Rendiség, abszolutizmus és centralizáció

1.) Új uralkodó, új uralkodási módszerek: I. Lipót

I. Lipótot 1655-ben választották meg magyar királynak, 1656-ban koronázták cseh

királyként, de III. Ferdinánd meghalt mielőtt fia birodalmonbelüli utódlását szabályozhatta
volna (Az eredendően utódnak szánt IV. Ferdinánd meghalt 1654-ben). Végül 1658-ban
koronázzák császárrá, de megerősödnek a választófejedelmek (vesztfáliai békében
tükröződő folyamat), francia támogatással létre jött a Rajnai Szövetség Johann Philipp von
Schönborn mainzi választófejedelem és birodalmi kancellár vezetése alatt (1658). A rendi
politika jelentős szerepet vállal a Német-római Birodalomban és a Magyar Királyságban is
a török elleni háború érdekében. 1663.01.06.–1806 „állandó birodalmi gyűlés” működése
Regensburgban. 1666 házasság a spanyol örökségért Margit Terézia (versenyfutás
Franciaroszággal: Mária Terézia XIV. Lajos hitvese).

Az erdélyi fejedelemség válsága 1657–1664 (II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata,

amely Habsburg-oszmán háborúhoz vezet 1663-1664). (másik tételben kidolgozva)

A birodalom vezetése új típusú hatalomgyakorlási technikát alkalmaz, a rendek

beleszólása csökken, a magyar rendek érdekérvényesítési lehetőségei is csökkennek – új
elit, államelméleti műveltségű jogász elit (tiroli Johann Paul Hocher, Wilhelm Schröder,
kameralista Joachim Becher szerepe). Új tanácsadó szerv (szűk elit): Titkos Tanács helyett
Titkos Konferencia (1668). A magyar főméltóságok nem tudják kezelni az új viszonyokat:
nincs országgyűlés, nincs nádorválasztás Wesselényi Ferenc halála után (1667). Habsburg
birodalmi államérdek (ratio status) Államelméletek: Csáky István: Politikai okoskodás,
Weber János: Janus bifrons

2.) A Wesselényi-féli rendi szervezkedés és következményei

A vasvári békekötés Érsekújvár és Várad török kézre kerülése nem csupán az oszmán
jelenlét állandósulását jelenti, nem egyszerű területveszteséget, hanem a maradék
Magyarországon a mindennapi élet megnehezülését is: Felső-Magyarországon a
köznemesség, városi polgárság helyzetét gazdaságilag is rontja, elértéktelenedő nemesi
címek köznemesség számára, vagy tudatos gazdálkodás pl. szőlőművelés (Szirmay András
gazdasági naplója). A vasvári békekötés: ha szükséges is volt, megkötése (megkötési
módja) problémás döntés volt, amely súlyos csalódást jelentett Magyarország számára.

Wesselényi-féli rendi szervezkedés nemcsak főúri összeesküvés (1666-1671). Súlypont

Felső-Magyarország, ahol protestáns köznemesi bázis áll I. Rákóczi Ferenc mögött.
Wesselényi nádor halála után (1667) a vezetés Zrínyi Péter kezében. Első lépése katolikus
főméltóságok egymás közötti szövetségkötései a török ellen, akik majd vasvári békét
követően francia és török orientáció felé fordulnak: 1666. aug. 23. murányi találkozó

1
(főurak, köznemesek, erdélyi követek: szultáni támogatásért cserébe készek behódolni –
nem realitás. Körpüli Ahmed elutasító válasza (Kréta, Lengyelország). Panajotti portai
tolmács jelentései Bécs felé. 1668. okt. Wesselényiné (Széchy Mária) feltárja a terveket az
udvarnak. 1670. március Zrínyi Péter, Frangeán Ferenc és Rákóczi Ferenc felkelést
hirdetnek, de a mozgalom összeomlik, áprilisban Zrínyi Péter és sógora, Frangepán Ferenc
feladja magát. Nádasdy Ferenc a szervezkedés utolsó szakaszában már csekély aktivitást
mutatott.

A következmények: megtorlás. 1671. ápr. 30. reggel 8 és 9 óra közt Bécsben Nádasdy
Ferenc, Bécsújhelyen Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc, Pozsonyban Bónis Ferenc,
december 1. Erasmus Tattenbach. I. Rákóczi Ferencet kiváltja édesanyja, Báthory Zsófia
(400 000 arany, Rákóczi várakba német katonaság kerül). 220 per, de a köznemesség
soraiban csak száműzetés a büntetés, nem kivégzés, és birtokelkobzás.

A válasz: 1671-1681 kísérlet a nyílt abszolutista kormányzásra. Magyar rendi alkotmány

felfüggesztése. Magyarország kormányzására Guberniumot állítanak fel, amelyet Gaspar
Ampringen vezet (1673), amely azonban hosszú távon nem váltja be a hozzáfűzött
reményeket. Új adó kivetése, amelyet azonban azután mérsékelni kell.

