PÁLH EGYI F E R E N C

PSZICHOLÓGIA G Y E R M E K E K F R U S Z T R Á C IŐ S
P R Ó B Á JA

(P szich o ló g ia a g y a k o rla tb a n 3 0 .)

A szerző S . R osenzw eig a m e r ik a i

p szich o ló g u s á l t a l k id o lg o z o tt fr u s z t-
rá c ió s p ró b a g y e r m e k v á l t o z a t á t , il­
le tv e a n n a k a k ö z e lm ú ltb a n e lk é s z ü lt
m a g y a r m e g fe le lő jé t teszi k ö z z é . E
p ró b a , a P F T — P icture F r u s tr a tio n
S tu d y —- 24 k é p b ő l áll. A z eg y es
k é p e k e n k é t ( o ly k o r tö b b ) s z e m é ly
lá th a tó , s a b a l o ld alo n álló a jo b b
o ld a lo n á lló n a k o ly a n k ije le n té s t tesz,
a m e ly a z t k ín o s a n érin ti. A h e ly z e t
t e h á t d rá m a i, sz o c iá lisa n te r h e lé s e s ,
s e z é rt a v iz s g á lt szem ély v á la s z a
i jellem ző lesz v ise lk e d é sé n e k i r á n y á r a ,

б jelleg ére. Az e g y e s k é p e k re a d o t t
v á la sz o k fe ld o lg o z á s á v a l f o n to s t á j é ­
k o z ta tá s t k a p u n k a sze m ély iség t í p u ­
s á ra , p illa n a tn y i á lla p o tá ra , e s e tle g e s
e lv á lto z á s a ira v o n a tk o z ó a n — e z é rt
p szich o ló g u so k , o rv o so k , p e d a g ó g u ­
PÁ LH EGY I F E R E N C so k , a p á ly a v á la s z tá s i ta n á c s a d ó k s z a k ­

tr* e m b e re i h a s z o n n a l a lk a lm a z h a tjá k
m u n k á ju k b a n e n e m z e tk ö z ile g e lt e r ­
je d t p ró b á t.
GYERMEKEK
FRUSZTRÁCIŐS PRÓBÁJA

bd
>
Z
A K A D É M IA I K IA D Ó , BU DA PEST
■g - -------------------------------- 7---------------------------------
PSZICHOLÓGIA
A GYAKORLATBAN
HARMINCADIK KÖTET
Szerkesztő bizottság
KARDOS L A J O S (elnök
Ákos k a ro ly
GRASTYÁN ENDRE
HORVATH L. G Á B O R
MOUSSONG-K. ERZSÉBET
P Á L H E G Y I F E R E iN C

GYERMEKEK
FRUSZTRÁCIÓS PRÓBÁJA

AKADÉMIAI KIADÓ, B U D A P E S T 1976

 ♦

ISBN 963 05 0931 8

<g) A kadém iai Kiadó, B udapest 1976 • Pálhegyi Ferenc

P r in te d in H ungary

----------------- ------------------- -
 TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés 7
1. A frusztráció jelenségköre 8
2. Az agresszív viselkedés Rosenzweig-féle
osztályozása 10
3. A teszt felvétele 11
4. A teszteléskor fellépő feltételezett pszichés
mechanizmus 13

II. A jelölés 15
1. Az egyes jelek m eg h atáro zása 16
2. G yakoribb jelölési nehézségek 17
O-D, E-D vagy N -P ? 17
M’ vagy E ? 18
E ’ vagy Г ? 18
I vagy i? 18
Az N -P oszlop 19
A „m iért?” 20
N éhány jelölési p ro b lé m á t okozó szituáció 21
3. Jelölési m inták az egyes szituációkhoz 23

III. Az értékelés 56
1. Az összesítőlap kitöltése. A profil • 56
2. A G. C. R. 59
3. A felettes-én m u ta tó k 60
4. A totális m u tató 61
5. A tendenciák 62
6. Az értékelés n éh án y ú jab b lehetősége 65
U tó teszt 65
Különleges reakciók 66
A beleélés fokozatai 66
V álasztípusok egym áshoz való viszonyítása 67
IV. A teszt m agyar norm ái 70

5
 V. Függelék 79
1. A pontszám ok százalékértékei 79
2. A G. C. R.-jelek jegyzéke 81
3. A G. C. R .-pontok stan d ard é rté k e i százalékban 81
4. A fakto ro k standard értékei a b szo lú t szám okban 82
5. A kateg ó riák standard értékei százalék b an 83
6. A felettes-én m u tató k sta n d a rd é rték ei százalékban 84
7. A faktorok százalékos m egoszlása az egyes
szituáció k b an 85
8. K iértékelési lap m inta 86

V I. Iro d alo m 88

Содержание 91
C o n ten ts 93

6
I. B E V E Z E T É S

A P F T (eredeti nevén: P ic tu re F ru stratio n Study)

segítségével a szociálisan terheléses helyzetekben fellépő
viselkedéstendenciákat tá rh a tju k fel. E bből érthető a
te sz t irán ti széles körű érdeklődés, hiszen a szociális kör­
nyezethez való alkalm azkodás az em beri élet döntő mozza­
n a ta . Az egyes em berről pedig sokatm ondó adat, hogy a
társad alm i alkalm azkodásban m ennyire sikeres, hogy
feszült helyzetben m ilyen viselkedéssém ákat mozgósít, a
sértővel szemben tám adó-e vag y felm entő, hogy kiben
keresi a h ib át: m ásban-e v ag y önm agában, hogy mi fon­
to sab b szám ára a b ajb an : a panasz vagy a kiút meg­
találása. Gyerekekkel k ap c so la tb an pedig mindezek a k ér­
dések sajátos szem pontot k ap n a k : hol ta rt és merrefelé
t a r t a fejlődés a társadalm iasodás, a sikeresebb szociális
alkalm azkodás terén ? A deviáns m ag ata rtás a családnak,
az iskolának, az ifjúsági m ozgalom nak, a különféle alkalm i
közösségeknek sok gondot okoz, és a segítő beavatkozást
sikeresebbé teh eti a viselkedéstendenciák erővonalainak
feltárása.
N éhány év ó ta a teszt g y erm ek v álto zata (a felnőtthöz
hasonlóan) ism ert és h asz n ált eljárás a hazai klinikai
pszichológiai g y ak o rlatb an , a nevelési tanácsadók m unká­
já b a n , fokozódó m értékben felhasználják az iskolapszicho­
lógiai m unkában és a gyógypedagógia különböző terüle­
tein. Célunk az volt, hogy segítséget n y újtsunk az eljárás
megismeréséhez, felhasználási terü letén ek (lehetőségeinek
és korlátainak) helyes m egítéléséhez, a jelölési m intaként
közölt példaanyaggal pedig a jelölés m egtanulásához.
7
 A fru sztráció s próbát S a u l R o sen zw eig am erikai
pszichológus alk o tta. A fe ln ő ttv á lto z a t megjelenése (1945)
u tá n h am aro san (1948) két m u n k a tá rsá v a l eg y ü tt (E. E.
F l e m in g és L. R osenzw eig ) k ia d ta a teszt gyermekek
szá m á ra m ó d o síto tt v álto za tá t. H a z á n k b a n a gyerm ek­
v á lto z a t a ném et átdolgozás (D u h m — H a n sen , 1957)
a la p já n v á lt ism ertté. A teszt leg tö b b hazai alkalm azója
a m ai n a p ig az 1957 előtt k észü lt n é m e t stan d ard -táb lá­
z a to k a t h asználja.
K ö n y v ecsk én k Függeléké ben a közelm últban készült
m ag y ar s ta n d a rd o t közöljük. M ivel a szociális szituációk­
b an a k tu a liz á lh a tó viselkedéssém ák jelentős m értékben
m ag u k o n viselik annak a szociokulturális közegnek a
n y o m ait, am elyben kialakultak, a te s z t adekvát haszná­
la tá h o z a m ag y ar norm ák m eg állap ítása m úlhatatlanul
szükséges vo lt. Nem várható, h o g y a csaknem húszéves,
g ö ttin g e n i, ham elni és kölni gy erek ek en n y ert standarddal
m in t értelm ezési tám p o n ttal, m a M agyarországon adekvát
v izsg álati eredm ényhez jussunk.
Az eljárás ism ertetésekor n ag y m érték b en tám aszko­
d u n k az ered eti am erikai leírásra, ill. a ném et átdolgozás
in stru k ció s füzetére. A frusztráció jelenségkörét azonban
— lén y eg re tö rő szűkszavúsággal — a mezőelmélet
fogalom rendszerében igyekszünk m egvilágítani. A teszte­
léskor fellépő pszichés m echanizm ust is korszerűbben tá r ­
g y alju k . Az értelm ezési lehetőségeket k ibővítjük néhány
h azai ered m én y (N em es , 1968; M é r e i —S zakács , 1974)
és a R a u c h fl e isc h (1971) á lta l nem rég kidolgozott
m u ta tó k ism ertetésével.

1. A F R U S Z T R Á C IÓ JE L E N S É G K Ö R E

F ru sz trá c ió n a k nevezzük a cél elérésének m eghiúsulásá­

ból szárm azó feszültséget.
A fru sztráció s helyzetnek te h á t h á ro m lényeges össze­
tev ő je v a n : m aga a személy (sz), a cél (c), am it szeretett
8
volna elérni és a cél elérését m eghiúsító akadály (a) —
(1. ábra).
A személy viselkedése a feszültség (feltorlódott energia)
következtében többféle lehet. Maga az ábra ezt sugal­
m azza: tám ad á s az ak ad ály ellen. A m indennapos ta p a sz ­

1. ábra. A frusztrációs helyzet sém ája

ta la t is azt m u ta tja , hogy a legkézenfekvőbb reakció a

frusztráció okozója elleni agresszív tám adás. A viselkedés
m egértéséhez fontos azonban tu d n i, hogy a frusztráció
nem inger, am i reakcióként valam ilyen viselkedést, spe­
ciálisan: agressziót v ált ki, hanem egy sajátos topográfiájú
m ezőben (lásd az áb rát) k ialak u lt feszültség, am elynek
sorsa (fennm aradása vagy levezetődése) az aktuálisan
fennálló tényezők k onstellációjának megfelelően k ü lö n ­
böző lehet. M inthogy fe lto rló d o tt energiáról van szó,
legfőbb jellegzetessége az, hogy a szem élyt pszichésen
fokozott m értékben m egterheli. A m egterhelés következ­
tében a személy viselkedése tö b b n y ire regressziót (fejlő­
dési visszacsúszást) m u ta t. Az agresszivitás is regresszió:
az alkalm azkodó viselkedés szétesése.

A „frusztráció” fogalm ának e vázlatszerű bem utatása a jelenség

mezőelméleti m egközelítésének felel meg (B a r k e r — D e m b o —
L e v i n , 1941; L e w i n , 1944). Nem célunk a problém akör bővebb
kifejtése, ezért csak jelezzük, hogy a szakirodalom ban jelentős sú ly t
kap a frusztráció tanuláselm éíeti (D o l l a r d — D o o b — M i l l e r —
M o w r e r — S e a r s , 1939; M a i e r , 1949) és pszichoanalitikus (A.

9
F r e u d , 1968) é r te lm e z é s e is. Á t t e k i n t é s t n y ú j t ó m u n k á k : L a w s o n ,
1965; Y a t e s , 1962, 1965.
H asonlóképpen gazdag az „agresszió” iro d alm a is. E jelenség
m egközelítésm ódja és értelmezése an n y ira sokféle és egym ásnak
ellentm ondó, hogy a tájékozódni kívánó k u ta tó b a n gyanú ébred:
az egységesnek látszó fogalmi kategória v o lta k é p p e n különféle jelen­
ségeket re jte g e t. (N éhány áttek in té st n y ú jtó fontosabb tanulm ány:
B u ss, 1961; B e r k o v i t z , 1962; M e r z , 1965; D a n n , 1966; W e r b i k ,
1971; R a t t n e r , 1972; L is c h k e , 1972.) K é t alig összehasonlítható
g ondolatrendszer: a pszichoanalízis és az etológia megegyezik abban,
hogy a tá m a d ó m ag atartás ösztön eredetű (S . F r e u d , 1963, ill. L o ­
r e n z , 1963). E zzel szemben a tanu láselm életi iskola szerzett, tanult
jellegét hangsúlyozza (S c o t t , 1958; B e r k o v i t z , 1962; B a n d u r a ,
1969). T öb b en kiem elik, hogy az agresszivitás bizonyos helyzetekben
ad ek v át alkalm azkodás (L o r e n z , 1963; B a n d u r a , 1969), vagy leg­
alábbis hasznos k atartik u s h atásán ál fogva ( W o r c h e l , 1965) —
a k ö z tu d a tb a n élő egyértelm űen „ n e g a tív ” jellegével szemben.
A jelenség „regresszióként” való értelm ezéséhez az a tap asztalat
vezet el, h o g y töb b n y ire olyan szituációkban lép fel, amelyek a sze­
m élyt pszichésen megterhelik, így szorongás (S u l l i v a n , 1953), fá j­
dalom (M i l l e r , 1948; U l r ic h , 1965; A z r i n , 1967) v agy frusztráció
( D o l l a r d — D o o b — Mil l e r — M o w r e r — Se a r s , 1939) hatására.
M egerősítik e z t a felfogást az agresszív viselkedés jó l megfigyelhető
jellegzetességei: hogy kevésbé célirányos és kevésbé ellenőrzött
( R a t t n e r , 1972). Kissé tú láltalán o sítv a íg y fogalm azhatunk: ha
az em ber m á r nem bírja ki a feszültséget, am ik o r m ár nem tu d
„szocializáltan” viselkedni, akkor „k ib o ru l” és agresszív lesz. Term é­
szetesen n em állítju k , hogy az agressziónak m ás értelm ezései nem
jogosultak. D e a frusztrációs (és általáb an a terheléses) helyzetekben
fellépő agresszió m agyarázatához ezt az elképzelést ta rtju k a leg­
kézenfekvőbbnek. (A m a még le nem z á rh a tó v itáh o z érdekes szem­
p o n to t ad a következő — a mienkével éppen ellen tétes — értelmezés:
a frusztráció k iv á lto tta regresszió leplezett agresszív aktus. R a n s c h -
b u r g , 1973.)

2. AZ A G R E S S Z ÍV V ISE L K E D É S R O S E N Z W E IG -F É L E OSZTÁLYOZÁSA

A fe n tie k e t szükséges volt elő reb o csátan u n k , hogy a

P F T elm életi h á tte ré t korszerűen v ilág ítsu k meg. A to ­
v á b b ia k b a n azonban m egtartjuk a fru sz trác ió —agresszió
összefüggést posztuláló rosenzweigi elnevezéseket. A
fru sztráció jelenségét m indam ellett d in am ik u s pszicholó­
giai szem léletünknek megfelelően értelm ezh etjü k .
10
 R osenzweig szerint a frusztrációs helyzetben való
viselkedésnek három féle típ u sa különböztethető meg.
Ezekben — az 1. áb rán m eg ad o tt sém ának megfelelően —
a frusztrációs helyzet h áro m lényeges összetevője ism er­
hető fel.
1. H angsúlyt k a p h a t a viselkedésben az akadály.
R osenzweig ezt a típ u st O-D-vel jelöli (obstacle dom i­
nance).
2. H angsúlyt k a p h a t m aga a személy. Ilyenkor én ­
védelm i (ego-defense) válaszról beszélünk. Jele: E-D .
3. A cél h angsúlyozottsága úgy érvényesülhet, hogy a
személy a helyzet m egoldására törekszik (ha nem is fel­
tétlenül az eredeti célt igyekszik elérni). Az ilyen visel­
kedést szükséglet h an g sú ly ú n ak (need-persistence) nevez­
zük. Jele: N-P.
Az agresszió irán ya szerint is három féle választ kü lö n ­
b ö ztethetünk meg.
1. A nyílt (a k ö rnyezet felé irányuló) agressziót kife­
jező választ extrapunitívn ak (kifelé büntetőnek) nevezzük,
jele: E.
2. Az in tro p u n itív (befelé büntető) válaszok esetében
a személy agressziója önm aga ellen irányul. Ezek jele: I.
3. Az im punitív (b ü n tetlen , nem büntető) válasz azt
jelenti, hogy a szem ély igyekszik az agressziót elkerülni,
a frusztrációt nem létezőnek nyilvánítani, bagatellizálni.
Jele: M.

3. A TESZT FE L V É T E L E

A teszt 24 képből áll. M indegyik képen két (vagy több)

személy láth ató . A k ép b al oldalán levő szem ély m ond
valam it, am ivel a jobb oldali személyt frusztrálja. A teszt
alkotójának eredeti elképzelése szerint a kép jobb felső
sarkában találh ató üresen h ag y o tt ablakba kell a vizsgált
személynek (v. sz.-nek) beírnia a jobb oldali szem ély
feltételezett válaszát. Ilyen módon a vizsgálat csopor­
ti
to san is végezhető, term észetesen m egfelelő szám ú te sz t­
láp kell hozzá.
T a p a sz ta la ta in k szerint a teszt felvételét célszerűbb
eg y én en k én t végezni. íg y kifejezettebb a vizsgálat ,^ a p ­
p o rt-je lle g e , tö b b esély v an arra, hogy a v. sz.-nek való­
b an első re ak ció ját k a p ju k meg. írásb e li v álasznál m eg­
fogalm azás közben a válasz könnyebben á tala k u lh a t.
A v. sz.-nek a következő instrukciót ad ju k :
R ajzokat fogok m utatni. M indegyik rajz egy kis jelenetet
ábrázol, ahol ketten beszélnek. A z egyik m ond valamit, ez
oda van írva. A m ásik válaszol. E n n ek a helyébe képzeld
bele magad, és válaszold helyette azt, am i először eszedbe ju t.
E z u tá n a k ép ek et egyenként m eg m u tatju k . A képek
so rren d jét ta rts u k be, m ert ez a tendenciák (lásd később)
elemzése szem p o ntjából fontos.
H a a v. sz. valam elyik szituációnál nem válaszol, vagy
válaszából a rra lehet következtetni, hogy nem érti, illetve
félreérti a h ely zetet, akkor ezekre a jelenetekre később
ú jra rák érd e zh etü n k . S zintén a ten d en ciák elemzése szem ­
p o n tjáb ó l k ív án ato s, hogy ez a rákérdezés ne csak a vizs­
g álat végén, h an em az első tizen k ét jelen e ttel k apcsolat­
b an a 12. kép exponálása u tá n tö rté n jé k . Term észetesen
az így n y e rt v álaszo k at ó vatosabban, tö b b fe n n ta rtással
kell kezelnünk.
A P F T g y erm ek v álto zatán ak h a sz n á la ta 6— 14 éves
ko rb an a d e k v á t. R osenzw eig ugyan m á r négyéves kortól
aján lja, s így az am erikai norm ák a 4 —5 éves korcsoportra
is k iterjed n ek . Á ltalános európai ta p a s z ta la t szerint azon­
b an (a fran cia és a ném et átdolgozok, v a la m in t a m agunk
ta p a s z ta la ta i szerint) az óvodás k o rú a k vizsgálatáról
készült jegyzőkönyvek kevéssé h aszn álh ató k fel. Á ltalá­
nos azo n b an az a gyakorlat, hogy serdülőknél m ind a
gyerm ek-, m ind a fe ln ő tt-v álto zato t használják.

12
4. A T E S Z T E L É S K O R FE L L É PŐ F E L T É T E L E Z E T T
PSZIC H ÉS M ECHANIZM US

A te s z te t a pszichológusok egy része a vizsgált szemé­

lyiség m egism erésének gy ak o rlati m un k ájáb an tö b b ­
kevesebb sikerrel és elvi fe n n ta rtá so k nélkül alkalmazza
(D u h m , 1959; K l ie g e l , 1970; K u n é r t —S chmidt , 1971;
L ew ttt — L y l e , 1955; N e m e s , 1968; R auchfleisch ,
1971; R o se n z w e ig —R osen zw eig , 1952; S zakács, 1968;
S zu d r a , 1966). Mások azonban a te s z t diagnosztikus
érté k ét ren dkívül szkeptikusan ítélik meg (Rrow n —
La c e y , 1954; L in d z e y —G o l d w in , 1953; L isc hk e , 1972;
Me g a r g e e , 1970; Mehlm ann —W h it e m a n , 1955; Si ­
m ons , 1967; T aylor —Ta y lo r , 1951). Ennek okát
Ra u c h fl e isc h (1971) az in te rp re tá c ió nem szerencsés
m ódszerében látja : szerinte az egyes jelek elkülönített
értelm ezésénél reálisabb inform ációt n y ú jt a v. sz. agresz-
szív ten d enciáiról bizonyos fa k to ro k egymáshoz való
viszonyítása.
S zerin tü n k a pszichológusok szkepticizm usához a m ód­
szerrel szem beni téves elvárás is hozzájárul.
A v izsgálat során tu lajd o n k ép p en kvázi-frusztrációs
szitu áció k at hozunk létre azzal az im p lik ált előfeltevéssel,
hogy a v. sz. a kvázi-szituációkban is azokat a m aga­
ta rtá ss é m á it alkalm azza m ajd, am ely ek et valóságos hely­
zetek b en szokott. A teszt tehát a frusztrációs helyzetekben
való szociális alkalmazkodás m ódjáról ad tájékoztatást.
Nem a belső, frusztrációs feszültségről, hanem a külső,
a m an ifeszt viselkedésről. A lapja n em an n y ira a projekció
m echanizm usa, hanem inkább az azzal reciprok identifi­
kációé. E két mechanizm us a n n y ib a n reciproka egym ás­
n ak, hogy míg a projekcióban s a já t m ag u n k at vetítjük ki
a k ü lv ilág ra, s így a tag o latlan tesztan y ag b an „sa já t
élm ényanyagom jelenik meg, m in t a külvilág tárgyi
tu la jd o n sá g a ” (Mé r e i —Szakács , 1974), az identifikáció
során s a já t m agunkat szabjuk a külső adottsághoz.
A P FT -szituációk átélésekor hasonló történik, m int
13
re g én y o lv asás közben, am ikor a főhőssel azonosulva
éljü k á t an n a k örö m ét-b án atát, e g y ü tt izgulunk, esetleg
e g y ü tt d ühöngünk vele. Nem a m i dü h ü n k et vetítjük ki
a h ő sre (ez lenne a projekció), h a n e m az ő dühét tesszük
a m ag u n k év á . A PFT-ben a k ép en kijelölt személy fruszt­
rá c ió já t vesszük át és viselkedünk h ely ette — most m ár
a s a já t viselkedési sémáink sz e rin t — agresszíven vagy
nem agresszíven. Term észetesen m indez kis feszültségre
re d u k á lv a zajlik le. A P F T viselkedésm egragadó jellegét
a z é rt szükséges hangsúlyozni, m e rt sokan, akik nem t a r t ­
já k elég „ jó ” vizsgáló m ódszernek, a „mélységek” fel­
tá r á s á t v á rjá k tőle, m int á lta lá b a n a projektív tesztektől.
E rre a P F T valóban nem alk alm as.

