VILÁGGAZDASÁGTAN KÉRDÉSSOR

1. Ismertesse a kapitalizmus fogalmát!

Gazdasági, társadalmi, politikai és földrajzi rendszer, amelyet a termelőeszközök magántulajdona
jellemez.
Alapvető intézménye a piac:
• Az eladók és a vevők interakciói
• Kínálat és kereslet az ár alapján
Az irányító cél a profit
A döntéshozók két nagyobb csoportja:
• Magánháztartások
• Üzleti szervezetek

2. Ismertesse a kapitalizmusban működő legfontosabb folyamatokat!

A kapitalizmusban működő mechanizmusok
• Inputpiacok és termékpiacok
• Inputpiacok: tőke, munka, föld – amelyek a termékek és szolgáltatások (outputok)
előállításához szükségesek
• A termékpiacok az outputok vevőiből és eladóiból állnak
• A piacokat a tőke és bérleti díjak, munka és bérek áramlása, a termékek és szolgáltatások
fogyasztása, bevételek és profit stb. kötik össze

3. Ismertesse a világgazdaság fogalmát!

A világgazdaság: olyan hálózatok, folyamatok és intézmények, amelyek meghatározzák bolygónk
erőforráselosztási rendszerét, jólétet és szegénységet teremtenek és hozzájárulnak a különböző
nemzeti hatalmi változásokhoz is.
Folyamatosan formálja a technológiai és geopolitikai erők kombinációja
• A világgazdasági változások szimultán módon
o Kulturálisak
o Technológiaiak
o Politikaiak
o Környezetiek
A nemzetközi gazdasági rendszer intézményekből és kapcsolatokból áll.
A kapitalista világgazdaság egy sok államból álló gazdasági rendszer, mely Nyugat-Európában
alakult ki és ahogy terjeszkedett, kialakult a fejlett országokból álló centrum és a többi országból álló
periféria

4. Ismertesse az első, második és harmadik világ fogalmát!

Első – második és harmadik világ – Hidegháborús kifejezések (ábra)
• Az első világ: Európa fejlett országai, az USA, Kanada, Új-Zéland és Japán
 • A második világ: a Szovjetunió és Kelet-Európa (a szocializmus felbomlásával elavulttá vált
fogalom)
• A harmadik világ: Latin-Amerika. Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia kevésbé fejlett országai

5. Ismertesse a globalizáció fogalmát!

Olyan világméretű folyamatok, amelyek a világgazdaságot alkotó országokat és társadalmakat egyre
integráltabbá teszi és növeli a közöttük lévő kölcsönös függőségeket. Nem tekinthetünk rá
természetéből fakadóan pozitív vagy negatív folyamatként, mindkét hatás jelentkezik.

6. Ismertesse a kultúra és a fogyasztás globalizációjának legfontosabb jellemzőit!

A kultúra és a fogyasztás globalizációja
• Kultúra: emberek egy csoportjának megkülönböztető társadalmi hagyományai, amelyet
meggyőződések, szokások, társadalmi formák és materiális elemek alkotnak
o A kulturális homogenitás növekszik
o A jobb kommunikáció és a közlekedés ösztönzik a globális fogyasztói kultúra
kialakulását
o Nem minden embernek van egyenlő hozzáférése a globalizációhoz
• A megkülönböztető helyi kulturális jegyeket a fogyasztói kultúra globális terjedése
veszélyezteti (szinonimájaként néha az amerikanizáció kifejezést használják)
• Nemzetközi fogyasztási cikkek:
o Farmer, Nike, Coca-Cola, Pepsi, Marlboro cigaretta, McDonalds, Lady Gaga

7. Ismertesse a gazdaság globalizációjának legfontosabb jellemzőit!

• A gazdaság globalizációja
• Nemzetközi pénzügyek
• Transznacionális vállalatok
• Külföldi működőtőkebeáramlás
• A termelés helyszínének globális specializációja
• A tercier szektor
o Szolgáltatások (kiskereskedelem, nagykereskedelem, oktatás, kormányzati
szolgáltatások, gyógyítás, jog, rekreáció)
• Irodai funkciók
• Turizmus

8. Ismertesse a szolgáltatások globalizációjának legfontosabb jellemzőit!

• A szolgáltatások globalizációja
• Az üzleti szolgáltatások a TNC-k alapvető inputjai
o Jogi képviselet, tanácsadás, számvitel, marketing, értékesítés, IT
o A szolgáltatások magukba foglalják a turizmust, oktatást és a szórakoztatást is
• A nemzetállamok szerepe csökken, de a kulturális különbségek továbbra is fontosak
• Az amerikai kultúra exportja
9. Ismertesse a világ legfontosabb fejlődési problémáit!
A világ különböző részei eltérően fejlődnek – A fejlődés célja az életminőség javítása
1. A szegények problémái
• Hozzájutás az élelemhez, egészségügyi szolgáltatásokhoz, megfizethető közlekedéshez
• Tiszta vízhez és levegőhöz, biztos állásokhoz, megfelelő lakhatáshoz stb.
Két kritikus kérdés
• Az energiakínálat, az erőforrások és a szennyezés környezeti korlátai
• Óriási különbség a jövedelemeloszlásban a szegények és gazdagok, városiak és vidékiek,
domináns és alárendelt etnikai csoportok között
2. Környezeti korlátok
• A környezet túl van terhelve
o Tömeges túlfogyasztás
o A fejlett országok pazarló fogyasztói kultúrája
o A fejlődő országokban a szegények károsítják a környezetet egy minimális
életszínvonal fenntartásának érdekében
• A gazdasági növekedés három lehetséges akadálya:
o Csökkenő energiakínálat, erőforráskínálat, környezeti degradáció
o A környezet törékenysége fontos akadálya lehet a növekedésnek
3. Különbségek a vagyonban és a jólétben
• A világgazdaság a jólét óriási variációihoz vezet
o A GDP-vel és vele párhuzamosan más társadalmi és demográfiai mutatókkal mérik
• A szegénység egyszerre létezik a fejlett és a fejlődő országokban
• Kik a világ szegényei?
o Fejlődő országok, amelyek többsége korábbi európai gyarmat volt Afrikában,
Ázsiában és Latin-Amerikában
• A fejlődő világ nem homogén
• A nemzetközi fejlesztési és gazdasági szervezeteknek a fejlettségi különbségek
megszüntetésében játszott szerepének megítélése nem teljesen egyhangú.
10. Ismertesse a feudalizmus jellemzőit!
Feudalizmus: a kapitalizmust megelőzően jellemző társadalmi és gazdasági kapcsolatok
Stabil rendszer (1000 évig tartott) – gyakran középkorként vagy a sötét középkorként utalnak rá
Egymással összefüggő jellemzői:
• aktívan gátolta a kísérletezést és a változást
• Az egyház volt a domináns politikai/ideológiai intézmény Európában
• Az uralkodó osztály: az arisztokratikus nemesség, melynek hatalma a földtulajdonon alapult
• A nép korlátozott társadalmi mobilitású, földhöz kötött jobbágy volt
• Túlnyomóan vidéki társadalom
• A földművelés alapvetően állati energiával történt
• A piacok kicsik voltak és fejletlenek
• A mezőgazdaság az évszakok váltakozásának megfelelően szerveződött
• A mezőgazdasági települések (200–300) és városok kicsik (10,000 vagy kevesebb) voltak
 • A városokban céhek termelték az árukat

