c

c

cc
c


 ccc



c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
c
cc
Felelős kiadó: —cccc

cc
—
 !c
c
"##$$

Külön köszönet Windisch Józsefnek.

Közlési jog kérhető: Marschalkó Eszter

2072 Zsámbék, Mányi út 46.
Tel.: 06 23 342 312
E-mail: jdave@zsktf.hu

ISBN: 963.04.8561.3

A könyv a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány

támogatásában részesült.

© Jóna Dávid

1997
á%&  c'c(
"

Bevezető 7
Prológ 8
Médiapedagógia 10
ß


ß



 


A média oktatásának módszertana 15

ß 


ß
 
 ! 
A film és a gyermek 21
ß "
 
ß 
   
ß #
 $  



 %&
ß

 %'
A közönség 30
ß () *%
ß + 
 " 

ß

"
Mozikultúra 34
- !, -  ! *&
ß 
 
 

 ./
 *0
ß
/

)  *'
ß
!ß


 !

&1
ß

" 
 

 54
Az erőszakkultúra 56
ß


ß


 ! 

ß   2  " 2 32 " 2  

0%
A közöny, az unalom és a velleitás 67
A morális túlélés ± a közeg 69
ß !
ß
 


 


A képzelet 74
Az alkotófolyamat természete 75
ß
 
A sakk77
A balzsam 79
A nyomtatott sajtóról 81
ß 
" 


ß

A kép hatalma 83
ß 4 5
"
ß !   
ß

  
ß "
  

. /  
/
ß
 
66
ß
2
 2
 



71
ß

" / 
188
ß

", 
A manipuláció ± Hajas Tibor után manipuláltan 102
ßcc

 "
  
ß 
"  

9" 

  

" 
"
:
ß
  18&
Médiacápák 110
 ß
/ 
ß
 
 .
A hitelesség 114
ß ; #   

117
Szép új világ 119
ß
 
   
ß  

9  :
ß

  !


ß   
  1%0
ß (
/

 ;

 

ß / " !

-
//  
Filmajánlat 131
Ajánlott irodalomjegyzék és köszönet 133

Melléklet ± a NAT Mozgóképkultúra és Médiaismeret blokkjának követelményei.

A képek jegyzéke és a képek.c
 m

 
  


  
c
c
c
c
c
)*
Mibenlét?
Több kérdésem van, mint válaszom.
Tény? A tényként kapott tény? Tény ?
És vannak fontos kérdések?
Az 
 képzelt formája az igazság?
Te is kergeted?!
Illúzió, mítosz, órarugó...
Folyóra építkezünk.
Örök tanítványként.
A fogalmak mentén kóstolgatva, a pillanatokért.

Az örök változót a változás kényszere hajtja.

Kell éreznünk!
Egyszerűen kell!
Még egyszer:  , kell.
Az egymásra hatás ugyanannyira stílusgyakorlat,
mint amennyire csoda.
l




lelkesek.
A fellelkesültet pedig szeresd!
Ez az élet igenlése.
És lám, az ablakban, a monitoron
az érzékenység háromdimenzióssá válik.

±
 


 




 

  


   


 

    
 
!
   
" 
 
 

 
#  $

 

  %


&       '

 %%
 
 
 '

  



&( 


(     % 
"


 $   
 
&
 
'
  
%%

   
 ) 

  
  
*
'
 



 

 +,-+
V

c
A bevezetők jó része az önként-mosakodás, a territóriumkijelölés, a szerzői kompromisszumok ismertetésének
jegyében íródik.
Hagyománytiszteletből legyen hát így!
Hiszen manapság mindenki, Äaki számít", vagy akire számítanak, tankönyvet, jegyzetet ír, merthogy erre támadt
igény, s pénz is akad, meg aztán pályázati ürügynek se rossz. Hát miért is ne? ± mondják.

Az általam leírtak azonban nem felelnek meg a tankönyvírás kritériumainak, mert nem (feltétlen) a szakmai
közmegegyezést tükrözik. Umberto Eco nyomán feladatom lehet È" 
 
 !2

 

 <.
Ä 
// " ± suttogja Kane a titkot (Orson Welles =
"  ± 1941).

A könyv felépítése szubjektíven, néhol felszínesen (reményeim szerint azért színesen) összelapátolt szemléleti,
megközelítési módot   törekvés. Önként áll tehát hibáival az akadémikus, arisztokratikus, nemegyszer
belterjes szakma céltáblája elé azzal a hittel, hogy a sugallt súlypontjai egy majdan felálló oktatásban fontosnak
ítéltetnek, s így a nyomtatást megszolgálja.
Öngólként; hiányoznak például az egy nyelv beszéléséhez szükséges fogalmi tisztogatások is, remélve, hogy ezt
azért a nevelők megteszik majd, adaptálva életkorhoz, témához az itt taglaltakat.
Nem kívánok È
"
2

  ,< nemrég hallott szlogenvariáns szereptévesztésébe beleszaladni, mégis
felhasználói hiányérzetem önmagam számára is (mint mozgóképoktató) fontossá tette a médiaértelmezés aspektusait.
A gyerek bizonyos szempontból tájékozottabb, mint mi, mert a technikai képuniverzum alakítói tökéletesen kiképzett
felhasználót, fogyasztót neveltek belőle. Hitem szerint    
/
 magára hagyni a feloldódásra felkészített
gyermeki identitást. Az új médiákkal való együttélést lehet és kell is tanítani, veszélyeit, prognosztizálható veszélyeit
a pedagógusnak ismernie kell.

Kinek szól tehát a MŰ, divatosabban, definiálható-e a célközönsége?

Minden szülőnek egy kicsit pedagógusnak is kell lennie, így tehát ha kezükbe kerül a könyv, nem baj! = 
" 
=> tanítóknak, tanároknak, különösen a humán területeket képviselő kollégáknak egy kicsit még fontosabb.
Ajánlom e könyvet még a Äfelszentelt" médiapedagógusoknak, kommunikátoroknak, az ezerféle módon, ezerféle
helyen és szinten képzett mozgóképes (
" 
) szakembereknek, de érdekes lehet a médiafogyasztók lelkes és
lelketlenné vált táborának is.

Az itt leírtak persze nem kőbe véshető igazságok. Több okból sem.
A tévedések nincsenek kizárva, hiszen tévedéseink tesznek szerethetővé minket. Persze Murphy prognosztizálása
matematikai esélyt sem hagy az új médium megértésére: Ä
  2
 <, és È
 2


  
 <.

Felvizezett kultúránkban az arcok nem fontosak. Meszlényi Attila írta: È 

/
/
2 



 ! <,
± nekem azonban igen, nekem fontosak az & .
Szeretnék megőrzésére kultuszt javallani.
És fontos, hogy az arcok, a tekintetek merre fordulnak. Nagy a kínálat, figyelmünkért versengenek a médiák. A
mögöttes, a látszólag marginális, mellékes dolgok azonban sokszor érdekesebbek tudnak lenni, de ezeket úgy
láthatjuk meg, ha a tolakodó páncélt le tudjuk venni róluk. Ha megtanulunk tudattal szelektálni ± ez képesség, s mint
ilyen, fejleszthető.

A világ nem írható le külső nézőpontból, csak több különböző perspektíva egymás mellé rendelésével és egymásra
vetítésével. Az egyik, az általam elképzelt irány felé (önigazolásképp) én is keresve, óriások vállára állva, azaz
Äváltott lovakkal" közelítek. Idézetek kéz a kézben, ami közös bennük, a kiválogatójuk.

È= / /
 


!  2
/

 / ? = //
 /  
2
 







"  ? = /    @
?<
A(

 B
A

Roethe azt mondja, hogy È/2



 
2 


@
  @
?< (Az alkotó önmagának áll modellt.)
Felix Speidl szerint: È  /
 @
2   // @

/2



//?< Tükör vagy
tükörkép?
Herczeg Ferenc összegzése helyén való: È




@ /

  2
  " 

/
?<
Mint a csapat benjáminja, elnézést kérek tehát a merészségért, akitől s akinek ez kell, de az olvasót ez ne zavarja.
C   
 2      D

c
c
Franz Boas fogalmazta meg azt a nézetet, miszerint a kultúrának, sőt magának az életnek is a  &
a
lényege. A kommunikáció tartalmi vetületeit, mélységét körül kell járjuk, mert a megoldási képletben hatványkitevő
lesz milyensége.

È(
 !


 



  
!
 

 " 
2





 
"

 


""
 
  ?<
A EA

Peter Weir a (
 



című film rendezője a következőket mondja filmjéről:
È

! 
 /
 @


 
   2
 
 
 

//  @
/? = 
ß2  


! 
2 


2 
 

2  

 

2  
ß?
$ 

  @






/@
 9a rendező ausztrál)2   



   
/
 


 
2  
  

 2   
 
2     " /

  2  
 

//
?<
Peter Weir filmjének és az itt olvasottaknak közös üzenete, hogy visszatérjünk önmagunkhoz, s onnan szemléljük a
környezetünk történéseit.

Belső világunk fogalmi értelmezése után célszerű a külvilágot, a társadalmi környezetet megismernünk, és újra és
újra felülvizsgálnunk e tudást, a napi aktualitásokat véve tárgylemez alá, hogy a világban elfoglalt helyünket és
viszonyunkat racionalizáljuk, s hogy végül önmagunkat ezek alapján határozzuk meg. Az emberek, éppúgy mint a
madarak a sarkcsillagot, keresik a biztos viszonyítási pontot.

È  
, F
 . @
  ? =  

 


@  @

" 2
/   ? =
, 

/  


@

"  

 
?<
AB
/  A

Persze nem a külső világ lenyomata a fontos, hanem a belső világ érintése, rendezése, válogatása, a külső
személyessé tétele.

È= , 
 @
  2


, @
  2  
 /
/ 
@  


!

2  
  

/ 
 C  !?<
A( A

Palotai János Interneten közölt 4 !


 című írásában azt írja, hogy művésznek vigyáznia kell a belső és
a külső világ közötti egyensúlyra, mert ha ezt elvéti, valóságképe vagy lázongó lesz, amelyben egyedül az ő tudata az
ellenőrző és rendező erő, vagy mechanikus törvények Ätudományos" rendszerében gondolkodik, amelyben az
emberek nem egyebek, mint élő automaták.

Az egymás sarkára lépő hírek, +&
hátterének keresése és megbeszélése, a mögöttesc  cfelfedése, a
kötések megtalálása nevelői, értelmiségi +

*. Továbbadása, a későbbiekben leírt szemlélet tükrözése, !c

*c
c
 c
*cvázolja majd tanulóinknak. Ezen lét legfontosabb eleme a
kommunikáció, a kapcsolat. Az ember közösséghez való viszonyulását leginkább a kapcsolataival jellemezhetjük.
Teremtett és átalakított világunk eltávolított egymástól bennünket, ezért a visszautat közösen kell keressük.
Jack lemmon azt mondta és milyen elegáns fogalmazás, hogy
È
.  2    
2 " /  ! 


  !
/ ?<

c
—c  &
c
, c-!  $c
c
A világ technikai evolúciójának aspektusából következik, hogy az igen nagy tehetetlenségi nyomatékkal terhelt
iskolarendszer, a kimenet felőli szabályozásnak engedve újragondolta tanítanivalóját.
A .c—
c( (a későbbiekben NAT) reagálnia kellett az új információhordozók létére, így
feldolgozta az elektro-nikus vizuális környezet folyamatosan bővülő információözönét, megoldandó feladatnak tűzte
ki annak megismertetését, törleszti nagy adósságát és bevezeti a mozgóképoktatást. A parlament jóváhagyta, hogy

 
cc néven önálló és egyenrangú tananyagként integrálja ezt a területet. A
közoktatási rendszer lépéskényszerbe került, 1998-tól az iskoláknak tanítaniuk kell a NAT-ban meghatározott
minimális követelményeket.

Szerb Antal a szellem folytonosságának ápolását, az irodalom tanítását, È!

  !


@

 



<? (A hatvanas évek középiskolai, ideológiával jócskán átszőtt filmesztétikáját is javarészt
irodalomtanárok oktatták.)
A közeli jövőre nézve félelmeim hasonlóak. A rajztanár (köcsög ±lepel ± háttér) sem feltétlen alkalmas a
mozgóképoktatásra, s az sem lenne jó, hogy a kötelező óraszám hiányában lévő paidagogosz nyelné le (keresztbe) e
témakört.

È 
!
 

 
! / ? 4




  !!
!  2  



2  


 //
?<
AB
/

G? (
A

Mert hogy beledobálják, és nem is feltétlenül rossz szándékból. Tudatlanságból, rosszul értelmezett
kötelességtudatból, tanácstalanságból, kényszerből.
A megfelelő tanárok képzése késik, a tanterv, a tematika kidolgozás alatt áll, a tankönyvek íródnak, s a pedagógusok
körében meglehetősen nagy a bizonytalanság, a Duna Engelhartzelnél árad.
A Közoktatásügyi Minisztérium Közoktatásfejlesztési és Kutatási Főosztályának megbízásából (Jakab Ryörgy,
Hartai lászló és lányi András közreműködésével) 1996 áprilisában megkezdődtek az ún.
A
c c/ szervező munkálatai.
A nagyságrendben megyei bontású területeken munkába kezd tehát egy érdekérvényesítő lobbycsoport, amely
tanárokból, pedagógiai intézetek munkatársaiból, mozis és tömegkommunikációs szakemberekből áll. Feladatuk a
Mozgóképkultúra és a Médiaismeret közoktatási integrációjának elősegítése, az ezen ismeretek átadásához szükséges
feltételrendszer kialakítása, a meglévő, de a használaton kívüliségben szétforgácsolódott erőforrások felkutatása, e
célból történő aktivizálása, régiónként egy információs, szakmai bázishely üzemeltetése. E központok élén
 állnak majd, akik szakirányú alapdiploma mellett egy intenzív cél specifikus képzést is kapnak, hogy
vállalásukat kellő hatékonysággal végezhessék. Munkájuk lesz, hogy szakképzéseket, továbbképzéseket
szervezzenek; elvégezzék az intézmények, a mozgóképpel foglalkozó vállalkozások, magánszemélyek közti
koordinációt, szakmai programokat, fórumokat hozzanak létre; s az oktatás financiális problémáit pályázatok útján,
külső források bevonásával részben, vagy egészében megoldják. Szakmai tanácsot adjanak technikai fejlesztésekben,
ezek régiónkénti összehangolását végezzék. Segítsék elő ± oldva a műhelyek elszigeteltségét ± a kulturális,
művészeti értékkel bíró produktumok bemutatását, terjesztését.

A következőkben módszertani önvizsgálatot tartok az eddigi oktatási tapasztalataimról, leírom elképzeléseimet a

miértről, a hogyanról, a mikéntről. Elképzelem magam egy kihívást elfogadó szerepben, hogyan lehet felkészíteni
értelmiségi, gyakorló tanító és tanár embereket, filmes vagy újságírói vonalon érkező szakembereket e
dimenziónyerő küldetésre. Teljességre, de még a helyzet átlátására sem vállalkozhatok a napjainkban formálódó
képzés tartalmát illetően, az általam fontosnak ítélt főbb stratégiai pontokat azonban megkísérlem megfogalmazni.
Reményeim szerint, mint egy jó puzzle, a végére összeáll majd a kép! Ha már valaki megfogalmazta, mégpedig jól,
és rátaláltam, akkor idézem. Hisz arra is jó példa, hogy bizonyos kérdéseket tekintve többen nézünk egy irányba.
Így tehát Marshall Mcluhan kanadai szociológussal aki azt mondja, hogy È
  2
 


 @
2
! 


?
G




 @

"
.
!! 
    2 
  
2

     ?<

È=  // /
 ""





2 
 2
 
// !  
@
?<
A
 HA

È= 

 @  

@ 
  ? = 
//  


2
 
2 




2


 

?   
@ / /@

  
 / 


"



? ;
2  

!@@
 

@

"  

2 
 


2 
 
    "  2  
 
  @


@
/?<
AI
 #!  .
 

 H
      /"


2

     
 
 , 2 
  ? = 


# 70A1? /
   2 
%888 , 
"   / 


! /

 ?A
c

 a varázsszó, merüljünk tehát alá!c
c
c
—cc  c
c
c
È=    
  ! ?<
A(

A

È "
  @
2 
 2   !




2

 .?<
A5
A

És tanítsuk meg gyermekeinket is úszni!

A gyors változások gyors reakciót, tájékozottságot követelnek a végső felhasználótól, azaz tőlünk (is). A
gyorsaságkultusszal szemben azonban nekünk meg kell tanulni elidőzni, a dolgokra mért időt szabadon kezelni. (Az
idevágó Bíró Yvette J@


 című tanulmány az
 "
 !@ 
sorozatban 1997-ben jelent meg.)
A polaroid , a fast food, hirtelen leves avagy tasak leves, a nescafé, a gyorsolvasás, a lézerprinterek és fénymásolók,
hírvillanások világában È
/  


2  

 
/< ± írja a professzorasszony.
È
     
ß
!
 ± írja Woody Allen ±2  . "

 
 

(/. 
/
 ? ;    ?<

A katarzishoz, az extázishoz, a beteljesedéshez, a kielégüléshez vezető út elidőzési fortélyait, technikáit ismerni kell,
a visszatartás feszültségének oldása adja az örömöt, különben Äejaculation praecox" féle fuccs. Az élvezet forrása a
türelem, a varázslat megélése. De ha hajt a tatár, az más, akkor iszkiri.

A tantárggyá váló Mozgókép és média univerzum várhatóan átesik egy rostán, s meg fogják határozni, hogy mi
ebből az elsajátítandó anyag, adat, kik lesznek az idézhető klasszikusok, definíciók. Igyekeznek majd tesztekbe,
dolgozatokba suszterolni, számon kérhetővé tenni a rájuk bízott tantárgyat. Évszámok, rendezők, È  F<, Ämit
jelentenek?", kulcsjelenet, korszakok és jellemzőik kísértenek. Felmerül tehát a kérdés: értékelhető-e, kell-e értékelni
a tanulók teljesítményét? Hagyományos értelemben ± nem!
A tudás eddig képességet jelentett, a szerzett információk agyunkban történő tárolásának és előhívásának képességét.
Az elektronikus emlékezetek szerzett információinak tárolása, gyors és adatveszteség nélküli előhívása azt a
lehetőséget teremti meg számunkra, hogy agyunk kapacitását az adatok variálására (homo ludens) fordítsuk, azokat
másfajta összefüggésekbe helyezzük.
A rendszert kell megértenünk, hogy használhassuk lehetőségeit, hogy kreatívan csoportosíthassuk (ki)választott
elemeit.
Mit is nevezhetünk tudásnak? lányi András tanárom egy biblikus példával tette érzékelhetővé, a házasságtörő
asszony esetével. Megkérdezik Jézust, mit tenne a Èfélrelépő" asszonykával? Ha nem ítéli el a tettet, akkor a
törvénnyel ütközik, amely bötűi szerint kövezésre ítélné az asszonyt. Ha elfogadná a törvényt, akkor saját tanításának
mondana ellent. È=  
 
 , ± s itt mondta Jézus szállóigévé vált mondatát ±

  
 D<

A világ megértéséhez szükséges È/!

   
< kínai bölcselet figyelmeztet$cEgy valós, eredeti kép előtt
elidőzni, mélységeiben bolyongani, valami időtlenség-élményt jelent. Nagyapám mondta mindig, hogy a È 






  <?
És így is van jól, hiszen egy multimédiás generált kép (akár több millió színű) sem tudja azt az élményt adni, amit a
kiállítóterem atmoszférája varázsol elénk. A szintetikus környezet dominanciája meg fogja teremteni az (ség)
reneszánszát, megbecsülésének kultuszát. És itt nem feltétlen műalkotást kell érteni, beszélgetéseket,
(rög)eszmecseréket, valódi szerelmet, igazi tengert, természetet, füstös kávéházat, dohszagú antikváriumokat.
Részemről, abban a görög tanítási formában hiszek, ahol a hűs, történelmi korokat súgó oszlopcsarnokban sétálva,
vagy ennek analógiáján az erdei tisztáson leülve, a tengert hallgatva, netán a tűz körül beszélgetve, vitatkozva
bontják szét és magukban teszik össze (a tanító és a tanulók közösen) a világot, immár az ő világukat.
Az iskolarendszer uniformját ez irányba tágítanám.
A média vonzását már korábban is használták, felismerve, hogy a pedagógia nem nélkülözheti a gyermek
érdeklődését. Maupassant =  című novellájában (1883) Sacrament úr a következő röpiratot fogalmazza a
gyermekek szemléltető oktatásáról:

È=   
/  



!   !

 


? = @

"" 
 


2    



    @

 / 

"
 ?
=   ,


2

"
/

 
 /2   .  

  


?<
A magyarországi kultúrtörténet 1908-ban az első magyar filmszaklapban, a Mozgófénykép Híradóban Révész M.
tollából származó vezércikkét említi, hasonló következtetéssel:
ÈB 
  

2  
 !
"

 
  / 2 

2
  

 



2   
@ 2    . 



 





?<

Nézzünk bele a hazai mozgóképoktatás előzményének bátran tekinthető alternatív pedagógiai elképzelésbe, amely
1984 óta szabad felhasználású, engedélyezett oktatási mód! A 6±10 éves korú gyermekek részére összeállított,
Zsolnay József nevéhez fűzhető, nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programcsomag (későbbiekben .01)
lényegét a következő témakörökben határozták meg: szükségletek fejlesztése, képességek fejlesztése, pozitív
viszonyulás, énképformálás és világkép-kialakítás. Vázlatosan, címszavakba tömörítve a hagyományos iskola
modelljétől való különbözőségéről: lelki egészségvédelem, játék, sajtóolvasás, könyvtárhasználat, közművelődési
szolgáltatások igénybevétele s annak igénylése, önkifejezés, vers- és meseírás, riportkészítés, koncentráció, észlelés,
ítélet- és fogalomalkotás, nyelvi kommunikációs képességek, kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás,
lényegkiemelés, társas viszonyulások, értékekhez való viszonyulások, önértékelés stb.
A felsoroltak megvalósítása azonban feltételezi az izgalmas személyiségű közvetítőt, tanítót is, aminek a
pedagógusszakma züllesztése, alulértékeltsége, rosszul fizetettsége miatt ez idő tájt igencsak híján van.
A Zsolnay-modellnek ismert egy törökbálinti (gimnáziumi fakultáció) mozgóképoktatási, kreativításfejlesztő
programja, amelyről Hartai lászló és Muhi Klára számolt be a Filmkultúra (92/5 és 94/10) című lapban.
Az ART mozihálózat tagjai (e kötelékében működő Toldi és Tabán mozi biztosan) igen jó partnereknek mutatkoznak
a középiskolai mozgóképoktatás vetítéseinek megszervezésére.

Az önfelfedező színjátszás szerepei (mint közösségi rítus, gesztusvilág megismerése, dramaturgia stb.); az írott
véleménynyilvánítás felelőssége (kifejezőkészség, stilisztika); a hírkészítő erkölcsi kérdéseinek, dilemmáinak
vizsgálata nagy lehetőség a nevelő számára.
A technikai újdonságok vonzó voltát, a rácsodálkozás természetességét kihasználva a nevelő csepegtetni tud.
Platón igazsága szerint az emberi gondolkodás a csodálkozással kezdődik. Ez olyan kiindulópont, amely kérdések
formájában, tőlünk várja a válaszokat, amelyekre nap mint nap készülnünk kell.

Beszélnünk kell a 

c /!!*
.
A gyarmatosítás ma sem befejezett folyamat, formája azonban megváltozott. A Ähaladás" melléktermékei egyben
szimbólumaivá is váltak, legfőképpen Kelet-Európában, Ázsiában, és a fejlődő országokban. A bangkoki és
dzsakartai fiatalok szívét elönti a büszkeség, ha városaikban a pénzügyi hatalmak újabb üveg és márvány
felhőkarcolót építenek (a család talán épp a márványbányában dolgozik). A feltörekvő ázsiai középosztály
McDonald's gyorsétkezdébe jár, Reebok cipőben a Ädreamteam" sztárjainak gesztusait majomkodja. Jól van ez így?
Ez volna a fejlődés? Beszéljünk róla!
Feltétlenül ajánlom a Kapitány házaspár  
sorozatának útmutatásait, ahol a fejezetek végén lévő feladatok
gyakorlatiasak, maiak, jók, mint például: házassági, állásajánlat-hirdetések elemzése; választásikampány-plakátok,
szórólapok, választási filmek analizálása (a jelölt öltözéke, mimikája, testtartása, testhelyzete, környezete, színvilága,
szimbólumhasználata, nyílt és rejtett üzenetei); Hitchcock feszültségteremtő eszközei egy filmrészletének vizsgálata
alapján (hangeffektek, plánok váltogatása, képi ritmus, arcok, közeli képek); más népek kultúrájáról alkotott
vélemények gyűjtése (ítéletek ± előítéletek); Chaplin figurájának jellegzetességei, a geg meghatározása; botrányok,
sikerek, preferált ügyek, napilap főcímek mint társadalmi témák; a H


 .
című lap alapján következtetések
lakójáról (presztízs, kényelem, értékrend, szokás, egyéniség); vezetői szobák, sikeremberek, hatalmi jelek stb.
Az önkifejezés módjai kipróbálhatóak, fejleszthetőek, a beszéd- és viselkedéskultúra elemei megismerhetőek.
Az újrafogalmazott világ, ahol már az Äén" is szerepet kap, az alkotás első lépcsőjének tekinthető. Azok, akik
kipróbálták ezen játékok egyikét-másikát, empirikusan is felfedezik az illúziókeltés mikéntjét, s akkor nem dőlnek be
a felizzott jupiterlámpáknak, sem az ideológiailag túlképzett montírozónak.
Korosztályokhoz adaptálhatóak a kameragyakorlatok (riporthelyzetek, gépállás meghatározások, világítási próbák),
szituációs játékok, reklámvizsgálatok, különféle műsorelemzések. Ha nincs kamera, a Médiakalauz 1. igen ötletesen
toalettpapír-gurigából s egy ráragasztott diakeret segítségével készített nézőkét ajánlja a képkivágások gyakorlására.

A bámészkodás és a látás különbözőségéről van (legyen most!) szó. Az értelmező látás pedig a megismerés, a
befogadás, a belsővé válás folyamatának elsődleges eszköze.
È
   G 2???   @
 ?< ± nyilatkozta Dajka Margit, és valóban önmagunkon
ellenőrizhető, a személyes kötődések nyitottabbá teszik az embert. Személyes kötődéseket kell tehát létrehozni!
Azt mondják, ízlésekről nem érdemes vitatkozni (ezt nagyapai örökség gyanánt még latinul is tudom!), másfelől
viszont az ízlés fejleszthető, s fejlesztésének akkor van alapja, ha minél több előválogatott (a válogató személyes
hitelében bízva) alkotást ismerünk meg, ismertetünk meg. Az ízlés a személyiséggel együtt alakul, fejlődik, s a
párhuzamból is kiderül, hogy egész életünkön át. Balázs Béla fogalmaz segítségemre ekképpen:
È= 
2 
 / 

   
  


! ! 2 
 
"

! !
  
  
 
 // ! ?<

Mert az élet csak lenni akar, a szellem viszont hódítani, alkotni, megváltoztatni.

Kultúránkat nagymértékben meghatározó vizuális ingereket ± mint más művészetek formanyelvét vagy akár az írás
kódrendszerét ± ismerni kell, hogy szépségeit, megoldásait vagy éppen hatásmechanizmusát észrevegyük,
leleplezzük.

È= /
 .
 !, (vagyis hát, dehogynem: fény űzés)    

? =
 .
 /

2  



? =


 
 
 
2 
2 !  
2 
  




2
@ 


 /   

   ?<
AJ   A

A művészetek értő ízlelése (esztétika), a harmóniakeresés, az élő kapcsolattartás (a   &
, amit a
számítókütyü nem tud és nem is fog tudni!), az erre való képesség (odafordulás, szeretet adása, érdeklődés)
életformává válhat, ahol képek, hangok, színek, illatok izgalmas asszociációiból épül fel egy olyan dimenzió,
amelyet gyermekkorunkban mindannyian átéltünk lelkünkkel, s melyet átélhetünk most, ". tudatunkkal is.
c
c
—c+
ccc! c
c
È= 

! 
/@
 D< - 4 
 J
! ?

È= 
 



 

2 

//
 
  ?<
AI?
 
A

Az üveggolyók, a gombfoci, az erőszakosnak ítéltetett ólom, majd a műanyag katonásdi korszaka lejárt. Manapság a
meseigényt a Cartoon Networks 24 órás műsora, a videón újra és újra lejátszott rajzfilmek, a számítógépes játékok
adják (szintetikus, konfekcionált álom).

Hol volt, hol nem volt, túl az Óperencián, az Üveghegyen is túl, volt egyszer egy ember, s mióta világ a világ, az
ember gyerekének biz'a meséltek esténként, alvás előtt. Az emberpalánta meg igen-igen szerette ezt a fajta törődést.
Kispárnájába fúrta buksiját, s hallgatta a mesét, pár pillanat múlva pedig már hősként vágtatott az álmok mezején.

A gyermek fokozatosan különíti el a 

os és a világot, ezek átjárhatóságára, a játékra mint az élet
próbaüzemére szüksége van. Bruno Bettelheim ± mesék ügyében hozzá tessenek fordulni! ± fogalmazza így, hogy a
mesék kimondatlanul, anélkül, hogy rápirítanának a gyermekre, megoldásokat ajánlanak a konfliktus elhárítására,
oldják a feszültséget, azaz a È= 

 /
2
/


 
 
/ 
?<
A mesék hallgatásakor, a mesefilm nézésekor, ha az értelem megbotlik, ott a fantázia igen élénken besegít, kiegészít.
A mesevilágban minden lehetséges, természetes a varázslat, az átváltozás, sőt még a feltámadás is. Az elégtétel
vágyát (hamvas bosszú) repülő szőnyegen, lámpásból dörzsölve vagy a csillagok útján érkező hősök segítségével
szolgálja ki a gyermek. A veszély az Èéppenhogy" megmeneküléssel együtt jelenik meg, növelve értékét a befutott
kalandnak. A rosszak: sárkányok, szörnyek, óriások, boszorkányok, banyák és mostohák, farkasok és egyéb
ragadozók legyőzetnek, s a gyermek helyett küzdő főhősök elnyerik megérdemelt jutalmukat (a királykisasszony
kezét, fele királyságot, miegymást), majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. A gyermek képzelete, különösen ha
felszabadult, csodálatosan eredeti, nem kötik társadalmi szabályok, korlátok, konvenciók. A történetet megtoldja,
alakítja, részt vesz benne, bele álmodja magát.

Adorno a mese és a film viszonyáról beszélve a következőket mondja: È= !  

 
 
 
  "


F $
  "

",  2



     
   2

 
!
 

/ ? = /
/
   2   
 
 
!
  2
! 

 
// 

 2     
"/ 




 

 ?<
Az erőszakminták eredetéről folynak viták, az viszont vitathatatlan, hogy a civilizációs kultúra része, meséinkben,
mondáinkban, történeteinkben megtalálhatók.

Vekerdy Tamás különválasztja a belső és a külső képvilágot (amit sokszor a mindennapok gyakorlatában mi nem
tudunk megtenni).
A civilizáció sajátossága, hogy elfelejtünk belső képeket készíteni.
A relaxációs technikák, terápiák ezt az állapotot igyekeznek visszanyerni az egyén számára. Belső képek
formálódnak bennünk, jelentőségük pedig nem kevesebb, Ä

@ 

/  
/

 


 /



! 

 @
/ 
 /" 2

 
/2
" 
//
 /
"

 
/  
? = " 
 
/ 

9! 

