Rudl József: Európán kívüli gazdasági centrumok

Tóth József: világföldrajz Akadémiai KIADÓ

ELTE ötvös kiadó Horváth Gergely: Ázsia regionális földrajza
Balogh András- Lenner Tibor: pontos jegyzet (segédanyag az európán kívüli világ
társadalomföldrajza előadás és gyakorlat topográfia)

Japán

A japán-szigetvilág:

 Kb. 3000 km hosszan nyúlik el és három egymáshoz kapcsolódó ívet alkotó szigetsor
 területének 80% hegyvidék
 Szerkezetét és formakincsét lemezek ütközése és alábukása határozza meg, ezek
mentén alakultak ki a szigetívek, amelyek a gyakori földrengésekkel és heves
tűzhányótevékenységgel jellemezhetők
 A szerkezetképző mozgások napjainkban is tartanak és a szigetvilág nagy része ma is
erőteljesen emelkedik
Következmény: nagy kárt okozó földrengés átlag 4-5 évenként lejátszódik. (1923-as tokiói
rengés 200 000 ezer ember halálát okozta) Ha a földrengés kipattanásának helye tengeri
területre esik, akkor tengerrengésként jelentkezik és szökőár (cunami) jön létre (2011-es
rengés1). Ma is működő vulkán 60 van az országban. Legnagyobb a Fuji, a japánok szent
hegye, amely 1707-ben tört ki utoljára.
3900 sziget, a négy legnagyobb É-ról D-re:
1. Hokkaidó: északon az Oroszországhoz tartozó Szahalinban és a Kuril-szk-ben
folytatódik. A II. vh-ban a Vörös Hadsereg szállta meg ezeket a területeket és a
hidegháború idején az idetelepített szovjet atomfegyverek miatt a mai napig feszültség van
a japán határon.
2. Honshu: a szigetvilág legnagyobb, 1300 km hosszan elnyúló szigete. Közepét egy
hosszanti törésvonal – ún. ,,Medián-vonal” – két, egymástól eltérő felépítésű Ny-i és K-i
zónára osztja. A Japán-tenger felőli oldal a belső, a Csendes-óceán felőli a külső zóna.
Közepén található a haránt irányú Nagy-árok (Fossa Magna), ez egy kisebb medencéket
kialakító tektonikus süllyedék. A két zóna kőzeteinek a kora és az anyaga különböző;
 Belső zóna: az idős kristályos és metamorf kőzeteket fiatal vulkanikus kőzetek
takarják. Japán legtöbb vulkánja ebben a zónában van.
 Külső zóna: legfőbb jellegzetessége, hogy vulkánja alig van. Itt az idős kristályos
palákat középidei (jura) és harmadidőszaki üledékek takarják. Érdekes viszont, hogy a
Fuji mégis itt van.
3. Shikoku. a 4 fő sziget legkissebbike
4. Kyushu: a legdélibb nagy sziget, megközelíti a Ráktérítőt

1
A 2011-es cunami olyan kárt okozott a Fukushima-i atomerőműben, hogy annak teljes leépítését célozták meg
a 2020-as évek végére. (nem robbant fel, de a békés megszüntetés elengedhetetlen lett).

1.
A szigetek gazdagon tagolt, hosszú partvonalán még a legnagyobb olajtankerek számára is
biztonságos kikötőül szolgáló öblök találhatóak.

Éghajlata: szubtrópusi monszun: a téli és a nyári monszun is a tenger felől fúj, ezért nemcsak
nyáron, hanem télen is van csapadék. Télen a monszun a szárazföld felől fúj száraz szelet, de
a Japán-tenger miatt párával feltöltődik és ezért télen is van csapadék.
Két tényező módosítja:
1. A nagy É-D-i kiterjedés (É-ra eljutnak Szibéria hideg légtömegei, D-en a Ryukyu-
szigeteken, a Ráktérítő mentén viszont sohasem fagy).
2. A tengeráramlások; Egyenlítő felől meleg tengeráramlat (planktonban gazdag) Kuro-
sio. Északról, a sarkvidék felől az Oja-sio oxigénben gazdag hideg vizet eredményez.

A két víz keveredése halpadokat tart életbe, ezért a halászatnak évszázados hagyománya van.
Vízrajza, természetes növényzete:
 Folyók rövidek, bővizűek, egyenletes vízjárásúak. A nagy reliefenergia miatt a
hegyvidékről induló folyók nagy esésűek. Jelentős vízenergiatermelés. Folyók nagy része
szabályozott. A gátaknak a teraszos öntözés miatt is kiemelt jelentősége van.
 Nagy részét lombos erdő borítja. (D felé haladva: lombos – vegyes lombos – trópusi
növényzet) Jelentőségük: megvédik a völgyekben, partvidéken futó utakat, elhelyezkedő
településeket a nagy csapadékot hozó monszun esők okozta földcsuszamlásoktól,
suvadásoktól. Éppen ezért nincs kitermelés, fából is imprtálnak.
’rizstálca’: ez a gabonaféle árasztást kíván a vegetációs időszak elején. A kifejlett példány
levélből, szárból, bugából áll, utóbbiban találhatóak a rizsszemek.

