6.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

I. A Magyar Királyság a 16. században
1) A Magyar Királyság a 16. században – a rendi dualizmus
 az ország nyugati és északi vármegyéi a Habsburg Birodalom (HB) részei lettek
 a magyar királyi címet a Habsburgok viselik (egyéb címeik: Ausztria főhercege, cseh
király, német-római császár)
 irányítása: rendi dualizmus = a királyi központi hivatalok és a rendi intézmények
párhuzamosan működnek
o királyi központi hivatalok:
 Udvari Haditanács: a Magyar Királyságot 5 katonai kerületre osztják
Magyar Kancellária: végzi az írásbeli ügyintézést
 Magyar Kamara: kezeli a király Magyarországról befolyó jövedelmeit
o a rendek irányítása alatt áll:
 a nádor:
 a rendi országgyűlés:
 a nemesi vármegye:
 konfliktusok:
 vallási: a Habsburgok katolikusok  a magyarok protestánsok  protestánsüldözés
 rendi sérelmek: nem hívják össze a rendi országgyűlést = abszolutista uralom 
Habsburg ellenes felkelések
2) Bocskai felkelés
a) A 15 éves háború (1591-1606)
o a Habsburgok célja: a török kiűzése a Hódoltság területéről  kudarc
o a harcok váltakozó szerencsével folynak  óriási háborús kiadások  az
Udvar felségsértési perekből próbál bevételhez jutni
b) A Bocskai-felkelés (1604-1606)
o okok:
 erőszakos ellenreformáció
 fiskális perek a magyar urak ellen = nagybirtokosokat vádolnak
felségárulással  a lefejezettek birtokai a királyra szállnak vissza 
ebből akarja az uralkodó fedezni a háború költségeit
 o Bocskait is megvádolják:
 zsoldosként felfogadja a hajdúkat (= fegyveres marhahajcsárok)
felkelést robbant ki - seregei elfoglalják a Magyar Királyság várait 
Bécsig nyomulnak előre
 a rendek Bocskait Erdély, majd Magyarország fejedelmévé választják
 a török királyi koronát küld, de abba nem egyezik bele, hogy
Bocskai egyesítse Erdélyt és a Magyar Királyságot
 Bocskai a hajdúknak kollektív nemesi rangot ad:
o a közösség kapott szállásterületet és ezen autonómiát
(=önrendelkezési jogot)  maguk felett bíráskodhatnak
(hajdúkapitányokat választanak)
o adómentesek  ezért cserében hadviseléssel tartoznak
(könnyűlovas katonák)
o 1606. a bécsi béke:
 Habsburg – magyar béke
 lezárja a Bocskai-felkelést
 a Habsburgok:
 amnesztiát (= büntetlenséget) adnak a Bocskait támogató
magyar nemeseknek
 ígéretet tesznek a rendi jogok tiszteletben tartására:
o összehívja a rendi országgyűlést
o a rendek választhatnak nádor
 engedik a szabad vallásgyakorlást
 elismerik Bocskai erdélyi fejedelmi címét és Erdély önállóságát
 Bocskai:
o lemond a magyar királyi címről
o visszavonul Erdélybe
 Bocskai végrendelete: amíg a magyar királyi korona a Habsburgoké, Erdély őrizze
meg az önállóságát, ha azonban a korona visszakerül magyar kézre, Erdély is rendelje
magát a magyar király hűsége alá
II. A reformáció és az ellenreformáció Magyarországon (tk.22-23., 26-27.o.)
1) A lutheri tanok (evangélikusok) – a Magyar Királyság területe
 már Mohács előtt megjelent a hazai németek körében (Luther német nyelven írta a
vitairatait és német nyelvre fordította a Bibliát)
 Erdélyben a szászok követik
 a Felvidéken:
o a bányavárosok német polgárai  Ötvárosi hitvallás: összefoglalják a lutheri
tanok alaptételeit  a Habsburg uralkodó engedélyezi a gyakorlásukat
o a szlovák jobbágyok
o a magyarság egy kisebb része  Sylvester János magyarra fordította az
Újszövetséget
2) A kálvini tanok (reformátusok) – a Hódoltság területe
 főként a keleti országrészben terjed a magyarság körében  „nemzeti” egyházzá válik
a katolikus Habsburgokkal szemben
 Debrecen = „kálvinista Róma”
o Debreceni hitvallás: összefoglalják a kálvini tanok alaptételeit
o vezéralakja: Méliusz Juhász Péter prédikátor
o Károli Gáspár magyarra fordítja a teljes Bibliát  Vizsolyi Biblia (Vizsolyban
nyomtatták ki)
3) Az Erdélyi Fejedelemség vallási sokszínűsége
 négy bevett vallás: 1568. a Tordai országgyűlés biztosítja a szabad vallásgyakorlatot
négy vallás számára:
 református (a magyarok többsége)
 katolikus (a székelyek)
 unitárius (kisebb magyar közöségek)
 evangélikus (a szászok)
4) A reformációkulturális hatásai
 terjed a magyar nyelvű írásbeliség: Biblia fordítások, vallási vitairatok anyanyelven
 nyomdákat alapítanak: Gutenberg feltalálta a nyomdagépet  Magyarországon is
eltejed a használata: a könyvek gyorsabban, olcsóbban és nagyobb példányszámban
terjeszthetőtek, mint a kézzel másolt kódexek
 a protestáns egyházak iskolákat alapítanak: pl. Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár:
református kollégiumok  könyvtárakat hoznak létre
  a diákok a kor híres európai egyetemein tanulnak (pl. Wittenberg)
5) Az ellenreformáció (26-27.oldal)
 a magyar rendek elfordulnak a katolikus egyháztól, mert a Habsburgok katolikusok 
a katolikus egyházban a bécsi abszolutizmus támogatóját látják
 Pázmány Péter
o esztergomi érsek
o kiállt a rendi jogok mellett az abszolutizmussal szemben  sok főúr visszatér
a katolikus hitre = rekatolizál
o Nagyszombatban egyetemet alapít (a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem
elődje, Esztergom török kézen van, az esztergomi érsek székhelye
Nagyszombat)
o magyar nyelvű vitairatokat ad ki
 Káldi György magyarra fordítja a Bibliát

