A kora újkor

1.évszámok
1492: Kolombusz Kristóf (spanyol) felfedezi Amerikát
1517: Luther Márton 95 pontja, Wittenburg
1526: cognici liga létrejötte
1572: vallásháború Párizsban, Szent Bertalan éjjele (katolikusok-
hugenották)
1614: nem hív össze rendi gyűlést XIII. Lajos (Franciaország)
1618-1648: harmincéves háború, Habsburgok
1640-1649: angol polgárháború (uralkodó-parlament + London népe)
1688: dicsőséges forradalom (angol)
1689: jognyilatkozat (angol) biztosította az alapjogokat, lefektette az
alkotmányos monarchia alapelveit
1701-1714:spanyol örökösödési háború- Habsburg győzelem

2.személyek
Bartalomeo Diaz: portugál felfedező, elért Afrika déli partjait
(Jóreménység foka 1487)
Kolombusz Kristóf: spanyol felfedező, Amerika felfedezése
Amerigo Vespucci: Amerika névadója, Kolombusz honfitársa (spanyol)
Magellán: spanyol felf. , Föld körülhajózása (1519-1521)
Vasco de Gamma: portugál felf. , Afrika megkerülésével elérte Indiát
(1498)
Cortez: spanyol konkvisztátor, Azték-Birodalom meghódítása (1519-21)
Pizarro: spanyol konkvisztátor, Inka-Birodalom meghődítása (1532)
X. Leó: reneszánsz pápa, építési költségek- Szent Péter székesegyház,
búcsúcédulák árusítása
Luther Márton: szerzetes, Wittenburg- 95 pont, evangélikus egyház, két
szín alatti áldozás, lefordította német nyelvre a Bibliát
Kálvin János: Genf prédikátora, üdvözülés, polgárság támogatása,
predesztináció
Loyolai Szent Ignác: jezsuita rend alapítója (élén generális), inkvizíció,
magas szintű iskolák
Servet Mihály: antitrinitáriusok vezetője, spanyol orvos, szentháromság
tagadása, egyistenhit
V. Károly: spanyol uralkodó (Habsburg), zsoldoshadsereg, flotta,
visszaszorította a rendeket, abszolutizmus, Német-római Birodalom
császára
I. Valois Ferenc: francis király, Itáliában akart hódítani de elvesztette a
harcot a Habsburgok ellen
II. Fülöp: Károly fia, hatalmának támasza: hivatalnokok és a sereg,
törökök megállítása (Lepanto), legerősebb központi hatalom
Orániai Vilmos: Hollandia helytartója, protestáns volt, rokonságban állt a
Stuartokkal
VIII. Henrik: angol király, anglikán egyház
I.Erzsébet: angol királynő, monopólium, kalózkodás- tengeri hatalom
Drake: Angoliában kapitány, Nagy Armada leverése a vezetésével
I.Jakab: Stuart, angol király
I.Károly: Sturat, I.Jakab testvére, angol uralkodó, monopóliumok, királyi
haszonvételek
Oliver Cromwell: angol államférfi, hadvezér,parancsnok
IV. Henrik: kálvinisták vezére, francia király
XIII. Lajos: francia király, Bourbon uralkodóház
Richelieu: XIII.Lajos államminisztere, bíboros, politikus
XIV.Lajos: „Napkirály”, francia király, XIII.Lajos fia, Mazarin királya, erős
központi hatalom kiépítése: Versailles, reguláris hadsereg, manufaktúrák
alapítása, infrastruktúra fejlesztése
Colbert: XIV.Lajos minsztere, merkantilizmus, gazdaságpolitikus
I.Ferdinánd: osztrák-ág alapítója, osztrák uralkodó, magyar és cseh
király, német-római császár
I.Lipót: Habsburg Birodalom élén áll, német-római császár, német,
magyar, cseh király
Báthori István: erdélyi fejedelem, lengyel király
IV. Iván: (rettegett), orosz cár, despotikus államhatalom
Nagy Péter: orosz cár, Romanov-ház
Kopernikusz: lengyel csillagász, heliocentrikus világkép
Galilei: olasz csillagász, fizikus, matematikus, természettudós
Newton: angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista, tudós
Machiavelli: itáliai politikus, író, teljhatalommal bíró uralkodó
John Locke: angol filozófus, orvos, politikus, alkotmányos monarchia
I.Szulejmán: Oszmán Birodalom uralkodója, cognici liga tagja
Köprülü Mehmed: oszmán nagyvezír, politikus
Kara Musztafa:oszmán nagyvezír, politikus, katona

3.fogalmak
karavella: új típusu portugál hajó
leventei kereskedelem: kereskedelmi útvonal a Közel-Keleten
gyarmatosítás: idegen területek elfoglalása, lakóinak alávetése,
kizsákmányolása
maják, aztékok, inkák: amerikai őslakosok
konkvisztádor: hódítók, spanyol és portugál
ültetmény: nagy földbirtok a gyarmatokon
világkereskedelem: földrészeket összekötő rendszeres aruforgalom
búcsúcédula: a búcsúcédulák megvétele a bűnök után járó túlvilági
büntetés elengedésére szolgált
reformáció: átalakítás
protestáns: a reformáció következtében a katolikus egyházból kiváltak
evangélikusok: Luther Mártont követő egyház
református: Kálvin Jánost követő egyház
predesztináció: eleve elrendeltetés (Kálvin J.)
