DÉL-KOREA

Dél-Korea

A főváros: SZÖUL
서울 특별시
 Történelme

Észak- és Dél-Korea korábban egységes országot alkotott. A japánok 1910-ben

megszállták az országot, majd később annektálták. A második világháború idején
rendőri diktatúrát vezettek be, és az ország gazdaságát katonai céljaik szolgálatába
állították. A szövetséges hatalmak 1943-ban megállapodtak abban, hogy a második
világháború befejezte után helyre kell állítani az ország függetlenségét.
1945-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg,
és a 38. szélességi kör mentén kettéosztották egy szovjet és egy amerikai megszállási
zónára. Észak- és Dél-Koreát egy demilitarizált övezet választja el egymástól.
A háború után Dél-Korea gazdasági és pénzügyi segítséget kapott az USA-tól, majd
gyorsan fejlődni is kezdett. Napjainkban a világ egyik vezető gazdasági hatalma, a Föld
leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és
legnagyobb városa Szöul, a világ második legnagyobb várostömörülése 25 és fél millió
lakosával.
Eközben az északi szomszéd fokozatosan lemaradt, Kim Dzsongil diktatúrát és személyi
kultuszt épített ki. Miközben az ország a világ legnagyobb hadseregét tartja fent,
állandó az éhezés és a nyomor.
Államforma : köztársaság
Fővárosa : Szöul
Lakosság : 50 millió fő
Népsűrűség : 501 fő/km²
GDP : 25 976,95 USD (2013)
Oktatás : fejlett, ingyenes
Vallás :
• lakosság 47%-a nem vallásos
• 23%-a buddhista
• 18%-a protestáns
• 11%-a katolikus
• kb. 1%-a az egyéb vallású
 Vízrajz
Dél-Korea fontosabb
folyói a Naktong,
mely a leghosszabb,
523 kilométeres; a
Han folyó, amely
Szöul városát szeli
ketté; valamint a
Kum. Mindhárom a
Thebek-hegységben
ered.
Az ország folyóinak
többsége a Sárga-
tengerbe vagy a
Kelet-kínai-tengerbe
ömlik.
 Éghajlata

Dél-Korea kontinentális éghajlatú, a négy évszak jellemző, hasonlóan

hazánkhoz. A szibériai légáramlat következtében a tél (december-február)
rendkívül hideg és száraz, a nyár (június-augusztus) pedig nedves és
csapadékos, a Kelet-Ázsiai Monszun, az ún. „Changma” hatása miatt. Tájfunok
az esős időszakban előfordulhatnak. A nyári monszun időszakában (július vége
- augusztus eleje) nagy mennyiségű csapadék hullhat le. Ebben az időszakban
kerülni kell a hosszabb hegyi túrákat, kempingezéseket.
 Államszervezet és közigazgatás

Államszervezet
A Koreai köztársaság alkotmányát 1948. július 17-én fogadták el, azóta többször
módosították. Az 1987-ben történt utolsó módosítás óta Dél-Koreában az
úgynevezett „hatodik köztársaság” korszaka zajlik. A kormányzás alapjául a liberális
demokrácia elvei szolgálnak. Az alkotmány elfogadásának napja nemzeti ünnep. A
dél-koreai jogrendszer vegyes, az európai és az amerikai rendszert vegyíti a kínai
klasszikus gondolkodásmóddal.

Közigazgatási feloszlás
Dél-Korea nyolc tartományból, egy független közigazgatású tartományból, egy
különleges igazgatású, egy független önkormányzatú és hat tartományi jogú
városból áll, ezek a legfelsőbb szintek. A kisebb egységek a megyék és városok. A
megyék alá tartoznak az upok és a körzetek, ezeken belül pedig lehetnek falvak; a
városok kerületekre és tongokra oszlanak.
 Gazdaság
Az ország a koreai háborút követően a világ egyik legszegényebbje volt,
nemzetközi segélyek és kölcsönök segítségével, valamint agresszív,
konglomerátumokra és exportra építő gazdaságpolitikájának köszönhetően
néhány évtized alatt az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasággá vált, így bekerült
az ázsiai tigrisek közé.
Az ország iparát a nehézipari ágazatok jellemzik, mint például a petrolkémiai ipar
vagy a hajógyártás, de fontos szerepe van az autóiparnak vagy a fogyasztói
elektronikának is. Több koreai nagyvállalat is világszerte ismert, ilyen a Samsung,
az LG vagy a Hyundai.
Legfontosabb exportcikkei a finomított kőolaj, az integrált áramkörök és az autók.
A dél-koreai gazdaság számára a 21. században a legnagyobb kihívást az elöregedő
lakosság, a rugalmatlan munkaerőpiac, a csebolokra (a családi alapítású dél-koreai
óriásvállalatok megnevezése) való támaszkodás és az exporttól való függés jelenti.
 Érdekességek
• Köszönéskor és búcsúzáskor illik meghajolni. Attól függően, milyen magas rangú
emberről van szó, a meghajlás mértéke változhat, de általánosságban az emberek
kb. 25 fokos meghajlással, fejet hajtva köszönnek egymásnak. Ehhez gyakran
társulhat kézfogás is.
• A koreaiak mindent két kézzel adnak és vesznek át, ezt illik nekünk is így tenni.
• A dél-koreaiak a hétköznapi egymás közti kommunikációban elég konzervatívak,
formaságokhoz ragaszkodóak, tekintélytisztelők. Csak közeli barátokat, volt
osztálytársakat és családtagokat szólítanak keresztnéven. A feljebbvalókkal
szembeni viselkedés szinte ceremoniálisan alázatos.
• Korea a legbiztonságosabb ország. A CCTV(térmegfigyelő kamera) számos helyen
megtalálható. Iskolákban, boltokban, földalattiakban, lakóházak folyosóin,
munkahelyeken stb. Koreában szigorúan figyelik a felvételeket, hogy minden
bűnügyet ki tudjanak figyelni.
• A dél-koreaiaknál a terhesség időszaka egy évnek számít, így a csecsemők egy
évesek, amikor megszületnek. A koreaiak nem a születésnapjukon öregszenek,
hanem az újév első napján, tehát a december 31-én született egy éves kisbaba
január 1-jén már két éves.
• Dél-Koreában rendkívül magas az öngyilkosságok száma, százezer emberből
átlagosan huszonkilenc.
 여러분의 관심에
감사드립니다 !

Készítette: Pásztor Zsanett 10. A Köszönöm a figyelmet!