: ".
A gyermekben ez a képesség eredendően megvan, szorongásait belső képekkel oldja, de rendkívüli képéhségében
nem tud különbséget tenni a külső és belső kép között. A külső képnek megvan az a tulajdonsága, hogy azonnal
leállítja a belső képet, ezért nem nyugszik meg a televízió elé ültetett gyerek (a tévének csak az elektromospásztor
funkciója működik), a feldolgozás nem történik meg (ellentétben a hallgatható olvasott mesékkel).
A gyermekrajzok vizsgálata során (Mérei Ferenc ± Binét Ágnes: I


2 4
" 
! ±
szerk.: Kárpáti Andrea) a gyermek lélekállapotáról tudhatunk meg információkat, hisz a gyermek számára È



  

<? /Comenius ;/ + ából/

È= 
 !@  


// 

/
2   ! 


/

!  ?< ±
írja Rerő Zsuzsa. Egy neves gyermekrajzszakértő R.H. luquet professzor azt írja, hogy a kivitelezett rajz nem
szolgai reprodukciója a látványnak.
A megjelenített tárgy a gyermek tudatában bekövetkezett fénytörésen keresztüli rekonstrukció, mely egy bonyolult
feldolgozási folyamat (viszonyítás, mérlegelés, érzelmi kötödések) eredménye.
A rajzban történő pszichikus önkifejezés igen gyakori megnyilvánulása az agresszivitás, amely a forma tudatos
rombolásában nyilvánul meg (a színes ceruza papírszakadtáig Ädolgozik"). A belső képek világa rendkívüli érték, az
iskolai oktatás pillanatonként rongálja, szabályozza, kényszeríti a gyermeket a fogalmazásórákon (bevezetés ±
tárgyalás ± befejezés: Äegész mondatban válaszolj!"), rajzórákon és a matematikaórákon éppúgy. Az áradás legyen,
lehessen szabálytalanabb, kreativitásukat ne blokkoljuk!

Továbbra is a Vekerdy Tamástól kölcsönzött gondolatmenet mentén haladva a gyermek megbecsülendő (ő még
minden lehet!) lehetőség, potenciális művész (gátlásaival, őszinteségével, a már említett belső képekkel). A
divatosan oly gyakran emlegetett keleti filozófia tanítása egyben pedagógiai módszer is, hogy hétéves korig ne
tanítsd, akkor se, ha kéri! Tizennégy éves kortól mutass, de ne bíráld, ne korrigáld, mert személyisége olyan szőttes,
amelynek bolygatásakor olyan szálakat is megbánthatunk, amelyek pedig jó helyen vannak.

A kép a gondolkodás első kapaszkodója, amelynek segítségével tudatosan lehet összevetni a múltbéli történéseket és
tapasztalatokat a jelennel és a várható jövővel. Az észlelt és az emlékezeti képek összekapcsolásának,
szétválasztásának képessége teremti meg ± főleg játékokban megfigyelhető módon ± a szimbólumok felhasználását,
segítve a gondolkodás kialakulását. Merész áttétellel; a képpel való együttélési képességünk civilizációnk biztosítéka
is egyben.
Az agy kapacitásának végessége okán, a jelenlegi értelemben vett ember s az általa kialakított civilizáció is
veszélyben van. Az agy neurotikus tüneteit akkor produkálja, ha az információ elől elzárjuk, vagy ha
információhalmazzal elöntjük, amitől kiakad (ahogy a "  


is mondják), telítődik.
A hódító képözön mint mennyiség, a technikai minőség tökéletessége, a valóság és a fikció határait radírozza. A
gondolkodás egy részét átveszi a média, a szükséges testi terhelés, a mozgás rovására. Rondoljunk arra, hogy a
számítógépes gondolkodás igen-nem (0 vagy 1) sémája mennyire nincs a gyermeki gondolkodás körkörös sémájával
fedésben. A gyermek világa költői, színes, képekkel teli, és a számítógép aspektusából logikátlan.
Fontos a gyermek személyiségfejlődésében az azonosulás (identifikáció) folyamata. Ma a modell és
szerepválasztások, a viselkedési, a probléma és konfliktusmegoldó mintákkal való találkozások színterei a
mozgóképet közvetítő játékok. Itt a dramatizált történetek, a sűrített és sarkított jó-rossz ellentétek akciódúsan
(egyben arra redukálva) vannak elkészítve. A lelkileg aktív, érzelmileg érintett, de testileg passzív gyermek
felfokozott izgalmi állapotát nem tudja levezetni, s idegrendszerileg terheltté válik. Természetesen itt a valóságban
létező szélsőségek következményekénti fejlődésbéli zavarokról van szó. A tálalt, teremtett hősöket javaslom
szelektálni, az erkölcsi mérlegelést együtt megtenni, kérdéseket provokálni.
Több empátiát! Nem tiltani, odafigyelni!cc

/Saját gyermekkoromat vizsgálva tudom, hogy a becsület, az adott szó, a barátság tartalmi mögöttesét a keletnémet
Äindiánkultúra" közvetítette. Dean Reed és Rojko Mitic vérszerződée a másság, a másikért való vállalás, az akarás
fogalmak tisztítását végezte bennem. Félő, hogy a mai gyerekek számára a Doom, a Ädzsiájdzsó" és a Barbie baba
erre nem alkalmas./

Ott van például h

c! egérre épített világbirodalma: tele ötlettel, igényes kivitelezéssel, bájjal, humorral és
agresszióval.
A rózsaszín repülő habostorták fiktív világa zseniálisan használja a hangeffekteket, a palettagazdagságot.
A siker vállalatóriássá duzzasztotta az 1920-ban alapított céget. È 
KK? 
 G2

 

 


/

!  ?< ± írta róla J. Morgenstern. È=

 /    "

  < ± nyilatkozza
az MCA elnöke a Disney konszern terjeszkedéséről. È
  
 
@
 
  
 //2  



  
 2



@
 

2    /  
/   
 
 ?< ± vallja
maga a mágus Disney 1954-ben.   G/ - írja Arlene Mnouchkine francia színházigazgató a ) 

>ban.

Az FBI hírszerző (besúgó) Disney rendkívül jó üzletembernek bizonyult. Igaz a rajzfilm készítése a praktikummal is
kötött alkalmi házasságot, így a 5@

című produktumban Donald kacsa náci egyenruhában kínálja
szeretnivalóságát.

1955-ben épült fel csodaországa, amely már a megnyitó napján harmincezer látogatót fogadott. Azóta már három
kontinensen négy Disneyland működik. È$

 
// /! 2
   


 "  < ± írja
leslie Halliwell angol filmkritikus. Schikel azt írja a róla szóló könyvében, hogy Disney hetente kétszer saját
repülőgépén körberepülte Disneylandot, s gyönyörködött benne, igaz a kért dedikációkon nem tudta aláírni nevét
úgy, hogy hasonlítson a védjegyként használt közismert Disney aláíráshoz.
A Disney stúdió egyeduralkodónak számít ma is, ha másként nem úgy, hogy felvásárolja és lenyeli, nem mutatja be a
világ mesefilm konkurenciájának számára megvehető részét.
Az Oscar- és az Emmy-díjak mellé Disney 1964-ben megkapta a Szabadság Érdemrendet is. Johnson elnök ezeket az
ünnepélyes szavakat mondta: È ,
  "
  


  


 2     




 !
  ?<
Ezen beszélő megjelölések önmagukon túlmutatóak, tendenciákat szimbolizálnak.
Disney szórakoztat, nevettet, birodalmába kalauzolva varázsol el. Csak közben Dagobert bácsi dollár- és
aranyközpontú szemlélete gusztustalan, s mivel mintákat közvetít, pozitív élménnyel kapott mintákat, gyermekeink
szivacslelkébe beépül a vicsorgás.
S így már nem olyan rózsaszín.

Arra gondolok, hogy az &
(életrekeltés), az anima ± lélek, latin szóból ered, és ez esetben nagy utat tett meg.
Az biztos, hogy Disney mindannyiunk életét befolyásolta.
Ellenjavallataim a Jankovics Marcell rendezte

 "
sorozat és a E   (1979), az ifj. Ujváry
rendezte  
 sorozat és a Heltai-féle 5
/
(Richly Zsolt:, 



  / (1987±88).
Dargay Attila filmjei az 1981-ben készült 4
, a H

 (1976), a +ß+  (1978±82), a nyolcvanas
években készült = 
 (   sorozata, a J
!! (1984) és az


" 
(1987) a 4"
(1982), a

  

(1970±72).
A Romhányi József mesteri magyar szövegével feldobott amerikai 5  B valamint Nepp József munkái a



 alias Doktor Bubó, az 1968-tól megjelenő 

 (Nepp József), 5







(1971±86) aztán a H  5,

  /
 (1987). A csehszlovák  

 és a lengyel B. Zeman H

ßB

rajzfilmjei 1986-ban. Foky Ottó ß  (1973±75), a


 >, a 5 

 
  , az L !@




 és a 



2
   (1973) című bábfilmek.

È= 
!     /

 
!2  
 @
  //

 
! /?< ± írja
Donald Crafton.

E témakört Féjja Sándor (

"  
(Az egész estés filmanimációról) írt könyve nyomán lehet átnézni.
Művészettörténeti előzményként H. Daumier gúnyrajzai, Hogart =
 
   című rézmetszet sorozata, s
az angol festőművész Töpffer 1829-ben kiadott Faust paródiája került megemlítésre. A képregények, comicsok (több
képből álló sorozatok, amelyek folytatásokban jelennek meg az újságokban) szintén az animáció előfutárai. Az első
stoptrükkös rajzfilmet Blacktonnak tulajdonítják 1906-ban

   
 címmel (Simándi István,
Reynaud kísérletei után), majd 1908-ban Émile Cohl 5



készült el.
Dave Fleisher és Paul Terry és Ub Iwerks munkássága jelentős.
Az első egész estés animációs film 1937-ben a Disney produkció ( !
 
 ". Jelentősebb alkotások
még: a magyar származású Halas M

!

1954-ben, Jean Effel rajzaira épülő =    1957-ben,
Dunning a Beatles animációs filmje, a J
 

 1968-ban. A szórakoztató sorozatok közül ismertek a
Metro Roldwin Mayer >
 E, a belga grafikus Peyo ("

"

sorozata, Freleng és Pratt  

"
(1964), a  
 epizódok és a  (  kalandjait bemutató rajzfilmek.

Nálunk Bortnyik Sándor festőművész iskolájával kezdődik minden 1928-ban. A harmincas években közülük sokan
távoztak az országból, és idegenben lettek világhírűek. Az itthon maradt Macskássy Ryula (  



 ± 1948; =




  !


± 1950 Fekete Edittel; +  sorozat;  / 

 ± 1956;
>   
 ± 1958; = 


 és a +/
 ± 1960, az utolsó filmje =  ± 1970) Halász
Jánossal 1932-ben saját stúdiót alapít ± amihez hamarosan Kassowitz Félix és Szénássy Ernő is csatlakozik ±, ahol
reklámfilmeket készítenek. Valker István a temesvári harisnyagyáros megrendelésére Ágit, a lányát rajzos
történetekkel keverte, 1943-ban azonban sikerült befejeznie = 2
!


 című filmjét. Macskássy
Ryula nyomában jelenik meg Nepp József és Dargay Attila mellett : Csermák Tibor, Szoboszlay Péter,
Reisenbüchler Sándor, Szabó Szabolcs, Várnai Ryörgy, Kovásznai Ryörgy ((
/!@ ± 1979) és Rémes József.
A magyar animációfilm gyártás a világ élvonalában van (Walt Disney, Hanna-Barbera, a Szojuzmultfilm, a japán
Toei mellett a Pannónia Film Vállalatot, a Kecskeméti Animációs Stúdiót és a 1974-ben alapított pécsi Varga Stúdió
emlegetik).

1964-től a I  sorozat indult, 1973-ban ( 

 2 =  
 1981-ben, a 4
/ 1988-ban. Ezek az
animációsfilmek már komoly vállalkozások, a családi mozi kedvelt filmjei. És a zseniális


! Ternovszky
Béla 1986-os munkája az Intermaus 007-es ügynökéről Rrabowskiról. Nepp Józsefnek az 1966-ban készült N "

 című munkáját az erőszak című fejezethez vetíteném szívesen, Rémes József   című
alkotása 1968-ban készült és nagyon jó, 1981-ből Kovács István 4  
és Bányai István (
 című alkotása
említhető. Fontos kiemelni Nagy Béla zseniális munkáit, a J@ t amelyet 1984-ben a nagymamája konyhájában
forgatott, és az 1986-ban készült Lot. Zoltán Anna Mária a 1983-ban gyártott textilanimációs filmjét a

"  / E
-t2 Vajda Béla   ""  (1980) és a >   
 (1982) című munkáját, Foky
Otto B
/ filmjét és Cakó Ferenc homokanimációit (=/  ± 1987, (
 ± 1994) és gyurmafilmjeit 9=
 
-
176%O P 1985±88) kell kiemelni. Rofusz Ferenc =   című munkájáért 1981-ben Oscar-díjat kapott. 1993-ban a
kecskemétiek két filmjét, Szilágyi Varga Zoltán C



 .    
 


át és Horváth Mária P!

 
00 című alkotását lehet kiemelni. (Ezen rész megírásában lendvai Erzsi = 


  film című
tanulmánya segített.)
A világ animációs filmgyártásának zöme most is Ázsiában készül.
A számítógépes animációk új korszakot jelentenek, s egyben össze is mosódnak a játékfilmmel.
c
c
—c //c
c
È 
2   
2
  
 ???<
A  5
 >, 
 /
/ , !/A

Ma már vitathatatlan, hogy a legnagyobb közönséget magáénak tudó művészeti ág a film, sőt több művészeti ág
közvetítője is egyben, így természetszerűleg a publicitása is a legnagyobb.

Az Európai Unió 1994 tavaszán kiadott szakértői jelentése megállapítja, hogy az európai filmesek elfeledkeznek
arról, hogy produkcióik közalapítványi segítségekkel jönnek létre (tulajdonképpen az adófizetők pénzéből), s nem
gondolnak a potenciális (azaz fizető) közönségre. Azt mondják, válságban van a film, pedig azt is mondhatnák, hogy
válságban van a néző. A filmfiloszok keresik a gyógyírt a vén Európa celluloidlelkének gyógyítására.

A bajok egyik megjelölt forrása a kaliforniai filmváros X

!23 vagy ahogy laurence Stallings írta az álmok

városáról: È
@
"


<, a kulturimperializmus bombagyártója, amely kipróbált receptura alapján
tömegfogyasztásra szánt szórakoztatóipari termékeket gyárt.
Fontos, hogy a tömegfogyasztás vonzereje nem az erőltetett hamis szükségleteken, hanem a valóságos és jogos
szükségletek meghamisításán és kizsákmányolásán alapszik!
A kassza megtöltése érdekében az egyre bárgyúbb történeteik hódítanak, akcióra redukáltságuk a képregényekhez,
videojátékokhoz teszi hasonlatossá őket. Fáradt, de működő sztereotípiákként forgatott sorozatfilmek; olcsó
szappanoperák, az írott bulvár-zsurnalizmus képre vitele; egynyári kommerszek készülnek, ahol csak a helyszínek, a
sztárok változnak, s a forgatókönyvírók legfeljebb csavarnak egyet, kitalálnak ismét egy neoprimitív címet, s máris
indulhat a reklámkampány (a producer), és futás a mozikba, videotékákba.
Francis Ford Copolla Ázsiában forgatandó filmsorozatot tervezett J32 ! 
2 

  ,,

címmel. Mint mondja, È



 /
!


" 2 !/

 


2


/ 




 ?<

Vajon egy kliséről hány bőrt lehet lehúzni? Egy sikeres film utórezgései szériába indulnak, részesülni akarván a
tortából. Megdöbbentő volt Tarzan szappanoperásított mutánsa, ahol Tarzan hordozható számítógéppel és
rádiótelefonnal volt felszerelve. James Bond, 007-es szuperügynök, Rockyhoz és Rambóhoz hasonlóan szovjet vagy
távol-keleti ellenféllel küzd, a hagyományos jó-rossz felfogásban, majd az enyhülés éveitől együttműködnek. Azért
sajnálkozom a közönségen, mert nincs valós választási lehetősége. (Nem az a baj, hogy ez van, az a baj, hogy nincs
más!) A tömegkultúra tolakodó, erőszakos, felülről adagolt, önellátó népi kultúrává nőtte ki magát.

Fontos megemlíteni a film kísérőiparát is.

Ä= E
 +

!,

 /
 "      2

"  

2
" 
2

ß

 
2

" !@ 
2


 "@



ß
!   
 2 
  < ±
írta Wessely Anna.
Más filmekkel is behelyettesíthető jelenségről van szó. A Madonna-szerelés Ämutatós vacakjai" az Äanyagias
lánynak" jó bevételi forrás. (A San Frascó-i koncert alatt a húsz dolláros pólókból percenként tízet adtak el. 1991±92-
ben Madonna keresete 48 millió dollár volt.)
Némi iróniával megkérdezhető, hogy ez lenne a Mcluhan által említett globális falu globális ellátottsága? c
Merthogy a néző (ahogy oskolámban hallottam, a Äfotelkrumpli") szórakozni akar (Äa közönség együtt ritkán téved"
szlogenje igazol), az álomgyári szórakoztatóipar pedig ebből él, nem is rosszul, eltartva (a víziló és a tehéngém
szimbiózisára emlékeztetően) a rászerveződő producer- és reklámcégeket.<=    .
 -
!   
!

?
2
 
 
 

"

 
  
/ 
 

2  



 @
  
   

 /  

  2   
@ /    2  

   


2 " 




2 



!


.
/
@
2
 /! 

 2

 
      ?< ± írja Paul Virgilio

A közönségre gyakorolt hatásról pedig egy vers és két rövid történet:

c
V *
c c

Még öt perc. A délelőtti fényeknek

a szemközti ház állja útját.
A nejlonkombiné a betongyufaház
főzőfülkéjében görnyed az asztalnak dőlve.
 A konyhakredenc sarkán elhasznált gyufaszálak
között száraz sercli üldögél.
Már a beharangozó megy. Majd a reklám.
Ismeri őket, a zenék mankójával maga előtt látja.
A csikket két ujjával fojtja meg.
Menet közben a villanyt ± már csak úgy szokásból ±
az ajtó mögé nyúlva kapcsolja le.
A jól ismert szignál kezdete már ott találja
szokott helyén, felhúzott lábakkal a maga
készítette párnákra dőlve.
Kezdődik a Dallas...

Hazánk északkeleti részén járunk. A keresztszülő büszkén nyújtja a kislány fejét a szenteltvíz alá.
lakatos Pamela ± suttogja a kiválasztott nevet.
A pap mosolyog, majd bizonyosságot várva kérdezi: Dallas gyerek?

Kertben játszó kislány az alkonyatot figyeli:

± Nézd, apu! A nap eltűnik a képernyőről!
/Readers Digest/A közönség igenis mindig egy konkrét
elvárásrendszerrel ül be a moziba, amely szolgáltatásért (látvány, sztori, romantika, szex, agresszió) fizet. A
piacorientált szolgáltatók pedig bölcsek, hiszen a nézőnek mindig igaza van, s karonfogva ismétlik önmagukat egyre
brutálisabban, véresebben, egyre jobban levetkőzve, kivetkőzve, egyre ösztönszerűbben.
A közönség tehát közvetett módon részt vesz a filmek gyártásában, illetve azok bemutatásában; a filmalkotókban, a
terjesztőkben, filmes szakemberekben élő

"on keresztül.
A film változó, de létező társadalmi szerepét tanulmányok sora taglalja, talán íróik többségének is elfogadható az a
vélemény, hogy a társadalom maga teremti és tartja fenn filmkultúráját, a filmek összessége tehát meglehetősen jó
tükör a kor kollektív álomvilágára, félelmeire, agressziójára.

Réz András a film százéves ünneplésekor közölt egyik írásában a mozgókép kétféle létezéséről beszélt, a filmről és a
moziról.
A különbséget a következőképpen érzékeltette: míg az előbbit mint műalkotást lehet elemezni, az utóbbit mint
benyomást, generációk jóleső érzését È

   2 /@2  .  2  .   2
 
  
.  
 @
 ?<

Éltünk csillagporos emlékeiben bizony ott vibrál a vászonról lejött és beépült mese, a vetítő kattogása, a
fénycsóvában kavargó porszemek kergetőzése. A jegyszedő néni mogorva arca és a külön életet élő szolgálati
zseblámpája, a mozihíradó és a È!
/

<? Emlékeink, amelyek valóban hozzánk tartoznak,
amelyek ide tartoznak, hogy megértsük fontosságát.

È 
  @

 



  ! @
 
  2
.  / 
? 

/
   2
  2 
  
"???<
A4
  A

A G
+

 című film mozigépésze jut eszembe, a névtelen néphős, a varázsló, egy csodálatosan emberi
kultikus figura, aki a közönség szórakoztatására a szemközti ház falára vetít a kívül maradottaknak.
c
 
c
c
È=  
  !   < ± vallja Apollinaire.c
c
È= 
"!
"    

 

 
  .2     
???
 


/
  < - írja 1911-ben Sztrakoniczky Károly.
Régebben ha azt hallottam egy filmről, hogy Ä
 ,!!", hát bizony nem volt jó ajánlólevél a
moziválasztáskor. A filmklubok füstös előtereiben pedig az akciófilmek szeretetével nem volt tanácsos
előhozakodni. A kategóriákat mindenki igényli, s a skatulyákat erőltetik is. A legelfogadottabb felosztás szerint a
populáris, azaz tömegfilmmel (műfajfilm) a művészfilm, azaz a szerzői (author) film kerül szembe, amit mi az alábbi
felsorolásban mozikultúrává mosunk össze (az animáció- és az amatőrfilm is csak a könyv tagolása miatt került
máshova). Király Jenő a fenti felosztást a következőképpen részletezi:
È 


 
2   
!/ ± művészfilmben ±
   !


   2
 !/2 /
 
!   


@ ,

 
/ 2

,!
   
/   @ 2 


   2
  
 /
 !




"

@  /2

 

 2 "  2  "" 
   

    2 ",  ? =
! ,!

 


2




 /
 



 
"@  /

 ! 
 
/



 
   


,!
  
!




 


 "!
 "/


 
 




 
?<

A filmművészet iskolákra, korszakokra, hullámokra, irányzatokra osztja az alkotókat és alkotásaikat, melyeket a

filmtörténetek részletesen tárgyalnak.
Az 1958-ban összeállított B@ 
  a filmszakma többségében elfogadja, az 1929-ben alapított Oscar-díj,
vagy a cannes-i Arany Pálma mint művészeti elismerés már lényegesen vitatottabb. Meggyőződésem, hogy a
szórakoztató filmek elemzését ± már csak a kiváltott társadalmi hatásuk okán is ± az átfogó igényes filmkódexek
nem nélkülözhetik.
A kanonizált esztétikumnak eddig is szembe kellett néznie a laikusok által  (folklór) művészettel, most azzal
kell szembe néznie amelyet a laikusok ellátására készítenek a professzionalista filmesek (tömegművészet). Ez utóbbi
funkciója az, hogy a merőben hétköznapi mindennapokkal szemben alternatívát adjon, hogy képzelt világokat
építsen, s azokba helyezze magát, hogy nevethessen (önmagán, a szomszédon, az emberiségen), hogy egy
neutrálisabb dimenzióba vívja meg virtuális létharcát. Az, hogy
, vagy
 műfajban készül egy alkotás,
önmagában nem jelent értéket (a zenében erősek az ilyen félreértések). È=


    2



  " "/

?< ± mondja Chaplin.

Az biztos, hogy a È


! !//
.  

!
 2 
,  

,

 

/
? =   ± írja Réz András ±
    
 /2  !

 


2


 
 


  2

//



 2
!
 @  ??? 
,


2 
 ?<

Alább tehát a 100 éves mozikultúra néhány jelentősebb alkotását és sztárját sorolom, emlékeztetőül, hogy a
filmekhez kapcsolódó élmények megidézésével hitelesítsem életünkben elfoglalt helyére vonatkozó passzusaim.
Kezdve a lumiere±filmektől 9     , = 

, = /
/
  stb.) napjainkig.
(Házi feladat! A listát mindenki egészítse ki a személyes kötődésű filmekkel s a véleménye szerint méltatlanul
kimaradottakkal!) A némafilmkorszakban való elmélyedés nélkül kezdődjön a felsorolás:

Kezdjük a svéd±amerikai Victor Sjöström = 



című filmjével 1921-ben, Mauritz Stillerrel, aki Rreta
Rarbot vitte Amerikának. David Wark Rriffith
  @  című munkája 1915-ben, a kitűnő
>@  című filmje 1916-ban, Eric von Stroheim = 


a 1923-ban, a német Robert Wiene $?
G

ja 1920-ban készült. Jelentős még Murnau (!
 ± 1922, a $


± 1922 és a 5
 ± 1926) aki
Flahertyvel (


 
 ± 1921) dokumentum filmeket is készít (>
/ ± 1931).
A németek Fritz lang / 
(1922±24) című filmjét fontosnak tartják. A kísérletező francia Abel Rance
J 

című filmje (1923±24), az impresszionista Delluc H című munkája (1921), René Clair ±
5
e (1924), Dreyer ± E
 Q=-ja (1928) és Jean Epstein a szürrealista filmköltő munkái emelhetők ki.
A szép szőke Pearl White és Mary Pickford, a német Henny Porten, a lengyel-német Pola Negri (mint G
 ±
1918), Mary Prevost és Rloria Swanson a kor sztár színésznői, John Rilbert, Wallace Beery, Severin Mars és Emil
Jannings a színészei.
A német expresszionista és avantgarde film (Ruttmann B -
 
  ! 
című montázsfilmje
1927-ből), a forradalmi orosz némafilm (sarló és kalapács) klasszikusok: Eizenstein ± J 
(1924) és az ;
/
(1927); Pudovkin, Dziga Vertov és Kulesov.
Az első sztárok Charlie Chaplin, Asta Nielsen (aki egyébként 1913-ban a 5"

című filmben kigúnyolja
a sztárallűröket.), Rudolph Valentino, a latin szerető (bővebben Hevesy Iván = 
!       című
könyvében). A kor magyar sztárjai: Sacy von Blondel, Raál Franciska, Bánky Vilma, Putty lia, Nagy Kató,
Várkonyi Mihály, lukács Pál, lugosi Béla, Blaha lujza és Fedák Sári (akikkel Zitkovszky Béla az Uránia
tudomány-népszerűsítő színház tetőteraszán 1901-ben 27 egyperces filmet forgat egy táncművészetről szóló előadás
illusztrációjaként). Rendezőink: Deésy Alfréd, Balogh Béla, a még itthon dolgozó Kertész Mihály és Korda Sándor.
1910 körül 270 állandó mozi volt az országban, ebből 92 Budapesten. A némafilmkorszakban 45 filmszaklap
működött hosszabb-rövidebb ideig. A tízes évek közepén közel két tucat magyar filmműhely működött, s jelentős
filmgyártás folyt Kolozsváron Janovics Jenő irányításával, ahol 1913-ban elkészült a J

, az első magyar
film, amely igazi világsikert aratott (137 kópiát adtak el belőle a világon.). Magyarország 1917±1918-ban
közvetlenül Dánia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország után következett a filmgyártó nagyhatalmak
sorában. 1918-ban egy év alatt több mint száz magyar játékfilm került a nézők elé (igaz, 1919-ben, a világon először
nálunk államosították a filmgyárakat és a mozikat).

Akkor itt ejtsünk néhány szót a görög±római (pantomim) elemekre építő, irodalmi, zenei, és színművek
parodizálására kitaláltc-
 ről (az alapját szolgáló geg meghatározása a 5-ös lábjegyzetben), amelyet ekkor még
komédiások, varietészínészek és akrobaták adtak elő lokálokban a katonák szórakoztatására.
È=






< ± mondja Harry langdon. A burleszk dramaturgiája kedveli az üldözéseket, az
összecseréléseket, a helyzetkomikumra épít. A burleszk egyidős a filmmel, hisz a      ± 1895, gegre
épülő történet, s mint ilyen a burleszk őse. Előfutára Reorges Mélies (Egyéb filmjei: $! @  ± 1899; L


(/
± 1902; Az ördögi bérlő ± 1908;). John Bunny és az elegáns francia Max linder, aki 1910 és 20 között
világsztár. Nagy nevettetők a kancsal, Ben Turpin, larry Semon, Charlie Chase és a nagymester Mack Senett. A
legnagyobbak Buster Keaton (
   ± 1924; =  ± 1926) és Charlie Chaplin (=

1921-ben Jackie
Cogannal; =
 ± 1925; G
 ± 1928 ± Az első Oscar!; 
 !
± 1931;  
± 1936; =

  ± 1940).

A dán komikus pár, Zoro és Huru (1914±40), Harold lyold (5

  ± 1923), Stan laurel és Oliver
Hardy (avagy Stan és Pan 1927±52), a Marx fivérek (> G
  ± 1929, 

 ± 1933; B 

"/
 ± 1935) és az amerikai Abbott és Costello páros (1940-ben a >
!
tól 1956-ig) a képviselői. Jacques
Tati, Pierre Richard, Benny Hill és Rowan Atkinson (azaz Mr. Bean) a burleszk elemeit használja, aktualizálja.

Külön kiemelést kap a 2 is.

ÄH

2 
2 @
2   /@   
2   

 
??? 

  < ± írja Claude Mauriac.
A western-gondolkodás nagyon is racionális, de nem feltétlen a történelmi valóságot másolja, hanem önálló, teljesen
fiktív világot teremt, és ennek közegében konstruál olyan modelleseteket, amelyek tanúságai a reális élet problémáira
is visszafordíthatók.
A műfaj Porter 1903-ban készített tíz perces filmjével a 
 

/
 kezdődik, amit Porter Edisonnal együtt
készít. A tízes években Thomas Harper Ince filmjeiben William Hart és Tom Mix voltak a sztárok. A legjelentősebb
westernrendező a hat rendezői Oscar tulajdonosa, John Ford, akinek (
!
jában John Wayne színész lesz
sztárrá 1939-ben (közös filmjeik még a  I
 ± 1950; =
    H/  4

ot ± 1962). Ebben az évben
készült a E E
 is (a gentlamen gengszter szerepében Tyrone Power, mellette Henry Fonda fut be akinek nagy
alakítása az ="
:. 1947-ben készült Houston = J


; 1954-ben Zinnemann $je és a
Aldrich rendezte 4
G Rary Cooperrel. Burt lancaster és Kirk Douglas 1957-ben az R
 

 , című
filmben játszik együtt. Rregory Peck, Anthony Quinn, James Stewart a műfaj férfiideáljai. 1960-ban = 
  arat Charles Bronsonnal. Paul Newman és Robert Redford B  G
 
J


című
filmben játszik. A eurowestern jelentős alkotása: = @
 1962-ben, rá egy évre indul a # ß sorozat
Harald Reinl rendezésében a Pierre Brice és Rojko Mitič párossal, majd Sergio leone filmje, a 4    
4

1968-ban, amely Ennio Morricone zenéjének fantasztikus stílusérzékével spékelve generációknak adott
felejthetetlen élményt s talán némi belső tartást is. 1978-ban Rojko Mitič és Dean Reed játszik a 4  
című
filmben. =   
t 1968-ban és 72-ben is megfilmesítették.
Ide tartozik még Bud Spencer és Terence Hill, az ököllel nevettető spagetti westernjei (nálunk Bujtor István ± Csöpi
és Kern András voltak Steno rendező kultusszá vált + (1973±79) filmjeinek hullámlovasai). A műfaj új
oscarosai, a 5





  Kevin Costner film 1990-ben és a Clint Eastwood  /
1992-ben a
western életképességét mutatja. (A westernről bővebben Berkes Ildikó = )  címmel 1986-ban kiadott
könyvéből.)
Folytassuk a hangosfilmmel: Alan Crosland $
ét 1927-ben mutatták be. A német UFA filmgyár Fritz
lang  " című némafilmjének elkészítésével már nagyot bukott 1927-ben, jelentős Pabst "

1931-ben. A harmincas évek mozijában =


 
lal Marlene Dietrich, a

(
ßként megismert Rreta Rarbo
és az  ban ismertté vált Ingrid Bergman a világsztár. Marcel Carné ( 

± 1938,   
 ±
1939, J

± 1945) filmjei, Renoir 
 /ja Jean Rabinnel 1937-ben és Eizenstein   
ja 1945-ben kitűnő mozik.

