DÉL-KOREA GAZDASÁGA

KRABÁK ATTILA
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

• Fővárosa Szöul
• Területe 94 480 km2
• Népessége 49 508 972 fő (2009)
• Nemzetiségi megoszlás koreai 98%, kínai 2%
• Vallási megoszlás keresztény 26%, buddhista 23%,
egyéb 1,5%, felekezeten kívüli 49,5%
• Hivatalos pénznem: koreai won (kód: KRW)
BEVEZETÉS, IRÁNYVONAL

• Koreai háború után, 1960: a világ egyik legszegényebb országa

• Egy főre jutó GDP alacsonyabb, mint Haitin, Etiópiában vagy Jemenben
• 1961: Pak Csong Hi meghatározta állam által vezérelt gazdaságfejlesztés
alapelveit (Völgyi 2018)
 Agresszív, konglomerátumokra (csebol: ipari holdingok, pl. Samsung, LG stb.)
és exportra építő iparosítás és gazdaságpolitika
 Nemzetközi segélyek és kölcsönök
ALAPVETŐ GAZDASÁGI JELLEMZŐK

• „Keményebben kell dolgoznunk, mint más népeknek...” - Ohmae, japán

menedzsment-tanácsadó, író
• Önálló talpra állás
• Piacgazdálkodás és szabad vállalkozás, de
• az ipari kulcságazatok, bankok, először a segélyek, majd a hitelek elosztása,
a külker. és az árképzés irányításával és ellenőrzésével
TOVÁBBI JELLEMZŐK

• Pénzügyi represszió • Magas infláció, magas bérnövekedés

• Állami bankrendszer • Humán tőke fontossága
• Monetáris finanszírozás • Szinte mindenben az ellentéte a
• Ötéves tervek kelet-európainak (Muraközy 2020)

• A bajba jutott csebolok állami

kimentése
EXPORT-ORIENTÁLT IPAROSÍTÁS

• 1963 és 1972 között évi 10 százalékos növekedés

• 1970-es évek elején kezdődött, amelyben a hangsúly a tőke-intenzív nehéz-
és vegyipari ágazatokra helyeződött át
• hat stratégiai ágazat: vas, acél, színesfém-, hajó-, gép- (autó-), elektronikai és
petrolkémiai ipar
• 1973-80 között évente 7,2 százalékos növekedés
EXPORT-ORIENTÁLT IPAROSÍTÁS

• 1980-as évek: nagyobb hangsúly a K+F tevékenységek támogatásán

• 1990-es évek elejétől a technológia- és tudás-intenzív iparágak fejlesztésének
támogatása
• Az 1997-1998-as ázsiai pénzügyi válságot követően a kormány újabb
deregulációs és liberalizációs intézkedéseket vezetett be
• 2000-es évek elején a bio-, nano-, űr-, környezetvédelmi és kulturális
technológiák fejlesztésére helyezte a hangsúlyt (Völgyi 2018)
EXPORT-ORIENTÁLT IPAROSÍTÁS

• -> Agrárból fejlett ipari ország, az egyik leggyorsabban

fejlődő gazdaság, „ázsiai tigrisek” (Ilyés, Ilyésné 2018)
• Vásárlőerő paritáson a világ 14., Ázsia 4. legnagyobb
gazdasága
• Teljesítménye kiemelkedik az ICT termékek, acél,
autók, hajók, általános gépek és petrokémiai termékek
esetében
NYUGATI ÉS TÁVOL-KELETI FEJLŐDÉS
VONÁSAI
• A fejlődésre befolyással volt a vallás, • Nyugaton polgárosodás
de a vállalati életben is • Emberi jogok, kisebbségek, tanulás
• Büntetés-e a munka? szabadsága
• Munkaidő • Individualizmus – kollektivizmus
• Hierarchikus viszonyok • Valahová tartozni, függés, vérségi
• Távol-Keleten inkább diktatúra vagy kötelékek
paternalizmus (Japán) • Ipari forradalom Nyugaton (Marosi
• A „diktatúrához” való viszony 2018)
VÁLLALAT ÉS MENEDZSMENT

• Családi vállalatok
• Multidivizionális vállalatok (japán keirecu, d-koreai csebol),
• Ezek diverzifikáltak: ipari, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységek, de banki és biztosítói
funkciók is.
• KKV-k saját piacra, gyakran beszállítók , D-Koreában csebolon belül állítanak elő
• Dél-Koreában a vállalatok önfinanszírozók is, de jelentős bankhiteleket vesznek fel
• Irányítás a konfucianizmus a hierarchiáról, emberi kapcsolatokról szóló elvei szerint
• D-K: a vezető egyszemélyben dönt, de gyakran kikéri beosztottjai véleményét.
• A külföldi tőkét is máshogy kezelik mint Nyugaton (Marosi 1998)
RÖVID ÖSSZEHASONLÍTÁS, ÖSSZEGZÉS

• D-Korea GDP 2016: 1414,8 mrd USD

• Magyarország GDP 2016: 126 mrd USD
• D-K: Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson, 20 400 USD (2005)
• Magyarország: 11 200 USD (2005)
• Távol-keleti fejlesztőállam, Chalmers Johnson vezette be a fogalmat Japánra
alkalmazva
• Ipar, export, hitel, csebol, az állam szerepe, K+F, keleti szellem