14
I I . A JE L Ö L É S

Mivel mind a három választípus (akadály-, én- és

szükséglet-hangsúlyú) esetében háromféle agresszióirány
(extrapunitív, intropunitív és impunitív) lehetséges, az
agresszivitás RosENZWEiG-féle rendszerében a viselkedés­
nek kilencféle variációja képzelhető el. Ezenkívül az
énvédelmi extrapunitív, illetve intropunitív válaszokon
belül még két változatot szokás megkülönböztetni, így
a lehetséges válaszfajták száma tizenegy.
E tizenegy válaszvariánsnak megfelelő jeleket — a vi­
selkedés fenti osztályozásának megfelelő rendszerben —
a 2. ábra mutatja be.
Á ltalában a rra kell törekedni, hogy m inden válasznál
csak egy jelet h asználjunk. K ét állítást, k ét m o tív u m o t
m agukban foglaló válaszoknál az egyik g y ak ran csak
sztereotip b evezetése a tényleges verbális viselkedésnek
(sokszor előfordul például, hogy a vizsgált szem ély egy­
m ás u tán tö b b v álaszt is így kezd: „N em b a j. . . ” , vagy
„ M i é r t ? ...” , és ezután a legkülönbözőbb reak ció k at ki-

0-D E- D N-P

E E' E;E e

I I' 1:1 i
M M' M m

2. ábra. Az agresszivitás válaszvariánsai (és jelölésük)

Rosenzweig rendszerében

15
fejező m o n d ato k következnek), így m a g a ta rtá s t jelző
értéke nincs. H a m in d k ét állítást reálisnak ítéljü k , te rm é ­
szetesen k é t jelet használhatunk.

1. AZ EG Y ES J E L E K M EG H ATÁROZÁSA

R o sen zw eig az egyes jelek je le n té sta rta lm á t a k ö v e t­

kezőképpen definiálja:
0 -D |E -D |N -P
E’ I I A v: sz. az ak ad ály t, a frusztráló k ö rülm ényt,
a h a jt hangsúlyozza.
I’ I I A v. sz. a frusztrációt okozó a k a d á ly t á t ­
színezi. Ü gy állítja be, m intha nem is jelen­
ten e valódi ak ad ály t, sőt egyenesen kedvező
v o lna szám ára. Néha szabadkozását, s a jn á ­
la tá t fejezi ki, hogy része van a m ásik sze­
m ély frusztrálásában.
M A v. sz. az ak ad ály t elbagatellizálja, szinte
nem létezőnek nyilvánítja.
IE I V ád, szem rehányás, ellenséges m a g a ta rtá s
egy m ásik személlyel vagy tárg g y al szem ben.
IE I A v. sz. h a tá ro z o tta n tag ad ja , hogy felelősség
terh eln é azért, am it felró ttak neki.
[I I A v. sz. ö nm agát vádolja a tö rté n te k é rt, a
v á d a t fe n n ta rtá s nélkül elismeri.
II I A v. sz. elism eri ugyan, hogy része v an a
tö rté n te k b e n , de e lh á ríth a ta tla n kö rü lm é­
nyekre hivatkozik, s így érdem ben nem
v állalja a felelősséget.
|M I A v. sz. kikerüli a felelősség kérdését, a h ely­
zet elkerülhetetlenségét hangsúlyozza, s fő­
k é n t teljes egészében felm enti a felelősség
alól a m ásik szem élyt, a frusztráció okozóját.
Ie A helyzet m egoldását m ástól várja.
Ii M aga törekszik a helyzet m egoldására, re n d ­
szerint b ű n tu d a to s h áttérrel.
16
 Im
A V . sz. kifejezi azt a rem ényét, hogy az idő
v ag y a m egszokott körülm ények m ajdcsak
m eghozzák a megoldást. Id e ta rto z n a k a
belen y u g vást kifejező válaszok is.
Néha e definíciók nem n y ú jtan ak elegendő tám p o n to t
a jelöléshez. E z é rt külön is kitérünk n é h á n y gyakoribb
jelölési problém ára.

2 . G Y A K O R IB B J E L Ö L É S I N E H É Z SÉ G E K

O-D. E-D vagy N -P.3

Néha nehéz eldönteni, hogy a válasz m elyik reakció­
típushoz ta rto z ik , m elyik oszlopba sorolható.
H a a frusztrációs helyzet kétféle tén y ező jén ek (pl. az
ak adálynak és az énnek) a hangsúlyozása közvetlenül
egym ás után szerepel a v. sz. v álasz m o n d atáb an (nem
olvad össze), ak k o r — R osenzw eig szerint — a későbbit
kell figyelem be venni a jelölésnél, m ert a v. sz. a korábban
kim ondott viselkedéstendenciát m ár „feldolgozta” , a
megelőző reakció a következőbe „ a b sz o rb e á ló d o tt” . Pl.
a 10. szituációnál (egy nő sajn álattal közli egy kislánnyal,
hogy b ü n tetésb ő l kellett lefektetnie) a gyerek így felel:
„P edig olyan jó film van, igazán a d h a ttá l volna m ás b ü n ­
te té st is.” — I t t az akadálydom inanciát, a baj hang-
súlyozását („pedig olyan jó film v a n ” ) „felszip p an tja”
az agresszív énvédelem , a szem rehányás („igazán ad­
h a ttá l volna m ás b ü n tetést is” ). E b b en a válaszban vi­
szont: „D e igazán még nincs késő” — egybeolvad a k ét­
féle ten d en cia, a személy egyidejűleg panaszkodó (baj,
hogy ilyen k o rá n le k ellett feküdnie) és ellenséges („de
i g a z á n .. . ” ). E zé rt a jelölés: E ’E. (S ejth ető e válaszban
helyzetet m egoldó tendencia is, külső segítség kérése
— ,,e” -vel jelölhető reakció — , hiszen a m ondathoz
szinte k ínálkozik a kiegészítés: , , . . . h a d d m aradjak
fenn !” K érdés azonban, hogy ez a „ se jté s” nem a vizs­
gálatvezető projekciója-e.)
- Palhegyi 17
 A kkor is kétféle jelölést alkalm azunk, h a a v álaszban
a k étféle m o tívum élesen elkülönül, s m in d k ettő t reálisan
létezőnek ítéljü k (egyik sem sztereotip).

M’ vagy E ?

A k á r bagatellizálása (pl. a „nem b a j” válasz) á lta lá b a n

M’ jelet k ap. O lyan helyzetben azonban, am elyben a
szem élyt felelősségre v o n ják , ugyanez szem telenség,
agresszív színezetű viselkedés, ezért E-vel kell jelölnünk
(így a 7., a 8., a 13., a 19. és a 22. szituációknál).
Ü gyeljünk a rra is, hogy ugyanaz a „nem b a j” egyes
esetek b en nem a frusztráció bagatellizálását, h an e m a
fru sztráció okozójának felm entését jelentheti, pl. a 3. és
a 20. szituációnál. Ily en k o r jele: M.

E ’ vagy Y ?

A k á r, a baj hangsúlyozása (E’) önvádlásos színezetet

k a p h a t egyes szituációkban. Pl. a 8. képen egy kislán y
szem ére v eti társá n ak , hogy a legszebbik b a b á já t e ltö rte ,
m ire az ezt feleli: „E z b a j.” A k ár, a baj hangsúlyozása
m egm arad, de a személy s a já t cselekedetén háborodik fel.
E zek et a v álaszokat ezért I ’-vel jelöljük.
Az I ’ jelet általáb a n olyankor ad ju k , am ikor a szem ély
a m ásik elő tt úgy igyekszik leplezni saját kínos, k ellem et­
len h ely zetét, hogy ta g a d ja a frusztrációt. Pl. „N em is
á ru ltá l b e ” (3. szituáció). „K öszönöm szépen” (5. sz itu á ­
ció). „O lyan szépek !” (7. szituáció) „M áskor is g y ertek !”
(17. szituáció).

I vagy i?

N éhány szituációnál (különösen a 7., 8., 19. és 23.-nál)

elő fordulhat, hogy úgy érezzük: u gyanazt az i jelet v o lta ­
képpen különböző reakciókra adjuk. Amikor a kislány,
18
a k it a b aba eltörése m ia tt felelősségre vonnak (8. sz itu ­
áció), ezt válaszolja: „M ajd m egfizetem .” „M ajd össze­
rag aszto m .” — ú g y érezzük, minőségileg m ásképpen
reagál, m int am ikor a z t m ondja: „M áskor m ajd v ig y ázn i
fogok.” — E jel k ritériu m a, hogy a v. sz. maga törekszik
a helyzet megoldására, az első esetben fokozottabb m é rté k ­
ben, m agasabb szinten érvényesül, m int a m ásodikban.
A m ásodik esetben pedig nyilvánvalóbb a m inden i v á ­
laszt többé-kevésbé átszínező b ű n tu d a t (I). E z é rt fel­
m erülhet az a lehetőség, hogy ez utóbbi v á la sz fa jtá t i
h ely ett I-vel lehetne jelölni. Szem előtt kell ta rta n i azon­
ban, hogy a b ű n tu d a t valam ilyen fokozata (a felelősség-
vállalástól az önvádig) többé-kevésbé az egész I k a te g ó ­
riára (nemcsak az I fa k to rra) jellemző. A m egkülönböz­
tetés kedvéért te h á t m inden öntevékeny m egoldáskere­
sést az N-P oszlopba kell sorolnunk (i). K étségtelen t e r ­
m észetesen, hogy az öntevékenység fokában különbségek
lehetnek.

A z N-P oszlop

Nehéz feladat n éh a az N-P típusú válaszok re ak ció ­

irányok szerinti differenciálása. A jelek m eghatározásához
a d o tt kritérium ok jól eligazíthatnak, de sokszor n agyon
figyelmesen kell m érlegelnünk, hogy milyen jelet ad ju n k .
A 4. szituációnál például a gyerek a „S ajnálom , nem
tu d o m m eg javítani az a u tó d a t” frusztrációra — sok
m ás lehetőség m ellett — a következő válaszokat a d h a tja :
„A kkor apu jav ítsa m eg.” „M ajd apukám m eg csin álja.”
„A kkor m ajd édesapám hoz fordulok.” — F elületes m eg­
ítélésben ezek a válaszok lényegükben azonosaknak tű n ­
h etn ek : m indhárom segítséget k ér vagy remél, m égpedig
u g y an a ttó l a szem élytől: az apától. A m egoldást m ástó l
váró m ag atartás (e) azonban „ tisz tá n ” csak az első id éze tt
válaszban ju t kifejezésre. A m ásodikban a gyerek nem
kéri a segítséget, h anem a m egszokott körülm ényekben
2* 19
rem én y k ed ik (m). A harm adikban pedig a segítségigény­
hez jól k ife je z e tt öntevékenység tá rsu l (e; i).
Az m -n él g o n d o t okozhat, hogy az idő m ú lásátó l rem élt
m egoldás, a „ m ajd elm úlnak a b a jo k ” P a tó Pál-reakció
(pl. az 5. szituációnál: „A nnak is eljön az id eje” ) és a
b elen y u g v ást, engedelm ességet kifejező válaszok („Igen,
ab b ah ag y o m , csöndben leszek” válasz a 11. szituációnál,
am i a „ F a lu végén k u rta kocsm á” -t idézi: „hazam ennek
a leg én y ek ” reakció) — tulajdonképpen k étféle reakció­
m ódot k épviselnek. Mégis m in d k ettő szükséglet-hang-
súlyú és im p u n itív , jelük te h á t eg y a rán t: m.

A „ m iért?”

A „n em b a j ” válasz em lítésekor szóltunk m ár arról,

hogy szó sze rin t u gyanazt a választ a szitu áció tó l függően
különböző reak ció n ak kell tekinteni, és en nek megfelelően
különbözőképpen kell jelölni. Ez fo k o zo ttan érvényes a
vizsgálati jegyzőkönyvekben gyakran előforduló „ m ié rt”
válaszokra.
Ez a v álasz igen sokszor egyszerűen abból adódik, hogy
a V. sz. n em é r te tte m eg a feladatot. N yilvánvaló e reakció
in ad ek v át v o lta , h a a 3., 7., 8., 14., 15., 19., 20., 22.,
23., 24. szitu áció k n ál kapjuk. Ezekben az esetekben a
„ m ié rt” term észetesen értékelhetetlen válasz.
A 4., 5. és 17. szituációkban a gyerek a b a jt hangsúlyoz­
h a tja a „ m ié r t” kérdéssel. („M iért nem tu d o d m egjaví­
ta n i? ” „M iért nincs pénzed?” „M iért m entek e l? ” ) Ilyen­
kor E ’-vel jelöljük.
L ehet a „ m ié r t” szem rehányás (E) is, pl. az 1. szituáció­
nál („M iért a d ta d oda n ek i?” ) vagy elu tasító , ellenséges
m ag ata rtás (9. szituáció).
Felelősségre vonáskor a „ m ié rt” a v á d elu tasítása
(E, 13. szituáció).
A 6. szitu ác ió b a n („K icsi vagy te még, veled nem j á t ­
szunk.” ) ez a válasz egyértelm ű lehet a segítségkéréssel.
20
(„De m iért n e m ? ” „Engedjetek j á ts z a n i!” ) Je le teh át: e.
I ’ jelet a d u n k a „m iért” -re, ha a gyerek tag ad n i, lep­
lezni igyekszik vele frusztrációját (10. és 16. szituáció).
Ehhez a leplezési szándékhoz azonban egyes szituációk­
ban m ás jelen téstarta lo m is társu l. A 2. szituációban
(„A dd vissza a ro llero m a t!”) agresszív visszautasítás
(F; E). De leg g y akrabban a „m iért” a legalkalm asabb
kifejezés a rra , hogy a kínos helyzetet re jtv e a gyerek
eg y ú ttal segítséget is kérjen (F; e). íg y fo g h a tju k fel a
10., 11., 12., 18. és 21. szituációban.

Néhány jelölési problémát okozó szituáció

S ajáto s jelölési gondjaink tá m a d h a tn a k a teszt egyes

jeleneteinél.
A 14. szitu áció n ál talán maga a k ép sem m ondható a
legsikerültebbnek. Sok gyerek nem érti, hogy m iért van
lebontva a fal. De hazai viszonylatban a leghátrányosabb
körülm ény az, hogy az ábrázolt szituáció a v. sz.-t túlsá­
gosan egy irá n y b a tereli, szinte vonzza az M’ választ.
A m egvizsgált gyerekek 83,2% -ánál k e lle tt a választ
ennél a jelen e tn é l M’-vel jelölnünk. E z a ten d en c ia am eri­
kai és n ém et gyerekeknél nem érvényesült en n y ire szélső­
séges m érték b en . De a válaszfajták elkülönítése ennél a
képnél R o se n z w e ig szám ára is p ro b lem a tik u sn ak tű n t.
E zért itt a jelöléshez külön tan ácso k at is a d o tt:

IE I h a kifejezésre ju t a szem ély k iszo lg áltato tt

helyzete, büntetendő dologra való utalás
nélkül;
E I a bűnösség kifejezett ta g a d á sa ;
I I h a a válaszból az derül ki, h o g y a személy
ro sszat te tt, am iért m e g b ü n te tté k ;
M’ | I a válaszban sem a bűnösségről nincs szó, sem
a bűnösség tagadásáról, csu p á n a kérdésre
21
 ad o tt feleletet ta rta lm a z z a , pl. „o lv aso k ”
vagy „ülök egy szék en ” ;
M’ I E I a személy m eg a k a rja n yugtatni a kérd ező t
a helyzet bagatellizálásával, de e g y ú tta l
vitatkozik is vele.

H asonlóképpen külön u ta s ítá s a i vannak a teszt a lk o tó ­

já n a k a 15. szituáció ak a d ály h an g sú ly ú (0-D) v álasz ai­
hoz:

E’ j I A válasz a b a j hangsúlyozására vag y fel­

n agyítására, s ezen keresztül arra törekszik,
hogy a m ásik szem élyben aggodalm at k e lt­
sen, akár ilyen m egfogalm azásban is: „N em
is tudom .”
I’ I I H a táro zo tt ta g a d á s a annak, hogy baj t ö r ­
té n t, s ezzel a z t fejezi ki a személy, hogy
m ennyire kellem etlen neki, hogy go n d o t
okozott a m ásik n ak : „D ehogy ü tö tte m m eg
m agam , m inden re n d b en van, an y u .”
M’ I I Csökkenteni, b ag a te llizá ln i igyekszik az esést,
a kellem etlenséget, hogy elűzze a m ásik
gondját. „Á , sem m iség !”

G y a k ra n a hangsúlytól, a hanghordozástól függ, h o g y

I ’- t v a g y M’-t kell-e jelö ln ü n k . (E zért is célszerűbb a
v iz sg á la to t szóban végezni.)
A 16. szituáció azáltal okoz nehézségeket a jelölésben,
h o g y kétféleképpen is értelm ezh ető . A v. sz. felfoghatja
ú g y , h o g y a nagylány sz á m á ra a frusztrációt a kicsi
o k o z ta , m ert elvette tőle a la b d á t: „E z a szemtelen m in ­
d e n t m egenged m agának.” (E) „A kkor tessék visszakérni
tő le !” (e) „M ajd én is veszek m agam nak.” (i) „L egyen
az ö v é .” (M’) „M egengedtem n ek i.” (M) „M ajd vissza­
a d ja .” (m) — De a jelenet ú g y is értelm ezhető, hogy a
fru sz trác ió a felnőtt részéről m egnyilvánuló felelősségre
22
von ásb an van (hogy engedhette meg a nagyobbik, hogy
a kicsi elvegye a la b d á t): „Bocsáss meg !” (I) „D e annyira
k é rte .” (I) „M áskor nem adom oda.” (i) Term észetesen
a jelenet m indkét felfogása egyaránt érvényes reakciókat
a d h a t.

3. JE L Ö L É S I M INTÁK AZ EG Y ES SZITU Á CIÓ K H O Z

A következőkben m inden szituációhoz — s a já t gy ű j­

tésü n k b ő l — bőséges példaanyagot adunk. A te sz t hasz­
n á la tá b a n kevés g y a k o rla tta l rendelkező pszichológusok­
n ak szeretnénk ezzel segítséget nyújtani.*
H ogy a tesztet v a k gyerekek vizsgálatához is felhasznál­
hassuk, kidolgoztuk a jelenetsor szóbeli (kép nélküli)
v á lto z a tá t. (P á l h e g y i — B e n y ó n é S m a r o g l a y — H o d á s z ,
1973.) Az alább k ö vetkező példaanyagban m inden szitu á­
ciót ennek szövegével írunk le.

A jelenetek szóbeli m egfogalm azásakor kezdetben k e rü ltü k a

szülőkre utaló m egjelöléseket. Pl. az 5. szituáció közlését íg y k ezdtük:
„ E g y bácsi és egy k islán y a k ira k a t előtt álln ak . . . ” stb . Ugyanis
a képek sem közíik a gyerekkel, hogy a bal oldali szem ély szülő-e
v ag y idegen. így a vizsgált személy a szituáció értelm ezésében
tá g a b b lehetőségeket kap. H am arosan rá jö ttü n k azo n b an , hogy a
szituációk jelentős részénél a gyerekek túlnyom ó többsége szám ára
term észetes, hogy a szüleivel áll szemben. A „bácsi” v a g y „néni”
megjelölés azonban k ifejezetten eltereli a jelenetnek e ttő l az értel­
m ezésétől. A lehetőségek te h á t ezáltal nem k itág u ln ak , han em be­
szűkülnek. E zért m in d en szituációnál külön m eg fo n to ltu k , hogy

* A jelölésben való já rta ssá g megszerzéséért k öszönettel tartozom

D r. N e m e s L ív ia pszichológusnak, aki volt szíves á tn é z n i a lejelölt
jegyzőkönyvek egy részét, és a jelölési elvek k ialak ításáb an tan ác sai­
val segített. A jelöléssel kapcsolatos k o nzultációkért köszönetét
m ondok még A c z é l A n n a pszichológusnak, B e n y ó n é S m a k o g l a y
P ik o s k a és H o d á s z n é S a b k a d i K a m il l a gyógypedagógus pszicho­
lógusoknak.

23
 „sem leges” vagy pedig szülőre u taló szót használjunk-e. T erm észe­
tesen m indez csak a v ak o k P F T -v izsg álatán ak a problém ája. A lá tó k ­
n ál alk alm azo tt kép^_valóban semleges.

1. szituáció
E g y kislány v a la m it keres a konyhaszekrényben.
A n y u k á ja m ellette áll és a z t m ondja neki: „N incs több.
Az u to lsó t ad tam oda a testvérednek.-’
E’ I I K ár, hogy nincs több. Az baj.
N agyon sajnálom . Éhes vagyok.
Ü gy szerettem volna. De jó lenne, ha lenne.
És nekem ? H á t akkor m it eszünk?
IE I M iért a d ta d oda neki? N ekem is h a g y h a ttá l volna.
S zó lh attál v olna, hogy hagyjon nekem is belőle.
Csak a felét k e lle tt volna odaadni.
De én a z t nem hiszem. Nem igaz, egyet elre jte tté l.
De v an benne.
Ie Vegyél m é g ! Vegyél ú ja t (m á sik a t)! N ekem is a d j á l !
É n is k érek b e lő le !
Van m ég egy?
A kkor kérek m ást.
A kkor k érd d v is s z a !
I’ I I Mikor te ts z e tt odaadni neki? Mita d tá l oda?
J a j de jó, h o g y nincs tö b b mu nk a !
II Ii
I. ~M.ajd veszek m agam nak. A kkor lem egyek és hozok
még. A kkor elm egyek holnap dolgozni, h o g y tö b b
jusson.
M’ I I Nem baj.
A kkor nem k érek . A kkor nem keresem.
M ajd m á st eszem.
É n m ár úgyis ettem . Legalább nem hízom meg.
IM I Jó . Jó l v an . J ó l te tte d . Egészségére. Az övé lehet.
M egértem , anyuci. É n is ezt te tte m volna.
Nem b aj, m e rt én szeretem a testvérem és o d a­
adnám neki. H a a testvérem nek ad tad , nincs semmi
baj. R em élem , íz le tt neki. Örülök, hogy n eki ju to tt.
Tőle nem irigylem .
I m Majd lesz m ásik . M ajd m áskor (holnap, legközelebb)
kapok én is. M ajd holnap több lesz. M ajd veszünk
m ásikat. A k k o r m ajd eszem később. M ajd olvasok
m áskor.