A Hunnia Filmgyár 1931 áprilisára vált alkalmassá hangfelvételre és hamarosan megkezdődött az első magyar
hangosfilm =

/ forgatása is. Még 1931-ben készült el Csortos és Kabos Ryula főszereplésével a ("" 2



, Székely István (H


 és a B
J
/
 1934-ben, majd a H   
 1936-ban, = 


@  és a  !  1937-ben) rendezésében. 1932-ben Fejős Pál >

 "a készült el, 1934-ben Raál Béla

 ja divatozik, majd Jávor Pál, Karády Katalin és Somlay Artúr főszereplésével a (
 >

 1939-ben.
1941-ben a $?   , 1944-ben =
 B
 
 című film jelent sikert. A 30-as, 40-es évek évi 40 filmje,
majd 1942±43-ban az évi ötven film jelentős (A Kormányzó és családja látogatja a filmbemutatókat). Nálunk még
latabár Kálmán, Szilassy lászló, Feleki Kamill, Szörényi Éva, Perényi lászló, Turay Ida, Rombaszögi Ella, Patkós
Irma, Rajz János szórakoztat. Korda Sándor az angol filmet újítja, Reorge Cukor 1941-ben indítja Joan Crawfordot,
1954-ben =   @ 
című filmmel Judy Rarlandot útjára. Fleming az
!.

ért nyolc Oscart kap 1939-
ben, lubitsh ekkor készíti a 
t.
A #
 /  1940-ben készült.
Dolgozik Alfred Hitchcock mester is (*7 H"!
± 1935; H 
. ± 1938; = 
. 
/
 ± 1942;
( 
/

± 1954; = /

 . 

 ± 1955; J@ ± 1958; + ± 1960;



± 1963;

± 1964; >/ ± 1972).
A háború alatt készül = /

 
2 Humphrey Bogarttal = 
  , Kertész Mihály G

/
ja és
Orson Welles =
" 
minden idők legjobbnak tartott filmje. Katharine Hepburn és Spencer Tracy kettőse,
valamint Walt Disney nevetteti a nézőket.
A háború után Visconti    ával 1943-ban indul a neorealizmus (Rosselini  
 a ± 1945;
Vittorio De Sica = 

! 

 ± 1943; B
 

1948; G
 /
 ± 1950; Visconti
4
  - 1948).
A szórakoztató filmek közül kiemelkedik az =



   Rary Cooper játékával, ágyúgolyón száguld
@
, működését kezdi = "
 !
 
és H
 (előbb =
     című film, később
 > >2 B és B lesznek nyomában kutyahősök) is. 1946-ban Cannes-ban Nemzetközi Filmfesztivál
nyílik, s elsőként René Clémont (


 című alkotása nyer. laurence Olivier Shakespeare-filmesítésekkel
Angliában; Rina lollobrigida = "   $
 Esmeraldája 1956-ban Olaszországban (és Nino Manfredi), Jean
Marais, Rérard Philipe (Jean Coctau = " 
  ± 1946; ;" ± 1950) és Yves Montand (= !
/ ± 1952) Francaországban, Rene Kelly (



 +/
 ± 1951; C

 / ± 1952), Marlon
Brando (Elia Kazan 1951-ben =   
sában Vivien leighgel és a 

"
  ± 1954 című filmjeiben, később
Copolla 
"jában és 1972-ben és az ="

"  -jában 1979-ben), Burt lancester (= 

± 1946;
4

  ± 1952;   

 ± 1953), Rregory Peck (=  

± 1952;  
 

 ±
1953 Audrey Hepburnnel), Marlyn Monroe (=!
   ± 1950; 


± 1952; = 




  
±
1953, s az utolsó filmje, a 
  /
± 1961) és Jayne Mansfield és James Dean (C    és a
(

/


 ± 1955) az USA-ban lesz sztár.

A második világ háború után Európában elsőként (1945 októberében) már filmet forgattak a Hunnia Filmgyárban ±
Keleti Márton filmjét ±, =
  címmel. Ez volt a Èdemokratikus magyar filmgyártás" első játékfilmje. 1948-ban
a filmgyártást államosították, és már csak olyan játékfilmek készülhettek, amelyek megfeleltek az Èúj idők új
szellemének". 1949-től 1953-ig Révai József egy személyben döntött minden filmes kérdésről (sematikus film
korszaka). Őt Darvas József váltotta fel a Népművelési Minisztérium élén. 1958-ban indult a Filmvilág című lap,
1957-ben megalakult a Magyar Filmtudományi Intézet, és 1960-ban megjelent folyóirata, a Filmkultúra, és ekkortájt
szerveződött a filmklub-mozgalom.
A korszak filmjei: Szőts István
/



 1942-ben, az C

/.

 1947-ben, Radványi Réza
4


 "/
 1946-ban2 Bán Frigyes >
"

 ! című művei 1948-ban készültek. Kilenc millió nézőt
vonzott Keleti Márton   

2 amely Nádasdy Kálmán Soós Imre által megformált H.

jával 1949-
ben készült el. Rertler Viktor (
  
@ (1945) című filmje vígjátékba ágyazott propagandafilmek sorát indítja
(termelési és szabotázsfilmek), az M
 -a 1953-ban készült és annyira rossz, hogy már jó! Az 50-es
években készültek Homoki-Nagy István és Jacques Yves Cousteau (=  
± 1955) természet filmjei is.
1953-ban Richard Burton =
  című filmje az első szélesvásznú film. A japánok Akira Kuroszava = 



"/
 (1950) és =  
 (1953), Kaneto Shindo "   , Sindo Kaneto (

 és Ozu
Jaszudzsiro >
    (1953) című filmjeivel váltak ismertté Európában.

Jacques Tati a (a képen látható)  @"pel debütál 1948-ban (( . 


 ± 1953; = 
/ ±
1958, +
  ± 1967), nagy siker Yves Robert ( 
"/
 luis De Funes alakításával. Népszerűek az
irodalmi adaptációk, így filmre kerül =   , a S 
, = /.  /
 és = @ 


is. David
lean a (>) ; - 1947; (
)
 !  ± 1957; $
 P  ± 1965 Omar Shariffel) a monumentális
mozi mestere.
A szerzői film nagy egyéniségei a lélektan mestere Ingmar Bergman (=  
" ± 1956; = 
"   ± 1957;
>@
 
 
 ± 1961; R

± 1962; G ± 1963; C  ± 1970; J  
 

, E 

  
 / ,  
1972, 73 és 78 liv Ulmannal, 5
  =3
 ± 1982), Federico Fellini
(B

/

± 1953; ; .  ± 1954; C  ± 1959 Anita Ekberggel és Marcello Mastroiannival;   !
± 1962; J

 ± 1968; =
 ± 1973)
A francia új hullám (nouvelle vague) a kézbe vett kamerával lázadás a Èpapa mozija" ellen. Neves rendezői Truffaut
(  
" ± 1959; H
  
± 1960; E  E ± 1960; B / ± 1962; = !!

  


 ±1977; =  /
± 1978; =     és a J  
Rerard Depardieuval 1980 és 1981-
ben), Agnes Varda (G     ± 1961; J !2   ± 1985), Alain Resnais (J (
±
1959; >


/
/
 ± 1961), Jean-luc Rodard (!
 ± 1959 Jean-Paul Belmondo főszereplésével;
   ± 1963 ± Brigitte Bardot felbukkanása; B + és az ="
 ± 1965; (2  ± 1966;
#
 ± 1967; R  ± 1990).
A Free cinemát lindsay Anderson ((
??? ± 1969) és Tony Richardson (= . ! 

± 1962;
$@  !. O > E - 1963) neve jelzi. luis Buňuel (=
.

 
± 1928; =

 ± 1930; 

 ±
1959; 4

± 1961; = 

 
 ± 1962; = /

 /
- 1972; =    

  
±
1977) és a hosszú beállítások mestere Antonioni (
  ± 1966; P
/
 + ± 1969; 5 


 " 
± 1975; a 
"! 

 című filmjével Monica Vitti válik ismertté) is dolgozik.
1957-ben készült el Kalatazov J





című műve1959-ben és Csuhraj B





  a
Szovjetunióban, lumet >
 @ /e, Kramer  / 
je és Elvis E
 

az USA-ban.
Újabb irodalmi alkotások celluloidon a  
 

, =  
 
 2 = 


  
2
  G   !
2 s az ;


?
A hatvanas évek a 4
2

 !   -vel, az 1960-ban 11 Oscar-ral díjazott B (ral, =   szel,
Kubrick J"

-szával és Kramer  / 
(Sidney Poitier és Tony Curtis) című darabjával nyitható a
szórakoztató műfajban. Bernstein zenéjére elkészül a # J J  és Marina Vladyval a (
  1961±ben,
Roman Polanski a 
/t mutatja be (
±1965; 4"
/
± 1967; 
   ± 1974; ,
 ± 1992), Orson Welles (előtte a J
 

 ± 1947 és a I  ± 1958) Franz Kafka +-jét
Anthony Perkinssel, Jeanne Moreau és Romy Schneiderrel. Alain Delon feltűnik Visconti ±  ! (1960)
című filmjében, 1963-ban a " ban pedig Elizabeth Taylor. Pier Paolo Passolini

 
, Tarkovszkij
 


, Peter Brook a H 

című filmjével jelenik meg 1963-ban. A Cinéma vérité irányzata hat a
60-as évek elején.

A magyar film nagy öregjei: Várkonyi Zoltán (=
, / !

 ± 1965;
 

 // és a "  P 
± 1966;
 

± 1968; 5
   
± 1976 Szeleczky Zitával és Rózsahegyi Kálmánnal), Fábri Zoltán
(
± 1956 Soós Imrével, Törőcsik Marival és Kiss Manyival (a képen a film plakátjából látható részlet);
(
/
 . ± 1956; C =
± 1958;  !
"
/
 ± 1961; (. 
± 1965; +  
 !.
± 1968;
  
2 
 .D ± 1969; =  
" ± 1976), Máriássy Félix (Teljes gőzzel ± 1951; B
" 

 ±
1955; G"
± 1958). Ranódy lászló Móricz Zsigmond (H   
 ± 1960 és az M

± 1976) és
Kosztolányi Dezső regényeit 91963-ban a +

Págerral és Tolnay Klárival, majd1966-ban az =


Mensáros lászlóval) vitte filmre. 1958-ban Herskó János 4
 ja (J
 4
± 1967; ??


 

±
1970), Fehér Imre 
 


1959-ben, 1965-ben Keleti Márton a kisember túlélési technikáit bemutató =
 
//
című filmje igazi siker.
A Èfényes szelek" nemzedéke, az 1950-ben végzett osztály: Makk Károly (H! ± 1955 Dayka Margittal, Darvas
Ivánnal és Pécsi Sándorral; (




- 1959 (a pártautó érkezése nyomán hozzáforgatják a boldog
befejezést, a Èvidám barakk" szellemében.);  

± 1961; J - 1970;


 
± 1974; Egy
erkölcsös éjszaka ± 1977), Jancsó Miklós (; 
  latinovics Zoltánnal és Domján Edittel 1962-ben; a nagy
nemzetközi elismerést kapott J  
1966-ban; a G




1967-ben; a 5 
1969-
ben; és az =  B
/
 1978-ban), Bacsó Péter (>
. ± 1969; >    ± 1984; (
 


 .F±
1985; B

  ± 1986; > 
2 > 
??? ± 1987; J  

± 1991; kedvelt színészei Kállai
Ferenc és Udvaros Dorottya), Kovács András (A  /
című dokumentumfilmje 1964-ben, az újvidéki
mészárlásokról készült ( 
"
1966-ban, a 5


1968-ban és = 

1978-ban).
1961-ben a Máriássy-osztály nemzedéke: Szabó István (M


± 1965; ="
± 19662 J! -
17'82 "  - 1768O   - 1984), Rózsa János (M !. ± 1974; +
! ± 1976; G

 ±
1986), Huszárik Zoltán (
 
± 1965; J/ ± 1971; G  ± 1980), Ryöngyössy Imre, Kardos Ferenc
(I
/   
1965-ben Rózsa Jánossal), Elek Judit (>

± 1989).
1964-ben végzett Herskó osztály: Sándor Pál (  
!
± 1973; J $ ± 1982), Simó Sándor,
Ryarmathy lívia.
Fontos még Kósa Ferenc > 
" ± 1967; Banovich Tamás


!


± 1967; Sára Sándor 5/
 ±
1969; Razdag Ryula = " 



 ± 1971; Zolnay Pál 5  !
± 1972; Raál István J/
 1964; Rényi
Tamás ?;? című filmje Cserhalmi Ryörggyel ± 1977; Jeles András =
 4
  ± 1979; Rothár Péter  

 ± 1981 című filmjei; András Ferenc = 
  ja 1986-ban Cserhalmival és Eperjes Károllyal; Bódy
Rábor kísérleti, a Rulyás testvérek dokumentumfilmjei (lásd még Zsugán István J/
 

 !  
170T-7T).

1964-ben a zenés film a divat: Kakojanisz P/

2
 (Anthony Quinn-nel), és az
  
" 


2
amely nyitja a Beatles filmek sorát. Elkészül a  5
 H
 és a
 +"" is.
A cseh új hullám neves rendezői: Vera Chytilová (  ± 1961; +
  ± 1979), Milos Forman (5
 
+  ± 1964;
   ± 1965; >, 
 /
/ ± 1967; amerikai filmjei, a J





!
 ± 1975,
(
 ± 1979, 
 ± 1981 és az =
 ± 1984) és Jiri Menzel (J .
  

± 1966; J 

" ± 1980; = 
 !
 ± 1985; 
 G
 ± 1994). 1966-ban Claude lelouch
 !!     című
filmjében Jean-louis Trintignan a főszereplő. Dustin Hoffman a $"
 1967-ben válik ismertté (C!
)/ ± 1969;  
 / ± 1971;

  ß

± 1976; 

 

 ± 1979;
=

 ± 1982; 

 ± 1988). Jack lemmon és Walter Matthau a 5
" filmeket indítja be, s
kezdődik a 
 sorozata is. 1970-ben Bryan Forbes >/
 című filmje siker. Elkészült =  

 és a B  G (1967).
Woody Allen saját filmjeit rendezte (5 
"  ! ± 1969; E  .
2 J
 ± 1971; = 




3??? ± 1972; = (

 ±1977;


 ± 1978; G
" 

± 1980; J  3

±
1982; P ± 1982; 
 //  
± 1984; (

   ± 1985; 5
 ! 
± 1993), Diane
Keatonnal és Mia Farrow-val játszott leggyakrabban együtt.
1969 nagy sikerei: Arthur Hiller H J , Dennis Hopper J  
és Sidney Pollack = 




 F 9később =  - 1993:? Fleischman leforgatja a 4
 
= ßB
 /
 című filmjét2
Tarkovszkij az = /ot? Nálunk gyakran vetítenek orosz alkotásokat: Mihalkov = 
 című filmje
1965-ben, Rosztockij G




1972-ben nagy siker.
=   "  
 
lengyel mozi 1966-ban.
Megszületik Hagman
"  ßje, Robert Altman ?=?J?(?ß (a koreai háború szatírája) és a Konvoj 1978-ban.
Andrzrej Wajda >
" 

 ja (előbb: (
   ± 1958, később: = / 1977; $
  ±
1982) és Arthur Pen  
 /-e 1970-ben, Copolla 
"ja 1971-ben (folytatás 1974 és 90-ben),
Spielberg +/
ßa és Bogdanovich =   
-a 1972-ben. = /
! (1981) Pierre Richard, a



 !! ! "/ (1972) 1978-ban ország-világnak hirdeti, hogy 5


2   




.
lehet, hogy csak
 @

(1980)? Barbara Streisandnak a ( $ és a 5 I után, most a  


, s az 
 
című filmekben van sikere. liza Minelli is arat Bob Fosse (később 
  ±
1979) 
/
jában 1972-ben. Vásznon a E   J"  és a 
 ( +  J)2 táncol John
Travolta
J/
  -ban (majd a +ban 1977-ben). Volker Schlöndorf = / / című filmje az új
német film remeke, Zanussi  ja a lengyelé. 1974-ben a I
 ß
"" Terry Rilliam filmje (B
   ±
1979; B
 - 1984; = 

  
± 1991; 1%
 ± 1995:2Ruillermin   -ja 1976-ban került
bemutatásra Jeff Bridges-el és Jessica lange-gal. Vászonra kerül 1972-ben Tarkovszkij J
 (majd 75-ben a
>@
2 79-ben a J

), 1973-ban Ferreri 
 
/, 1974-ben Werner Herzog 
"
 (
 című filmje.
Fellép Fassbinder 9P

 - 1972;

B
 

± 1978; B =3
"
 ± 1980;
4

4  


± 1982). Copolla
/   címmel 1973-ban készít filmet 9majd az
="

"  1979-ben:. Philippe Noiret a 5!

"  
@ című Monicelli filmben játszik 1975-ben.
A háborús filmek kitűnőségei Sydney lumet = / ± 1964, és Robert Aldrich = "
 
  ± 1967, majd az
angol filmművészet színész-rendezője Richard Attenborough =  .  
 címűt készíti el 1976-ban (később
I
 ± 1982; >

 ± 1985; G
" ± 1992; M
 ± 1993; 

± 1994).
Robert De Niro (Martin Scorsese >
3! ± 1975, a $@  /

± 1979 és a    !

című filmjeiben;
Michael Cinimo = 


 ± 1978; Roland Joffé =  ± 1986; Penny Marshall C/
± 1990, Ron
Howard H 

±1991; majd rendezői filmje a Bronxi mese ± 1994) és Michael Douglas ( 
± 1978; =


 
és a    84 és 85-ben; = 

 ± 1985; =  
/.
± 1989; N ±
1993; P


 ± 1994) a sokat foglalkoztatott színész.
David lynch
! / (később $, ± 1983; 
/ ± 1985, 4
 ± 1990; >) +

 sorozat),
Rafaelson = "  
    és Szabó István " ja nyitja a nyolcvanas éveket? Harrison Ford =
 ! t fosztogatja, Richard Chamberlein J ként érkezik. Indul a (/ Sophie Marcau-val és
Claude Brasseurrel, nagy siker a >,

és a >,




/
 Donald Sutherlanddal 9 ?=?J?(? és a 
 ± 1970; M 
/
± 1980), a B 


Shiley Mclaine-nel és Jeff Daniels-szel, = !




  Karel Reisz és Jeremy Irons-szal, Costa-Ravras
 , 
 
című filmje, és John Boorman

3
/-ja. Jelentős Jack Nicholson (J





!
 ± 1975; a  !
 ± 1976; 
  ±
1980; = "  
    ± 1981; +
/@  ± 1985;
 /@ / @  ± 1992; 5


 ± 1994),
Charles Bronson a western hős és a B. tól éhes családapa és Robin Williams (
 .
 ,/ 1978±82; E
  2 4 
 ± 1987; (
 


± 1989; C/
± 1990; = (

  
± 1991;
E 

± 1992; ? $/! ± 1993) munkássága is.
A romantikus tragédiák nagymestere Franco Zeffirelli (   E.
± 1968; 
"!2 ( ± 1973; =
  E ± 1977; (
 ± 1990;

"
 ± 1994)
1982-ben
?>? őrület Spielbergtől (a J

 
 

± 1974; 

E filmek ± 1984 és 88), Nick
Nolti a T6 /
2 Rene Hackman a >,
ban című filmben alakít. Adrian lyne (7  !  ± 1986; 4  
 ± 1987; >  

± 1993) 1982-ben a 5

-t2 Ridley Scott már (= 





± 1979 után s a 5
   - 1767O 1T7%- = "

    
- 1992 előtt.) a J
 !
t készíti el,
míg ausztrál rendező Peter Weir a 4  t (=
 
. ± 1985; (
 


± 1989; P

 
± 1990)? A lengyel Machulski 1983-ban a J3 t készíti el, 1986-ban megérkezik a ( 


Christopher lamberttel és Sean Conneryvel.
A fiatalok ropják a 1987-es $  
 nyomán, és 1990-ben elindul a H
/

-láz. Elkészül a J

1984-ben, és dolgozik Robert Zemeckis (J

 
± 1983; 4

/ ± 1985;   .??? ± 1988;
5 I" ± 1994) is. Scola maradandót alkot 1984-ben = / című filmmel, ebben az évben Alan Parker (5

± 1980; = !
 ± 1982) a

ßval.
Robert Redford (=  ± 1972; = 
 /
 ± 1973; =
,  
"
± 1975; = 
/ ± 1976;
B/

 ± 1980; > =!
  ± 1985; >
 
± 1986; = 
 ± 1996; rendezőként =
! 
  ± 1992) és Meryl Streep főszereplésével Sydney Pollack 1984-ben készítette filmjét a > =!
 
címmel? Tom Cruise (G

 ± 1988;
/ ± 1988; J@  . Tß ± 1989; =  ± 1993;) >" Ija
1986-ban a siker. 1988-ban Scorsese újabb botránya     
 . 1992-ben elkészül a B



és Az
 
 /
is John Malkovich kitűnő játékával, aki Michelle Pfeiffer oldalán 1988-ban a kosztümös
4 
című Stephen Frears filmben is nagyot játszott.
Oliver Stone (C! 3" ± 1978; = 
  ± 1985; = 


 ± 1986; J

 ± 1986; >"
± 1987;
> $ és a E5 ± 1991; J@  

± 1994) és luc Besson filmjei 9= 


 ± 1988; 

± 1990;
H
"! ± 1994) az akciódúsabb, Wim Wenders (= 

 / , ± 1972; =


 /
 ± 1976; 4


! ± 1980; =  

± 1982; +2 >3
 ± 1984; >
ßI
± 1985; B !
  ± 1987; > 
 
 ± 1993), Peter Rreenaway (= 
  ± 1982; = 

2

2
!  
  ±
1987; +"
 ± 1991; = 
 
± 1993), Jim Jarmusch (5

"

 ± 1984; > 
. 
± 1986), Derek Jarmen (G


 ± 1986), Krzysztof Kieslowski (!
 ± 1985; = 
 trilológia 1993±94) a művészibb megformálás nagyjai. Akira Kuroszava a  /
/ ± 1985 és az M
±
1990 című filmjeit készíti.
A kilencvenes éveket Kevin Costner (J
 és a ( 
"

± 1985; / ( és a 
 ± 1990; E?5?? ±
1991, >//    ± 1992, #
) ± 1995;      ± 1996) 5





  filmjével lehet
kezdeni. Alkot a színész rendező Cassavettes () 

 ± 1959; =
± 1968; 5
± 1970;
 



  ± 1975; + ± 1977), a független Hal Hartley ((   
 ±1989; J   ± 1990;

, /
± 1992; 5 ± 1995) és a horvát Emir Kusturica (=  
 ± 1989; =
 
±
1993; L  ± 1995) is. Sikeres női szereplők Susan Saradon, Jodie Foster, Whoopi Roldberg, Sandra
Bullock, Emma Thompson, Drew Barrymore.
A férfiak közül Brad Pitt, Antonio Banderas, Nicolas Cage, Keanu Reeves, Samuel l. Jackson.
Fontos filmek még: Neil Jordan G I
je, Regies Wagnier 
ja, Maurice Pialat 4
 I ja, Mike
leigh  @je, Percy Adlon B

 
!ja; Riuseppe Tornatore +
!
 
(ne maradjon el a G

+

ja sem 1989-ből), Johanathan Demme +
"ja (Tom Hanks szereplésével), Tarantino
+
 e, James Campion P 

je Holly Hunter és Harvey Keitellel, Edward Zwick J


/
2 Frank Darabont =  
/
 és Joel Schumacher N című filmje. A családi limonádé
műfajában a 5   és >" J hangulatát idézve a G"
 "  leslie Nielsennel, Jim Carrey és
Ace Ventura bohóckodásai, A 5  
 élő szereplőkkel áll a nézettségi listán?
Kassovitz ± = , et készíti el 1995-ben; Clint Eastwood rendezi és játssza =  
t 1996-ban. Ebben az
évben a kábítószeres világot a Danny Boyle >
"  filmjében mutatja be, divat lesz a finn Kaurismaki
(H   )/ =

± 1989). A földöntúli invázió legújabb filmje a 5@   
"
, a kilenc
Oscart érő Anthony Minghella =  /  je, Richard loncrain ? 
-ja és = 

Sean Conerryvel még
mindig a 96-os év termése.

Magyarországon Koltay Rábor az  

t örökíti 1985-ben, majd jó tíz évre rá bukik a Franco Nero játszotta
(! 
sal. 1988-ban Enyed Ildikó =  KK? 
 filmje, 1992-ben Szomjas Ryörgy !je 9előtte
,     ± 1983), Bereményi >ja a siker. Ebben az évben forgatja Szabó Ildikó a
I

 
at. Elkészül Tarr Béla J 
 ja, Jeles András J
!je 1993-ban. Koltai Róbert a színész-
rendezők egyike a J 

 et mutatja be sikerrel, Kern András a J 

 ? Szász János #
-jével
díjakat nyer 1994-ben (Kovács lajos és Haumann Péter játékával)2 Rrunwalsky L át, Rózsa János E 

!ját mutatja be. Rothár Péter 1995-ben =  , 1996-ban a (
 
2 4

című filmjeit készíti el.
1996-ban Iványi Marcell a J című kisfilmje, Fekete Ibolya B 4
és Sára Sándor 4 című filmje jelentős
még, Tímár Péter (
   

± 1985; G
"  
 ± 1991) G/
/ja sikeres vállalkozás.

Mi maradt ki? Rengeteg minden. Arra azért jó, hogy csokorban látva filmes élményeinket megidézzük, s lássuk e
százéves világbirodalmat.

A következőkben a film készítésben rejlő alkotói lehetőségekbe kóstoljunk bele! Először a képi világba, majd a hang
univerzumába.

á!c'c!
4
ß


/ ! 
"
2
   
@

""
 2  
 ?
= 

 
 




2

""

/  !

?<
A# J G , 
 ;/ +  
/ A

Vissza nem tarthatom a mozirajongó Babits Mihály 1907-ben született  !
" című versének első versszakát:
c
È= " 


  2
"
/ !


"
 2  . 








! 
 2  
    
  
 J >

2 
"

!

  ?<

A fény alkotó felhasználása teszi a filmet a hetedik művészetté.

Persze lételeme is egyben, éltető forrása, hiszen fény nélkül nincs élet, nincs látás, nincsenek érzékelhető formák,
kiterjedések, perspektívák, és az életünket oly Äszínessé" tevő hideg-meleg színek, a szem fokozott csábításának
eszközei.
A fény-árnyék művészi funkcióit Bíró Yvett három csoportba sorolja: hangulatteremtő funkció, érzelemkifejező és
értelmező szerep.
Az operatőr kamerájával a filmkép megformálása során tudatosan alkalmazhatja a fény-árnyék adta lehetőségeket. A
film nyersanyagának érzékenysége, a filmes stáb munkájának gazdaságos működése miatt a szükséges
fényviszonyokat leggyakrabban mesterségesen, világítással hozzák létre.
A filmnek és a videónak eltérőek a megvilágítási igényei, az elektronikus videokép alacsony fényigényének
minőségi hiányosságai vannak (szakszlenggel zsizsikél, nyüzsög, hangyásodik, moarés, mákos ± és még mondja
valaki, hogy nincs terminológia!), a film a fényérték különbségeket érzékenyebben rögzíti, jobb az Äátfogása".
A videokép komponálásakor fontos tudni, hogy a legtöbb kamera a képmező fényviszonyait átlagolja, így az gyakran
beég vagy behúz, azaz elsötétedik.
A manuális blendeállítás korrekciót jelent, megoldást nem.
A kamera színhűségét a fehéregyensúly (white ballance) beállítása teszi lehetővé, amelyet a fényviszonyok
változásával újra el kell végezni. Kerülni kell a kevert fényt, mert a felvétel színtónusa vagy pirosas rozsdaszínű,
vagy kék lesz, erősen rontva a kép tartalmának befogadási esélyeit.

È= ! ± írja E. lindgren ±  




 




  
 2   

   2  

 ?<

A fénnyel hangulatot, atmoszférát teremthetünk, ami a filmes illúziókeltés legfontosabb hitelesítő eleme. A tárgyak
képe aszerint változik, hogy mi a fényforrás, mekkora a fényerő, milyen a fény karaktere és milyen az iránya
(például a képen látható ellenfény sziluett hatást ad).
Az erős kontrasztok, erőteljes fényhatások alkalmazása legtöbbször a drámaiságot emeli ki, a tárgyak, személyek
fenyegetővé, plasztikussá válnak (Eizenstein ± Rettegett Iván); a sötétben tartás nyomasztó magányt, misztikumot
sugall. A lágy fények poétikus, impresszionista használata nyugalmat, harmóniára való törekvést jelent. Reflektáló
felületek (fal, víz, anyagok, kifeszített háztartási alufólia) megvilágításával szórt, ún. indirekt fénnyel igen szép
hatásokat érhetünk el, mint ahogy akár a lámpa, akár az objektív elé helyezett szűrőkkel (üveggyapot, tüllök, gyári
szűrők, fóliák, vagy akár a mikuláspapír).
A fény kiemelő voltának, illetve a fénytelenség takarásának dramaturgiai szerepe lehet. Ma már a színhiány is
egyfajta stilizáció, ha a szín láthatóan funkciót kap, akkor az nem más, mint színdramaturgia.
A !! okozta árnyékok, félárnyékok eltüntetésére  !
 alkalmaznak. A fényeffektek (neonreklámok,
vibráló fényjátékok, fénystroboszkóp) hangulatteremtő eszközök.
A kép kivilágosítása és elsötétedése (fade) elkezdő ± befejező, elválasztó funkciója van, az idő múlását érzékelteti,
filmnyelvi séma.
A fejezet elsötétítése, prózai képeinek gondolatbeli lekeverése gyanánt:

 
!  

 /


  
2

! 
 
!
2   
!???
c
c
—c
c%ccc&/c
c
A 20-as évek végétől a némafilm gazdag, kifejező képi világát oldotta a hangosfilm megjelenése.

È= /    ,

 /

?<
AB
 B
A

È=

F ± jelentette ki Chaplin ± 
 N

2   D
 

  // ,  2

"
  ?   
 , "  ?<

Pedig valójában a hangosfilm tud dramaturgiai értéket adni a csendnek. A kép és a hang közötti viszony (Bíró Yvett
függőleges montázsnak hívja ) azonban hamar főszerepet kapott, így a hang formanyelvi eszközzé vált, beépült, és
gazdagította a film kelléktárát.

È= 2  
  /!

  2   2  
  

  ???  

