Amit biztosan tudni kell

Európa 1000-1300

FOGALMAK:

feudalizmus,

A feudalizmus a középkori társadalom szokásos berendezkedése. Olyan társadalmi, jogi, politikai és

gazdasági berendezkedés, ahol a hűbérurak és vazallusok között egy különleges jogi rendszer áll fent.
Másik neve hűbériség vagy hűbéri rendszer, a föld birtoklásán alapul.

Az alá-és fölérendeltség föld adományozásán keresztül jön létre: a földesúr földet ad és szolgáltat a
jobbágyoknak, míg cserébe hűséget, szolgáltatot várnak. A földesúr igazságszolgáltató (bíró) is volt a
földjein.

hűbériség,

hűbériség, hűbéri társadalom: a →hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-

hatalmi rendszer a kora →feudalizmus idején. Mivel a ~ minden szintjére igaz, hogy a
hűbéres csak a közvetlen felette álló hűbérúrhoz kötődik; e társadalomra jellemzőek a belső
fegyveres konfliktusok (anarchia).
A hűbéri lánc a középkori társadalom személyi függőségi viszonyainak a hálózata, egyfajta hatalmi
struktúrát jelent. Ez jelöli a földesurak az uralkodóhoz, illetve egymáshoz (vazallusok, szolgák) való
viszonyát. Egy olyan alá-és földérendeltségi viszonyt teremtett meg, ami alapjában határozta meg a
középkor társadalmát és gazdaságát. A feudalizmus jellemző berendezkedése.

római katolikus egyház,

üdvösség,
hét szentség,
mise,
templom,

invesztitúra,
Az invesztitúra tágabb értelemben az egyházi tisztségek beiktatásának jogát jelentette. Szűkebb
értelemben egy egyházi személy hivatali ruhájának ünnepélyes átadását és felvételét. Az évszázadok
során harcok folytak a pápaság és a világi uralkodók (Német-római császárság) között az invesztitúra
(egyházi tisztségbe való beiktatás) jogáért. A harcok végül a Német-Római császárság széteséséhez és
a pápai hatalom megerősödéséhez vezettek.

clunyi reform
A lelki megtisztulás legnagyobb hatású irányzata a franciaországi Cluny bencés kolostorából indult el.
A clunyi bencések megreformálták regulájukat, kolostorukban felszámolták a világi életformát,
mindennapjaik középpontjába az áhítatot és az imádságot helyezték, amely azt sugallta, hogy a földi
világ bajaira egyedül az Isten iránti odaadás nyújthat vigaszt. A clunyi szellemiséget nemcsak Európa
bencés kolostorai vették át, hanem a világi tömegekre is nagy hatást gyakoroltak.

felvilágiasodás,
18. századi filozófiai mozgalom, mely az ész és az értelem fontosságát hangsúlyozva a polgárság új
gondolkodásmódját tükrözte.

cölibátus,
Papi nőtlenség, A papok és szerzetesek kötelező nőtlensége a római katolikus egyházban.

inkvizíció,
Az inkvizíció a középkor kegyetlen módszere volt azokkal az egyénekkel szemben, akik meg merték
kérdőjelezni a katolikus egyáz dogmáit és tanításait, vagy olyasmit tettek, ami a hit továbbadását
komolyan akadályozhatta. Eszköze a kegyetlen kínzás volt, nem volt ritka, hogy élve égették el
máglyán azt, aki az inkvizíció karmai közé került.

eretnekség,
Az eretnekek valamely egyház, vallási közösség által képviselt elfogadottnak tekintett hitelvektől
eltérő személy. Leginkább a római katolikus egyház használta a kifejezést a középkorban
megbélyegző értelemben azon személyekkel szemben, akik a katolikus hittételektől eltértek. Az
eretnekek sokszor vitatott, újszerű nézetekkel állnak elő - sokszor igazuk volt (pl. Giordano Bruno).