2'i
Kombinációk

E’ IE I Pedig még reggel sok volt.

E’ I Ie Nincs több?
IE je M iért nincs, vegyünk m á s ik a t !
j E ; M| N eki m ennyit adtál belőle?
I e ;i Tessék adni pénzt, hogy vehessek ! Lem ehetek venni?
A zért én megnézem, jó?
M ajd kérek tőle.
I e ;m A kkor én kérek m ást.
É s m ikor veszünk ú ja t? U g y e , veszel máskor is?
A kkor m ajd megvárom, am íg veszel. Másnap nekem
ad jál !
M ikor hozza vissza a te s tv é re m ?
Még a szekrényben lehet, h o g y v a n .
P ;M’ É n még találtam . Még v a n eg y .

2. szituáció

K ét gyerek játszik az utcán. A ro lle r a kislányé, de a

fiú já ts z ik vele. A kislány azt k iá ltja : „A dd vissza a
ro lle ro m a t!”

E’ ] I - . ...................................
IE I N em adom ! H ogyisne! E sz e m ág áb an sincs. Majd
bolond leszek ! Majd ha fag y , h ó lesz nagy.
Kell nekem is.
M ajd hogyha megunom. M a jd h a kirolleroztam
m agam . Majd később.
N em csak te játszhatsz vele. T e m á r eleget roliztál.
E z az en y ém ! Nem a tie d !
M ajd ha te is visszaadod a c e ru z á m a t.
De irigy vagy!
Ie Még egy kicsit hadd rollerozzak ! Még hadd menjek
egy k ö r t ! Add még egy k ic s it k ö lc s ö n !
É n is szeretnék vele játszan i.
Г I I -
II I Ne haragudj, hogy k ö lcsö n v ettem kérés nélkül.
|i -
M’ I I -
Iм I -
I m Jó , visszaadom. M indjárt. A zo n n al. Rögtön. Szíve­
sen. I t t van, tessék. P aran cso lj.

25
Kombinációk

IE Ie Ne légy ir ig y !
IE Im H a m ajd adsz é rte v a la m it.
Gyere é r te !
Kell neked?
Visszaadom, ne félj !
I e;m Jó l van (rögtön, m in d já rt), csak még egy kicsit
megyek (csak m e g y e k eg y kört, csak kipróbálom ).
Várjál, m in d járt. E g y p illa n a t múlva megkapod.
Majd ha já tsz o tta m .
Visszaadom, de m a jd később add még id e !
I’ IE I Miért? Minek?
II I m Ne haragudj, h o g y e lv e tte m , m indjárt visszaadom .

3. szituáció
E g y fiú és egy lány egyedül ü ln ek a helyükön az üres
o sz tá ly b a n . A fiú azt m o n d ja a kislánynak: „Igazán nem
a k a rta la k b ajb a ju tta tn i.”

E’ I I K ár, hogy nem m e h e te k haza.

De m ár b ajban v a g y o k . I n tő t kapok érte.
Mi lesz m ost?
IE I De mégis b e le ju tta ttá l (beárultál). De m egcsináltad.
A kartad, nem a k a rta d , m eg tö rtén t. Most m ár késő
megbánni.
Mégse kellett v o ln a e z t c sin á ln i! Jobb (okosabb) is
lehettél v o ln a ! M iért k e lle tt engem is helesodorni ?
Nem volt szép tő le d . N e súgtál v o ln a !
Akkor ne ju tta s s b a jb a ! A kkor m iért tetted ? M iért
m ondtál meg? A k k o r m ié rt nem súgtál? A kkor
m iért súgtál ro ssz a t ? A k k o r m iért árultál be ? A kkor
nem árultál v olna el.
Nem is vagy az ig azi b a rá to m ! Hagyj békén !
Ez nem ig a z ! H a z u d sz ! N e hazudj ! Dehogynem !
Nem igaz, te m in d ig becsapsz ! Na ne m o n d d ! N em
hiszem el.
E zt nem v á rta m tő le d . M ost hízelegsz, mi?
De szemét v o lt á l! Á ru lk o d ó ! Szégyellő m a g a d !
Nem érdekel, a k k o r is h ü ly e vagy. E zt nem v á rta m
tőled.

26
 Ú gyis m eg m o n d lak ! Majd jó l m eg v e rle k ! Akkor
m ajd én is m egbántalak !
Ism erlek, be voltál ijedve, a z é rt áru ltá l be.
H aragszom .

I*
iI II е - .. .
N em is ju tta ttá l bajba.
II I É n se téged. Segíteni ak artam .
B ocsánat. Bocsáss m e g !
N em tanu ltam . M egérdemeltem. É n vo ltam a hibás.
Ii M áskor jobban m egtanulom a leckét. M áskor tö b b et
segítek. Legközelebb nem csinálom . M ajd m egjavu­
lok. Majd jó ra fordítom a rosszat.
M’ 1 I N em baj. Nem tö rté n t semmi. N em tesz semmit.
Nincs semmi vész. Semmiség. Szóra sem érdemes.
N em is h aragudtam igazán. M ajd kiheverem .
IM I Elhiszem. Tudom. Jól van. N em bánom . Nem h arag­
szom. Megbocsátok. Jó l v an , kössünk b a rá ts á g o t!
Igazán rendes vagy. Ne búslakodj ! F elejtsük e l !
Te se voltál könnyű helyzetben. N em is teh ettél
volna m ást. Űgyis m eg tu d ták volna. Te sem tehetsz
róla.
I m N em baj, m ajd lesz valahogy. M ajd m áskor jobban
sikerül. Nem b aj, m áskor nem leszünk rosszak.

K om binációk

E’ IE I K ár volt elkezdeni.
E’ II I K ár, hogy rosszak voltunk.
IE ;E I A kkor is te v oltál a hibás.
IE ;I I M indketten bűnösök vagyunk.
I E;M | N a m ost m it fogunk csinálni?
IE Ie M ost m ár m ents k i! M iért n em segítesz?
M’ I E I M áskor ne csináld ! Máskor ne árulkodj (ne ju tta ss
bajba) ! Máskor az igazat m o n d d m e g ! Máskor
vigyázz ! Legközelebb jo b b an vigyázz !
A zért nem kellett volna, hogy m egm ondjál.
Késő. Késő bán at. Most m ár úgyis m indegy. Most
m á r tú l vagyunk rajta.
M ost az egyszer m egbocsátok.
M’ I Ie N em baj, m ajd kijavítod. N em b a j, csak ne mondd
el!
M’ I Ii M ajd m áskor én is vigyázok.
I e;m M ajd m áskor jobban tan íts m e g !
I i;m M ajd kijavítom . Majd m egvigasztallak.

27
4. szituáció

E gy kisfiú térd e l az au tó ja m ellett. A közelében álló

néni azt m o n d ja: „S ajnálom , nem tu d o m m egjavítani az
a u tó d a t.”

E’ I I K ár. J a j de kár. De k á r, hogy nincs másik.

J a j de sajnálom . N agy baj.
A kkor nem tu d o k autózni (játszani). A kkor m ivel
játsszam ? A kkor hogy játsszam vele?
P edig nagyon szeretnék vele játszani.
M iért nem tu d o d ? Nincs időd rá?
É n sem.
IE I N em értesz hozzá ! Ü gyetlen v a g y !
A kkor m iért kezdtél hozzá? M iért nem a d ta d oda
m ásn ak , aki m eg tu d ja ja v íta n i?
Pedig te ro n to tta d el. A kkor m iért ro n to tta d el?
De tu d o d , csak nem akarod.
Ie P rób áld m e g ! Légy szíves csináld m e g !
A kkor vegyél ú ja t (m ásikat) !
V idd el a ja v ító h o z ! H ív j egy sz erelő t! A kkor
ja v ítta s d m eg!
É s az apu? Szólj a p u n ak (testvérednek) ! T alán
m ajd ap u m egjav ítja. M ajd segít a testvérem .
A kkor apu ja v ítsa meg.
I’ I I M iért is ro n to tta m el?
II I É n ro n to tta m el. M áskor nem fogom elrontani.
II I É n nem ak a rta m elrontani.
Ii M ajd én m egpróbálom . M ajd m egjavítom én.
M ajd veszek ú ja t (m ásikat).
M ajd segítek.
M’ I I N em baj. Játszo m így vele. Íg y is lehet vele játszan i.
J ó lesz így is. N em b a j, v a n m ásik. Nincs rá szük­
ségem.
IM I K öszönöm az eddigi segítséget.
N em b aj, ez nem neked való m unka.
I m M ajd m áskor m egjav ítju k .
M ajd valak i m ás (a b aráto m , apukám ) m egcsinálja.
A kko r játszom m ással.
A kkor íg y m arad.
A kkor ezt m ár k id o b h atju k . A kkor nem játszom vele.
N em b aj, m ajd ú ja t veszünk.

28
Kombinációk

E’ IE I K ár, hogy elrontottad.

M iért, nem értesz hozzá?
E’ I I e M iért, pedig nem nehéz. M iért, hisz te feln ő tt vagy?
És m ik o r kapok ú jat?
I E ;E I Nem én ro n to tta m el.
IE I e Te ro n to tta d el, javítsd is m e g !
De én azzal akarok já ts z a n i!
De m eg tu d o d ja v íta n i! De a z t m o n d tad , hogy meg­
lesz !
IE Ii É n m eg tu d n á m javítani.
I e;m M ajd veszünk m ásikat.
I e;i Elviszem akkor apuhoz. A kkor m ajd édesapához
fordulok. A kkor elviszem m áshová. M ajd elviszem
a szerelőhöz.

•5. szituáció

Egy kislány és a p u k á ja a k irak a t elő tt állnak és néznek

egy b ab át. Az a p u k á ja így szól: „H a tö b b pénzem lenne,
m egvenném neked ezt a b a b á t.”

E* I Ja j de kár. K ár, hogy nincs pénzed. K ár, hogy nem

veszed meg.
De jó lenne ! B árcsak lenne ! É n a z t szerettem volna,
ha m egvennéd.
M iért nincs pénzed? M iért nincs nálad pénz?
De m o st sajnos nincs. N incsen?
I E I Nem igaz, neked mindig van pénzed. Nem is akarod.
És a z t a sok ennivalót miből veszitek?
M iért nem hoztál? Miért nem g y ű jtö tté l? Akkor
gyűjtsél rá ! S pórolhattál volna.
Pedig m egígérted.
Ie A zért m égis megvehetnéd ! Most vedd m e g ! De én
m ost akarom ! De nekem kell ez a baba ! Vedd meg
m ár ! M enjünk haza és hozzunk p é n z t!
A kkor k érjél kölcsön ! K érjünk a n y á tó l p é n z t!
De hiszen annyi pénzed biztosan v an !
í’ I I Igazán m egvennéd? Kedves tőled. Köszönöm szé­
pen. A jószándék is elég.
ii i -
29
 Ii M ajd én megveszem. N ekem v a n sok pénzem . M ajd
én gyűjtök (szerzek) hozzá pénzt.
M ajd csinálok o tth o n egyet.
M’ I I Köszönöm, van elég (m ásik) babám . R áér, m ost
úgyis van m ásik. N em b aj, kibírom baba nélkül.
Köszönöm, a szüleim m egveszik nekem.
IM I Jó . Tudom.
Á, ne költsed a p é n z t !
]m M ajd megvesszük, h a lesz pénzed. Majd később (leg­
közelebb, m áskor, fizetéskor) megveszed. A nnak is
eljön az ideje. J ó lesz m a jd később is.
M ajd az apukám (an y u k ám ) megveszi.
A kkor m ajd a régi (az o tth o n i) babával fogok j á t ­
szani.
K om binációk
E’ I i e Szeretnék egyszer azzal a b abával játszan i. S zeret­
ném , ha megvennéd.
IE Ie M iért nem dolgozol jo b b a n ? Dolgozzál érte ! Dolgozz
tö b b e t, hogy m e g v eh e ssed ! G yújts p én zt és vedd
m eg!
] e;i É s ha hozzáadom az én pénzem et is?
I e;m É s m ikor lesz pénzed? H á t akkor m ikor veszed m eg?
U gye, m ajd fizetéskor m egkapom ? A kkor m ajd
m áskor (fizetéskor, születésnapom ra, karácsonyra)
vedd m eg! Vegyél o lc s ó b b a t! V álasztok egy olcsóbb
játék o t.
N agyon boldog lennék.
T akarékoskodjunk ! G y ű jtsü n k rá !
M’ IE I De nekem nem te tsz ik . Minek az nekem ?

6. szituáció
K é t jó b a rá t így szól egy kisfiúhoz, aki szeretne velük
já tsz a n i: „K ic si vagy te m ég, veled nem já tsz u n k .”
E’ I I D e k ár, hogy nem já tsz h a to k veletek. De jó lenne
já ts z a n i!
B árcsak nagyobb le h e tn é k !
Kivel (hol) játsszam ?
IE 1 M ajd én is ilyen leszek hozzátok. Akkor én sem adom
oda a rollerom at. N em b aj, m ajd ti is k értek tőlem
v a la m it!
P uk k ad jato k m e g ! N em érdekeltek ! Ne v ág ja to k
f e l! A zt hiszitek, h o g y a tié te k a világ? Ti is volta-

30
 tok k ic s ik ! A zért, m ert ti nagyok vagytok, m indent
jobban tu d to k (a kicsit nem fogadjátok be)? Á llan­
dóan kiközösítetek !
De undokok (csúnyák, ro h ad tak , hiúk, hülyék, nagy-
szájúak) v a g y to k ! B eképzelt m a jm o k ! N agy sza­
m arak !
M egm ondom a p a p án ak (m am ának).
Nem fogtok tu d n i engem elkergetni.
IE I Nem v ag y o k kicsi. É n nagy vagyok.
Ie A zért (a ttó l még) játszh atn áto k . Na, vegyetek be
m á r ! De já ts s z a to k ! E ngedjetek já ts z a n i! É n is
szeretnék j á ts z a n i!
K i a kicsit nem becsüli, az a n agyot nem érdemli.
De m ié rt nem ?
Г I I -
II I Igen, kicsi vagyok.
B ocsánat, hogy z av artalak tite k e t a játékban.
II I Nem te h e te k róla, hogy kicsi vagyok.
Г |i -
M’ I I Nem b a j. T udok egyedül is játszani.
A kkor hazam egyek. A kkor szerbusztok. Van m ás
já té k is. V an játszótársam .
IM I Jó l van. Já tssz a to k m agatokban. A kkor ne já tssz a ­
tok. N em haragszom .
Im M ajd m egnövök én is. H a m egnövök, játszotok.
M ajd já tsz o m m ással (a kicsikkel; a m agam k o ra­
beliekkel; a barátaim m al).
A kkor elm egyek babázni. M ajd játszom egyedül
(az autóm m al).

Kombinációk

I E ;I I De lenéztek !
A zt hiszitek , hogy ti m ár nagy fiúk vagytok? Ti sem
v ag y to k m ég fe ln ő tte k !
jE I e M iért? M iért nem játszo to k velem ? M iért zártok ki?
Ne legy etek olyan beképzeltek !
IE I e M iért, velem nem lehet játszan i? De m iért nem ,
én is o ly an jól tu d o k játszan i, m in t ti. A ttó l m ég
tu d o k jó l játszani. M iért, én is tudok úgy focizni,
m in t ti. É n is ugyanúgy jogosult vagyok a já té k ra .
IE j m M ajd já tsz ik más. Majd jobb gyerek játszik velem .
A zt hiszed, nem tu d o k m ással játszani?
M ajd já tsz o to k m é g !

31
 I e;i M ajd igyekszem veletek lép ést tarta n i.
I e;m És h a megnövök? H a m egnövök, játszto k velem ?
I’ I I e Nem kell a m ásik at a z é rt lenézni.
II I e Nem tu d to k olyan já té k o t, am ihez én is értek?
De azért p róbáljatok k i engem ! De nekem is meg kell
tanulnom já ts z a n i! A k iseb b n ek is kell já ts z a n i!
De nem tu d játo k , h o g y m ily en okos vagyok. Kicsi,
de ügyes.
M’ IE I Nem is kell. Nem is a k a ro k veletek játszani. Jo b b is.

7. szituáció
E g y n é n i a ház ajta ja előtt áll, és íg y szól a kislányhoz,
aki v irág c so k o rra l a kezében feléje t a r t : „R ossz gyerek
v ag y ! L e té p te d a v irá g a im a t!”
E’ I I -
]E I N em baj. Majd nő helyébe m ásik. Van még it t sok.
Ü gyis elvirágzik nem sokára.
O lyan kár, hogy le té p te m ? M inek neked a virág?
H iszen ezek nem is szép v irágok.
M ert kellett.
IE I N em vagyok rossz. E zek et én is so k at öntöztem .
N em téptem le, k ap ta m . A virágb o ltb an vettem .
N em a néniét tép tem le.
Ie K ellene nekem nagyon.
Г I I O lyan szép ek ! Szép lesz a v á z á b a !
II I N e haragudj ! (Ne tessék h a ra g u d n i!) B ocsánatot
kérek.
Sajnálom . Igaz. B elátom , rossz gyerek voltam .
II I Csak jó t (csak kedveskedni) a k a rta m . Neked szed­
tem . Csak neked (an y u k á m n a k , apunak) ak a rta m
öröm öt szerezni (szedtem n é v n a p já ra ; születésnap­
já r a ; anyák napjára).
N em ak a ra tta l tö rté n t. N em tu d ta m , hogy nem
szab ad (hogy a nénié). C sak já té k b ó l csináltam ,
nem rosszaságból.
Csak a vázába ak a rta m te n n i. S zobám at ak artam
szépíteni. Azért szedtem , m e r t a n y á k n ap ja van.
C sak csokrot g y ű jtö ttem . N ő k n a p ja van.
Ii M ajd vetek (ültetek) m á sik a t. M ajd visszaültetem .
H ozok helyette ú ja t. Veszek h e ly e tte m ásikat.
M áskor nem teszek ily en t (nem fogom letépni).
M áskor jobban vigyázok.

32
ВТ I I -
!M I -
II m —

Kombinációk

I E ;E \ M iért, nem jó, ha a szobában v a n ?

I E ;I i A néni is volt gyerek.
I E ;I_ I N em szabad letépni? ;
I E ,I I V irágot lopni nem bűn. Aki a v irá g o t szereti, rossz
em ber nem lehet.
IE I m M ajd a p u vesz m ásikat.
I’ II I N em ak a rta m , de nagyon szépek voltak.
N agyon szeretem a virágot és nincs pénzem rá.
I’ I Ie O lyan szépek ezek a virágok, lég y szíves nekem
a d n i!
I i;m H a nagyobb leszek, nem tépem le a virágokat.

8. szituáció

Egy kislány összetörte a másik b a b á já t. Akié a baba

volt, azt m o n d ja: ,,A legszebbik b a b á m a t tö rte d el.”
E’ I I -
IE I N em b aj, N a és aztán?
Ü gy kell neked. Nem szeretlek, az é rt törtem el.
N eked úgyis sok vaii.
N em ez volt a legszebb. M ár régi v o lt. Nincs másik?
M it akarsz, ócska baba volt. N em k á r érte. Ez neked
szép ?
T e pedig széttörted az a u tó m . T e is ro n to ttá l el
nekem m á r mindenfélét. M ert n em a k a rta d ideadni.
M ert m egharagudtam rád. '
M egm ondták anyunak, ha b án tasz.
M áskor jobban vigyázz r á ! M iért ezt ad tad ide?
JE I É n csak játszo ttam vele. N em is én tö rtem el.
|e T edd össze! Ja v ítsd m eg!
I’ E z baj.
II I N e h aragud j ! Bocsáss m e g ! Ig a z á n sajnálom.
Ü gyetlen vagyok.
jI I N em a k a ra tta l (nem szándékosan) tö rté n t. Véletlen
volt. K icsúszott a kezemből. V életlenül ráléptem
(e jte tte m el).

3 Pálhegy i 33
 Nem tu d ta m , hogy a tiéd . Nem tu d tam , hogy ez a
baba neked a legszebb (a legkedvesebb).
II Majd adok (veszek) h e ly e tte m ásikat. M ajd m eg ­
fizetem. Majd elhozom helyette az enyém et. M ajd
válassz egyet az én b a b á im közül.
Majd m egpróbálom m egcsinálni. Majd összeragasz­
tom . Majd m eg jav íto m . Majd elviszem a b a b a ­
klinikára.
Máskor m ajd v ig y ázn i fogok.
M’ I I -
íM I -
Im Majd kapsz ú ja t (m ásik at). Majd összeragasztják.

K om binációk

1EÍ I Tudom. Így sikerült.

Te is el szoktad tö rn i.
j E ;I | Nem tehetek róla, m in d a ketten rosszak v o ltu n k .
M it csináljak?
I E ;I I Pedig én jó vagyok.
I E ;I I Tiéd?
IE I m Majd veszel m ásik at.
I e;i M ajd megkérem a n y u k á m a t, vegye meg. M egcsinál­
tato m apukám m al.
I e;m Nem lehetne ö sszeragasztani?
M ajd m egcsináltatjuk a p u v al.
Édesanyám m ajd m egfizeti.
I i:m M ajd megveszem, h a lesz pénzem . Majd megveszi
apukám és visszaadom .
Ne búsulj, m ajd n e k iü lü n k és megcsináljuk.
Majd játszunk az enyém m el.

9. szituáció

K é t fiú játszik a földön já té k k a to n á k k a l. Azt m ondja

az eg y ik : „ É n nyertem , ezek m o st m á r az enyém ek.”
E’ I I K ár. Jobb le tt v olna, h a én nyerek.
A kkor mi lesz az e n y ém ? É s nekem mi m arad?
IE I M iért vagy ilyen u n d o k (kapzsi)? Ne vágj fel ennyire !
C sa ltá l! Ne csalj ! N e h am u k álj !
Nem adom oda ő k et. Még m it nem ! H o g y isn e !

