A portugál és spanyol felfedezések

-Portugál hajósok évtizedeken keresztül feltérképezték Afrika nyugati partvidékét, igy hatolva egyre
délebbre:
 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte a legdélebbi pontot, a Jóreménység fokát.
 1498-ban Vasco da Gama megkerülve Afrikát eljutott Indiába.

-Megindult a közvetlen kereskedelem a Távol-Kelettel:

 Aluxuscikkek ára jelentösen csökkent, de a nemesfém kiáramlása nem szünt meg.
 Az arab és levantei közvetítés feleslegessé vált: a Közel-Kelet és a Földközi-tenger gazdasági
jelentöség csökkenni kezdett.

-A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre az afrikai és a dél-ázsiai partvidé ken, de nem
hóditottak meg nagyobb kiteriedésů területeket.

-1492-ben a spanyol szolgálatban álló Kolumbusz eljutott a Bahama-szigetekig, de úgy vélte, Azsia
(Japán) keleti részét érte el, és nem tudta, hogy új földrészt fedezett fel. További három útján újabb
szigeteket és a dél-amerikai partokat érte el.
 Az új földrészt a partokat feltérképezo Amerigo Vespucciról nevezték el Amerikának.

-1519-22 között Magellán expedíciója körülhajózta a Földet, alátámasztva az eddig scitett gömb
alakot. (Maga a felfedezo útközben meghalt.)

-A spanyol konkvisztádorok (hódító kalandorok) nagy kiterjedésű gyarmatokat hoz tak létre Közép- és
Dél-Amerikában.

A kapitalizmus

-A földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás és a világkereskedelem kialakulása segi tette elo a

kapitalizmus, más néven tökés gazdaság megjelenését.
 A történelem eddigi korszakaiban úgy tartották, hogy nagyobb árumennyiséget csak a
munkaerö, ezáltal a lakosság növelésével lehet elöállitani: így azonban a fogyasztók száma is
nö, tehát az átlagos jövedelem mindig állandó marad. Meg gazdagodni tehát csak más kárán
lehet.
 Az úi kereskedelemi lehetöségek és a bövülö piac azonban megmutatta, hogy az
árumennyiség más módon is növelheto (pl. új technológia, specializálódás, tö megtermelés),
a meggazdagodás útja nem mások kifosztása, hanem a termelésbe való befektetés. A
befektetett javakat nevezzük tökének.

-Az üzleti vállalkozások új formája jelent meg, a részvénytársaság.

 A részvénytársaság tulajdonosai a részvények birtokosai: részvénytulajdonuk aránvában
részesülnek a haszonból, és vesznek részt a vállalkozás iránvításában .
 Ujabb részvénvek kibocsátásával a vállalkozás tökéhez juthat, amit (a hitellel ellentétben) nem
kell visszafizetni. Igaz ezzel bövül a tulajdonosok köre, az eddigi tulajdonosok tulajdonaránya
csökken.
 Megielent a korlátolt felelösség fogalma: a részvénytársaság tulajdonosai saját vagvonukkal
nem felelnek a vállalkozás müködéséért, az önálló jogi személy ként csak saját törzstökéjével
felelös. (Ez a részvények kibocsátásakor az azokat megvásárlók által a vállalkozás elinditásához
befizetett összer.)
A kapitalista mezőgazdaság

-A tökés mezögazdaságra a polgári földtulajdon és az árutermelés jellemzo.

 Nyugat-Európa egves területein (Anglia, Németalföld) megszüntek a földbirtok hoz kötödo
feudális korlátozások és kiváltságok: a nemesi adómentesség, a kato naállitási kötelezettség, a
kizárólagos nemesi földtulajdon. Ezáltal a föld szaba don adható-vehetö lett.
 A reformáció során kiárusításra került az egyházi földek zöme.
 Meg a középkorban megszünt a jobbágyság, a parasztok a földek szabad bérlöivé váltak

 Ennek köszönhetöen Angliában megkezdödtek a bekerítések: kezdetben a közös használatú

területek elkeritése, majd majd a paraszti bérlemények felmondása. A birto- kosok a
legiobban iövedelmez8 juhtenvésztésre álltak át.

