Érettségire!!!

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

Erdélyi Fejedelemségről 1570-től beszélhetünk. (Előtte erdélyi vajda irányította, a király nevezte ki). Kialakulása
János Zsigmondhoz köthető, aki a Habsburg Miksával megkötötte a speyeri egyezményt. Lemondott királyi címéről,
fejedelem lett. Az Erdélyi Fejedelemség területe: Erdély, Tiszántúl keleti részén lévő vármegyék Részek (Partium).
Vezetője a fejedelem, akinek erős hatalma volt, nagy földbirtokokkal rendelkezett.
A törökök erősítették meg kinevezésében (athnámé). A fejedelemség belügyeiben önálló, hűbérese (vazallusa) a török
szultánnak. Adót fizetett évente és katonákat ad a törököknek, ha azok kérik, még Mo ellen is. Külpolitikáját a
törökökkel kellett egyeztetnie, pl. nem háborúzhatott a szultán beleegyezése nélkül.
Fejedelmi központ Gyulafehérvár, korábban püspöki székhely. Belpolitikai függetlenséget jelzi, hogy működött rendi
gyűlés, 1 kamarás, törvényhozás a feladata.
Erdély etnikai helyzete: etnikai sokszínűség, kialakulása a középkorra tehető. 4 nemzet élt együtt: székelyek, szászok
(németek), magyarok és románok (a 13. századtól vándoroltak be). Elterjedési területük: magyarok a Partium és
Erdély területén is éltek, vármegyékben; a szászok Szászföldön, főként városokban, székek voltak a közigazgatási
egységeik. A székelyek Székelyföldön éltek, szintén székek a közigazgatási egységeik; határőri – katonáskodási
feladat, cserébe kollektív jogok – adómentesség. 1437-ben (Budai Nagy Antal féle parasztfelkelés hatására) jött létre a
kápolnai unió. Ebben 3 politikai (rendi) nemzet, szövetséget kötött egymással, a székely előkelők, a szász polgárok és
a magyar nemesek. A felkelők ellen hozták létre ezt az összefogást. 1848-ig érvényben is maradt.
A 3 nemzet területileg is elkülönült. ( Az Erdélyi Fejedelemség önállóságát 1687 után veszítette el, 1687-ben Erdélyt
megszállták a Habsburgok (Lotharingiai Károly serege). 1690. I. Lipót lett Erdély fejedelme; helyette kormányzó /gubernátor/
irányított,, székhelye Nagyszeben. Nem egyesítették Erdélyt Magyarországgal. Diploma Leopoldinum 1691. a felekezeti és
rendi szerkezet tiszteletben tartása.)
Erdély vallása: vallási tolerancia (türelem jellemzi). Erdélyben 5 vallás volt jelen: katolikus, evangélikus,
református, unitárius és az ortodox. Minden vallás főként egy-egy népcsoporthoz kötődött. Katolikus vallás követői
főként a székelyek, evangélikus a szászok, református és az unitárius vallás követői a magyarok, ortodoxok a
románok. 1568 tordai országgyűlésen kimondták a 4 bevett vallást, azaz a katolikus – evangélikus – református és
unitárius egyenlőségét és szabad gyakorlatát! A világon elsőként törvényben rögzítették a vallás és lelkiismereti
szabadságot! Az ortodox vallás nem elismert.
A XVI. század legfontosabb fejedelme Báthori István (1571-1586), aki 1576-tól Lengyelország királya is (mint Nagy
Lajos is). Így elég nagy hatalma volt ahhoz, hogy Magyarország egyesítéséről gondolkozzon, de a megvalósításra már
nem volt ideje.

Érettségire!!!! A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai.

A reformáció a katolikus egyház megújítására, megjavítására törekvő mozgalom. 1517-ben indult el, Luther
Márton vezetésével. Eredményeként megjelentek a XVI. században a protestáns vallások: evangélikus, református,
antitrinitárius (unitárius, Szentháromságtagadók).
Magyarország lakossága a XVI. századig a katolikus vallás követője volt (Géza fejedelem vette fel a nyugati típusú
kereszténységet, Szent István pedig kiépítette az egyházszervezetet). A Habsburg-dinasztia tagjai főként a katolikus
vallás támogatói voltak.
A XVI. században megjelent Magyarországon is a reformáció, nagyon gyorsan elterjedt.