34
 F ity is z t! N em lesz a tiéd ! N ekem is k e ll! H a annyira
kell, vegyél m agadnak !
A kkor én nem m utatom meg a régi pénzeim et.
M iért?
Majd kapsz egy pofont.
M egm ondlak a m am ának.
Így nem leh et já ts z a n i!
IE I Nem ér ! N em igazságos ! Nem te n y e rté l! É n nyer­
tem ! N em a tiéd ! Enyém is ! Nem igaz. Csak játék
volt.
Ilyen nincs a szabályban. E bben nem egyeztünk meg.
Nem nyerésre játszottunk.
I e H add já tssz a k vele én i s ! Légy szíves ad jál belőle!
F elit a d d nekem ! Játsszu n k e g y ü tt! K érlek, ne
vedd el ! De csak játékból, ugye?
Г I I -
II I Igazad v an . Tudom. Te nyertél.
II I Csak játszo m vele.
I~ Ii Én is veszek m ajd ilyent m agam nak. Hozok m agam ­
nak m ásik at.
M’ I I Jó l v an . N em baj. Nekem nem is kell. Van nekem is.
Nem v esztettem sokat. Nem sajnálom . Úgyis régiek.
A kkor m ajd én játszom mással.
IM I L ehet (legyen) a tiéd. Jól van, vigyed. Jó , te nyerték
A kkor ted d el. J ó szívvel adom. Nem b aj, úgyis
já té k ez. Nem baj, veszíteni tu d n i kell. Belenyug­
szom. Tessék. Jó l van így egyeztünk meg.
Te ügyesebben játszottál.
I m É n is fogok nyerni. Majd holnap (m áskor, legköze­
lebb) én nyerek. Még n yerhetek én is. M ajd les*
nekem is ilyen. Majd vesznek nekem. Majd vissza­
nyerem .
*

Kombinációk

E’ I I I Sajnos igazad van.

E’ I Ie É s én m o st m á r nem játszh ato k vele?
Ne v id d el, akkor nekem nem m arad.
E’ ;M’ I I De szerencsés vagy !
I E;E I N em biztos ! Meg az enyémek ! Milyen alapon állítod,
hogy te nyertél?
|E ;I I T úlerőben vagy.
T e n y ertél, de a bábuk (a kato n ák ) az enyéim m arad­
nak.

3* 35
 I E; I I Nem adhatom , m e rt ezt édesanyám éktól kaptam .
IE I e Add v issz a ! N e legyél olyan önző !
|E ;M I Csak játszani h ag y o m o tt.
Nem adom, de h a tetszik , választhatsz egyet.
I E ;M | Nem mind. M ind?
H a tied, vidd el, de ez csak já té k vo lt és én nem
így gondoltam.
!E I m Legközelebb úgyis el fogód veszíteni.
IE I e Inkább igazságosan kéne elosztani.
] e;m Kezdj ük ú jb ó l! Já tssz u n k még egyszer! Játssz u n k
egy visszavágót!
H a vége a já té k n a k , visszaadod őket?
' E I Mikor nyerted?
II I e Az egyik k a to n á t a d d nekem ! Ha igazi sportem ber
vagy, revansot is adsz.
í I i;m A következő já tsz m á b a n m ajd m egpróbálok ügye­
sebben játszani. M áskor m ajd jobban igyekszem.
M’ Ie I Na és aztán ?
M’ , {■ I e De azért ugye id ead o d ? Jó , de én is h add játsszam
vele egy k ic s it!
,* :' ;»л. .!, . " •^
10. szituáció

' jEg,у kislán y fekszik az ág y b an , Az an y u k ája az ágya

é lő tt áll és azt m ondja: „ B ü n te té sb ő l küldtelek ágyba.
S a jn á lo m , megérdemelted-.” :
WF" ’| - I ■ K ár, hogy b ü n te té sb e n vagyok (hogy le k ellett
: i' feküdnöm). K ár, h o g y nem láth ato m az esti mesét.
Pedig olyan jó film v an . Pedig úgy szerettem volna
még játszani. ”
Nem vagyok álm os. N em szeretek aludni.
Ü gy unatkozom . ••
IE I Igazán a d h a ttá l v o ln a m ás b ü n te té st is. A zért még
nem kellett volna ág y b a küldeni.
De én nem -vagyok b eteg !
Űgyis kiszököm (felkelek). Majd kijövök. Nem
akarok feküdni.
Majd én is az ág y b a k üldelek, ha rosszat csinálsz.
Te is feküdj le b ü n te té s b ő l!
IE I Nem csináltam sem m it. M it csináltam ? U gyan
m iért? Nem is v o lta m rossz. Nem érdem eltem meg.
É n csak já tsz o tta m . N em én voltam .

36
 Ie H add nézzem még a t v - t ! Még h a d d m arad jak fönt
egy k i c s it! H add keljek f ö l! H a d d olvassak !
I’ I I M iért? A z ért; m ert rossz v o lta m ? Rosszalkodtam ?
II I Igen. Igazad van. Ez az igazság. Megérdemeltem.
Sajnos. Meg is verhettél volna. B eláto m . Beismerem.
Rossz vo ltam .
B o csán ato t kérek ! Ne haragudj ! N agyon m egbán­
tam , a m it tettem .
I Nem te h e te k róla. Pedig nem a k a rta m rossz lenni.
Csak já té k b ó l csináltam.
Ii M áskor (többé, legközelebb, h o ln ap ) nem leszek
rossz (nem teszek ilyent; jó leszek). Máskor nem
játszom úgy, hogy beteg legyek.
M ajd jóváteszem .
ЛГ I I Nem b aj. Jó l van, itt m aradok. J ó éjszakát.
Ez n em büntetés. Legalább alszom . Ü gyis álmos
vagyok. N em á rt a pihenés. L eg aláb b holnap frissen
ébredek.
H allg ato m a rádiót. I t t jobb, m in t a szobában.
A kkor olvasok. Én szeretek lu stá lk o d n i. Nagyon
örülök. L egalább nem kell isk o láb a m ennem .
IM I Jó l te t te d anyuka.
I m M ajd h o ln ap fenn leszek. M ajd legközelebb meg­
nézem a tv -t. Majd ha felkelek, já tsz o m tovább.
A kkor lefekszem (alszom).

Kombinációk

E’ ]E I De n em tu d o k elaludni. De igazán , m ég nincs késő.

E’ I je Pedig m ég fennm aradnék.
j E;I I Milyen szigorú vagy! De azért m égse így kellett
volna b ü n te tn i.
I e;i É s h a jó leszek? Nem bocsájtasz m eg ? H a jó leszek,
nem k ü ld tü k ágyba? E zt még k ija v íth a to m ? Engedj
ki az ágyból, jó leszek.
I epnM ajd h o ln ap kijöhetek? De h o ln a p ugye nézhetem
a tv - t?
M ajd m ásk o r nem küldesz ágyba ily en korán?
I’ I I e M iért (kell lefeküdnöm)?
II je T alálj k i könnyebb b ü n te té s t!
jI ji Igazad v a n , de máskor rendesebb leszek,
jM je M ondjál egy m esét!

37
 11. szituáció
ft . . 1' V•

E g y kisfiú a szobában do b o l, és az apukája rá k iá lt:

,jC send le g y e n ! Anyu a lu d n i a k a r .”
E’ I ( Szerettem volna m ég játszan i. Pedig de jó le n n e
dobolni.
IE I Aludjon m ásk o r! M ajd holnap alszik. M ajd alszik,
ha abbahagyom . A k k o r a n y u zárja be az a j t ó t !
, Akkor is dobolok. A lu d jo n , én dobolok to v á b b .
Úgyse hallja m eg. A lu d jo n dobszó mellett.
Na és? Én m eg d o b o ln i (játszani).
Nem. Nem lesz csend. A zért sem.
Egyszer van az e m b e rn e k születésnapja.
Akkor m iért v e tte d m e g nekem a dobot? M iért, m ég
játszani sem le h e t? M ár sehol sd lehet dobolni?
IE I De hiszen én csak já tsz o m . Én nem kiabáltam .
Nem alszik. N em a k a r aludni.
I Iе De én most d o bolni szeretnék. Én játszani ak a ro k .
Még egy kicsit ! H a d d doboljak (játsszam ) e g y
k icsit! Szeretném k ip ró b á ln i az új dobot.
I’ I I Nagyon fá ra d t? B e te g ? Már?
II I Bocsánatot kérek.
II I Nem tu d tam , h o g y a lu d n i akar. Ja j, nem j u t o t t
eszembe, hogy le fe k ü d t. Nem akartam zak la tn i.
I i Többet este nem fogok dobolni. Máskor nem dobolok.
M’ I I -
IM I -
I m Igen. Máris a b b a h a g y o m (leteszem; csöndben leszek).
Azonnal. M in d járt. J ó . Rendben van. A kkor n em
dobolok. M egértettem .
Ja, az más. A k k o r előveszek más játékot. A k k o r
m ást játszom .
Akkor kim egyek a té r re (az udvarra; a já tsz ó té rre ;
a kertbe; az u tc á ra ). E lm egyek máshová dobolni.
Akkor m ajd késő b b (reggel; holnap; máskor) d o b o ­
lok. Majd ha felkel, a k k o r dobolok.

Kombinációid
E’ I !e De annyira szeretek dobolni. De olyan szépen szól !
IE Ie De én csak ki a k a r ta m próbálni.
IE Im Jól van na !

38
I’ :I Ie M iért ak a r a n y u aludni?
II Ie D ehát gyakorolnom kell.
|e ; m J ó , de előbb befejezem e ?t az ütem et. Várj egy
kicsit, (nem sokára) abbahagyom .
H add m enjek le (kim ehetek? az u dvarra (a já tsz ó ­
térre) ! Az udvaron dobolh ato k ?
És m áskor dobolhatok? De ha felkelt, d o b o lh ato k ?
Majd ha fölkel, folytatom (akkor dobolok).
Jó l v an, de akkor m it csináljak? Akkor hol dobol­
ja k ? A kkor m ikor játsszam ? Mivel játsszam a k k o r?
Majd halk an (halkabban) dobolok. Egy picit d o b o ­
lok. Nem leszek hangos.
Adj valam i m ás já té k o t !

12. szituáció

K ét fiú áll egym ással szemben. Az egyik így szól:

„G yáva fickó v a g y /’

E’ I i
IE I Te vagy gyáva ! Az v ag y te ! Aki m ondja !
Na ne m o n d d ! Na m ajd m eg látju k ! Ne híreskedj
m agadda l! Ne olyan hevesen, m ert még m e g já ro d !
Na megállj, m ajd m e g m u ta to m ! M indjárt elláto m
én a b a jo d a t! P ró b álju k ki, te milyen fickó v a g y !
V erekedjünk m e g ! M ajd elverlek ! Hogy m erted e z t
m ondani rólam ? Mindig csak az erőddel hencegsz.
Nem játszom veled tö b b e t! Nem kell nekem ilyen
b arát. Nem érdekelsz. E zt nem bocsátom m eg
neked.
N agyszájú ! Te száj hős !
IE i Nem vagyok gyáva. N em igaz. Még hogy én? É n
gyáva, ilyent m o n d a n i! Tévedsz, ha a zt hiszed. E z
nem gyávaság. Én b á to r vagyok.
Nem vagyok gyáva, csak óvatos (csak nem szeretek
verekedni; csak nem ak aro k piszkos lenni). M iért,
m ert nem akarok b ajb a keveredni?
|e Légy szíves ne csúfoljál (ne sértegess)! Ne m o n d j
ily e n e k e t!
Г I I -
II ] Belátom . Igazad van. E z t én is tudom . V alóban
nem kellett volna úgy m egijednem attó l a k u ty á tó l.

39
 II I É n kisebb vagyok, m in t te . É n m ég nem vagyok
o lyan nagy. Te erősebb vagy.
M ert sovány vagyok.
N em tehetek róla.
Ii M áskor nem leszek gyáva.
M’ I I N em baj.
|M | -
i Im H a megnövök ,nem leszek g y áv a. B á tra b b (erősebb)
leszek nemsokára. M ajd m egbátorodom .

K om binációk
I E ;E I T e v agy vakmerő.
T e vagy a gyáva, nem én. Az a gyáv a, aki a gyen­
gébbel kikezd. B á tra b b v agyok, m in t te.
B izonyítsd b e !
M ajd m egm utatom , h o g y nem vagyok g y á v a !
I E ;I I T e is az vagy. És te m i v a g y ? Te ta lá n nem? Te
m ég gyávább. Te sem v a g y b á tra b b (különb). Te
sem m erted volna m egcsinálni. Te m eg szájhős.
A kárcsak te.
D e ügyesebb, m in t te. De okosabb. De nem olyan
rossz, m in t te. De tö b b e t tu d o k , m in t te.
K ö n n y ű a kicsit nyúzni.
I E ;I I N em mindig vagyok gyáv a.
J o b b félni, m int m egijedni.
T ö b b e t ésszel, m in t erővel.
I E ;I I A z én helyemben te is e zt te tte d volna.
É n nem akartam ro sszat csinálni.
IE Ii H a m ajd alkalom lesz, m eg m u tato m .
I’ I je M iért? Miért vagyok g y á v a ? M iért, m it csináltam ?
M iért sértegetsz?
I I;I I N e haragudj, de én nem a k a rta m m egverni ezt a
fiú t.
M’ IE I N em b aj, de megverlek.
M’ IE I N em vitatkozom , úgy sincs igazad.

13. szituáció
A g y ü m ö lcsö sk ertb ő l három fiú gyüm ölcsöt a k a rt lopni.
A gazda m e g lá tta . K ettő elszaladt, a h a rm a d ik a t a k a rjá ­
nál m e g ra g a d ta és m ost azt m o n d ja n ek i: „M ost végre
ra jta c s íp te le k .”
40
E’ I I -
IE I Nem baj. Jó l van. H á t aztá n ? N em érsz vele sokat.
Úgyis szedek m ajd. Úgyis elm egyek. Majd elszököm.
Majd m áskor nem fogsz elcsípni.
M iért tetszik sajnálni ezt a p á r alm át? Úgy odavan
ezért a k é t szem szilváért?
Ugye azokat nem fogod el? Ő k et m iért nem csípted
ra jta ? K önnyű egyre rák en n i az egészet.
E zt még m egbánod. H a hozzám nyúl, jön az apu­
kám.
M iért nem hagysz játszan i? N e kiabálj !
IE I De én nem csináltam sem m it. É n nem loptam . Nem
vagyok rossz kölyök. Csak a k e rte t ak artam meg­
nézni. É n csak a földről szedtem . É n csak néztem.
' Nem csíptél (csípett) ra jta . E n g em ? Min? De m iért?
Miénk a kert.
Ie Engedj e l ! (Tessék e le n g e d n i!) J a j, hagyj békén !
Ne b án ts ! (Ne tessék b á n ta n i !) H a g y já l!
M entsetek meg, társaim ! S zab ad ítsato k k i !
H add egyek egy kis a lm á t!
P I I Jaj !
II IN e tessék haragudni. B o csán ato t kérek.
M egérdemeltem. Rossz voltam .
II I Nem ak arta m (akartunk) ro ssz a t csinálni.
Nem tehetek róla.
Nem tu d ta m , hogy nem szabad. Nem tu d ta m , hogy
a bácsié az alm afa (a kert).
Szomjas voltam , azért a k a rta m a lm á t enni. Éhesek
voltunk. N agyon szeretem az a lm át. Nekünk nincsen
gyümölcsfánk.
I Ii M áskor nem teszek ilyent. N em fogok többé lopni.
Megfizetem a spórolt pénzem ből. M egtérítjük a k árt.
M’ I I -
IM I -
I Im —

Kombinációk

E’ IE I K ár. Sajnos elég ügyetlen v o ltam . K ár volt a bácsi­

nak it t állni.
I E ;E I Nem én voltam , ők v oltak. Az a k ettő ak a rt csak
lopni.
IE Ie Tessék hazaengedni, nem csináltam rosszat.
I E ;I I Most jö ttem először lopni. M últkor nem is én voltam .

41
 I E ;I I Nemcsak én voltam . A tö b b ie k is loptak. A tö b b i­
eket is tessék elfogni (m eg b ü n te tn i!) ö k is bűnösök.
' A legtöbbet ők v itté k el.
I E ;I I ö k akarták, hogy lo p ja k . É n nem ak artam , ők
vettek rá. ö k v itte k bele a bajba.
I e ;i Csak most tessék elengedni, ezentúl nem lopok.
II je Mit csinálsz velem ? M it a k a r velem, bácsi? Meg­
versz?
II !i L optam ugyan, de visszaadom .

Iá . szituáció

E g y k isfiú egyedül ül a szo b áb an eg y széken. A csu k o tt

a jtó n k e re s z tü l beszól hozzá egy b ácsi: „M it csinálsz i t t ? ”
E’ I I Búslakodom. Félek. U n atk o zo m , m ert nem foglal­
kozik velem senki. A n y u k á m elm ent, be vagyok zárva
a lakásba.
IE I Mi köze (közöd) hozzá? N em lá tja {látod)? A m it te
nem. Nem a te dolgod. H ag y j b é k én ! Ne törődj
vele ! Nem m ondom m eg.
Rosszalkodom.
Nem nyitom ki az i jtó t.
Mérges vagyok és duzzogok.
IE I Semmit. Semmi ro sszat. N em csinálok sem m it; jó
vagyok. Nem rosszalkodom .
Ie A puka, ne bánts !
Г I I
II I B ezártak, m ert rossz v o lta m . Ideültettek b ü n tetés­
ből. Letörtem a falat. B e tö rte m az ablakot.
Ii Ülök, de ha kell a segítségem , kimegyek segíteni.
M’ I I Ülök. Gondolkodom. O lvasok. Tanulok. Leckét írok.
Játszom . Nézem a tv - t. P ihenek. Nézelődöm. T ö p ­
rengek. Várom a tá rsa im a t. V árok valakit.
|M I
I Im —

K om binációk

M’ I E I Játszom , most nem érek rá k in y itn i az ajtó t.

L átod, hogy ülök.
M’ I E I Csak ülök.

42
15. szituáció

Egy kisfiú elese tt és a lépcső alján fekszik. E gy néni

fentről leszól neki: „M egütötted m a g a d ? ” , j

E’ I I Igen. M egütöttem . Meg. M eg ü tö ttem a fejemet

(lá b a m a t; kezemet; h átam at). N agyon. Fáj (eltört)
a láb am (karom ; könyököm ; derekam ). Nem tudok
felkelni.
[E I E lég g é! Elképzelheted! De m ég m en n y ire! P ró­
b á lja k i ! Még kérdi? Noná ! H á t persze, hogy meg­
ü tö tte m m a g a m ! f
Ie L égy szíves, segíts fel! Tessék segíteni!
I’ N em . N em , semmi baj. N em , csak pihenek. Egy
csöppet sem. Ne tessék aggódni értem .
II I Igen, de megérdemeltem. M agam nak köszönhetem .
Ü g y kell nekem, m ert fu to tta m .
Ii M ajd m áskor jobban vigyázok. M áskor nem fogok
gyorsan szaladni (ugrálni) a lépcsőn. M áskor nem
csúszkálok a korláton.
M’ I I C sak egy kicsit. Nein nagyon. N em érdekes. K atona
dolog. Semmiség. Kicsit, de n em veszélyes. Igen, de
nem nagyon fáj. Már nem is fáj an n y ira. Csak a térd e­
m en v an egy karcolás. Csak a láb am (a h á ta m ; a k a­
rom ) egy kicsit fáj. Sebaj, m a jd m eggyógyulok. Nem,
csak m egijedtem . Majd elm úlik.
• ,IM I -
I . Im —

Kombinációk

E’ I Ie Igen, nagyon m egütöttem , tessék idehívni a n y u k á­

m at !
E ’;I’ I I N agyon, de azért ne tessék fáradni.
N em , csak nagyon m egijedtem .
E’ I Ii M egütöttem magam , ezért nem fogok itt többet
lecsúszni.
IE Ie In k á b b segíts feltápászkodni, ne kiabálj !
I’ I Ii N em , de nem is csúszkálok tö b b e t.
M’ II I Igen, de nincs semmi baj, én vagyok az oka. A,
sem m i, csak egy kicsit rossz v o ltam .

43
16. szituáció
E g y kislány lab d át szo ro n g atv a bújik egy néni mellé.
A n én i így szól a szem ben álló nagylányhoz: „A lab d a a
tiéd . A kicsinek nem le tt v o ln a szabad elvennie.”
E’ I I Akkor én m ivel já tssz a m ?
IE I Igaza v an a n én in ek . Igen, én is játsz a n i szerettem
volna vele. E z a szem telen m indent m egenged m a g á ­
nak. T án n e k i n in cs? E z felháborító.
De mégis e lv e tte . M iért vetted el a lab d á m a t?
De ő szófogadatlan. N em enged játszani.
A kkor én is elveszem tőle. Akkor is vissza fogom
venni.
I e A kkor ad d (ad ja) v is s z a ! Kérem a la b d á t! A kkor
tessék elkérni (visszakérni) tő le !
I’ I I M iért? A kicsi n e m já tsz h a t vele? M iért nem le tt
volna szabad?
Köszönöm szépen. A kkor játszom vele.
]I I Bocsáss meg. D e ugye, nem tetszik harag u d n i?
Tudom. Igen. É n v ag y o k a hibás.
J1 ] De ha sír, m it csin áljak ? De annyira k érte. De ha
annyira e rő sk ö d ö tt. Csak jószívből a d tam oda neki.
Csak jó t a k a rta m . É n csak játszani a k a rta m a k is­
lánnyal. N em tu d ta m . Nem vettem észre. L egurult.
I i Majd m áskor vig y ázo k . Máskor nem adom oda.
Majd én is veszek m agam nak. Elkérem tőle.
M’ I I Nem baj. Ú gyis visszaad ja. Hadd játsszon vele ő is.
Legyen az övé. É n m á r úgyis unom a labdázást.
Nekem m ár ú g y sincs szükségem rá. É n szívesen
odaadom neki. É n úgysem játszom vele.
iM 1 Én ad tam oda. M egengedtem neki. De én kölcsön­
adtam neki. N em a k a rta elvenni. Megbocsátok neki.
Nem haragszom érte.
Jó testv érek k ö z t a já té k közös. Közösen játszu n k .
Hisz ő m ég picike. Ö is szeretett volna játszan i.
Más (ő) is já ts z h a t a labdával.
Nem vagyok irig y . A nagynak oda kell adni a kicsi­
nek.
Nem tesz ro ssz a t vele.
I m M ajd akkor e g y ü tt labdázunk.
Majd én já tsz o m vele máskor.
Majd visszaadja.
Majd neki is lesz.