11. Ismertesse a feudalizmus végének legfontosabb jellemzőit!

• 11. század – fokozatos mezőgazdasági forradalom, amely nehézekén, vízikeréken stb. alapult
• A Damaszkusz és Bagdad körül összpontosuló nemzetközi kereskedelmi rendszer kiterjed
• A mezőgazdasági földterület erdőirtással, mezőgazdasági termelésre alkalmasak lesznek
• Városi expanzió és összekapcsolódás (“newtowns” —Britannia, “villanovas”—
Spanyolország)
• Katedrálisok építése
• A bubópestis 4 év alatt Európa lakosságának ¼-ét megölte (1347-1353)
o megjelenik a pestis járvány, amely miatt a népesség jelentősen megfogyatkozik,
kiterjed a nemzetközi kereskedelem
o mini jégkorszak
• nagyobb városok jönnek létre, melyek összekapcsolódnak

12. Ismertesse a kapitalizmus megjelenésének körülményeit!

A kapitalizmus Észak-Itáliában kezdődött és történelmének jelentősebb részét városállamok és nem
nemzetállamok jellemezték. A legfontosabb városállamok kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal
rendelkeztek a Mediterrán világ többi részével.

13. Ismertesse a kapitalizmus jellemzőit!

Piacok – az allokáció legfontosabb intézményei
• Ellenértékért értékesített áruk (termékek és szolgáltatások) vevőiből és eladóiból áll
• A profit az ösztönzője a termékek és szolgáltatások értékesítésének
• A verseny erős ösztönző, hogy az árukat hatékonyan és olcsón termeljék a vevők számára
• Nem a kapitalizmusban alakult ki, de különös jelentősége van a kapitalizmusban
• Egyedül a kapitalizmusban jelenti az erőforrások allokációjának legfontosabb módját
Osztály kapcsolatok
• A kapitalista osztályrendszer a pénzen és a megszerzett státuszon alapszik (nem a
hagyományon és a születésen)
• A középosztály vagy burzsoázia felemelkedése – kapitalista osztály
• Ahogyan a kereskedők és a városlakók vagyonosabbá váltak, úgy váltak politikailag is egyre
erősebbé
• Az (öröklött) arisztokrácia ellenállt, lenézték a kapitalistákat
• A kapitalistákat „pénzsóvárnak” tekintették, akik nincsenek tekintettel Istenre vagy a
becsületre
• A munka is árucikké vált, ami a munkások számára is biztosított némi hatalmat
o Ők váltak a munkásosztállyá
Pénzügyek
• A pénz felváltotta a barter rendszert
• A pénz sztenderdizálódott és általános értékmérővé vált
• Az idő, a hely és a munka pénzértéke
 • A pénzzel kapcsolatos szervező és ellenőrző tevékenység önálló iparággá vált (bankok,
befektetések, biztosítás, kereskedelmi hitel)
• A pénz forgási sebessége fontos tényezőjévé vált a vagyon akkumulációjának
• Megjelentek a részvénytársaságok – a modern értékpapírpiacok előzményei
Területi és földrajzi változások
• A kapitalizmus egyenlőtlen területi fejlődéshez vezet
• A kapitalizmus és a gyarmatosítás szoros kapcsolatban vannak
• Olyan rendszer jött létre, amelyben Európa van a centrumban és a gyarmatok a periférián
o Európa tehetőssé vált
o Európán belül is voltak regionális különbségek
o Az észak-nyugati területek prosperáltak, különösen Napóleon legyőzését követően
• A déli és a keleti régió viszonylag szegényebb
• Ahogy a felemelkedő nemzetállamok dominálta kapitalizmus terjedt, a városi területek egyre
fejlettebbé váltak és egyre több ember költözött a városokba.
A távolsági kereskedelem
• A kapitalizmust megelőzően a kereskedelem döntően a luxustermékekre korlátozódott
• A piaci alapú társadalmakban a kereskedelem mindenféle termékkel zajlik a luxuscikkektől a
mindennapi termékekig
• A távolsági kereskedelem összekapcsolja a termelőket és a fogyasztókat a kapitalizmusban
• Nagy távolságokra eladni és venni termékeket és szolgáltatásokat a kapitalizmus kulcseleme
• A komparatív előny kifejlődéséhez/kiaknázásához vezet
o A komparatív előny az egyik hely másikhoz képesti relatív előnyét hangsúlyozza, az
országok azokat a termékeket exportálják, amelyeket a legalacsonyabb relatív
költséggel tudják előállítani
Új ideológiák
• A kapitalizmus gazdasági, politikai, kulturális és földrajzi kapcsolatok szimultán halmaza
• A nyomtatás (1450) segített az új gondolatok elterjedésében
• Destabilizálódott a feudális rend
• Az Isten-központú képtől elmozdulás az emberközpontúság irányába
o Protestáns reformáció (az egyén szerepe hangsúlyos, késleltetett jutalmazás,
megtakarítás és anyagi siker mint Isten dicsősége, a munka morális kötelezettséggé
válik, segít a tőkefelhalmozásban)
o A tudomány (a 16. században) megváltoztatta a világról alkotott képünket
• A felvilágosodás a tudást (tudományt) és a szekuláris politikai gondolkodást hangsúlyozta
• A kopernikuszi forradalom: az arisztotelészi geocentrikus képet felváltotta a heliocentrikus
kép
• Darwin: A fajok eredete c. műve segített a természet demisztifikációjában
A nemzetállam – A nemzetállam felemelkedése
• Nemzet: olyan emberek csoportja, akik közös kultúrával, nyelvvel, történelemmel, területtel,
identitással rendelkeznek
• Állam: föld, emberek, kormányzat, közlekedés és kommunikációs rendszer; gazdasági
rendszer; szuverenitás; elismertség
• Nemzetállam: amikor a politikai és nemzeti határok egybeesnek
14. Ismertesse az ipari forradalom fogalmát!
• Az iparban végbemenő változások összessége, amely során az ipari termelés nagymértékben
növekszik.
• Az ipari forradalom hosszú idővel a kapitalizmus kezdetét követően indult meg
• Az iparosítás az inputok, outputok és a technológia többszöri transzformációjával jár együtt.
• Élettelen energia
o Az iparosítás az élettelen energiaforrások kihasználásaként is definiálható
o Folyóvíz, fa, szén, kőolaj és földgáz (fosszilis energiaforrások), mindegyiknek van
térszerkezeti következménye

15. Mutassa be az ipari forradalom földrajzát!

• Térben és időben egyenlőtlenül bontakozott ki
• Britannia vált az első iparosodott országgá
o A világhegemónia tekintetében győzedelmeskedett Franciaország fölött – 50 évvel
később terjedt el az európai kontinensen
• Az ipari forradalom elterjedése az európai kontinensen. Jóval Britannia iparosodása után az
iparcikkgyártás új formái ipari komplexumokat hoztak létre Franciaországban, később
Németországban és Olaszországban
• Franciaország: a Szajna alsó folyása és Párizs
• Olaszország: a Pó völgye
• Skandinávia
• Németország: Ruhr vidék
• USA: New England
• Japán