koldulórendek,
Olyan katolikus szerzetesrendek, melyeknek közös jellemzője, hogy a többi szerzetesrendtől eltérően
nem vonulnak ki a társadalomból a tökéletességet keresve, hanem a világiak között élnek és
tevékenykednek. Ilyenek pl. a ferencesek és a domonkosok (dominikánusok). Tagjaik a
létfenntartáshoz szükséges dolgokat koldulással gyűjtötték össze.

keresztes hadjáratok,

célja
A keresztes háborúk védekező és egyben hódító hadjáratok voltak, egyik fő céljuk a Szentföld
visszaszerzésén túl a katolikus kereszténység kiterjesztése, a keresztény világbirodalom (Res publica
Christiana) létrehozása volt, a pápa vezetése alatt.

keresztes állam,

A keresztes államok (latin vagy frank közel-keleti államok) a keresztes háborúk nyomán jöttek létre.
Négy állam alakult az első keresztes hadjárat után:

 a Jeruzsálemi Királyság
 az Antiochiai Hercegség
 az Edesszai Grófság
 a Tripoliszi Grófság

A harmadik keresztes hadjárat során I. Richárd angol király elfoglalta Ciprus szigetét, és az
elűzött jeruzsálemi királynak, Guidónak adta, aki megalapította a Ciprusi Királyságot.
A negyedik keresztes hadjáratban Konstantinápoly elfoglalása után a Bizánci
Császárság területén megalakult:

 a Latin Császárság
 a Thesszalonikéi Királyság
 az Akháj Fejedelemség
 az Athéni Hercegség
 a Naxosi Hercegség

clermonti zsinat,

Az egyetemes zsinat (concilium oecumenicum) a pápa közvetett vagy közvetlen meghívására

összegyűlt püspökök (bíborosok, érsekek, püspökök) tanácskozása.
lovagrendek,

A clermont-i zsinat 1095. november 18-28. között zajlott Clermont-ban. A zsinat a Notre-Dame du
Port-templomban volt megtartva és részt vett rajta a legtöbb nyugati ország küldötte, egyházi
személyek illetve a bizánci császár küldöttei.

A zsinat az „első keresztes hadjárat” meghirdetése révén vált híressé,

Rendi monarchia,
A rendi monarchia a feudális állam egy olyan formája, ahol a király és a rendek együtt kormányoznak.
A hatalommegosztás a törvényhozásban és az adómegajánlásban mutatkozott meg. A rendi
monarchikus berendezkedés nem csupán Magyarországon volt elterjedt, hanem egész Európában is,
hiszen jobb berendezkedési forma volt, mint a hűbériség. Eredetileg Angliában és Franciaországban
alakult ki, innen terjedt szét a kontinensen - Angliában 1265-ben tarották meg az első rendi gyűlést.
Magna Charta Libertatum,
A Magna Carta Libertatum („Nagy szabadságlevél”) az 1215. június 15-én Földnélküli János angol
király által aláírt, a rendi jogokat biztosító szabadságlevél, az angol alkotmányfejlődés egyik
legfontosabb állomása.

Az angol nemesség jogainak törvénybe foglalása

Nagy Szabadságlevél. Az angol bárók 1215-ben ebben az okiratban kényszerítették Földnélküli János
angol királyt a törvénytelen adók beszüntetésére és a közös döntéshozatalra.

parlament,
Az alkotmányos monarchia egy olyan monarchia, ahol a tényleges hatalom nagy része a parlament
kezében van, gondolva például a pénzügyekre, hadseregre, kormány feletti ellenőrzésre. Az
alkotmányos monarchia Angliában jelent meg először, 1689-ben. Ebben az államformában az
uralkodónak viszonylag kevés szerep jut: a király uralkodik, viszont ténylegesen nem ő kormányoz.

skolasztika,
A skolasztika a XI. században születő és a XV. századig uralkodó bölcseleti, logikai módszer.
Korlátok közt elismeri a tudományos vizsgálódást, de úgy tartja, hogy a világ végső megismeréséhez
csak a hit által lehet eljutni.

egyetem,
lovag,
lovagi
erények,
román stílus,
gótika, katedrális

Személyek:
II. Orbán, - Nevéhez kötődika keresztes háborúk elindítása, az első hadjárat kihirdetése. fFancia
származású pápa