 
 

// 


// 
< ± írja Tarkovszkij.
Az akusztikus környezet ábrázolásának mikéntje a témája lohr Ferenc = 
  ! tanulmánykötetének. A
szakirodalom súlyától szédülve el kell ismerni, hogy a videostúdiók mostohagyereke a hang.
Pedig a hang gyakran átveszi a képek váltakozásának, vágás által adott belső ritmusának főszerepét; ± a beszédre,
zenére vágás, a jelenet csendre való kitartása alkalmazott funkció ± ; de többnyire a hang azt az illusztrációt jelenti a
video gyakorlatában, amit a kép végez az írott sajtóban.
Az elektronikus gumizene, a jogdíj lejárt klasszikusok, a képben gondolkodó videósok ki nem mondott gondolata
szerint, nem üthetik meg a képkompozícióikat, valójában a hangcsík vagy hangsáv értő felhasználásához nem
értenek, legtöbbször nincs adekvát felszerelésük, idejük, státuszuk, és nincs a körülményekhez képest jobb megoldást
kierőszakoló megrendelői igény.
Az alkalmazók gyakran belefutnak hatásvadász slágerek s a kialakult filmzenei közhelyek használatába (templom ±
Bach, természet ± Vivaldi, humor és burleszk ± ragtime, víz alatti felvételek ± Jean Michell Jarre, monumentalitás ±
Beethoven vagy Vangelis, neutrális modern ± Mike Oldfield, lázadó ± Pink Floyd és Doors).

Balázs Béla 1930-ban közzétett = ! / című könyve már lelkendezik a hang új dimenziónyitásáról. A
zene, az emberi hang (monológ, dialóg, kommentár) és a zörej a képsorokat támogatja vagy ellenpontozza, összeköti
vagy elválasztja, lágyabbá vagy keményebbé teszi, elandalít, meghökkent, heroizál, szorongással tölt el.

A vágás során a hang, a kép tartalmához viszonyítva lehet szinkronban és aszinkronban is.

È= 

"  ,  !   !2
  
.

 
2
 
 .





  /    ? =    .  




  @ @
?<
AB 
JA

A hang lehet több rétegben is jelen, önálló Äszimfóniát" alkotva.

Érdekes jelenség a hang intimitása; a képi környezetből számunkra kiemel hangokat (a hang premier plánja lehet
például ideges kézdobolás, szívhangok, ajtócsikorgás), miközben a titokba való beavatottság érzetét kelti.
A hang tehát È"
 

// 
!
" 2

"  " 
 ,//< ± írja Rudolf Arnheim ±, ily módon
az élményt teljesebbé, megélhetőbbé.
Hangtárakat sablonoktól szabadulva tehát újra kell hallgatni, mikrofonokat csőre tölteni, és ahogy az előrelátó alkotó
teszi, gyűjtögetni a Äjó lesz még" zenéket, zajokat, hangokat.

—c* c 
%c
c
È= /

  
 .
2   
@ß
 .
!
!

  @ 


/
   "    
 
 


 ! . 
?<
AJ  5Ac
c
Az * kultúrájának jó összefoglalása, ahogy Conant, a barbárt oktatja apja: ÄJ
/  / 
!2
 //2  
/
? G




/
 /
D< È= /



 



?< - így a Kung
Fu, avagy
  
.@ 
című filmjében. A G  G/
elején egy hang sorolja az ijesztő adatokat:
È=
/
   "
  
  / 2 

 "
   !  
/2
 "
   

 /,
2   "
   /2 
"

   

 
@?<
(Az állami erőszak adatai hasonlóan ijesztőek, így az 1983-ban becslések szerint az USA naponta kétmilliárd dollárt
költött katonai célokra!)
È= 


   < ± mondja Martin Scorsese, az M




rendezője, s valóban olyan ez, mint
egy +
 ben. A G

 (1920) bemutatójára készített programfüzet megállapítja, hogy È
/.

!



/

@ 2  " / .   /.
 

  2   @

/
???   @2 
 
 / 
/,
?<

Ez a kérdés különösen megosztja a közvéleményt, így egy pillanatra megállunk.

Aronson = 
  című munkájában külön fejezetet szentel az emberi agressziónak, s ezt személyes példájával
vezeti fel, miszerint a televízióban a délkelet-ázsiai híreket nézte: È= ,  /
 2  



"@ "

"
// /

  ß  !

2

  
2  
"
 
 

   
? H // !



/
    2

  - 2 "
"
2 


"
F - (
- 
  


 - .  2 

  2

"
    2 

@
/2  
 
2   .  
 /?
 

2
    //

 ?
 "
//  @
!


 
2 
 
2  

!



???<
Arról, hogy az ember eredendően agresszív lény-e, megoszlanak a vélemények. Rousseau >

 /
azt mondja, hogy csak a korlátokat állító társadalom kényszeríti ki belőle az agressziót és az aljasságot. Freud és
mások azt a nézetet vallják, hogy az ember természetes állapotában vadállat, és csak a társadalom adta rend és
törvény tudja lefékezni, vagy szublimálni eredendő agresszív ösztöneit. Freud tovább megy, s azt mondja, hogy az
agresszív impulzusoknak valamiképpen felszínre kell törniük, különben elfojtásuk belső robbanáshoz, betegséghez,
torzuláshoz vezethetnek. Konrad lorenz azzal érvvel, hogy az È
   "  

  

 !
 !
 /
<, tehát evolúciós jelentősége van (hierarchia, párosodás stb.). leonard Berkowitz
szintézist alkotott, így meghatározása nyomán az embernél È

 
 @  







/  



!@ <.
Egy másik leegyszerűsített felosztás szerint kétféle embertípus van, a bankrabló és a pénztáros.
Az agresszió formáinak elkülönítése nehéz feladat, a fogalomkör igen szélesen értelmezett. Aronson vélekedése
szerint a nyugati világ emberének ± különösképpen az amerikaiaknak ± gondolkodásába belesulykolták, hogy a siker
egyenlő a győzelemmel. È

 .




 @ / ?<
A profi rögbiedző, Vince lombardi szavaival:
È=  
 ! 
//2 



! ?<
Hogy az agresszió megítélést tovább nehezítsem: Bettelheim és Aronson közös ösvényén, Seymour Feshbach
kísérleteire támaszkodva állítható, hogy az agresszió kiélésének formája a fantázia.
(A körpálya befutva, lehet a fantázia fejezethez lapozni!)

A televíziós programokat vizsgálva, azt találták, hogy minden tíz program közül nyolcban az erőszak dominál,
műsoróránként nyolc erőszakos epizód jelenik meg. A legtöbb erőszakot a rajzfilmek sugározzák. Az USA
Mentálhigénés Intézetének jelentésében megállapította:
È=





//    

2  
 /
 / 


 


  
???<, s érzéketlenné (imunissá) teszi a nézőit a valóságban tapasztalható agresszív cselekedetekkel szemben (a
hírek meccseredményként számolnak be a terrortámadásokról, a repülőszerencsétlenségekről).
A nem kívánatos műsoroktól való védekezés egyik lehetséges formája a V-chip (violent ± erőszak). Az amerikai új
távközlési törvény értelmében a gyártók minden új tévékészülékbe kötelezően beépítenek egy chipet, amely érzékeli
az adásban közvetített jelet, s a képernyő elsötétül, ha ± a szülő által ± letiltott műsort választja az otthon maradt
gyermek. A strasbourgi Európa Parlament nagy többséggel szavazta ajánlását tagországai számára, hogy a chip
bekerüljön minden eladott tévékészülékbe.
A magyar médiatörvény kizárólag a magyarországi rádió- és televíziós műsorszolgáltatásra és terjesztésre terjed ki.
Számos általános tiltást fogalmaz meg. A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak
öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23 és 05 óra
között lehet bemutatni. A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele minden
esetben tilos.

Az izgalom fokozásának igénye a 70-es évek elején teremtett meg (újabb) filmműfajokat (nem feltétlen az ősképet,
az abszolút elsőt keresve).
Fleisher = /  ! 
t mutatja be 1968-ban. A nagyvárosi cowboytörténetek Clint Eastwood +
 (

című filmjével 1971-ben, a B.  típusú történetek Charles Bronsonnal 1974-ben kezdődnek. A bunyós filmek
1976-ban Stallone 
 sorozatának első darabjával indulnak be igazán. A kung-fu harcos Bruce lee 1971±73
között dolgozik. A road movie csillaga, Dennis Hopper J  
című filmje 1969-ben, majd Spielberg
mester +/
a 1972-ben kerül vászonra. A katasztrófafilmeket Reorge Seaton =" sorozata nyitotta meg 1969-
ben a levegőben, 1972-ben a +


 !
és 1974-ben a G"
a vízen, a +
  1974-ben a
nagyvárosban. A tudományos-fantasztikus filmek 1968-ban a Schaffner

/ 
és Kubrick %881
U@
című filmjével indulnak, majd 1977-ben Spielberg (


".


és Reorge lucas
G

/.
triológiával népszerűsödik tovább, Mel Ribson 1978-ban a

3 sorozattal lesz ismert,
1982-ben Stallone a 
/ sorozatot kezdi, s indul a 

 is. Richard Donner a (
 !  sorozatot
kezdi 1986-ban, Van Damme a 4  
okkal 1988-ban kickbox filmeket kezd, ebben az évben Bruce Willis $
(
 sorozatot.
Az izgaloméhség azóta is ébren tartja a filmkészítőket s így a nézőket is. Az akciófilmek néhány remekét kiemelve:
luc Besson H
"! és a 

című; ÄSly" azaz Sylvester Stallone = /. / / és a G  G/
; Sean
Connery I
 
" és a J

című; Bruce Willies az L  
 és David Fincher =  
című filmek igen
jól elkészített mestermunkák.

Oliver Stone ámokfutó road movie-ját, a J@  


(1994) nézve a jövő sem látszik habos tortának (Az
FBI adatai szerint, az elmúlt húsz évben kézre került 160 tömeggyilkos háromnegyede amerikai volt, s nap mint nap
mintegy 35 ilyen golyóérett elme cserkészi be soron következő áldozatát. Figyelem, ez a való élet!). Stone szerint az
erőszak korunk legcsábítóbb és legjövedelmezőbb szórakoztató iparága, de miközben lerántja a leplet a média
erőszakosságáról, maga is tobzódik benne.
A sorozatgyilkosok ünnepelt sztárok (Ruby Dallasban az amerikai tévéstársaságok kamerái előtt ölte meg Oswaldot,
Kennedy elnök feltételezett gyilkosát, így százmillió körüli nézője akadt), akik kegyetlenségüket rekordkísérletekkel
akarják emlékezetessé tenni. Új dolog ez? Nem, sajnos a civilizáció történetében mindig is voltak, kiemelten kezelt
gyilkosok. Kékszakállú, Báthory Erzsébet, Macbeth, Drakula és Hasfelmetsző Jack (1888), Edgar Allen Poe  
 

  

(1841).
A pitbull-lelkű nézőtársainknak a Ronosz áldozat szomja, gyilkolásának részletgazdag bemutatása élvezettel jár. A
>  È
    "< ± Arnold Schwarzenegger alakításában ± a megbízhatatlan világot
bünteti (È



" /   
D<).
Jim Morrison mondta: È=  



!

"?<
Robin Cook lélektani krimijei kitűnő dramaturgiai pontossággal kezelik, adagolják a feszültséget olvasóik, nézőik
számára.

Nem mehetünk el mellete, hisz elérkeztünk a  (vagy ahogy egy éjszaka rendre bepisilő kislány mondja, a
Ähojjoj") műfajához.
Vámpírok, zombik, kísértetek az egykori karneváli hangulatnak, az ősi hagyományoknak, a misztériumjátékoknak
örökségei, a túlvilági lét piaci vizualizálása. Minden korszakot a maga szelleme kísért. A Halált, a testet öltő Nagy
Ismeretlent végül az élők legyőzik, visszakényszerítik a más világba. A természetfölötti (-alatti) jelenségek divatját a
szellemipar tartja életben, kihasználva valós félelmeinket, (kollektíve) tudatlanságunkat.
Sorakoznak a lidércek, a Ronoszok, a Äzselatinszemű" kötőtűs mutánsok, hogy zsigereinket a feltrancsírozás rémével
ijesztgessék, hogy a velőloccsantást kultiválják az embertelenedett létben. Hentesbárddal vagy láncfűrésszel tobzódik
a tehetetlen monstrum.
A horror (véres papírzsebkendő): embergyűlölet, nyomasztó sötétség a lét és a halál mezsgyéjén, (a metáltüdő
asztmás légzése, vérkapszulák, halogénezett szárazjégben koporsófedél-flipper, rongyosra maszkolt embertorzók
stb.) a félelemre építő lélekterror. A horror, az élet kompromittálása, beteges készítői agyvelő szülötte, melynek
célja, hogy a képzelt gonosz lincselő megnyilvánulásait aprolékosan mutathassa. Emlékeztetnék a Nagykovácsiban
történt gyermeköngyilkosságra, ahol a média közvetítésével a túlvilági csábításának engedve történt a tragédia.
A műfaji határok nehezen értelmezhetőek, a szó mindkét értelmében korspecifikusak, így például az azóta
rehabilitált Hitchcock betiltott + 
(<

 /




< ± írta az Esti Hírlap) ma inkább csak izgalmas
krimi. luis Buňuel és Salvador Dali =

.

 
(1928) 20 perces művészfilmjében premier plánban látjuk
egy lány szemének borotvapengével történő szétvágását. Stephen King (G
 ± 1976; = 
  ± 1980; G ±
1983; > .
± 1990) abszurd, ezoterikus víziói érdekes, igaz, nem gyerekeknek való filmek, a B





című (1991) film Oscarjai, a műfajt is legitimálták. A horror feltámasztja a lét szelídítetlen hatalmait, s olyan
területeken tobzódik, ami túl van az empirikus és a tudományos válaszadás lehetőségein, ez vonzereje s veszélyeinek
forrása is egyben.

Király Jenő a 5 1988/7. számában arra invitál bennünket, hogy vessünk egy pillantást a türelmetlenség, a
gyűlölet, az üldözések és az álszentség világtörténetére. Javaslom, tartsunk vele:
È=  
.

 /
/
//
 .

"
 /
//2

  //




  //
2
!    

     


 


"@
 ???  
//
  

//
 2  
//  




  /

  2
"  2
 ß 

/  

 " ""
 
 @    
"  
  2
 //

!
 

!
  
/

   2 !

  
 ? 
 
  
 
  ?
=
2
!
! 
//

 
  2
 


   
/
 2 
 



 
 

  / 
  /
 

    
   


2

 

/ 


   
2 


?<

Az bizonyos és nyomasztó is, hogy a borzalmak megragadása tökélyre vitt ábrázolásban és nagy mennyiségbe kerül
elénk, mintha minden az embert támadná, hű lenyomataként apokaliptikus korunknak. Az erőszakfilm és horror a
testet kínozza, a pornó a gyönyört darabolja, a katasztrófafilmek a nagyvárost támadják, óriás majmok harapós
piranhák, vírusok és őslények támadnak minket, emberkéket, sőt a sci-fi jóvoltából a Föld nevű sárgolyónkat is.
Degenerált pankrátorok és unalmas, alamuszi gépemberek keresztezéséből készítik hőseinket, melyeknek lelke vagy
programja emlékeztet csak kitalálójára, az önmaga félelmeivel játszó emberre.ÈJ
 

 //
2
 
  @
?<
A5A

Hacsak akkor nem, amikor nem szeretnek. Freudot megcsavartam, kiforgattam. Az biztos, a világon nem sok olyan
csoda van, mint a teljes odaadás, az eggyé válás csodája, a kezés. Biegelbauer Páltól kölcsönözve <





2

 

<2 másfelől a legnagyobb ajándék, ha másik a szeretetét, önmagát adja. Reagálni kell a
nemiséget témává, céltáblává vevő, a szeretetet, a szeretkezés misztikumát silányító, prostituáló médiumokra is.
Reagálni és feldolgozni. A műholdon nyomul a tizen- huszonéves olcsó softerotikus vígjátékokat adó RTl; a svábise
dájcskamaty, azaz Jürgen Tirolban, vagy iskoláslányok bundabugyiban (Schulmädchen-report) a SAT1-en; a
hermafrodita lilo Wanders aberrált bazár-tóksója extremitásokra kihegyezve a Voxon. A késői órákban
gyomorpróbáló kínálat persze igen megnehezíti az ízléses műfajbéli filmek hozzánk való eljutását, befogadását.

A 
clázadás 9B

 2 = 

  
), kiútkeresés, feltárulkozás (civilizáció
oldaláról), őszinteség (a védtelenség vállalása), visszatérés a paradicsomi léthez. Walker írja, hogy È
 
 @   
  

// 
2  

 

 ?< Valójában a
meztelenséggel a hatalom és gazdagság öltözékben formát öltő hierarchia helyett a szépség hierarchiája lép.
A meztelenségnek más funkciója van a művészetben és az erotikában, a szexben és a pornóban. A görög és római
antik világ feltáró meztelensége például a természetben élő ember önigazolási kísérlete, a mesterkélt civilizációs
létforma ellen. A meztelenség lehet rituális magamutogatás végállása, ahol a vetkőzés az adagolt beavatásra épít, s ez
a  . A sztriptíz mint stílus önmagában érdekes, mert a leselkedés és a magamutogatás cinkosságára épül. A
mozgásban elrejtett titokba való beavatás belső dramaturgiája légkört teremt, vágyat gerjeszt. A vállalt
kiszolgáltatottságnak többségében iránya van (Kim Basinger tánca a 7  V  / Mickey Rourke-nak Joe Cocker
zenéjére ± 1985), a nő a férfi képzeletére építve játszik, az imponálás, a csábítás szimbólumrendszeréből koreografált
mozgássorokkal. A sztriptíz, valós találkozás nélküli rítustánc, hatását a zene, a megvilágítás, a női test, a ruházat
(fehérnemű) és a mozgás érzékiségéből kapja.

1905-ben a német Messter a művészi erotikájú  
 /
című filmjét mutatta be, 1904-ben
Argentínában készült a  
című őspornó. 1910-ben Asta Nielsen elindult = @ . . Marylin Monroe,
mint szőke szexbomba az 50-es évek máig tartó kultuszát alakította ki. Raquel Welch a hatvanas években
szexistennője. Anita Ekberg a Fellini-filmek erotikus sztárja, Sophia loren, Brigitte Bardot, Jeanne Moreau,
Cathérine Deneuve tipizált női szépségkarakterek. 1972-ben Bertolucci =  
 +/
 című filmjét az
államügyészség pornográfnak ítélte, s betiltatta. Az erotika tömegek felé a nagy áttörést 1974-ben bemutatott


 című film jelentette Sylvia Kristellel, aki a H
 G
   című 1981-es alkotásban szerepelt
még. Oshima 1976-ban = 

birodalmába vezet? 1981-ben, Brooke Shields a 

.ban, a paradicsomi
állapotokat idéző jeleneteket mutatott a világnak, míg +  
    című történetet ezúttal Jessica
lange és Jack Nicholson játszotta fel. =     1987-ben, = 
 
1989-ben készült. Az

  1992-ben Sharon Stone robbanása, ebben az évben született Jean-Jacques Annaud =   című filmje is (A
képen a szereplők: Jane March és Tony leung). Natassja Kinski (G   ± 1978;


/
± 1982), Bo
Derek (B/
 ± 1979), Demi Moore, Sophie Marceau, Pamela Anderson és Erika Eleniak keblei szintén
mutatósak.

Az 1989-ben indult, a világ 142 országában vetített B

)
 sorozat a malibui partiőrség modell-nyusziaira építi
sikerét. 1990-ben, az RTl-en indult a > ß5  című vetkőzös játékschow. Az énekes sztár Madonna ± a fülledt
klippjei után ± a >
.   című filmben vetkőzik.

A 4ipar (masszás monogám családapáknak; gumilányok, telefonszex, képes magazinok, videotékák szeparált
sarka, rinoszarvörlet, málnaízű óvszer, elemes turbósító egészségügyi segédeszköz stb.), üzemi konyha. A szex
technika- és teljesítménycentrikus. A random becsajozás a "/-ban kollektív élménye a papa unalmas impotens
világának szól. A tömegkiszolgálás a szükséglet profitjáért bármit megmutat. ÈH
 4

"  !


 

ß)/
  
$
  


???2 1*1 " "  .< ± írja a Cinema újság Verhoeven
J)  - 1995 filmje nyomán.
Hard verziója az arisztokratikus kiváltságból a 60-as évekre kiszabadult polgári szabadságmozgalmi termék,
melléktermék, a 
(az összefüggéséből kiragadott nemi aktusra redukált kukucska, szórakoztatóipari
stimulátor), amit azért fontos elhatárolni az erotikus kultúrától. Késztetéseink szerint (homo, bi, hetero)
válogathatunk, hogy miből-kitől sűrűsödik vérünk. Az egyik legismertebb pornósztár, Teresa Orlowski (gimnasztika
szex) filmjeire mondták, de a többire is igaz, ha egyet megnéztél, mindet láttad! A pornófilm lényege a maximált
gyönyör; a kéj, a háztartási szex brutális képi adagolása (gyorstalpaló élvezetbiztos használati szex, a È/
 


@  
   
 


!  <- lányi András), mely műfajt (-
alankodást) telivér nősztárok tartanak életben a piaci mutatók szerint (Rabriella, Angelica Bella, Anita Rinaldi). A
búgatóipar csereorgazmusai az emancipálódott szexualitás jegyében történik a Ä/ nyitott társadalmunkban".
Közben az ingerküszöb emelkedik; frusztrált, fásult, unott és érzéketlen lesz a még szűz és máris elhasznált bakfis
(Äa használat után eldobandó" világ kultúrája).
Az intimitás és a redukált női test szépségének áldozatával létrejött az actionsex fallikus uniformja. A strapanő
modoros prózai feltárulkozása, a Király Jenő által publikált Äkéjcirkusz" mutatványszáma. Visszataszító ez a fajta
lumpenerotika (példa rá Cicciolina szégyenrevüjének Ä  ß 

<, zöldség-gyümölcs fetrengései), az  @

 elfuserált orgazmusának érthetetlen kipakolása.
Mert piszkos és elhasznált.
A szexkáderek önmagukat áldozatként beállító szenvelgő körömrágásait elhinni, az öntudatuk mögött tudatot
feltételezni ± hiábavaló. Ä=  ! 
2  

" filozófia létezése, a morális özönvíz képével azonos.

Az eddig leírtak összképe szigorú helytelenítésemet mutatja.

Á dehogy!
A vallási szemérmetességet, az erkölcsi felháborodást mint dicsfénnyel övezett irigységet, vagy a fehér köpenyes
Rólyva Rizellák, nemi betegségek makró fotóival rettentő okoskodását, a Ä >



ßféle

  
"


 ! 2  /
 


!2 
 
  2 

 


 / 
 /
"@ < méginkább rühellem. Továbbra is Fábry Sanyi szavaival élve, bizony kell, lehet mit
mutatni az Ä 
/
/
 2 "
 
,2  
.2 

.





/ 2  !

.2 

/
" /

?< Az önmagunkhoz való elérés, már az első
körökben igényli vágyainkkal, érzéseinkkel való szembetalálkozást.
Na és Te, kedves olvasó, tudod-e, hogyan készül a gyerek?
± leül az asztalhoz, és megírja a leckéjét.

A Ärendes lánynak" ma a hollywoodi cenzúra adja a mértéket, meddig lehet elmenni. A rendszerváltás után
felszabadult import szutyadék után gyakran általánosítunk, s könnyen eleve tiltunk, vagy szömérmesen nem
beszélünk róla. A kamasz a titokra, a kendőzetlenségre kíváncsi, a másik nem szépségének látványát szívesen
kóstolgatná. Bíbelődése endorfin termelő nagy felkészülés, a 
"

pedig csak az iskola húgyszagú
vécéibe száműzi az érdeklődő ifjúságot. A szexuális felvilágosítások az "/  
 
, a 

/, 

ß 
-féle művek előkelő társaságban találhatók, száműzve a jobb érzésűeket a kioszk-kínálat csurrantós
látványvilágához. Ötletbörzét (itt) nem tudok felvonultatni a szemünk csukva tartása azonban minden bizonnyal a
legrosszabb döntés.

Néhány szót az erotikáról, azaz È  /  2    ?< ± ahogy Mae West mondaná. (Az alább
következő idézetek Király Jenőtől valók.)
Az   (szó szerint érzékiség) olyan szeretetfajta, ahol a résztvevők legteljesebben feltárulkoznak és elfogadják
egymást. È " 

  
 
 !
/
"<, amely pedig ismét a vágyat táplálja, ami
emocionalitássá szerveződő önreflexív módon viszi előre, ösztönzi és differenciálja a cselekvést. Az erotika művészi
készlet a vágy, annak iránya és tartalma, a közeg, a hangulat megteremtésének megidézésére az elképzeléstől a
megvalósulásig, az összenézéstől, a becéző simogatáson át a kielégülésig. Egy igényes pornó jelenet éppúgy lehet
erotikus, mint egy arc, egy mozdulat, egy divatbemutató vagy Hegyi Barbara hangja. Az erotika játék, az
érzékszervek és az agy, a felkorbácsolt vágy és a képzelet, valóságelemeket kereső és továbbépítő játéka. (Ami a
hétkönapokon a hátsófél, a szabónál ülep, a hentesnél a far, az ismeretterjesztő brosúrában a végbélnyílás, az
erotikában a popsi, a szexben a fenék, a pornóban a segg.)
Az erotika idealizál és esztétizál, optimális távolságot keresve elidőz, emberivé teszi az ösztön parancsát. È=  

   2

 !!
 /?<
Az erotika szabadság, hisz függésük a másik választásából s összeolvadásuk ered csupán (È" 
2   

 @

  
/

<:, de ez is tartja őket össze.
A simogatások felelgetéseiben, az È


 
/
< beszélik meg a világ néhány percnyi leválasztását, a
gyöngédség uralmát, az igazi odafigyelést. È=  


 2


 
 /, ?< Az
erotika a hódítás és birtoklás, a befogadás, a másik általi, másikban való önfelfedezés ünnepe.
c
c
—c //!3cc
ccc

c
c
È 
F
 2    
D<
AI
!! A
c
Hogy is kerül e téma terítékre?
A szenvedély, az odaadás feszültsége, a megszerzés öröme, az önpróbáló és feloldó játék, egyszóval a hozzáállás, az
ember viszonya az, ami lényeges. Közönségként, készítőként, alkotóként egyaránt. Érzelmeink vállalása, a szépség
és az igazság keresése olyan alapattitűd, amely az alkotói szemlélet fontos eleme, egyebek közt a dolgok ismeretével
és tiszteletével együtt. De miért is kerülnek ide ezek az evidenciák? Mert a szorongó, rosszulléti társadalom
önkifejezését nem találva a közöny látszólagos kényelmében tesped. Zsibbadunk. Érzelmeink fagyhalálával a
magánélet is funkciótlanná válik.
ÈJ
2  /.D< ± szólt a J  
felkiáltása, s most, hogy ennek a generációnak potenciazavarai
vannak, a politikai klimax áldozatává teszik az országot.
Hankiss Elemér diagnosztizálásában, pongyola társadalmunkban minden olyan, mint egy felvonulási barakkban, ahol
a keszekusza átmenetiség, hebehurgya kampányok paradigmatorlódásai jellemzők. Valakire mindig várunk.
Megváltóra, Rodotra, Valakire, aki majd helyettünk feláll, megold, elintéz. Pedig a kulturális evolúció értékteremtő
és értékmentő megbízatásai a kezünkben vannak. Nevezzük egyszerűen lehetőségnek és éljünk vele!

Az unalom és a melankólia történelmi genezisére pillantva a növekvő specializáció tömegek számára jelentette
cselekvési lehetőségeinek beszűkülését, döntési deficitet, növelve az egyén kiszolgáltatottságát.
Rondoljunk egy gyári munkás hangya-létére. A pótolhatóság érzése, az értelmes öntevékenység hiánya, a kihívás
nélküli monotonitás s a valóság feletti uralom illúziójának elvesztése tétlenséget, az pedig frusztrációt, szorongást
okoz. Nietzshe
 jában mondja: È

 2
/  ?<
A gépies, valós alternatíváktól mentes, a személyiséget nem igénylő tevékenységek fáradságot idéznek elő, s
elhasználják az egyént anélkül, hogy testi és szellemi erőit mozgásba hoznák. Keynes, a fogyasztói társadalom
prófétája 1930-ban már leírja, hogy a dolgozóknak a szabad idő addig a pillanatig ajándék, amíg kezükbe nem
kapják. Norman Mailer is a kizsákmányolás burkolt és kifinomult formájának tartja a komfortot és a tömegkultúrát.
Mára a társas- (udvari, szalon) és a közélet is formális protokollá, médiatáplálékká csökkent, méginkább bezárva az
egyén a szűk privátszférájába (Nagy Bandó András 

 
1*). Ezen tünetek összességét velleitásnak hívhatjuk.
A velleitás az erőtlen vágyak és a bágyatag akarat együttese. Rombár Csaba egyik tanulmányában írja, hogy
hozzátartozik egy jellegzetes fintor, a kényszeredettség grimasza s a torokból nehezen kipréselt tagolatlan hang. E
jellemző deskriptív kórkép patológiás társadalmunkra igaz ugyan, de most az újraosztás reményében fel kell
szívnunk magunkat.

—c
c

c'cc /c
c
È  
" 
 2
 
??? ?<
A=
 EA

Néhány szót a közegről, apolitikusan a politikáról (porhintés, mellébeszéd, szélhám és öltöny-nyakkendő), merthogy
túlpolitizáltak (mi pedig politikai menekültek) vagyunk. Médiatörvény, szerzői jogok, közszolgálatiság (az állam
bácsi adófillérekből kuporta, na jó, kuporgatta tévéadás) nap mint nap a téma. Velősen (gasztronóm konklúzió): a
televízió züllik, és vele züllünk mi is.
Az újra énekelt Internacionálé szétverte az ipart (rozsdatemető) és a mezőgazdaságot, veszélyes hulladékain
kényszervállalkozók (jégháta, kiskapu, lopkovic) társadalmát építteti a Nyugat, ahol a Pizza Hut & Dunkin Donuts a
mézeskalács, az IMF (Nemzetközi Valuta Alap) által Äátvert" államháztartási reform a korbács. Ha van egyetemes
kultúra, az a pénz kultúrája 9È??? 
  
" 2   
/
 
! ± mondja Antonioni főszereplője a

 ban). A fejlett országok a világ népesség 1/5-t kitevő lakossága a világ erőforrásainak 4/5-t birtokolja. A
világ új tagolását (számítógépértők, Pepsi generáció) a világ vállalatóriásai idézik elő. Az Európa felé hanyatlást egy
tehetségtelen urbánus, kozmopolita politikusi réteg zsoldosainak mediális szolgáltatásai támogatják. A háttérben
lévők most figyelik, mikor akaszthatnak nyakamba sajtópert, de ügyesen csak kibeszéljük majd őket. Ez a világ
szinte kibetűzhetetlen, mint villámlásban a képújság, a főszereplők nem látszanak, csak így, hogy lobex, Rrotex,
ilyen bank, olyan bank, fantomcégek, közalapítványok, volt KISZ-titkárok, zugügyvédek, privatizáló hatalom
átmentők és korunk hősei. Vannak, akik már nosztalgiáznak; a VIT-en, a házgyáron, a Trabanton és az elemes
bútoron, az Olcsó Könyvtáron és az üzemi tanácson ± persze nincs igazuk, hisz emberkísérletből volt elég, ma is
törlesztjük adósságait. A kollektív neurózisból azonban nem népjóléti utasításra lesz kiút!
Söpörjük a portánkat, tegyünk az ablakba muskátlit, beszélgessünk s fogjuk meg egymás kezét! Na ugye!
Vegyük észre, hogy mindannyian politikai menekültek vagyunk!
A felülről irányított politizálás ellenpontozása csak az lehet, ha az értelmiség felismerné a pedagógia társadalmi
szerepét, és az
!,
 altantárgyait, a 
, a   okítanák (előre menekülés).
Nem a díszes politikai tanácstermekben izzadó házipapucsok, állami prostituáltak által deklarált kultúrpolitikai
zsetonokra gondolok, sokkal inkább múltunk s mindennapjaink kultúrájára, művészetére és művészeire,
gondolkodóira, a vigyázókra, a hittel élőkre.