16. Ismertesse az ipari forradalom ciklusait!

Az ipari forradalom ciklusai (Kondratyev hosszú hullámok)
• Első hullám – az 1770-es évektől az 1820-as évekig -- textilipar
• Második hullám – az 1820-as évektől az 1880-as évekig – a gőzerő alkalmazása
• Harmadik hullám – az 1880-as évektől az 1930-as évekig – a nehézipar növekedése
• Negyedik hullám – az 1940-es évektől az 1980-as évekig (?) – a petrokémia és a
repülőgépgyártás
• Ötödik hullám – az 1980-as évektől – ??? – elektronika és üzleti szolgáltatások

17. Ismertesse az ipari forradalom következményeit!

Az ipari munkásosztály kialakulása
• Ahogyan a vállalatok kialakították a munka új formáját, a proletariátus, az új
munkakörülményeknek megfelelően szocializálódott
Urbanizáció:
• Az iparosodás és az urbanizáció gyakorlatilag egyszerre ment végbe
Népesedési hatások:
 • Drasztikus változás a növekedési ütemben és a lakosság egészségében
A globális piacok és a nemzetközi kereskedelem növekedése:
• Iparosodott közlekedés, nyersanyagok és új piacok iránti szükséglet

18. Ismertesse a gyarmatosítás hullámait!

Az európai gyarmatosítás két hulláma:
• Az első hullám: a preindusztriális merkantilista korszakban; Spanyolország és Portugália a
domináns gyarmatosító hatalmak.
• A második hullám: az ipari forradalom; Britannia dominál, Franciaországgal másodikként

19. Ismertesse a gyarmatosítás történetét!

Latin-Amerika:
• Spanyolország; Portugália; Tordesillas-i egyezmény (1494)
• A himlő megölte a bennszülöttek jelentős részét
• A legtöbb ember elvesztette a földjét
• Függetlenség (1820–1898)
Észak-Amerika:
• Spanyolország (Florida), Franciaország, Britannia, Oroszország, Hollandia; brit dominancia
• A bennszülött népek csaknem eltűntek
• Korai függetlenség (1776)
• Észak-Amerika gyarmati meghódításában több európai hatalom részt vett
Afrika:
• A Berlini Konferencia (1884) felosztotta Afrikát az európai gyarmatosítók között (Br, Fr,
Neth, Sp, Ger, Por, Bel)
• Rabszolgaság – 20 millió afrikai jutott rabszolgasorsra
• Értékes ásványi anyagok kitermelése
• Az 1950-es és 1960-as években sok afrikai országot polgárháborúk tettek tönkre, amelyek
áldozatok tízmillióival jártak.
Az arab világ:
• Az Oszmán Birodalom (törökök) voltak az első gyarmatosítók
• Az európaiak az I. világháború után gyarmatosítottak.
Dél-Ázsia (az indiai szubkontinens):
• Nagy-Britannia koronaékszere
• A föld legnagyobb gyarmata
• A brit textilipar tönkretette a mogul textilipart
• Indiai munkásokat exportáltak szerte a brit birodalomban
• Vasutakat építettek az indiai javak kiaknázására
• A szipojlázadás (1857) – amely végül elbukott, India első függetlenségi harca, a Brit Kelet-
indiai Társaság feloszlott
Kelet-Ázsia (Kína, Korea, Japán):
 • Kína, bár formálisan sohasem gyarmatosították, egy hajlékony és együttműködő
kormányzattal működött; kínai munkásokat exportáltak a délkelet-ázsiai brit gyarmatokra
• Az ópiumháborúk (1840-es évek)
• Nacionalista megmozdulások, a Kínai Népköztársaság a II. világháborút követően
• Japán területeket foglalt el Koreában és Kínában
Óceánia:
• Ausztrália, Új-Zéland (Britannia)
• Eredetileg börtönkolónia, majd marhahús- és búzaforrás
• A bennszülött lakosság szenvedett
• A csendes óceáni szigeteket (a mikronézek, melanézek és polinézek hazáját) Franciaország,
Britannia, később Japán és az Egyesült Államok hódította meg.

20. Ismertesse a gyarmatosítás következményeit!

• A bennszülöttek kiirtása
• A kitermelő ágazatokra irányuló gazdasági struktúraváltás
• Duális társadalom kialakulása
o A gyarmatosító hatalmak gyakran használtak egy kis, helyi elitet, tipikusan
valamelyik etnikai kisebbségből
Polarizált földrajz:
• A gyarmati kikötővárosok váltak dominánssá
• A szállítási hálózatok a gyarmatosítók és nem a helyi bennszülött lakosság igényeinek
megfelelően alakult ki
A nemzetállamok transzplantációja:
• A gyarmatosító hatalmak olyan országokat hoztak létre (Irak, Afganisztán stb.), amelyek nem
voltak tekintettel a bennszülött kultúrákra
• Kulturális nyugatosítás
• A helyi kultúrák homogenizációja, gyakori misszionárius térítés.

21. Ismertesse a gyarmatosítás végének jellemzőit!

• Latin-Amerika korán (a napóleoni háborúkat követően) függetlenné vált
• Afrika és Ázsia az I. és a II. világháború után vált függetlenné
• A II. világháború időszaka több nacionalista és függetlenségi mozgalmat hozott az arab
világban, Afrikában, Indiában és Délkelet-Ázsiában
• Néhol kommunista kormányok vették át az uralmat
• Nyugaton tanult értelmiségiek szerepet játszottak néhány helyen (Kwame Nkrumah
Ghánában; Ho Si Minh Vietnámban; Mohandász Gandi Indiában)
• Hidegháborús rivalizálás az USA és a Szovjetunió között – a fejlett országok gyakran
kijátszották őket egymás ellen
• Bizonyos függetlenségi mozgalmak erőszakosak voltak (Vietnám, Algéria), mások békések
(India)
22. Mutassa be a népesség jelenlegi megoszlását!
• Az emberiség történetének döntő részét gyűjtögetőként, halászó-vadászóként élte
• 2022-ben (március) a világ népessége 7,93 milliárd fő volt
• A népesség jelentős része a tengerparti területeken, illetve a nagy folyórendszerek ártereiként
kialakult síkságokon él.
• Tíz ország adja a világ népességének 2/3-át

23. Mutassa be a világ népességének időbeli változását!

Az emberiség történetének jelentős részében a népességszám alacsony volt és növekedési üteme
nulla körüli volt. Csak az ipari forradalom teremtette modern kortól kezdve indult meg számottevő
növekedés.

