Közgazdasági alapismeretek

Készítette: Dr. Kovács Áron - adjunktus

Tananyag tematikája:
1. Alapfogalmak
2. Áru-pénz-piac kapcsolata
3. Gazdasági szervezetek, tulajdon
4. Vállalat – vállalkozás
5. Az állam
6. Pénzügyi rendszer
7. Nemzetgazdasági folyamatok
8. Infláció
9. Világgazdaság
10. A 2008-as gazdasági válság
Tantárgy teljesítése
• Szóbeli vizsga, tételsor alapján
 I. fejezet:
Alapfogalmak
Közgazdaságtan alapfogalmai
• A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a
széles értelemben vett termelési körfolyamattal
foglalkozik.
• Azt vizsgálja, hogyan gazdálkodnak a szűkös
erőforrásokkal a társadalom egyes szektorai.
• Áttekinti az egyéni és társadalmi szűkségletek
kielégítését szolgáló javaktermelésének és elosztásának
feltételeit és összefüggéseit.
• A megtermelt jószágok az anyagi szükségletek
kielégítésére szolgálnak, a szükségletek indukálják a
gazdálkodás folyamatát.
A közgazdaságtan elméleti és gyakorlati közgaz
Elméleti közgazdaságtan:
•mikroökonómia
•makroökonómia
•nemzetközi gazdaságtan
•elmélettörténet
•összehasonlító gazdaságtan
•gazdaságpolitika
A közgazdaságtan részei:
Alkalmazott közgazdaságtan:
•vállalati gazdaságtan
•marketing
•vállalati pénzügyek
•ipar gazdaságtana
•mezőgazdaság gazdaságtana
•stb.
• A mikroökonómia elkülönült piaci szereplők együtteseként
ábrázolja a gazdaságot.
• A makroökonómia a piaci szereplők nagy aggregátumaival
foglalkozik, közöttük kapcsolatot tételez fel.
• Összevont mutatók segítségével elemzi a gazdaság
teljesítményét.
• 4 főmutatót használ:
•gazdasági növekedés
•infláció
•munkanélküliség
•adósságállomány
 Mikro ≠ Makroökonómia
• A makroökonómia nem a mikro egyszerű szintetizálása,
vagyis ami igaz mikro szinten, nem biztos, hogy igaz makro
szinten.
• Pl. ha a háztartások megtakarítanak, akkor ez által
gazdagabbakká válnak, viszont ha mindenki megtakarít, a
kereslet visszaesik, ami eleve indukálja, a nemzetgazdaság
teljesítményének visszaesését, tehát az adott ország
"szegényebb" lesz.
Fogalmak
• Nemzetközi gazdaságtan: a nemzetközi vállalatok,
pénzügyek, cserefolyamatok, tőkemozgások közgazdasági
sajátosságait elemzi.
• A modern gazdaságok nyitott gazdaságok: a nemzeti
jövedelem nagy része (min. 30%) a külgazdaságból
származik.
• Komparatív gazdaságtan (a gazdasági rendszerek
összehasonlító elemzése): a különböző társadalmi formák
mellett történelmileg kialakult gazdasági rendszerek
sajátosságait tárja fel.
Fogalmak
A gazdaság a társadalom anyagi létszférája
• A javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával,
forgalmával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és
kölcsönhatások összessége
A gazdálkodás azon tevékenységek összessége, melyek a
szükségleteink kielégítéséhez szükséges eszközök
beszerzésére, elkészítésére és felhasználására
irányulnak.
• Célja a javak előállítása és szolgáltatások nyújtása.
 Fogalmak
• Szükséglet: minden végsőfogyasztás alapvető
mozgatórugója. Hiányérzet, mely cselekvést vált ki önmaga
megszüntetésére.
• A szükségletek végtelen és az erőforrások végessége
együttesen vezetnek az állandó, megszüntethetetlen
szűkösséghez.
• Éppen ezért a szűkösség a közgazdaságtan központi
problémája, minden gazdasági szereplődöntési
lehetőségeit jellemzi, nélkülözhetetlen választásokra
kényszerít.
Szükségletek rendszere
A szükségletet többféleképpen megfogalmazhatjuk:
- hiányérzet
- kielégítetlen igény, stb.
Hiányérzetet, mely cselekvést vált ki önmaga
megszüntetésére.
A szükséglet jellemzői
•Társadalmilag determináltak - társadalmi
szokásoktól, normáktól függ.
•Történelemben változó tartalommal
rendelkeztek – (lakóhely, ízlés, gazdasági
fejlettség)
•Gyorsabban bővül mint ki lehetne elégíteni
(fontossági, sűrgésségi rangsor)
Szükségletek csoportosítása
•SZÜKSÉGLET
• (javak és szolgáltatások iránti igény) – fogyasztás
mozgatórugója
• TÍPUSAI:
a) Fontosság szerint: elsőrendű, másod- (szellemi javak) és
harmadrendű (luxusszükségletek)
b) Dinamikája szerint: (Maslow):
fiziológiai szükséglet, biztonság, affiliációs, elismerés,
önmegvalósítás szükséglete
Igénybevétel módja alapján:

1. Egyéni szükségkelt: az egyén alakítja ki

2. Kollektív szükséglet (közbiztonság, állambiztonság):
• Helyi és
• Csoportos
Kielégítettséget szerinti szükségletek:

1. a teljes szükséglet, mint a nevében is benne

van, a társadalom összigényét fejezi ki.
2. az effektív szükséglet a kor adott színvonalán
kielégíthető;
3. a latens szükséglet csak egy szűk csoport
képes kielégíteni, ilyen a luxus igények
 A gazdálkodás folyamatrendszere
TERMELÉS:
• Szűkebb értelemben anyagi javak előállítását, anyagi
és nem anyagi jellegű szolgáltatások nyújtását jelenti.
• Tágabb értelemben - gazdálkodást, vagyis a szűkebb
értelemben vett termelés, az elosztás, a csere és
fogyasztás egymást követő szüntelen körforgása
 TERMELÉS
Termelés ≠ munka,
(munkafolyamatokból tevődik össze),
•nem csak emberi tényezők alakítják, hanem
•természeti tényezők is (borkészítés)
•kooperáció – egymással összefüggő termelési
folyamat (egyszerű (halászháló kihúzása),
munkamegosztáson alapuló (specializálódás)
Munkamegosztáson nyugvó kooperáció
• A nagy üzemszervezők, pl. Taylor, Fayol úgy vélték,
hogy annál hatékonyabbá tehető a termelés, minél
apróbb részműveletekre bontják le a
tevékenységeket.
• Nem számoltak azonban a monotonitással, ami az
ilyen túlspecializáció folyamán az egyes munkásokat
éri, és aminek következtében a termelékenység
nem, hogy nő, hanem csökken - egy bizonyos
időután.
A munkamegosztásnak különböző fajtái:
•Természetes munkamegosztás – életkor szerit
osztják meg a tevékenységeket (ősközösségek)
•Társadalmi munkamegosztás – történelmi
fejlődés (növénytenyésztés/állattenyésztés;
mezőgazdaság/ipar; falu/város)
•Nemzetközi munkamegosztás – bekapcsolódás
a nemzetközi gazdasági fejlődésbe
 Termelési tényezők
•Termelési tényezőknek nevezzük - a javak és
szolgáltatások előállítása során felhasznált
gazdasági erőforrásokat.
•A termelési tényezők termelésben való
felhasználásának, a termelésnek a végsőcélja a
fogyasztói szükségletek kielégítése, a
fogyasztás.
Erőforrások és termelés

L (Labour,
munka)
K (Kapital,
tőke) Kibocsátás,
A (lAnd,
természeti GDP
erőforrások)

E (Entrepreneur,
vállalkozó)

24
Termelési tényezők I
•A MUNKA az ember mindazon szellemi és
fizikai képességeinek az összessége,
amelyeket a javak előállítása során
felhasználhat.
•A TERMÉSZETI TÉNYEZŐK mindazon
erőforrások, amelyek természetes
formájukban használhatók javak
előállítására 25
 Termelési tényezők II
•A TŐKEJAVAK olyan termelt javak, amelyek
további termelési folyamatokban használhatók
fel.
•A VÁLLALKOZÁS a vállalkozói tevékenységek
összessége. A vállalkozó feltárja, ill. felkelti a
termelés iránti igényeket; egységbe szervezi,
működteti és irányítja a termelési tényezőket.
Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek
érdekében vállalja a kockázatokat. 26
A termelési tényezők jövedelme