A személyiségfejlesztésnek, a nevelésnek az alapja az egyén, az individuum.

Az Äén" tudatosítása, annak minden sajátosságának felismerése, az önirányítás feltétele. A Äszellemi önkormányzat"
milyensége ad képet a világnak, önmagunkról. A társadalmi környezet és a genetikai determináció állandó
szorzóként szerepel, s vizsgálóasztalunkon az ember által kialakított viszonyok, kapcsolatok állnak. Abban hiszek,
hogy a velünk történtek mindig /eink közvetett vagy közvetlen következményei.
A szerepválasztás és vállalás adja az ego, illetve még inkább a személy pozícióját. Merthogy Buber megfogalmazása
szerint È
   .  
 2    
 . 

 2
 .  
 2    


/
"?<

5 . Vajon tudunk-e kezdeni vele valamit?

Szülői, nevelői, alkotói +

*, amely felügyeli az újabb generációk világról alkotott képét, értékrendszert,
mintákat, az együttélés normáit közvetíti (jelképein át), pedagógiai műszóval a társadalom részére szocializál.
A felelősség az, hogyan teszi mindezt.
A nevelőnek meg kell tartani a gyermek egyéniségét, miközben a világ kódrendszereit sulykolja, s jelzésein keresztül
az emberek közötti közlekedésre tanít. Fontos, hogy ezt ne a hagyományos katedraszemlélettel tegye, sokkal inkább
úgy, mint egy tevékenységszervező.
Tudatosítani kell, hogy a tömegkommunikáció is ± egyfajta nyelvi egységgel, a kultúra sugárzásával ± homogenizál,
amit a +unkhoz léptékel és léptékeljük mi magunk is, önkéntelenül kiszolgálva a hatalmi érdekeket s a
hatalom struktúrájának terpeszkedését.

È= 
 .

   

 / 2
 

   
 




" 
 
 

 
?< ± vélekedünk így lányi Andrással.

Kultúránkban sikerrel háziasította magát az ember. A bioszféra irreverzíbilis pusztítása, szűk látókörű
rablógazdálkodás folyik.

È



     /,/ 2 
@ 
@ 
" 
 /. !



!
 .







2
" !/
 !


/ 



  
  2 

 

! 
 
 !
/ 

  

 /
?<
A EA

Az érdeklobbyk téglává konvertálják az embert (Pink Floyd: The Wall ± 1982), hiszen orwelli módon kizsigerelték
szabadságfogalmát, holnapképét, jövőképét.
È=
 2
 /vagy a tampon és a hónaljspray/ 

" /   2
! ß 
 
"
 

!
 /.


2
 .  


" ! 2  
 2  
    


.

  ! ?<
A EA

lányi András gondolatait elfogadva a rendszer mindig a fennállót mutatja kívánatosnak, az átlagot célnak, a
középszerűt követendőnek, miközben egy szűk kiválasztott réteg uralmát tartja fenn. Megvehető értékeket fetisizál, a
lemaradókat a társadalmi elvárásrendszerre hivatkozva szankcionálja, a másként gondolkodókat ellenőrzés alatt tartja
(CIA, FBI, KRB, ÁVH), esetenként likvidálja (Ken Kesey J





??? McMurphyjén végrehajtott agyműtét).
Általános fizikai és pszichikai erőtlenséget idéz elő, hamis eszményeket misztifikál, álkommunikációt hoz létre.
Egyenlőséget hirdet, márpedig az egyenlőség fogalmának nincsen értelme másutt, csak a közös uralom kényszerének
alávetett emberek között, azaz È

  

   
 È  / <2     2 


   ? 5


@/ 
 

 

@
 2


"" 

 





/  2 





" 2 !


.
?<
AH =A

A magasztalt és elérendő célként lebegtetett piackonform személytelensége indukálja a félelmet és az erőszakot.

Következményei: a társadalmi kényszermozgások, bűnözés, érdektelenség, közöny, depresszív önmagába zártság,
öngyilkosság.

A részvétlen cinizmus mint a szellem arisztokratikus gesztusai a világ el nem fogadásáról (nevezetesen, hogy olyan,
amilyen), vagy a pusztíthatatlan élni akaró pozitivista gondolkodás önvédő mechanizmusai viszont kialakítanak,
kialakíthatnak egy megélési módot, megelőzve ezzel a rebarbarizálódást, az emberiség dicstelen végjátékát. A
+
 tehát az érdekeket átlátó, értelmező, szabad gondolkodó emberek nevelése, hogy a manipulációk ne legyenek
végrehajthatók, legyen az akár politikai, akár gazdasági manipuláció.

Kialakítani egy 

 9G
" D:, képzelettel és fantáziával rendelkező, 



   

generációt, amelyik képes felülvizsgálni a fogyasztói társadalom pazarlásait, kezelni tudja önpusztító tüneteit,
átalakítani képes szemléletét oly módon, hogy tisztelje létét, s találja, értelmezze helyét a világban, optimistábban a
Naprendszerben.
Ez lehet a morális túlélés, amelynek kovásza a 
.(Az élményképességre kedvenc példám Truffaut E 
E című film azon eleme, amikor egy diavetítés hatására messzi utazást terveznek egy, a vetített kép alapján
várhatóan izgalmas, misztikus szobormosolyért. Szóval Ätanulja meg szeretni a tonicot!")
Persze nem feltétlen más tájakra van szükség, másfajta látásra inkább.

Erről Karinthy jut eszembe: È

 


  

  
2  

 2  





 
2
  

? /   
 
/. 2  

/ 2 !  /
 2  E
"2
J/  


 ? B
 . 

2   
     


" /
 


 !2  ! @ ?<c
c
c
c
c
c
c
—c 
c
c
= 
2


"?

A képzelet tudatforma. Kézzel foghatatlan (kézzelfoghatatlan) és mérték nélküli. A hatótere és mozgástere a

pillanatokban is végtelen.
Az individuum játékos foglalatának formátlan és szervezhetetlen lényegében ég. Következtében változik a
meghatározottságra ítélt matéria, a fogalomöltöztetett realitás, és kap fényt a prioritását vesztett lélek.
Ez a    megélésének állapota, az átmentett én több dimenziós kontúrtalansága. A linearitását vesztett kép a
// vetít (pauszlágyan vagy szárnyaló dinamizmussal), megtartva értelmezhetetlenségét, misztikumát,
biztosítva ezzel őszinteségét. A  világalkotása önvédő varázslat, hiányosságai az erényei egyben.

A képzelet élménycentrikus, amely az agy tökéletlen, de fejleszthető reprodukciós képességével előhívható, a

tudattal formálható és a tehetség ecsetvezetésével alkotássá érlelhető.
Bergson szerint È

"
 

  2 


 2 !   "   2 


 
  !
  

 2 /  


    ?<

A freudi tudattalan önkereső játéktere tulajdonképpen bölcsebb, alkotásai a  felfedezésének érzetét keltik.
Az ösztönharmónia teremtéseszköze a fantázia.
Jaspers szerint a szellem szubjektuma.
A képzeletvesztés szabadságvesztés.

Kettős világunk (két agyfélteke?) átjárhatósága nem a kiválasztottak privilégiuma, bár az elmúlt időszak divatja által
mellőzött 
 genetikailag és környezetileg éppúgy determinál.
Az önmaga rezgéseit feldolgozni igyekvők önkényesen meghatározott közössége, az egyének kommunikációéhes
  ! !
jelentheti a már említett morális túlélést.


, cazonbanc+

$ —c

+
!cc
c
È=

 !


/ 
"  
2 
 
" 
    2

  

 ß



?<
A  H A

Az eredetiség (originalitás) érték.

A tanulás, az alkalmazkodás, az észlelési technikák, a szellemi képességek, az intelligencia (civilizációs kreált
kategória, egy mérhető!?! szocializációs elvárásrendszer) megfigyelésével, sajátosságainak feltérképezésével sokat
foglalkoztak már. Ebből az iskola konzerválta, hagyományőrző modellből azonban hiányzik a kreativitásra ösztönző
pedagógia. Irving A. Taylor tanulmányában írja, hogy a kreativitás a problémák megközelítési módját érinti.
Miért fontos ez nekünk? Fontos.
Például a Mozgóképkultúra tantárgy oktatásakor mintákat adunk, a filmnyelvi közlés elemeit tanítjuk. A megoldási
képletek mind-mind bejárt utak, hajdan volt heurisztikus élmények, az idő rostáján fennmaradt, többször használt
elemei. A tudományos kutatási módszer algoritmusa (credója) ma is az, hogy az összes témába vágó adatokat
összegyűjteni, rendszerezni, felállítani az ésszerű hipotézist, kiszámolni, ellenőrizni és verifikálni. A szabadon
kóborló elme ezzel szemben komolytalannak és alkalmatlannak ítéltetnek.

È= 
  


/
   " 

//  



 


2 
! 



 
/
 !
 
 / @ 


2    

!
 2

 "

@
 


 ! 
2    


  
2 



! < ± írja Irving A. Taylor.

Kultúránkban igen rossz szemmel nézik a jellegzetes módon alkotó személyiségeknél megállapítható
tulajdonságokkal bíró embereket, gyermekeket. Így az érzékenységet, a heves vérmérsékletet, a naivitást, a
nyitottságot, a részletekkel való csekély törődést, vagy éppen abban való elmerülést, a befelé fordulást.
Társadalmunk olyan egyéneknek kedvez, akik gyorsan döntenek, akik lehetőség szerint tartózkodnak attól, hogy
Ävad" képzelőerőről tegyenek bizonyságot, akik érzelmeiket nem Äöntik" környezetükre, magabiztosak,
középszerűek, de megbízható kulturáltságuk kiszámíthatóvá teszi őket.
Az alkotó ember őrzi gyermeki énjét, erőteljes motivációk vezérlik, elvont problémákkal küzd, összefüggéseket
hajkurász. Szabadságvágya mindenkor feltétele mivoltának. Az alkotó ember élménykötődésű, spontán módon és
függetlenül expresszív (kifejezés igénye) ± lowenfeld és Roodenough a gyermekek alkotó fejlődéséről mondanak
okosakat.
Kevés dolog árthat jobban a gyermek alkotó fejlődésének, mint amikor azt mondják neki, hogy a rajza nem hasonlít
semmire, vagy nem jók az arányai, vagy nem megfelelő színeket használt. A kreativitás egy megközelítési mód
tehát, mely az élet más területein alkalmazva életmóddá terebélyesedik.
Az alkotó folyamatnak fontos eleme a &&
, a gondolkodás tartós összpontosítása. lényege az objektivitás,
a teljes odaadás, ráfigyelés. Erich Fromm =   , ben írja, hogy a koncentráció È!    <?
Fontos jellegzetességének kell lennie ± s ez már új lehet! ± , hogy È
  
 
  
 
 <
teljes figyelembe kell, hogy részesüljenek. Koncentrálni annyi, mint teljességgel a jelenben élni, az itt és mostban.
Talán triviálisnak tűnnek az itt leírtak, de elnézve az önmaguk lekötésére dohányzó, rágógumizó nyugtalan, ideges,
az egyszerre több dolgot (óhatatlanul felszínes tevékenységre szoktató) végző embereket (háttér-televízió, menet
közben evés stb.) mégsem az.
A türelem azt jelenti, hogy érdeklődsz önmagad iránt.
(Popper Péter B 

 című munkája ajánlható e témában.)
c
c
—c c
c
È 
   

 

 F<
A#?B?
A

A felejtés szigorúan büntetett nebulói hiányosság. Pedig a felejtés óvja elménket. Vilém Flusser = 


című
munkájában kiiktatja a szemlélődésből a megszokást, az ismeretet s a tapasztalatokat, így nézi a sakktáblát. leírjamit
lát, s a látottak mire emlékeztetik. Konvenciók, egyezmények nélkül. A négyzetek valójában paralelogrammák
(hiszen csak egy nézőpontból, igaz, a négyzet kritérium), a bástyák andalúziai sziklapartokon álló mór tornyokra
emlékeztető faragások, a gyalogok gyámolatlan pagodafigurák, akik elveszítették a rájuk ruházott lépéseket, s
királynővé válásuk lehetőségét. Fekete és tojásfehér lakkozott bábuk lényegüket veszítve állnak előttünk, s
figyelmeztetnek arra, hogy a környezetünk utalásos jelrendszere, jelentéseket szüntette meg, alakít át, s legfőképpen
sínpályára állítva irányít. Flusser játéka segít, hogy a térben s az időben a fogalmi béklyóktól szabadulva tudjunk
mozogni. È;
   
2  , 


< ± foglalja össze Freud.
Visszatérve javaslom, hogy ez maradjon osztályozásmentes terület, s a többi tantárggyal szembeni szuverenitását a
tanulói személyiség áradásának produktumai igazolják, a kereső, felfedező elme játéka legyen, ahol az oktató
révkalauz s beszélgetéseket levezető résztvevő.

A globalitás nagy olvasztókemencéjében a kultúr-másságok elvesznek, eredeti értelmük feloldódik. Rondolkoztam

azon, hogy mi minden következtethető csupán abból a tényből, hogy Indiában fehér a gyász színe. Hogy mennyire
más, mondjuk, az indián kultúrák viszonya a halálhoz, hisz a jelenvalóságuk egyidejűségük valóságos világképpé ér
össze, más népeknél az életből való kilépés örömünnep. Vagy, hogy Óceániában nincsen történelem, a tegnap írásos
bizonyítékainak birtoklása halálos bűn. André Bazin a 
 tanulmányában a   5  laptól
kölcsönzött történettel, a Èfehér tyúk" példáját írja le. Angol misszionáriusok Dél-Afrika fekete lakosságát akarták
filmmel oktatni. A választott filmszalag levetítése után megkérték a nézőket, mondják el, mit láttak. Mindannyian azt
felelték, hogy fehér tyúkot. A misszionáriusok akik ismerték a filmet, semmilyen fehér tyúkot nem láttak. Újabb
vetítés, ugyanaz az eredmény. Vágóasztalon, képről képre átvizsgálva derült ki, hogy az egyik kép sarkában egy
pillanatra, minden szándékolt jelentés nélkül feltűnt egy fehér tyúk.
Az első mozielőadások egyikében, =
/
/
  című film láttán a nézők elragadtatva kiáltottak fel, hogy a
falevelek mozognak.
A nézők előzetes élményeikhez, ismereteikhez viszonyítják a látottakat, ezt a másságot (etnikum vagy
személyiségbéli legyen, hely vagy idő) érteni jó, tisztelni kell és megtartani. A generációs különbségekre egy metró-
graffiti hívta fel frappánsan a figyelmem: È 



2



@


!  

 <?

Hamvas Béla a lélekvándorlás fogalmának félreértéséből magyarázza, mennyire nem érthetjük (például) az őskort:
È= 

" 
  2  
   / 
@ 
2  
2 .@ 
2
!  /

.   /2

.   /
!  /
 O ! 2 2  ?  


.    

 
    

 
 

? = 
 
 / 
2 



/ 

 
"? C  " 
2  

 / C 
 
2     
"

5     /   @ 
2 


2  
  /
  / 



/
2  //


/   / /2   
  

 2   

    C

  /  ß  

2 .@  - 

 
? = 

 ß  !@  ?

.@  
 
2     2  

4
2 
/2 
  " 2 

"
2 
"
 
!


  ? = 

 
/ 


  ,

"2
 / C 
 N
/ /
 

 
2  

    /
!@ /  .@      ?<

Az európai (keresztény) kultúra nekünk arkhimédeszi pont, de el kell fogadnunk, sőt rá kell csodálkoznunk, hogy az
emberiség az őt körülvevő világ megértésére milyen logikákat, mítoszokat alkalmazott (bővebben ebben: Semlyén
István   
).
S akkor máshogy tudjuk nézni az ázsiai filmeket; érteni van esélyünk a Äcsecsen lázadók" vendettáját; a cigányok
egymáshoz, a tulajdonhoz, a jövőhöz való viszonyulásukat; az indián őslakosok fehér embert istenként fogadó
gesztusait; s nem fogunk beleszaladni olyan butaságok hangoztatásába, mint hogy Äelmaradott térségek", Äprimitív
kultúrák", s nem fogunk senkit tovább téríteni (a spanyolok megérkezése után Haiti 1 millió fős őslakossága 50
ezerre csökkent), rezervátumokba azaz gettókba zárni (az indiánok átlagéletkora ma alig 47 év, asszimilálódott,
tönkretett, megalázott népek).

È
 D =2  
   
  !/
 
2
      !
  

/?<
A !Ac
c
c
—c-
c
c
Áttételesen a lelki vigasz.
A balzsamozás az idő legyőzésének próbálkozása, a lélekbeli haláltól való megóvás, megörökítési kísérlet. Talán
kicsit erőltetett módon, de a halál legyőzése, a létezés testi látszatának mesterséges konzerválása analóg az ősi
szükséglet szerinti képek birtoklási vágyával és rögzítésével.
Bíró Yvett írja, hogy a È!    "  
 

/ 
  


<,
alanyainak.

È= !     !




   ! 



! 


   
 


@
 / 


2   !
"
/
 "

/  /< ± írja
Charles Pathé 1912-ben.

Az indiánkultúra úgy tartja, akinek arcmását, fényképét ± annak egyben lelkét is birtokolod. A XX. század vége felé
is a levéltárcáinkban ott lapulnak szeretteink fotói. Rondoljunk a gyermekei képeit egy szóra, coltszerűen előrántó
szülő harmonika-fényképtartóira vagy a munkahelyi íróasztalok üveglap mögött őrzött családfotókra.

A fotó az ipari társadalom látványgyarmatosításának eszköze. A kis kattanás, az exponálás lehetősége a

társadalomnak Ä
    @

  <? A fotó nem más, mint a pillanat Ä!

< ± ahogy
Bazin mondja, ahol a kép az ábrázolt jelenléténekc


ját adja.
Karácsony Sándor ennél általánosabban értelmezte, és azt mondta: Ä
 


2  . 
". Tehát nem
történik meg a dolog (Änem van"; úgy van, mintha). Vekerdy Tamás szemléletes példája erre a tájon átsuhanó autó
esete (a benne utazók ottlétének kérdésével), vagy a turista fotósok képvadászata (kipipálva, bizonyítékot gyártva). A
képvadászat (Rerald Durell: 4

! "" ) folyik, az emlékezésünket egy optikai rendszer támogatja meg,
mely a kiválasztott látványt fényérzékeny anyagra képezi le, alkalmassá téve a megőrzésre.
Persze az illúziókeltés, mint a valóság látszatának keltése, a legősibb gesztusok egyike (barlangrajzok, rítustánc). A
festészet kifejezetten esztétikai jellegű, a spirituális valóság kifejezésének, a világ másolásának, beszerzésének
igénye pszichikai szükséglet.
Érdekes az az elmélet, miszerint lumiere szabadította fel a festészetet a hasonlóság kötelezettsége alól. Malcraux
írja, hogy È
! 

""

",  



 ! //  ?<

A mozgókép életünk illó-élményei, amellyel balzsamozzuk hétköznapi holtfáradt tudatunkat, s amely hatása alatt egy
kicsit mindennap bele is halunk.

È  @
// 
// 

  @
2  //
   

 
2
 
// @
 @


 /.! ???


 

 //  


< ± írja Kosztolányi Dezső 1912-ben a
Nyugatban.

Az akkori húszfilléres vigasztalás húszfilléres álmok hálójába csomagol.

È=  
!


/,
@ 2 
" O


/  ,




 
 !

?
  / /   !

@

 
?<
A/ A

lassan az (előre)vetített kép s mindennapjaink valóságának képe az elválaszthatatlanságig egymáshoz idomul, és

balzsamoz minket, hol celluloidon, hol mágnesesen, hol digitálisan.
—c!c%


c

È 
" .

 // .
   


 "
"2
/ 

    ?<
AH B
/
A

A Rutenberg galaxisra való visszapillantás azért még nem csak művelődéstörténeti időutazás, hisz mindennapjaink
része, még ha jelentősége, a századok alatti hegemóniája csökkent is az elektronikus sajtó megjelenésével. È= 



< ± írja Zola, s mint ilyen, a hatalom működésének jegyeivel is leírható.

Híres művelődéstörténeti anekdota a francia Moniteur című lap tudósítás sorozata, amelynek témája Napoleon Elba
szigetéről, száműzetéséből való hazatérése:
È= ,    

/
  ?<
È=


 !


 G
" E
 "
 
 ?<
È= 


  I
"  


? G
"


 
  . /
 


? B
 
/?<
È=   

  ! 



"/ 2   I/ß/
  ?<
È= 

H/

 O  
@  
"?<
È= /  

 

   
! 2 


 

 ?<
ÈB
"
  


 " 

  

+ !?<
È
" +
/ 
?<
È=  5
/
ß/

 ?<
È  !   
"  
 
/
>
/
? + 
  
   ?<

Nézzük, mi körül is forog a világ!

A gépezetet a világon mindenhol, így nálunk is, ez a kialakított híréhség tartja életben. A privatizálás (lásd
kótyavatye) az amerikai és nyugat-európai modellek, a Äbiznisz hírcsinálás" hazai adaptációi nem hoztak lényegi,
minőségi változást, lényegében semmi újat.
Hírplacebókon élünk, egyszerre oldva és gerjesztve félelmeinket, szorongásainkat. Nézzük meg, mi is az a hír!

È= 
2
 


 

    
???   / 

 ?<
AH  !! / 
  A

Hír az, ami eltér, ami kilóg, ami nem normális, ami felborítja a rendet, esetenként a Rendet! Ez mindig is így volt.
Szilágyi Ákos egy mozgóképoktatási konferencián tartott előadásakor egy fiktív múltba irányuló időutazásra invitált,
és azt állította, hogy a mondjuk kétezer évvel ezelőtti világ hírei bizony sokkal véresebbek, brutálisabbak lettek
volna. József Attilával szavaival élt: È!

< vagy È
  
  2  
 


 
//  2

  
 
  


 //< ± írja Chesterson angol író.
A média azonban kontrollfunkciójával élve és visszaélve, önmaga által létrehozott világában, számtalan kedvezőtlen
folyamat gerjesztőjévé vált. A média ± mint legfőbb közvetítő közeg ± a civilizáció történetét írja ma már. Így e
felelősségéből adódóan sajnálatos, hogy ma hazánkban jobbára a világ kultúrmocskának adaptálása folyik (közhely,
de igaz), s a média a korai tőkefelhalmozás korának kísérőjelenségeit produkálja.
De vajon jogosan marasztaljuk-e el a médiákat? Debreczeni lászló így fogalmazott: È
 " 
G -
 

D< azaz vannak a kultúrtörténetben előzményei a híréhségnek, belső logikája felfedezhető. Az irodalom és a
történelem színezett krónikái, hősi énekei, balladái, lovagi játékai hasonló igényeket szolgáltak. A tömegtársadalom
tömegkommunikációja felerősíti, érdekei szerint a maga képére formálja nézőit.

Magyarországban a 90-es években a szellemi Marshall-terv ± valójában multinacionális cégek tőkekihelyezése È=

/


 
//2
  
?< AB H
3A ± az újságíró nem számíthatja ki társadalmunk
politikai hovatartozását, állampárti beidegződéseit, de a gazdasági struktúráját elvárások ultimátumaként leszögezi és
elvár. Üzletfilozófiája áttekinthetően egyszerű: mindent a példányszámért. /lásd és olvasd lányi András: =
 
9 :
című munkájának beszélő címe./
Az értelmiségi íróemberek sajátos kelet-európai módon politikai elkötelezettségűek lettek, és/vagy sértettségük
diktálta belterjes világot alakítottak ki, néhány száz olvasóval vegetáló lapok köré gyűltek, és igen rossz hangulatúak.
A sajtótermék vásárlója a megvásárolt kiadvány árának kifizetésével biztatja a kiadót az újbóli megjelenésre. A
lapkínálat zöme színvonaltalan pletykalap, szerelmes és romantikus füzetek, gyermekeknek kiadott
képregénymutációk. Jelentős fejlődés érezhető viszont a szakmai lapok választéka terén, amely a világgal való
lépéstartásunk feltétele.
c
c
—c c
c
c
È  


  
"
?<
AB


+ A

È= !  


2 
,   ?<
AG 
  A

Képek mindig voltak, a képkészítés igénye (mint ahogy a történet mesélésének vágya is), egyidős az emberiséggel.
Desmond Morris = , / 
című tanulmányában leírja, hogy vadászó őseink ősképeinek, a vallásos
szimbólumoknak, hasznos diagramoknak esztétikai aspektusa is megfigyelhető.
Az altamirai, lascaux-i barlangrajzok, az egyiptomi falképek, az égetett görög vázák jelenetei, a templomi freskók
biblikus eseményeinek pillanatai mind-mind a megörökítés vágyának rekvizitumai.
Érdekes a XI. századból való ÄBayeuxi faliszőnyeg", egy hatvanhárom méter hosszú hímzés, amely hetvenkét
jelenetben ábrázolja a normannok hódító hadjáratát. Ez tulajdon p egy korabeli  adó.

È=   2
 "2


2

!

2
/
2
 "     /2 
 
"

/
? =  



2

2


 
2
J

   


"
2
,2




2
2

2
  
"
2



    


/  

 
2 


"< ± írja Hamvas Béla = 
 /  

című könyvében.

È=
"




  
    

 
2 
 

2 

  "
2


"

"   
   /2
  @






 !@
2


  
2

  


"

  2

 2


 


" !
< ± írja
W. J. T. Mitchell.

Persze a jelenkori képi látás és képi nyelvi mint üzenetközvetítő mód előretörésének, reneszánszának analógiakereső
volta ingoványos talaj, nem ajánlott. Pedig e témában a hivatkozások gyakran kezdődnek ilyenféleképpen. Úgyhogy
egy rövid kitérőt megér ± érjen meg!
Az őskori látás (gondolkodás) ismertetőjelei között legfontosabb az, hogy a látás számára az érzéki világ nem jelent
határt, a testek, a tárgyak, a dolgok az emberi látás sugarait nem verték vissza, hanem beeresztették, az őskori ember
a metafizikai világ iránt érzékenyebb volt. È+
 
  


  
/


!@ ???< A
dolgok között lévő érzékfeletti azonosság, a È
< metafizikája, amiből a ma szellemtörténete kiindul, s ami
felé visszamutat, s ahonnan eltávolodik. Manapság a művészet őrzi ezen képességünk jegyeit.

Peternák Miklós által szerkesztett 

    , / találtam egy rendkívül izgalmas
tanulmányt, Vilém Flusser "
(1990) címmel, amely írás nyomvonalán építkezem.
Környezetünk (ruházatunk, plakátok, kirakatok, folyóiratok) színessé válásának oka és jelentése van, üzeneteket
sugároznak felénk. Kétdimenziós technicolor síkokba rendezi számunkra a világot.
È=

!
/

  

 

"
 


  
 2


!
  
?<
Ezeket a képeket azonban értelmeznünk kell, hiszen a világot állítják elő, de elébe is állhatnak. Az Äimagináció" mint
képértelmezési képesség és a Äkoncepció" mint szövegértelmezési képesség váltják egymást az emberiség története
során ± vélekedik Flusser.
È=

 !



 
 


   

 

"

 

 






 


 ? =  


   
2   //
" 
2
//
" 


    
< megszüntetve az írástudók (papság) hegemón helyzetét. È=    

..
 
 
 

 /?
=
"


"  /

",  /
 
?<
legalábbis az írott kultúra dominált, a képek illusztratív, s nem elsődleges üzenetközvetítőként voltak jelen az
életben. A sokszorosíthatóság tökéletesítésével, különösen a technikai reprodukciók megjelenésével újabb jelenségek
figyelhetők meg, immár a XX. században. A művészet nyer is, veszít is. Az egyszeri előfordulás, az egyedi
birtoklása helyett a tömeges előfordulás jelenik meg (pl.: a film, a televízió és végül az Internet), a tömegek
részvételével. Walter Benjamin azt írja, hogy azonban a műalkotás elveszti È
 2

 
  
 2
   2
   
    2  


  <? A technikai sokszorosíthatóság kettős
természetéről, kétélűségéről írja, hogy È



 ß,   

 
   

/2 
 ""   


 

 
 
2  

?<
És újra a képek (szimbólumok, logók) kerültek a néző elé, egyre tudatosabban használva a benne rejlő lehetőségeket.
A tömegek gyors formálásának piaci lehetőségeit kihasználva, a hatalom hatalmának fenntartása érdekében pumpálta
a proletarizálódást, s kialakította a reklámokon táplált fogyasztói társadalmat.
È   ± írja Abel Rance ±2     !  





 /  
  
2

 

  " 


! 

?< A műholdas hieroglifafüzérek a szórakozás, a látvány
csomagolóanyagába suvasztják üzeneteiket: ilyen légy, s ahhoz, hogy ilyen lehess, vedd meg ezt! A passzív
befogadók pedig áldozatává válnak a képalkotó érdekének. Így a képdominanciájú világunkra jellemző lett egyfajta
  
  , hisz a képi világ dekódolásának képessége történelmi linearitását vesztette. A képek, a
szimbólumok eredeti értelmüket, lényegüket vesztették, a többszörösen átvitt értelmek, az újabb és újabb jelentéssel
felruházódott jelek már nem is emlékeztetnek a kezdetre, így devalválódnak egy civilizációs KRESZ-táblává. È
 @
/ 

 ± fogalmazza így lányi András ±2 ! @

 2  /@
  (képet)  O
 @
 @


   2 

  2  "
   
/
  2   

 / /

2
" 
 /   @ 
 / 



 2   
"

/


2 





"

? ???
2 
/   @
  2???
""


 ,
   "

! 
?    2 


@     !


 
 ?<

A képalkotók, az információ emberei előttünk járnak (mindig is előttünk fognak), azonban a tőlük való
függőségünket csökkenthetjük, önállóságunkat (részben) visszanyerhetjük. A technikai képek
szimbólumrendszerének, nyelvezetének egyes elemeire ösztönösen ráérezhetünk ugyan, de azok működtető
finomságait, asszociációinak láncolatát a képnyelv ismeretével fejthetjük meg, illetve akkor ha a kép készítői-
készíttetői érdekek rendszerére van rálátásunk.
A szálak itt is összeérnek. Maradok hittel, hogy a vizuális környezetünk megérthető, nem utolsósorban a tévé
gigantikus amfiteátrumában estéről estére játszott programok üzenetei kibetűzhetőek, ezek alapján szelektálhatók is.
Fontosnak tartom Hajas Tibornak a E című lapban (1989/1±2.) publikált, az Art'húr című lapban (1995/5.)
újraközölt gondolatait a +áról, a kép hatalmáról:
È>

/
 
"

  



  O  
  
// 
 



 
9
 
/ : !
/ 2 !
/2 
 

/ 2  

/   ?


" 

/
2
/ 



 
"2  



  
     2   
  //? E

 H


 
 È " 
D< 
2 
/@


 È(
 
 

!
" D<? = /

    
// ! , 
2 ! "


/
 


2
  , 
   -    
//  -
! 
! 







 ?
= 
2

  ! 

 
!
" " O
@
2



 
@

  
//

! 
 
O
/

  2


! 
 
 ! 
 "
 

 O

 



/
  
/
/
 !

O
 @    

 "  ß
!


2
 !

    
O


/


 
  

 


 
  


 . /! @

?  
  !
2 

  


 


?
= !   //
  


  2
/   2    ,   
// 
 



? 

2  
!   @ 
! 2 



" 2  
 

@  ?<
Matkócsik András a Szellemkép mozgókép-elméleti folyóiratban így foglalja össze a fotogenitásról íródott cikkét:È=
!     

  


2
   !

! 
! 
  !
 