24. Ismertesse a népességeloszlást befolyásoló tényezőket!

Fizikai környezet:
• A gazdasági és politikai szerveződés
• Munkapiacok, álláslehetőségek, infrastruktúra
Demográfiai tényezők:
• Termékenység, halandóság, migráció
Társadalmi katasztrófák:
• Háború, éhínség
Politika:
• Adózás, településszerkezeti politika, településfejlesztési előírások
Történelmi körülmények:
• Gyarmatosítás a fejlődő világban
25. Ismertesse a népesedés malthusi elméletét és korlátait!
• Thomas Robert Malthus tiszteletes
• Tanulmány a népesedés törvényéről (Essay on the Principle of Population Growth)
• Pesszimista előrejelzés
• A népesség exponenciálisan, az élelmiszertermelés lineárisan nő, katasztrófa van kilátásban
o A mezőgazdaságban érvényesül a csökkenő hozadék
• Pozitív fékek – az emberek megváltozhatnak, vagy…
• Negatív fékek – a természet halált, betegséget, éhínséget és háborút hoz

26. Ismertesse a neomalthusiánusok nézetrendszerét!

• A neomalthusiánusok (“A Római Klub”)
• (F)elismerik Malthus hibáit
• Érvelésük szerint Malthusnak hosszú távon igaza van
• “A növekedés határai”
o A nem megújítható energiaforrások kimerítése, ökológiai katasztrófa
o A családtervezés támogatói
• A neomalthusi elmélet kihívásai
o Amikor az erőforrások szűkössé és drágává válnak, több/más erőforrást találnak
o A nagy családok értéket jelentenek a mezőgazdasági legkevésbé fejlett országokban

27. Ismertesse a demográfiai átmenet elméletét és kritikáit!

Azt vizsgálja, hogyan és miért változik a születési, halálozási és népességnövekedési ráta, ahogyan
egy tradicionális társadalom modernné válik
Négy szakasz:
1. szakasz: preindusztriális társadalom (magas születési és halálozási ráta, alacsony vagy nulla
körüli növekedési ráta)
2. szakasz: korai ipari társadalom (magas születési ráta, gyorsan csökkenő halálozási ráta,
gyorsan emelkedő növekedési ráta)
3. szakasz: késői ipari társadalom (csökkenő születési ráta, alacsony halálozási ráta, visszaeső
növekedési ráta)
4. szakasz: posztindusztriális társadalom (alacsony születési és halálozási ráta, a növekedési ráta
alacsony vagy nulla körüli).
A demográfiai átmenet elméletének kritikája:
• Az elmélet a nyugati társadalmak tapasztalataiból származott majd sok nem nyugati
társadalomra is alkalmazták, amelyek követik vagy nem követik ezt a mintát
• A demográfiai változások (különösen a csökkenő halálozási ráták) sokkal gyorsabban
bekövetkeztek, mint a nyugati társadalmakban.

28. Ismertesse a baby boom jelenségét és hatásait!

• A baby boomerek: 1946–1964 között születettek
• A világtörténelem legnagyobb generációja (az USA lakosságának 40%-a)
• A boomerek életciklusa kulturális változásokkal járt együtt
 o Több dolgozó nő
o Innovációk
o Testreszabott/rugalmas gazdaság
o Kreativitás a termék- és szolgáltatásfejlesztésben
o Korábban soha nem látott növekedés a termelékenységben
• A boomerek költekezése táplálta a fogyasztási és lakás boomot az 1990-es és a 2000-es
években
• A társadalombiztosítási igények (nyugdíj, egészségügy) exponenciálisan fognak növekedni.

29. Ismertesse a migráció fogalmát és okait!

Migráció: az emberek lakóhelyének tartós megváltozásával járó vándorlás
A migráció okai:
• Toló (push) tényezők: rossz körülmények a kiinduló helyen (nincs munkahely, alacsonyak a
bérek, nincs föld, éhínség, háború)
• Húzó (pull) tényezők: jó körülmények a célállomáson (munka- és képzési lehetőségek, föld,
városi élet)
• A migráció egy bizonyos része nem önkéntes (pl. rabszolgaság)

30. Ismertesse példák segítségével a kényszermigráció fogalmát!

Kényszermigráció Kelet- Afrikában a 20. század végén: eritreaiak, etiópok, szudániak, kényszerültek
elhagyni hazájukat a polgárháború miatt. A hutuk elhagyták Ruandát, mozambikiak vándoroltak
Malawiba és egyéb szomszédos országokba.

31. Ismertesse a világ élelmiszertermelésének legfontosabb jellemzőit!

• A világ élelmiszertermelése gyorsabban nő, mint a népesség
• A fejlett országok lakossága jól ellátott élelemmel
• A fejlődő országokban jellemző lehet az éhezés
• A kereslet az előrejelzések szerint évi 4%-kal fog nőni a következő 20-30 évben
• A legkevésbé fejlett országok élelmezési problémái gyakoribbak, mint a közepesen fejlettekéi
o Alultápláltság – a megfelelő mennyiségű kalóriabevitel hiánya (nem elegendő az
élelem)
o Krónikus rosszultápláltság: elegendő fehérje, vitaminok, alapvető tápanyagok hiánya
• A népességnövekedés csak egy oka a sok közül az élelmiszerhiánynak
• Egyéb okok:
o Szegénység, az élelem rossz eloszlása, politikai feszültségek és háborúk, környezeti
leépülés,
o kormányzati politika és adósság
32. Ismertesse az élelmiszertermelés növelésének alapvető lehetőségeit!
• A termőterületek kiterjesztése
• A jelenlegi termőterületek termelékenységének növelése
• Új élelemforrások teremtése
o Tengergazdálkodás
o Magas fehérjetartalmú gabonafélék
o Az élelem hatékonyabb felhasználása
• A jelenlegi termőterületek kiterjesztése
• A meglévő területek termelékenységének növelése
o Zöld forradalom: magas termésátlagú hibridek, műtrágyázás, rovarirtók, gyomirtók, a
termésátlagok növelése
• A meglévő területek termelékenységének növelése
o Mezőgazdasági vegyszerek használata
• Tengergazdálkodás

33. Ismertesse a világ ásványtermelésének legfontosabb jellemzőit!

• Ásvány: a földkéregben előforduló, természetes eredetű szervetlen anyagok
• A kulcsjelentőségű ásványok eloszlása és reménybeli készletei
o Stratégiai ásványok: a védelem és a modern technológia számára létfontosságú
ásványok
o Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika, USA és Oroszország 6 stratégiai ásvány számottevő
készleteivel rendelkezik
o A kulcsjelentőségű ásványok 100 éven belül kimerülnek
• Az ásványkínálat problémájának megoldása
o Ásványtermelés az óceánból, a bányászati technológiák fejlesztése, az egy főre eső
fogyasztás csökkentése, az ásványok újrahasznosítása
• Az ásványkitermelés környezeti hatásai

34. Ismertesse a világ kőolajtermelésének és –kereskedelmének legfontosabb

jellemzőit!
A világ kőolajtermelése: Szaúd-Arábia a legnagyobb termelő
A kőolajforgalom jelentős hányada a Közel-Keletről Európába, Kelet-Ázsiába és az USA-ba irányul.

35. Ismertesse a világ földgáztermelésének és –kereskedelmének legfontosabb

jellemzőit!
A földgáz a világ kőolajkínálatát érintő politikai volatilitás miatt egyre vonzóbbá válik.
A világ földgáz-kereskedelmének legnagyobb részét a legtöbb nyersanyagkészlettel és
leghatékonyabb kitermeléssel rendelkező országok, mint Oroszország, az Amerikai Egyesült
Államok, Türkmenisztán, Szaúd-Arábia és Észak-Afrika államai bonyolítják.
36. Ismertesse a világ kőszéntermelésének és –kereskedelmének legfontosabb
jellemzőit!
A legbőségesebben rendelkezésre álló fosszilis energiaforrás, leginkább ott fogyasztják, ahol
kitermelik.
Problémák: szennyezés, a kitermelés bonyolult és veszélyes; szállítása költséges; a mobil
energiafogyasztók számára (pl. autók) nem alkalmas.
Észak-Amerikának vannak a fő széntermelő mezői.