antitrinitárius: szentháromság tagadás
unitárius: Erdélyben így nevezték az antitri.-kat
ellenreformáció: katolikus megújulás, a katolikus egyház felvette a harcot
a reformációval szemben
tridenti zsinat: a megújulást szolgáló reformációkat itt vitatták meg és
fogatták el
jezsuiták: a katolicizmus védelmét tekintették fő feladatuknak
index:
barokk: a katolicizmus megújulásával egy időben jelent meg ez a stílus,
jellemző rá: bonyolult minták, gazdag díszítés, lenyűgöző méret, ez
kifejezi a egyház hatalmát
abszolutizmus: az uralkodó a rendi országgyűlést kihagyva, korlátlan
hatalommal akar kormányozni
cognaci liga: a Habsburgok további terjeszkedésének megalakulására
jött létre 1526ban, tagok: Franciao., Velence, Miláno, Firenze
bekerítés: a földbirtokosok Angliában a parasztság közös földtulajdonát
erőszakosan kisajátították, a földeket fallal, sövénnyel, árokkal vették
körbe.
dzsentri: angol köznemesség, vállalkozó földbirtokosok, akik a bekerítést
alkalmazták
tőkés vállalkozó: akik piacra termeltek, nem saját maguknak
bérmunkás: alkalmazottak, pénzért végezték a munkát a földeken és az
iparban
manufaktúra: kézműves technikán alapuló tőkés üzem és vállalkozás
anglikán egyház: VIII.Henrik szakított Rómával és létrehozta saját
egyházát
monopólium: egyedárusítási jog, I.Erzsébet adta ki
puritán: angol kálvinisták
restauráció: helyreállítás Cromwell halála után
dicsőséges forradalom: angol polgárháború, az angol parlament és az
abszolutizmusra törekvő király között zajlott. II.Jakab törekvéseit nem
fogadta el a parlament, Oráziai Vilmost hívták meg a trónra. ez az
uralkodóváltás volt a dicsőséges forradalom
jognyilatkozat: biztosította a polgári szabadságjogokat, a dics.
forradalom után hozták létre
alkotmányos monarchia: a király uralkodik, de nem kormányoz, új
államforma Angliában, a törvényhozó hatalom által ellenőrzött királyság
hugenották: francia kálvinisták
intendáns: királyi küldött, aki az egyes ügyekben teljhatalmat kapott
reguláris hadsereg: az állam által fenntartott, szabályozott, kiképzett,
egységesített, állandó hadsereg, Franciao., XIV.Lajos
merkantilizmus: védővámokkal korlátozták a behozatalt, támogatták a
kivitelt, Colbert fejlesztette ki
heliocentrikus világkép: Kopernikusz nevéhez fűződik, a világegyetem
központjának a Napot tekintette, nem a Földet
társadalmi szerződés: John Locke, felfogása szerint minden embernek
vannak természetes jogai, de ezekről lemond a társadalom működése
miatt. az államnak cserébe biztosítania kell az alapvető jogokat: élet,
szabadság, tulajdon védelme
nantesi-ediktum: IV.Henrik vallásbékét hirdetett ki, engedélyezte a
hugenották szabad vallásgyakorlatát
Reformáció és katolikus megújulás
A XV. század végére az egyház tekintélye hanyatlott. Súlyosbította ezt,
hogy a pápák joguknak érezték a pompát, a fényűzést. Búcsúcédulákat
árusítottak méltóságuk, tiszteletük megvásárlására. Az emberek
elégedetlenkedik kezdtek.
Sokan tiltakoztak az ellen, hogy az egyház kihasználja a hitüket. Az egyik
ilyen ember volt Luther Márton. Célja az volt, hogy az egyházat átalakítsák,
megreformálják. Legfőbb tanítása, hogy az ember csak Isten által üdvözülhet.
Fontosnak tartotta, hogy mindenki olvassa a Bibliát, ezért lefordította német
nyelvre. Ellenezte az egyház fényűzését és a pápa hatalmát, valamint a
búcsúcédulák árusítását. Luther 95 pontban foglalta össze tanításait 1517-
ben. Kialakult egy Luthert követő felekezet, az evangélikus (lutheránusok)
egyház. Sokan vele értettek egyet, köztük német főurak is. Tiltakoztak,
protestáltak a katolikus egyház ellen. Kialakult egy vallásháború, amibe lassan
kimerültek. Végül 1555-ben megkötötték a vallásbékét, mely szerint a
fejedelmek szabadon választhattak vallást.
