1.

Ea Világgazdaság fogalma

 Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége

– Erőforrások hatékonyabb felhasználása
– Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten
kezelendő kérdés merül fel)
– Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat
 Világgazdaság > világpiac: utóbbi nemzetgazdaságok közötti külgazdasági
kapcsolatok
 Világgazdaság < világrendszer: utóbbi etnikai, kulturális, katonai
kapcsolatrendszer is

Egyetemesség, de sokszínűség

 Egyetemesség
– Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor
is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a
vérkeringésbe)
– Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac 
hamis A Föld országainak GDP-je
(vásárlóerőparitáson), 2015.
 Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség Forrás: WORLDMAPPER
– Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $
– Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $
 Információs társadalom (internet) 
karavánutak
 (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista
szerkezetek
Békés együttélés helyett konfliktusok
2

 A világgazdasági centrum–periféra
viszony főbb jellemzői

Wallerstein: centrum–periféria elmélet

 Vilgazd: szerves egészet alkot 

meghatározott struktúra
– Wallerstein: centrum–periféria viszonyrendszer
– A társadalmi–gazdasági struktúra szélső
alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony
– Szélső pólusai: centrum és periféria
– Több dimenzióban: gazdasági és politikai 
meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát
 Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági
térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu,
USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata
– Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési
pólus, hegemón országgal az élén
4 – Félperiféria: belső peremen
– Periféria: külső peremen
 Centrum–Periféria

 Nem predesztináció
– Újratermelődő, de történelmileg változó formájú
– Már a vilgazd (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett
– De: viszonyrendszer kiteljesedése csak később
– Történelem során több centrum süllyedt el (Egyiptom, Mezopotámia)
– Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia)
– Vilgazd-i erőterek viszonya egymáshoz, a vilgazd térszerk-e: változó
 Leszakadás koronként más és más következményekkel
– Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó:
azóta nagy jelentőségű
– Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök 
nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás
 kölcsönös függőség (interdependencia)
5 – De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő 
aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség

Világ gazdaságföldrajzi tagolódása

 Klasszikus: 5 kontinens
– Európa, Ázsia, Amerika, Afrika,
Ausztrália-Óceánia
 Világgazdasági helyzet: 2 (Brandt-
vonal) vagy 3 egység
– 2: Észak és Dél vagy 3: Centrum,
Félperiféria és Periféria
 Világgazdasági erőterek: 3 egység
– Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet
 10 kultúrrégió
Világgazdasági Világgazdasági erőterek
helyzet Amerika Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet
Centrum Észak-Amerika Európa Ausztrália  Kelet-Ázsia
6
Félperiféria Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia
Periféria Trópusi Afrika Dél-Ázsia É- és Belső-Ázsia
 Világgazdaság fejlődéstörténete

I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac

kialakulása, szakaszai
A. 1450–1640: „hosszú XVI. század”
B. 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora
II. 1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora
III. 1880–1945: A monopolkapitalizmus kora
IV. 1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság
A. 1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság
B. 1990-től: egytípusú világgazdaság

I. Világgazdaság előtörténete: merkantil

világkereskedelem és a világpiac kialakulása
 Közös hasonlóságok
– Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak
– Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést
– Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása
 Eu-i terjeszkedés perifériákra gyakorolt eltérő hatásának tényezői
1. Periféria részéről: természeti adottságok, társadalmak fejlettsége, szervezettsége
2. Centrum: hatalmak érdeke, céljai

8
 I. Világgazdaság előtörténete

 Merkantil világkereskedelem és a világpiac

kialakulása
 Világkereskedelem „nagy háromszöge”:
Európa, Ázsia, Latin-Amerika
 Dél-Ázsia (jobb helyzet többi perifériához
képest)
– Kapcsolatok megmaradtak, de Török Birodalom
miatt selyemút helyett tengeren
– Eu.: kereskedelmi deficit Ázsiával szemben 
ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel
finanszírozta
– Kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere 
külső erőforrás az eu-i fejlődés számára,
9
később elszigetelődés
 Trópusi-Afrika, Észak-Ázsia: elszigetelődött

I. Világgazdaság előtörténete

 Világkereskedelem „kis háromszöge”:

Európa, Trópusi Afrika, Latin-Amerika
 Határozott irányultság
– Afrika  Újvilág: rabszolgák
– Újvilág  Európa: arany, ezüst és gyarmatáruk
– Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért
 Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet):
– Kereskedelembe való bekapcsolódás Ázsia
helyett
– Rabszolga-kereskedelem
 Dél- és Észak-Ázsia: elszigetelődött

10
 II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája

 Rabszolga-kereskedelem betiltása (1807)

– Összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”, helyette:
– 2 irányú nemzetközi tőkeáramlás (centrum–perif. viszonyban)
Jellemző irány Szállított termék Következmények a perifériára
Centrum  • Gyáripari termékek • Szoros függés az európai
periféria iparcikkektől
• Meglévő kézműipar, manufaktúrák
tönkretétele
• Ipar kialakulása akadályozott
Periféria  • Ellentételezésül primer szektor • Primer szektor centrum
centrum termékei (olcsó munkaerővel országoknak megfelelően átalakul
nyersanyag, élelmiszer) (élelmezési válság)

11

Perifériák az ipari kapitalizmus idején

 Perifériák paradoxonja
– Miközben maga erőforráshiánnyal küszködött, mégis külső erőforrásként táplálta a
centrum tőkefelhalmozását
– Ez a munkamegosztás a centrum erőfölényét biztosította
 Trópusi-Afrika
– Rabszolga-kereskedelem betiltása +: (igaz korábban ez volt az egyetlen bevételi forrás
volt Ny-Afr part menti térségében)
– Gyarmatosítók: angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr)
– Merkantil világkeresk. időszakában kialakult c–p viszony erősödik
 Dél-Ázsia
– Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása
– Földadó, angol gyáripar termékei  itt volt virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg
textilágazat) tönkretétele
12
 III. A monopolkapitalizmus kora

 XIX. sz. vége, iparilag fejlett

országok: tőkekoncentráció,
centralizáció  kapitalizmus új
szakasza:
monopolkapitalizmus
– Működőtőke-kivitel monopoltőkés
formája került előtérbe
 Centrum = gyarmatosító
hatalmak  NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap,
– Gyarmatbir: hatalmas társ–gazd Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo
tér biztosítása a monopoltőke  NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2,
számára 450 mió fő)  de „elkényelmesedik”
– Gyarmatbir klasszikus belső
13
viszonyai átalakulnak 
imperialista gyarmatbir

XX. század eleje: perifériák viszonylag jobb

helyzete a világválság idején
 1929–1933: világgazdasági válság
– 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik
 Túltermelési válság  a legnagyobb túltermelőket jobban érintette a válság
(USA, No.)
 Országonként eltérő válaszok a válságra
– Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%)
– Közepes helyzet: Eu – alig csökkent a súlya (–0,9%)
– Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia – nőtt a súlya (+0,4–2,1%)

14
 IV. Gyarmati rendszer vége a klasszikus
hidegháború időszakában
 Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása
– 1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be)
– Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső
kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása
– Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája
 Nemzetközi szervezetek a Periférián is

15

Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es

évektől
 1970-es évek: 2 olajárrobbanás 
strukturális válság (nem
konjunkturális)
– Fejletlen országok (3. világ), „Szegény
Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló
országok)
– Periféria: súlyos eladósodás
 Világgazd erősen polarizálódott a
gazdasági fejlettség szempontjából,
térszerkezet törésvonalai
– É–D: csak gazdasági
Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában
– Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria
megosztott: kapitalista vagy szocialista, Adatforrás: VILÁGBANK
16
később el nem kötelezettek mozgalma
is)
 A perifériák gazdasági elmaradottságának
általános érvényű okai
1. Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség
2. Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek,
állandó forráskivonás
3. Kétarcú gazdaság és társadalom
– Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság
– Duális jellegű, heterogén társadalom