 !2

 



  2  

" 
   



@
????<

A mozgókép jelenléte presztízskérdés, a társadalmi hierarchiában státuszkialakító, rögzítő szerepe van (ballagás az
óvodától a diplomaosztóig; az elsőáldozás; a keresztelő; a születésnapi zsúron jól összekenjük a gyereket tortával, és
idomításunk legfőbb attrakcióit mutatjuk be a Äkamerás bácsinak"; esküvő illetve a Älagzi", majd végül a rokon és
koszorúleltározó temetési szertartás videofelvétele). A ceremóniák kelléke lett az 
  , akitől elvárják a
felhajtást, a kellő méretű kamerát, a Ä/ @

 /
" beidegződött jóérzést. E megfizetett szolgáltatás
nyomán a megrendelő, élete főszereplőjévé válik, hiszen a kamera és lámpák figyelme feléje irányul.
Mikszáth gavallérjai ma így varázsolják el magukat.
Szomorú azonban, hogy a kényszervállalkozói alapon készült felvételekre jellemző képi kulturálatlanság, kontár
agresszió, és az ízléstelen sémába rögzült giccsek azok, melyek mintákat teremtenek. Olcsó és olcsón teljesíthető
mintákat.
Az önmagunk túlélésének, nagyobbnak és erősebbnek való beállításának igénye persze nem új keletű, gondoljunk az
arisztokrácia által megrendelt, önmagát és hatalmát dicsőíteni hivatott alkotásokra (legyen az szobor, olajfestmény,
irodalom, zenedarab stb.), a polgárság portréira, majd Zolnay Pál Fotográfia című filmjéből megismert paraszti
gesztusokra (Zala Márk vándorfotográfus és a tapintatos retusőr képei: cipóképű fesskatona, Karády frizurás végzet
asszonya, babaarcú rózsaszín nagymama). Ez a megfelelni akarás működteti a világot.

È= 

    
 < ± sűrít Derek Jarman, hisz a média eszközein keresztül élünk, melynek nagyobb a
hitele a való életnél. A kultúrmilitarizmusból nincs polgári szolgálatos felmentés.
Ingerküszöbünk egyre magasabban: a média így 
 .

A mozgóképszállító mozi és a televízió a hétköznapi !  csatornája, eszköze, mert È??? 2 /
 2



  

 < ± üzeni nekünk Babits Mihály.

Mindenesetre tény, hogy estéről estére milliók áldoznak az új vallás szertartásainak (a magyar lakosság
háromnegyede tekinthető tv-nézőnek, tíz százaléka mozilátogatónak).
Megfigyelhető, hogy az amerikai hadsereg deszantegységei a legszebb bíbor alkonyatban szálltak partra
Szomáliában, híradó-főműsoridőben, hogy mutassanak, és jól mutassanak a képernyőn, miközben a városi gyerekek
a tehenet a Milka-reklámból ismerik, és lilának gondolják. Az első pillanattól közvetített Kennedy elleni merénylet, a
romániai forradalom, az Öböl-háború vagy éppen a Ätaxisválságnak"(1990. október 26±28. közösségi élményt
teremtő dráma) keresztelt eseménynek televíziós interpretációja, lady Di interjúja, amely Ämegrengette" a brit
monarchiát, a felejthetetlen Ämuszter±master"-ügy, vagy a lottónyertessel készített szenzációriport csak az
audiovizuális média hatalmának nyilvánvaló felületi rétegére utal, de utal rá.
Rondoljunk csak bele, hogy az általunk ismert személyiségekről kialakított képeinket, a média formálta olyanná.
A médiaszociológusok, esztéták és filozófusok évtizedek óta kutatják és értelmezik azt a folyamatot, ahogyan a
tömegkommunikációs rendszerek terjedése befolyásolja a gondolkodást, és átalakítja a társadalmi érintkezés bevett
formáit.

Jerry Mander cikke (liget 1995/1.) =  



címmel rendkívül élő, általa tapasztalt példát ír le. Egy
kis kitérőnek tűnhet, de megéri:
Az ipari társadalom embere aranyat, szenet, olajat, urániumot és más fémeket, valamint állatokat, épületfát és
megművelésre alkalmas földet, kísérletezésre megfelelő tengert keres. Ha végigtekintünk a világon a kanadai
sarkvidékektől, a maláj őserdőktől, Tibet és ladakh fennsíkjaitól, a Csendes-óceán apró szigeteitől a brazil
őserdőkig, ugyanazok a folyamatok játszódnak le (elüldözés, megvásárlás, megtérítés vagy meggyilkolás).

Kanada északi részében dene indiánok és inuit (eszkimók) törzsek élnek, és ma is létfenntartó (önellátó)
gazdálkodást folytatnak, halásznak, vadásznak, szőrmékkel kereskednek, bőrművességgel foglalkoznak.
Jerry Mander a Bennszülött Asszonyok Egyesületének meghívására utazott el, hogy részt vegyen a televízióról szóló
foglalkozásokon.
Az asszonyok aggódtak. A kanadai kormány igyekezett a bennszülött törzseket rábeszélni, hogy fogadják el az
ingyenes műholdvevőket és tévékészülékeket.
A huszonhat faluból tizenöt beleegyezett, s ott az asszonyok gyors és erőteljes változásokat észleltek. Elmondták,
hogy eleinte mennyire örültek a televíziónak, hiszen a közösségek több száz mérföldre vannak egymástól, s utak
sincsenek. Kommunikálni csak kutyaszán, rádió vagy kis repülő segítségével lehet. Később azonban azt tapasztalták,
hogy a kormány beleszól, bele akar szólni, életükbe, megpróbál munkásokat szerezni az olajtávvezeték-építéséhez,
fúráshoz, bányászathoz és igyekszik rábeszélni az embereket, hogy költözzenek a városokba.
ÈH   

"


2   
 "/


 ! 



 /
?   
/@



2 
  /
@
!


/

/!



 2

 
!


2   

  
2     

 ! / /

2

 
 



 . 
 2 

 
2  
 "
   < ± mondta a dene indiánok kommunikációs igazgatója.
Az asszonyok szerint a televízió olyan értékeket és magatartásformákat dicsőit, amelyek az északi életmódra
rendkívül károsak. Együttműködés, a javak elosztása és valamiféle spiritualizmus nélkül itt az élet alig elképzelhető.
A tévé pontosan ezekkel ellentétes értékeket mutat be. Elmondták, hogy a családok nem látogatják egymást, nem
dolgoznak együtt, a gyerekek nem törődnek a bennszülött nyelvvel (huszonkét bennszülött nyelv van), csak angolul
akarnak tanulni (az emberek 40 %-a még nem beszéli az angolt), nem érdeklődnek a hagyományos vadászmódszerek
iránt. Árucikkeket akarnak, főleg kocsikat, bár utak nincsenek. leginkább a tradicionális mesemondást tette tönkre a
tévé.
Ez volt a fő szórakozás minden este, a gyerekek az idősek köré (az öreg mint múltra nyíló ablak) gyűltek, és ősi
történeteket hallgattak elődeikről, az állatokról, és arról miként boldoguljanak földjeiken.
Ezek a történetek valójában rendszereket tanítottak, büszkeséget, szeretetet és tiszteletet, s ezt generációkról
generációkra adták tovább. A mesemondás abbamaradt, az asszonyok úgy vélik, hogy ez kultúrájuk halálát jelenti.
Ami a dene indiánoknál történt, már régen lejátszódott az Egyesült Államokban, és más techno-civilizált
társadalmakban. A televízió ezeket az észak-kanadai indiánokat ± mint ez velünk, szüleinkkel, nagyszüleinkkel
történt ± kompatibilissé teszi a minket körülvevő (szintetikus) valóság többi felgyorsult részével.

A műholdas kulturális klónozás nem kíméli az eddig nehezen megközelíthető őserdőkben, kietlen vidékeken élő
indiánokat, a szabadság szimbólumait. Csingacsguk ma westernfilmeken izgul, bingózik, és asszonyának kiadja,
hogy az új szőttesbe hímezze bele a Donald kacsát.

Silvio Berlusconi hatalomra kerülése kapcsán összefoglalásképpen írja Paul Virilio, hogy È
  !

 2
  
 2
 
 2
  2
 


2

 2

/


 

2
,  

,  2


  
/!
  
 .   



"   2 

 



   ?<

È= 





 


 

 
 2  








 < ± írja MarshallMcluhan.

A monitorkörnyezet lassan elengedhetetlen és lényegi emberi szükségletként viselkedik, mintegy Ävalóságként"

érvényesül.
A Älátható" már-már megkülönböztethetetlen a Ämegtörténttől", vagyis a kép részben átvette a hatalmat a valóság
felett.

Az új információbeszerzési mód új szokásrendszert alakít ki, alakított eddig is. Bizonyításképp néhány emlékeztető
momentum.
Ugye, hogy mennyire a miénk?

È(  

 
  
 

   ???


 
2
 /!




 !
"
 /   

//

 

 ?< ± Karinthy Frigyes a  !
"

!

című 1909-ben megírt, a I" 

című könyvben olvasható tanulmányából.

A  ± az Äanimated pictures", ahogy a leedsi le Prince az 1888-as szabadalmi bejelentésében használta.
Másodpercenkénti tizenhat, majd huszonnégy vetített képkocka: lumiere galaxis. Az Äéber álom", ami
világmagyarázó mítoszt teremt. És azóta Änézünk, mint (Rozi) a moziban!", nézzük a mozielőadást, a feltörekvő
polgári létforma kollektív befogadási hisztériumaként.

È= 
 "//  


 /



 
 
    


?<
AJ/ =
A
Jellemzői a vászon adta látásélmény (látásmező, színélmény, a hang tere); a spontán közösség hatása; sorbaállás
jegyért (= (
); az elsötétített terem; a büfé, popcorn, perec, mozizseb.
Az első sorokban a gyengén látók, középen a családok, az utolsó sorokban izzadó tenyerű cirmogó kamaszok.
Feliratos filmek nyelvgyakorlóknak, szinkronizált a többségnek. Filmzene.
Filmhíradó, moziplakát-kultúra, filmkritika (hogy mi legyen a néző véleménye). Szakfolyóiratok, interdiszciplinális
roham, majd provincialista öntudat, mozisznobéria, manifesztumok, majd a mozi nagykorú lesz, s hetedik
művészetként beverekszi magát a magas kultúrába.
Mozivilág ± világ mozi, jól öltözött és ünnepelt sztárokkal, producerekkel, rendezőkkel. Rendszerezési igény,
filmműfajok: burleszk, kalandfilm, krimi, akciófilm, western, történelmi film, kosztümös filmek, katasztrófafilm,
művészfilm, filmvígjáték stb.
Az Art mozihálózat <
,
" . /!


   2
 .?   !

  

  !
2
 

 .

< ± írja Réz András.
Magyarországon megjelentek a cineplex ± multiplex mozik (aréna jellegű elrendezés, íves vetítővászon, legalább hét
teremben 1500 feletti ülőhely, Dolby-Surround hangtechnika) amelyek nagy áruházak árukapcsolásával, a tömegfilm
professzionális terjesztésével (kitűnő hanghatások) falják fel a hagyományos, fapados mozikat (A tendencia már
hamarabb kezdődött, hisz 1985-ben még 3700, 1994-ben már csak 595 vetítőhely létezett. Elsősorban a rossz
műszaki állapotban lévő vidéki mozihálózat szűnt meg, s jelentős oka még az állami támogatások elvonása. 1996-os
adatok szerint harmadik éve a mozinézők száma 14 millió évente, egy év alatt 40%-al nőtt a moziszékek száma,
köszönhetően a csak piaci alapon működő multiplex moziknak, akik a közönség kétharmadát magukhoz vonzották.).
Koncsalovszkij azt jövendölte, hogy mivel az ember közösségi lény, Äcsordalény", a fénysugár által szelte zsúfolt
nézőtéren máshogy érez és reagál, szüksége van a nagy látványosságra, szüksége van a mozikra, s ezen igénye örök.
Meglátjuk.

A 
 
± a görög  és a latin  szavakból született, és távolbalátványt jelent. Mihály Dénes mérnök
jelentős közreműködése. Ismertek a Äcsaládtag", a Èházi mozi", az Äablak a nagyvilágra" köznyelvi szlogenek, vagy
Äahol a tévéd, ott az otthonod!". A tévé a Föld 70%-ának elérhető. (Az amerikaiak 99, 5%-ában van tévé, s a
lakosság 95%-a mindennap tévézik. A Szonda Ipsos 1994-es felmérése szerint Magyarországon az otthonok 96%-
ában van tévékészülék. Egy átlagos magyar felnőtt 194, egy 8±12 éves gyerek 135 percet tévézik naponta.)
Ide tartozik Alfred Hitchcock gunyoros megjegyzése: È=   

 2   



  
2
 
 

  /
?<?
Képernyőbűvölet, elektronikus gyerekpásztor. Házioltár, cserélhető istenekkel (lásd centrális helyét, funkcióit), a
státuszszimbólum doboz.
ÄA szem rágógumija", a Älegolcsóbb szórakozás".
Ha beteg vagy, beszűkül számodra a világ: nézed a tévét!, a szövődményeit megtalálod hétköznapjaidban (háttér-
televíziózás, sorozatfüggőség).
Távoktatás (iskolatévé ± Öveges professzor, Tévémagiszter).

  
 képi hitelesítéssel; az otthoni környezet kényelme (fotelbeállítás lábtámasszal, sör, mogyoró,
chips, pisilés a film előtt, ágyból tévé); surfing chanel a műholdas adások megjelenése óta (távvezérlővel), ahol a
néző maga állítja össze az aznapi műsorát (házi mozgókép kollázs, PIP /picture in picture/ szecska tévé). Kedves
történet:
± Papa, meséld el milyen volt, mikor át kellett bumliznod az egész szobán ahhoz, hogy csatornát válts!

A műholdas televíziók egy része specializálódott, például hírek adására (BBC, Sky News, CNN, NBC), sportra
(Eurosport), zenére (Music TV) régi filmekre (TNT). A tévés állomásokra jellemző a repetatív szerkezet: televíziós
órarend. Televíziós csatorna (canal, chanel): grandiózus elektronikus csatorna,

"" /  analógiára.
A 40 éves Magyar Televízióra tekintve: Speciális műfajok (az ébren tartott nézőkért): teleregény (; 
2
$
 
2 
/
2 

2 +"2 J 2 I/ ) avagy a szappanoperák, vagy szitkom (ember legyen
a talpán, aki szétválogatja), jellemzői a folytathatóság, epizódokra osztott izgalmak, a befogadható, megszerethető
hős(ök) erőpróbái. Talkshow-k (Vitray Tamás, Kepes András), sportközvetítések (több kamera, replay) speakerrel
(Pluhár István, Szepesi Ryörgy, Knézy Jenő), vetélkedők (   és a "@ "
, Vágó István és Egri János
műsorai), szerencsejátékok (pl. telefonos), politikai (+

Chrudinák Alajossal és az N ,) és
magazinműsorok (G

, E   
Dr. Erős Pállal, a körzeti stúdiók műsora), reklámok és zenés klippek.
A leggyakrabban nézett műsor az 1958-tól működő (
 (Matúz Józsefné szerkesztő): főcím szignállal (elemzésre
ajánlom), műsorvezető, aki jól/rosszul néz ki, lefogyott stb.; unalmas, hiteltelen hírklisék, hírsztereotípiák: fekete
autó, vakuvillogás, lépcsőn fel, kézfogás, mosolygás, Brezsnyev-csók (bal-jobb-bal), megállapodás (leggyakrabban
elvi, a semmiről), szertartásos aláírás. (A Veszprémi Állatkert kérte, hogy a híradó időpontját változtassák meg,
mondván náluk is akkor van az etetés!)

È= 


   
@
 /
/
 
2    


2 
  2   





 ?<
AB
 GA

Hangulat-közhelyek a Kékfény szirénás kezdőképénél: Èvedd le a hangját!", Èbezártad az ajtót?", Ètiszta Chicagó".
Ötvenperces krimik emblémái:  /


2 $
2 

(Telly Savalas)2 G/ 9+  5

:2
+ 2 G

 

2 
 , >) +

2 +"2
2 Kß


2

   

 5B 

@ /2 =  
 stb..
Nálunk népszerű volt a B, a   sorozat, s a >


" 
.
Tipikus televíziós műsorok (nem ritkán összekapcsolódva televíziós személyiségekkel): a Tévétorna 9//


 
...), a $
(Kudlik Juli tudományos híradója), 4 

9Ä  

<:2 J 



(Antal Imre), +

/
(Árkus József), =/

(Déry János ± Feledy Péter), 5
 ).
Hétfő (régebben): műsorszünet vákuumában rádiókabaré. Kedd és Péntek: sorozat. Szerda: kupaszerda. Szombat:
szombat esti filmkoktél ( "" )2  
 2 +

/
2  

  
és a Änagy" film), !


 / . A hónap filmje ("Ha jó a film, biztos áremelés lesz.")

Műsorújságban felkiáltójelek, szövegkiemelők használata, keretezések. Műsorkezdés szabályozza életünk, vacsora,

fürdés, a gyerek pizsamában nézheti az esti mesét (tévémaci játékelpakoló, fürdő, fogmosó életrendi vázlata, Ämég
egy kicsit, mami!"). Ha rossz a gyerek, tévéelvonásával szankcionálhatjuk /?/.

Kívülről elég furcsa, mégis igaz a kép:

Nápolyi sárga (esetleg sznobi szoláriumbarna) müzlinemzedék vasbeton házakban pozdorja bútoraikba tuszkol egy
kékesen villódzó készüléket, és rabszolgájává válik. Pedig (még) ez a televíziónak nevezett csoda


"
néha
(javasolt tévédiéta).
Jerry Mander megírta a   





című könyvét. A liget 1995/1. számában megjelent
tanulmányában így ír:
È(


  


  
"


5
@
 2  



 


???2



  


/ ! 

 C""
!



 
?  



   "
    /
/
 @2 
/
    
 
2  /
??? 4

 ! 
D  

@
?< (A kutatások kimutatták, hogy egyenes összefüggés van a szemmozgás és a gondolkodás között. A
szemmozgás tudatos információkeresést jelez. A tévénézés közben kevésbé mozog a szem, mint bármilyen más
tevékenységkor, beleértve az alvást is.)
A képzeletbeli jelentést folytatva:
È=


!
  
???2
  /  





"
 ?

 


 



/ 
 ???<
Ryörgy Péter a 
!
  című tanulmányában így fogalmaz:
È=  
   /   


<, vagy, hogy È=  



" !2 
/

 
   2
 / B

/ 


?< (lásd Karinthy Frigyes novellája).

Almási Miklós = !
 


  
című (Filmvilág 96/10. száma) írásában írja, hogy a néző, mint engedelmes
barom, kondicionált fogyasztója a képsalátának, fejében kialakult patternek működnek. A néző filmmodellje a
csúcspontokra van dresszírozva; nagy bunyók, autós üldözések, lángtengerek, fegyverkultusz (È=  2


!
 
2   
  

   < ± írja R. Barthes), és ez persze vizuális effektekkel tovább bolondítva,
az 5±7 percenkénti izgalom dramaturgiájával.

A recorder ± a televízióműsor rögzítése, más időpontban való megnézése (tévés folyam videós gátja), a
megállíthatóság élménye (pause), vissza és előretekerési lehetőség. Mozgóképgyűjtemény kialakítása tévéből,
üzletekben vásárolható műsoros filmekből. Többször felhasználható, olcsó nyersanyagok, három-négyórás
műsoridővel (A long play üzemmód minőségromlását vállalva, ennek duplája). Saját és környezetünk életének
archiválása, majd az alapján történő újraélése.

A videotékák elsődlegesen a passzív szórakoztatásra szerveződtek, de a nagyobb, igényesebb tékák (például az

Odeon filmkiadó jóvoltából) egyre inkább alkalmasak filmtörténeti Änassolásra" is.
lássuk az egyén számára elérhető, akár a kézitáskában elférő képfelvevő eszköz, a video (25 képkocka/sec)3c
leggyakrabban camcorder (kamera és recorder egyben) lehetőségeit: olcsó üzemeltetés, mozgékonyság,
felhasználóbarát kezelhetőség. A konzerválható élmény. A Äkameratöltőtoll", az érzékeny Küklopsz, egyéni
önkifejezési eszköz (tudományos, művészeti felhasználás, videoszemlék). A professzionális filmkamerához képest
olcsóbb, barátságosabb (a minőségi kompromisszumok árán), mert oly mértékben nem avatkozik bele a dolgok
valóságosságába, a látványt észleli, nem teremti.

Kis fényerő mellett is dolgozik; előnye az azonnali visszanézhetőség ("itt és most", és az Äilyet én is tudok!" élménye
és hangulata).
Az utóhang és a képi insert, a szerkesztett, azaz Äkomoly műsor" érzetét adják. Feliratozás, dátum és idő, digitális
effektek, részletes display, mozgáskiegyenlítő kamerafunkciók teszik kényelmessé a kamera üzemeltetését.
A kamera értőbb felhasználása, napjaink folyamata. A video őstörténetében azt tartották, hogy Ävideós az, aki nem
rontja el a kamerát!"
Igaz, hogy a tömegek tudata lassabban fogadja be a technika vívmányait, s így természetes, hogy a kamera első
felhasználói technokrata emberek voltak, akik a funkciót és az esztétikumot nem tudták maradéktalanul összhangba
hozni.
A filmesek is egzisztenciális támadást láttak a gyakorlatilag infrastruktúrát nem, vagy alig igénylő videóban.
Itt néhány szót érdemes ejteni az amatőr- vagy független filmről. (Bővebben Féjja Sándor =
!ről című
könyvében.)
È=

!



     2


   2 
   "    /

/ 
   

 !, 
< ± írta Herskó János. È=

  


"
 

 2  
/

//2  


//???2
 
    ± nyilatkozik Rrunwalsky
Ferenc. Sokan a È
 !
< közül kezdték például super 8-as filmezéssel. È=
 


2

   

   2


       


 

    " ± írja 1965/3. számában az
amatőrfilmes lap, az 1931-ben indult Pergő Képek. Az Amatőr Mozgófényképírók Egyesülete 1931-től, majd 1938-
tól Magyar Amatőrfilm Szövetség néven üzemel, fesztiválokat szervez (1971-től tájegységi szemle rendszerben),
lehetőséget biztosítva ezzel az alkotóknak az évenkénti bemutatkozásra (a győri Mediawawe 1991-től jelentős
nemzetközi ! fesztivál). A család mozi vagy divatosabban a home video a magán történelem (lásd Forgách
Péter ± +

 sorozata benne a Bartos filmek) pillanatainak lenyomata.
Természetesen nem magyar találmány az amatőrfilmezés, igaz a magyarok javaslatára jött létre e mozgalom
világszervezete az UNESCO-hoz kapcsolva, a 21 millió tagot számláló UNICA (Union Internationale du Cinema
d'Amateur). Évek óta színvonalas, emberi és művészi értekek képződnek ebben a filmes árnyékvilágban.
Talán a képzőművészek azok, akik elsőként felismerték a videóban mint új eszközben ± a médiumot (ecsetkamera,
installációk, tükrözések, tér-idő), amely saját törvényei szerint működik, ide értve rugalmasságát, gyorsaságát,
technikai specifikumait. Így születik meg a 80-as évek elején az Infermental, az első nemzetközi magazin
videokazettákon.
Jelentős érdeme van a videoművészet nagy egyéniségének, a korán meghalt Bódy Rábornak (=


3, 1975;
+

± az első magyar komputerfilm, 1976;  
 

, 1983) abban, hogy a videó önállósulhatott,
hogy művészeti ággá érett.
Megemlíteni fontos az 1959-ben alakult és ma is működő Balázs Béla Stúdiót mint keretet adó szellemi műhelyt
(Bódy Rábor, Jeles András, Erdélyi Miklós, Beke lászló, Maurer Dóra, Szirtes János, Hajas Tibor, Wahorn András,
Halász Péter, Jeney Zoltán, Vidovszky Miklós). E művészeti ág szellemi örökségét a Képzőművészeti Főiskolán a
Peternák Miklós által vezetett Intermédia Tanszék okítja, a video művészeti felhasználásával felsőoktatási szinten
még az Iparművészei Főiskola foglalkozik. Bódy így fogalmaz: È=  

  

 !
   
 
  

2
! 2
 
! ?<

Mára bizton állítható, hogy a video nemcsak mágneses képrögzítésen alapuló technika, hanem műfaj is egyben, egy
alternatív kifejezésforma (példa rá a Közgáz Vizuális Brigád, a Kőbányai Non Professional stúdió életérzés filmjei),
melynek jelentősége hasonlít az illegális stencilgép politikai közelmúltbeli jelenlétéhez.

Az amatőrfilm mássága és értéke a személyességében, őszinteségében, a helyi értékű témák megörökítésében és a

képnyelvi kísérletezésben van Példa rá Szőke András (a képen látható), Ács Miklós, Bollók Csaba, Domokos János
és Péter, valamint Kotnyek István filmjei.
S ha már politikai hasonlattal éltünk az imént, a videokamera léte lehetőséget teremtett a kisebbségi, politikailag
alternatívát kínáló csoportoknak, hogy a cenzúrával, a központi, politikailag ellenőrzött híradással szemben
működtessenek vizuális szamizdatokat
(Pesti lászló-féle Fekete Doboz).

—c c-
!c
A nép hérosz- és csodaigénye, fantasztikuméhsége birodalmakat hizlalt. A film illuzionisztikus, egyúttal
illúzióromboló világában a nézőnek úgy tűnhet, hogy a rejtett titkokba betekinthet.
Az elektronikus Világosság eljövé, és megszületik az ember, akinek életét a műsorszerkezet formálja. Érdekes
megvizsgálni a tévé centrális helyzetét a lakásokban, a második, a harmadik készüléket a gyerekszobában,
konyhában, sőt a fürdőszobában.
Ez is a kép hatalma, s egyben győzelme is az ember felett.
Igaz, hogy a művészettel való kapcsolat teljességét, kizárólagosságát jelenti a városlakók nagy része, a falusi
emberek többsége számára. Ebben rejlik persze az is, hogy központilag mondható, diktálható, mit nevezünk
művészetnek.
André Bazin és Balázs Béla is azt írja, hogy a È!


", <, amely az életmódbeli univerzalizációnk
része.
Csak részben az. A nép lelkét átformálja, meghatározza érzésvilágát, fantáziáját, magatartásmintáit, átvéve ezt a
szerepet a népmeséktől, legendáktól, mítoszoktól. (Ismertem olyan svéd főiskolás lányt, aki videón többször
visszanézve Tom Cruise-tól tanult csókolózni.) A film készítésére azonban a nép nincs, vagy kevéssé van
visszahatással, csak egy szűk elitnek van módja filmet készíteni.
A technikai fejlődés elindított ugyan egy demokratizálódási folyamatot az alkotói oldalon, de még mindig túlsúlyban
van a központi televíziók szerepe, s a mozifilmkészítők kasztja is meglehetősen zárt.

Az elmúlt években a kiválasztódást talán nem politikai, mint inkább gazdasági lobbyk diktálták, s ez a piacgazdasági
normák alapján természetes is.
A nyitottabb médiastruktúra-modell kívánatos ideának tűnik csupán, valószínű, hogy a helyi viszonylatokban sem
lesz kedvezőbb a helyzet. A kamera mint képfelvevőeszköz már hozzáférhető ugyan, de a közvetítő csatornák
politikailag, gazdaságilag szigorúan ellenőrzöttek.

A konklúzió azonban most is az, hogy ac

c -cc
+*--c /cc55$ccccc

.
Persze ma már a mozgókép is, mint minden, felgyorsult, műsoridőbe komprimált lett. A reklám mellett a belőle
kifejlődött klip (Music TV napi 24 órás adása) rendezett kép-káosz formastruktúrájával is együtt kell élnünk.
A recept könnyen leírható: látványdús képömlengés, blickfang rumli, gyermeteg kvázi történet, nyelvi lego, szín és
felszín, képszótagok ritmusra (hatásvadász rigmusra), majd happy end és vegyél meg! Merthogy ez is üzlet a
javából!

A stresszkultúra állandó készenléti, izgalmi állapotot stimulál, hétköznapi szürrealizmust, ahogy kapcsolgatva a
csatornák között mi magunk is rásegítünk a szent kaotizmusra, egymás mellé kerül az intim betét és a szomáliai
menekült, a sramli és Foxi maxi, a Forma I és a Kalahári sivatag kabócáinak nemi élete.
Amerikai vicc: Apa és kisfia karamboloznak, a gyerek kétségbeesetten fészkelődik. Papa: nyugi, most nem tudsz
másik csatornára váltani, 
  !

Ezen világban különleges szépségek is vannak, ezek megtalálása, előválogatása igen nehéz, feltételez ismereteket a
témáról, szereplőkről, készítői műhelyekről, alkotókról.
Szülői, nevelői feladat ez, hogy hangot (képet) találva a majdani  val az információözönből helyes
szemléletet magába foglaló produktumokra hívja fel a figyelmet, terítse meg kellő odafigyeléssel, és a befogadás
után indukáljon beszélgetéseket.
A kérdéseket fel kell tenni! (Arra valók!)
A gondolatcsere, a másikhoz jutás, a másik elfogadásának feltétele.
Kommunikációgyakorlati alaphelyzet, ahol az információk feldolgozásán túl, lehetőséget nyílik morális kérdések
felvetésére, továbbgondolásra (nem haszontalan!). A képek futószalagon haladnak át elméken, bolyonganak, és csak
ritkán érkeznek meg. Képmassza vesz körül bennünket. Azonban ebből a képdominanciájú élményanyagból
táplálkozik az álom, a fantázia, a képzelet, s racionalizálva ezen élményanyag tölti fel napjainkat.
A szálak összeérnek.
c
c
—c
&
c'cX%c(-cc

c
c
È   
! 

 /   /  

 
 
 
"   
2



 /

  2

   ! 
@! "
 
 
" 
  




  2

@  

 
! ! /!2  2 / 2 
2
""


 
" 
???
???= !2
 
 

2 
 

 
  " ?<
A EAc
c
A manipuláció (befolyásolás, csúsztatás) a társadalom egészét megdolgozó aktuális működéséhez való igazodás, egy
érdekvezérelt kommunikáció.
A hatalom önvédelmi kompenzációja, amit a diktatúra paranccsal, a demokrácia súgással próbál elérni. Ez utóbbinak
a hatékonysága nagyobb, mert azt hiteti el magáról, hogy tiszteli az irányítottak tömegét, értük teszi. Hazugságai a
személytelenség miatt ködösíthetők, elkenhetők.

È= 
@ ß  !


 
 
 O
 /
"

  O



 /
"



/  O 




 /
"

 ?<
A(?(? =W A

A média ezen manipulációknak is primér közvetítője.

A manipuláció alattomos, mert meghagyja alanyának azt a hitet, hogy saját maga döntött. A gondoskodás felszínes,
édeskés ízét sugallja azzal, hogy látszat-kényelmessé téve életünket, tudatunkat elérhető, megvásárolható,
elfogadható mirelit demagógiával látja el. Helyettünk gondolkodnak, megadva a passzivitás gyönyörét.
A manipuláció által közölt üzenet elsődlegesen maga a manipuláció (már aki ezt felfedezi), az, hogy a hatalom
szükségesnek tartja ezt a formát alkalmazni.
A manipuláció egy narkotizált társadalmi állapot, mely az artikulált magabiztosságról szól. Az állapot feltételeihez
hozzátartozik, hogy mindenki a megfigyelhetőség állapotában maradjon, vagy a megfigyeltség érzetével viselkedjen.
A hírszerző apparátusok, lehallgató szerkezetek, állami apparátusban létező korrupciók, időleges botrányok a
figyelem irányítottságára, a súlypontok mesterséges megteremtésére alkalmasak.