Luther Mártonon kívül mások is voltak akik meg akarták reformálni a
vallást. Kálvin János Svájcban, Genfben hirdette tanait. A keresztény vallás
című művében foglalja össze azokat. Ő is a Bibliában bízott, de sokkal
szigorúbban vette. Kálvin szerint a Mindenható már eleve elrendelte, hogy ki
üdvözül és ki jut kárhozatra. Ezért a dolgos, Isteneknek tetsző életet követelte
meg. Az ő általa felépített egyház a református egyház.
Ezek mellett még voltak az antitrinitáriusok, akik tagadták a
Szentháromságot. A vezetőjük Szervét Mihály volt. Erdélyben unitáriusoknak
nevezték őket.
A kialakult helyzetre a vallásháború miatt a katolikus egyház nekifogott
megújításaihoz, és harcolt a reformáció ellen is. Ez volt az ellenreformáció.
Loyolai Szent Ignác 1540-ben megalapította a jezsuita rendet.Ez egy
katolikus szerzetesrend, akik a lakossággal kapcsolatban akartak kerülni
prédikációkkal, hitvitákkal. Fontos volt számunkra az oktatás, magas
színvonalú iskolákat alapítottak. Sok embert visszatérítettek a katolikus hitre.
Erőszakot is alkalmaztak. Összeállították a Tiltott könyvek jegyzékét és
büntették ha valaki ezeket olvasta. Kitartottak a katolicizmus mellett, növelték
a pápa hatalmát.
Ezzel a megújulással megállították a reformáció terjedését. Sok
országban, köztük Magyarországon is a katolikus egyházé lett a vezető
szerep.
Nagy földrajzi felfedezések
A XV. században a gazdaság gyorsan fejlődött Európában. Ez sok pénzt
igényelt, ami nemesfém volt, főleg arany. Nőtt a népesség amit élelemmel
kellett ellátni. A keleti árucikkeket egyre nehezebb volt beszerezni, mivel a
törökök lezárták az utat Kelet felé, és az aranybányák kezdtek ki merülni. Új
utakat kezdtek keresni India felé. Főleg hajón, amit segített az új technikai
eszközök feltalálása. Ilyen volt például, a karavella. Ez egy új típusú, portugál
hajó volt. Feltalálták az iránytűt és a korszerűbb térképeket is. Kialakult egy új,
heliocentrikus világkép, miszerint a Nap a mindenség közepe.
A portugál hajósok felfedező utakat indítottak Afrika mentén az aranyért, és
a fűszerekért. Aportugál származású felfedező Bartalomeo Diaz elérte Afrika
déli partjait és a Jóreménység fokát. Vasco da Gama Afrika megkerülésével
elérte Indiát. Ott telepeket hoztak létre és meggazdagodtak a
fűszerkereskedelemmel.
A spanyol királynő támogatásával Kolumbusz Kristóf elindul útnak, hogy
megtalálja keletet, de a két hónapos út után, 1492-ben végül felfedezi az
amerikai kontinenst, de abban a hiszembe, hogy Indiában van. Amerikát végül
Amerigo Vespucci fedezi fel, aki felismerte, hogy ez nem India.
Egy másik spanyol felfedező is volt, Magellán, akinek az volt a célja, hogy
bebizonyítja a Föld gömbölyű. Az útja során bennszülöttek megölték. De az öt
hajója közül egy visszajutott Európába.
Az első felfedezőket sokan követték. Elkezdődött a gyarmatosítás, az új
kontinens meghódítása. Az új földrészeket a konkvisztádorok hódították meg.
Cortez Észak- és Közép Amerikát, az Aztékok Birodalmát hódította meg
Pizarro pedig Dél-Amerikát, az Inkák Birodalmát és ezáltal kialakultak a
gyarmatbirodalmak. Sok volt a nemesfém, arany. Ültetvényeket,
bányászatokat létesítettek. Afrikából elhurcolt rabszolgákat dolgoztattak, mivel
az őslakók a behurcolt betegségek miatt meghaltak. Az őslakók területeit
elfoglalták, ők nem ismerték a puskaport, lovat.
Kialakult a világkereskedelem. Rengeteg lett a nemesfém, de így az értéke
csökkent. A levantei kereskedelem hanyatlásnak indult, új óceáni útvonalakat
és központokat alakítottak ki. Például Amszterdamot, Lisszabont, Barcelonát
és Londont. Új növényeket is hoztak be Amerikából, például kukoricát,
burgonyát, paprikát, paradicsomot és kakaót.
1494-ben született meg a tordesillasi szerződés, melyben Spanyolország és
Portugália felosztotta egymás között az újonnan felfedezett területeket.