17

XX. század: modern és tradicionális szektor

együttléte a Periférián
 Periféria fejlődése földrajzilag és ágazatilag koncentrált jellegű
 Fejlettebb városok (többnyire kikötővárosok, kapuvárosok (gateway city),
elsődleges városok (primate city): gyarmati időket őrzi
– Modern szektor: korszerű technika
– Centrumhoz kötődik: korszerű technológia beszerezése + előállított termékek eladása
– Társ–gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társ. hagyományos talapzatát
– Jelentős gazd-i változások: infrastr., tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése
 Hátország
– Tradícionális szektor: nem tudja felvenni a modern szektor termékeit
– Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű
marad)  duális szerkezet
 Elmaradott struktúra  függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm
18
fejlődés, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása
– Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva
 W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete

 W. Rostow: unilineáris
fejlődéselmélete
– Minden ország azonos történelmi
pályájú: tradicionális társ  átmenet
 nekilendülés (take-off)  érettség
 modern fogyasztói társ (USA)
– Modernizmus kedvelte
 De már sokan vitatják: térben is
időben mások a feltételek
– Térben: nyugati kultúra
(individuálisabb társadalom,
magántulajdon szentsége)  keleti
társadalmak (közösségi társadalmak)
– Időben: ipari forradalom  mai
19
high-tech iparágak

I. Wallerstein: centrum–periféria elmélet

 Periféria: Centrum
fejlettségi szintjétől
elmarad
 Nem szerves, nem
autonóm pályán
mozognak
– Fejlődésük más
viszonyok között
kialakult (fejlettebb)
rendszer átvételén
alapul 
mintakövetés
– Kérdés: az átvett
minták képesek-e
20 szervesülni, egész
rendszert dinamizálni?
 Szegénység ördögi köre

 G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését

gátló visszacsatolási mechanizmusok
– Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs
növekedés  szegénység
– Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás
 nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység
– Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök 
forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás 
szegénység
– Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok
 szegénység

21

Perifériák egyéb földrajzi elnevezései

 Szegény Dél
– Délen van Ausztrália is,
északon pedig
Kazahsztán vagy É-Korea
 „Elmaradott országok”,
„Gyengén fejlett
országok”
– Pejoratív
 Fejlődő (Rostow-i
koncepció)
– De átlagosan lassabb
növekedés mint a
fejletteké
22  3. világ
– Hidegháború
 Trópusi Afrika fogalma

 Trópusi-Afrika egyéb elnevezései

– Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő)
– Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa)
– Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül)
 Jellemzői
– Negrid lakosság többsége
– Szahara elválasztó szerepe
– Inkább keresztény
 Északi határa vitatott
– Mauritániától (Ny) Szudánig (K)
 17 mó km2 (V11%)
 760 mó fő (V11%)
23
 Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika

Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú

elmaradottság
 Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia
– De: D-Ázs: komoly fejlődés, Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart
lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül
 XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5% 
többi országa 0,8%)
– Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés 
elsivatagosodás
– Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3)
– Egy-két exp-termék (ásványi nyersanyag vagy mg-i termék)  függőség a világpiaci ártól
 Országok közötti belső fejlettségi különbségek
– Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása
– Belső területek: elzártság
– Túlnépesedés
24
– Belpolitika: békés v. konfliktusok
 Az elmaradottság sajátos Trópusi-
Afrikára jellemző térségspecifikus
okai

25

1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége”

 Trópusi környezetben nem volt szükség

– Ruházkodásra
– Tartós hajlékra
– Termények raktározására
 Nem kedvezett a társ–gazd, termelőerők fejlődésnek
 I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése

26
 2. Külső kapcsolatok hiánya

 Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a külvilágtól

 Késői felfedezés
– XV–XVI. sz.: csak a partvidék
– XIX. sz. vége: belső területek
 Sokáig tartó elszigeteltség okai
– Szárazföldön: Szahara (max. néhány karavánút)
– Tengeren: tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök)
– Folyókon (Kongó, Nílus): vízesések, zuhatagok
– Esőerdők, forró, párás égh., trópusi betegségek
 Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv

27

3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya

 Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk

területen  eke helyett kapa, szúróbot
 Hagyományos kapás égető–vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet
 nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom  csak
nemzetiségi, törzsi kötelékek
 Eu-nál alacsonyabb társ–gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is

28
 4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai

 Eleinte portugál felfedezőutazók

 XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben
– Cél: Indiába vezető hajóút biztosítása
 Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók
– XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba  több tíz milliós emberveszteség  hatalmas területek
elnéptelenedése
– XIX. sz.: gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása
 XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia)
– Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi pozíció erősítése
 Eleinte: fejadó, nyers erőszak  később: bányászat, ültetvényes
mezőgazdaság
 Világgazdaság: Trópusi-Afrika függő helyzete
29

5. Ésszerűtlen államhatárok

 1950-es, 1960-as évek: gyarmati

rendszer gyors felbomlása (53
állam), de még rosszabb helyzet
 Függetlenség illúziói helyett
realitás
– Függőség
– Sorozatos gazdaságpolitikai hibák
(szocialista kísérletek néhány
országban)
– Mesterséges határok  vallási,
nyelvi és törzsi viszályok
 Fegyveres konfliktusok
– Háborús menekültek
30 – Gazdasági elnyomorodás 
migránsok
 Nem jut a termelés bővítésére

 Kevés bevétel: alacsony nemzeti jöv

 Sok kiadás  nem a termelés bővítésére költenek, helyette:
– Elemi szükségletek, közvetlen fogyasztás: élelmiszer, ruházkodás (kiv.: társ uralkodó
gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások)
– Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés
– Állami adósságok törlesztése
– Alapvető kommunális infrastruktúra megteremtése
– Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak)
 Ha marad is a termelés bővítésére:
– Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek
(növekvő szakadék a fejlett világtól)

31

Alulurbanizált kultúrrégió

 Városlakók aránya kicsi

(<40%)
 Óriási falu–város különbség
 Nagyvárosok főleg
tengerparton
 Legnépesebb város:
– Lagos (Nigéria): VR11 (~10,4
mó)
– Kinshasa (Kongó): VR15 (9,4)

32
 Dél-Ázsia lehatárolása

 Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból

– Kelet-India (szemben Nyugat-Indiával ≈ Karib-térség)
– Elő-India (szemben Hátsó-Indiával ≈ Délkelet-Ázsia)
 Elkülönül Ázsiától
– Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe) 
könnyű lehatárolni  szubkontinens, alkontinens
– Antropológiai (nem mongoloid), nyelvi másság
(indoeurópai)
– Sajátutas gazdaságpolitika

33

Dél-Ázsia lehatárolása

 Dél-Ázsia 6 országa: Banglades, Bhután, India,

Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek
 Csak Ny-i irányba nyitott  angolszász
értelmezés tágabb Nepál Bhután
– 7 ország: gyakran Pakisztán is (egykori Brit-Kelet-
India)
Banglades
– 8 ország: Afganisztán is (pl. CIA The World Factbook) India
– 9 ország: még Irán is (legtágabb értelmezés, pl.
ENSZ)

Maldív- Srí Lanka

szigetek
34
 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe

 Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km2

 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős
eltérések:
– Nagyok: India (túlsúlyos, 1,2 mrd, VR2., D-Ázsia 85%-a), Banglades (150 mió, VR8., D-
Ázsia 11%-a)
– Kicsik: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)
 Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km2
– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett
 Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív-szigetek 24‰, Nepál
21‰)
 Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és
Maldív-szigetek 40%)
35  Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75)