44
4
 Kombinációk

I E ;E I E n nem ad tam neki oda.

j E:I ] N em te h e te k róla, k iv ette a kezem ből. D ehát elvette
(ellopta) tőlem, ö v e tte el erőszakkal.
|E ;M | ő is já ts z h a t vele, nem ?
IE I e A dja vissza rögtön, m e rt m eglapítom .
Tessék m e g v e rn i!
I e;m E ngedd m eg, anyu, hogy k e tte n játsszunk! Vegyetek
k ét l a b d á t !
j i;m M ajd visszakérem tőle.
М *;Г| I M iért, csak já tszo ttu n k . M iért, nyugodtan oda­
adhatom .
M’ [ I I M egsajnáltam .
j M ;I I De ő a d ta kölcsön.
” É n el ak a rta m venni, de ő m ég kicsi.
• ' ,
i ■, :
17. szituáció

E gy kisgyerek fekszik az ágyban. A szülei k ab á tb a fel­

öltözve az ágy m ellett állnak és így szólnak: „Mi most
elm együnk. A lu d jál.”
E’ I I K ár, hogy nem m ehetek v eletek.
M iért m en tek el?
Félek egyedül. Nem tu d o k alu d n i, ha elm entek.
|E J Nem: fogok (nem akarok) alu d n i. Dehogy alszom,
in k áb b játszom . Nem v ag y o k álm os. Úgyis fölkelek.
M indig csak ti m en tek !
! Ie É n is el szeretnék (akarok) m enni. É n is megyek
(én is h a d d menjek) veletek ! E ngem nem visztek
m ag ato k k al? Ne h a g y jato k i t t ! M aradjatok még
egy k ic s it! Ne m enjetek e l !
M ikor jö ttö k vissza? S okáig m a ra d to k ? Siessetek
vissza !
I’ I I M áskor is gyertek.
J a j de jó, hogy aludhatok ! N agyon jó a pihenés.
II I -
I I* -
M’ ) I H ová m entek ?
M enjetek csak, én úgyis álm os vagyok.
Nem félek.

45
 IM I Jó . R endben v an . M en jetek el nyugodtan. M enjetek
csak. Jó l van, úgyis egész héten dolgoztatok. N e
féljetek, vigyázok m a g a m ra .
] Im Jó , aludni fogok. Ig en , alszom.
Szórakozzatok (m u lassato k ) jó l! Jó u ta t! Jó éjsza­
k át ! Szerbusztok ! Csókolom !
Majd holnap játszo m .

K om binációk

E’ j Ie Ne m enjetek el, félek egyedül. Nem szeretnék egyedül

m aradni.
Muszáj (m iért kell) a lu d n o m ? Muszáj elm ennetek?
IE I e És én m iért nem m e h e te k veletek?
És még tv -t se n é z h e te k ? -
I E ;M | Jó , de m ást csinálok. J ó , de úgyse alszom.
I eu n De ugye siettek h a z a ? J ó , de aztán siessetek h aza !
Várlak b en n e te k e t! J ó , d e ne soká jö jje te k ! J ó , de
az a jtó t zárjáto k be !
H add nézzem m ég k ic sit a t v - t ! R ádiózhatok m ég
egy kicsit? O lv ash ato k m ég egy kicsit?
Majd m áskor én is v e le te k megyek.
De akkor holnap n ézh etem a filmet?
I i:m Megígérem, hogy nem csinálok rosszat.

18. szituáció
E g y fiú és egy lány állnak egym ással szemben. A lán y
a z t m o n d ja a fiúnak: „Téged n em hívlak meg a születés­
n a p o m ra .”
E’ I I Sajnálom. K ár. P e d ig szerettem volna elm enni.
Nagyon rosszul esik.
IE I É n se téged. K ö lcsö n k en y ér visszajár.
Nem szép tőled. S z é g y e llj magad ! E z t nem v á rta m
volna tő le d !
Majd m egbánod! A z t p róbáld m eg! Na m eg állj!
Akkor m egverlek !
Akkor is (úgyis) elm egyek.
Irigy vagy. H iú v ag y . T e undok ! Te piszok ! P u k k a d j
m eg!
Sajnálod a to r tá t?

46
 IE I N em vétettem ellened sem m it.
I Ie H ív jál m e g ! Ig azán m e g h ív h a tn á l! H a a barátod
vagyok, meghívsz ! E l szeretn ék menni. Engedd meg,
hogy elm en jek !
Г I I -
II I A zért, m ert a m ú ltk o r csúfoltalak (rosszat csináltam
veled).
I I“ * .
M’ I I
N em baj. Nem bánom .
Ü gyis van program om . Ű gyse tu d ta m volna elmenni,
m e rt elutazunk. N em is a k a rta m elm enni, m ert m ás­
hová megyek. J ó itth o n is.
IM I H a nem akarod, h á t nem . A te dolgod, hogy kit
hívsz meg. A kkor nem m egyek el.
N em haragszom.
I ] m M ajd máskor eljövök. M ajd m áskor meghívsz.
M ajd más m eghív.
A kkor elmegyek m oziba. M ajd focizom. Akkor
in k áb b hazam egyek.

Kombinációk

E’ I Ie P edig szívesen elm ennék.

E’ I j H á t ha haragszol rám , a k k o r nem tu d o k m it tenni.
E’;M’| I Szerettem volna elm enni, de így is jó.
|E ; E | Pedig én jobb fiú v o ltam , m in t te.
I E je M iért, én nem is v o ltam rossz. M iért, m it csináltam?
M iért, én nem vagyok o lyan em ber, m in t más. Pedig
én a legjobb b a rá to d vagyok. M iért, én is meghív­
talak .
|E;M| Te tudod, m it teszel.
T udom , m ár m eg m o n d ták a kedves barátnőid.
I I e;i H ozok neked v irág o t, és m a jd meghívsz.
De öröm et szerettem v olna szerezni.
1’ II I M iért haragszol rám ?
I’ I je M iért? Miért nem hívsz m eg?
| I je T alán rossz gyerek v ag y o k ? T alán valam i rosszat
te tte m ellened?
M’ IE j N em is kell. N em v ag y o k rászorulva. E zt nem is
v á rta m tőled. N em b aj, m egvagyok én a te születés­
napod nélkül is. N em izgat. N em halok bele. Nem is
akarok elmenni. No és, a k k o r m i v an ? K it érdekel
a te születésnapod? M it vágsz fel úgy vele?

47
19. szituáció
E g y fiú áll az ágya m ellett. Vele szem ben áll az a n y u ­
k á ja és egy kisgyerek. Az a n y u k á ja a z t m ondja a fiúnak:
„M á r m eg in t vizes az ágyad ! Ü g y viselkedsz, m int egy
k isb a b a . A testvéred nem ilyen, ped ig ő kisebb n álad .”
E’ I I —
IE I Na és aztán? N em b a j. N em érdekel.
Persze, m ert öcsi m e lle tte d alszik. Kisebb az ágya is !
Mindig a te stv ére m et v é d e d ! Csak ő érezné m ag át a
helyemben ! M ajd m á sk o r az ő ágya lesz vizes !
Akkor ne itassato k m e g velem este fél liter t e á t !
1E I Nem is én csináltam . N em igaz. É n nem szoktam
ilyent csinálni. N em p isilte m be. Nem én voltam .
Nem is vagyok k isb ab a.
Kiömlött egy p o h á r v íz. C sak a vizet (teát) ö n tö ttem
ki. Ivás közben b ev ize ztem . Vizes volt a pizsamám .
Csak izzadtam.
Nem is vizes.
Ie Ki kéne mosni.
I’ —
II I Tudom. Igen. E g y k ic s it bevizeltem . Bepisiltem.
Szégyellem m agam .
Ne haragudj. B o c sá n a to t k érek . Sajnálom.
Ügy látszik, ő jo b b n á la m . Ö ügyesebb.
Ki fogok kapni érte.
Rendetlen vagyok.
j I I Nem tehetek róla. N em a k a rta m . Véletlen volt.
Álmomban tö rté n t. R o ssz a t álm odtam . Nem ébred­
tem fel. N agyon m é ly e n alu d ta m . Azt álm odtam ,
hogy a WC-n v agyok. N e m b írta m m ár ki.
Meg vagyok fázva. R ossz a vesém. Beteg Vagyok.
Féltem kimenni.
Be volt zárva a W . C.
É n se vagyok m ég n a g y . É n is kicsi vagyok még.
Ii Nem fogok többé b ep isiln i (ily e n t csinálni). U toljárá
történt. Máskor v ig y ázo k . M áskor nem iszom olyan
sok vizet. M áskor n e m vizezem be. Majd jobban
figyelek. Igyekszem leszo k n i róla.
Majd átcserélem . M ajd m egszárítom . Majd kimosom.
Majd áthúzom az á g y a t.
M’ I I -
|M | -
í Im —
48
Kombinációk

I E;E I Tegnap a te stv é re m fek ü d t itt. Mert ő á tjö tt hozzám ,

és azért. De hisz ő csinálta.
Ki vizezte be az ág y am ? Miért vizes?
Miért, én n ag y o b b vagyok?
I E;I I H át sajnos lu s ta v o lta m (nem volt kedvem) kim enni.
Ami m eg tö rté n t, az m egtörtént.
Az övé is vizes sz o k o tt lenni. De ő is ilyen. Ő is
bepisilt.
I E;I I Ez m indenkivel előfordulhat. M egtörténik az ilyesm i.
M egtörtént ez m á r m ással is.
De ha egyszer rám j ö n ! T ehetek én arról? M it csi­
náljak?
H át persze, m e rt b eteg v a g y o k !
őneki könnyebb, ő t felébresztik. Őrá jobban v igyáz­
tok. É n n em v ag y o k jó l nevelve, m in t ő. É n se
vagyok m ég tú l nagy.
IE Ii Majd leszokom róla.
IE I m Majd m egszárad.
I’ l £ | Nem tudom , m ié rt vizes.
I I i;m Ha megnövök, nem fogok így viselkedni.

20. szituáció

K ét fiú gombozik. Az egyik így szól: „Véletlenül löktem

m eg a gom bjaidat. N agyon sajn álo m .” (Az ide tarto z ó
kép nem gombozó, h an em golyózó gyerekeket ábrázol.
Szövege: „Véletlenül lö k tem m eg a g o ly ó id a t...” stb.
V akok vizsgálatához a szöveges v álto za tb a n azért v álasz­
to ttu k a gombozást, m ert a golyózás a vakoknál g yakor­
latila g ism eretlen játék.)
E’ I I K ár, hogy m eglökted.
IE I Ne hazudj ! C s a ltá l! N em , a k a ra tta l csináltad. P e r­
sze, m indent csak v é le tle n ü l! Nem hiszem el.
Te mindig ro sszat ak arsz nekem, hogy veszítsek.
De meglökted ! A k k o r is te voltál. De véletlenül se
lökd m eg ! Jo b b a n is ügyelhettél volna. Miért nem
vigyáztál?
Máskor a sa já t g o ly ó id at lökdösd ! Máskor ne csináld
e z t ! Most m ár sa jn á lh a to d ! Vigyázz jobban !

4 P álh eg y i 49
 M ajd én is meglököm a tié d e t. M ajd én is véletlenül
pofon váglak. Nem leszek a b a rá to d . Nem játszom
veled. Megmondalak a n y u k á m n a k .
N agyon haragszom rá d . O lyan ü g y etlen (mafla) vagy.
A kkor én győztem.
Ie G urítsd vissza ! Segíts v isszaállítan i ! Adj a tie id b ő l!
Vedd fe l! Szedd össze !
Г I 1 —
I1 I
Ii M ajd összeszedem. M ajd visszarakom . Ú jra fel­
állítom.
M’ I I N em baj, én em lékszem , h o g y hol v o ltak . Nem baj,
játsszunk to v á b b ! N em b a j, úgyis m ár végeztem.
|M I Nem baj. Nem tö rté n t sem m i. M egbocsátok. Jó l van,
nem haragszom. Nem tesz sem m it. Előfordul. E l­
hiszem. Nem bánom . T u d o m , hogy nem ak a ra tta l
csináltad. Nem teh etsz ró la. Velem is előfordulhat.
I m Akkor kezdjük előh-ől. K e z d jü n k ú j já té k o t!
Majd visszarakjuk a h e ly é r e !
Majd máskor jobban vigyázol.

K o m binációk

E’ IE I Pedig most álltam nyerésre.

Most kezdhetem elölről.
E’ IM I Most m ár m indegy. M ost m á r nem érvényes a játék,
í EJM| Nem baj, csak m áskor jo b b a n vigyázz ! A zért vigyáz­
h a ttá l volna. Most az egyszer m ég elnézem (meg­
bocsátok). M áskor ne lö k d m e g !
Г IE I Biztos?
I i;m N e m baj, m ajd k e tte n összeszedjük,
jM Ie Nem baj, de segíts összeszedni! De azért felszedhet­
néd ő k e t!
jM Ii Nem baj, m ajd visszarak o m (összeszedem; vissza­
állítom).

21. szituáció

E g y k islán y ül a h in tán , és így szól a szemben álló

lá n y n a k : „M a pedig egész d é lu tá n én fogok hin tázn i.”
50
E’ I I É n addig mit csináljak? É n sírok.
IE I Irigy (önző; udvariatlan; u n d o k ; igazságtalan) vagy.
Szakadjon le ala tta d ! F u lla d j m e g !
Megbánod még! Nem h isz e m ! N em olyan biztos!
Úgysem engedem ! Csak s z e r e tn é l! Nem te fogsz
h in tá z n i! Majd kilöklek ! N em ! Még m it nem? Majd
elveszem a h in t á t! Majd jó l m e g té p le k ! Szállj ki,
vagy én raklak k i !
Nincs jogod hozzá. H ogyisne ! N em oda Buda ! Ez
nem igazságos ! D élelőtt is te h in tá z tá l. Nemcsak a
tiéd a hinta. Nem a tiéd az egész játszótér. Nem te
vagy a világ közepe !
Majd máskor én sem ad o m oda neked. Akkor én
nem leszek a barátod. M eg h arag u d tam .
A kkor megmondalak é d e sa n y á m n a k (apukámnak;
a testvéremnek). Idehívom a n y u t.
Ie É n is szeretnék. Add ide a h i n t á t ! H add hintázzak
én is ! Majd aztán add á t a h ely ed ! D e azért hagyni
kell a m ásikat is !
I’ I I A kkor jó magasra m eglöklek.
II I
I Ii —
M’ I I Jól van. Nem baj. Mással is el tu d o m tölteni az idő­
m et. Akkor inkább tan u lo k . É n m eg elmegyek mozi­
ba. Van több hinta is, n e m csak ez az egy. Nekünk
o tth o n is van hintánk.
IM I H intázz nyugodtan. Na jó , nem bánom . Odaadom.
Most rajtad a sor.
I m H olnap meg (legközelebb; ebéd u tá n pedig; ha el­
mész) én hintázom.
Egyszer úgyis megunod. Ú gyis elfáradsz.
É n meg a játszótéren h in tá z o m . Keresek másik
h i n t á t ! Akkor én játszo m m á s t.

K om binációk
I E Ie M iért vagy ilyen undok, nek em is átadhatnád a
h i n t á t ! Ne légy ilyen önző (irigy; igazságtalan)!
M iért mindig te? U d v a ria sa b b is lehetnél!
I E;M| Ja j de csúnyán viselkedsz, de csak hintázzál!
I E j m E gy órát hintázhatsz, a z tá n ledoblak.
I e ; m N e m , m ajd felváltva fogunk. Tíz percig te, tíz percig
én. H intázzunk k e tt e n ! M ajd én az öledbe .ülök.
De akkor holnap én ! E g y ezzü n k meg, holnap pedig
én fogok.

4* 51
 És én m ikor h in tá z z a k ? Nekem csak p á r percig
kellene.
I’ I Ie Miért nem engedsz en g em ? Miért csak te h intázol?
Miért nem adod ide a h in tá t? Miért?

22. szituáció

A ta n ító néni így szól az o sz tá ly b a belépő gyerekhez:

„ E lk éstél. ”
E’ I I - _
IE I Nem baj. N a és? E s az b aj?
IE I Miért késtem el? N em késtem el. Nem igaz.
II e —
I’ I I Ó de k á r !
II I Bocsánatot k érek. N e tessék haragudni. N agyon
sajnálom.
Igaz, nem siettem . N ag y o n elbámészkodtam.
II I Véletlenül vo lt. N em a k a rta m . Nem tehetek róla.
Véletlenül e la lu d ta m (elaludtunk). Későn ébredtem
(keltem) fel. K ésőn fe k ü d te m le este.
Elrom lott (k ésett, n e m jö tt) a villamos (a busz, a
troli). Rossz v o lt a közlekedés.
Elrom lott (nem c sö rg ö tt, megállt, késett, rosszul
járt) az óránk.
Vásárolni kellett. A kistestv érem et el kellett vinni
a bölcsődébe. Z o n g o ra ó rá m volt. Bélyegszakkörön
voltam. O rvosnál v o lta m .
Messziről jö tte m . A z t h itte m , hogy később kell jönni.
Rosszul le tt (beteg) a m a m á m (a nagymamám).
Ii Máskor h am arab b k elek fel. Máskor nem fog elő­
fordulni. M áskor sie te k (fürgébb leszek, igyekszem,
pontos leszek). H o ln a p korábban jövök. Máskor
bepótolom.
M’ I I -
M | -
1 ]m —

K om binációk

IE Ie Ne csúfoljatok !
I E ;I I Tudom.

52
 I E ;I I N em sokat.
IE I P edig időben elindultam . P e d ig siettem .
H oztam róla igazolást.

23. szituáció

Egy kisfiú ü l egy tányér leves e lő tt. Az asztal m ellett

álló néni így szól: „Igazán kár, hogy hid eg a levesed.”

E’ I I Igen. K ihűlt. Igen, m ert íg y n ag y o n zsíros. De kár.

Sajnálom . Jó lenne, ha m elegebb lenne. Nem tudom
m egenni. Hidegen nem szeretem . Mór elhűlt?
IE I M egm elegíthetted volna. M elegebb is lehetne. Miért
nem m elegítetted meg? M indig hidegen adod ide.
R a jta kellett volna hagyni a tű z ö n . H a tö b b gondod
lenne rám , m egm elegítetted volna.
M iért hideg? Miért h ag y tad kih ű ln i?
Íg y ehetetlen. Én azt ki nem állhatom . Utálom a
hideg levest. Hidegen nem eszem m eg. Nem fogom
elrontani a gyomrom !
Ie N em lehetne megm elegíteni? M elegítsd meg? Adj
m eleg eb b et!
K érlek adjál valami m á s t !
I’ I I Az előbb nagyon forró v o lt. Még szerencse, hogy
hideg.
II I T udom én, m iattam van. É n v agyok a hibás, nem
jö tte m haza időben. K ésőn jö tte m . Előbb kellett
volna hazajönnöm. M ert to to já z ta m vele. Nem siet*
tem . Játszottam .
11_ I N em tehetek róla, hogy k ih ű lt. H idegen kaptam meg.
N em jöttem ham arabb, m e rt kész ak a rta m lenni a
leckével. Nem tu d tam előbb hazajö n n i. Be voltunk
zárva az iskolában. S arokban k e lle tt állnom az iskolá­
ban.
Ii Megmelegítem.
M áskor m ajd ham arabb h azajö v ö k . Majd máskor
sietek megenni. Máskor n em játszo m olyan sokat,
hogy ne hűljön ki a leves. M áskor nem csavargók és
m eleg m arad.
M’ I I N em baj. Nem is olyan hideg. Íg y is megeszem (meg
tu d o m enni). Így is szeretem . Íg y is jó. Űgyse szere­
tem a túl forrót. Úgyis m elegem van.

5T
 IM I Ne aggódj. Te n em te h e tsz róla. Nem baj, tu d o m ,
hogy elrom lott a g ázkályhánk.
Im Nem haj, m ásk o r m eleg lesz. Holnap (este) m ajd
melegebb lesz a leves.

K om binációk

E’ I Ie És nem lehet m egm elegíteni?

IE Ie És m iért nem m eleg íted meg?
I E ;I j Nem tehetek ró la, h o g y ilyen korán tálaltál.
Laci ak arta, h o g y já tssz u n k még.
I’ IE I Mikor főzted?
I I ;I I Ne h arag u d j m a m a , de belefeledkeztem a já té k b a .
II Ie É n vagyok az o k a, m elegítsd meg, légy szíves.
M’ I E I Nem baj, m ajd h o ln a p jobban csinálod.
M’ [ Ie íg y is meg tu d o m e n n i, de azért m egm elegíthetnéd.
Máskor légy szíves m elegítsd fel jo b b a n ! Legfeljebb
újramelegíted.

24. szituáció

A k ö n y v táro s néni így szól eg y fiúhoz: „Nem tisz ta a

kezed. K ezet kell mosnod, m ie lő tt a könyvekhez n y ú ln á l.”
E’ I I Nincs it t a k ö n y v tá rb a n egy mosdó, ahol kezet
m oshatnék.
IE I Mit szám ít az? A n élkül nem lesznek piszkosak? De
a könyvek is p iszkosak. Nem á rt a könyvnek. A
könyv ta lá n o ly an n a g y érték?
Nem baj. Nem m o so k kezet. Úgysem piszkolom
össze.
Már m egint? M iért kell kezet mosni? Miért, piszkos
lesz?
IE I Pedig én m egm ostam . M ost mostam kezet. N em is
piszkos a kezem . M indig tiszta kézzel nyúlok a
könyvhöz.
I I* —
I’ I I Mert piszkos lesz (a könyv).
II I Piszkos a kezem. T u d o m . Élismerem.
Ne tessék harag u d n i. B ocsánatot kérek, hogy piszkos
kézzel jöttem .