37. Ismertesse a legfontosabb alternatív energiaforrásokat röviden jellemezve

azokat!
• Az emberek természetes takarékoskodnak, amikor az árak nőnek
• Nukleáris energia
o Hasadás – nagy urániumatomok hasadása termeli az energiát
o Balesetek
o A kimerült fűtőelemek tárolása problémás (Yucca Mountain az USA-ban)
o Fúzió – kisebb atomok egyesülése termeli az energiát (mint a Nap) – nem keletkezik
radioaktív hulladék
o Nem elérhető még az ipari hasznosításban
• Geotermikus energia
o A föld alatti hőforrásokat használják víz melegítésére, amellyel elektromosságot
termelnek
o Új-Zéland energiaellátásának 10%-a ilyen forrásból származik
• Vízenergia
o A folyók energiája
o Környezeti és kockázati aggályok korlátozzák a további elterjedését a fejlődő
országokban
• Napenergia
o Kimeríthetetlen, kis mértékben használják még csak
o Passzív napenergia: „csapdába ejtik” és nem termelik
• Szélenergia
o A legtöbb USA-beli „szélfarm” Kaliforniában van, de egyre terjed a használat
• Biomassza
o Fa, szerves hulladék
o Újratermelhető

38. Melyek a környezeti degradáció legjellemzőbb formái?

• Szennyezés
o A hulladékgázok és vegyi anyagok levegőbe, földbe és vízbe történő kibocsátása
o Veszélyes lehet a növényekre, állatokra, emberekre
o Rontja a környezet állapotát
• Légszennyezés
o A hővisszaverődés csapdába ejti a szennyeződést, szmogot okoz
o Savas eső Észak-Amerikában és Kelet-Európában
 • A globális felmelegedés problémája
o A fosszilis tüzelőanyagok jelentős mértékben hozzájárulnak
o A tudósok egyetértenek abban, hogy felelőtlenség késleltetni az emberi eredetű
üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.
• Üvegházhatás
• Vízszennyezés
o Vízminőség
▪ Pontszerű szennyezőforrások: meghatározott helyszínek
▪ Nempontszerű szennyezőforrások: diffúz helyszínek
o A tiszta víz elérhetősége – a fejlődő országokban a legsúlyosabb probléma
• A vadvilág és a természetes élőhelyek védelme (megújítható természeti erőforrások)
o Veszélyforrások
▪ Savas eső, mérgező hulladék, rovarirtószerek,
▪ A fejlődés és a szállítás
▪ A keményfa iránti kereslet erdőirtáshoz vezet

39. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát!

Fenntartható fejlődés: olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen generációk szükségleteit
anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket
A hangsúly a hosszú távú fejlődésen (nem csak a rövid távún) és a hatékonyságon van.

40. Ismertesse a globális mezőgazdasági rendszer kialakulását!

• Krisztus előtt 1500-ra
• A mezőgazdaság széles körben elterjedt Európában, a Közel - Keleten, Afrikában, Kínában
és Indonéziában
• A gabonatermesztés és a kertművelés általánossá válik
• Az európaiak első transzatlanti utazásai előtt:
o Közép- és Észak-Amerikában kiterjedt a kukorica, bab és a tök termesztése
o Dél-Amerikában is jellemző a mezőgazdaság, az Amazonasmedence, Brazília száraz,
magasan fekvő területei és a déli száraz területek kivételével
• Ez a szerkezet fennmaradt egészen az európai hódításokig
• Az európai telepeknek két formája létezett
o Családi farm kolóniák – Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika
o Ültetvényes kolóniák – trópusi Afrika, Ázsia és Latin-Amerika

41. Ismertesse a mezőgazdaság Boserup-féle fejlődési modelljét!

Ester Boserup mezőgazdasági fejlődési modellje
1. szakasz: erdő-parlag művelés (1-3 év művelés, 20-25 év parlag) /égetéses gazdálkodás/
2. szakasz: bozót-parlag /talajváltó/ gazdálkodás (2-8 év művelés, 6-10 év parlag)
3. szakasz: rövid parlag /nyomásos/ gazdálkodás (1-2 év parlag)
4. szakasz: éves művelés /váltógazdálkodás/ (hónapokban mérhető parlagoltatás)
5. szakasz: többes művelés /öntözéses gazdálkodás/ (még rövidebb parlagoltatás)
42. Ismertesse a vidéki földhasználatot befolyásoló legfontosabb tényezőket!
• Területi jellemzők
o Az éghajlati tényezőktől függenek
o A termőföld típusa és termékenysége
o Dőlés, vízelvezetés, napfény- és szélkitettség
o Csapadék és éves átlagos hőmérséklet
o Kulturális preferenciák és érzékelés
o Étel preferenciák és tabuk
• Az emberek a környezetet különböző kulturális szűrőkön keresztül érzékelik
• A földek minőségének romlása sok változó függvénye
o A művelési rendszer típusától
o A gazdálkodók iskolázottságától
o Azoktól a társadalmi rendszerektől, amelyek csapdában tartják a termelőket

43. Ismertesse az ételfogyasztási tabuk fogalmát, mutasson be példákat!

Kulturális preferenciák és érzékelés:
• Ételfogyasztási tabuk
• Sertésfogyasztás kerülése vagy tabuja:
o Észak- Afrikában és a Közel-Keleten a zsidóság körében alakult ki a bibliai időkben.
o Napjainkban a muszlim területek a legnagyobb részei a világnak, ahol nem jellemző a
sertésfogyasztás.

44. Ismertesse a paraszti (prekapitalista) termelési módot!

• Viszonylag munkaintenzív; a legtöbb ember gazdálkodik
• Kisüzemi méretű termelés
• Minimális fokú gépesítettség, alacsony vegyszerhasználat
• A termelők jórészt elfogyasztják, amit termelnek
• A gyarmati és a posztkoloniális rendszerben arra kényszerülnek a gazdálkodók, hogy
alkalmazkodjanak a kormányzati és a világgazdasági nyomásnak

45. Ismertesse röviden bemutatva a paraszti (prekapitalista) termelés

legfontosabb rendszereit!
• A legeltető nomádság
o Kiterjedt önfenntartó mezőgazdálkodás (a föld felszínének 20%-a, 15 millió ember,
Észak-Afrika, Közel-Kelet, Kína keleti fennsíkjai, Közép-Ázsia, Kelet-Afrika: Kenya,
Tanzánia)
o A föld általában száraz (kevesebb mint 25 cm eső/év)
o Állattartás, folyamatos mozgás a nedvesebb területek irányába
o Tevék, kecskék, juhok a leggyakoribbak
o Ciklikus mozgás
• Intenzív önfenntartó mezőgazdaság
o A munka jelentős része kézi munka
o Nagyon kis földbirtokok
 o A fiziológiai sűrűség magas (az egy hektár termőterültre jutó emberek száma)
o Leginkább folyóvölgyekben, öntözött, alacsonyan fekvő területeken, közepes
szélességen (Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsia, Közép-Amerika, Dél-Amerika)
o A rizs a legfontosabb termény, a kétszeri aratás gyakori
• Az önfenntartó (paraszti) termelési mód
o Viszonylag munkaintenzív; a legtöbb ember gazdálkodik
o Kisüzemi méretű termelés
o Minimális fokú gépesítettség, alacsony vegyszerhasználat
o A termelők jórészt elfogyasztják, amit termelnek
o A gyarmati és a posztkoloniális rendszerben arra kényszerülnek a gazdálkodók, hogy
alkalmazkodjanak a kormányzati és a világgazdasági nyomásnak
• Talajváltó megművelés (irtásos; égetéses)
o A trópusi esőerdős területeken (Közép-Afrika, DélAmerika /Amazonas/, Délkelet-
Ázsia, Indonézia, ÚjGuinea)
o Ott tud fennmaradni, ahol alacsony a népesedési nyomás
o A meglévő növényzet jó része érintetlen marad, kis irtások
o Összhangban van Boserup erdő-parlag szakaszával
o A föld területének 25%-a, lakosságának 5%-a

46. Ismertesse az önfenntartó gazdálkodás legfontosabb problémáit!

• Eltérő talajminőség, csapadékmennyiség
• A termést és az életet veszélyeztető környezeti feltételek
• Fejlett szerszámok, módszerek, hibrid vetőmagok, trágyázás, gépesítés hiánya
• A termésátlagok generációkon át nem változtak
• A világpiacon értékesíthető növényeket értékesítik, nem a helyi lakosság élelmezését
szolgálják
• Nem élelmi termények: cukor, kender, juta, gumi, tea, dohány stb.

