A nagy földrajzi felfedezések és következményei

Okok:

 növekedett a népesség, növekedett az áruk iránti igény, nőtt volna a kereskedelem

 nem volt hozzá elég nemesfém
 problematikussá váltak a keletről jövő utak /a Földközi-tengeren megjelentek a törökök-
1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, az Indiai óceánon az arabok/, az itáliai városok
alternatív útvonalakat kezdtek keresni

Körülmények:

 fejlődő tájékozódási technika, helyzetmeghatározó eszközök

 világkép változása /heliocentrikus világkép a geocentrikus helyett, a Föld gömbölyű
 új hajótípus, caravella
 térképek
 portugálok hajósiskolája – Tengerész Henrik

Utak:

 először a portugálok indulnak

 Egyenlítő meghatározása
 cél: Afrika megkerülésével eljutni a mesés Keletre
 Diaz eléri Afrika déli csúcsát /Jóreménység-fok/
 Vasco da Gama megkerüli Afrikát és eljut Indiába
 indulnak a spanyolok: Kolombusz útjai /4/ 1492-től
 Magellán körbehajózza a Földet /ő nem, mert útközben, meghal/ 1519-22
 Cortes, Alvarado, Pizarro az indián kultúrákat győzik le, mint konkvisztádorok
 Vespucci /portugál/ nevezi új világnak

Tordesillas, 1494

 Spo. és Port. felosztották egymás között az Újvilágot, a mai Brazília kivételével a spanyoloké
 1529-ben az újonnan felfedezett térségeken osztoznak, Zaragozában /ázsiai és óceániai
területek/
 Indulnak a francia, holland és angol felfedezők is /Föld második körülhajózása= Francis Drake

Mit kapott Európa?

 nemesfémet
 új növényeket /kakaó, kukorica, napraforgó, burgonya, dohány, paprika, paradicsom,
kaucsuk, tök, ananász – amelyeknek az elterjedése nem túl gyors
 nagy mennyiségű gyarmati tömegárut /cukor, gyapot, nemes fák
 betegséget
 földterületet

Mit kapott az Újvilág?

 kegyetlen hódítókat
 betegségeket
 lakosságcsökkenést
 háborúkat
  tönkretett szervezett élelmiszertermelést
 háziállatokat
 iparcikkeket
 a 3 indiánkultúra /azték, maja, inka/ tönkrement

A kapitalista világgazdaság kialakulásának kezdetei a kora újkorban:

A kereskedelem változásai:

 átrendeződtek a kereskedelmi útvonalak: Levante és Hanza lassabban fejlődött, mint az új

Atlanti útvonal, a Hanza jelentősebb maradt, mint a levantei
 kialakul a világkereskedelmi háromszög: Latin-Amerika-Afrika-Európa, atlanti
kereskedelemnek is szoktuk nevezni
 Afrikából fekete rabszolgákat visznek az Újvilágba a kihaló őslakosság helyett dolgozni
 másféle cikkekkel kereskedtek tömegesen: a korábbi luxuscikkek mellett tömegáruk /gabona,
fa, só, fémek, szövet/ jelentek meg
 új kereskedő nemzetek és központok emelkedtek fel /hollandok, angolok, Brugge,
Antwerpen, Amszterdam, London
 a kereskedelem új formái jelentek meg: monopoljoggal rendelkező kereskedelmi társaságok,
pl. 1600 Brit Kelet-Indiai Társaság, kialakult a részvénytársasági forma a vállalkozások nagy
tőkeigénye miatt, megjelent a tőzsde, ahol már csak az üzletet kötötték meg, az áru nem ott
volt, kereskedő dinasztiák alakultak ki /Fuggerek/, akik később pl. pénzügyletekkel is
foglalkoztak, létrejöttek a bankok

Az árforradalom.

Eu-ban a mg. fejl-se nem tudott lépést tartani a lakosság növekedésével, emiatt elkezdődött főleg a
mg. termékeknél egy lassú áremelkedés, viszont az Amerikából beáramló nemesfém csökkentette a
pénz vásárlóértékét /növelte az árakat/, ezt nevezzük árforradalomnak.

Gazdasági változások:

Mezőgazdaság:

 Nyugat-Európában általánossá vált a jobbágyi kötelékek lazulása, a parasztok szabad

bérlőkké vagy kistulajdonosokká váltak, a földeket szabadon lehetett adni-venni
 a földbirtokosok vállalkoztak is, főleg Németalföldön és Angliában
 végbement az mg. specializálódás, a gabonát meg lehetett venni, nem kellett feltétlenül
megtermelni /ipari növények, virág, Angliában bekerítés és birka, tejgazdálkodás…
 Közép-Európában agrárkonjunktúrát eredményezett NyEu megnövekedett
élelmiszerkereslete, cserébe ipari termék érkezett, ezt nevezzük kontinentális
munkamegosztásnak. De a munkaerő iránti igényt csak a jobbágyok röghözkötésével, az ún.
második jobbágysággal tudták biztosítani.
 Nyugaton elterjedt a vetésforgó

Ipar:

 előrehaladt a céhes ipar felbomlása, oka, hogy a megnövekedett igényeket nem tudta
kielégíteni
 kialakult a felvásárlási és kiadási rendszer, majd
 az igazi áttörést a manufaktúra jelentette /a vállalkozó által épített üzemben bérmunkás
dolgozik, a munkafolyamatot részekre bontják, így kisebb szaktudással gyorsabb
munkavégzésre képesek, tömegtermelésre, de sokszor a minőség rovására/
 megindult a tömegtermelés
 centrum: Németalföld, Anglia, É-Fro., É-Itália
 periféria: KKö-Eu, Latin-Amerika