A manipuláció előválaszt, kiemel, kihasznál, megemészt és eldob.

Intimitást színlel, hogy a médiához szoktasson, a jólértesültség bizalmát nyújtja. sokat teremt (Madonna, az
anyagias lány, Ä  @
 
 
// + " < - 
 70A1), a megfigyeltet érdekessé teszi.
Divatkaméleonokat tart el, figyelmet elvonó cirkuszt produkál. Teszi ezt még csábító kirakatokkal, szirupos
filmekkel, banális konzumprodukciókkal, profi bokszmeccsel (neoprimitív módon pankrációval), társadalmi
botrányokkal, választási kampányokkal stb..
Edgar Morin francia filmszociológus a futószalagon készített filmek éltető erejét, tőkéjét, a star system rendszerét
írja le: È=  
    
? =  
 "    
 
  




???2
      !

 ?<
È=   
  
  (Morin nem gondolhat mindenkire...),

 
/

 

!
2

        
   2 

  
  


// 
  ?
=
 
     /@
2 /

   

 
!

  
  2


!
2 

 
/ 
?< (1969)
Al Capone magáról állította, hogy a sztár È
!/
"

 
<2 a È
@   <,
azaz szabályozottsága és merevsége nyomán mindig az őt éltető közösség sajátosságait viseli, kollektív akarat
eredménye, személyiségében a néma többség ideája összpontosul. È=     "

 

 
.


  
  



 < ± írja Ryörgy Péter a Filmvilág 1988/7. számában, majd így
folytatja:
È=  
 
KK? 
 
 
 

-  
 2 @ 2 / / 2  

2

  
-  


// !  .  ?<.
A filmcsillag extra gázsiért dolgozik, a forgatáskor legendává nőtt kéréseiről ismerszik meg, magánélete jól fizető
célpont. È=  
2

       

   2 
   @   ± úgy jár, mint nyuszika
a sárgarépapürével ± 2    
!< ± mondja Fred Allen.
A sztár tipizált karakter, kitalált közönségfogó recept, kellékei konzekvensen kell jelezzék őt, hogy az azonosítás ne
legyen nézői teher (Chaplin botja, kalapja; Woody Allen szemüvege; Humphrey Bogart fülcimpa megfogása és
viharkabátja; Pierre Richard cipője, mozgása; Karády Katalin cigarettája; Schwarzenegger robotléptei, izmai; Bud
Spencer pocakja...)

Itt van például O. J. Simpson non fiction szappanoperává turbózott ügye, ahol a média, különösen a helyszíni
közvetítéssel élő televízió szimpatikussá, áldozattá varázsolja az általa kikevert főhőst, mindezt az eladhatóság
kedvéért, a demokrácia nevében az igazságszolgáltatást is epizodistává téve. A média primitív ösztönök kielégítője, s
È
 "
2 



@@< ± megidézve Fábry Sanyi modoros, ámde nem minden tanulság nélküli,
kávéházi bölcseleteinek egyikét.

A legagresszívebb manipuláció a 
3ca virtuális gumicsont, amely nem kíméli a privátszféra szuverenitását,
önmaga hasznára alakítja azt.

È 

 
 2
@/  

 2   !
  
?<
AG
 / 
A

A piackutatók az általuk hiperszegmentáltnak keresztelt társadalomhoz igazodva alakítják ki a sikeres reklám- és

eladási stratégiájukat. (A reklámcégek belső hierarchiái a hadsereg modelljeit követik, használják.)
A reklám a fogyasztói csoportnak új identitást ad, a (még) kívülállók szorongását egy csapásra oldja a termék
megvásárlása.
A termék sok esetben csak ürügy a feelingre. Egy kupak, egy leáztatott címke vagy beküldött vonalkódok nyerési
lehetősége a Ämegváltást" ígéri, legalábbis szomszédpukkasztó kasztugrást. És lám egyszerű emberek, mint mi is,
átveszik a nyereményt a szemünk láttára a tévében, tehát vannak csodák. Árulják őket!

A hazugság akkor működik jól, ha elemei igazak, annál veszedelmesebb, minél több benne az igazság. Ezen furcsa
axiomatikus penge területen működik a politikai feszültséget levezetni hivatott humor (Hofi egyszemélyes
intézménye s a televízió nélküli hétfők rádiókabaréja) is.

A 
"  

kétfelé oszthatók, a valami mellett érvelő, eladni próbáló és a valami ellen, valamivel vagy
valakivel szemben hangulatot kelteni igyekvő, uszító manipulációk. (A célközönséghez idomított artikuláció
módszertani kérdés.)

A manipuláció legfontosabb eszköze a . Az elemek egymás mellé helyezése nyomán ugyanis azonnal
kapcsolat létesül, s ez az összefüggés lesz a két kép elsődleges jelentése. Alkalmazása módszerré vált ±, olyan
módszerré ahol nem fogalmazzuk meg nyíltan a kívánt összefüggést ±, ahol asszociációkon, érzelmeken keresztül
kúszik be tudatunkba a két kép egymásra hatásából keletkező üzenet. A montázs elméletét a szovjet filmművészet
kísérletezte, s ezek alapján írta le. Kulesov egy közömbös arcot ábrázoló kép mellé rakott egy ételt, asszonyt, majd
egy halottat mutató képet. A néző megváltozni vélte az arckifejezést attól függően, hogy melyik két kép került
egymás mellé. A filmtér és a filmidő leírása is maradandó, az érdektelen valóságdarabok elhagyásával, tömörítéssel
az alkotó figyelmet tud irányítani. Egy férfi és egy nő találkozását Kulesov öt különböző helyszínen vette fel, a vágás
következtében a randevú mégis folyamatos cselekvéssé állt össze (È

 !
<nak nevezte el.).
Pudovkin és Eizenstein metaforái is a montázsra épülnek: az =
egyik jelenetsorában a forradalmi képekkel
párhuzamosan jégzajlás látható, míg a J 
című filmben a sztrájkolók leverésének képei a vágóhídi mészárlás
jeleneteivel váltogatja. Fritz lang a >/ban kánkánt táncoló lányokat mutató képsor után baromfiudvarban
pipiskedő tyúkokat mutat. Vagy egy történetet kellene az olvasónak kiegészítenie: két férfi párbajozni készül,
egymás felé fordítják pisztolyaikat. A következő képen egy madárcsapat rebben...
A montázs a filmkészítés legnagyobb hatású eszköze, tanulmányok sora foglalkozik ismertetésével, fajtáinak
csoportosításával.

Nézzünk bele a " 

 
"
világába!
Andzrej Wajda = 
/
 . 
című munkájában így emlékezik:
È=
 /



  !!

2
 "@ !



 !
  H 
  


 ! 
//? =  H   ?
= 
  
 
 ! 

  
2 2   

,   2

 


//

 
 
2

" !  







?<
lenin nagy tanítómester, megállapítása ma is igaz.
Formálnak minket. A szigorúan titkos nukleáris üzemeket és laboratóriumokat tetszetős környezetű termelőparkként
állítják be, a polgári védelem főhadiszállását luxus atomóvóhelyként reklámozzák.

Az első világháborús angol háborús plakát katonaarca keményen, agilisen mutat rá nézőjére, s a következő felirat
olvasható alatta:
È= 


@
  
 D< Dürenmatt szerint pedig:
È(


 

  

 
2

  

@?< Hitler a  
"! így
kezdi: È5



  2   " 
 
  D< A goebbelsi propagandaminisztérium dolgozta
ki azt az eljárást, hogy az átlagos vetítési sebesség minimális 16 képkockájának vetítése közben 1±2 kockányi
bevágást tettek, amelyek eljutnak ugyan érzékszerveinkig, de nem tudjuk elkülöníteni az észlelésben. A nácik ezen a
módon az általuk alacsonyabb rendű fajoknak nevezett emberekről készült filmképek közé olyan kockát kevertek,
amelyek undorító férgeket, patkányokat ábrázoltak. (leni Riefenstahl dokumentumfilmjei a Harmadik Birodalom
elkötelezettségében, szolgálatában készültek. 1937-ben a párizsi világkiállításon még aranyérmet kapott.)
A kiváltott, irányított ellenszenv elérhető, a fanatizálás eszköze ezúttal is működött. Az orosz katonai oktatófilmek
használták azt a trükköt, hogy a fontos mondandónál a száj egy erős piros kontúrt kapott, éppen annyi időre csak,
hogy ne tudatosuljon.
Steven Spielberg J  
című zsidó propagandafilmje egy a kollektív bűntudatot ébren tartó, erős
érzelmeket keltő Äborzalomgiccs". A filmet állami költségvetésből több nyugat-európai állam kultúrpolitikusainak
döntése alapján egyedülálló módon ingyen kapták meg az ottani iskolák. (Nálunk ± a párhuzam nem véletlen ± Elek
Judit 




 című,
 # @  alcímű videokazettát terítették ingyenesen).

Balázs Béla írja le, hogy egy skandináv filmforgalmazó a +


 " jeleneteit más sorrendben vetítve
elérte, hogy a lázadással kezdődő filmjük végén a bűnösök elnyerték büntetésüket. Roebbels viszont betiltatta a
+

 " című Eizenstein filmet /1925/, mert a holland matrózok a lázadás hősies ábrázolásának
köszönhetően beindultak. Az ábrázolt forradalmi pátosz tehát gyökeret vert a flamand partokon.
Király Jenőtől olvashatunk a forgalmazói filmvariánsokról (közvetett érdek), amelyeket kivágásokkal, jelenetek
felcserélésével, a filmzene cserélésével hoztak létre.

Eddig a médiák közvetítői szerepéről volt szó, Vilém Flusser előadásaiban, nyilatkozataiban azonban azt vallja,
hogy a médiák alakítják is a világ eseményeit. Állítása szerint a CNN kamerája csinálta a történelmet, s robbantotta
ki az Öböl-háborút, mindvégig irányítása alatt tartotta, az egész egy hatalmas forgatókönyv szerint zajlott.
A romániai forradalmat valóban a nézőknek megrendezett, televíziós show-műsorként éltük meg.È @


  2


/
 
  2 
 
  @
D<
A> >2
G   
A

1980 júniusában Atlantában (az
!.

 és a Coca-Cola után) megalakult a CNN (Cabel News Network) 24
órás, élő egyenes adásokkal üzemelő hírtelevízió.
Az általuk alkalmazott hírsztereotípiák ma is uralják és meghatározzák a világ hírműsorainak arculatát. Referenciái a
pekingi diáklázadás, a san-franciscói földrengés, a berlini fal leomlása s a már említett Öböl-háborúnak (90 fős stáb;
távirányítású rakétára szerelt kamera stb.) az ábrázolása.
È

! 

 



 2 



! 
 ?<

4
  


2

  



 /
 F ± címmel jelentette meg Edward Behr önéletrajzát. A könyv
címében jól összefoglalja a hírcsinálók, az È
" 




< gyakorlatias munkafilozófiáját.

Nézzük a hétköznapjainkat!
Érdemes megvizsgálni, szembesülni a Kapitány házaspár által È

< montázsnak hívott, nyílt
manipulációk néhány elemével. A reklámhordozók, a feltételezett befogadó felé kívánatos dolgot társítanak
(elragadó külsejű nők, férfias férfiak, erotika, régi filmes sablon a gyerek, a majom, a kutya és a fóka, stb.) A lényeg,
hogy valamit a hozzákapcsolt pozitív asszociációk segítségével próbálunk eladni.
Mézesmadzag-szerepet tölthet be a jólét, a gazdagság világa, a biztonság, a kényelem, a pénzmegtakarítás, az
újdonság, a divat (È   < ± R.B. Schaw), a lépéstartás ígérete. (McTahaty rózsadombi sufnijába
merkantilista módon gyűjtöget, hogy elismerjék, hogy bizonyítson.)

È= /

 

 @
2
 @ /  
<
± írja egy amerikai üzletember.

Az image-teremtést, a kitalált és közvetített feelinget (érzésvilágot) kreatív (lásd 

 című lap) stábok végzik.
Működő forma, hogy a termék ritkaságértékét, exkluzivitását hangsúlyozzák, a kiválasztottság érzését sugallják,
mágikus szavakat (szakértő, diszkrét, elegáns, fantasztikus, laboratóriumban tesztelt stb.) vetnek be a marketing
szakemberek. A környezet, a háttér esztétikuma is fontos elem, legyen az színszűrővel megfejelt tenger, lágyító
szűrővel fotografált pázsit, sztárfilterrel felvett belvárosi csillogás. Az anyagba való célirányos behatolást különféle
szakmák végzik, egy újfajta civilizációs valóságot kreálva nekünk.

A manipuláció lényeges sajátossága, hogy igyekszik fenntartani azt a látszatot, hogy szabad választást ad, a döntést a
kezünkbe helyezi, s hogy ezt a mi érdekünkben teszi.

Azok, akikben tudatosult a hírkészítés mikéntje, a hírválasztás esetlegessége, érdekrendszere, s akik például
kipróbálták a filmkészítés egyszerű illúziókeltését, nehezebben szervezhetők be a tudatuk elleni támadások
alanyának, igényesebbek lesznek a szórakoztatásukat felvállaló írott sajtó, mozi, televízió meséjének, varázsának
minőségére. Igényesebbek lesznek úgyis mint közönség, mint felhasználó, mint vásárló, mint választópolgár.
Nagyszerű játék, a tudati manipuláció elleni védőoltás az ;
!

vagy Siklósi Szilveszter 

 című
filmjének elemzése, amely azt mutatja,
È??? 
 
 
  
  @ 
   
//  
/
 



2
 

!


 
2  @      ! 
 




 
!  2

!  2

 ?<
A4
E - 5
 .
2 177&? A

A manipuláció mint információszelekcióval, csomagolástechnikával való befolyásolás, tetten érhető

megnyilvánulásaiban.
A védőoltást megadhatjuk.
c
c
& c
c
<

 
/
  



2




 <
A=? E? H/ A

<=    

2   
2
 
 / ?<
AE
W >
A

Egyre nagyobb az olajfolt a világ médiatengerén. Ez még talán beszélőbb hasonlat, mint a médiacápa. A média ±
mint ahogy egy urániumtermelő ország sem ±, nem lehet semleges. Érdekek vezérlik működésüket. Nézzük őket:
levin (Time Warner), Eisner (Disney és ABC), Malone (MCI) mellett Rupert Murdoch, a jelenlegi legnagyobb
műhold-monopoly játékos, aki immár a tajvani StarTv felvásárlása után megvette a milliárdos nézettségű teljes kínai
televíziós piacot. A médiacsászár Ázsiában 300 égi csatorna üzemeltetésének tulajdonosa.
Összázsiai műsoretetésre készül ± írja Almási Miklós a 5 96/4 számában. A pekingi kormánynak csak az
volt a kérése, hogy a BBC-t vegye ki a műsorkínálatból (politikai alku - gazdasági szabadkéz, törvényerőre
emelkedett korrupció). A filmiparban övé a Twentieh Century Fox, komoly érdekeltsége van az ausztrál piacon,
szerződése van egy Dél-Amerikát lefedő szatellit programra, Európában övé a BSkyB, amely cég stratégiájában
szerepel egy a CNN-nel versenyképes hírtelevízió indítása.
Felvásárolja, és egyszerre tartja kezében a tartalmat és a terjesztést
(a közvetítő csatornát), legyen az égi vagy földi sugárzás, kábeltársaság. A megvásárolt vagy tönkretett kishalak
teteme már csak kultúrhistória. Henry Kisinger azt mondta, hogy a leghatásosabb serkentőszer a hatalom.
És lám. Murdoch filozófiája a botrány s annak profi tálalása, a szomorú azonban az, hogy a globális nézőszám őt
hitelesíti. Megvásárolta Angliában a The Sun és a The Times lapokat, elöntötte őket bulvármocsokkal, alpári, silány
történetekkel és kétmillió feletti példányszámot ért el velük, messze megelőzve a hagyományokhoz hű napilapokat.

A médiacápák egyívásúak, tisztességet ne feltételezzünk, mindenevők, mindent vesznek, ami kép, hang, hír vagy
álhír, szenzáció, hogy megalomán betegségük tüneteit felületi kezelésben részesítsék.
E jelenségkör értelmezése megérne egy újabb misét, na jó, egy újabb könyvet, amely felhívná a figyelmet e
homogenizáló tendenciára.

Almási Miklós írja, hogy a baseballsapka és a farmer Hollywood és az È  

< tömegárui (a
McDonalds, a mi Friderikusz schow-műsorunk szellemi alászállásának mesterséges csűrhangulata, a Coca-Cola,
nyelvünk amerikanizálódása) egy új közös nevező, amelyet a világ bármely pontján könnyű elfogadni a nemzeti,
kulturálisan lecsupaszított társadalom tagjainak. È= 

 
 


/



 . 


!"?< ± mondja Ryörgy Péter esztéta.

Az elmúlt években Európában gyakran tiltakoztak, ellenlépéseket szerveztek, ma inkább az iszlám országok
vezetnek be szankciókat, de igaz, titokban ott is nézik.

Megjelent az Európai Unió újabb kulturális értékeket védő rendelettervezete, amelyben a film- és tévéipar számára
komoly védővámokat akar bevezetni, az amerikai és az égi csatornák ellen a kvóták megszigorítását helyezi
kilátásba. Mivel ez csak terv, amit végig kell futatni Európa bürokráciáin, az összes kormánynak és parlamentnek el
kell fogadnia, és mivel az USA keményen tiltakozik a WTO (World Trade Organisation) szabadkereskedelmi
szabályainak megszegése ellen, az angol The Economist némi iróniával jegyzi meg, hogy majd meglátjuk, marad-e
valami a faragási folyamat végére.

Mára már Amerika kulturálisan steril képi hipnózisa megaüzletté vált a vér±szex±horror±akció±schowgeil speciális
mixtúrája által.
A szatellittelevíziózás a vizuális környezetszennyezés méreteit, nagyságrendjét változtatta, növelte többszörösére
(Sao Paulótól Dél-Afrikáig, Ausztráliától Új Zélandig).
A globális tévének milliárdos a nézettsége.
A nézők vizuális csajkarendszerben élik meg a programválasztás szabadságát, a kínálat vélt bőségét, amely a
valóságban egyszemléletű, s az eltérő kultúrákat homogenizáló.
A publikum kondicionálását, ízlés uniformizációját a médiacsászárok már piacideológia alapján teszik. Az
ízléskülönbség abban áll, hogy Stallone, Van Damme vagy Schwarzenegger izmait részesítjük-e előnyben. Csak a
last minut happy endhez ragaszkodunk.

Várkonyi Tibor a 5 című lapban a vezető francia állami tévécsatornát, a TF 1-et privatizáló Bouygues család
médicsászárságának mikéntjéről ír. Európa egyik leghíresebb és legnagyobb magántévéjének tulajdonosai ellen
rendőri nyomozás, vizsgálóbírói kihallgatás folyik korrupció, megvesztegetés, gazdasági bűntett, a képernyő
hatalmával való visszaélés vádjával.
A gazdasági összefonódások, érdekkapcsolatok példázataként érdekes belepillantani a vizsgálati anyagokba.

Eszerint a kereskedelmi csatorna riportot készített és sugárzott az elefántcsontparti elnökről, aki egyébiránt 1958-ban
De Raulle tábornok minisztere volt. A riport nem tetszett az államfőnek, új újságírót, új műsort kért és kapott.
A méltató, hízelgő műsorért cserébe Bouygues, aki egy építőipari óriáskonszern tulajdonosa is volt egyben,
megkapta Elefántcsontpart valamennyi vízépítési munkájának elvégzésére megbízó szerződést. Ugyanez történt
Rabonban, ahol Omar Bongo elnök a kedvező beállításért cserébe milliárdokért rendelt cementet.
Végül ± de ki tudja, hány ilyen van még ± II. Hasszán marokkói királlyal készült ötvenkétperces, az uralkodót a
mennyekbe emelő interjú, amelynek ellenszolgáltatása az agadiri repülőtér felépítésének megbízása volt. A nagy
üzlet tehát nem csupán a busás hirdetési bevételt hozó TF 1 csatorna birtoklása, hanem mintegy hozadékaként az
építési vállalkozás profitja is.
leo Kirch német milliárdos médiabirodalma mellett Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök médiacsászársága
érdemel figyelmet. Az 1996 első negyedévében tőzsdére vitt Mediaset tőkeemeléses részvénykibocsátása révén 1015
milliárd lírát kasszírozott. Az olasz országos nézettség 43±44%-t jelentő három televíziós csatorna ± a HVR
1996/VII.13-i számának értesülése szerint ±, a Spielberg±Katzenberg±Reffen által létesített Dream Work-kel
látatlanban kötött szerződést az amerikai filmgyártó cég első ötven filmjére. A Berlusconi féle komplexumhoz persze
hozzátartozik még egy, az olasz reklámpiac harmadát kezében tartó reklámcég (Publitalia), lemezkiadó (RTI Music)
és egy évi 7±8 ezer órányi műsort gyártó cég is (Videotime).
A televízió, a médiacsászárok kezében tehát csak eszköz egyéb üzleti vállalkozásaikhoz.

Végezetül nézzünk egy helyi médiacsászárt, aki majdnem háborút robbantott ki Törökország és Rörögország között
egy kis lakatlan sziklasziget birtoklása miatt. A konfliktus azzal kezdődött, hogy egy török magántévé riportere
megjelent a szigeten, kitépte a görög zászlót, s helyébe a törököt tűzte ki. Az akciót rögzítették, s főműsoridőben
adásba ment. A kereskedelmi tévé tulajdonosa a radikális Hürriyet című lap gazdája, fegyverkereskedő.
A hollywoodi Äkonfliktusmegoldó programon" (a colt erősebb az ászpókernél) nevelkedett és föltüzelt tévénézők
pedig harcos vérükkel csatabárdot emlegettek.

A világ ilyen. És mi van nálunk? Ugyanez. A Híradó és a Duna TV, a BBC és az Objektív más-más hírt tálal
(elemzésre szabad préda). Riporteri kérdéseken, kamerahelyzeten, vágóképek milyenségén, elszólásokon, de főleg a
háttérinformációk segítségével lehet csak igazodni. Médiacézáraink még belvillonganak, a választásoktól jelentős
módon függ létük (visszafelé is igaz).
Sértett nagy öregek, káderek méricskélik, hálásak-e még a régi/új cimborák. Tisztességtelenek, korruptak, a pre
capitaly játékosai.
Az erdei játszótéren nyuszika megkérdezi a farkast, hogy lehet médiacsászárnak lenni. A farkas báránybőr foteljébe
süpped elegáns, szimpatikus és demagóg.
A madarak azonban csiripelik, hogy kell filmjogokat lopni, lízingelni, a nyereségből kifizetni a bíróság által megítélt
büntetést, venni, használni, kihasználni, adót csalni, azaz vállalkozni. A kormány vállalkozóbarát, a barát meg
kormánybarát, vagy az akar lenni. Ilyen bonyolult és ilyen egyszerű.
David Copperfield ezekhez képest nyeretlen kezdő.
c
c
—c
c
È - 
-
 




 -2  
 

! 


  F
-  -   


 "!
 -2   


     F<
A;/ ; Ac

È4
  

 
  /



 
  ? = !

 
2    


2
  
 2  
2
 
 2   
?<
A(ßI  G 2 17&'

A manipuláció után a hitelességről beszélni nehéz feladat, természetszerűen sok az átfedés, és valójában nagyon
személyes dologról van szó. A néző ítéleteit az olvasás, film nézése közben folyamatosan a meglévő ismereteihez
vonatkoztatja. Ha nem értünk egy művet, annak nem feltétlenül a rendező bonyolultsága az oka, lehet, hogy
ismeretek s megélt tapasztalatok híján nem tudjuk ellenőrizni a műnek a valósághoz való kapcsolatát. (Ez volt a
jóindulatú megközelítés.)

È=   ± írja Muhi Klára ±   



 
2
, 
 "
  



?<

Az ábrázolás hiteléről kell beszélnünk, a teremtett látvány önmagán túlmutató, igazságot kereső és fogalmazó létéről.
Az összkép hiteléről, melyet a az alkotó stílusának megfelelően közvetít a nézői felé.
A mozi s az azt követő mozgóképek is természetűknél fogva hazudnak. È2   2 > /
  2 


?< ± énekelte a Napoleon Boulevard együttes énekesnője, Vincze lilla.
A korabeli westernfilmeknél az előtérben lovagoló cowboy mögött festett díszleteket tekertek, így előfordult, hogy
harmadszorra, negyedszerre láttuk a Rrand kanyon szikláit. A bűvész rendező Reorges Mélies L

(/
című
filmjének kezdetleges díszletei ma már mosolyogni valóak, de ne felejtsük a kor mozira vonatkozó
újdonságélményét, hogy néhány évvel ezelőtt még felugráltak a vonat elől, vagy a vászonra lőttek meg akarván
védeni a filmbéli bántalmazott nőt. Az Apollo 13 holdutazásának látványtechnikai megoldásai már korunkat
szimbolizálják.
Ez a azonban egy közös játék, itt mindenki hazudik ± viccel.
De ne legyenek téveszméink ± és ez már más megvilágítást kér ± , hogy a hamisítás mai jelenség; a filmtörténeti
őskorban már lumierék is Ryörgy király esküvőjét reprodukálták, vagyis dokumentumként vetített filmjük
hazugság. Az imént emlegetett Mélies 1901±02 fordulóján angol megrendelésre elkészítette VII. Edward angol
király koronázási ünnepségének híradóját, amit hetekkel az események előtt forgattak. Edwardot egy hentessegéd
alakította, a királynét egy mosónő, s a ceremóniát szertartásmester vezényelte ± írja Nemeskürty tanár úr.
Az első világháború idején amerikai mozikban 1913 előtti hadgyakorlatok felvételeit vetítették hiteles
Äfronthíradóként" (álhíradókról szól Karinthy Frigyes =
  kötete is). Nemeskürty István beszámol
még arról is, hogy È= J   




 @
 
ß

 
   

 !

"
  
/
  / "

!   


B@  



@ ???<
A Berlin felszabadulása másnap, nyugodtabb körülmények között esztétikusabban vehető fel.
A ma történése már viszont az, hogy a Közel-Keleten készült interjú vágóképeit gyakorló ruhába bujtatott arab
diákkal Százhalombatta határában is lehet rögzíteni. Hitelesítésként vaktöltény, hangeffekt, füst, kamerarángatás ± és
máris kész a híradó. A Pentagon az iraki katonák kuvaiti vérengzéseiről készítetett áldokumentumfilmet, hogy a
közvéleményt meggyőzzék az amerikai intervenció jogosságáról.
Mert mi is a képi valóság? Kaszkadőrök, dublőrök (lásd Titánia) helyettesítik a sztárokat a veszélyes vagy kínos
jelenetekben. Itt van például Michael Jackson, aki négy-öt dublőrével járkál, vagy járkálnak helyette kórházakat és
jótékonysági programokat, tárgyalótermeket(?) látogatni, díjat átvenni, felavatni. Őt látjuk a Híradó tudósításában?
Ki tudja?
Kim Basinger helyett valójában egy nála fiatalabb olasz modell kislány kínál meg minket testének látványával. Vagy
nem is fontos? Hiszen a márkajelzéssé lett név már eltávolodott az azt létrehozó személy karakterétől. Akit nem is
ismerünk. A formát különben is a szilikon, az arc szépséget a smink, az üdeségét az öltözet adja, a jellem megírva, a
párbeszéd szintúgy. Az  nem található, valóságossága, mind a műnek, mind a színészeknek ellenőrizhetetlen,
illetve egy másik, ± most már elválaszthatatlan valóságosságban, a média által teremtett valóságban igaz. lányi
András tovább megy, s így fogalmaz: È

 .



  
   
  
"

 
  
/
 ?

 /2



     
" "

2 
 




  
//2 
2

  ?<
Vagy kiderül, hogy a tizenöt éve működő sztárriporter leleplező riportjai hazugságok, forgatókönyv alapján
megrendezett jelenetekből állnak, fizetett amatőr színészekkel vették fel például a gyermekprostitúció annak idején
nagy közfelháborodást keltett interjúit, jeleneteit. Az emberek különböző térfogatú, emésztőképességű gyomorra
tettek szert. Frontérzékeny hangulatban hajlamos vagyok ezen moralizálni. Mindenesetre a konkrét eseteket
értelmezve, a készítői szándékot s a produktumot bemutató, publikáló szándékot kell körbejárni.
A manipuláló ennél ravaszabb, hiszen az információt a hitelesség mázával kínálja (legitimációszükséglet). Az eladni
kívánó felhasznál jól megtervezett imázzsal bíró arcokat, hangokat, gyakran színészeket, sportolókat, ismert
személyiségeket. A hiteles, autentikus személyiség megítélése személyes vonzalmak, szimpátia alapján egyszerű
intuíción alapszik. Ilyen a bemondó, a vitavezető, a riporter, a reklámokban mutatott szakértő elfogadása is
(mosópór, motorolaj). A szakzsargon retorikájának, a személyes varázsnak hitelével, csúsztatásokkal lehet célt érni.
A valóság abszurditásának elfogadtatása, a felfoghatatlan éreztetése és ábrázolása, alkotói feladat is lehet (van,
amikor elég üzletstratégiai panelek működtetése, hatásvadász elemek rutinkapcsolása is).
Itt jutunk el a képi hitelesítéshez, az operatőri látványteremtő munkához (kamerahelyzet, képkivágás); amely
technikailag gyakran műtermi, legújabban számítógépes trükkmegoldásokat jelent.
Az atmoszféra (képi-hangi), a hangulat, a filmes miliő megteremtése hitelesítő funkciókkal bír (érdekes volt ezért az
az egyetemen kapott feladat, hogy mellékneveket fényképezzünk). A kép telítettsége, valósághű részletgazdagsága,
díszletezése, invenciózus világítása (kiemelő és árnyékban tartó lehetőségei) a jelenetvezetést segítik.
; #   

(Nemes Károly ± Orson Welles J  / című munkája nyomán.)

Érdekes történet Orson Welles 1938 októberében leadott rádiójátéka a marslakók földi támadásáról. Természetesen a
műsor elején bemondták a rádiódráma címét, és a konvencióknak megfelelő adásstruktúrában riportszerű részleteket,
időjárás-jelentést, zenei közvetítést sugároztak, majd megszakítva a műsort, a következő szöveget olvasták be:
È(   L
2  ,

!/

 
 !

N


   
 
 )

@ 
 ? "   
  . "  

 E ß /
/ 
9G
2 : 5
 "!   2  

 /   

/  

 
  ???
???  


"
) 
//
2
+

+

(  
 /2
 
 
  

N

D<
A dráma a továbbiakban szakértői megnyilatkozásokból, a tömeg izgatott háttérzajából és a riporter egyenes adást
szimuláló hangjából állt, aki közvetlen életveszélyben számolt be az idegen civilizáció látogatásáról. Hírek
következtek áldozatokról, mozgósításról, helyszíni hanghatásokkal alátámasztott élménybeszámolókat lehetett
hallani. Nyilatkozott a kirendelt katonai egységvezető s a belügyminiszter is.
A vizsgálatok szerint a hatmillió hallgató mintegy egyharmada pánikba esett, annak ellenére, hogy az adás alatt négy
közlemény hívta fel a figyelmet, hogy regényfeldolgozásról, rádiójátékról van szó.
Az emberek sírtak, imádkoztak, telefonáltak, rohantak élelmiszerkészleteik feltöltésére, de főleg menekültek,
eltorlaszolva az utakat mentették az életüket.
A hitelesítő formák jól működtek, az interaktívvá érett műsor az =
"  rendezőjének vezénylésével
anekdotikus felejthetetlenségbe fordult, amelyek például ezúton is, vagy szóbeli elmesélések útján tovább terjednek.
A mesélő majd biztosan az érdeklődő, kétkedő hallgatóság meggyőzésére kitalál hitelesítő momentumokat, színeket,
mesélő arckifejezéseiben, mimikájában megjelenik majd a történet befogadását elősegítő gesztusarzenál.
Fellini országútjai, elhagyott terei; Kuroszava vad és buja tenyészetű erdője; Renoir melankolikus folyópartjai ±
poétikus képek, melyek szuggesztivitásukat dokumentáló erejüknek köszönhetik.
Ha a bemutatott képek nem csak egy valóságrészletet mutatnak, hanem jelentésük az, hogy a nagyobb egész
részeként utalnak az általánosra, átfogóbb 
!ekre, tartalmakra, gondolatokra, akkor megőrizték konkrét
tárgyiasságukat, hitelességüket.
Az élménygondolkodás elemi értékítéletek mentén formálódik.
Az erre való törekvés az egyetlen elfogadható alkotói hozzáállás.