47. Ismertesse a piacra termelő mezőgazdaság legfontosabb jellemzőit!

• Domináns az USA-ban, Kanadában, Argentínában, Brazília bizonyos részein, Chilében,
Európában, Oroszországban és Közép-Ázsiában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Új-Zélandon
és Kína bizonyos részein
Az USA piacra termelő mezőgazdasága
• A modern kapitalista élelmiszertermelés iskolapéldája
• A 19. században fejlődött ki
• Az európaiak észak-amerikai terjeszkedéséhez kapcsolódik
• A vasutak, gőzhajók csökkentették a szállítási költségeket és a szállítási időt
• Az amerikai mezőgazdaságot néhány mezőgazdasági vállalkozás dominálja
• (ConAgra, Bunge, Cargill, Dole, Nabisco, General Mills, Kraft General Foods, Hunt-Wesson,
Archer Daniels Midland, and United Brands)
• Szélsőségesen tőkeintenzív és termelékeny
• Az USA munkaerejének csak 2%-a él a mezőgazdaságból
• Növekvő fontosságúak a piacra termelő kertészetek és az állattenyésztő gazdaságok
• Előre és hátra nyúló kapcsolatok
48. Ismertesse röviden bemutatva a piacra termelő mezőgazdaság legfontosabb
rendszereit!
• Az USA piacra termelő mezőgazdasági rendszere: termények és régiók (jellemzők)
o A mezőgazdaság által ellátott lakosság városlakó, nem a mezőgazdaságból él
o Csak kis százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban
o Gépesített, jellemző a műtrágyahasználat, a magas termésátlagot hozó vetőmagok és a
magas energiaigény
o A farmok nagyon nagyok, és a trend a farmméret növekedését mutatja
o Jellemző a vertikális integráció: a termőföldtől az asztalig
• Vegyes növénytermelő és állattenyésztő gazdaságok
o Európa, Oroszország, Ukrajna, Észak-Amerika, Dél-Afrika, Argentína, Ausztrália,
Új-Zéland
o A bevétel fő forrása az állatállomány (elsősorban a marha és a sertés)
o A termények rotációja segít fenntartani a föld termőképességét
▪ Négynyomásos gazdálkodás (gabona, gumós növények, takarmány, ugar)
o Az USA mezőgazdaságának fő terménye a kukorica
▪ Hatékonyan hizlalja az állatállományt; a legtöbb kukoricát a marha és sertés
takarmányozásához használják
▪ Emberi felhasználása is van (kukorica, -olaj, -szirup stb.)
o A szója a második

49. Ismertesse a fenntartható mezőgazdaság legfontosabb kérdéseit!

• Az iparosodott mezőgazdaság mélyreható befolyást gyakorol a természetre.
• Monokultúrák kialakulása
• Gépi, biológiai és kémiai inputok
• Kérdéses az iparosodott mezőgazdaság hosszútávú ökológiai fenntarthatósága
• A fenntartható mezőgazdaság irányába ható megközelítések:
o Organikus termelés, agroökológia, holisztikus menedzsment, városi kertészet,
közösségi mezőgazdaság, a természeti rendszereket megőrző mezőgazdaság.

50. Ismertesse a világ legfontosabb feldolgozóipari központjait!

A négy fő feldolgozóipari régió:
• Észak - Amerika keleti része
• Nyugat-Európa
• Nyugat-Oroszország és Ukrajna
• Kelet-Ázsia
Az USA és Kanada.
Olaszország Emilia-Romagna régiója Európa legnagyobb hi-tech konglomerációja. Jól példázza a
régiók komparatív előnyét és az agglomerációs hatások kritikus szerepét.
Japán
51. Ismertesse a dezindusztrializáció fogalmát és okait!
• A 20. század utolsó harmadában lejátszódó folyamat a kapitalista gazdaságokban
o 1974-1975 mély recesszió
o Az 1973-as olajválságot követően
• Új nemzetközi munkamegosztás alakult ki
• Dezindusztrializáció a fejlett országokban
o Látható hatásokkal
o A feldolgozóipari munkahelyek számának csökkenése
• A feldolgozóipar visszaesése mögött álló tényezők
o Magas bérköltségek
o Magas nyugdíjköltségek
o Az ágazat tőkeintenzitását növelő technológiai változások
o A vállalatok alacsony szintű megtakarításai vagy K+F beruházásai
o A közoktatásba és az infrastruktúrába történő beruházások elégtelen színvonala

52. Ismertesse a textil- és ruházati ipar legfontosabb jellemzőit!

• Klasszikus low-tech ágazat:
o Képzetlen munkaerőt igénylő, munkaerőintenzív, alacsony technológiai
szofisztikációjú, kis cégek, alacsony szintű méretgazdaságosság
• Az ipari forradalom vezető ágazata volt
• A fejlett világban az 1970-es évek óta folyamatosan hanyatlik
• A fejlődő világ alacsony csábítóak (voltak)

53. Ismertesse az acélipar legfontosabb jellemzőit!

• A vas- és acélgyártás a termékek széles választékát állítja elő, amelyek más ágazatok számára
alapvetőek
o Pl. autóalkatrészek, hajók, repülőgépek, acélgerendák, gátak, csövek, drót, bútor
• Nagyon tőkeigényes
• Oligopolisztikus
• Az 1960-as évekig az USA dominanciája érvényesült
• Európa, Japán és egyéb fejlődő országok a legfontosabb versenytársak
• Kína vált messze a világ legjelentősebb acéltermelőjévé.