54
 II I A zért piszkos a kezem, m e rt le n t voltam a téren.
Az ú to n bepiszkolódott. E lestem , azért piszkos.
J á ts z o tta m . Labdáztam .
E z t elfelejtettem .
N em tudo m , hol van a csap. N em találok vízcsapot.
N em folyik a víz a csapban. E lro m lo tt a vízcsap.
E z a kosz nem jön le.
Ii M áskor kezet fogok mosni. M áskor tiszta kézzel
jö v ö k .
M’ I I -
|M I —
Im Igenis. Azonnal. Rögtön. Jó . M in d járt. Máris. K i­
m eg y ek és megmosom. A kkor m egyek kezet mosni.

Kombinációk

E’ I I m D e nincs mibe m egtöröljem .

I E ;I I A többiek n ek nem te tsz e tt szólni?
I e;i T essék ideadni a könyvet, n e m piszkítom be.
I I ;I_ I E lfelejtettem , ne tessék h arag u d n i.
I e ;m V a n i t t vízcsap? De hol v a n a m osdó? Hol lehet
k ezét mosni? Hol a lavór?
R ö g tö n megyek, csak h a d d nézzem m eg a könyve­
k e t ! Kézmosás u tán a k á rm e ly ik e t kivehetem ? Jó ,
k e z e t mosok, de u tán a ugye m egnézhetem ?
II I e Ig a z á n ne haragudjon, de a d jo n k ö n y v e t!
M’ ! E [ A k k o r köszönöm. A kkor n em viszek könyvet.

55
 III. AZ É R T É K E L É S

1. AZ Ö SSZ ESlTÖ LA P K IT Ö L TÉ SE. A P R O F IL

Н а a V . sz. válaszait följegyeztük és a fenti szem pontok

szerin t jelö ltü k őket, a jelek et b eírju k az összesítő lap b a
(a kiérték elési lap megfelelő tá b lá z a tá b a , lásd a 8. függe­
lék et), az O-D, E-D és N-P oszlopoknak megfelelően.
E g y 7 éves 6 hónapos, II. osztályos kislány vizsgálati
jeg y ző k ö n y v e alapján m u ta tju k be ezt az eljárást.

A jelö lt jegyzőkönyv:

1. N agyon kár. E'

2. N em adom . E
3. E lhiszem . M
4. M ajd m egjavítom én. i
5. K á r, hogy nincsen pénzed. E'
6. D e felvágtok ! E
7. N em b ű n ez, a vázába h o z ta m . E ;I
8. P ed ig én jó vagyok. E;I
9. N em adom oda. E
10. N e h arag u d j ! I
11. M in d já rt abbahagyom . m
12. Te m ég gyávább. E;I
13. N em is én csináltam . E
14. Ü lök. M'
15. K icsit. M'
56
16. De mégis elvette. E
17. Jó , alszom. m
18. N em baj. M'
19. Mit tegyek, sürgős volt. I
20. N em baj. M
21. De irigy vagy. E
22. E lalu d tam . I
23. íg y is jó. M'
24. Jó . m

E z u tá n a profil elkészítése következik. A m egadott

pro filtáb lázato n az előfordult jelek gyakoriságát abszolút
szám ban feltü n tetjü k (az előbbi tá b lá z a t jeleit csoporton­
k é n t összeadjuk). H a egy m ezőben két jel van, akkor
ezek érték e az összeadásnál 0,5 pont. E gy mező értéke
ugyanis m indig 1 p o nt. M ajd a 9 jel gyakoriságából (azért
9, m ert a profilon az E és E, ill. az I és I jeleket nem külön­
b ö z te tjü k meg) k iszám ítjuk a 6 értékelési szem pont
(kategória) gyakoriságát abszolút szám ban és százalék­
b an. íg y pl. az E', E és e válaszok összege az extrapuniti-
v itás k ategóriájának gyakoriságát m u ta tja , az E', I ' és
M’ válaszok összege az akadálydom inanciáról (az O-D
válaszok gyakoriságáról) ad k ép et. Az E, I, M, illetve
O-D, E-D, N-P válaszok százalékaránya profilszerűen
m u ta tja a v. sz. agresszív irán y u lásán ak és reakciós típ u ­
sán ak tendenciáját.
A pontszám oknak megfelelő százalékértékeket a Füg­
gelék 1. p o n tja tartalm azza. Az átszám ítás alapja csak
ab b an az esetben 24, ha a v. sz. m inden választ m egadott,
s azok valam ennyien értékelhetők. E gyébként m indig
az értékelhető (tehát lejelölt) válaszok szám át kell 100°/0-
n ak tek in ten i. H a a jegyzőkönyv 20-nál kevesebb jelölt
v álaszt tartalm az, a leszt nem értékelhető.
57
 1. táblázat

A jelek elrendezése az összesílőlapon

O-D E -D N-P

1. E'
2. E
3. M
4. i
5. E’
6. E
7. E;I
8. E ;I
9. E
10. I
11. m
12. E;I
13. E
14. M'
15. M'
16. E
17. ш
18. M'
19. I
20. M
21. E
22. I
23. M'
24. ш

2. táblázat

A z első táblázat adataiból készített profil

O-D E-D N-P össze- о/ S tan d ard

sen

E 2 7,5 0 9,5 39,6 Q ,/M dn

I 0 4,5 1 5,5 22,9 M dn/Q ,
M 4 2 3 9 37,5 M dn/Qj
összesen 6 14 4 24 100,0
% 25,0 58,3 16,6 99,9
S tan d ard M dn/Q3 Mdn/Q3 Q JM d n

58
 A 2. táb lázat a fenti jegyzőkönyv alapján készült p ro ­
filt m u ta tja be. A „ s ta n d a rd ” ro v a tb a azt jegyezzük be,
hogy a V. sz. a megfelelő k ateg ó riáb an a norm ához viszo­
n y ítv a m ilyen reakciót a d o tt. A szóban forgó gyerek
PFT-reakciói a profil szerint m eglehetősen átlagosak,
hiszen válaszainak szám a m inden kategóriában a közép­
érték (médián) és valam elyik kvartilis érték közé esik.
Az átlagosnál alacsonyabb é rté k e t így jelöljük: < Q l!
azaz: kisebb, m int Q b a n ag y o b b a t pedig: > Q 3, azaz:
nagyobb, m int Q 3.

2 . а о. c. n.
A G. C. R. (Group C onform ity R ating) a konform izm us
m u tató ja. Azt fejezi ki, hogy a v. sz. válaszai m ennyiben
felelnek meg a képeken áb rázo lt szituációkban a m eg­
szokott, „vulgáris” válaszoknak.
A stan d ard -táb lázato k k ö z ö tt találh ató G. C. R .-jelek
jegyzéke (Függelék, 2.) az egyes képeknél kiem elkedő
gyakorisággal előforduló válaszok jeleit tarta lm az za.
Mivel a „tipikus válasz nagym értékben függ a szocio-
kulturális hagyom ányoktól (hiszen itt a környezettől
á tv e tt viselkedéssém ákról v a n szó, és a G. C. R .-listán
szereplő jel népszerűén fogalm azva ezt fejezi ki: ilyen
helyzetben „á ltaláb an így szoktak viselkedni” ), érth e tő ,
hogy különböző országokban ez a jegyzék más és m ás.
Ez gyakorlatilag azt jelen ti, hogy sem az eredeti am erikai,
sem a nálunk eddig h a sz n á lt ném et G. C. R .-jegyzék
nem ad h at ad ekvát tá m p o n to t a m agyar gyerekek P F T -
vizsgálatának értékeléséhez.
Minden olyan válasz, am ely a G. C. R.-jegyzék szerint
az ad o tt képre tipikus, egy G. C. R .-pontot kap. H a k o m ­
b in ált jelölést alk alm aztu n k , s a táblázaton csak az
egyik jel találh ató meg, ak k o r fél G. C. R .-pontot ad u n k .
H a a táblázaton egynél tö b b jel szerepel, akkor an n ál a
képnél a válaszra e g y a rá n t egy pontot adunk, ab b an az
59
esetb en is, h a ugyanazt a kom binációt a d ta , s abban az
esetb en is, h a a válasz az ad o tt jelek közül csak az egyiket
•kapta. F él p o n to t adunk azonban ak k o r, ha a v. sz.
v álasz áb an a G. C. R .-jegyzékben k o m b in álta n szereplő
jelek egyike egy m ásik (a jegyzékben nem le v ő ) jellel
e g y ü tt fo rd u l elő. A G. C. R .-p o n to k a t összeadjuk, s az
összeget a 24 képhez viszonyítva százalékban tü n te tjü k
fel az összesítő lapon. Ez a százalékszám te h á t azt fejezi
ki, hogy a v. sz. válaszai m ennyiben v a n n a k összhangban,
m en n y ib en egyeznek meg a k o rc so p o rtjá b an várh ató
v álaszokkal.
P é ld á n k b a n — a G. C. R .-jeleknek a Függelékben közölt
jegyzéke alap já n — 14,5 p o n to t kell a d n u n k , ez 60,4% -
n ak felel m eg. H a ezt összehasonlítjuk a korcsoportnak
m egfelelő G. C. R .-norm ákkal (a Függelék 3. táb lázatán ),
m e g á lla p íth a tju k , hogy a v. sz. k o n fo rm itási indexe szélső­
ségesen m ag as, nagyobb a Q 3 érték n él. E z fokozott b e­
illeszkedési h ajlam o t jelent.

3. A F E L E T T E S -É N M UTATOK

E zek az indexek azt m u ta tjá k m eg, ho g y an védekezik

a v. sz., am ik o r felelősségre v o n ják : m ilyen m értékben
ta g a d ja v a g y u ta sítja vissza a v á d a t (m agas E) vagy
hogy — a helytelen t e t t elism erése m ellett — milyen
m érté k b en h á rítja el az erkölcsi felelősséget (magas I).
A kétféle védekezési m ódot eg y ü ttese n is szemügyre
v e h e tjü k (E - f - 1). Mivel a P FT -profilon az E faktor, ill.
az I fa k to r a szóban forgó tényezőket is m agában foglalja,
érdem es m egvizsgálnunk a v. sz. v aló b an n y ílta n tám adó
reak ció it (E — E), ill. egyértelm űen kifejezésre ju tó b ű n ­
t u d a tá t (I — I) is. Vád alól való felm en tést fejez ki az I
jel is m eg az M is: előbbi a sa já t szem ély felm entését,
u tó b b i a m ásikét. E zeket i t t eg y ü ttese n is figyelembe
v e h e tjü k (M - f - 1). R osenzw eig u ta sítá sa szerint azon­
b an , m íg az E és I jelek csupán az egyes fa k to ro k ra vonat-
60
koznak, az M jel az egész k ateg ó riát (M' -f- M + m)
m agában foglalja. Ez a P FT egyik legjobb szocializációs
m u tató ja.
A p éld án k b an szereplő v. sz. felettes-én m u tató i sehol
sem jeleznek ex tré m reakciót:

E = 2 = 8 ,3 % M d n /Q 3
I = 2 ,5 = 10,40 /0 M dn/Q 3
E + I = 4 ,5 = 18,70/o M dn/Q 3
E — E = 4 ,5 = 18,70/o Q i/M d n
I —I = 2 — 8,30/o M dn/Q 3
M + I = 1 2 ,5 = 5 2 ,lo /o M dn/Q a

Az a d a to k azt m u ta tjá k , hogy n y ílta n agresszív re ak ­

ciói az átlaghoz képest kevésbé k ifejezettek (E — E =
= Q i/M dn), a felelősségelhárítás (E — (—Ж) és a felelősség-
vállalás (I — I) vag y akár a m ások és sajátm ag a felm en­
tése ( M - f I) teré n viszont az átlagosnál kifejezettebbek
(M dn/Q3). K orához képest toleráns, önkontrollal is ren ­
delkező, „ jó ” gyerek képe bontakozik ki.

4. A TO TÁ LIS MUTATÓ

A vizsgált szem élyre jellemző reakciósm ódokat fruszt-

rációs helyzetekben legtöm örebben, leg áttek in th ető b b en ,
de szám szerűség nélkül a totális mutató fejezi ki. E zt
egyszerűen úgy ny erjük, hogy a profilon ta lá lh a tó három
legsűrűbben előforduló fak to rt abszolút gyakoriságuk
sorrendjében leírju k és 7> jelet teszünk közéjük. H a egy­
form ák, ak k o r = jelet írunk.
P éld án k b an a legm agasabb pontszám ú fa k to r az E (6,5),
ezt k ö v eti az I (4,5), m ajd az M ' (4). A to tális m u tató
te h á t: E ] > I > M '. Ebből közvetlenül leolvashatjuk,
hogy az illetőre terheléses helyzetekben a n y ílt agresszív
viselkedés a legjellem zőbb, de képes a rra is, hogy saját
61
m ag áb a n keresse a hibát. H é t és fél éves gyereknél ez
kedvező k ép. Az M ' értelm ezése ebben az esetben kétféle
is leh et. A frusztráció bagatellizálása ugyanis lehet szo­
cializációs jel is. Az illető átéli a fru sztráció t, de a többiek
irá n ti k ím életb ő l úgy tesz, m in th a észre se venné. M áso­
dikos k isisk o lásnál azonban azt is kifejezheti, hogy nem
fogja fel, n em lá tja át a h ely zetet olyan m értékben, hogy
azt fru sz trá c ió k é n t élné át. T ám p o n to t n y ú jth a t i t t a
V . sz. intelligenciafoka és az egyéb vizsgálatok alap ján
n y e rt összbenyom ás.

5. A T E N D E N C IÁ K

A te n d e n c iá k azt m u ta tjá k m eg, hogy a v. sz. a vizsgálat

fo ly am án jellegzetesen m e g v á lto z ta tta -e reakcióinak típ u ­
sát v a g y agressziójának irá n y á t.
P éld áu l a kezdetben h alm o zo tt kifelé irányuló agresz-
sziv itás a v izsg álati szituáció során (a sorozat m ásodik
felében) e lap a d , vagy a k ezd eti akadályhangsúly é n ­
védelem m é alak u l át.
M in th o g y a PFT -vizsgálat kvázi-frusztrációs helyzet,
a reakció típ u s á n a k vagy az agresszió irányának a vizsgá­
la ti szitu ác ió b a n bekövetkezett v áltozásából a valóságos
hely zetek reak cióm ódjainak v álto zási tendenciáira k ö v e t­
k e z te th e tü n k . Az a v. sz. például, aki az első 12 képnél
kevés E -v á la s z t ad, a m ásodik „félidőben” azonban fel­
tű n ő e n tö b b e t, valószínűleg oly an em ber, aki eleinte
„szelíd n ek ” m u tatk o zik , a fru sz trá c ió t rövid ideig n y u ­
g o d tan viseli, de toleranciája nem t a r t soká. H a a helyzet
v á lto z a tla n u l fennáll, vagy ú ja b b frusztrációk jönnek,
h a m a r „ k ib o ru l” és dühös lesz.
A te n d e n c iá k a t nyíllal ábrázoljuk. A nyíl hegyénél azt
a té n y e z ő t v a g y kategóriát tü n te tjü k fel, am elyre fel
a k a rju k h ív n i a figyelm et. P o zitív tendencia akkor v an ,
h a a szóban forgó tényező vagy k ateg ó ria a vizsgálatnak
az első részében (az első 12 képnél) já ts z o tt vezető szere-
62
pet. N egatív a ten d en c ia, ha a második szakaszban volt
túlsúlyban.
A tendencia k iszám ításáb an az - ------ k ép lete t alkal-
a -\-b
m ázzuk. A k ép letb e n az a jelenti a vizsgált fa k to r
vagy kategória szám szerű érték ét a vizsgálat első felében
(1— 12. szituáció), a b ugyanennek a fa k to rn a k vagy
kategóriának a m ásodik szakaszban való szám szerű
gyakoriságát. Csak ak k o r tek in tü n k han g sú ly o zo ttn ak
egy tendenciát (csak akkor tü n te tjü k fel), h a legalább
négy választ foglal m agában és értéke legalább + 0 ,3 3 .
Ötféle tendencia fordul elő.
1. tendencia. Az agresszió irányának v álto zását m u ta tja
be az O-D oszlopon belül, vagyis azt, hogy az E', az I ' és
az M' előfordulási gyakorisága m egváltozik-e lényegesen
a vizsgálat m ásodik felében. Példánkban az E' és az I '
nem fordul elő négyszer, ezért velük kapcsolatban h a n g ­
súlyozott tendenciáról nem lehet szó. Az M' je le t azonban
pontosan négyszer a d tu k , mégpedig olyan m egoszlásban,
hogy az első szak aszban 0, a m ásodikban 4. E z t a kép-
0 — 4
letbe b e írju k :-------- és kiszám ítjuk: —1. A kiértéke-
0+ 4
lési lapon teh át az 1. tendencia ro v atáb a ezt írju k :
M'
2. tendencia. A z énvédelm i válaszok (E-D oszlop)
agresszióirányának a vizsgálati szituációban b ek ö v e t­
k ezett v áltozását szem lélteti (E, I és M faktor). P éld án k ­
ban az E p o n térték e az első 12 képnél 4,5 a 13—24. kép ek ­
nél pedig 3. íg y e v álasztíp u s gyakorisága a n ég y et bőven
m eghaladja, de h a a képletet felhasználva k iszám ítju k
a tendenciát, 0,3 3 -nál alacsonyabb é rté k e t k ap u n k .
Hasonló a helyzet az I és az M esetében is. E zé rt a ki-
értékelési lapra a 2. tendenciához ezt írju k : nincs.
3. tendencia. Az N-P oszlopon belüli irán y v á lto z áso k at
fejezi ki (e, i, m ). P éld án k b an e jel egyáltalán nem fordul
63
elő, e z é rt i t t se jö h et szóba. E gyetlenegyszer jelö ltü k az
i-t, te h á t ez sem képezhet ten d en ciát, hiszen előfordulása
nem éri el a 4-et. Az m előfordulása is csak 3. E z é rt a
3. ten d en ciáh o z is ezt írjuk: nincs.
4. tendencia. I t t kizárólag az agresszió irán y á n ak v á lto ­
zá sát vesszü k figyelembe, a reakciótípusokra való te k in ­
te t n élk ü l, azaz az E, I és M k ategóriák előfordulási a rá ­
n y á t a v izsg álat k ét szakaszában. P éld án k b an a vizsgálat
első sza k aszá b an 6,5 p ontot a d tu n k az E kateg ó riára,
a m ásodik szakaszban 3-at. E zeket a szám okat b eírjuk
6 5 __3 35
a k ép letb e : ’ - - - - = — = 0,36. P ozitív ten d en c iát
6,5 + 3 9,5
k a p u n k te h á t 0,36 értékben. E z t fe ltü n te tjü k : -Í+U E.
Az I k a te g ó riá b a n k iszám ítható tendencia értéke nem éri
el a 0 ,3 3 -at. Az M kategóriában azonban ism ét hangsú-
2 _7 __5
ly o zo tt ten d en c iára b u k k a n u n k :--------= ------= —0,5.
2+ 7 9
E z t így tü n te tjü k fel: M « + -. E nnek jelentősége mégis
csekély, hiszen ugyanez a tendencia a G. C. R .-jelek
alap já n is v árh ató .
5. tendencia. I t t csak a reakciótípusok v álto zá sait
figyeljük az agresszió irán y á ra való te k in te t nélkül.
T eh á t az oszlopok előfordulási a rá n y á t h aso n lítju k össze
a v izsg ála t első, ill. m ásodik szakaszában. P éld án k b an
az O-D oszlopban találu n k n eg a tív ten d en ciát, hiszen:
-------- = ----- — —0,33. T ehát: O-D De ugyanez a
2+ 4 6
ten d en c ia ad ó d ik a G. C. R. jelekből is. Az E-D és az
N-P oszlo p b an nyerhető értékek nem érik el a 0,33-at.
P é ld á n k b a n te h á t a kiértékelési lap „T en d en ciák ”
ro v a tá t a következőképpen tö ltjü k ki:

1. M’
2. nincs
64
 3. nincs
4. E; M
5. 0-D

V. sz.-ünk te h á t hajlam os arra, hogy interakció közben

viselkedését a frusztráció bagatellizálása felé alakítsa,
ny ílt agresszióját csökkentse. O lyan gyerek k ép ét m u ta tja ,
akivel érdem es és nem nehéz eg y ü ttm ű k ö d n i.

6. AZ É R T É K E L É S N É H Á N Y Ű JABB L E H E T Ő S É G E

A teszt értékelésének eddig ism e rte te tt m ódjai R osen-

zwEiGtől és közvetlen m unkatársaitól szárm aznak. A to ­
v áb b iak b an a teszt alkalm azásának és a n y ert adatok
in terp re táció ján ak néhány új lehetőségét ism ertetjük
röviden, m ely ek et az utóbbi években dolgoztak ki. Ezek
az eljárások kiv étel nélkül a próba feln ő ttv álto zatáh o z
készültek. De benyom ásunk szerint nincs elvi akadálya
an n ak , hogy gyerm ekek vizsgálatához is felhasználjuk
őket. H angsúlyoznunk kell term észetesen, hogy alkal­
m azásuk a g y erm ek v áltozatnál egyelőre m ég kevés t a ­
p a sz ta la tra épül.
A h a z á n k b a n kidolgozott eljárásokról a m ienknél bő­
vebb ism ertetést n y ú jt Szakács F erenc (Mé r e i —Sza­
kács, 1974).

Utóteszt

B evezetőben hangsúlyoztuk, hogy a P F T nem a belső,

frusztrációs feszültségről, hanem a külső, a m anifeszt
viselkedésről ad tájék o ztatást. A te sz t segítségével úgy
n y erh etü n k ném i bepillantást a belső feszültségek vilá­
g ába is, h a — Nemes Lívia ja v a sla ta szerint (1968) —
u tó te sz te t végzünk. A vizsgálat elvégzése utón átad ju k
5 Pálliegyi 65
a V . sz.-nek az összes k ép et és m egkérjük, válassza ki
k ö zü lü k a z o k at, am elyeket v aló b an dühítőnek, sértőnek
v ag y k ín o sn ak talál. V álasztását m eg is in d o k o lta tju k .