L - munkabér
K - kamat Kibocsátás,
GDP
A - járadék
E - profit

27
További fogalmak
•ELOSZTÁS – DISZTRIBUCIÓ – előállított
javak eloszlása vagy újraelosztása
•Termelő és fogyasztó között játszódik le
•Munkamegosztásból fakadó együttműködés
•Eloszlás módját a társadalom hatalmi-,
tulajdonjogi viszonyai határozzák meg
 További fogalmak
•FORGALOM (csere)
•Tágabb értelemben a tevékenységek illetve azok
eredményeinek kicserélését,
•Szűkebb értelemben a termelés és a fogyasztás
közötti összekötőláncszemet jelenti.
•Közvetlen csere – árú - árura
•Közvetett csere – árú – pénz – árú (pénz
értékállósága, infláció, hiperinfláció)
További fogalmak
•FOGYASZTÁS
•A fogyasztás a szükségletek
kielégítésének, a javak felhasználásának
folyamata
•Termelői fogyasztás - vállalatok
•Végső fogyasztás - háztartások
Termelési folyamatot
ÚJRATERMELÉS
- a termelés egyik időszakról a másikra történő
megismétlődése.
- Az újratermelés terjedelme szerint három módon mehet
végbe:
• Szűkített újratermelésről – előző időszakhoz képest
kisebb (természeti kár, időjárás, háború, gazdasági
recesszió, válság)
• Egyszerű újratermelés – termelés változatlan
• Bővített újratermelésnél – felhalmozás
 Termelési Lehetőségek Határa (TLH)
Megmutatja, hogy az adott gazdaság az összes
inputjának (erőforrásának) mennyisége ismeretében,
hatékony termelési eljárásokkal összesen mennyi
outputot (árut) tud előállítani két termék
vonatkozásában.
• A növekvő relatív költségek törvénye szerint, hogy egy
termelési tényezőből egyenlőnagyságú
többletmennyiségekre tegyünk szert, a másik
tényezőből egyre nagyobb mennyiségeket kell
feláldoznunk.
Az ábrából leolvasható, hogy azonos nagyságú többlet fegyver
mennyiség előállításához a nemzetgazdaságnak egyre több és
több élelmiszert kell feláldoznia.
Erőforrások elosztása (allokációja)
1. ETIKAI:
• hagyományok, szokások képezik az alapját
• a felek egymás mellé rendeltek, tehát egyenlők
• kapcsolataik nem monetarizáltak, azaz nem pénzügyi jellegűek
Erre lehet példa barátok, ismerősök megajándékozása.
2. BÜROKRATIKUS:
• központi hatalmon alapul
• a felek egymás alá és felé rendeltek, nem egyenlők
• van egy koordinátor, ez általában az állam, amely összehangolja és
irányítja a többi szereplőtevékenységét
• kapcsolatok lehetnek monetarizáltak is meg nem is
Erőforrások elosztása (allokációja)
3. PIACI:
• alku és cserefolyamatok képezik az alapját
• a felek egymás mellé rendeltek
• kapcsolataik feltétlen monetarizáltak
• a modern társadalmakra jellemző
4. ERŐSZAKOS:
• a felek egymás alá és felé rendeltek
• van egy koordinátor, aki hatalmi szóval irányít, még a saját
maga által alkotott törvényeket sem tisztelve
• a kapcsolatok nem monetarizáltak
Erre lehet jó példa a diktatúrák társadalma.
A közgazdaságtan alapvetőkategóriái
• a) Termelési tényezők: munka, föld, tőke, vállalkozó.
• b) Fogyasztó: a piac kulcsszereplője.
• c) Piac: egy adott áru adás-vételének színtere, ahol az
adott áru illetve szolgáltatás kereslete és kínálata
találkozik. A piaci szereplők versenye tartja állandó
mozgásban.
• d) Pénz, mint közvetítőeszköz: olyan csereeszköz,
amelyet mindenki elfogad egy adott régióban.
A mikroökonómia három kulcskategóriája:
1. Alternatív költség vagy feláldozott haszon
(opportunity cost):
• Egy lehetőség kiválasztásának költsége, ami
megmutatja, hogy pontosan miről kellett
lemondanunk azzal, hogy éppen az adott lehetőség
mellett döntöttünk.
• Ilyen költség az, ha én a párnám alá rejtem a pénzem,
és ennek a költsége az elmaradt kamat, ahhoz képest,
hogyha a bankban tartanám.
• Pl.: Brazília elfagyott kávécserje és kávé világpiaci ára
A mikroökonómia három kulcskategóriája:

2. Racionalitás
• Szereplők racionálisan gondolkodnak
• Fogyasztó – legnagyobb hasznot
• Vállalat – legnagyobb profitot
• Állam – lakosság szükségleteit minél
magasabban elégítse ki
A mikroökonómia három kulcskategóriája:
3. Határelemzés
• Közvetlen jövőre vonatkozó várakozásokat
tartalmazza
• Rövid időszakot, kis, egységnyi változásokat
vizsgál és előzetes mérlegelés alapján igyekszik
mindig a hatékony jövőbeni allokációt elérni
• Bevétel – költség – profit
A közgazdaságtan három alapkérdése

•MIT? (milyen terméket, szolgáltatást?)

•HOGYAN? (technológia) – költség,
ráfordítás
•KINEK A SZÁMÁRA? (elosztás) –
fizetőképes kereslet
41
Makroökonómia –
alapvető gazdasági rendszert
Alapvető gazdasági rendszert különböztetünk
meg:
1. Tiszta tervgazdaság
2. Tiszta piacgazdaság
3. Vegyes gazdaságok
Tiszta piacgazdaság Vegyes piacgazdaság Tiszta tervgazdaság

MIT HOGYAN MIT HOGYAN MIT HOGYAN

ÁLLAM
ÁLLAM

KINEK KINEK KINEK

A közgazdaságtan helye a tudományok között

• természettudományok  társadalomtudományok
„A társadalom az emberi együttélés viszonyainak összessége,
történelmileg változó alakja.” (Simanovszky [2000])

„megértő” versus „magyarázó” elméletek

OK  OKOZAT OK  OKOZAT
belső értelem, megérteni! modell, előrejelző képesség
pl. a kapitalizmus kialakulása pl. nehézségi gyorsulás törvénye
• determinisztikus versus sztochasztikus törvény(szerűség)ek
 A közgazdaságtan módszertana
• ellenőrzött kísérletek  megfigyelés
• a közgazdaságtan nem kísérleti tudomány - elméleti
modellek: lehetővé teszik a gondolatban folytatott
kísérleteket, az események és összefüggések elemzését
és magyarázatát
• MODELLEK: gazdasági változók közötti összefüggéseket
foglalják össze matematikai formában a legegzaktabb
társadalomtudomány

45
 II. fejezet:
Áru-pénz-piac kapcsolata
 Az áru, árutermelés
•AZ ÁRU olyan jószág (termék vagy szolgáltatás),
amelyet cserére termelnek.
• Használati érték - az áruk természeti, műszaki stb.
tulajdonságai jelentik
• Csereértékét - valamely áru bizonyos mennyisége egy
másik áru megfelelőmennyiségére cserélhető el.
• Az áruk cseréje a piacon történik, pénz léte esetén
adásvétel formájában.
 Termelést befolyásoló tényezők
• Társadalmi munkamegosztás – önellátást szolgálta
• Árufelesleg, termékfelesleg
• Manufaktúrák megjelenése
• Tömegtermelés
• Versenyképesség
• Piacképes termelés – vevők kielégítése
• Társadalmi elvárások a termeléssel kapcsolatban
Pénz története
A modern pénz kialakulása
1. Az árupénz korszaka
2. Az aranypénz korszaka
3. A modern pénz korszaka
1. Az árupénz korszaka
- Közvetlen (eseti) csere:
Az árutermelés még fejletlen volt, a gazdálkodó
egységek még kevés felesleget termeltek, így ritkán
cseréltek.
„Árut áruért” („ár” = az egyes termékek egymáshoz
viszonyított értéke)
A1 A2
- Közvetett árucsere

Az árutermelés fejlődésével (a „feleslegek” növekedésével)

nőtt a cserére való képesség és hajlam - egyre nehezebb volt
megtalálni a közvetlen cserepartnert. Az adásvétel már
történhetett úgy is, hogy az eladó cserébe nem a
szükséges árut, hanem olyan árut kapott, amit mások
is elfogadtak (amire mindenkinek szüksége volt; pl. só,
állatbőr, gyöngyök stb.) - árupénz létrejötte.
A1 Árupénz A2
Árupénz megjelenése
• Csere (eladás és a vétel) időben is elkülönült:

Eladás: A1 Árupénz
Vétel: Árupénz A2
 2. Az aranypénz korszaka
Előzmény: a „közönséges” áruk kapcsán felmerülő problémák (nehéz
szállíthatóság, romlandóság, oszthatatlanság) - a nemesfémek (arany, ezüst)
– fizikai, kémiai stb. tulajdonságaik miatt – alkalmassá váltak az általános
csereeszköz funkciójának betöltésére, illetve azokat a társadalom tagjai
elfogadták.
Aranypénz:
- belső értékkel is rendelkezett;
- világpénz (képes volt a pénzfunkciókat az országok
közötti tranzakciókban is betölteni).
Miért terjedt el legáltalánosabban a
világon az arany elsőpénzként?
- nem romlik,
- kis mennyiségben nagy értéket képvisel,
- könnyen osztható és darabolható,
- minden egyes része, arányos értéket képvisel,
- ritka,
- tetszetős.
Problémák az arannyal:
az arany-kitermelés (a készletek kimerülése miatt) nem
tudott lépést tartani az áruforgalom bővülésével - az
aranypénz forgási sebessége dinamikusan nőtt
„kopás”, „pénzrontás” pénzhelyettesítők megjelenése.
Pénz forgási sebessége (velocity, V): azt mutatja, hogy
egységnyi pénz hányszor cserél gazdát adott időszak alatt.
Pénzhelyettesítők:
Már az ókorban is léteztek, tömeges megjelenésükre az ipari
forradalom időszakában került sor
Klasszikus formája: a váltó.
 3. A modern pénz korszaka
Előzmény: az első világháború idején a jegybankok felfüggesztették az aranynak a
különböző pénzhelyettesítőkre történő (korlátlan) átválthatását; illetve olyan pénzre volt
szükség, melynek mennyiségének szabályozásával befolyásolhatók a (makro)gazdasági
folyamatok.
Modern pénzbelső értékkel nem bíró hitelpénz;
formáját tekintve: készpénz (bankjegy, érme) vagy
számlapénz (elektronikus jel).
Ma már nem minden pénz világpénz, csak azok,
amelyek mögött „nagy” és stabil gazdaságok állnak
(USD, EUR, JPY).
A pénz funkciói
•Elszámolási eszköz (értékmérő eszköz)
Lehetővé teszi a gazdasági szereplők
tájékozódását (az árak összehasonlítását) és a
gazdasági teljesítmény mérését.
•Csereeszköz (forgalmi eszköz)
Közvetíti a gazdasági szereplők közötti
árumozgásokat. (A pénz a gazdaság „kenőolaja”)
A pénz funkciói
•Fizetési eszköz (standard of deferred payment)
Közvetíti az egyoldalú jövedelemátengedést (pl.
adósságok kifizetését).
•Vagyontartási eszköz (store of value)
•A tartalékolás eszköz (megtakarítások)
•Világpénz (a pénz nemzetközi kapcsolatokban is
ugyanolyan funkciót lát el, mint belföldön. Például
kulcsvaluták, közös valuták.)
Piac
Piac fogalma:
•A piac potenciális eladók és vevők, illetve
azok cserekapcsolatainak rendszere,
szűkebb értelemben pedig egy helyszín,
ahol az adás-vételek lebonyolódnak.
•Piac önszabályozó rendszer
•Eladók és vevők viszonyát tükrözik (árban,
minőségben szolgáltatásokban)
•Verseny megjelenése
A verseny jellege alapján a piacokat
három alapvetőkategóriába sorolhatjuk:
a) a tökéletesen versenyző(kompetitív) piacok:
- végtelen sok eladó és vevőtalálható a piacon, egy
szereplősem tud döntőrészesedést szerezni,
- a szereplők árelfogadók,
- a piacra be-, és kilépést semmi sem akadályozza,
- a termékek homogének
- Pl. tojás eladás, alma...
•b) a monopol piac jellemzői:
• - a terméknek egy eladója, illetve vevője van,
• - a szereplők árkialakítók,
• - nehéz a piacra történőbe-, és kilépés, a
szükséges tőkenagyság, az optimális
üzemméret stb. miatt,
• - a termékek heterogének
c) oligopol piac jellemzője
• a kínálatot néhány, nem végtelen sok, de nem
is egy piaci szereplő adja.
• A kartell a nagyvállalatok hallgatólagos
megegyezése a piaci verseny korlátozására.
• A fogyasztók a kárvallottjai.
 Tiszta vagy
Piacszerkezet Monopolisztikus Monopólium
tökéletes Oligopólium
jellemzői verseny
verseny
Eladók száma Nagyon sok sok néhány egy

