KÖZÉPKOR

AZ ISZLÁM VALLÁS KIALAKULÁSA ÉS FŐBB TANÍTÁSAI

Bevezetés:

 Az iszlám vallás a világvallások egyike, hívei: muszlimok

 Kialakulása: Arab-félsziget
 Napjainkban fő elterjedési területe: Észak-Afrika, Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Malajzia,
Indonézia
 Iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába
 Szent könyve: Korán (Mohamed tanításai olvashatók benne)
 Monoteista vallás: elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét
pl.: Ószövetség, zsidó vallás prófétái

1. A vallás kialakulása:
o Mekka a karavánutak mentén kialakult egyik nagyobb város volt
o Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként utazva ismerte meg a zsidó, keresztény és
pogány arab vallást és 610 körül új tanokkal lépett fel
o Követői:
- szegények (ellenezte az uzsorát)
- összetűzésbe került a gazdag kereskedőkkel  Mekkából Medinába vonult
o Mohamedán időszámítás kezdete: 622 (ekkor vonult)

2. A vallás legfőbb tanításai:

 Minden muszlim hisz a hat alaptételben
 Emellett iszlám 5 alappillére: legfőbb kötelességeket foglalja össze
 5 előírás mellett további kötelességek
Pl.: sertéshús és szesz fogyasztásának tilalma, többnejűség korlátozása
 Dzsihád: szent háború a hit elterjesztéséért (világi csábítások ellen de akár fegyverrel is)
 Allah és Mohamed ábrázolása tilos
 Korán mellett a szunna jelenti a vallás alapját
 iszlám vallás irányzatai: - sííták: csak Mohamedet és leszármazottjait ismerik el
- szunniták: (85-87%) a kalifákat is elfogadják imámnak

Összegző lezárás:

 Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást

Kalifa: próféta utóda, hadvezér, bíró, Korán első értelmezője
 az arab kultúra az iszlám vallást, a pogány kultúrákat és a helyi szokásokat is magába foglalja
 eltérések  DE: ezeket a vallás toleránsan kezeli
A HŰBÉRISÉG ÉS A JOBBÁGYSÁG JELLEMZŐI

Hűbériség:

o Földesurak: kora középkorban a világi főúr és az egyházi főméltóság egyaránt földesúrnak

számítottak
o Fölbirtok típusai:
- patrimonium: ősi birtok, amit az arisztokrácia saját családi birtokaként szerzett meg a
megtelepedés idején és meg is tudta tartani
- hűbér: adománybirtok

Hűbér:

- először a Karoling Birodalomban jelent meg

- beneficum: adományozó nem követelt cserébe fegyveres szolgálatot
- feudum: katonai és egyéb szolgálatokért cserébe adták
 erről kapta a nevét a feudalizmus
- Adományozó: hűbérúr/senior
- Adományozott: hűbéres/vazallus
- Kölcsönös kötelezettségek: vazallus örök hűséget, fegyveres szolgálatot vállal, hűbérúr
birtokot és védelmet ad
- Később: néhány generáció után a személyes kötődés elhalványult  örökölhető lett az
adománybirtok

Adományozók és adományozottak személyei:

 A király vazallusa szintén hűbérúrrá válhatott  hűbéri láncolat

 Magyarország: itt csak a királynak volt joga birtokot adományozni
 Állami-politikai berendezkedés alapja lett
 A király adományozásaival irányította az egyházat is

Jobbágyság:

 önállóan gazdálkodó telkes paraszt, aki szabad költözködési joggal, telkének birtok és
örökösödési jogával rendelkezett, szabad tulajdonnal rendelkezett.
 korábbi rabszolgák, colonusok, szabad germán parasztok összeolvadása
 csak használói voltak a telkeiknek
 Szolgáltatásaik: robot (földesúr földjét művelni), terményadó, ajándék
 Falvak:
- termelés rendjét a faluközösség határozta meg
- közös birtok, meghatározták melyiken mit termeljenek

Mezővárosok:

 13-14. században kezdtek kiformálódni

 fejlődésüket segítette: helyi piac iránti igény, jobbágyság szabad költözési joga
 többségük egyházi és földesúri falvakból fejlődött ki
 vásártartási joga volt, bírót, papot választottak
 továbbra is földesúri joghatóság alatt álltak
 nem emelhettek falat a város köré
 nem volt helyük a rendi országgyűléseken
 AZ URADALOM ÉS MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKA

Az uradalom:

- Uradalom: a korai és az érett középkor határán, önálló nagybirtokok sokasága

- gazdasági, igazgatási, bíráskodási szerepük is volt
- hűbéri lánc, beneficum, feudum, jobbágyok

A mezőgazdaság technika:

- Kora középkor: legelőváltó és a kétnyomásos gazdálkodás volt a jellemző

- 10-11. sz.: fejlettebb régiókban háromnyomásos gazdálkodás
 nőtt a termés mennyisége
- hospesek: túlnépesedő területekről kivándorolt telepesek
 módszerek terjesztésében jelentős szerepük volt
- Nőtt a népesség
- új mezőgazdasági eszközök: nehézeke, szügyhám, patkó, trágyázás
- felesleg  árutermelés  pénzgazdálkodás
- 11-12. sz.: technikai forradalom
- vízi -és szélenergiával hajtott kerekek
- kőszén és ércbányászat

A NYUGATI ÉS A KELETI KERESZTÉNYSÉG FŐBB JELLEMZŐI

Bevezetés:

 Római Birodalomban a kereszténység államvallássá tétele után az egyház felett a császárok

uralkodtak
 az egyházi hierarchiának nem egy feje volt
 több felső központ alakult ki, vezetőik irányították a hitéletet
 Kelet:
- Konstantinápolyban székelő császárok irányították az egyházat
- egyház nyelve görög
- Alexandriát, Jeruzsálemet, Antiochiát elfoglalták az arabok
 Nyugat:
- eltűnt a világi hatalom
- egyház nyelve latin
- teret hódított a germánok, dánok, csehek, magyarok stb. között

A kora középkor:

- Nyugat-római Birodalom felbomlása  az egyház kikerült a világi kézből  önálló hatalmi

központtá vált
- germán hódítások miatt nem erősödött meg a pápaság  nyugati katolikus egyház Kis
Pippintől kért segítséget  szövire lépett a frank birodalommal  Kis Pippin a pápának adta
a Róma könyéki területet
- létrejött a pápai állam
- a császárrá koronázás joga a pápáké lett
 - 1054: egyházszakadás
 római katolikus
 ortodox

Az egyház szervezete:

o Egyház alapja: plébániák

- egyházmegyék fogták össze
- élén püspökök
- püspökök elöljárója az érsek
o Patriarchák:
- alexandriai, konstantinápolyi, antiochiai, jeruzsálemi, római püspök
o Szerzetesség:
- kolostorokban éltek
- hittérítéssel, tanítással, gyógyítással, könyvmásolással foglalkoztak
szüzességi, szegénységi, engedelmességi fogadalom
bencés rend: Szent Benedek alapította
o Egyház fenntartása: tized és az egyháznak adományozott fölbirtokok

HITÉLET ÉS VALLÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KONFLIKTUSOK

Az invesztitúra háború:

 invesztitúra: főpapi méltóságba való beiktatás

 a püspököket elméletben a papok választották  gyakorlatban az uralkodók
 clunyi mozgalom:
- az egyház megtisztításának céljából indult
- elérte a cölibátus bevezetését
- pápák támogatták, hogy megszabaduljanak a császári hatalomtól
 1079.: 7. Gergely pápa:
- az invesztitúra az egyház és a pápa joga
- az egyház feje a pápa, nem a zsinat
- a pápai hatalom a császári felett áll
 IV. Henrik szembenállt Gergellyel:
- trónfosztottnak nyilvánította a pápát
- a pápa kiközösítette őt
- a császár bűnbocsánatot kért és kapott
 eredmény: a pápai hatalom megerősödött

A keresztes hadjáratok:

 11-13. század: Jeruzsálem környékének az iszlám uralom alóli felszabadítása miatt

 zarándokok szabad mozgását akarták biztosítani
 a római katolikus egyház befolyása alá akarta venni az elszakadt ortodox keresztényeket
 föld nélküli lovagok adták a hadjáratok katonai erejét

1095: első hadjárat meghirdetése

- felszabadították Jeruzsálemet
- Szentföldön feudális keresztény államokat hoztak létre
- egyházi lovagrendek szerveződtek
  muzulmán ellentámadások  13. sz.: keresztesek kiszorultak Szentföldről

A pápaság fénykora és az egyház válsága:

A pápaság fénykora:

o III. Ince pápa (12-13. sz.) idején:

o eretnekmozgalmak:
- tagadták az egyházi vagyon és hierarchia szükségességét
- elvetették az egész feudális társadalmat
o egyház:
- inkvizíció: szent törvényszék
- koldulórendek engedélyezése (ferences, domonkos)
o Egyház válsága: 14. század
o az egyház a francia királyok befolyása alá került:
- pápai székhely: Avignon
- katolikus egyház szakadása: franciák által elismert pápa Avignonban tartózkodott <-> más
államok a római pápát ismerték el
o Eretnekmozgalmak: husztizmus:
- Husz János, prágai egyetemi tanár vezette
- követelte híveinek a két szín alatti áldozást
- elutasította a papság kiváltságait
- cseh nyelvű szertartást és egyetemi oktatást követelt
o Egyházszakadás megszüntetése: Zsigmond cseh-magyar császár által irányított konstanci
zsinaton
o 1415. Husz elítélése  eretnekként megégették
o Kitört a huszita felkelés:
- Kelyhesek: mérsékeltek, Husz eredeti követeléseihez ragaszkodtak
- Táboriták: radikálisabbak, fennálló feudális rend megdöntését akarták
o sorra visszaverték Zsigmond támadásait
o rablóhadjáratokat indítottak
o Zsigmond a kelyhesekkel megegyezett  táboriták legyőzése

A KÖZÉPKORI VÁROS ÉS A CÉHES IPAR

Középkor: 476 – 1492

- Városok száma és lakossága a 10-11. században kezdődött
- Kivált a földművelő rétegből a kézműves és az iparos (városi lakosság egy részét adta)
- Fellendült a kereskedés

1. Előzmények
 Klíma felmelegedése
 Technológiai fejlődés
- új technológia: háromnyomásos földművelés és új eszközök (patkó, szügyhám)
 demográfiai növekedés, terményfelesleg  piac  gazdaság fejlődése
2. Városok kialakulásának helyszínei:
 földrajzi helyek: folyók és hegység találkozása, folyók torkolata, utak kereszteződése,
hegyvidék és síkság találkozása
 nyersanyaglelőhelyek (bányák)
  kereskedelmi-piaci központok (vásárok)
3. A városi jogok:

 önkormányzat joga: - szabályokat maguk hozzák (ezekhez testület)

- főbíró/polgármester
- adó a városnak (fegyverekhez, városfalhoz stb.)
 bíráskodási jog: saját városi bíróság (nem a földesúr bíráskodik)
 gazdasági jellegű jogok: piactartás, adók egyösszegű fizetésének joga; árumegállítójog;
 Megjelent az arányos közteherviselés
 Városi ember szabad volt (egy év és egy napos jobbágytörvény)
 Serfek (szolga paraszt): innentől kezdve civisek

A céhek:

Céh: városi polgárok érdekvédelmi szervezete

- ugyanazon iparággal foglalkozó kézművescsoport

Szabályzat:
- szigorúan szabályozzák a termelés és az értékesítés egész folyamatát
- korlátozza a versenyt (céhben biztos piac volt az áruknak)
- oktatási szerep (inas, segéd, mester)
- védelem a tagoknak: közös kassza, családok támogatása
- város védelme: városfal egy-egy szakaszának védelme

ROMÁN ÉS GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET

Román építészet:

 11-13. század
 fal: vastag, várszerű. Feladata: védelem is
 félköríves boltív, római keresztboltozat
 ikerablakok fent, rózsaablak, lent: lőrésszerű
 Pisai templomegyüttes, Jáki templom, esztergomi vár

Gótikus építészet:

 13-15. század
 fal: vékony, csak határol. Oszlop, pillér, borda
 csúcsíves boltív, bordás keresztboltozat
 ikerablak, rózsaablak, nincs lőrés
 fal helyett lehet üvegablak
 Párizsi Notre Dame, budai Mátyás templom

Román szobrászat, festészet:

 társművészet, az építészet kiegészítője

 szentírási történeteket magyaráz
 nem az anatómiai pontosság a fontos, a lényeget emeli ki
 Gótikus szobrászat:

 építészet kiegészítője, főleg domborművek

 S alak
 Kolozsvári testvérek: Szent György; Szent László hermája

Gótikus festészet:

 üvegablakok
 táblakép-festészet
 szárnyasoltárok