1
Elsőként a lutheri irányzat, azaz evangélikus vallás vált ismertté, főként a szász polgárok (németek) által lakott
városokban és néhány bárói család körében. A Felvidéken és Erdély területén (Szászföld) vált jelentőssé később ez
az irányzat. Ehhez az irányzathoz csatlakozott Habsburg Mária királynő is.
Nádasdy Tamás Sárváron élő báró is ennek a vallásnak a követője volt. Az ő udvarában élt Sylvester János, aki az
Újtestamentumot magyar nyelvre lefordította (1541), a sárvári nyomdában adták ki.
A Kálvin János által alapított református vallás, kicsit később jelent meg, de a lakosság nagyobb aránya
csatlakozott ehhez az irányzathoz Magyarországon. Követői minden társadalmi rétegből voltak, nemesek –
polgárok és parasztok is. A református vallás Magyarországon a Hódoltság területén vált a legjelentősebb, mert a
törökök nem avatkoztak be a vallási kérdésekbe. A magyarországi központja Debrecen volt, amelyet kálvinista
Rómának neveztek. A vallás terjesztésében jelentős szerepet játszott Méliusz Juhász Péter.
A Szentháromságtagadó irányzat Erdély területén jelent meg és terjedt el, amelyet ott unitáriusnak neveztek.
A XVI. századtól kezdve a katolikusok és az egyéb vallás követői között hitviták alakultak ki.
Magyarország vallása teljesen átalakult, a XVI. század végére a lakosság ¾-e valamelyik protestáns egyház
követőjévé vált.
Kulturális hatás
A protestáns egyházak iskolákat hoztak létre, középiskolákat és református főiskolákat működtettek pl.
Gyulafehérváron, Váradon, Debrecenben és Sárospatakon is.
Protestáns egyetemek nem működtek Magyarországon, a továbbtanulók nyugati egyetemeken folytathatták
tanulmányaikat.
A magyar nyelv fejlődését is elősegítette a reformáció, könyvek – zsoltárok, röpiratok megjelenése.
Sylvester János Újtestamentum magyarra fordítása, Károli Gáspár teljes Biblia fordítása (vizsolyi Biblia,
1594.) A terjedést elősegítették a nyomdák, amelyek Sárváron, Debrecenben és Sárospatakon is működtek.
Könyvtárak is sok nemesi család hozott létre.
Katolikus megújulás vagy más néven ellenreformáció
A reformáció hatására létrejövő mozgalom, melynek célja a hívek visszatérítése és térítése a katolikus
egyházba. Legjelentősebb magyar képviselője a XVII. században tevékenykedő Pázmány Péter esztergomi érsek
volt. Az ellenreformáció érdekében fejlesztette az oktatást, 1623-ben Bécsben (Pazmanaeum) és 1635-ben
Nagyszombaton katolikus egyetemeket alapított (ez volt a mai ELTE elődje). A magyar nyelv fejlesztésére is
hatott a tevékenysége, mert vitairatokat írt, amelyekben a protestáns vallások bírálata olvasható. E mellett 1626-ban
megjelent az első magyar nyelvű katolikus Biblia is, amely Káldi György nevéhez fűződik.
A XVII. században az ellenreformáció hatására jelent meg Magyarországon egy új művészeti stílus a barokk. Ez a
stílus Rómában alakult ki és jezsuita szerzetesek segítségével terjedt el hazánkban is. Megjelenésében az egyháziak
mellett szerepe volt a katolikus főuraknak is.
Építmények: nagyszombati jezsuita templom, kalocsai székesegyház, szombathelyi székesegyház.
A XVIII. század során világi épületek is sorra jelentek meg (a versaillesi kastély mintájára), pl. gödöllői
Grassalkovits-kastély, keszthelyi Festetics-kastély, fertődi Eszterházy-kastély.
Felhasznált szakirodalom:
Borhegyi Péter: Történelem Tankönyv 10. Oktatáskutató és Fejlesztő intézet, 2016.
Száray Miklós: Történelem 10. Nemzedékek tudása Tankönyvkiadó, Budapest 2013.
Száray Miklós: Történelem 10. NAT 2020. Oktatási Hivatal, 2021.
Csuszó Sándor – Kozma Géza – Lovrity Andrea: Érettségi témavázlatok történelem. Mozaik Kiadó, Szeged, 2023.
2