Alacsony városodottság, óriásvárosokkal

 Alacsony városlakók aránya: 28%

(Bhután 11%)
 Sok nagyváros (>Eu)
– 505 db 100 ezer feletti
– 84 db félmilliós
– 37 db milliós
 Legnépesebb városok:
– Mumbai (Bombay) 14 mó VR2.
– Dhakka 11,6 VR5.
– Delhi 11,2 VR8.
– Bangalore 6,3
– Chennai (Madras) 4,7
36
– Kolkata (Kalkutta) 4,4
 Policentrikus indiai városhálózat

 Eredmények 120

1. Viszonylag
kiegyenlített 100 1951
városhierarchia 1971

2. Időben is egyre 1991

kiegyenlítettebbé
80

%, (maximális érték = 100%)

2006
válik Auerbach v.Zipf-
60 eloszlás

 Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach

40 (német geográfus, 1913)
– Rangsorban az n-edik város népessége
= a legnépesebb város n-ed részével
(Auerbach- vagy Zipf-szabály)
20

0
37
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
sorrend

Egy indiai városhierarchia vizsgálat

eredményei (vezető városok 9 dimenzióban)
Egyetemi hallgató Hotelférőhely Rendezett konferencia

Kórház Légiforgalmi kapcsolat  + további 4 dimenzió

 Összesen 9 dimenzió
 Ez alapján komplex
(összesített) városhierarchia

38
 Egyszerű városhierarchia: mennyi
dimenzióban szerepel a város a top20-ban?
város dimenziók száma (max = 9)
Mumbai, Új-Delhi 9
Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8
Ahmedabad, Jaipur 7
Coibatore 6
Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5
Thiruvananthapuram 4
Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

39

Finomított városhierarchia: Bennett-féle

komplex mutató alapján
 A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei
– 9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek
 Megoldás: maximumhoz viszonyítás
– Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató xi
– Maximum = 100 % zi 
– Százalékos részadatok összegzése
xmax
Város Összesítet %
Új-Delhi, Mumbai 700 felett
Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200–700
Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90–200
Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60–90

40
 Főbb konklúziók: átalakuló indiai
városhierarchia
 Földrajzi átrendeződés
– Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata)
– Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad)
– Súlypont ÉK-re tolódott
 Kiegyenlítettség
– Relatíve kiegyenlített városhierarchia
– Időben egyre kiegyenlítettebbé válik
 Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot
 Bipoláris (Mumbai és Delhi)

41

Vallási sokszínűség

 Hindu többség 72%

– Nepál és India 80% körül
– Többi országban is ez a legnagyobb kisebbség
 Muszlim 20% (szunnita ág)
– Banglades (Pakisztán) leválásának alapja
– Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%
– Legtöbben Indiában 164 mió
 Buddhista 1%
– Srí Lanka 77%, Bhután 75%
 Kisebb keresztény közösségek: India, Srí Lanka
 Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők
egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet
42
 Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség

Nemzetiség Nyelv
India soknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő)
Banglades 95% bengáli bengáli
Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol
soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári,
Nepál nepáli
bhotija
Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha
Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel)

43

Trópusi Afrikához képest magasabb civilizációs

fejlődés
 Kr. e. III. évezred, Indus és mellékfolyóinak
völgyében: dravidák  magas szintű urbanizmus
– Sakktáblás alaprajz
– Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás)
– Fejlett infrastruktúra (vízvezetés, burkolt utak)
 Kr. e. 1800: indoárják  Brahman civilizáció
(kasztrsz.)
 Perzsa, görög, mongol hódítás (Mogul Birodalom)
 Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi
szinten Eu-val
– Világkereskedelem nagy háromszöge: szufficit
Európával szemben
44
– Világkereskedelem kis háromszögéből kimarad  lassú
periferizálódás
 Lemaradás India-specifikus okai

1. Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta),

népcsoport
– 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák
– Érinthetetlenek (páriák, dalitok)
– Kaszton kívüliek (külföldiek)
2. Ipari forr. elmaradása
3. Angol gyarmati uralom

45

Két évszázados angol gyarmati uralom

 Gyarmatosítás hátrányai
– Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart
nem fejlesztették
– Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe
helyezése
– Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek
előidézői
 Előnyei
– Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer
– Vasutat, utakat építettek
– Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba
 Függetlenedés
– 1947: India-Pakisztán kettéválása  nyersanyag ipar nélkül
46 és ipar nyersanyag nélkül
– 1971: két Pakisztán különválása (Banglades – Pakisztán)
 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség
után
 Vontatott fejlődés
– Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növ (0,8%-os
gazd-i növ ≈ népnöv)
– 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os
növ, de 2,2%-os népnöv)
– Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás
(2240 kcal)
 Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus
rossz keveréke
– Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny
– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria
fejlődése átlagban duplája volt)
– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott
magánszféra
47
– Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia

Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as

évektől – sikertörténet
 1991-től: világpiaci nyitás
– Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket
– Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről
 Reformok
– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése
– Adókulcsok csökkentése
– Verseny ösztönzése
 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 7,5%
– Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP)
– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja

48
 Gazdasági fellendülés motorja

 India kihagyja „ipari forradalmát”

– Agrárországból szolgáltatások vezérelte gazdaság (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48)
– Indiai ipar is főleg high-tech és magas feldolgozottságú termékek
 Jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának
bővülése helyett)
– Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése
– Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$)
– Filmgyártás
– Kiemelkedőek az ún. „outsourcing”, „offshore” tevékenységek (pl. telefonos
ügyfélszolgálat, távmunka, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások)

49

A távmunka társadalomföldrajzi
háttere
 Időeltolódás
– Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka
 Angol nyelvtudás
– Lakosság 3%-a beszél magas szinten angolul
– „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British
English)  USA után 2. legnagyobb angolul beszélő
tudományos közössége
– Konkurrencia: Fülöp-szk (American English)
 Válasz a „brain drain”-re
– Hazájukban csatlakozhatnak a fiatalok a globális
munkaerőpiachoz

50
 Indiai és ázsiai minta mérlege

India K- és DK-Ázsia
gazdpolsajátutas gazdaságpolitika ázsiai minta követése (alacsony árú,
munkaintenzív késztermékek)
függ belső piac export
vezérlő fogyasztás beruházás
ágazat szolgáltatás ipar
iparág high-tech alacsony hozzáadott értékű termék
 Közgazdászok: fogyasztásvezérelt indiai gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb, mint
erőforrások mobilizációjára épülő kínai
 Telekom. forr., több infrastruk. beruházás (utak, kikötők): jelentős versenyképesség javulás,
de csak a kiindulási alaphoz képest
 Energiaellátás, városi közszolgáltatások: még mindig akadozóak
 Munkaintenzív iparágak hiánya  vidéki nincstelenek továbbra is szegénységi küszöb alatt
(800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)  sok indiai a kínai mintát követné
51

5. Ea Eltérő természeti adottságok a

mezőgazdaság számára
 India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen
– India: ter. fele szántóföld
– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye”
– Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld
 Trópusi monszun: 3 évszak, hatása kiszámíthatatlan
– Hűvös, száraz tél (nov.–feb.): ÉK-i szél Belső-Ázsia felől
– Forró száraz tavasz (márc.–máj./jún.)
– Meleg, esős nyári monszun (jún./júl.–okt.): DNy-i szél
 Öntözési típusok
– Kharíf: rizs, cukornád, gyapot, juta, olajnövények (október–novemberi betakarítás):
öntözés kiegészítő szerepű
– Rabí (hűvös) és garam (forró): búza, kölesfélék, hüvelyesek, rizs (március–áprilisi
betakarítás): növénytermesztés kizárólag az öntözésre van utalva
52
 Elaprózott parcellák