III. A Magyar Királyság a 17. században

1) Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér)
 katolikus, udvarhű főnemesi családból származik, horvát bán
 művei:
o Szigeti veszedelem: eposz Szigetvár 1566-os ostromáról, a várkapitány a
dédapja volt
o Az török áfium ellen való orvosság: létre kell hozni egy állandó zsoldos
hadsereget a török kiűzésére legyen  nincs rá pénz  nem valósul meg
 török ellenes harcai:
o 1663: újabb hadjáratot indít a török Mo. ellen  több nyugat-magyarországi
vár elesik (Léva, Érsekújvár)
o 1664: Zrínyi felégeti az eszéki hidat, hogy akadályozza a török hadak
utánpótlását
o 1664: a Habsburgok ellentámadást indítanak
 a császári sereg Szentgotthárdnál legyőzi a törököt
 a magyarok az ország felszabadításában reménykednek
 a I. Lipót azonban békét kötnek a törökkel
1664. vasvári béke: a török a vereség ellenére megtarthatja az
elfoglalt várakat
  a csalódott magyar főurak összeesküvést szőnek
2) A Wesselényi-féle összeesküvés (1666)
 Wesselényi Ferenc nádor áll az összeesküvők élére
 céljuk: a Magyar Királyság legyen a szultán vazallusa (szabad fejedelemválasztás,
belpolitikai önállóság)
 I. Lipót:
o az összeesküvő urakat kivégezteti
o abszolutizmust vezet be: nem hívja össze a rendi országgyűlést és nem engedi,
hogy nádort válasszanak
o üldözi a protestánsokat
3) A Thököly-felkelés (1678-tól)
 Kelet-Mo. legnagyobb földbirtokosa
 sok magyar nemes Erdélybe menekül I. Lipót elől = ők a bujdosók
 több végvárból is elzavarják az ott szolgáló magyar katonákat, a végvári vitézeket
 Thököly felkelés robbant ki:
o céljuk: a Magyar Királyság legyen a szultán vazallusa
o Apafi Mihály erdélyi fejedelem is támogatja őket
o I. Lipót felhagy az abszolutizmussal:
 1681. országgyűlést hív össze Sopronba
 engedi, hogy a rendek nádort válasszanak
 véget vet a protestánsüldözésnek
 célja: a felkelők tegyék le a fegyvert
 Thököly tovább harcol: az őt támogató katonák a kurucok, a Habsburg oldalon
harcoló katonák a labancok
 megalapítja a Felvidéki Fejedelemséget:
o török vazallus állam
o központja: Kassa

 az ország négyfelé szakadt