Belépési korlát Kicsi Közepes Nagy Nagy

Homogén vagy
Termék jellege Homogén Differenciált Egyedi
differenciált
Termékek
Tökéletes Részben Kismértékben Nincs
helyettesítése
Árbefolyás Nincs Korlátozott Jelentős Kizárólagos
Piacra lépés Nincs
Könnyű Könnyű Nehéz
lehetősége kismértékű
Zöldség, Élelmiszer-
példa Mobiltelefon Posta
gyümölcs kereskedelem
 Piaci szereplők
• Szereplők: személyek, szervezetek és csoportok
• Tevekénységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci
folyamatokat
• A piaci szereplők általános sajátosságai:
 Racionálisan cselekednek.
 Önérdekük alapján vesznek részt a piaci
folyamatokban.
 Hatékonyságra törekednek.
 Keresletükkel és kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz.
A piac legfőbb elemei:
a) kereslet

b) kínálat

c) ár

d) jövedelem
Kereslet
• ár,
• jövedelem,
• ízlés, divat,
• fogyasztók száma.

• D (demand) - keresleti függvény

• P (price) - ár
• Q (quantity) - mennyiség
 Kínálat
Megmutatja, hogy különböző árak
mellett a termelők egy termékből
milyen mennyiséget képesek és
hajlandók termelni, és piacra
vinni.
Kínálat törvénye: ha az ár nő, a
kínált mennyiség is nő, ha az ár
csökken a kínált mennyiség is
csökken.
A kínálati függvény alakja
és elhelyezkedése a
következőktől függ:
- ártól
- termelők számától
Marshall-keresztet
Az árak gazdasági szerepe
- az egyensúly felé tereli a keresletet és a
kínálatot,
- informálja a termelőket, hogy mit érdemes
előállítani
- méri a teljesítményeket,
- méri a jövedelmeket,
- redisztribúciós (jövedelem átcsoportosító)
funkciója van, a beépített adók miatt.
 III. fejezet:
Gazdasági szervezetek, tulajdon
Nemzetgazdaság fogalma és struktúrája
• Ha a gazdaságot egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli
egységnek értelmezzük, akkor nemzetgazdaság a neve.
• Egy ország gazdasági állapota, helyzete
• Gazdaság egy komplex egység – része a társadalomnak
• Része a külgazdasági kapcsolatok révén a világgazdasággal
• Rendszer – egyben nyitott és zárt, több alrendszere van
• Alrendszerei pedig gazdasági egységet képeznek
Nemzetgazdaság alrendszere
• Olyan intézmények, szervezetek, gazdaság alanyok akik:
- eszközöket (aktívákat) birtokolni,
- kötelezettségeket (passzívákat) vállalni,
- gazdasági tevékenységeket végezni,
- más egységekkel (gazdasági alanyokkal) ügyleteket
(tranzakciókat) létesíteni;
- könyvviteli elszámolásokat (benne
vagyonmérleget is) készíteni.
Háztartások
• A háztartások, amelyek döntően fogyasztógazdaságok.
• Termelői szférának munkaerőt biztosítanak
Jellemző rájuk:
Együtt élnek (családban)
Jövedelmet együtt használják fel
Vagyont közösen birtokolják
Fogyasztást is egy részét közösen végzik
Jövedelmük egy részét megtakarítják, felhalmozzák
 Vállalkozások (vállalatok)
• Jellemző a profitszerzés, tőkevagyon gyarapítás
• Tevékenység – gyártás vagy szolgáltatás
• Önálló gazdasági forma
• Vállalkozásokat támogató szervezetek – Bankok,
biztosítók, egyéb pénzintézetek
Non-profit szervezetek
• A nem profit érdekelt gazdasági egységek olyan
szervezetek, intézmények, amelyek a gazdasági alanyok
más csoportjában nem szerepelnek.
• Gazdaságilag és jogilag ezek is elkülönült egységek.
• Cél: egészségügy, oktatás, tudományos kutatás, kultúra,