 Brit gyarmati uralom idején művelt terület

– 50%: zamindárok (adószedőből lett nagybirtokos főbérlők) kezén
– 50%: rajotvari rsz.-ben: rajóták (parasztság) közvetlen a kormánnyal köt bérleti
szerződést
 Függetlenedés: földreformok, zöld forradalom
– India (1948): állam válik zamindárrá  tőle bérelhetik a legtöbb földterületet
– Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása
 Következmények
– Elaprózódás
– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége 
mezőgazdaság fejlődésének gátja
– Földéhség
 Srí Lanka: jobb helyzet
53
– Kétarcúság: ültetvények exporta illetve önellátó polikultúra

Mezőgazdaság túlzott súlya

 Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből

– Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál 38%, de: csak a
belső szükségletek kielégítésére képes
– India: fogl 60%, GDP 22%
– Kiv: Maldív-szk: GDP 9%
 Növénytermesztés vezető szerepe
– Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5-e
– Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró
– Gyapot, juta
– Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek
– Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)
 Állatállomány számottevő
– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)
54
– Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)
 Vidéki szegények felemelésének feltételei
Indiában
 Második zöld forradalom kellene  mg. komoly potenciál
 Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani
– Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből
– Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel
– Beruházások az öntözés elősegítésére
– Birtokviszonyok átalakítása

55

Ipar és turizmus Dél-Ázsiában

 Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja

– Nyersanyag-, energia- és tőkehiány
– Fogyatékos infrastruktúra
– Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac
 Élelmiszeripar minden országban
 Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar
 Srí Lanka: fejlődik a vegyészet
 Turizmus: kiemelkedő szerepű lehetne
– Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és
szürkegazdaságba
– Bhután: beutazási korlátok
– Pozitív: Maldív-szk (szk közel felén csak turisztikai létesítmények)
56
 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya
közötti összefüggés Indiában (2001)

57

A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában

 Analfabétizmus: 47%
 Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt 
lányok oktatására rányomja bélyegét
– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel
kevesebbet
– Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a diszkrimináció,
függ szegénységtől és vallási háttértől
 Országtípusok
1. Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is
akadályozott
2. Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába történő
integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás
3. Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak a magasabb
58
szintű oktatásban, munkaerőpiacon
 A gazdasági fejlettség és fejlődés területi
különbségei Indiában
Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Gazdasági fejlődési különbségek, 1994–2002

Egy főre jutó GDP (India=100%) GDP/fő növekedése (1994=100%)

200 % felett 160 % felett
125-199 % 140-159 %
75-124 % 125-139 %
74 % alatt 124 % alatt

59

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség

Indiában (2001)

60
 Dél-Ázsia szegényebb országai

 Nepál
– Egyik legszegényebb ország
– Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik
 Bhután
– Egyik legelzártabb ország
– Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása
 Banglades
– Humán- és pénztőke hiánya
– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély
felhalmozás és beruházás
– Évről-évre ismétlődő természeti csapások

61

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok

 Srí Lanka jobb helyzetű

– Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl
– Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő
 Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági
viszonyokat
– Egyik legkisebb ország (300 km2)
– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik
legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km2<)
– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták
– Magas születéskor várható élettartam

62
 Jelentős különbségek

Születéskor Városi
Népesség Természetes 15 év alattiak
Népsűrűség várható lakosság
(mió fő, szaporodás aránya (%)
(fő/km2) 2007 élettartam aránya (%)
2007) (‰) 2005 2005
(év) 2005 2006
India 1130 344 15 32 69 29
Banglades 150 1045 18 35 64 25
Srí Lanka 21 320 10 24 75 15
Nepál 29 197 21 39 63 16
Bhután 0,7 15 13 38 64 11
Maldív-
0,35 1166 24 41 68 30
szigetek

63

Import értéke HDI-index

Egy főre jutó GNI Export értéke
(Mrd USD) 2006 (ranghely, 177
(USD, 2006) (Mrd USD) 2006 országból) 2006

India 820 102,73 133,42 126

Banglades 450 9,26 13,84 137
Srí Lanka 1160 6,37 8,90 93
Nepál 320 0,75 1,85 138
Bhután 1430 0,25 0,40 135
Maldív-szigetek 2320 1,33 9,50 98

64
 A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/
foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004

I. II. III.

India 22/60 27/12 51/28

Banglades 20/52 27/14 53/34
Srí Lanka 17/35 26/25 57/40
Nepál 38/93 21/- 41/-
Bhután 25/94 37/- 38/-
Maldív-szigetek 9/- 16/- 75/50

65

6. ea Észak-Ázsia és Szibéria földrajzi

lehatárolása
 Észak-Ázsia (Oroszo. ázsiai része)
– 3 szövetségi körzet: Uráli, Szibériai és Távol-Keleti
– Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a)
– Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a)
 Szibéria
1. Társadalomföldrajzilag, történelmileg: Szibéria ≈ egész É-
Ázsia
2. Természetföldrajzi értelemben Szibéria = Szibériai körzet +
keletről Jakutföld (Szaha) + nyugatról Jamali Nyenyec és
Hanti-Manszi autonóm körzetek, Tyumenyi és Kurgáni
oblasztyok is
3. Legszűkebb értelemben: csak a Szibériai körzet (8 orosz
szövetségi körzet egyike)
66
 Szibéria elnevezése

 Mongolul: nyugodt területeket jelent

 Népekről kapta nevét
– Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba)
– Szabír népről
– Sibirga népről: Akkanat, Nyugat-Szibéra utolsó sámánja
 Elnevezés a Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben

67

Történelem

 Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok)

 XIII. sz.: mongol hódítás  Mongol Birodalom része
 Szibériai Kánság
 XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé
– Kereskedők, kozákok letelepedése
– Cári hadsereg erődjei
– XVII. sz.: orosz befolyás, de feltáratlan, lakatlan
– Politikai foglyok, köztörvényes bűnözők
– II. Miklós, 1891–1905: transzszibériai vasút
– XX. sz.: ásványkincs-bányászat (gazdag vagyon)
– SZU: Gulág munkatáborainak jelentős része (pl. Kolimai terület bányái)

68
 Mezőgazdaság

 Rövid tenyészidőszak – szórványos mezőgazdaság

 DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat
– Búza, árpa, rizs, burgonya, juh, szarvasmarha
 Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak
– Korlátozott mezőgazdaság
 Tundra: rénszarvastartás
– Őslakosok 10 ezer éves hagyományai
 Egyik legnagyobb erdőterület a Földön
– Fa: egyik legfontosabb bevételi forrás maradt, de: gyorsabban vágják ki, mint amilyen
mértékben megújulni képes
 Ohotszi-tenger: Föld 2–3. legfontosabb halászterülete
– Probléma: extrém hideg, erős árapály
69 – Szibéria: világtermelés 10%-a
– SZU szétesése után visszaesett

Bányászat

 Különösen gazdag ásványkincsekben

– Szinte minden gazdaságilag hasznosítható fém
– Negyedidőszaki eljegesedés
– Ni, Au, Pb, C, Mo, Ag, Zn, gyémánt
 Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent)
 Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki
 Rossz éghajlat nem volt vonzó
– Sztálin kényszermunkatáborok – bányászat megkezdése

70
 Ipar és közlekedés

 Ipar Szibéria tervezett stratégiai

– 1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult infrastrukturális hálózatai
Kőolajvezeték