Kurucmozgalom kibontakozása 1672 – bázisa: 1.) menekült nemesek, 2.) végvári

katonaság átszervezése során elbocsátott katonák (de: a várakbeli katonák többségét nem
egyszerűen elbocsátották, hanem reguláris mezei ezredekbe csoportosították át), 3.) a
felső-magyarországi erősen militarizált társadalom állástalan katonaelemei. A kuruc
mozgalom vezetői: 12-15 főnyi deputáció (nemesek és katonák), Wesselényi Pál („fej
nélküli láb”) és Teleki Mihály nem tudja hatékonyan vezetni a sereget, 1672-es támadásuk
vereséget szenved.

- ellenreformáció új lendülete: 1658-as nagyszombati zsinat szerepe, főúri térítés: Nádasdy

Ferenc, Felső-Magyarországon Báthory Zsófia Sárospatakon, Szelepcsényi György
esztergomi érsek szerepvállalása
- kísérlet a protestantizmus erőszakos felszámolására: protestáns templomok, iskolák,
paplakok elvétele. Városi igazgatásban a katolikusok arányának növelése. Prédikátorperek
1673 Kassán és 1674 Pozsonyban 730 beidézett prédikátor és iskolamesterek törökösség
vádjával, áttérést kényszerítve, végül gályarabság. Nemzetközi tiltakozás: Nápolyban
váltja ki Michael de Ruyter admirális holland, angol, német protestáns hatalmak,
egyetemek segítsége, kapcsolatrendszere. Magyar prédikátorok nemzetközi
kapcsolatrendszere (Kocsi Csergő Bálint, Otrokocsi Fóris Ferenc – kiadványok
Amsterdamban) Hollandia nemzetközi befolyása nő, (francia-holland háború)
- városi közigazgatás korábbi gyakorlatának átalakítása (katolikusok arányának növelése,
szakszerűsítésre hivatkozva)

3. Thököly Imre pályája és felső-magyarországi fejedelemsége (1682-1685)

2
 Thököly Sebestyén szerepe a család felemelkedésében (marha- és titokban
fegyverkereskedelem a hódoltságból) bárói cím, Késmárk megszerzése, a nagyapa
Thököly István wittenbergi egyetemen tanult, az apa Thököly István 1663-1664-ben
jelentős szerep, majd 1671-ben Árva várában hal meg, melyet Esterházy Pál
bányavárosi főkapitányként ostromol, Thököly Éva és Kata gyámleánya lesz, Thököly
Imrét már korábban Erdélybe menekítették
 Thököly és az eperjesi gimnázium – az evangélikus városok és köznemesek uralkodó
akarat ellenében építették, közadakozásból (Vitnyédy István soproni ügyvédként,
Zimmermann Zsigmond eperjesi textilkereskedőként, Weber János gyógyszerész-
orvosként, városbíróként) svéd uralkodó és a württembergi fejedelem adományából
(Tübingenben tanuló diákok) Ladivér Illés: Politica című tárgyat oktat. Thököly az itt
tanult művelt köznemesi rétegre épít (később: pl. Szirmay István jogot, Szirmay
András a Frankfurt am Oder egyetemén hadtudományt tanult), eperjesi polgárok
kölcsönöznek Thököly számára 1682-1685-ben
 1678 lovassággal sikerek, 1680 szoboszlói gyűlésen a bujdosó-mozgalom élére kerül
 Apafi Mihály erdélyi fejedelem diplomáciai kapcsolatok 1675 fogarasi és 1677 varsói
szerződés (francia-lengyel-erdélyi)
 1681-es országgyűlésre meghívást kap, de nem megy el (vö. Thököly hadi tanácsa
vers)
1681 kompromisszum az uralkodó és a magyar rendek között: országgyűlés
Sopronban, nádorválasztás: Esterházy Pál (1681-1713), artikuáris helyek kijelölése.
A kiegyezés oka belső politikai válság (Thököly Imre) és a közelgő török veszély
érzete, protestáns hatalmak tiltakozása.
 1682 sikerek éve: Kassa elfoglalása új központ (Szepesi Kamara 1567-től,
főkapitánysági központ) házasság Zrínyi Ilonával (Rákóczi birtokok és várak
Sárospatak, Munkács, Tokaj, Ónod) Fülek váránál 1682. szept. 16. Ibrahim pasától
athnamét, berátot kap – Orta Madzsar – de maga szerezte terület, fejedelemnek és „a
magyarországi részek” urának nevezi magát; I. Lipót kormányzatával fegyverszünetet
köt
 1683. január 11. Kassán 20 vármegye, 9 város, 19 főúr és egyháziak jelenlétében
gyűlést tart (összetűzés a fejedelem és a rendek között az adó nagyságát illetően)
 Bécs török ostromával megroppant a protestáns nemzetközi kapcsolatrendszer, török
szövetség miatt, személyével nincs kompromisszum (I. Lipót, XI. Ince, majd II. János
lengyel király, s III. János György szász választófejedelem sem támogatja)
 1684 kiáltvány a keresztény világhoz rendi jogot és a vallásszabadság védelméről
 Thököly Imre hatalmának felszámolása Felső-Magyarországon Buda ostroma
érdekében is (Kassa, Eperjes ostroma) Váradon 1685. október 15-én Thököly
elfogatása (másfél hónap) 10-12 ezer főnyi katonának amnesztiát ad a császár, de
Thökölynek nem
 Eperjesi vésztörvényszék 1687. február – november: 24 eperjesi és környékbeli polgár
kivégzése – Munkács védelme 1685 őszétől - 1688 január
 sikeres török ellentámadás (Köprülü Musztafa) 1690.október 8. Belgrád bevétele,
zernyesti csatában Thököly győz, Teleki Mihály meghal, Heister és Doria tábornokok