VII. Gergely, az egyház hatalmát védelmezte a Német-római Birodalom császáraival szemben.

A reformpápák legkeményebbje
A pápa a legfőbb hűbérúr, és az ő joga a püspökök kinevezése

IV. Henrik,
Mi volt a híres Canossa-járás lényege? IV. Henrik saját magát megalázva ment el a pápához
bocsánatot kérni 1074-ben, hogy megtartsa birodalmát a széthullástól

Gergely és Henrik között a háborúskodás azzal indult, hogy a pápa szimónia (az egyházi
tisztségek vásárlása) bűne miatt több német püspököt megfosztott méltóságától, valamint
megtiltotta a világi invesztitúrát

Aquinói Szent Tamás,

Skolasztikus filozófus, domonkos rendi szerzetes. Folytatva elődeinek, a görög filozófusokat arab
és bizánci közvetítéssel a nyugati hagyományba beemelő teológusoknak munkáját, összhangba
igyekszik hozni Arisztotelész filozófiáját a keresztény tanítással, kísérletet téve egy átfogó
filozófiai rendszer megalkotására.
Assisi Szent Ferenc,
II. Ince,
Földnélküli János

Topográfia:
Német-római Birodalom, Szentföld, Jeruzsálem, Velence, Firenze, Anglia, Franciaország, Bologna,
Párizs, Krakkó, Prága, Oxford

Kronológia:
11. század eleje (clunyi reform és az Isten békéje mozgalom),
075 (az invesztitúraharc kezdete),
1077 (canossa-járás),
1095 (clermonti zsinat),
1096–99 (az első keresztes hadjárat),
1202-1204 (negyedik keresztes hadjárat),
1270 (hetedik keresztes hadjárat),
1215 (a Magna Charta kiadása),
1265 (a mintaparlament összehívása Angliában),
1302 (az általános rendi gyűlés összehívásaFranciaországban),
1122 (a wormsi konkordátum, az invesztitúraharc első szakaszának lezárása),
1176 legnanói csata

Magyar Királyság

fogalmak:
Árpád-ház,
primogenitúra,
Olyan öröklési rend, melyben a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülött fiúgyermek
örökli. I. István a primogenitúrára hivatkozva vette át a hatalmat apja, Géza fejedelem halála után.
Koppány, Géza fivére a levirátus elvére hivatkozva követelte a trónt és Saroltot (Géza feleségét).

patrimoniális királyság,

Azt jelenti hogy a királyé a földbirtokok nagyrésze, és ez az uralkodásának alapja, fő bevétele.

És ebből következik hogy az uralkodó birtokainak irányítása (ami az államot jelenti, hiszen az állam
földjei nagy része az uralkodóé) az magánjellegű, a beosztottjai gyakorlatilag személyesen kötődnek
hozzá (ispánok stb.), vagyis a közjogi, állami dolgok összefonódnak a király magánjellegű, személyes
dolgaival. Nincs ilyen, hogy az állam ügyei, az állam érdeke, az állam költségvetése stb., mert ezek a
király ügyei, a király érdeke és a király költségvetése... Majd amikor az állam, mint közjogi intézmény
különválik a király személyes dolgaitól, és a király az államigazgatásnak csak egy tényezője (habár
fontos tényezője) lesz, akkor szűnik meg a patrimoniális monarchia

konszolidáció,

pogánylázadás,
azok a fegyveres lázadások, amelyek 1046 nyarán és 1061 tavaszán zajlottak le Magyarországon.
1046-ban a békési Vata vezetésével a pogány néptömegek országszerte a Szent István-i állam, egyház
és társadalmi berendezkedés ellen fogtak fegyvert.
hűbéri függés,
istenítélet,

kancellária,
A kancellária azon hivatal, mely a kormányzással és igazságszolgáltatással kapcsolatos oklevelekért,
rendeletekért (ezek kiadásáért) felel.