– II. vh.: különösen gyors fejlődés Gázvezeték

Közúti határátkelő

– SZU szétesése: hanyatlás Vasútvonal

– 3 óriási gyár Ny-Szibériában, több a Bajkál-tó

körül
 Közlekedés
– Több város nem érhető el közúton sem
Európából, sem Ázsiából
– Transz-szibériai vasút: Moszkva–Vlagyivosztok
– Bajkál–Amúr vasút
– Legjobban a légi közlekedésen keresztül
érhetők el a vasútmenti városok is
71

Gazdasági körzetek Észak-Ázsiában

 Régi gazdasági körzetek  Mai szövetségi körzetek

– Uráli (részben) – Uráli
– Nyugat-Szibériai – Szibériai
72
– Kelet-Szibériai – Távol-Keleti
– Távol-Keleti
 Régiók, szövetségi körzetek

 Nyugat-Szibéria
– 2,4 mió km2, 15 mió fő
– Energiatermelés (4 nagy kőolajmező,
Kuznyecki-medence szén)
 Kelet-Szibéria
– 4,1 mió km2, 9,1 mió fő
– Nincs összefüggő ipari körzet, termelés
egy-egy nagyvárosban
– Vas, nemesfémek, gyémánt, vízenergia
– Nehézgépgyártás, vegyipar
 Távol-Kelet
– 6,2 mió km2, 7,5 mió
– Kitermelő ipar, reménybeli
73 nyersanyagelőfordulások
– Városok inkább a tengerparton

Gazdasági növekedés

 GDP-súlya (30%)
– De visszaszorulóban van,
Európai Oroszország
gyorsabban fejlődik (kiv.
Távol-Kelet)
– Urál (leglassabban fejlődik)
– Szibéria
– Távol-Kelet (legdinamikusabb
fejlődik)
 Orosz átlagnál magasabb
egy főre jutó GDP
– Legfejlettebb: Urál (166%)
– Legelmaradottabb: Szibéria
(76%)
74
– Távol-Kelet (120%)
 Észak-Ázsia népesség- és településföldrajza

 Alacsony népsűrűség (3 fő/km2): Ny-ról K felé

csökken
 Sokszínű nemzetiségi összetétel
– Uráli népek: finnugorok (pl. hanti, manysi) és szamojédek
– Türk és mongol népek (burját, jakut, szibériai tatár)
– 55 ezer szahalini koreai
– Orosz, oroszosodott ukrán, 400 ezer német
– 1 mió kínai
 Sokszínű vallási összetétel
– Ortodox keresztény
– Iszlám
– Tibeti buddhizmus
75
– 70 ezer zsidó (Birobidzsán/Jevrej)
– Sámánizmus (szent helyek: Bajkál-tó egy szigete)

Közigazgatási és autonóm egységek

 Közigazgatási egységek
– Régiók (oblasztyok)
– Szövetségi körzetek (krajok)
 Autonóm egységek
– Köztársaságok: legnagyobb fokú önállóság
– Autonóm régiók (oblasztyok)
– Autonóm körzetek (okrug): legszerényebb önállóság

76
 Mongol és kínai határ menti autonóm
egységek
 Türk és mongol népesség
 Buddhizmus
 Hagyományos nomád pásztorkodó életmód
(szovjet idők óta kevesebben)
 Később oroszok: mg., bányászat, kitermelő ipar

77

Tuvai Köztársaság

 1944-től csatlakozott
 1993-as tuvai alkotmány
– Teljes szuverenitás, kiválás joga
– Szembemegy az orosz alkotmánnyal
– Oroszok elleni erőszak  oroszok elvándorlása

78
 Jevrej

 Zsidó Autonóm Régió (Jevrej)

– Sztálin hozta létre 1934-ben a szovjet zsidók otthonául,
Palesztinával szembeni ellenpontként
– Távoli fekvés + zord környezet  kevésbé vonzó
(1989: 9000 zsidó, 80% orosz)

79

Északi autonóm egységek

 Több mint 30 etnikai csoport (több néhány ezres)

– Jakutoknak van köztársasága Jakutföld (Szaha)
– 7-nek van autonóm körzete
 Természeti erőforrások: pl. gyémánt, arany,
vasérc, fa
 SZU idején: orosz bevándorlás (erőforrások
kitermelése)  őslakosság 16% alatti autonóm
körzetekben
 Oroszok iparvárosokban
 Vezetékek, modern infrastruktúra, szennyezés 
zavarja az őslakosok hagyományos életmódját
(vadászat, halászat, rénszarvas-tartás)
80
 Északi Népek Szövetsége (1989): őslakosok
érdekképviselete
 Észak-Ázsia egészének
függetlenségi törekvései
 Politikai autonómiáért mozgalom
 XIX. sz. közepétől ered
– Szibériai származású szentpétervári egyetemisták
– 1863: ukránokkal és lengyelekkel együtt függetlenségi mozgalom
 Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve
– Fehérek többsége, de eltér a keleti szlávoktól
– Szabadság és a magántulajdon igénye: USA mintájára új állam megteremtése
 Felerősödött az orosz polgárháború idején

81

7. ea Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti

szakaszai Hasonlóságok és különbségek a
félperifériákon
szempontok Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia
kiterjedés Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló kis területű
É–D (Rio Grande– Ny–K (Atlanti-óc.–
Tűzföld) Közép-Ázsia)
ókor, középkor fejlett centrumok
indián birodalmak: inka, Egyiptom, Mezop, Angkor–Khmer Királyság
maja, azték Perzsia (Róma)
gyarmatosító viszonylag homogén heterogén
spanyol, portugál török (európai)
ma félperifériák, de eltérő közeli centrumok vonzásában
centrum: É–Am centrum: Európa centrum: K-Ázsia
nyelv viszonylag homogén heterogén
spanyol, portugál arab, iráni, türk
vallás homogén heterogén
82 katolikus iszlám
ágazat egytermék export CH vagy semmi eltérő szintek
 Latin-Amerika fogalma

 Névadó: III. Napóleon (francia érdekeknek

megfelelően)
– Mexikót akarta elfoglalni
– Újlatin nyelveket beszélő Latin-Európa mintájára
– Terület az újlatinoké  portugálok, spanyolok
mellett a franciáké is (nem az angolszászoké)
 Igazi társadalomföldrajzi kategória, közös
örökség:
– Történelmi
– Nyelvi
– Kulturális

83

Latin-Amerika lehatárolása

 K, D, Ny: egyértelmű
 Északi határa:
1. Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói–
USA határ (gyarmatosítástól 1849-ig)
2. Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA
határ (Rio Grande)
3. Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216
km) Mexikón belül
4. Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD
 20,5 mó km2 (V14%)
 600 mó fő (V9%)
84
 Latin-Amerika belső tagolódása

Észak-Amerika (Angol-Amerika)
Mexikó
Közép-Amerika
Földhíd - Central Am.
Latin-Amerika Middle Am.
Karib-térség
Dél-Amerika
 Latin-Amerika részei
– Dél-Amerika
– Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség)
 Közép-Amerika = „Middle-America” ≠ „Central-
America”

85

Hasonló történelmi múlt

 3-as osztatú történelem

1. Prekolumbián időszak
2. Gyarmati korszak (XVI- sz-tól)
3. Függetlenedés (XIX. sz-tól)

 Kuba speciális helyzete (1959-től)

86
 Társadalomtörténet 1.
Prekolumbián időszak
 Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián
civilizációk
– Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld
(mint ma)
– Városaik világviszonylatban óriásiak voltak
– Azték Birodalom: központja Tenochtitlán
(Mexikóváros elődje)
– Teotihuacan
– Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek)
– Inka Birodalom: Andok országai
– Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség,
nyelv, vallás, konyha
87  Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett
indián civilizációk