Történeti földrajz
 A kelet-ázsiai népességkoncentráció szélén áll Japán. Ennek déli ágához tartozik India,
keletiéhez Kína.
 Az ország ősi neve: Yamato (az elnevezés azokra a hegyekre utal, amiket a betelepüléskor
láthattak. Ezek a K-i partot kisérő hegyek a konkordánsok, a Pacifikus-hegységrendszer
tagjai.)
 Nippon: ezt az elnevezést Marco Polohoz kötjük, ez terjedt el később.
 378 ezer km2-es területén 130 millió fő él.
 A szigetvilágba több ciklusban, az ázsiai kontinensről és a déli szigetekről telepedtek be a
mai japánok ősei. Ők az ainuk (mongol rokonság).
1. Feudális császárság kora, 7-8 sz.-ban
2. 12. sz-ban katonai kormányzat (sógunátus) épült ki, ami után a császárok hatalma
névleges lett csak. A Tokugava-(sógun)dinasztia vezetői 1603-1867 közötti időszakban
teljesen elzárták az országot a külkapcsolatoktól. Ezzel jelentősen gátolták a fejlődést.
3. A polgári átalakulás és a gazdasági modernizáció csak a 19.század utolsó harmadába
vette kezdetét. (Miután a nyugati hatalmak kierőszakolták a kereskedelmi kapcsolatokat)

2.
Meidzsi-restauráció (Mucuhito császár): a tőkés rend kialakításában és megszilárdításában az
erősen központosított, bürokratikus állam játszotta a főszerepet. „Mindenből a legjobbat”
politikája.
 államigazgatás francia, → Cél: megteremteni a modern
 hadsereg porosz, nyugati gyáripar valamennyi ágát.
 haditengerészet brit, → Probléma: nyersanyagban szegény
 ipari és pénzügyi módszerek ország.
amerikai mintára való átalakítása.
4. Megerősödése után – 20. sz. új nagyhatalmaként – agresszív külpolitikájával a térség
hatalmi viszonyainak gyökeres átalakítására törekedett.
 1904-1905: orosz-japán tengeri háború (japán győzelem)
 1910: Korea bekebelezése (annektálása) szén és vasérc miatt
 1930: Kína legyőzésével elfoglalta a nyersanyagokban ugyancsak gazdag
Mandzsúriát.
 1936: antikomintern paktum olaszokkal és németekkel
 1937: Kelet-Kína megszállása (mészárlás)
 1940: az indokínai francia gyarmatok elfoglalása (Vietnam, Kambodzsa, Laosz)
5. II. vh.: 1941. december 7. Pearl Harbor, Jamamoto tengernagy repülőgépei az USA Cs-
óceáni flottájának fő támpontja ellen.
 Japán diadalmas 150 napja: fő irány; Fülöp-sziget és Indonézia, jobbszárny
Hongkong, Szingapúr (’30-as években Kelet-Gibraltárja), Thaiföld, Burma,
balszárny: Óceánia, Ausztráliáig jutottak.
 A fordulat: amerikai győzelem a Midway-szk.-nél (1942 június 3-7.)
 Végül Japán a II. vh-ban vesztes (de nem akarta elfogadni!)
6. Az USA 1945. augusztus 6-án Hiroshimára, augusztus 9-én Nagasakira dobott le
atombombát. Japán ekkor térdre kényszerült. A támadás az USA erőfitogtatásaként is
értelmezhető a SZU felé. Az ország 1,5 milliós emberveszteségéből 1 millió haláleset
ehhez a robbanáshoz köthető.
7. 1945-1955: fukkoki-korszak, az újjáélesztés időszaka (amerikai segítséggel);
 Új alkotmány: lemondott a fegyverkezésről, a konfliktusok fegyveres rendezéséről
 Minden tőkét a békés termelésbe fektetett. Ez gyorsította a gazdaság talpra állítását.
 Állam és az egyház szétválasztása. Alkotmányos monarchia lett. (Császár: az egyházi
hatalmat képviselte, a világi hatalom a kormányé)
 Szétválasztották az állami és a gazdaági vezetőket. A korrupció csökkent.
 A vh. utáni gyors természetes szaporodás munkaerőt biztosított.
 Az állam takarékossági programja ösztönözte a lakossági megtakarításokat, amiből az
infrastruktúra kiépítését finanszírozták.
 Strukturális átalakulás a gazdaságban. A két vh. közti nyersanyagigényes nehézipart
felváltották a modern, dinamikusan fejlődő, modern ágak (elektronika, közlekedés,
vegyipar, gépgyártás)
 Megerősödtek a transznacionális vállalatok. Tőkekoncentráció.
 Földosztással sok kisbirtok keletkezett. (DE! így sem önellátó)