Különleges reakciók

Az előbbihez hasonlóan, m élyebb szem élyiségrétegekbe

való b e p illan tásra és m inőségi elem zésre ad m ódot a
különleges reakciók — a jelölhető reakciókon kívüli m eg­
n y ilv án u láso k — feljegyzése is (Nemes, 1968). T apasz­
ta la ta in k szerint ezek közül a szereptévesztés fordul elő
g y a k ra b b a n gyerekek vizsg álatán ál: a v. sz. nem a jo b b
oldali, h an e m a bal oldali szem ély helyzetébe éli bele
m a g á t, en n ek a m o n d an iv aló ját fo ly tatja. K ülönösen
fia ta la b b (6— 8 éves) és értelm i fogyatékos gyerekeknél
g y ak o ri ez a jelenség. L egtöbbször abból fakad, hogy a
gyerek nem érti meg p o ntosan a felad atát. Ilyenkor
d iag n o sztik u s értéke nincs. A vizsgálatvezető figyelm ez­
te ti a v. sz.-t tévedésére, m egism étli az instrukciót. De h a
följegyezzük, hogy m ely szituációknál tö rté n t szerep-
tév esz tés, k id erülhet, hogy az tendenciaszerű. Bizonyos
h e ly ze ttíp u so k k al kapcsolatosan (pl. szülő—gyerm ek
viszo n y b an ) az átélés ó vatosságát, rejtőzködési szándékot,
vád láso s helyzetekben felelősségelhárítást jelezhet.

A beleélés fokozatai

Szakács (1974) szerint diagnosztikai tá m p o n to k a t

a d h a t a n n a k a m egállapítása is, hogy a v. sz. m ilyen
mértékben éli bele m agát a kép jo b b oldalán levő szem ély
hely zetéb e. E hhez a következő sk á lá t ajánlja:
1. D ra m a tiz á lt azonosulás. A v. sz. egyes szám első
szem élyben válaszol, a helyzet sza b ta szerepnek m eg­
felelően, érzelm i kísérőjelenségekkel, pantom im m el, gesz­
tu so k k al.
66
 2. Identifikáción alapuló beleélés. A v. sz. egyes szám
első szem élyben válaszol, a helyzet szabta szerepnek m eg­
felelően. -
3. „D istan c íro zo tt” beleélés. A v. sz. egyes szám első
személyben, a szerepnek megfelelően válaszol, de felté­
teles m ódban.
4. A ltern atív beleélés. A v. sz. a lehetőségek közt
válogatva az énközeliség szem pontjából egyenlő érté k ű ­
nek ítélt m egoldásokat közöl.
5. O utsider beleélés. A v. sz. a helyzet sza b ta szerep­
lehetőségek egyikét sem vállalja.
6. Referáló beleélés. A válasz egyetlen m ozzanata sem
énközeli, egyes szám vagy többes szám h arm ad ik szem ély­
ben fogalm azódik meg.
7. In terp retáló beleélés. A válasz nem az interperszo­
nális tö rtén ésre vo n atkozik, hanem a helyzet általánofe
értelm ezését tarta lm az za.
8. Deszkripció. A beleélés teljes h ián y a, képleírás,
helyzetleírás.

Választípusok egymáshoz való viszonyítása

R a u ch fleisch (1971) szerint a frusztrációs helyzetek­

ben való viselkedés egyes sajátosságaira n éh án y jel egy­
máshoz való viszonyításából k ö v etk ezteth etü n k .
i E
a) A z agresszióirány mutatója a külvilág felé irá ­

nyuló (ex trap u n itív ) és a saját személy felé irányuló

(intropunitív) énvédelm i válaszok hányadosából adódik.
H a ez a szám egynél m agasabb, ez á ltaláb a n azt jelenti,
hogy a v. sz.-nek a külvilág felé irányuló agressziója
erősebb, m in t az ö n k ritikája. H a a hányados értéke egy­
nél alacsonyabb, a v. sz. agresszióját jelentős részben
befelé, saját m aga ellen vetíti.
5* 67
 E \
b) A z agresszió m egnyilvánulásának mutatója — a
[Ш )
k ü lv ilá g felé irányuló és az összeütközés kikerülésére
tö re k v ő énvédelm i válaszok hányadosa. I t t az egynél
n a g y o b b érték az agresszív ten d en ciák szabad m egnyil­
v á n u lá s á t tükrözi, az alacsonyabb érték pedig a n y ílta n
ag resszív viselkedés e lu ta sítá sá t vagy elfojtását.
E
c) A z agresszió feldolgozásának indexe — a kifelé
e
irá n y u ló énvédelm i és a szintén kifelé irányuló szükséglet-
h a n g sú ly ú reakciók hányadosa. H a ez egynél kisebb, az
a z t je le n ti, hogy a v. sz. agresszív ten d en ciáját a külvilág
felé irá n y u ló segítségkéréssé a la k ítja . Az egynél m agasabb
szám a rró l tanúskodik, hogy a v. sz. agressziója k ö zv e t­
len ü l a frusztráció okozója ellen irányul. íE — E'
d) A bűntudat feldolgozásának mutatója ------- ~-
E 4~ I ,
az E -v a riá n s nélküli n y íltan agresszív énvédelm i válaszok
és az E -D kategória E és I válaszai összegének h án y a d o sá­
ból ad ó d ik . Ez az index, h a egynél kisebb, azt fejezi ki,
h o g y a frusztrációs helyzetek a v. sz.-nél ak tiv álják a
b ű n tu d a to t (am it azu tán az én nem képes akceptálni),
h a p ed ig egynél nagyobb, azt, hogy ehelyett inkább csak
s a já t szem élyének agresszív védelm ét v á ltjá k ki.
e) A problémamegoldási index — a v. sz. saját prob-
e
lém am eg o ld ási törekvéseinek és segítségigényének a
h á n y a d o sa . E z a kvóciens azt m u ta tja meg, hogy a v. sz.
m ilyen m érték b en képes kezdem ényezni, ill. (alacsony
é rté k esetén ) m ennyire k ifejezett a környezet irán ti segít­
ségigénye.
A s ta n d a rd iz á lt norm ák a la p já n (lásd a Függeléket)
v á rh a tó , h o g y a vizsgált gyerm ekek többségénél az
, -ÍA és — index egynél m agasabb lesz, csak a bűn-
I M e
68
tudat-feldolgozási és a problém am egoldási m utatók köze-
E
litik meg a többségnél az egyet. E z az m u tató eseté­

ben például azt jelenti, hogy a gyerekek többségétől az

„ ö n k ritik a ” kevéssé elvárható m a g a ta rtá s, viszont a k ü l­
világ felé irányuló n y íltan agresszív fellépés „term észetes”
és „n o rm ális” . E z megfelel m ind a gyerm ekpszichológia
m egállapításainak, m ind a hétköznapi tap a sz ta la tn a k .
H asonlóan kell elbírálni az agresszió m egnyilvánulásának
és feldolgozásának indexét is: a gyerm ekre álta lá b a n
jellem ző, hogy agressziójának fékezésére és feldolgozására
kevésbé törekszik, m int a felnőtt.

69
IV. A T E S Z T M A GY A R NORMÁI

N o rm á in k 500 m agyar (budapesti, borsosberényi, oros­

házi, székesfeh érvári, törökszentm iklósi) általános iskolás,
7— 14 éves ta n u ló vizsgálata a la p já n születtek.* A fiúk
és lányok a r á n y a megközelítőleg fele-fele. A m egvizsgál­
ta k 6 5 % -a b u d a p e sti (4 különböző általán o s iskolából).
Az an y ag véletlenszerűen gyűlt össze, ezért a korcsoportok
nem a rá n y o s a n oszlanak meg. A m egvizsgált gyerekek
életkor, n e m e k és iskolák szerinti m egoszlását a 3. tá b lá ­
zat m u ta tja be.
A leg k iseb b életkori csoport létszám a 77, a legnagvobbé
175.
M egjegyezzük, hogy a ném et s ta n d a rd (D tthm— H a n ­
s e n , 1957) 320, 6 —13 éves gyereken készült, korcsopor­
to n k é n t a rá n y o s megoszlásban (m indegyikben n = 80).
Az e red eti am erik ai norm ákat (R o s e n z w e ig — F lem in g —
R o s e n z w e ig , 1948) 500, 4—13 éves gyerek vizsgálatából
n y erték . A korcsoportok nem a rán y o sak . Csak a közép-
é rté k e k e t k ö zü k . A középzónába eső 256 v. sz. korcsopor­
to n k é n ti m egoszlása: 36, 23, 58, 62, 77. E zek kétszeresét
kell v en n i, h a a mi létszám ainkkal össze ak a rju k hason­
lítani.

* Az a n y a g összegyűjtéséért köszönet illeti H o d á s z M a r g it gyógy­

pedagógus-pszichológust, továbbá D e m e t e r M a g d o l n a , H í d v é g i
Má r t a , J u h á s z E r z s é b e t , H e r é n y i G á b o r M ik l ó s , K ovács
E t e l k a , L á n y i G u s z t á v , Mé s z á r o s M á r i a , O s z a d s z k y Má r ia ,
Ö r s i A n i k ó , P é r ó G y ö n g y i , M a r io R a m i r e z , R u d a s V ik t ó r i a ,
S o h á f f e r B é l a , S z u j k ó É v a , V e c s e n y i K a t a l in és Z a p f A n ik ó
főiskolai h a llg a tó k a t.

70
 A 4. tá b lá z a t az am erikai, a ném et és a m ag y ar G. G. R -
jelek jegyzékét közli. Mint látható, A m erik áb an m ind a
24 képre, a ném et átdolgozok 21 k épre, mi pedig csak
18 képre ta lá ltu n k kiem elkedő gyakoriságú választípust.
(A ném et n o rm ák n a k megfelelően csak az o k at a jeleket
v ettü k fel a jegyzékbe, amelyek előfordulása az adott
képnél elérte az egyharm adot.) M inthogy a G. C. R -p o n ­
to k a t — a nem zetközileg kialakult m etó d u s szerint —
24 képre v o n a tk o z ta tv a szám ítjuk á t százalékra, ebből
részben érth ető , hogy az am erikai s ta n d a rd középértéke
61,1% , a ném eteké 54,7% , a m agyaré pedig csak 38,9% .
A G. C. R -p o n to k standard é rté k e it a Függelék 3.
p o ntja m u ta tja be.
H a végignézzük a faktorok, a k ateg ó riák és a felettes-én
m u tató k sta n d a rd értékeinek tá b lá z a ta it (a Függelék 4.,
5. és 6.), és összehasonlítjuk őket a m egfelelő am erikai és
ném et táb láz ato k k al, néhány eltérésre fel kell figyelnünk.
A rra itt nincs helyünk, hogy az am erik ai és a német
tá b lá z a to k a t is közöljük. E helyett a h áro m standardból
egyes m u tató k korcsoportonkénti közép érték eit jelleg­
zetes p éld ák k én t kiragadjuk és g rafik u san szemléletessé
tesszük (3—7. áb ra).
M eg állapíthatjuk, hogy a fejlődési tendenciák m ind­
három s ta n d a rd b a n nagyjából m egegyeznek: Az E vála­
szok — m int fa k to r és mint k ateg ó ria e g y a rán t — az
életkorral csökkennek, az I és M válaszok pedig növeked­
nek. Ezek a fejlődési változások szocializációs jellegűek:
a közösséghez jo b b a n alkalm azkodni részben a nyíltan
agresszív viselkedés fékezését je le n ti (alacsonyabb E
érték), részben a felelősség fokozottabb v állalását (maga­
sabb I) és a m ásikkal szemben m egnyilvánuló nagyobb
tü relm et (m agasabb M). A m ag y ar n o rm ák alapján az
életkorral fokozatosan és egyértelm űen változik — s így
szocializációs m u ta tó n a k fogható fel — az E fak to r (csök­
ken), az I fa k to r (növekszik), az E k ateg ó ria (csökken),
az I kategória (növekszik), az M k ateg ó ria (növekszik),
71
3. táblázat

A megvizsgált gyerekek megoszlása életkor, nemek és iskolák szerint

B u d ap e stie k

^ o r" H ernád u. L ó rá n tffy Zs. Felsőerdő sor E g ressy ú t

c so p o rt ut
fiú I lá n y fiú I lá n y fiú I lány I fiú | lá n y

7_ 8 12 I 16 — I — 5 I 3 15 1 7 ~
évesek 28 — 8 22

9 _ io 19 I 1 8 — I — 8 I 6 — I—
évesek 37 __ 44 __
11— 12 9 I 4 54 I 39 4 I ~~7 - I —"~
é v e s e k _ _ _ _ _ _ _ 13_ _ _ _ _ _ _ _ 9 3 11 —
1 3 _ 14 4 [ 1 28 I 48 9 1 8 ~ — |—
évesek 5 76 17 —
7 7 ” 44 I 39 82 I 87 26 | 24 15 I 7
83 169 50 22
324

az E -D kategória (csökken), az N-P kategória (növekszik),

az I, az E + I és az M -\- I m u ta tó k (mindhárom nö v ek ­
szik). E reakcióm ódok fejlődésm enete az am erikai és a
n ém et ad ato k ban is h aso n ló k ép p en tükröződik, az E -D
k ateg ó ria kivételével, am elynél a külföldi táb láz ato k b an
n em m u tatk o zik egyértelm ű fejlődési tendencia. Persze
a k a d n a k tényezők, m elyek é letk o r szerinti változása a
k ü lfö ld i ad ato kban látszik tendenciaszerűnek, n álu n k
nem . íg y az M’ a ném et, az I-I pedig mind a ném et,
m in d az am erikai táb láz ato k o n egyértelm űen növekszik.
F eltű n ő és meglepő jelenség a m i norm áinknál, hogy
ezen em líte tt fejlődési te n d e n c iá k a t (növekedést vag y
csökkenést) tö bb esetben is „ m e g tö ri” a második kor-
72
 Vidékiek
Összesen
Székes- O rosháza Borsosberény T örökszent-
fe h é rv á r m iklos
fiú I lá n y fiú I lá n y fiú I lá n y fiú J lá n y fiú j lány

7 I 4 — I — — I — П 5 42 I 35
11 - ' - 8_ _ _ _ _ _ _ _ _ 77
2 I 4 8 I 21 4 I 6 — — 41 I 55
6 29 10_ _ _ _ _ _ _ _ — _ _ _ _ _ _ _ _ 96
О I 2 1 8 I 14 10 I 14 — I — 95 1 80
2 32_ _ _ _ _ _ _ _ 24_ _ _ _ _ _ _ _ — _ _ _ _ _ _ _ _ 175
0 I 1 17 I 1 1 13 1 12 — I — 71 1 8 1
1 28_ _ _ _ _ _ _ _ 25_ _ _ _ _ _ _ _ — _ _ _ _ _ _ _ _ 152
9 I 11 43 I 46 27 [ 32 3 | 5 249 | 251
89 59 ~ _ _ _ _ _ I_ _ _ _ 500
176

csoport (9— 10 évesek) szám adata. Ú gy tű n ik , m intha

ebben a k o rb an a fejlődés átm enetileg „elő zn é” a tenden­
ciát. Több tényezőnél a fejlődésbeli válto zás csak akkor
m u ta t tö b b é-k ev ésb é egyenletes m e n e tirá n y t, h a a m áso­
dik korcso p o rt a d a ta it nem vesszük figyelem be.
H asonló jelenség a ném et sta n d a rd é rté k e k e n nem fi­
gyelhető meg. Az am erikai tá b lá z a to k o n előfordul, de
nem olyan kifejezett. íg y az I fa k to rb a n (4. ábra): 2,9,
3,9, 3,6, 4,6, 5,0; az I kategóriában: 19,9 22,9, 22,5, 25,6,
29,5; az I m u ta tó n á l (7. ábra): 3,8, 6,4, 6,2, 8,8 ,10,4; az
I - 1 m u ta tó n á l: 8,2, 9,6, 8,9, 10,0, 10,4.
A m i no rm áin k k özött nagyon feltűnő ez a „törés”
az E fak to rb an (3. ábra): 6,5, 4,5, 5,6, 4,7; az E kategóriá-
73
 4. táblázat

A G. C. R.-jelek jegyzéke a z am erikai, a német és a

m agyar standardban
Képek A m e rik a i | N ém et j M agyar

1. E ’E : e — —
2. j E Е Е
3. I M Е Е
4. j e E’ ;e —
5. E ’e e —
6. . E E —
7. I I I
8. Í I;i — I;i
9. E E E
10. I — —
11. m E in
12. E E E
13. E; I E E
14. ! M’ M’ M’
15. I E ’ ;I’ E’ E’M’
16. E; M E —
17. m e m
18. j E E E
19. I I I I
20. M E; M M
21. E E E
22. I I I
23. ' M’ ;M;e M’ M’
24. m m m
Maximális pontszám j 24 21 18
M aximális százalék j 100 8 7 ,5 7 5 ,0

b a n (5. ábra): 45,8, 34,9, 41,4, 37,1; az E-D kategóriában:

48.3, 37,8, 45,2, 42,5; az N-P kategóriában: 27,2, 40,3,
33.3, 35,6 és az E-E m u ta tó n á l: -21,7, 14,8, 18,2, 15,3.
D e észrevehető az I és az m fa k to r, az I és az M kateg ó ria
e se té b en is (lásd a Függelék 4. és 5. pontjait). Szükséges
m egjegyezni, hogy a .,m á so d ik ” korcsoport az am erikai,
ill. a m agyar gyerekeknél n em ugyanazt a koro sztály t
74
3. ábra. Az E fak to r életkoronkénti v á lto z á sa a három
stan d ard b an

4. ábra. Az I faktor változása a h á ro m sta n d a rd b a n

75
 €l-Zl U-Ol 6-0 i -Э s->
n-ei zi-u ói-б 8-z

5. ábra. Az E kategória é le tk o ro n k é n ti változása a három

standardban

6. ábra. Az M kategória é le tk o ro n k é n ti változása a három

stan d ard b an

je le n ti, am in t az ábrákon is lá th a tó . Az amerikai gyerekek

i t t iskolakezdó'k, a m ag y aro k gyakorlatilag 3—4. o sztá­
lyosok.
E jelenség m ag y arázatára m ég visszatérünk, m ert úgy
g o n d o lju k , összefügg a m a g y a r n o rm ák alábbi (az e red eti­
tő l és a ném ettől szintén eltérő ) sajátosságával.
76
 £-5 6-7 8-9 10-11 12-13

7. ábra. Az I m u tató életkoronkénti v á lto z á sa a három

sta n d a rd b a n

Az E érték ei a mi táb lázatain k o n á lta lá b a n alacsonyab­

b ak , az I és M értékek pedig m ag asab b ak .
E z a m egállapítás különösen a n ém et stan d ard értékek­
kel szem ben igaz. Az eredeti (am erikai) norm áktól való
eltérés nem olyan nagyfokú. Több tényezőnél megfigyel­
hető (a grafikonokon is láth ató ), h o g y a hazai standard
érték ek az am erikaiaktól nem té rn e k el jobban, m int a
77
n é m e t é rté k e k az am erikaiaktól. A z am erikai értékek a
le g tö b b esetben a ném et és a m a g y a r standard k ö zö tt
h e ly e z k e d n e k el. így term észetesen a ném et és a m ag y ar
s ta n d a r d k ö zö tt a legnagyobb a különbség.
Az a d a to k különbségeit — leegyszerűsítve és nagyon
á lta lá n o s ítv a — a hétköznapi n y e lv re így fordíthatjuk le:
a m a i m a g y a r gyermek kevésbé n y ílta n agresszív és b ű n -
tu d a to s a b b , m int a n y u g at-n é m eto rszá g i az ötvenes évek
k ö zep én . Szociális m a g a ta rtá sá b a n közelebb áll a h áb o rú
u tá n i am erik ai gyermekhez, m in t a tíz évvel későbbi
nyugat-ném etországihoz.
K ö z tu d o tt tény, hogy a szociális m ag ata rtást jelentős
ré szb en a környezet elvárása fo rm á lja . A m agyar gyerm ek
re la tív e kevésbé nyíltan ag resszív reakciói alapján a z t
fe lté te le z z ü k , hogy M agyarországon a felnőtt — családi
és isk o lai — környezet n a g y o b b m értékb en várja el a
g y e re k e k tő l az agressziófékező beilleszkedést, m int a
n y u g at-n ém eto rszág i. E n n ek az elv árásn ak a h atása a
k isisk o lás ko rb an szem betűnően m egm utatkozik. A pre-
p u b e r tá s e lő tt álló gyermek m ég alk alm as arra, hogy egy
v iszo n y lag o san passzív, a k k o m o d a tív alkalm azkodást
k ív á n ó iskolai k ö v etelm ényrendszert m agáévá tegyen.
E z in d o k o ln á a 9—10 évesek „ h ir te le n ” (valószínűleg m ég
é re tle n és látszólagos) szocializációját. A prepubertással
ú ja b b té n y e z ő jelentkezik: az ö n álló so d ásra való törekvés,
a te k in té ly szabta norm áknak m egfelelő „engedelm es”
b eilleszk ed és elutasítása. íg y k iik ta tó d ik az a tényező,
am ely a fejlődésm enetben a h irte le n m agas em elkedést
(I, M ), ill. m ély süllyedést (E) o k o z ta . A további fejlődés
a szociális mezőhöz való ak k o m o d áció b an most m á r
eg y e n le teseb b e n , a heteronóm iát fe lv á ltó autonóm norm a-
re n d s z e r szabályozó tevékenysége a la p já n megy végbe.
A P F T -v e l kapcsolatos k u ta tá s a in k a t folytatjuk. A
te s z t d iag n o sztik ai értékéről és értelm ezési lehetőségeiről
k ia la k u lt vélem ényünket nem te k in tjü k végérvényesnek.