Társadalomtörténet 2.
Spanyol gyarmati uralom
 Korai gyarmatosítás
 Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság
– Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ”  kései
függetlenedés)
– Mexikó, 1519: Hernán Cortés
– Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd
egy része (Guatemalai Főkormányzóság)
– Panama nem volt része: Kolumbia része
– Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének 2/3-a
– Függetlenedés: 1821
 Dél-Amerika: Perui Alkirályság
– XVIII. sz.: kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság
88

 Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°)

 Világgazdasági szerep a
gyarmatosítás idején
 Merkantilizmus:
– Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak
kizsákmányolás: nemesfémek kirablása
– Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes
(kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába
 Ipari kapitalizmus kora
– Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra
– Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak vámvédelme
– Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan
növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala 
szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések,
szabadságharcok
89
– Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása centrumba  alig
megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt

Társadalomtörténet 3.:
Függetlenség, de USA
befolyása
 Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok
– Argentína: 1811
– Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5 állam):
1821
– Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador)
– Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize: brit
ter. 1981-ig)

90
 Társadalomtörténet 3.:
Függetlenség, de USA
befolyása
 Zűrzavaros időszak
– Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció
– Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz,
Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet):
USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó
markogazdasági teljesítmény, de szociális
érzéketlenség  társadalmi polarizáció
– Forradalom (Mexikó 1911–1921, Kuba: 1959), USA-
ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador,
Honduras): baloldali rezsimek, földreform,
államosítás
 Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA
1994)
91

8. Ea A latin-amerikai kultúrrégió
népesedési szakaszai

92
 Mexikó népességszámának hosszú távú
alakulása
 Spanyol gyarmatból a
legnépesebb
spanyolul beszélő
ország

93

Latin-Amerika benépesülésének szakaszai a

XX. század közepéig
 I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig)
– Magas születési és halálozási ráta
– Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió
– Harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka 
indiánok fokozott pusztulása
– Népességfogyás: D-Am > Közép-Am
 I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig)
– Már lassú népességnövekedés, de járványok még mindig
 II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz.
közepéig)
– Demográfiai olló kinyílása, védőoltások
94
– Népességnövekedés: D-Am (de rövidebb) > Közép-Am
(már 1820-tól kezdődik)
 III) Népességrobbanás (kb. az
1970-es évek végéig)
 Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége
– XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X népnöv.
– Ma: 600 millió (V9%)
– Tetőpont: 1950–1960-as évek
– Centruma: Földhíd (1940–1970: 7  16,3 mó, Costa Rica: biológiai maximum)
 Ok: természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos)
– Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta (főleg csecsemőhalandóság) jelentős
csökkenése  születéskor várható élettartam növekedése
– Magas termékenységi arányszám
– Területi különbségek: migráció fontos (falu  város)
 Hivatalosan nem korlátozták
95
– Katolicizmus + Mexikó, Brazília: nagy ország ideája + ritka benépesültség + nagy
család, mint termelési egység

Népességszám évi átlagos növekedési üteme a

3. világ nagytérségeiben 1950–2000
Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html
3.5
3.0
2.5
2.0
%

1.5
1.0
0.5
0.0
1950-es 1960-as 1970-es 1980-as 1990-es
évek évek évek évek évek
Karib-szv. Fekete-Afrika DK-Ázsia
96
Iszlám Dél-Amerika Mexikó
Földhíd
 IV) A népességrobbanásból való
kilábalás
 Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé
átmenet
 Migráció ma is alárendelt
 Születési ráta gyors csökkenése
– Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása 
főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰
– Lassan megy végbe, népességgyarapodása még
mindig jelentős
 Demográfiai robbanás következményei ma:
– Fiatalos korszerkezet
– Alacsony nőtöbblet
97

A latin-amerikai társadalmi szerkezet

jellemzői

98
 Emberfajták nagyfokú keveredése

 Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala

 Fehérek (kreolok = Amerikában született fehérek): Argentína, Uruguay
 Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia
 Feketék, mulattok (ültetvénynek megfelelő éghalat): Jamaica, Haiti, Belize,
Bahama, Kis-Antillák, Guyana
 Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak

99

Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása

 Erőteljes térbeli koncentráció országokon belül

 Történelmileg alig változott (indián időkben, gyarmati időkben hasonló volt)
 Sűrűbben lakott
– Maximum: Karib-térség/Antillák
– Trópusi magasföldek (pl. Mesa Central: Mexikóváros)
– Meleg mérsékelt tengerpartok (pl. Rio de Janeiro, Sao Paolo)
 Ritkábban lakott
– Amazonas-medence, sivatagok, Patagónia, Tűzföld, hegyvidékek

100
 Gyors urbanizáció a XX. század második
felében
 A városlakók arányának hosszú távú változása
Mexikóban
– 1900–2030
– Adatok forrása: INEGI (mexikói statisztikai hivatal)

 Felzárkózás a fejlett világhoz 80

– A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től

70

napjainkig
60

50

– Forrás: ENSZ

százalék
40

30 Afrika
Angol-Amerika
Ausztrália-Óceánia
Ázsia
20 Európa
101 Latin-Amerika
Oroszország
Világ
10
1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
év

Gyors urbanizáció a XX. század második

felében
Indián előzmények
Rangsor Nagyváros Kontinens Lakosság
 (millió fő)

Gyarmatosítók érdekei
1 Tokió Ázsia 26,4
 2 Mexikóváros Amerika 18,1
3 Bombay Ázsia 18,1
– Közigazgatás, bányák, 4 Sao Paulo Amerika 17,8

kikötők
5 New York Amerika 16,6
6 Lagos Afrika 13,4

Szabályos városszerkezet
7 Los Angeles Amerika 13,1
 8 Calcutta Ázsia 12,9
9 Sanghai Ázsia 12,9
– Barokk főtér: plaza 10 Buenos Aires Amerika 12,6
11 Dacca Ázsia 12,3
 XX. század megugrott a 12
13
Karachi
Delhi
Ázsia
Ázsia
11,8
11,7

városodás (75%) 14
15
Djakarta
Osaka
Ázsia
Ázsia
11
11

Óriási szegregáció
16 Manila Ázsia 10,9
 17 Peking Ázsia 10,8
18 Rio de Janeiro Amerika 10,6
– Netzalhualcoyótl, Favela 19 Kairó Afrika 10,6
20 Szöul Ázsia 9,9
 Primate-city hatás A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi 21 Párizs Európa 9,6

agglomerációja 2000-ben
22 Isztanbul Európa 9,5
102 23 Moszkva Európa 9,3

Forrás: ENSZ
24 Tiencsin Ázsia 9,2
25 London Európa 7,6
 10. Ea A latin-amerikai gazdasági szerkezet
jellemzői Gazdasági fejlődés
 1880-as évektől
– Bányászati, mezőgazdasági termékek
 1930-as évektől
– Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek
 1950-es évektől
– Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet:
munkaigényes exportorientált iparosítás)
 1970-es évektől
– További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó
exportorientált iparosítás)

103

Rossz földellátottság

 Sivatagok, esőerdők, Patagónia, Tűzföld, magashegységek 

kevés a művelt terület (8%)
– Mexikó nagy része: öntözéses gazdálkodás, de elmaradott
– Brazília: csak ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia:
kevésbé)
 Egészségtelen birtokviszonyok
– Latifundiumok – Brazília, 1000 ha felett: mg-i ter. 43%-a, de farmok 1%-a
– kihasználatlan kapacitások (státuszszimbólum, munkaerő, gépek hiánya)
– Minifundiumok – Brazília, 10 ha alatt: mg-i ter. 2,8%-a, de farmok fele –
gazdaságtalan (kevés jövedelmet biztosít  max önellátásra)
 Mexikó: ejido tulajdonforma
 Peon-rendszer: földbérlők termékekkel vagy munkával fizetnek
104
(kapnak hitelt, eszközt, munkaruhát)
 Függőleges (magassági) övezetesség:
éghajlati emeletek
jellemző termesztett
magassági szint felső magassági határ
növény
gazdaságilag alig
tierra helada hideg föld
hasznosítható
tierra fría hűvös föld kb. 4000 m-ig kukorica, búza
tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot
banán, cukornád,
tierra caliente forró föld 1000 m-ig
kakaó, vanília