3.
 8. 1955-1970 közepe:
 kodo-seichoki: gyors növekedés. A japán gazdasági csoda.
 Gyári berendezkedések és műszaki eljárások megvásárlása. Ezeket jól szervezett
K+F munka tökéletesíti.
 A kevésbé korszerű iparágakat áthelyezték Dél-Koreába, Hongkongba, Tajvanba.
 Fegyelmezett és jól képzett munkaerő.
 Technopoliszok: gondosan tervezett városok kellemes, egészséges környezettel.
 Ma már új találmányokat, szabadalmakat, műszaki eljárásokat exportál.
9. 1990-es évektől: gazdaság megrendült, csökken a gyerekszám, csökkent a
világgazdasági súlya. OK! → Fejlett partnerek erősödő piacvédelme, magas hazai
bérszínvonal miatt a jen felértékelődése.

Népesség – és településföldrajz:
 A 10. legnépesebb állam a Földön.
 2005 óta természetes fogyás jellemzi.
 A születéskor várható élettartam itt a leghosszabb a világon: férfiak 79, nők 86
 Gyorsan nő az idősek aránya
 Az átlagos népsűrűség aránya magas: 343 fő/km 2, nagy regionális különbségekkel. A
terület mindössze 1/3-a alkalmas letelepedésre, a partmenti sík részek nagyon sűrűn
lakottak.
 Foglalkozási szerkezet: mg.: 4%, ipar: 28%, szolgáltatások: 68%
 A világ legnagyobb mértékben városodott országai közé tartozik. A 12 város lakossága
haladja meg az 1 millió főt.
 A városok nagy része a Tokio-i-öböltől a Kyushu É-i pereméig húzódik.
 3 városhalmaz emelkedik ki: Tokió (+Yokohama, Kawasaki): 30 millió fő, Oszaka: 16,5
m, Nagoja (+Kobe, Kiotó): 10 m
 E vonal mentén óriási megalopolisz van kialakulóban. A városmagok lakónépessége
csökken az egyre szélesedő elővárosi gyűrűk javára.

Gazdaságföldrajz:
1) Mezőgazdaság:
 Kevés a termőföld, drágán termelnek hazait
 1-2 hektáros kisparaszti gazdaságok (DE! aprólékos gonddal, rengeteg műtrágyával és
korszerű kisgépek alkalmazásával), bőkezű állami támogatás.
 Az állattenyésztés alárendelt. A népélelmezésben kiemelkedő a halászat
(szaporítótelepek az öblök mentén). Az ország halászflottája az egyik legfejlettebb.

2) Ipar:
 Energiahordozókban és nyersanyagokban szegény.
 A vízerőművek csak töredékét fedezik az áramszükségletnek.
 Jóval nagyobb az atomerőművek szerepe (nukleáris háttéripar)

4.
  Kőolaj, szén és érc importra szorul.
o Kőolaj: Közel-Kelet
o Vasérc: India, Ausztrália, Brazília
o Fa: Fülöp-szk., USA ny-ii partvidéke
o Szén: USA, Ausztrália (koncessziós jogok megvásárlása, bányajog)
 Saját kereskedelmi flottával fuvaroz.
 Tőkekivitel fő célterülete: DK-Ázsia, Kína. Új világgazdasági centrumtérsége
bontakozott ki.
 Ipara rugalmasan alkalmazkodik a világpiac követelményeihez: textilipar (’60-as
évektől az erre épülő gépgyártás, melynek alapja a korszerű vaskohászat), V1
hajógyártás
 toyotizmus: a Toyotánál kidolgozott rugalmas termelésszervezési rendszer, a
beszállító cégektől összeszerelő üzemekig. Annyit termelnek amennyire szükségük
van, a vevő igényeire alakítják a termelést. (felváltja a Fordra jell. futószalag típusú
termelést)
 K+F háttere jelentős, szakképzettségre épülő iparágak: biotechnológia, fényképező,
gépipar, műszeripar.
Egyéb:
 torii: tradicionális japán kapuforma, amely általában a sintó szentélybe vezető utat jelöli,
de egyéb szent helyeken is megtalálhatók: például hegyek lábánál (Fudzsi). A torii
választóvonal, szimbolikus határ a hétköznapi világ és az azon túli föld, az emberek és az
istenek (kamik) világa között.
 Szeikan-alagút: Honshut köti össze Hokkaidó szigetével. Hossza 53,85 km, mellyel
jelenleg a második leghosszabb vasúti alagút a világon.2 A nagy sebességű Sinkanszen 50
perc alatt halad át az alagúton.
o Az 1964-es tokiói olimpiai játékok előtt nyitották meg a Tokió – Oszaka közötti
515 km hosszú, normál nyomtávolságú, nagysebességű Tókaidó Sinkanszen
vonalát, ami elindította a nagysebességű közlekedés világméretű fellendülését. (ma
már 5-6. generációja működik)
 középmagas házak jellemzik városait, nem a New York-i hatalmas felhőkarcolók

2
A rangsorban a helyét 2016-tól az európai Gotthárd-bázisalagút vette át.

5.