Gyarmatbirodalom kora: 19.

század
Első fele:
A vezető EURÓPAI államok:
- kereskedelmi raktárakat hoznak létre Ázsia
- katonai támaszpontokat Afrika parjainál
Később ezeket gyarmatosítják = leigázzák
Főbb gyarmatosító, vezető európai államok:
- Nagy-Britannia
- Franciaország
- később Németország, de neki már csak kis területek maradnak
o hisztizik, hogy neki is kell még terület
o a világ újrafelosztását akarja
 Megnő az ellentét a gyarmatosító hatalmak között. Birodalomépítő versenyt
rendeznek, nemcsak Európában, máshol is.
A HÓDÍTÁS OKAI, CÉLJAI
Oka:
- nemzeti büszkeség
- verseny van, senki sem akar kimaradni belőle
- nyersanyaglelőhely => ipar fejlesztése állami bevétel a szállításból,
- mezőgazdasági termények ( tea, gyapot, selyem) eladásból
Cél:
- az államok a modern keresztény civilizáció képviselőinek tekintik magukat: el akarják
vinni a tudást és a hitet a „barbároknak”
- kereskedelmi utak biztosítása fegyverrel
- gyarmatokon élő lakosok védelme
- tartós katonai jelenlét kb. mindenhol
ÉLET A GYARMATOKON
Gyarmatosított területek: Afrika, Délkelet-Ázsia, Kína
- nyelvi
- vallási megosztottság
- politikai
- európaiaknak modern fegyvereik vannak
- az elfoglalt területek modernizálódtak
- kiépült vasúthálózat
- európai mintájú iskolarendszer
- rossz életkörülmények
- munkanélküliség
- elvették a földjeiket a tulajdonosoknak
- árvizek a kiirtott erdők miatt
- elszegényedés, éhínség
- India: kb. 600 uralkodó van. Közöttük ellentét => könnyű gyarmatosítani
- Kína: félgyarmat. Politikai, gazdasági megszállás van, katonai megszállás nincs
- Japán: nem gyarmatosítják, mert belsőleg modernizált!!!!