A kancellár a király kiemelt, bizalmas tanácsadója, a királyi udvar és a királyi tanács

adminisztrációjának (kancellária) irányítója, a végrehajtó hatalom legfontosabb szerve. A 12.
században III. Béla megszervezte az állandó, minden ügyre kiterjedő, hivatalszerű oklevél-kiállító
irodát, a kancelláriát.

oklevél,

gesta,
A geszta a középkor egyházi, illetve udvari, epikus műalkotása. Általában latin nyelven íródott, de a
középkor közepétől anyanyelvi geszták is íródtak. Általában az uralkodó vagy uralkodó család, esetleg
egy egész nép történetét ismertető írás.

báró,
A bárók vagy más néven országbárók (latinul barones regni) a középkori Magyar Királyság
legfontosabb tisztségviselői, vezető politikusai, a királyi tanács tagjai voltak. Zászlósuraknak is
nevezték őket, mivel a banderiális hadszervezet korában bandérium tartására voltak kötelezve.

királyi vármegye,
A királyi vármegye pontosan körülhatárolt területű egység volt, amelynek joghatósága a
nem királyi tulajdonú, de a területén fekvő birtokokra is kiterjedt. Élén a király által kinevezett comes
(ispán) állt, a közigazgatási mellett igazságszolgáltatási, katonai és adóbeszedési funkciója volt.

nemesi vármegye,
A nemesi vármegye az adott területen lakó birtokos nemesek önkormányzati szervezete volt, azonban
továbbra is közreműködött a királyi hatalom gyakorlásában. A királyi hatalmat a nemesi
vármegyében az úgynevezett megyésispán képviselte, akinek helyettese az alispán volt.

hiteles hely,
A hiteles hely egyházi intézmény, melynek tekintélye, hitelességre számot tartó pecsétje, s az oklevél
kiállításához is értő tagjai voltak. Ilyen testületek a káptalanok és a szerzetes konventek.

serviens,
A szerviens olyan személy, aki urának (dominus) – királynak vagy földesúrnak – kizárólag katonai
szolgálattal tartozik (vitéz, milites), ennek fejében adománybirtokot kap.

Aranybulla,
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222. április 24-én a
székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar
nemesség jogait először rögzítette.
Az Aranybulla a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvénye.

sarkalatos nemesi jogok,

Sarkalatos nemesi jogok: személyes szabadság: szavatolja a személyi szabadságot, az Aranybulla
rendelkezései alapján. A köznemességet védi. királyi bíróság alá tartozás: ez a rész utal a bíróságok és
a jogi út fontosságára.
familiaritás,

A familiaritás egy különleges jogviszonyt jelölt a feudális rendszerben, nem keverendő össze a
hűbériséggel. A 13. században alakult ki Magyarországon, a familiáris nem állt ura joghatósága alatt,
birtokait a királytól kapta, nem urától, és az szabadon szállt utódaira.

A familiáris részt vett ura birtokának igazgatásában, szolgált annak hadseregében, ezért cserébe
védelmet és pénzbeli vagy természeti juttatásokat kapott. Familiárisai nem csak egy földesúrnak,
hanem magának a királynak is lehettek.

kunok,
Egy török nyelvű népekből álló törzsszövetség volt, amely a XI. században jött létre és sokáig
nyugtalanította támadásaival a szomszédos orosz, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket. A
törzsszövetséget a XIII. században a mongolok verték szét. A kunok egy része ezután Magyarországon
telepedett meg és asszimilálódott a magyarságba.

tatárok

személyek:
Géza,
Szent István,
Szent László,
Könyves Kálmán,
II. András,
Bánk bán,
Gertrudis,
IV. Béla,
Batu kán,
Julianus barát,
Anonymus

topográfia:
Fehérvár, Esztergom, Horvátország, Dalmácia, Muhi, Trau, Buda, Visegrád,

kronológia:

997-1000/1001-1038 (Szent István uralkodása), 1

077-95 (Szent László uralkodása),
1095-1116 Könyves Kálmán uralkodása),
1205-35 (II. András uralkodása),(
1222 (Aranybulla),
1235-70 (IV. Béla uralkodása),
1241-42 tatárjárás),
1241 (muhi csata),
1301 az Árpádház kihalása)