54. Ismertesse az autógyártás legfontosabb jellemzőit!

• Az autóipar születéstől fogva jelentősen megváltoztatta a városokat
• A 20. században a jövedelmek emelkedésével nőtt a piac
o A szövetségi államközi autópálya-hálózat
• Az USA autóipara a külföldi verseny ostroma alatt áll
• A három fejlett világgazdasági régió adja az autóipari kibocsátás 70%-át
o Kelet-Ázsia, Észak-Amerika és Európa
• Az amerikai autóipar oligopolizációja. A piac kiterjedésével a nagyobb cégek ki tudták
használni améretgazdaságosságot a kisebbek megsemmisítésére.
55. Ismertesse az elektronikai ipar legfontosabb jellemzőit!
• A mikroelektronikai technológia domináns a 21. században
• Rádió (1901), tranzisztor (1948)
• Integrált áramkör (1960), mikroprocesszor (1970-es évek)
o Új alkalmazási területek a sebesség, a miniatürizálás és a kapacitás növekedésével
o Fogyasztói elektronika
o Megnövekedett termelékenység
• Az USA uralkodó pozíciója az 1960-as és 1970-es években, amelyet Japán vesz át az 1990-es
években
o Egyéb gyártóterületek: Európa, Délkelet-Ázsia

56. Ismertesse a biotechnológiai ágazat legfontosabb jellemzőit!

• Molekuláris és sejtszintű eljárások alkalmazása különböző problémák megoldására, termékek
és szolgáltatások kifejlesztésére vagy élő organizmusok kívánt tulajdonságokkal rendelkező
módosulatainak előállítására
o 1973 a rekombináns DNS technika felfedezése
o Erőteljes kapcsolódás a mezőgazdasággal, egészségüggyel, az energia- és környezeti
tudományokkal
o A kockázati tőke kritikus szerepe az alapkutatások eredményeinek kereskedelmi
elérhetőségében
o A biotech cégek meghatározott területeken klasztereket alkotnak, a telephelyi
jellemzők alapvetőek az innováció sikere szempontjából.

57. Ismertesse összehasonlítva egymással a fordizmus és a posztfordizmus

fogalmát!
58. Ismertesse a szolgáltatószektor növekedésének legfontosabb hajtóerőit!
• Növekvő jövedelmek
• Az egészségügy és az oktatás iránti kereslet
• Egyre komplexebbé váló munkamegosztás
o A nem közvetlenül a termelésben dolgozó foglalkoztatottak számának növekedése a
feldolgozóiparban
o A deregulált környezetben a magasabb bizonytalanság miatt több adminisztratív
munkatársra van szükség
o A szolgáltató szféra növekedése nem egy új gazdaság kifejlődését, hanem a
kapitalizmus forradalmi erejét jelzi, amely képes volt drámai elmozdulásokat
előidézni a társadalmi munkamegosztásban
o A szolgáltatások kiszervezése (outsourcing) új típusú foglalkozásokat hozott létre
• A közszféra: növekedés és komplexitás
• Szolgáltatásexport
• Externalizációs vita (outsourcing)
o Az externalizáció okai
▪ Kevésbé költséges vállalaton kívülről igénybe venni szolgáltatásokat
▪ Rugalmasság
▪ Alacsonyabb kockázat
▪ A kulcsképességekre történő koncentráció
▪ Új szolgáltatásfajták
▪ A kívülállók objektivitása
▪ Új szabályok, szabályozás

59. Ismertesse a szolgáltatószektor munkaerőpiacának legfontosabb jellemzőit!

• Munkaintenzitás
o Egységnyi kibocsátás előállításának munkaerőfelhasználása magasabb, mint a
feldolgozóiparé
• Jövedelemeloszlás
o Kettéágazó jövedelemeloszlás
▪ Jól fizető menedzseri/szakértői/szakmai szolgáltatói állások
▪ Képzetlen munkaerőt igénylő, alacsony béreket fizető állások
• Eseti foglalkoztatás
o Kényszerűségből vállalt részidős, eseti foglalkoztatás (nők, kisebbségek)
• Alacsony fokú szervezettség (szakszervezetek)
o A szolgáltató szektor szakszervezeti szervezettsége alacsony
▪ Dezindusztrializáció (45% a II. világháborút követően, 12% napjainkban
/USA/)
o A kiskereskedelemben dolgozók, és a szakmai/szakértői szolgáltatást nyújtók nem
tartoznak szakszervezetekhez az USA-ban
• Oktatási inputok

60. Ismertesse a közlekedés történetének legfontosabb állomásait!

1. Vízi közlekedés (folyók, csatornák, tengerek) (az 1800-as évekig)
– Aktív csatornaépítés az ipari forradalom korai időszakáig (1700-as évek)
– A gőzgép alkalmazása (az 1700-as évek végétől)
– A Szuezi-csatorna (1869) és a Panama-csatorna (1914) megnyitása
2. Vasút
– James Watt gőzgépe (1769) gőzmozdonyok
– Az első villamos, Szentpétervár (1880), USA-ban 1888 (Richmond, VA)
3. Utak és személygépkocsik
– Az úthálózat eredetileg a vasúti szállításhoz nyújtott segítséget
– Az USA nagyon erősen támaszkodik a közúti közlekedésre
4. Légi közlekedés
– Személyszállítás, nagy értékű áruk szállítása

61. Ismertesse példa segítségével az idő-tér konvergencia fogalmát!

A távolság „halála”
– A távolság növekedése az egyes helyek közötti áramlások csökkenéséhez vezet
– Alapvetően a távolság áthidalásának költségéből adódik
• A közlekedés fejlődése az idő-tér konvergenciához vagy kompresszióhoz vezet

62. Ismertesse példa segítségével a költség-tér konvergencia fogalmát!

A költségek csökkenése a költség-tér konvergenciához vezet
– A költség-tér kompresszió megváltoztatta a centrumhoz vagy perifériához való tartozás földrajzát
– Az olcsóbb, hatékonyabb szállítási módok lehetővé tették, hogy a javakat egyre távolabbi helyekre
szállítsák
– A közlekedés fejlődése a szállítási időt, útidőt is alapvetően lecsökkentette
– A légi közlekedés látványos példája az idő-tér konvergenciának

63. Ismertesse a szállítási költségek általános jellemzőit és a fuvarozási módok közötti

„versenyt”!
Definíciók:
– A szállítás fix költségei: olyan költségek, amelyek a távolságtól függetlenül felmerülnek
(berakodás,
kirakodás, tőkeberuházás, vonalkarbantartás stb.);
– A szállítás változó költségei: szigorúan a távolság függvényei (üzemanyag, a jármű
elhasználódása);
változó költségek
A fuvarozási módok közötti „verseny”: A fix és változó költségek a különböző szállítási módok
közötti versenyképességi különbségekhez vezetnek.
64. Ismertesse a városok gazdasági bázisához kapcsolódó legfontosabb fogalmakat és a téma
elemzésének legalapvetőbb módszerét!
A városok és a régiók bizonyos és nem más outputok termelésére szakosodnak (komparatív előny).
A városi gazdaságnak két nagyobb szegmentuma van
– A gazdasági szektor vagy alapszektor (B), amely exportorientált
– A nem alapszektor (NB), amely a vállalati és magánjövedelmeket hasznosítja oly módon, hogy
helyben kielégíti a vállalatok és a háztartások keresletét
• A teljes foglalkoztatás (T) megegyezik az alapszektor (B) és a nem alapszektor (NB)
foglalkoztatásával [T = B + NB]
• A „multiplikátor” azt tükrözi, hogy az alapszektor hogyan „vezeti” a helyi gazdaságot [m = T/B]
– Behelyettesítve (B + NB)-t T helyére… [m = (B + NB)/B = 1 + NB/B]
• Teljes változás:
1. Közvetlen hatások – az alapszektor foglalkoztatásának változása
2.Közvetlen hatások – azoknak a cégeknek a változásai, amelyek az
exportbázis számára értékesítenek termékeket és szolgáltatásokat
szerződés alapján
3. Indukált hatások – változások a fogyasztói kiadásokban

