13.

lecke A nemesi rend

Nemesség

Nemesség: katonai és politikai vezetők társadalmi rétege (bellatores)

Feladatuk: többi társadalmi csoport védelme

- lovagi harcmodor – hosszú tanulás útján sajátítják el

- nehézpáncélos lovasság
- 25-30 kg-os páncél
- a lovagok nem dolgoztak, csak védtek, tanultak. a jobbágyok javakkal, terményekkel látták el.
- nemesi jogállás:
o teljes szabadság – a királyon kívül senkinek sem tartoztak
o több kiváltsággal rendelkeztek (adómentesség – csak a vérével adózik, bírói ítélet
nélkül nem tartóztathatták le őket
- a nemesek aránya kb. 2-3%
- ha valaki kiváló teljesítményt nyújt, a király nemessé avathatja. Ez ritka, mert amúgy
mindenki az adott társadalmi rétegbe születik bele. Születési jogon öröklődik a nemesség

Monarchia:

- a társadalom vezetésének hatalma Istentől eredeztethető

- egyetlen személy uralkodik, Isten kegyelméből születik trónörökös
- az uralkodói hatalom öröklődik
- az uralkodó nem a népnek tartozik felelősséggel, Istennek kell számot adnia
- a középkorban mindenhol monarchia volt, vagyis királyság/császárság/fejedelemség
o monosz – hatalom
- egyszemélyi uralkodás

Hűbériség:

- kora középkor: nincs megfelelő kommunikációs rendszer, és a közlekedés is nehézkes volt

- a király ezért nem egy székhelyen uralkodott (nincs állandó székhely), hanem folyamatosan
járta az országot (mozgó királyi udvar)
- az uralkodó a földbirtokok nagy részét a hűséges előkelőknek adományozta – így vált valaki
nemessé. Innentől kezdve a birtokos élvezte a birtokai jövedelmét (adó bevétel, jobbágyoktól
kapott termények), de a birtokot működtetnie kellett és védelmeznie is. Illetve a nemes
hűséget esküdött a királynak.
- a király birtokot ad, a nemes hűséget esküszik, támogatja a királyt.
- ha a nemes birtoka túl nagy, egy részét tovább adományozhatta hasonló feltételekkel, mint
ahogy ő kapta a királytól.
- ez a rendszer a hűbéri rendszer
o hűbérúr – senior
o hűbéres – vazallus
 a hűbérúr földet ajándékoz a hűbéresnek. Az adománybirtok kezdetben nem
volt örökölhető. Csak a 9-10. szd-tól. Ez a földbirtok a FEUDUM – örökletes
földbirtok
o a hűbéres esküvel fogad hűséget és fegyveres szolgálatot a hűbérúrnak
o a hűbéres is tovább adományozhatott birtokot (nemességen belül). Így egy több
lépcsős hűbéri lánc alakulhatott ki.
 o hierachikus alá-fölé rendeltség. Viszonyrendszer
o a hűbéri viszony alapja a földbirtok. Innen jön a FEUDALIZMUS. Föld alapú
berendezkedés
o később a feudalizmus kifejezés megváltozott: a középkor teljes társadalmi-gazdasági
berendezkedése, működése. Ebben benne van a vallásos világkép, a rendi
tagolódás- hierarchia.

A rendiség eszméje és kialakulása

- a társadalom rendekre osztott
o rend: azonos jogokkal és kiváltságokkal rendelkező, kb. azonos gazdasági háttérrel
rendelkező réteg
- 11-12. szd. jelentős gazdasági fellendülés
- a dolgozók – laboratores csoportban a kereskedőkből és iparosokból kialakult a városi
- polgárság
- kereskedők- jelentős bevétel
- iparosok – magas technikai színvonal
- ők is mindennapi munkát végeztek, mint a jobbágyok, de nagyobb befolyásra tettek szert.
- a polgárság a királyi hatalom fontos támaszává vált
- mivel fejlődött a gazdaság, a királyi bevételek nőttek (adók, vámok). Így már volt lehetőség a
királyi hatalom központosítására. Ezzel a hűbérurak és az egyház hatalma, befolyása kezdett
visszaszorulni
- emiatt egyre többször felléptek a király ellen.
- 13. szd-tól rendi monarchia alakul ki az európai államokban
- parlamentarizmus kialakulása. Parlamentum – megbeszélés. Ami mindenkit érint, mindenki
hagyja jóvá! elv