Furcsa, elhallgathatatlan gondolatom az újságírói hitelesség kérdése.

A Pesti Műsor például önmagát szakmai tájékoztató lapként üzemelteti, közben kritikái fizetett hirdetésként
vásárolhatók.
Pletykalapok aljasítják tovább a BBC-szlogent, miszerint,
È
  
<, és abszolút gusztustalan paparazzói magatartással nyáladzanak álhíreken,
vádaskodásokon.

A megvásárolhatatlan értékek hitében, egyfajta ön- és nemzetvédő konzervativizmussal remélem, hogy a tudat
szabadságharca ezen stádiumában világot teremtő hitelt, hitelességet kér a politikától, a pénzvilágtól, a médiától s
főleg az ezeket kiszolgáló egyénektől. Merthogy a manipulációkat hitelesítő erők (vagy erőtlenségek) oka mindig a
konformizmus és a tudatlanság.

Eötvös József lőrinc papjának monológja már többször elsütött neveléstörténeti mottópatron, így maradjon a végére
egy felkiáltójel:

ÈR 
 
@
2   /
"


/
  / 



D<
c
c
c
sc%c
cc c c c
c
È=  
. ?<

A számítógép ma egy nyereségbiztos áru, egy jó megoldás, ami problémákat, felhasználási területeket keres. A házak
befelé fordulnak, a közterek beépülnek, grundjainkon bevásárlóközpontok és azok parkolói jelennek meg.
lakásainkban, irodáinkban, autóinkban légkondicionálás működik, műszerfalra kötött létezésünkből alig van kilépés.
A sorskonstruktőrök írják a J" .  posztinformációs társadalmát. Peternák Miklós film-világ víziója a fizetett
közalkalmazott nézőről ma még csak jópofa vernei jóslat /?/.
A virtuális valóság azonban már napjaink valósága.
Az új információs csatornák kezelése, lehetőségeinek bemérése pedagógiai feladat, merthogy ebben a világban ±
Karinthyt idézve ± È 
"" 
<.
A mozivászon kétdimenziós relatív biztonságát, amely szükségszerűen kívülálló nézőnek lehetőséget teremtett a film
és a valóság közötti határvonal érzékelésére, ma már a virtuális valóság háromdimenziós totalitása váltja fel.
A térről, az időről alkotott fogalmaink változnak, alakulnak.
È(


2 
 2  

2 


 2  /
 

< ± vallja Szent
Ágoston.

Az euklidészi elméleti és a newtoni fizikát Einstein relativitáselmélete fejelte meg, nyitogatva a lehetetlen kapuját,
azonban ezt a tudást nem bízta ránk.
A világtörténet ! c+&
c+
 (az első három: írás, Rutenberg, lumiere) nehéz még értékelni,
mégis érezzük, hogy velünk történik. Világméretű expanziós időszakban élünk.
A Änagy filmben" való komputeralkalmazás igazi nagy áttörései: Spielberg E
 "


, a >  ?2 >
J 2 E
 (a négy év alatt készült film szereplői is virtuálisak) és az Oscar-díj esővel zuhanyozott, az amerikai
Svejk történetét mesélő, Robert Zemeckis 5 I" című filmje volt.
A történelmi filmdokumentumok tetszőleges manipulálása számos kérdés újbóli átgondolását sürgette.
A jelenlegi revolúció az adatok produkálásának, reprodukálásának, tetszőleges kombinálásának és egymásra
hatásának eddig útjában álló tér- és időbeli, valamint emberi korlátainak lebomlásáról szól.
A technokommunizmus hostjaként a hálózat gyógyiszapjában turkálunk. Fertőtlenítünk, papírzsebkendőt
használunk, légfrissítünk, vitamin pirulákat vásárolunk, edzőtermekbe és szoláriumba járunk, a Nap sugárzásával
szemben napszemüvegekkel, naptejekkel védekezünk. Serkentő és nyugtatószereket adagolunk magunkba,
távkapcsolóval lapozzuk el a tuszik és a hutuk háborúját a képernyőről.

Az információ kultúrája a XX. században kapott nagyobb hangsúlyt. (Előre)jelzi ezt az a Wall Street-i mondás, hogy
È
 /

"2   
 2

2   

 ?< Azóta megállíthatatlan kultuszával
rendezi életünk, s új társadalmi struktúrát alakít ki.
Al Rore, az Egyesült Államok alelnöke híres kongresszusi felszólalásában rámutatott, hogy míg régen a közlekedés,
az utak és a kikötők kapacitása döntötte el egy ország gazdasági versenyképességét, ma az információ
továbbításának és feldolgozásának a sebessége játssza ezt a szerepet.
Az ezredvégre jellemző kékrózsás IBM-reklám szlogenjének optimista jóslata szerint: È= !   
 2 !


 ?<
Ez a szép új világ előrevetíthető kozmopolitizmusa!?
Az igazsághoz tartozik, hogy csak az információhoz hozzájutók közti egyenlőségre lehet igaz.
Még jobban elgaloppírozó az Oracle cég reklámfelirata, amelyet a genetikai információkért felelős DNS-molekula
képével reklámoztak: È   

"

 ! ?< Azt a félelmet erősíti, ha nem veszed meg a cég
információközvetítő konfigurációját, akkor bizony lemaradsz.
Az információkereskedelem mindenesetre már folyik, hisz a polgárokról különféle adatbázisokban (iskolák,
egészségügyi, társadalombiztosítási, adóhivatali, rendőrségi nyilvántartások; digitális telefonközpontok adatsorai;
hitelkártya-regisztrációk stb.) elvileg fellelhető információk átjárhatók, megszerezhetőek.
A È> 

< Magna Chartáját, pozitív jövőképet sugalló kiáltványát (teljes egészében Replika 1997. júniusi
számában) 1994. augusztusában fogalmazták meg amerikai gondolkodók:

È= %8? 

"  





  ?
= !

 !/
   
   //
 
  
/    /

/
2


 /
 

" 
/
  
 ? =  
 
 



  /
@ @ ???
???
 
  

2 

/
  2
 
 !2

  

2

 2
  @ ,
 !  2

   


 / 2 - .

  2
" 
 . 2
 
 "
 









2 %&8      
?<

È= 

 
@
 


 
" 
 


/??? = 




  



""   
 !  



2
"   "


< ± írja Vilém
Flusser a B 
!  !
     ! !
című munkájában.

A jelenlegi történet, harc a tudatvezérlő információs csatornákért (politikai intervenció, reklámhányad,

frekvenciaelosztás), az átmenet mikéntje a tömegkommunikáció korából az interaktív kommunikáció világába, s ezt
nekünk értelmeznünk, tanítanunk kell. Tanítani lehetőségeit, korlátait, veszélyeit, keresni a viszonyulásunkat.
A számítógépes hálózatok informális decentralizációja ebben a hőskorban még igaz, de valószínűsíthető, hogy az
előfizetőket kedvezőbb pozícióba hozó szolgáltató cégek átveszik az ellenőrzést, hivatkozva szerzői jogra,
szolgáltatási áttekinthetőségre, tisztaságra ± azaz a Rendre.
A Föld kulturális közkincseinek egy része már a nagy digitális közösbe, elektronikus könyvtárakba került (a világ
legkontaszelektáltabb tudása). Teleworking (távolsági munka), telestuding (távoktatás), új megszokásra váró
fogalmak. Vagy a ecash (virtuális pénz), amivel vásárolni lehet (Home Shopping Network) mondjuk a virtuális
könyvesboltban. Bizonyos futurológusok szerint 2000-ben világszerte 7 milliárd dollár értékű árut és szolgáltatást
forgalmaznak majd az Interneten (repülőjegyet, virágot, szoftvert, pizzát, szexpartnert). Az Internet hatalmas
elektronikus hálózat, amely a világ számítógépeit köti össze (köbüki dzsembori), amely több tízezer szolgáltatást
kínál az 1995-ös becslések szerinti több mint 30±40 millió embernek, amely becslések szerint évente
megkétszereződik majd. (1995-ben 55 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak rajta.) Mint annyi más, az Internet is
a hadi fejlesztés terméke.
A rendszer kiépítésének stratégiai okai voltak, hogy az állam és a hadvezetés, egy esetleges atomtámadás után is
működőképes legyen, decentralizációjának praktikuma, hogy bármely központ rendelkezzen a többi központ
információmennyiségével, így az irányításra alkalmas legyen. (1971-ben 15 csomópont működött.) 1973-tól viseli az
Internet nevet, 93-tól szépült meg, egy felhasználóbarát multimédiás felülettel (World Wide Web) egészült ki.
A hálózat ma már a földrajzi és társadalmi határoktól való függetlenség eszköze és jelképe. Az Internet rendkívül
dinamikus fejlődésébe, a világ információs vérkeringésébe, az 1986-ban indult Információs Infrastruktúra Fejlesztési
(IIF, ma NIIF) program, a magyarországi felsőoktatási ± kutatói ± közgyűjteményi szférát is hivatott bekapcsolni. A
program fontos célja az Európai Unióhoz való csatlakozás információtechnológiai előkészítése.

Állítólag a Playboy internetes mutációját naponta 400 ezren lapozzák fel, de keresettek még a sportadatbázisok, a
vásárlási információk is. Megjelent az Interneten a Biblia, maga II. János Pál katolikus pápa is elérhető, olvasható az
örökbe fogadható gyermekek anyaga, megjelent az IRA, a Encyclopedia Britannica, a Miniszterelnöki Hivatal, a
Petőfi rádió, a Filmkultúra, real time (egyidejű) banki, tőzsdei információk hívhatóak a világ bármely táján is ül oda
a számítógép elé az ügyfél. 75 ezer zenei témájú web terület létezik.
Az átlagfelhasználó számára a levelezési, az E-mail, a leggyakrabban használt lehetőség a komputerhálózatokon, s
bizony már presztízskérdés a névjegykártyán található E-mail cím.

A hálózat azonban elsődlegesen a kommunikáció új dimenziójának létét jelenti, új kultúrát, új életformát, új

társadalmat. Médiateoretikusok ízlelgetik ezredvégi kavalkádunk jövőbeni vetületét.
Ki tudja még mit hoz a jövő? Aki tudja, meg ne mondja!

Bodoky Tamás
  

" című írásában írja, hogy
È


 
 !



@ 






       "
   

"

 =

 / 
 

  
2
 
"
 

E
"
"
 
?

     2   


"
2   
,  
 " 
   
 

<2 hiszen következményeivel együtt kell élnünk.
Hazslinszky Ákos írja az információ szabadságáról írt dolgozatában, hogy az ún. fejlődő világban, a távmunka elvén
világméretű munkamegosztás koncentrálódik, mindennapos rutin a hálózati kommunikáció. (Ez idő tájt Indiában
több programozó dolgozik, mint az Egyesült Államokban.)
Egyes indián törzsek saját szervereket állítottak fel, és olyan nyelveket tápláltak be a számítógépbe, amelyek írásban
nem is léteztek. Egyszerűen átugrottak egy fejlődési fokot, az ipari társadalom korszakát, és így a vadászó,
gyűjtögető, esetenként földművelő társadalom a világ információs társadalmának részévé vált. Az Új Alaplap 96/3.
számában közölte Heinzpeter Thielnek néhány gondolatát, amely 1995 novemberében megrendezett Világreklám
VII. szimpóziumán hangzott el a bécsi gondolkodó előadásában:

È=

  !

 
    


2  
   
 
 



 2

  // 

 
2


 2

9 /


:  ? =   /

@  2  
/  ! 

?<Hirsch Tibor 
/  

 című írását így vezeti be:
ÈN   


 @





2   
 . 
 
2  
 . !

? =
    
"" 
2  @
" 
 


?<

Tudják ezt a politikai, gazdasági hatalommal bíró cégek, szervezetek is. Bill Rates a legerősebb amerikai
szoftvercég, a Microsoft vezetője sikertelenül próbálta maga alá gyűrni az Internetet.
Bill Clinton amerikai elnök a szenátorválasztások előtt fogadtatta el az amerikai Kongresszussal az Illő
kommunikáció törvényét, amely büntetőjogi felelősséget terjeszt ki a számítógépes csatornákra.
A reakció nem várt egyöntetű néma gyász, fekete alapon fehér betűk tiltakoztak a világ számítógépein a durva
beavatkozás ellen. Megszületett a kommunikáció szabadságának kiáltványa, a netszlengben íródott, ámde létében
fontos Cyberspace Függetlenségi Nyilatkozat. John Perry Barlow szenvedélyes (Replika 1997. június) hangú üzenete
bejárta már a világ monitorjait, álljon itt egy-egy részlet belőle:
È5 "
  


2

./ 2 / / 2
/  "
 
   





2 

/"
ß/ 
2

.  / ? =  /
   
2


. /  


 
2 



/
 
 D  @@
 
  ? =   ,@
2  

  
???
= /"
 



/ 2

"

/   


/  "@ !2 

 
/




 2
  /? =   
    

2   2      

 /???

 
   
 2 / 
 /"   
 " 

@2 !
 

 2 
 2


  



 

 ß  
  @
 ???
= /"
ß/

 
@
?<

Nézzük, mit ér az amerikai törvényhozás tiltása! Valószínűsíthető, hogy semmit, kultúrtörténeti sztori, egy régmúlt
berendezkedés privilégiumait védő korszerűtlen gesztusai csupán, melynek a digitális média cenzúrázását lehetővé
tévő passzusait egyébiránt az amerikai bíróság is alkotmányellenesnek nyilvánította.

Nézzünk példát! A németek letiltottak az Internetről egy fasiszta nézeteket valló kiadványt. Két napon belül több
amerikai egyetem hallgatói is kijelentették, hogy elítélik az írás nézeteit, de azt még nagyobb bajnak tartják, ha bárkit
megakadályoznak a közlésben. Számítógépeiken keresztül tehát hozzáférhetővé tették, tükrözték az információkat.
Vagy egy másik történet, miszerint a párizsi bíróság betiltott egy könyvet, amelyet Mitterand elnök kezelőorvosa írt,
amit egy ún. netburger beszkennelt és mindenki számára elérhetővé tett.

A példákból az információs decentralizálódás mellett az is látszik, hogy a netikett (a hálózaterkölcs) tele van még
gyermekbetegséggel (például a szerzői jogi kérdések), amit önmaga kíván gyógyítani, nem kívánja a külső
beavatkozást.
A kultúra evolúciója szempontjából természetes, hogy az Äinformation superhighway" (nagy teljesítményű
adatsztráda) társadalmi normái, viselkedési szabályai, kommunikációs formái eltérnek a mindennapi életben
megszokottaktól, s ezért anarchikus arcot mutat.

Jelenleg a hálózat cenzúrázatlan, cenzúrázhatatlan, hiszen annak előtte, mint már szó volt róla, az amerikai katonai
biztonsági rendszer pontosan ezért fejlesztette ki, hogy ne legyen megsemmisíthető központja, központjai, a rendszer
elemei egyenrangúak legyenek.
A szolgáltatók az információs dzsungelből információs ültetvényeket készítenek, kínáló, ajánlóprogramokkal
nyújtanak eligazítást a böngésző előfizetőiknek. A keresőrendszerek sebessége és hatékonysága lenyűgöző.

È


 

5
@< ± ahogyan Nyírő András mondaná.

A multimédiás barangolások kínálata is igen gazdag, egy CD-n jelenleg és nagyságrendben 250 ezer oldalnyi
információ tárolható.
A DVD (digital video disk), a digitális videolemez 4.75 Rygabyte-nyi, 133 percnyi kiváló minőségű film tárolására
alkalmas eszköz.
A film felhasználási területe is bővül, hiszen a befogadó interaktív kapcsolatba kerülhet a filmmel, alakítva annak
cselekményét, cserélheti szereplőit, választhatja befejezését.
Az interaktivitás jelenlegi csúcsa a szintén hadikutatások eredményeként létrejött, de mára a privátszférában is
használt 
c

 (VR), melyen olyan digitális technikával létrehozott s a retinánkra vetítetett ± ezért
minden eddiginél tökéletesebb ± valóság modellező vagy pótló programon alapuló képet, illetve az általa felkeltett
perceptuális élmény egészét értjük.
A VR, a technológia általi képbe (a kibernetikus térbe) való behatolás és elmerülés metaforája, William Ribson sci-fi
író megvalósulni látszó jövőképe. A szobánkban állva körbejárhatóak az egyiptomi piramisok, a vatikáni múzeum,
sétálhatunk a Hold felszínén, repülhetünk Pearl Harbour kikötője felé, lemerülhetünk korallzátonyokhoz, hogy
meghallgathassuk a bálnák énekét.
Az adatkesztyű üvegszáloptikája válogatás nélkül szállítja az információkat.

È= /"
/ 
 /" 



2
/

"
  ß  
@  
   

"
 /

    !
< ± írja Ryörgy Péter a Filmvilág 1994. szeptemberi számában.
Hozzátartozhat még a kesztyű, amely bizsergeti ujjunkon a bőrt, így csak szoftver kérdése, s magunkévá tehetjük
Sharon Stone modellált fenekét, megválasztva a helyszínt s a pozitúrát.
Bakács Tibor Settenkedő cikkéből okosodva és összefoglalva:
È 
   
 

 C
 /?<

A japán számítógépes óriáscég, a Fujitsu felhasználva Reorge lucas (a G


/.
sci-fi trilógia szerzője)
ötletét, a hálózaton üzemeltet egy Habitat nevű, tízezer lakosú virtuális várost, ahol a lakók élik mindenapi életüket:
beszélgetnek, bevásárolnak, partira járnak, szeretkeznek stb..
Érdekes, hogy a számítógépen kapcsolatot felvevő személy a maga valóságos kilététől eltérő karakterrel léphet ki a
cybertérbe, ebbe az új univerzumba. (Mesterséges személyiségek tét nélküli jutalomjátéka, felszabadult gátlások
party line szolgáltatása.) A felhasználó a párhuzamos létének arányait önmaga határozza meg. Teremthet maga
számára egy új identitást, nemet válthat, névválasztásának csak a fantáziája szab korlátot. A virtuális világban való
közlekedéskor különleges helyzeteket produkál az effajta tudathasadás, tudatkettősség és a személyazonosság-
vesztés. Amerikában pszichiáterek tizenéveseket kezelnek Internet-függőséggel, infonarkózisból eredő
személyiségtorzulással. Jelen időben történnek virtuális bűncselekmények és az első próbaperek is. Valós félelem a
valós világgal való kapcsolatvesztés, az elidegenedés és a kiüresedés, egészen addig, míg megjelenik a lélek végső
képernyővédő felirata, a I
 .

A Magyar Narancsban Bodoky Tamás írt az Otakuról, a digitális Japán tizen-huszonéves Ämédiaagymosott"
generációjáról, È



@

!



"
 2 

 2
 " 


 ?<
Az otaku-jelenség a japán iskolarendszer mellékhatása is egyben, hiszen iparirobot-képző rendszerben a gyerekeket
arra tanítják, hogy a világot információ- és adathalmazként tapasztalják meg, s erről nap mint nap tesztek
megírásával számoljanak be. A kommunikáció-képtelenség ezen a fokán a személyes kontaktusokat felváltja a
fetisizmus, a túldoppingolt bitmánia elmossa a valóság és a virtuális világ közti különbségeket.
Tárgyakat emberként, embereket tárgyakként kezelnek, nem néznek a másik szemébe, félénkek, visszahúzódóak.
Életük a média, az interaktív játékok által definiált hallucináció hipervalóságában zajlik. 350 ezer főre becsülik az
interaktív junkie-k táborát, a legnépszerűbb magazin, a J E" ötmillió példányt ad el hetente.
Az információtömegben előkelő helyen szerepel a pornográfia (lolita-komplexus, pedofília), a szexuális életük
áttevődik a megatérbe.

Mondhatnánk, hogy Japán messze van. Ryermekeink azonban ugyanazzal a programokkal játszanak ($ - a
képeken látható, S

 ± három dimenziós akciójátékok; $
 

 ± fegyveres ámokfutás egy pornómoziban,
mint vegyes élvezet), ugyanazok az interaktív mészárszékek pittyegnek az ő gépeiken is.

A programozott vágyak egyetlen gombnyomásra való kielégülése a technológia dicsérete lehet, számomra a
következtetések legalábbis kérdésesek.
Bodoky Tamás félelmeit átérzem, miszerint a posztmodern ember japán prototípusa az ideális fogyasztó, ideális
alkalmazott, akinek az ismeretei soha nem állnak össze egységes világképpé, s ilyenformán létének megtartása,
kiszolgálása érdeke a piacnak.

È=   
/ 
 

 2 
" ß
/
   
?<
APA

A kultúrához való hozzáférés lesz más, a személyesség (az &) fog hiányozni, azt még nem lehet tudni, hogyan, de
változni fog a számítógép társadalmának embere. A kibernetikus tér mint társadalmi mező lehetőséget ad arra, hogy
a hatalom veszítsen pozícióiból, de ez csak lehetőség, tartalommal fel kell tudni tölteni. Kívül rekedtek lesznek, és
nem tudom, ki lesz bezárva, ki lesz szabad (valószínű az, aki elhiszi magáról), és a szabadságával hogy tud majd
élni?

Próféciaként elmondható, hogy abban a pillanatban, amikor már a számítógép által alkotott világ általános
elterjedésről, háztartási on line kapcsolatokról beszélünk, a hangtárak, videotékák, könyvtárak helyett szórakoztató
és szolgáltató elektronikus információs központok működnek majd. A kiválasztott adatok (programok, képek,
mozgóképek is) az otthoni gépen raktározhatók, kinyomtathatók lesznek, a tudás megszerzésének, a szépség
keresésének más útjai lesznek, mint a XX. században.
Remélem, hogy a számítógép-hálózatok ma még bemérhetetlen következményei közt lesz egy újszerű
energiaszemlélet is, amely megtöri az állami monopol-lobbykat (energiaipar), s az újraelosztással a felkentek
privilégiumai csökkennek majd.

È
   
    2  

 

  
  
!
 
?<
A/ =A
c
—c--


ccc
c
Tenyeréből a válaszadó-önzetlenséget,
a szeretet-garabolyt formálja,
de a
 

planktonállománya
alkalmatlanná vált az Istennel kapcsolatot találni;
gesztusait nem értik.
Monitorszemvédő programjuk
a beállított neuron korrózió védelmével fordul el
stilizált játékai felé.

Jézust tévedésből későn küldték,

a hipofízis krízis formalinpáncéljából
nem éleszthető, s a genius loci is
csak top-listán lévő kalandjáték.
A liberális magára hagyó pedagógia
elfolyt az idő garatán.
A hályog fiziológiailag is áthangolja a látást,
s interaktivitást szimulálva gorombul el.

Az emberpiacon a frigytelen eunuch szakfiloszok

érnek a legtöbbet, különösen akik az
integrált kozmosz szakvizsgával rendelkeznek.
Jézus mezítlábas jámborsága nem ismerte a belépő kódot,
így a Hálózat azonosítása után
törölhető adatbázis maradt.
A WORlD PC világa pályáját járva oldódott
az univerzum ismeretlen szürkeségében.

Ajánlok néhány, ± általam megnézésre és elemzésre javasolt ±, szórakozásra is alkalmas filmet az itt leírtak
szellemében, melyek a filmklubok programjának összeállításakor figyelembe vehetők. Vélhetően az itt leírtak a
filmes szakma által részben vitatott lesznek.
Ezen fenntartásommal együtt az általam választott alkotások:

Peter Weir ± (
 



; Wim Wenders ± B !
  ; Buster Keaton ± I; Orson Welles ±
=
" ; Buňuel ± = /

 /
; Bergman ± = ; Francois Truffaut ± E  E és a
  
"; Jacques Tati (tőle bármi) ± ( . 

; Woody Allen ± = (
 és a P ; Terry Rilliam
± (

  
; Hal Hartley ± J  ; Milos Forman ± 5
  + , (
, és a J






!
; Percy Adlon ± G
! B

; Dennis Hopper ± J  
; Michelangelo Antonioni ± 
 ; luc
Besson ± 


 ; Ettore Scola ± = /; Frank Darabont ± =  
/
; Ang lee ± C 2 
2 !!2 ;
Krzysztof Kieslowski Három szín trilógiája; Matthieu Kassovitz ± I, ; Emir Kusturica ± =
 
;
Joel Schumacher ± Összeomlás; Robert De Niro ± Bronxi ; Oliver Stone ± = 


; Robert Aldrich ± +

tizenkettő; Edward Zwick ± J

/
; Robert Redford ± 5 
 .c

Magyar filmek: Szász János ± #
; Enyed Ildikó ± =  KK? 

; Szőts István ±
/



;
Szabó István ± " ; Zolnay Pál ± 5  !
; Szőke András ±  4

; Bacsó Péter ± >
. és a
B

 ; Huszárik Zoltán ± J/, és az
 
; Raál István ± J/
; Rertler Viktor ± M

; Rothár Péter ±  
 , =  , (
 
4

; Rózsa János ± E 
!; Fekete Ibolya ±
B 4
.

Ajánlom a filmklubok összeállítóinak, hogy dokumentumfilmekből, független filmekből, reklámfilmekből, és az

animációs filmekből is készítsenek elemzésre szánt programot. Nem kihagyható ma már az interaktív játékok,
multimédiás felületek elemzése sem. Javaslom az óriás plakátok, mozi hirdetések, címlapok, tévéújság értelmező
beszélgetését is. Javasolom az ajánlott irodalomjegyzékben szereplőkön túl, a következő gyakorlatra öszpontosító
munkákat, így például Buglya Sándor ± 
 , Molnár Miklós ± 4

és Pehi lászló ± 4! 

  című írások használata.

Az oktatás során a hallgatók maguk készítette felvételein be lehet mutatni a filmnyelvi eszközöket. Ezen túl a vágást,
a filmidő bemutatását Steven Spielberg = "/
 című filmjén; a filmtér érzékeltetését és Andrzej Wajda (
 
 című filmjén; a világítás Szergej Eizenstein ±    ján; a kompozíciókat Orson Welles
=
" ján (a képen ± alsógépállás, szekond plán, kiemelés); a vágás ritmusát Adrian lyne Flashdance című
filmjén; és a dramaturgiát Terry Rilliam 12 majom című filmjén szoktam bemutatni, bár a hallgatók által hozott
filmekben is minden bizonnyal megtalálhatóak. Természetesen ezek a témák megközelíthetőek másként is, Király
Jenőt szabadon idézve: minden film elemzésre alkalmas objektum.
—%
c
%! "c

Ha eddig nem, itt minden bizonnyal megbukom, hiszen az engem ért hatások nem minden esetben fejthetők vissza.
Még azt is elfogadom, mint kritikát, hogy az Äóriások" gondolataival szabadon garázdálkodtam. Mentségem legyen,
hogy az eredetet nem tiszteletlenségből nem teszem közzé, egészen egyszerűen a többszörös áttétek, a kópiák kópiái,
a többgenerációs másolatok sok esetben elmosták a géniuszt.
Ha az olvasót az élet egyszer a könyvírás felé sodorja, ezt a mintát ne kövesse, ez önfelmentés copyrightját tehát
fenntartom annak reményében, hogy szándékom emígyen tisztul.

Rudolf Arnheim ± = !  ,

Balázs Béla ± =  
/ (alapmű)
André Bazin ± 
!F (ez is)
Bíró Yvett ± =  
, (jó összefoglaló filmes alapállással),
=   
Féjja Sándor ± #
 $
Rervai András ± 


. /

Edward T. Hall ±   
(kitűnő darab!)
Elliot Aronson ± = 
  és a / "
Hamvas Béla összes
Hevesy Iván ± = 
!       (a korszakról a legjobb)
Kapitány Ágnes és Rábor ±  
-? (rendkívül fontos munka)
Király Jenő ± 5 és a 5 .
-? (tömegkultúráról egyedülálló monstre kalauz)
lányi András ± = 

 
 vagy a 4

   
  @
(és a többi könyve, ligetes cikkei,
tanulmányai, gondolkodása)
Konrad lorenz ± =  , = 

Nemes Károly ± = !  , és a = !  

"

Nemeskürty István ± =
"" 
 2 = !, . . 
 (pedáns krónikák)2 = 
" 

!,  9178'-*8:2 = 

 

 917*8-T6:
Szőts István ± "



 !, @ / (felelősség, szakmai tisztaság, hit és hitel)
Truffaut ± ( 
(riportkönyv)
Mozgóképkultúra szöveggyűjtemény (Eger 1995, szerk.: Kakukk Jenő, Hauser Zoltán, Szilágyi Erzsébet)
A film krónikája ± Officina Nova kiadó, 1995
Film lexikon ± Totem könyvkiadó, 1994

Megjelenés előtt:
Hartai lászló ± Muhi Klára ± Relencsér Rábor: 
"
 .
 
 '-1%?   (tankönyv, tanári
kézikönyv, szöveggyűjtemény)
Megrendelhető: Korona kiadó Tel.: 165 4387




 1-T? Megrendelhető: Magyar Média Műhely tel./fax: 285 2925
Érdemes figyelni a pedagógia szakfolyóiratokat, így az Új pedagógiai szemlét, Iskolakultúrát, Fejlesztő pedagógiát.

Néhány nevet fontosnak tartok megemlíteni, kiemelni (magam és a könyv szempontjából is), akik esetleg nem
szerepeltek idézetek szerzőiként, vagy az irodalom jegyzékben, de szellemiségük hozzájárult e munka
megszületéséhez:
Xc6!/!3cc—3cc13cV++!c—.c
Buglya Sándor, Fábry Sándor, Miltényi Tibor, Peternák Miklós, Réz András, Szilágyi Erzsébet, Vekerdy lászló,
Kövesdy Rábor, Jakab Ryörgy.
Köszönet még dr. Rasparics Ryulának.

Felhasználásra kerültek (szak)folyóiratok mint a Filmvilág, Filmkultúra, HVR, Cinema, Szellemkép, Új Alaplap,
liget, Magyar Narancs; előadásokon hallottak és a jegyzeteim, amelyekért köszönet tanáraimnak.

Ezen könyv alapját az 7( c((c8  &
szakán készített szakdolgozatom adta.
Köszönet a Magyar Mozgókép Alapítványnak (MMA), amely támogatott abban, hogy a Zsámbéki Katolikus
Tanítóképző Főiskolán évek óta taníthatom a mozgóképkultúrát (hasonmás tartalommal más-más névvel).

És köszönöm feleségemnek aki a legédesebb, legelnézőbb asszony a világon.

Ez egy fizetett politikai hirdetés. /Henry Youngman nyomán/

È 2     2 
 

 
  ???<
APA

 

A szerzőnek két verseskötete is megjelent H
 "  illetve 

   


címmel, amely utánvéttel
megvásárolható a belső borítón található címen, megrendelhető telefonon.

Az Art'húr Alapítvány kiadásában megjelent még Karinthy Frigyes = " 


című, filmes írásokat tartalmazó
könyve. Beszerzési vágy esetén az eljárás ez ügyben picit fentebb olvasható.