65. Ismertesse a lakóterületek kiválasztásával kapcsolatos legfontosabb döntéseket!

– Az otthon kiválasztásának legfontosabb kritériuma a munkahely elérhetősége
– A magasabb jövedelemmel rendelkező emberek általában távolabb laknak a munkahelyüktől
• A jobb módú emberek általában az olcsóbb külvárosi területeken élnek, mivel képesek megfizetni a
közlekedéssel együtt járó költségeket
• A szegényebb emberek általában a drágább városi területeken élnek, ahol magas a népsűrűség
– Az otthon kiválasztásának egyéb tényezői
• A szolgáltatások, szórakozási lehetőségek, család stb. közelsége

66. Ismertesse a lakhatás szűrőmodelljét!

Ahogy a jövedelem időben vagy a társadalmi-gazdasági csoportokkal változik, ezen csoportok
képessége, hogy nagyobb területű és jobb minőségű lakhatási lehetőségeket válasszanak. Az
alacsony jövedelmű csoportok általában azokat a lakhatási lehetőségeket tudják választani,
amelyeket korábban
ezek a csoportok foglalták el. A lakosság így szűrődik felfelé a lakásállományon keresztül, vagy
fordítva, a lakáskínálat így szűrődik lefelé a lakosságon keresztül.

67. Ismertesse a lakóingatlanok keresletére és kínálatára ható legfontosabb tényezőket!

– A legfontosabb keresleti tényezők
• Az emberek száma a városban és az átlagos háztartásnagyság
• A lakóingatlanok ára
• A háztartások reáljövedelme
• Az ingatlantulajdonosok jövőbeli árakkal kapcsolatos várakozásai
– Kínálati tényezők:
• Az új lakóingatlanok építése
• Építési előírások
– A finanszírozás elérhetősége keresleti és kínálati tényező is lehet
68. Ismertesse a szuburbanizáció és az exurbanizáció jelenségét és legfontosabb okait!
A szuburbanizáció a 18. század végén kezdődik
– A városi elitek vidéki otthonokat építettek a külvárosi területeken
– A városokba vándorlók kettéágazó lakhatási mintát alkottak
– Kifelé vándorlás = felfelé történő társadalmi mozgás
Ki az exurb-ökbe
– A nagyvárosi területek legkülsőbb szélei
– Az információs forradalom, a testreszabott rugalmas gazdaság lehetővé teszi, hogy az üzleti
szervezetek, a fogyasztók és a vállalkozók az exurb-ökbe költözzenek
– Növekvő életszínvonal és életminőség
– Az exurb-ök 50-150 mérföldre (80-240 kilométerre) helyezkednek el a nagyvárosok peremétől
– Az exurb-ökbe való kiköltözés olyan településföldrajzhoz vezetett, amely kiterjedt, több ezer
négyzetkilométeres, több tízmilliós lakosságú városi hálózatokat hozott létre.

69. Ismertesse a dzsentrifikáció fogalmát!

– A belvárosi területek növekedésének feltámadása, gyakran a jelenleg ott lakók kárára
– Magyarázatok
• A termelői szolgáltatásoknak a globalizációval együtt járó növekedése
• A „városi telepesek” olcsó műhely-, műteremlakásokba, loftokba költöznek
• Államilag támogatott iroda- és szállodakomplexumok, vízparti fejlesztések, kongresszusi
központok, stadionok építése
• A családok változó demográfiai struktúrája, DINKS (double-income, no-kids) házaspárok
(gyermektelen, kétkeresős háztartások)
• „Vissza a városba” mozgalmak
– A korábban az érintett területeken élő alacsony jövedelmű háztartások kiszorításának problémája

70. Ismertesse az amerikai nagyvárosok problémáit, különös tekintettel a belvárosi gettók

kialakulására!
A belvárosi gettó válsága
– Az amerikai nagyvárosi területek belső részei a szegénység központjaivá váltak
– Az afroamerikai gettó kialakulása az 1920-as évekre vezethető vissza
• A déli vidéki területekről az északi városokba történő migráció
– A II. világháborút követően a belvárosok a gazdasági elvándorlás hullámait szenvedték el
– A belvárosi munkanélküliség az 1960-as évektől kezdve folyamatosan növekedett
– A fehérek exodusza a kisebbségek dominánssá válásával járt együtt a belvárosokban.
– Sok megfigyelő szerint a belvárosi gettók kialakulásának egyik fő oka a dezindusztrializáció volt
– A konzervatív magyarázatok a jóléti és kormányzati politikákra koncentrálnak
– A magas és növekvő munkanélküliség hatására a 20. század végére az afrikai amerikai családok
jelentős mértékű változásokon mentek keresztül
– A változások hatására kialakult a városi alsóosztály.

71. Ismertesse a városi fenntarthatóság legfontosabb elemeit!

A városok környezeti hatásai óriásiak
• A városi fenntarthatóság: a „zöld városok”-kal kapcsolatos ideológia és gyakorlat
– Próbálkozás az energiafelhasználás és a városi környezeti hatások csökkentésére
– Új kihívásokat jelent a városfejlesztés, -újrafejlesztés és -menedzsment tekintetében.

72. Ismertesse a fogyasztás szociológiai megközelítését!

A fogyasztás szociológiai megközelítése:
– Az egyén és a háztartás életszínvonala, a társadalmi osztály és a státusz közötti kapcsolat
– A hivalkodó fogyasztás („conspicuous consumption”, státuszfogyasztás)
• Thorsten Veblen
• A társadalmi helyzet mások számára történő jelzése
• Szimbolizálja, kik vagyunk és mit gondolunk
– A fogyasztás a társadalmi osztály és a jövedelem alapján rétegződik
– A reklámozásnak kritikus szerepe van
– Az „affluenza” nevű járványt alakította ki

73. Ismertesse a bevásárlóközpont mint jelentéssel teli kulturális helyszín jelentőségét!

• A vásárlással töltött idő fontosságát tekintve a harmadik helyen van
• Az amerikaiak társadalmi életének domináns formája
• A bevásárlóközpontok az utolsó olyan gyalogos övezetek, ahol össze lehet gyűlni
• A társadalmi élet metaforája
• A fantázia, a szórakozás és az árucikkek láthatatlanul összefonódó hálója alakul ki
– Minden háttérfunkció, a termelés, a szállítás és a raktározás gondosan rejtve marad
74. Ismertesse a fogyasztás legfontosabb környezeti dimenzióit!
A környezet pusztulását hagyományosan a szegényeknek róják fel
– A malthusi gondolatokhoz kapcsolódnak ebben
• Magas születési ráták
• Az erdők kiirtása mezőgazdasági termőterületek szerzésére
• A talaj eróziója
• Egyén kellemetlenségek, veszélyek
A fejlett világ túlfogyasztása még pusztítóbb hatással bír
– Emelkedő életszínvonal, növekvő fogyasztás, egyre több erőforrás felhasználása, egyre több
hulladék
• A trópusi területek deforesztációja
• Az ásványokért, vízért és energiáért feldúlt tájak
• A magánközlekedés a legszennyezőbb
Napjainkban a világ nagyjából 20%-a fogyasztja el a létfontosságú anyagok 80%-át és aránytalanul
magas károsanyag-kibocsátással teszi ezt.
Egy amerikai állampolgár ökológiai lábnyoma 200-szor akkora, mint egy mozambiki gyermeké.
• A fejlett országok lábnyoma sokkal nagyobb, mint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai társadalmaké.