 Kezdetben Németalföldön, majd máshol is elterjedt a vetésforgó. Megszünt az ugar, a

szántóföld minden részét bevetették különböző emberi vagy állati fogyasz tasra szánt, esetleg
ipari nversanyagként hasznosítható növényekkel, és ezek v tésterületét évente cserélgették.

 A vetésforgóval együtt járó takarmánytermesztés lehetövé tette az istállózó állas tenyésztést,

ezzel a trágyázás intenzivebbé válását és a tejgazdaság fejlödését

 Közép-Európában a fentiekkel éppen ellentétes folyamat zajlott le: megszilárdul. tak a nemesi
kiváltságok, szigorodtak a jobbágyi kötöttségek (örökös jobbágy ság), az árutermelés pedig a
bövülo majorságon a növekvö robotkötelezettser kihasználásával zajlott.
 Az amerikai gyarmatokon a tökés mezögazdaság sajátos formája müködo a rabszolga-
munkaeröt alkalmazó, egy-egy európai exportra szánt terméket eloállitó ültetvény

Ipar, kereskedelem, pénzügyletek

-A piac bövülése nagvobb mennyiségü termék elöállítását kivánta, amit a céhek kö töttségei nem
engedtek.

 Ennek kikerülésére jött létre a felvásárlási-kiadási rendszer: a kereskedo a megvá sárolt

alapanyagot paraszti bérmunkásoknak adta ki, akik azt otthon feldolgoz ták, a kereskedo
pedig a bérük kifizetése után egyben értékesitette a készterméket
 Következö lépésként a vállalkozó maga épitett bérmunkásokat foglalkoztató mühelyt, ezzel
létrejött a manufaktúra.
 A manufaktúrákban a munkafolyamatot elemeire bontották, igy egy-egy mun kás kisebb
szaktudással csak egy-egy részmunkát végzett el. Ezzel gyorsabbá, tömegesebbé, ezáltal
olcsóbbá vált a termelés, ami gyakran a termékek minöségé nek romlását eredményezte

-A manufaktúrákban végleg elvált egymástól a tulaidonos és a termelö (bérmun kás) szerepe (a céhek
mesterei még egyszerre voltak tulajdonosok és termelök).

-Az európai uralkodók kereskedelmi monopóliumokat árusitottak: egyes termékek kel vagy
területekkel csak ezek birtokosai kereskedhettek (a legjelentösebb a brit Kelet-Indiai Társaság volt).
 Egyesek (pl. a spanyol király) képesek voltak az atlanti kereskedelem teljes ellenörzésére, ami
rövidtávon jelentös uralkodói bevételeket ielentett, hosszabb tá von viszont akadályozta a
kereskedelem fejlödését.
 Mások (pl. az angol király) erre nem voltak képesek, de ez a gyengeség tette lehetövé az
uralkodói hatalomtól független, erös kereskedöréteg kialakulását.
-Az üzleti lehetöségek bövülésével párhuzamosan alakult ki a bankrendszer.
 A bankok gyűjtötték a gyarapodó lakossági megtakarításokat (betéti kamatot fizetve utánuk),
és hitelként folvósították azokat a tőkét igénylő vállalkozások nak (hitelkamatot számítva fel
rájuk).

 A bankok elterjedésével csökkentek a kamatok (a hitelfelvétel olcsóbbá vált), ami segítette a

gazdasági növekedést.

 A hitelezés egyben megnövelte a forgalomban lévö pénzmennyiséget is (a megta karítások

nem kerültek ki kincsként elzárva a pénzforgalomból, hanem hitelként annak részei
maradtak), így segitve a kereskedelmet.