Érettségi tételek

2.A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDÉZSEK, ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK

A nagy földrajzi felfedezések a 15-16. században zajlottak le, ezzel kezdődött az újkor.

A felfedezések okai:

 Aranyéhség kialakulása: A keresztes háborúk után Ázsiával meginduló kereskedelem (mely

fűszereket, porcelánt, selymet hozott Európába) rengeteg aranyat és ezüstöt igényelt.
Ráadásul 15. század végére kimerültek Európa aranybányái is. Az 1450-es évekre Európának
mind inkább szüksége lett az aranyra, így a hajósok keresni kezdték az Európán kívüli
aranylelőhelyeket.
 Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye. A 15. század végére
megjelentek az első tudományos térképek, pl. Toscanelli térképe (1474-ben) mely már
gömbölyűnek ábrázolt a Földet.
 Új kereskedelmi utakra lett szükség. A 15. század során az egyre növekvő Oszmán Birodalom
ellenőrzése alá vonta a Levantei útvonalat. Mivel a törökök csak magas vámokért engedték a
kereskedelem folytatását, új útvonalakat kezdtek keresni, hogy folytatni lehessen a
kereskedést Kínával és Indiával
 Ám ehhez bizonyos technikai feltételek elengedhetetlenek voltak: kialakították az új karavella
hajókat, a tőkesúlyt, a kormánylapátot, illetve az iránytűt mely segítségével már a nyílt
óceánok meghódítása is lehetővé vált.

Felfedezések:

Az első felfedezőutakat a portugálok tették meg: Tengerész Henrik, portugál herceg hajósiskolát
alapított. 1487-ben a portugál Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát, a Jóreménység fokát ->
ezen az úton Vasco da Gama 1498-ban Afrika megkerülésével eljutott Indiába. Cabral felfedezte a
Brazil partokat, ennek következtében kereskedelmi telepek alakultak ki Indiában és Kínában, így
óriási jövedelemhez jutott Portugália, mert az araboktól elvették a fűszerkereskedelmet.

Kolumbusz Kristóf genovai tengerész 3 hajót kapott a spanyol királynőtől (Santa Maria, Nina, Pinta) és
1492-ben elérte a Bahama-szigeteket. További útjai során felfedezte Kubát és a Közép-Amerikai
partvidéket. Kolombusz haláláig azt hitte, hogy Indiába jutott el, ezért nevezte el az őslakosokat
indiánoknak. Amerigo Vespuci jött rá, hogy egy új földrészt fedeztek fel, ezért róla kapta a nevét a
földrész.

Fernando Magellán (portugál származású) 1519-1522 között megkerülte a Földet, de a Fülöp-

szigeteken bennszülöttekkel folytatott harc során életét vesztette. A föld megkerülésével
bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú. Spanyol földről konkvisztádorok, hódító, rabló katonák-
Cortez, Pizarro hada indult meg Közép- és Dél-Amerika felé. Kirabolták, és teljesen elpusztították az
itteni azték, maja, illetve inka civilizációkat.
A pápa 1494-ben felosztotta Spanyolország és Portugália között a területeket (Tordesillaa-i szerződés)
miszerint Amerika nagy része Spanyol terület, míg Afrika és Ázsia Portugália érdekszférájába tartozik.

Európában addig ismeretlen új növények és állatok jelentek meg az Újvilágból. Amerikából, kukorica,
dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, kakaó, vanília, pulyka. A kávé
Afrikából, Etiópiából származik. A tea Ázsiából, Kínából származik.

1
Történelem
 Érettségi tételek

Amerikában nagyon sok nemesfém fordult elő emellett hatalmas termőföldek ezért bányákat,
gyapot-, cukornád- és dohányültetvényeket létesítettek, ahol rabszolgákat dolgoztattak. Elterjedt az
ültetvényes gazdálkodás.

A felfedezések során kialakult gazdasági változások

A felfedezéseket követően óriási nemesfém áramlott Európába, ez értékének csökkentését (inflációt)

és a mezőgazdasági termékek árának folyamatos emelkedését idézte elő (árforradalom). Főleg a
mező gazdasági termékek ára nőtt, mivel az erősen iparosodó és Európa keleti felénél jóval sűrűbben
lakott Nyugat-Európa már nem tudta elég élelemmel ellátni népességét.

A felfedezések hatására a világkereskedelem főútvonala az Atlanti-óceán lett, a földközi-tengeri

levantei kereskedelem helyett. Az Atlanti-óceánon kialakult azúgynevezett "háromszög
kereskedelem.

Új kikötővárosok indulnak fejlődésnek pl.: Lisszabon és Amszterdam.

A kialakuló világpiac pénzügyi központja előbb a németalföldi Antwerpen, majd a holland Amsterdam
a XVII. századtól pedig London lett. A brit fővárosban nyílt az első árutőzsde, ahol a világ minden
árucikkével kereskedtek. Megnyíltak az első óriásbankok és biztosító társaságok.

Új iparforma jön létre, mert a céhes ipar már nem képes kielégíteni a megnövekedett igényeket. A
manufaktúra jellemzője, hogy bérmunkások dolgoznak munkamegosztással, a mi nőség helyett a
mennyiség lesz fontosabb.

2
Történelem