105

Az agrárium stratégiai ágazat

 Stratégiai ágazat
– Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %
– Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése
 Eltérő agrárpolitikák
– Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése
– Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása: eleinte: állami kisajátítás (1959,
1963: földreform), 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom
 Világviszonylatban jelentős
– Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am
– Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk.
– Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol
106
 Cukornád

 Latin-Am: világtermelés 44%-a Kuba cukornád termelésének ingadozásai

Brazília (VR2): hagyományosan ÉK,

8.4

 8

7
7.3
7.6

millió metrikus tonna

ma inkább DK  Gazohol-program 6

5
4.3

Mexikó
4

 3

 Karib-szigetek: régen „Cukornád- 1

szigetek”

1950

1952

1954

1956

1958

1960

1962

1964

1966

1968

1970

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990
 Meghatározó Kuba gazdaságában:
„Sin azúcar, no hay país” = „Cukor
nélkül nincsen ország”
– Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de
tőkehiány
107 – Elhúzódó válság: termelés és
termőterület lecsökkent

Egyéb termesztett növények

 Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó

 Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília
 Dohány (Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet
lecsökkent)
 Trópusi gyümölcsök, citrusfélék
– Kuba: jobban fejlődnek
– Karib-szigetek: ananász, citrusfélék, kopra
– Brazília
 Fűszerek: szegfűbors: Jamaica, szerecsendió: Grenada (VR1.)
 Szója (Brazília: Paraná, campo cerrado)
108
 Gyapot, szizál: Brazília
 Japán kertészetek (Sao Paulo)
 Erdőgazdálkodás és állattenyésztés

 Erdőgazdálkodás
– Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ)
– Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino)
– Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny +
műgumi  mára visszaesett
– Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga)
 Alárendelt állattenyésztés
– Mexikó 30%
– Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika – külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília
(uruguayi határ + Amazónia), Argentína
– Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína
– Halászat: Kuba, Mexikó
109

Mezőgazdaságon kívüli ágazatok

 Bányászat (szén hiányzik)

– Színesércek: Mexikó, Andok
– Vasérc: Brazília
– Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica
– Kőolaj: Mexikó, Venezuela
 Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a)
– Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb
– Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao
Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög)
– Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore
 Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron)
110
– Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana
(Brazília), Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)
 Külkereskedelem

 Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása

– USA befolyása É-ról D-re csökken
– Chile: tudatosan diverzifikált külkereskedelmi kapcsolatrendszer (pacifikus desztinációk,
Amerika, Európa)
– Argentína: meghatározó a hagyományos európai (spanyol) kapcsolat
– Egymás közötti kereskedelem aránya alacsony: 20% alatti
 Nemzetközi gazdasági szervezetek
– Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada)
– Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag:
Chile, Bolívia)
– Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig
– Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname
111
– Andok országai (ANDEAN)

11. Ea Az iszlám kultúrrégió

társadalomföldrajza Az Iszlám Világ fogalma,
lehatárolása
 Fő jellegzetessége:
– Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények
is)
 Fogalmi különbségek
– Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban
– 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is)
– Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de
muszlimok fele)
– Legszűkebb: Arab Világ
 Iszlám Világ: 25 mó km2 (17%)  VR1

112
 Egyetlen kultúrrégió két
kontinensen
Afrika: Észak-Afrika Ázsia: Közel-Kelet
 Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat  Masrik (Arab Kelet):
el Magreb” = Nyugati-sziget): – Arab-félsziget
– Atlasz-vidék: Távoli-Magreb (Marokkó, – Termékeny Félhold
Mauritánia) + Középső-Magreb  Türk területek:
(Algéria, Tunézia)
– Kisázsia
– Szahara: Közeli-Magreb (Líbia) +
– Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve
Egyiptom (Masrikhoz sorolják)
Tádzsikisztán
 Szudáni Tájöv:
 Előázsia:
– Részben még Szahara: Mauritánia,
– Irán, Afganisztán, Pakisztán
Mali, Niger, Csád, Szudán
– Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál,
113 Burkina Faso

„Nagy és kicsi”: változatos méretű

országok
 Terület:
– Nagy: Kazahsztán 2,7 mó km2, Algéria 2,4 mó km2, Szaúd-Arábia 2,1 mó km2, Szudán
1,9 mó km2, Líbia 1,8 mó km2, Irán 1,5 mó km2
– Kisebb: Kuvait 18 ezer km2, Katar 11 ezer km2, Libanon 10 ezer km2, Gambia 10 ezer
km2, Palesztina 6 ezer km2, Bahrein 760 km2
 Népesség
– Óriás: Pakisztán 202 mó, Egyiptom 91 mó, Irán 80 mó, Törökország 79 mó
– Nagy: Algéria 40 mó, Szudán 40 mó, Irak 38 mó, Marokkó 34 mó, Szaúd-Arábia 32 mó,
Üzbegisztán 32 mó
– Kicsi: Omán, 4,4 mó, Kuvait 4,3 mó, Mauritánia 3,8 mó, Katar 2,5 mó, Gambia 2 mó,
Nyugat-Szahara 0,5 ezer

114
 Egyenlőtlen benépesültség 
kétarcú országok
 Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km2, ritkán
lakott területek:
– Trópusi sivatag: Szahara
– Mérsékelt övi sivatagok
 De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben
lakott területek:
– Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton
és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta)
– Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak:
Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus
 Népsűrűség:
– Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2
115
– Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2

Iszlám világ urbanizációja 1.:

Isztambul
 Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ
– Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál)
– Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között
– 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye
– Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565)
– Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537)
– 350–800: világ legnagyobb városa
– Kora középkor: Európa legnagyobb városa
– Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa

116
 Iszlám világ urbanizációja 2.: az arabság
központjai
 Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.)
– Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó,
Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó
 Egyéb központok:
– ÉNy-Afr: Casablanca
– ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi
(Benghazi): 700 ezer
– Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa
 Mekka és Medina: iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám
Világ szíve
– Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben
– Medina: későbbi hatalmi központja
117

 Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet)

Koncentrált városhierarchia

 Rang–nagyság
szabály
118
 A városhálózat
koncentrációja
 Népességnövekedés

 Népességszám növekedése:
– Igen gyors: Líbia 2,6%
– Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria:
1,22%
– Lelassult: Tunézia: 0,99%
 Gyors népességnövekedés  fiatal országok
– Egyiptom: 34% 14 év alatti

119

Migráció, vendégmunkások

 Milliók vándorolnak külföldre,

kettős előny:
– Enyhít a magas
munkanélküliségen
– Átutalt keresetük javítja az
ország fizetési mérlegét

120
 Migráció, vendégmunkások

 Kibocsátó országok:
– Atlasz-országok (Fro-ba), Közép-Ázsia (Oroszo-ba), Pakisztán (NBr-ba)
– Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba,
600 ezer öböl-menti arab országokba)
– Egyiptom
 Befogadó célországok:
– Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba)
– 1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab
országokba
 Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik)
 Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi)

 Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé)

121
 Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba

Három fő nyelvi–etnikai csoport

 Arab
– Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold
– Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken
 Tunézia: arab, berber, 2% európai
 Algéria: arab, berber (1/6), feketék
 Marokkó: 50% arab, 40% berber

 Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és

üzbég
– XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török
 Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó)
 Görögök (1923: népességcsere)
– Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam
122  Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik
 Iszlám vallás jellemzői

 Iszlám 5 alappillére:
– Hitvallás (saháda)
– Ima (szalát)
– Adakozás (zakát)
– Böjt (szaum)
– Mekkai zarándoklat (haddzs)
– (+ dzsihád?)
 Irányzatok
– Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben
– Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága
– Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben
123

12. Ea Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők”
 Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat,
civilizációs lépcsőfokok
– „Vadászok és gyűjtögetők művészete”
– „Pásztorművészet”
– „Lovasnépek művészete”
 Őslakói: berberek
– Délebbre szorultak
– Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

124
 Kora ókor

 Több folyammenti civilizáció

– Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8–9 mó-s
birodalom (Karnak, Luxor, Théba)
– Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr:
Föld 1. városa
– Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon
urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek,
fürdőszobás, kétszintes lakóházak)
 Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem
súlypont folyók helyett Földközi-tenger
partvidéke:
– Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai
125 1. Libanoni-partvidék
2. É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek

Késő ókor

 Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.), majd
Nagy Sándor meghódította
 ÉNy-Afr: főníciaiak  punok (gr.: phionik)
– Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó
– Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi
jogrendszer, abc alapjai
 ÉK-Afr: görögök
– Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították
– Egyiptom: Alexandria (Kleopátra)
 Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia)
– Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna)
126 – Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek
 Bizánci és Perzsa Birodalom
 Új időszámítás: arabság és iszlám vallás
elterjedése
 Arab-fsz., VII. sz: Mohamed próféta hatására
megszületett az iszlám vallás
 Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika 
Iszlám vallás terjedése
– Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás
legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem
– Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam
– VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám
aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is
megelőzte Eu-t)
– XI. sz.: keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz.: mongol hódítás
– Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően
127 török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)

Középkor, újkor: török uralom

 Terjeszkedő Török Birodalom

– Kisázsia, XI. sz.: törökök első hulláma: szeldzsuk törökök
– XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök
– XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453)
– XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia  Iszlám Világ jelentős része)
– XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése  oszmán szultánok iszlám vallás
legfelső vezetői (kalifa)  Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma
(+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is)
 Egységesülés, de részleges függetlenség
– Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv
– Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi
„civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken)
128 – Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali
– Gazdálkodás: gyapot, öntözés
 Egyéb önálló középkori iszlám királyságok

 Marokkó (marabut hittérítők)

 Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők)
 Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők)
 XVII. sz.-ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia)
 Közép-ázsiai kánságok
 Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp.:
Kabul)  mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven)

129

XIX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás

 Európai gyarmatosítás a XIX. sz.-ig

– Angolok: Pakisztán
– Oroszok: Közép-Ázsia
– Franciák: Szahara és Ny-Szudán
 XVIII. sz.: elkezdődik a Török Birodalom csökkenése
 Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje)
– Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia)
– Spanyolok: Spanyol-Marokkó
– Nemzetközi igazgatású város: Tanger
 Török Bir., I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere”
– Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya)
130 – Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán
 XX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás

 1911–1912: olasz-török háború

– Líbia: olaszok
– De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították,
központjuk Kufra)
 I. vh-t lezáró 1920-as sévres-i döntés:
Törökország további területvesztései
– Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe
 Kemál Atatürk győztes török mozgalma 
1923-as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió
 1939: Törökország visszakapja a szíriai
Iskenderun (Alexandrette) környékét a
131 franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges
maradjon  mai török államterület

Önállósulás útján

 XX. sz. 2. fele: függetlenedések

 1922: Egyiptom (királyság)
 1951: Líbia (királyság
– II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk)
– Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán)
megszállás
– 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír)
 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia
 1962: Algéria (köztársaság)
 1990-es évek: közép-ázsiai országok
– Sokáig Szovjetunió része
132
– Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás  egyre erősebb közel-keleti
reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok  lassabb fejlődés)
 Izrael megalakulása

 Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően

meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948-as
újjáalapítása Palesztina területén
 Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az
arabok között
 Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag
igen befolyásos Izraellel szembeni feszült
viszony általában valamennyi iszlám országot
jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a
Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló
viszonyulás szempontjából jelentős eltérések
mutatkoznak az Iszlám Világon belül

133

Törökország: Atatürk reformjai

 Köztársaság kikiáltása (1923)

 Főváros: Ankara
 Iszlám világi hatalmának felszámolása
 Polgári törvénykezés bevezetése
 Európai időszámítás
 Latin ABC
 Szakítás a hagyományos öltözködéssel
 Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása
 Etatizmus gazdaságpolitikája
– Kulcsiparágak államosítása
134 – Új üzemek alapítása állami bankok segítségével
– Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a
 Gazdaságpolitikai váltás

 Hagyományos importhelyettesítés  Új liberális gazdaságpolitika

– Fél évszázadon át
– Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar
– Nem volt versenyképes nemzetközi
piacon
– Árrobbanás (1970-es évek), deficit,
eladósodás
– 1983 óta
– Külföldi tőke
– Magánszektor térnyerése
– Exportorientált iparágak
– Idegenforgalom fejlesztése

– Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%)

135

Törökország: Atatürk reformjai

 Köztársaság kikiáltása (1923)

 Főváros: Ankara
 Iszlám világi hatalmának felszámolása
 Polgári törvénykezés bevezetése
 Európai időszámítás
 Latin ABC
 Szakítás a hagyományos öltözködéssel
 Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása
 Etatizmus gazdaságpolitikája
– Kulcsiparágak államosítása
136 – Új üzemek alapítása állami bankok segítségével
– Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a
 Szocialista kísérletek

 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság

– Nasszer 1970-ig
– 1956: Szuez államosítása
– 1967: izraeli háború
 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam”
– Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása
– Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes
függetlenség
– Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika
– Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon  Zöld Könyv
– Tanácsrendszer
– Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik
137
nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok

 Algéria
– FLN: fundamentalista nyugatellenes politika
 Egyiptom
– 1973: arab-izraeli háború
– 1979: béke Izraellel
 Líbia
– Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl
– Aozou-övezet (Líbia és Csád határa)
– Terrorista és gerillaszervezetek támogatása
– Lockerbie-katasztrófa (1992)
– Tömegpusztító fegyverek
138
 Az Iszlám Világ legeurópaibb része:
Törökország
 Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek óta
összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon)
– Területének 3%-a Európa
– Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény)
– Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé
– Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi)
 NATO legfontosabb keleti láncszeme
 Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól
– Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők
 Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz
– Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996)
139 – Teljes jogú tagság még nincs
– Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

Törökország euroatlanti
integrációjának mérföldkövei
 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD)
 1949: Európa Tanács
 1952: NATO
 1959: társulási szerződéshez folyamodik
 1964: EGK-társulási szerződés
 1974: Észak-Ciprus elfoglalása
 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkóval együtt)
 1996: vámunió hatályba lép
 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1
 1999: DK-európai stabilitási egyezmény
 1999: földrengés
 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt, de 2004-ben nem csatlakozik
140
 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete
 Törökország EU-tagsága mellett
és ellen szóló érvek
 Pro  Kontra
– Megerősíthetjük a török modernizációt – 80 mó nem eu-i kultúrájú
– Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. – Reg. pol.
kapujában – Döntéshozatal
– Nagy piac – Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök,
– Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) halálbüntetés
– Már van vámunió – Gazdasági helyzet (infláció,
– Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i eladósodottság, állam túlsúlya,
orientáció feketegazdaság)
– Van eu-i része – Túl nagy hadsereg
– 97%-ban Ázsia
– Vendégmunkások áradata
141 – Határviták

A török csatlakozás
megítélésének különbségei az
EU-tagállamaiban

142