A reformáció

A reformáció, a Német-Római Császárságban alakult ki, a 16. században. 1517-ben

kezdődött, és a 16-17. században továbbterjedt Észak-Németországba, a skandináv
államokba, Nagy-Britanniába, Svájcba, Hollandiába, Franciaországba és
Magyarországra.

A Császárság ekkori helyzete ekkor eléggé széttagolt, a császár hatalma névleges, több száz
tartomány, város alkotja az államot, ezek többé-kevésbé függetlenek voltak. Eltérő volt a
gazdasági fejlettségük is. (É-on és D-en fejlett, a középső területeken elmaradott volt. A
társadalom szegényebb rétegei (elszegényedő lovagok, jobbágyság) és a világi tartományurak
nem nézték jó szemmel az egyre gazdagodó katolikus egyházat.

1. Problémák merültek fel az egyházban

 A papság a reneszánsz korban fényűző módon élt, világias módon, hatalmas

vagyonnal rendelkeztek.
 X. Leó pápa rendeletére búcsúcédulákat kezdtek árusítani, ezzel meg lehetett váltani
az egyházi büntetéseket és a pokolbeli büntetést. A bevételt a római Szent Péter
templom építésére fordították
 A papság képzése nem tartott lépést a természettudományok fejlődésével

2. Luther Márton fellépése:

1. Fellépése:

 1517. okt. 31-én 95 pontból álló tételsorát kifüggesztette a Wittenberg-i

vártemplom kapujára
 célja: az egyház megújítása

2. Tanai:

 A hit az üdvösség egyedüli forrása

 A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg
 Nincs szükség költséges szertartásokra és nagy egyházi vagyonra
 Elvetette a pápai hatalom elvét
 Szekularizáció: egyházi vagyon világi kézbe adása
 csak a Bibliát fogadja el (sola scriptura)
 Megszüntette a szerzetesrendeket és a gyónást
 Bevezette a két szín alatti úrvacsorát (áldozáskor kenyér és bor)
 Bevezette az anyanyelvű prédikációt a latin helyett

A társadalom valamennyi rétegében sok követője volt, világi okokból is

 A földesurak meg akarták szerezni az egyházi birtokokat

 A jobbágyok nem akartak egyházi adót fizetni
 A polgárok olcsóbb egyházat akartak

Követői lettek a lutheránusok/ evangélikusok.

1
1521. Worms birodalmi gyűlés: V. Károly hívja össze és Luthert eretneknek nyilvánítják, a
pápa is kiátkozta az egyházból. 10 hónap látszatfogságra ítélték Luthert. Ő Wartburg várában
lefordítja németre a Bibliát, ezzel megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait

1529. Speyer, birodalmi gyűlés: ez kimondta, hogy Luther követői megtarthatják vallásukat,
de nem terjeszthetik. Ez ellen a lutheránusok tiltakoztak (protestáltak: ebből ered a protestáns
elnevezés, amely később a reformáció valamennyi irányzatának összefoglaló neve lett).
Vallásháború tör ki

1530 Augsburgban elfogadták az ágostai hitvallást, ami a lutheránusok vallási nézeteit

tartalmazta.

1529-1555 Németországi vallásháború, ennek vetett véget az augsburgi vallásbéke 1555-

ben. Ez kimondta, hogy „cuius regio, eius religio” = „akié a föld, azé a vallás”: a
jobbágyoknak földesuraik vallását kell követni, vagy szabadon elvándorolhatnak

3. Anabaptisták, másképpen újrakeresztelők – vezetője: Münzer Tamás

Vallási tanításai: Elvetette a csecsemőkeresztséget. Szerinte a keresztény közösségbe felnőtt

fejjel kell belépni, felnőtt korban kell megkeresztelkedni, hívei újrakeresztelkedhetnek.
Vissza kell térni a krisztusi szegénységhez. A mennyországot a földön kell megteremteni,
emiatt ellenzik a magántulajdont és az  önálló államhatalmat. Később ez lett a német
parasztháború (1524-1525) ideológiája. A parasztháború fő vezetője: Geyer Flórián és
Münzer, de a fejedelmek és a papság elfojtja a harcokat

4. Kálvinisták, a későbbi reformátusok – vezetője: Kálvin János – Központja: Genf

 Ulrich Zwingli zürichi lelkész volt Kálvin elődje Genfben, az ő nézeteit fejlesztette
tovább.

Vallási tanításai

 Predesztináció: eleve elrendelés tana: Isten már születése előtt eldöntötte minden
ember sorsát (üzleti vállalkozás sikere a kiválasztottság jele is lehet)
 Engedélyezte a kamatszedést (tisztes kamat szedését)
 „zsarnokölés tana”: a királyok hatalma Istentől ered, de ha azt nem népük érdekében
gyakorolják, akkor hatalmuktól megfoszthatóak
 Egyházszervezete: a gyülekezet élén prédikátorokból és választott hívőkből álló
tanács áll: konzisztórium vagy másképpen presbitérium.
 Egyszerű külsőségeket honosított meg: olcsó szertartások vannak, a falakat fehérre
meszelik, nincsenek oltárok, csak szószékek és padok

Ez lett a korai polgári forradalmak ideológiája (Németalföld, Anglia). Elterjedése: Svájc,

Franciaország déli része, Németalföld, Skócia, Anglia, Magyarország.

5. Szentháromság tagadó /antitrinitárius /unitárius – vezetője: Servet Mihály

Ez a reformáció legszélsőségesebb irányzata. Tagadja a Szentháromságot, tagadja, hogy az

Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egység. Emiatt Servet-et Kálvin máglyán elégetteti.
Elterjedése: Lengyelország, Magyarország, Erdély.

2
6. A reformáció jelentősége

 Nemzeti nyelvekre fordították le a Bibliát, ezzel mindenki megismerhette a

Szentírást, és az anyanyelvű istentisztelettel együtt ez hozzájárult a nemzeti nyelv
fejlődéséhez is
 református iskolákat, kollégiumokat alapítottak, ennek révén a kultúra és az
iskolázottság fejlődött
 a könyvnyomtatás fontos eszköze lett a reformációnak a hit és a műveltség
terjesztésében.
 A katolikus egyházat a ref. térhódítása reformokra, megújulásra késztette
(ellenreformáció, katolikus megújulás)