkalmat adott arra,
hogy megindítsa a harcot a Habsburgok ellen. 1619-ben, szövetkezve
a cseh protestáns rendekkel, elfoglalta a királyi Magyarországot, és
november 27-én csapatai már elfoglalták Bécs elővárosát. A
besztercebányai országgyűlés 1620. augusztus 25-én magyar királlyá
választotta, a csehek fehérhegyi veresége után azonban kénytelen
volt a császárral béketárgyalást kezdeni. 1621. december 31-én a
nikolsburgi békében lemondott a királyi címről, cserébe területeket
kapott. Második Habsburg-ellenes hadjáratával, 1624-ben újabb
eredményt nem ért el, 1624. május 8-án a bécsi békében lemondott
sziléziai birtokairól.

Fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen zajlott. A hegy ma
már Prága része. Az 1620. november 8-án vívott csata a cseh trón hovatartozását döntötte el.

A protestánsok erői cseh (sorai közt 800 magyar), sziléziai és morva

csapatokból, valamint nagyszámú német zsoldosból állt.
→vezető: Anhalti Keresztély
A katolikus erőket a német birodalmi katolikus kontingensek, spanyol
csapatok, szintén nagy számmal különböző zsoldosok (akik között
szintúgy álltak protestánsok).
→ vezetők: a császáriakat Bouquoy, a ligát Tilly és Bajor Miksa vezették.
A katolikus liga hadvezére, Tilly legyőzte a cseh protestáns rendek és a
"téli király", Pfalzi Frigyes hadseregét. Maga Frigyes elkésett a csatából,
amely számára teljes vereséggel zárult. Bethlen Gábor is nagyszámú
erdélyi könnyűlovassággal próbált részt venni a csatában, de szintén
elkésett.
Az alig egyórás csatát a csehek elvesztették s ezzel 300 évre veszett el a
cseh szabadság is.

NÉMET SZAKASZ: 1620-1625

Nikolsburgi béke A nikolsburgi béke II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között hivatalosan
1621. december 31-én elfogadottnak nyilvánított békeszerződés.
DÁN SZAKASZ: 1625-1629

IV. Keresztély 1577. április 12. – 1648. február 28. Dánia és Norvégia királya 1588-tól haláláig. 1625.
május 9-én hadat üzent a német-római császárnak és a hollandokkal és angolokkal szövetkezve megkezdte
a dán történeti hagyományban "Császárháborúnak" (Kejserkrigen) nevezett fegyveres konfliktust.

Holstein Elba és az Eider folyó között. A legészakibb német tartomány.

Fővárosa Kiel. 4. Keresztély volt egykor a hercege.

Wallenstein hadvezér 1583. szeptember 24. – 1634. február 25.,

cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején. Friedland hercege és
Mecklenburg hercege. Wallenstein kelet-csehországi protestáns kisnemesi családban született.
1604–1619 cseh királyi hadseregben harcolt, 1618 már ezredesnek mondhatta magát, saját
lovasezreddel bírt, ez mégsem volt elég, át kívánt állni a császár oldalára. 1619. április 30-án dezertált,
leszúrta egyik felettesét és magához vette az ezred hadikasszáját. 1619–1634 német-római császári
hadseregben szolgált.

Lübbecke Település Németországban,

azon belül Észak-Rajna-Vesztfália
tartományban. 1629-ben Dánia békét kelljen itt
kössön.

SVÉD SZAKASZ: 1629-1635

II. Gusztáv Adolf 1594. december 9. – 1632. november 6., Svédország királya, tehetséges hadvezér,
kiváló stratéga. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább benne látták a protestáns világ
lehetséges megmentőjét a habsburgok ellen.
Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba
lépett a harmincéves háborúban a katolikus Habsburgok ellen („svéd szakasz”), és ehhez még a régi rivális
Dán Királyság segítségét is sikerült megnyernie. A franciák támogatásával a svéd csapatok egészen
Bajorországig jutottak. Sok sikeres és győzedelmes csata után 1632-ben, a lützeni csata zűrzavarában
megölték, mégis csatát végül a svédek nyerték.

Prágai béke Május 30, 1635-ben kötötték meg a

harmincéves háború között Ferdinánd császár II és a Katolikus
Liga keretében a bajor választófejedelem I. Miksa egyrészt a
protestáns választók Szász a választófejedelem Johann Georg
én , mint a fő képviselője másrészt a protestáns császári
birtokok . A szerződésnek véget kellett vetnie a két fél közötti háborúnak, és további
célja az volt, hogy a külföldi hatalmak, Svédország és Franciaország zsoldosait
kiszorítsa a Reich területéről.
FRANCIA SZAKASZ: 1635-1648

Richelieu bíboros és Mazarin miniszterek,

Mazarin 1642-től.

I. Rákóczi György 1644 ő is beszállt a harcba.

1648 VESZTFÁLIAI BÉKE

svéd területszerzések.
- kikötők É-No.-ban
- Baltikumban területek
XIV. Lajos: Rajna-vidék (Elzász
területek)
elismerik Svájc és Hollandia
függetlenségét
német területek szétszóródtak, eddig is ilyen
volt
császár jogait korlátozzák
vallási változások