3
 fogságba esnek (Zrínyi Ilonát váltja ki Bécsből) Apafi Mihály halála 1690. ápr. 4.
Thököly Imre az Erdélyi Fejedelemség élén (1690. szept. 22.), de Badeni Lajos két
hónap alatt kiűzi
 1697-ben visszatérési kísérlet, de a zentai csata megállítja – hegyaljai felkelésben volt
Thököly katonák is szerepet vállalnak
 1699 karlócai béke: az Oszmán Birodalomban belsejébe száműzik
 1705 halála Nikodémia

Kronológia

1658 rajnai szövetség létrehozása

1666-1670 Wesselényi-féle rendi szervezkedés
1671. ápr. 30. Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc, Bónis Ferenc kivégzése
1673-1681 rendi alkotmány felfüggesztése, Gubernium kormányozza Magyarországot
1673-1674 prédikátorperek (kb 800 protestáns prédikátor bíróság elé idézésre)
1677 varsói szerződés (francia-lengyel-erdélyi fél megegyezése, nem valósul meg)
1681 soproni országgyűlés (Esterházy Pál nádorrá választása)
1682 Thököly Imre elfoglalja Kassát (felső-magyarországi fejedelemség)
1685. október 15. Thököly Imre lefogatása Váradon
1687. február – november Eperjesi vésztörvényszék
1690 zernyesti csata

Életrajzok

Nádasdy Ferenc (1625-1671) országbíró (1655-1670). Nádasdy Tamás dédunokája. 1643-

ban katolikus hitre tér és Esterházy Miklós nádor lányát veszi feleségül. Kiváló mecénás,
nagy műgyűjtő, aki azonban kevésbé szerencsés politikai lépéseket tesz. 1666 után a
Wesselényi-féle rendi szervezkedés egyik vezetője, bár a szervezkedés utolsó szakaszában
már nem vesz részt, mégis halálra ítélik és 1671. április 30-án Bécsben kivégzik

Wesselényi Ferenc (1605-1667). Az olmützi, majd nagyszombati jezsuita gimnáziumban

folytatott tanulmányokat, katonai pályája első jelentős állomása füleki kapitánysága
(1634). 1644-ben kalandos módon elfoglalta Murány várát, majd feleségül veszi annak
úrnőjét, Széchy Máriát. 1647-ben felső-magyarországi főkapitány, 1655-től haláláig nádor.
1666-1667-ben a róla elnevezett rendi mozgalom vezetője.

Zrínyi Péter (1621-1671) Zrínyi Miklós öccse, horvát bán (1665-1670). Bátyjával való
megosztáskor elsősorban a horvátországi birtokok kerülnek a kezére, a törökellenes harcok
aktív résztvevője. 1666-tól a Wesselényi-féle rendi szervezkedés aktív résztvevője,
Wesselényi halála után annak irányítója. A horvát irodalmi nyelv megteremtésében
jelentős szerepet játszó ún. ozalji kör tagja, maga is költő, bátyja költeményeinek és a
Szigeti veszedelemnek horvátra fordítója.

Kötelező olvasmány:

4
 R. Várkonyi Ágnes: A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664-1671. In:
Tanulmányok Szakály Ferenc tiszteletére. Szerk: Fodor P. Pálffy G. Tóth István Bp.
2002. 423-461.

Választható olvasmány:
 Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus, centralizáció a 17. század végi
Magyarországon 1664-1685. Bp. 1980.
 Köpeczi Béla: Thököly a külföldi közvéleményben In: Uő: Tanulmányok a kuruc
szabadságharcok történetéből Bp. 2004. 65-72.
 Varga J. János: Habsburg berendezkedési tervek Magyarországon In: Tanulmányok a
török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. Szerk.: Szita László Pécs 1993
95-104.
 Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi
magyar rendi mozgalmak idején Hadtörténelmi Közlemények 2004. 633-670.