sport – társadalmi érdekhez köthető
• Jótékonysági, szociális intézmények, egyházak,
alapítványok, vállalkozási, szakmai szövetségek,
érdekképviseletek, környezetvédelmi szervezetek,
intézmények.
Állam
• Központi kormányzat szervei, intézményei (pl.
minisztériumok, főhatóságok) önálló szervezetek
tartoznak bele
Az állam gazdasági funkciói:
• Gazdasági hatékonyság elősegítése
• Makrogazdasági egyensúly és stabilitás
biztosítása
• Társadalmi igazságosság és méltányosság
elősegítése
Államháztartás:
• Az állami közfeladatok ellátását szolgáló
rendszerek összessége
• Az állam az államháztartáson keresztül teljesíti
feladatait.
• Államháztartási gazdálkodás: az a gazdasági
tevékenység, mellyel az állam a bevételeit
beszedi, majd felhasználja kiadásai
teljesítésére.
Az államháztartás négy alrendszere (az állami
feladatokon és a felhasználható forrásokon osztoznak):
1. Központi költségvetés
2. Elkülönített állami pénzalapok költségvetése
3. Helyi önkormányzatok költségvetése
4. Társadalombiztosítás költségvetése
Költségvetés:
• egy olyan pénzügyi terv, mely egy meghatározott
időszak várható bevételeit és kiadásait veszi számba
• a jövőre vonatkozik
• szembeállítja a bevételeket és a kiadásokat
• bárki készíthet (személy, háztartás, vállalat, állam,
egyéb szervezet)
Az állami költségvetés:
•Olyan pénzügyi terv, amelyben az állam
egy időszakra megtervezi a feladatainak
ellátásához szükséges bevételeket és
kiadásokat.
Legfontosabb jellemzői:
• Jövőre vonatkozó
• Meghatározott időtartamra (általában egy évre) szól
• Meghatározott módon tagozódik
• Mérleg formában jelenik meg (egyik oldal a bevétel,
másik oldal a kiadás)
• Jogilag kötelező érvényű (törvényként fogadják el)
 Külföld
• Azok az önálló egységek amelyek kapcsolatot tartanak a
belföldi gazdasági egységesekkel
• Külföldinek tekintjük mindazokat a természetes és jogi
személyeket, akik nem állandó lakói az adott országnak,
illetve nem integrálodnak a nemzetgazdaság belső
gazdasági folyamataiba.
• Ez nem földrajzi hanem diplomáciai lehatárolás
• Nemzetközi szervezetek
• Kirendeltségek
Tulajdonviszonyok
 Tulajdonviszony
• Gazdasági formában jelenik meg
 a dolgok és az emberek, viszonya
 az ember és ember, embercsoportok
• Tulajdonosok egymás közötti, valamint a tulajdonosok
és nem tulajdonosok kapcsolatai.
• Kizárólagosság valami felett – teljes hatalmat
• Magán tulajdon
• Köztulajdon (állami tulajdon) - privatizáció
Tulajdonviszony
• A különböző tulajdonviszonyok és a gazdasági folyamatok
megvalósulásának formája a gazdasági koordinációs mechanizmus.
• A koordinációs mechanizmus a benne résztvevőgazdasági alanyok,
személyek tevékenységének összehangolása.
• Kornai János öt fő típusát különböztet meg:
1) bürokratikus
2) piaci
3) önkormányzati koordináció
4) etikai
5) családi
A nemzetgazdaság ágazati rendszere
• Az ágazati osztályozás hazánkban a gazdasági
tevékenységek jellege szerint történik – független
tulajdoni, gazdálkodási formától, viszonytól
• Ágazati besorolás 4 szintű:
• 1. Nemzetgazdasági szint (17 ágazat, számjel: A-Q)
• 2. Ágazati szint (60 ágazat, számjel: 01-99)
• 3. Alágazati szint (200 alágazat, számjel: 011-990)
• 4. Szakágazati szint (300 szakágazat, számjel : 0110)