A rendi monarchia működése

- rendi gyűlések alakultak: először tartományi majd országos szinten

- a különböző társadalmi rétegek elmondhatták panaszaikat, befolyást kértek
- meg is kapták. Innentől kezdve a törvényhozás a rendi gyűléseken zajlott, Magyarországon az
országgyűlésben.
- az uralkodó azt a törvényt fogadja el, amit a többi rend is elfogad
- döntenek adókról, hadsereg felállításáról
- kialakult a helyi szintű közigazgatás (tartományi, megyei, grófsági) – pl. adószedés
- ha a király törvénytelenül járt el, a rendeknek volt ellenállási joga.
- a királynak felségjoga volt
 - király feladata: külügyi irányítás, hadsereg szervezés-vezénylés, gazdaság- és
pénzügypolitika. A törvények a királyi szentesítés után emelkedtek jogerőre.
- a rendi gyűlés tehát formálisan korlátozta a királyi hatalmat.
- a rendekkel együtt azonban hatékonyabb volt a király hatalomgyakorlása
- a rendi monarchián belül a király mozgástere nőt, mivel az adóbevétele nőtt.
- a rendek között kialakulhatott ellentét, amit a király gyakran kihasznált
- a király tehát tárgyal a rendekkel, egyeztet velük, előfordul, hogy a királynak engednie kell.
Így alakul ki a rendi dualizmus: a rendek és a király hatalma egy kettősséget hoz létre.
- a rendi monarchia országonként eltér
- háború idején a király háttérbe szorul – ilyenkor szoktak rendi gyűlést létrehozni – a rendek
előállnak követelésekkel. Ilyenkor a király okiratban ígéretet tesz a rendi jogok tiszteletben
tartására.
o Anglia: Magna Charta Libertatum
o Magyarország: Aranybulla (1222)
- egyre rendszeresebbé válnak a rendi gyűlések: résztvevők – papság, nemesség és polgárság
képviselői
- politikai értelemben ők: papság, nemesség, polgárság a három kiváltásokkal bíró rend
- a jobbágyoknak nincsen képviselőjük a rendi gyűléseken. Nincsenek a rendi nemzetben.
- a legtöbb országban kétkamarás gyűlés jött létre. Pl. Magyarország, Anglia
o főrend:
 főnemes
 főpap
o közrend:
 köznemes
 alső papság
 városi polgárság
- volt egykamarás gyűlés is. Pl. Franciaország
o a fő- és közrendek egy-egy közös testületet alkottak. De a rendek külön üléseztek

Lovagi harcmodor, eszmény és kultúra

- 8-9. szd. a világi birtokosok hatalma megerősödött

- kialakult a lovagi értékrend
- átalakult a hadviselés
- magyar-avar népnek köszönhetően elterjed a nyereg, kengyel, patkó, így lóháton tudtak
harcolni
- lovagi közelharci eszköz: buzogány, pallos
- nehézlovas hareljárások kialakulása
- lovagi tornák
- nemesi családok a gyereket 7-8 éves korától katonai pályára készítik fel.
o hűbérúrhoz áll be apródnak (7-8 éves és lovagol, vív)
o kamaszon fegyverhordozó, részt vesz lovagi tornákon, vadászaton
o 18-21 évesen lovaggá avatja
- lovagi eszmény és lovagi kultúra kialakul
o kereszénység
o lovagi erény
o bátorság
o hűség
 o ügyesség
o hit elesettek és rászorulók védelme
o udvariasság
o nők tisztelete
o szerelmi költészet – lovagi költészet – trubadúrok éneklik a lovag szerelmét

Keresztes hadjáratok eszméje

- kiemelt erénnyé válik a hit fegyveres védelme

- Európában megjelent a Szentföld visszafoglalásának a gondolata
- az első hadjáratot a II. Orbán pápa hirdette meg 1095-ben – földbirtokot ígért a katonáknak
ennek cserébe a visszahódított területeken
- hadsereg:
o nehézpáncélos lovagság
o alsóbb rétegekből származó gyalogság
- 1099. Jeruzsálem bevétele. Első keresztes hadjárat.
o Hűbéri állam létrehozása
o első király Bonllion Gottfried
- új keresztes államok és lovagrendek alakultak a Szentföldön
o templomosok: a hit és a zarándokok védelme a cél. A francia király pusztítja el őket
máglyahalállal
o johanniták: máltai lovagrend. Ispotályos rend, híd védelme. Még ma is léteznek
o Német Lovagrend: ispotályos rend. A baltikumot uralják. 1410-ben győzte le őket a
lengyel király
- szerzetesi fogadalmon felül esküt tesz a zarándokok fegyveres védelmére is
- 1187. a keresztény Jeruzsálem elesik, mert az iszlám erők megerősödtek. Az egyiptomi
szultán foglalta vissza
- 1209. kifosztják Konstantinápolyt, végleg eltávolodott a keleti és a nyugati egyház
- 1291. az utolsó keresztény erőd AKKÓ is elesik

1189-1192. 3. keresztes hadjárat: Barbarossa Frigyes, Oroszlánszívű Richárd, II. Fülöp Ágost

1202-1204. 4. keresztes hadjárat: Velence, Bizánc

A keresztes hadjáratok hatása:

- az itáliai városok megerősödtek

- a levantei kereskedelemből jobban részesültek, mert az arabokat kiszorították a térségből
- arab tudomány, orvostudomány, antik hagyományok megmaradtak, fejlődtek. Új termények
– rizs. Új találmányok – szélmalom