78
V. F Ü G G E L É K

1. Л pontszámok százalékértékei

S zázalékértékek 20—24-ig je lö lt v álaszok esetében

Pontszám
24 23 22 21 20

0,5 2,1 2,1 2,2 2,3 2,5

1.0 4,2 4,3 4,5 4,7 5,0
1.5 6,2 6,5 6,8 7,1 7,5
2.0 8,3 8,6 9,0 9,5 10,0
2.5 10,4 10,8 11,3 11,9 12,5
3.0 12,5 13,0 13,6 14,2 15,0
3.5 14,6 15,2 15,9 16,6 17,5
4.0 16,6 17,3 18,1 19,0 20,0
4.5 18,7 19,5 20,4 21,4 22,5
5.0 20,8 21,7 22,7 23,8 25,0
5.5 22,9 23,9 25,0 26,1 27,5
6.0 25,0 26,0 27,2 28,5 30,0
6.5 27,0 28,2 29,5 30,9 32,5
7.0 29,1 30,4 31,8 33,3 35,0
7.5 31,2 32,6 34,0 35,7 37,5
8.0 33,3 34,7 36,3 38,0 40,0
8.5 35,4 36,9 38,6 40,4 42,5
9.0 37,5 39,1 40,9 42,8 45,0
9.5 39,6 41,3 43,1 45,2 47,5
10.0 41,6 43,4 45,4 47,6 50,0
10.5 43,7 45,6 47,7 50,0 52,5
11.0 45,8 47,8 50,0 52,3 55,0
11.5 47,9 50,0 52,2 54,7 57,5
12.0 50,0 52,1 54,5 57,1 60,0
12.5 52,1 54,3 56,8 59,5 62,5
13.0 54,1 56,5 59,0 61,9 65,0
13.5 56,2 58,6 61,3 64,2 67,5
14.0 58,3 60,8 63,6 66,6 70,0
14.5 60,4 63,0 65,9 69,0 72,5

79
 Százalékértékek 29—24-ig jelölt válaszok esetében
P o n ts z á m
24 23 22 21 20

15.0 62,5 65,2 68,1 71,4 75,0

15.5 64,5 67,3 70,4 73,8 77,5
16.0 66,6 69,5 72,7 76,1 80,5
16.5 68,7 71,7 75,0 78,5 82,5
17.0 70,8 73,9 77,2 80,9 85,0
17.5 72,9 76,0 79,5 83,3 87,5
18.0 75,0 78,2 81,8 85,7 90,0
18.5 77,1 80,4 84,0 88,0 92,5
19.0 79,1 82,6 86,3 90,4 95,0
19.5 81,2 84,7 88,6 92,8 97,5
20.0 83,3 86,9 90,9 95,2 100,0
20.5 85,4 89,1 93,1 97,6 —
21.0 87,5 91,3 95,4 100,0 —
21.5 89,6 93,4 97,7 — —
22.0 91,6 95,6 100,0 — —
22.5 93,7 97,8 — - —
23.0 95,8 100,0 — — —
23.5 97,9 — — — —
24.0 100,0 — — — —

80
 2. A G. C. R.-jelek jegyzéke
1. — 13. E
2. E 14. M’
3. E 15. E ’ ;M'
4. — 16. —
5. — 17. m
6. — 18. E
7. I 19. I
8. I ;i 20. M
9. E 21. E
10. — 22. I
11. m 23. M’
12. E 24. ш

3. A G. C. R.-pontok standard, értékei százalékban

7—8 évesek 9— i0 évesek 11 — 12 évesek 13—14 évesek

n = 77 n = 96 n = 175 n = 152

31,9 26,8 30,3 31,6

M dn 37,3 38,9 38,5 41,0
Q3 53,9 49,8 52,1 51,1
Szóródás 2 5 ,0 -6 0 ,4 1 6 ,6 -5 4 ,1 1 8 ,7 -6 2 ,5 2 5 ,0 -6 0 ,4

6 P álh eg v i 81
4. A faktorok standard értékei abszolút számokban

7—8 évesek 9— 10 évesek 11— 12 évesek 13—14 évesek

n = 77 n = 96 n = 175 n = 152
i '
E’ Qj 0,3 0,0 0,0 0,0
M dn 1,4 0,9 1,2 0,7
Q3 3,2 2,6 3,1 2,8
Szóródás 0,0—6,0 0,0— 5,0 ' 0 ,0 — 6,0 0,0—6,0
Г Q! 0,0 0,0 0,0 0,0
M dn 0,2 0,2 0,3 0,1
Q3 1,7 1,8 1,2 1,2
Szóródás 0,0—4,5 0,0—2,5 0,0— 2,5 0,0—3,0
M’ Qj 1,2 1,1 0,9 1,3
M dn 3,1 2,7 2,9 3,1
Q3 6,4 5,8 5,0 5,2
Szóródás 0,0— 11,0 0,0— 11,0 0,0— 12,0 0,0—8,0
E Qj 2,2 1,5 2,0 2,4
M dn 6,5 4,5 5,6 4,7
Q3 12,1 10,1 11,6 9,5
Szóródás 0,0—18,0 0,0— 14,0 0,0— 18,5 0,0— 13,5
I Qi 0,8 0,5 1,3 1,7
M dn 2,9 2,8 3,3 3,5
Q3 5,5 4,9 5,6 5,7
Szóródás 0,0—7,0 0,0—6,0 0,0—,8,0 0,0—8,5
M. Qj. . 0,1 0,0 0,0 0,1
M dn 1,3 1,1 1,0 1,4
Q3 2,8 2,6 2,9 2,9
Szóródás 0,0—5,0 0,0—5,0 0,0— 8,0 0,0—5,0
e Qi 0,4 0,5 0,4 0,8
M dn 2,0 2,2 2,2 2,2
Q3 3,7 5,7 4,9 4,8
Szóródás 0,0—8,0 0,0— 10,0 0 ,0 — 9,5 0,0—7,0
i Qr 0,0 0,4 0,4 0,2
M dn 0,8 2,6 2,3 1,8
Q 3 3,8 6,7 4,9 4,5
Szóródás 0,0—8,0 0,0— 11,0 0,0— 9,5 0,0—7,5
ш Q, 0,5 1,0 1,0 1,3
M dn 2,6 3,5 3,1 3,6
Q3 5,7 7,0 5,8 6,3
S zóródás 0,0— 12,0 0,0— 11,0 0 ,0 — 9,5 0,0— 10,5

82
 A kategóriák standard értékei százalékban

7—8 évesek | 9— lO évesek 11—12 évesek 13—14 évesek

n = 77 I n =* 96 n — 175 n — 152

E Q, 22,6 15,8 18,4 18,9

Mdn 45,8 34,9 41,4 37,1
Q3 66,0 64,7 66,7 59,8
Szóródás 10,4— 79,1 4,2—84,7 0,0—87,5 6,2— 72,9
I Qj 9,3 14,6 13,5 16,2
Mdn 21,7 27,1 24,6 26,1
Q3 32,8 40,8 37,1 35,0
Szóródás 0,0—41,3 4,2—54,1 4,3—57,1 6,2—50,0
M Qj 14,3 15,8 15,4 19,0 •
Mdn 29,8 33,9 32,0 35,8
Q3 54,4 52,9 43,9 51,1
Szóródás 0,0—66,6 4,2—75,0 4,2—68,7 6,2—68,7
O-D Qx 10,2 10,6 10,3 10,4
Mdn 22,8, 19,2 19,3 20,4
Q3 39,6 31,4 32,6 39,4
Szóródás 2,1—50,0 4,2—56,5 0,0—54,1 6,2— 43,7
E-D Qj 28,9 20,4 25,9 29,3
Mdn 48,3 37,8 45,2 42,5
Q3 64,4 59,1 65,0 61,0
Szóródás 14,6—33,5 4 ,2 —75,0 8,3—89,6 13,6 — 73,9
N-P Qj 10,5 18,1 ' 15,0 ' 20,0
Mdn 27,2 40,3 33,3 35,6
Q3 50,5. 63,9 , 52,0 52,0
Szóródás 2,1— 68,7 4,2—86,9 2,1—79,1 6,2— 75,0

6* 83
6. A felettes-én mutatók standard értékei százalékban

7 — 8 évesek 9— 10 évesek 11— 12 évesek 13— 14 évesek

n = 77 n = 96 n = 175 n = 152

E Q, 0,0 0,0 0,0 0,3

~ M dn 3,3 3,9 4,8 5,4
Q3 14,8 14,4 14,4 12,4
S zóródás 0 ,0 - 3 3 ,3 0 ,0 - 2 9 ,1 0 ,0 - 3 3 ,3 0 ,0 - 2 0 ,8
I Q. 0,0 0,1 1,3 3,1
M dn 4,8 5,4 8,0 9,5
Q3 12,9 14,2 17,4 16,8
S zóródás 0,0—21,7 0 ,0 - 2 0 ,8 0 ,0 - 2 5 ,0 0 ,0 - 2 5 ,0
E+IQ , 2,5 2,1 3,2 7,1
“ M dn 11,1 11,0 14,2 15,3
Q3 23,8 23,0 26,1 24,6
Szóródás 0,0 —37,5 0 ,0 -3 1 ,2 0 ,0 - 4 3 ,7 2 ,1 - 3 3 ,3
E- E Q, 6,6 4,4 5,5 5,5
M dn 21,7 14,8 18,2 15,3
Q3 39,2 31,7 39,1 31,4
Szóródás 0 ,0 - 5 4 ,3 0 ,0 -5 2 ,1 0 ,0 - 7 0 ,8 0 ,0 - 4 5 ,6
I- . 0,0 0,1 0,3 0,4
~ M dn 5,9 4,5 4,2 4,9
Q3 17,0 12,0 12,3 10,9
Szóródás 0,0 —30,4 0,0—25,0 0,0—29,1 0,0 22,9
M +IQ, 21,0 22,6 23,0 28,2
M dn 37,0 39,1 40,4 45,0
Q, 58,5 64,0 59,8 63,0
Szóródás 10,8— 79,1 6,5—79,1 8,3—79,1 16,6 79,1

84
7 . A faktorok százalékos megoszlása az egyes szituációkban

É rté-
E’ E e Г I i M’ M m к élhe­
tetlen

1. 12,8 18,2 13,2 1,6 - 5,4 22,4 11,0 11,4 4,0

2. — 46,0 23,2 0,4 0,4 0,2 — — 29,4 0,4
3. 1,6 40,8 0,6 0,2 7.6 2,2 24,2 18,0 1,2 3,6
4. 22,0 6,2 23,0 0,8 1,2 19,0 12,0 0,8 14,6 0,4
5. 20,0 6,0 23,0 2,8 — 8,8 9,6 2,4 26,6 0,8
6. 4,2 30,4 25,6 0,5 2,4 0,1 9,4 0,6 25,6 1,2
7. - 15,3 0,4 2,8 65,2 15,7 — — - 0,6
8. — 12,0 1,6 0,2 44,0 37,6 — — 3,4 1,2
9. 2,6 41,6 11,8 0,4 4,0 2,6 8,0 12,6 15,8 0,6
10. 4,4 21,2 10,4 1,4 16,2 27,0 15,2 0,6 2,6 1,0
11. 1,6 19,0 16,4 1,4 4,0 0,6 — — 56,8 0,2
12. — 71,6 3,2 2,0 14,6 0,2 3,6 — 4,4 0,4
13. 0,4 40,8 13,6 0,8 24,4 19,4 — — — 0,6
14. 2,0 11,6 0,2 - 2,6 0,4 83,2 — — -
15. 42,3 3,7 0,8 14,4 1,0 3,0 34,8 — — —
16. 0,8 14,6 10,0 3,4 8,0 1,6 25,4 27,6 6,0 2,6
17. 4,8 8,2 25,2 0,6 - — 8,6 14,0 38,4 0,2
18. 2,2 38,2 15,0 10,8 2,4 0,2 23,6 3,0 3,6 1,0
19. — 29,8 0,2 0,2 42,2 24,2 — — 0,2 3,2
20. 1,1 25,7 4,8 0,1 - 8,4 3,0 43,0 9,7 4,2
21. 0,4 46,2 22,4 2,2 - — 6,4 3,6 18,0 0,8
22. — 6,6 — 0,4 69,4 22,6 — — — 1,0
23. 5,0 13,2 15,6 0,6 9,8 13,6 37,2 1,8 2,0 1.2
24. 0,4 15,6 8,0 0,4 6,6 5,0 0,4 — 63,0 0,6

85
8. Kiértékelési lap minta

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

Gyógypedagógiai Pszichológiai Tanszék
Név: N. N. D átum : 1973. X . 15.
Születési dátum : 1966. IV. 13. Iskola neve: H ernád u.
K or: 7;6 O sztály: II.

o —D E —D N —P G. C. R. O—D E —D N— P Ossz. % Stand.

T E' E 2 6,5 0 9,5 39,6 QJMdn

~2. Ё Ё” I 0 4,5 1 5,5 22,9 Mdn/Q3
3. M E M 4 2 3 10 37,5Mdn/Q3
4. i Ossz. 6 13 5 24
5. E' % 25,0 58,3 16,6
6. E I S tand. Mdn/Q3 Mdn/Qs Q ,/\ld n
7. E; I I
8. E; I I; i
9. ~Ё E
10. I
11. m m
12. E; 1 I E F elettes-én m u ta tó k

13. E E E = 2 = 8,3% Mdn/Qj

14Г M W ~ I = 2,5 = 10,4% Mdn/Qg
Ü 7 ------------------------E + I = 4,5 = 18,7% M dn/Qj
^ -------------------- ---------------- 1------ E — £ = 4,5 = 18,7% Qj/Mdn
—I______________________ ______ _ I - I = 2 = 8,3% Mdn/Q3
17;__________________ 111 M + / = 12,5 = 52,1% Mdn/Q,
18. M' E

I i I R a u ch fleisch -m u ta tó k

2^~___________ ^ ___________ ^ E 6,5 , Totális mutató

21. E E X = 4 £ = 1,4
_________________________ E> I > M'
__________í ___________*___ X = X = 3,2 °- C- R- 14>5 = 6°/*°/o
23. M' M'
----------------------------------------------------------------E 6,5
24. m m X = X = °°

Tendenciák ^ R __ X = 1
E — I 4,5
1. M’ i 1 _
2. nincs —- = ~ТГ—130
3. nincs
. 0,36 0,5
4. — -> E M -<-----
0,33 ..............-.........V .......................................
5. U — D ч---- vizsgalat vezető
VI. I R O D A L O M

Azk in , N ., 1967, P ain and aggression. Psychol. Today, 1., 27— 33.
B a n d u r a , A ., 1969, Principles of behavior m odification. H o lt,
L ondon— N ew York.
B a r k e r , R. G .— D e m b o , T .— L e w i n , K ., 1941, F ru stra tio n and
regression: a n experim ent w ith young children. Univ. Iow a Studies
in Child W elfare, 18.
B e r k o v i t z , L , 1962, Aggression: A social psychological analysis.
M cG raw -H ill, New Y ork—T oronto— L ondon—San Francisco.
B r o w n , R. L .— L a c e y , 0 . L ., 1954, The diagnostic value of th e
R osenzw eig P — F S tudy. J . clin. psychol., 10., 72— 75.
B uss, A. H ., 1961, The psychology of aggression. New Y ork— L o n ­
don.
D a n n , H . D ., 1966, Aggressieves V erhalten als Problem der em pirisch­
w issenschaftlichen Psychologie. Schweiz. Zeitschr. Psychol., 25/1.
58—69.
D o l l a r d , J . — D o o b , L. W .— M i i /l e r , N. E .—M o w r e r , O . 0 . —
S e a r s , R . S-, 1939, F ru stra tio n an d Aggression. Y ale U niv. Press,
New H aven.
D u h m , E ., 1959, Die R eactionen von Problem kindern im R osen-
zw eig-P icture-F rustration-T est. Psychol. R undschau, 10., 283—
291.
D u h m , E .— H a n s e n , J ., 1957, D er Rosenzweig P -F T est. F orm
für K in d er. D eutsche B earbeitung. H ofgrefe, G öttingen.
F r e u d , A ., 1968, Wege u n d Irrw ege in der K inderentw icklung.
H u b e r— K le tt, S tu ttg a rt.
F r e u d , S., 1963, Triebe u n d Triebschicksale. Ges. W erke, B d. X .
Fischer, F ran k fu rt/M .
K l i e g e l , J ., 1970, S to ttern d e K inder im Rosenzweig P -F -T est.
Zeitschr. f. Heilpädagogik, 11., 602—606.
K u n é r t , S.— S c h m id t , M., 1971, Die psychische S itu atio n körper-
b eh in d erter K ind er in Volksschulen. H enn Verlag, W u p p e rta l—
R atin g en — K astellaun.
L a w s o n , R ., 1 9 6 5 , F ru stratio n . The developm ent of a scientific
concept. N ew Y ork—London.
L e w i n , K ., 1 9 4 4 , C onstructs in psychology and psychological ecology.

88
 (Studies in topological and v e c to r psychology III.) Univ. Iow a
S tudies in Child Welfare. 20., 29.
L e w i t t , E. E . — L y l e , W. H ., 1955, E vidence for the validity of
th e childrens form of th e P ic tu re -F ru stra tio n Study. J. consult,
psychol., 19., 381—386.
L i n d z e y , G . — G o l d w y n , R. M., 1953, V alidity of the Rosenzweig
P ictu re-F ru stratio n Study. J . P ers., 22., 519—547.
L i s c h k e , G., 1972, Aggression u n d Aggressionsbewältigung. A lber,
F reiburg—München.
L o r e n z , К ., 1963, Das sogenannte Böse. Z ur N aturgeschichte der
Aggression. Wien.
M a i e r , N. R. F., 1949, F ru stra tio n : th e stu d y of behavior w ith o u t
a goal. McGraw-Hill, New Y ork.
M e g a r g e e , E . I., 1970, The p red ictio n of violence w ith psychological
tests. In : S p i e l b e r g e r , Ch . D. (E d .): C urrent topics in clinical
psychology. Vol. 2. Academic P ress, New Y ork—London. 97—
156.
M e h l m a n , B . — W h it e m a n , S. L ., 1955, The relationship betw een
certain pictures in the R osenzw eig P icture-F rustration S tu d y
an d corresponding behavioral situ a tio n s. J . clin. psychol., 11.,
15— 19.
M é r e i F .— S z a k á c s F., 1974, K lin ik ai pszichodiagnosztikai m ódsze­
rek. Medicina, Budapest.
M e r z , F ., 1965, Aggression u n d A ggressionstrieb. In: H andbuch
der Psychologie. Bd. 2. A llgem eine Psychologie II. M otivation.
12. K ap. G öttingen. 569—601.
M i l l e r , N. E ., 1948, Theory an d ex p e rim e n t relating psychoanalitic
displacem ent to stim ulus-response generalisation. J . abnorm, soc.
psychol., 43., 155— 178.
N e m e s L., 1968, Különleges reak ció k és választások értelmezése a
frusztrációs próbában (PFT). M a g ya r Pszich. Szle, XXV/4. 553—
563.
P á l h e g y i F ., 1971, A P FT m in t az in a d a p tá lt gyermek megismerésé­
nek eszköze. Gyógypedagógia, X V I/6 ., 182— 187.
P á l h e g y i F., 1974, A R osenzw eig-teszt gyerm ek-változatának
m agyar norm ái. M agyar Pszichol. Szle., X X X I/1 ., 63—73.
P á l h e g y i F .— B e n y ó n é S m a r o g l a y P . — H o d á s z M., 1973, A P F T
gyerm ekváltozatának m ódosítása v a k o k vizsgálatára. A G yógy­
pedagógiai Tanárképző Főiskola V I. évkönyve. Budapest. 337—
342.
R a n s c h b u r g J ., 1973, Félelem, h a ra g , agresszió. Tankönyvkiadó,
B udapest.
R a t t n e r , J ., 1972, Aggression u n d m enschliche N atur. F ischer,
Frankfurt/M .
R a u c h f l e i s c h , IL, 1971, N eue Interpretationsm öglichkeiten des

89
 R osenzw eig-P ictu re-F ru stratio n -T est d u rc h V erwendung von I n ­
dices. Schw eiz. Zeitschr. Psychol., 30(4)., 299— 311.
R o s e n z w e i g , S., 1945, The p ic tu re a sso c ia tio n m ethod and its
a p p lic a tio n in a study of reactions to fru stra tio n . J. pers., 14.,
3— 23.
R o s e n z w e i g , S .— F l e m in g , E. E .— R o s e n z w e i g , L., 1948, The
c h ild re n ’s form of the Rosenzweig P ic tu re -F ru stra tio n Study.
J . P sych o l., 26., 141— 191.
R o s e n z w e i g , S.— R o s e n z w e ig , L ., 1952, A ggression in problem
c h ild ren a n d normals as ev au lated b y R osenzw eig P-F Study.
J . abn. soc. psychol., 47., 683—687.
S c o t t , J . P ., 1958, Aggression. The U niv. of C hicago Press. C h ic a g o -
L o ndon.
S i m o n s , H ., 1967, Zur gruppenspezifischen D iskrim inationsfähigkeit
der K in d e rfo rm des R osenzw eig-P icture-F rustration-T est. Diag­
nostica, 12., 15.
S u l l i v a n , H . S., 1953, The in te rp e rso n a l th e o ry o f psychiatry.
N o rto n , N ew York.
S z a k á c s F ., 1968, Szociabilitás-m utatók a p ro je k tív tesztekben.
M a g ya r P szichol. Szle., XXV/4. 564— 577.
S z a k á c s F ., 1974, A Rosenzweig-féle P ic tu re F ru stra tio n Test. In:
M é k e i — S z a k á c s : Klinikai p szich o d iag n o sz tik ai módszerek. Me­
dicina, B u d a p e st. 157— 171.
S z u d r a , E ., 1966, Der R osenzw eig-P icture-F rustration-T est und
seine E ig u n g fü r die klinische P sy c h o d ia g n o stik des Kindesalters.
M onatschr. K inderheilk. 114., 507— 511.
T a y l o r , M. V .— T a y l o r , 0 . M., 1951, I n te r n a l consistency of th e
G roup C o n fo rm ity Rating of th e R osenzw eig P ictu re-F ru stratio n
S tu d y . J . consult, psychol., 15., 250— 252.
U l r i c h , R . , 1965, Pain as a cause of aggression. Berkeley Meeting
of th e A m e ric a n Assotiation for th e A d v a n c e m e n t of Science. Dez.
W e r b i k , H ., 1971, Das Problem d e r D e fin itio n „aggressiver Ver­
h a lte n sw e ise n ” . Zeitschr. f. Sozialpsychol., 2., 233—247.
W o r c h e l , P h ., 1965, Catharsis and th e relief of ho stility . In: Y a t e s
(E d .): F ru s tr a tio n and conflict. S elected re a d in g s. 10—21. Van
N o stra n d , P rin c e to n —New Jersey —-T oronto— L o n d o n —New York.
Y a t e s , A . J . , 1962, Frustration an d co nflict. W iley , New York.

90
 СОДЕРЖАНИЕ

I. Введение 7
1. Круг явлений фрустрации 8
2. Классификация агрессивного поведения по Розенцвей-
гу 10
3. Проведение теста 11
4. Предполагаемый психический механизм, функциони­
рующий во время проведения теста 13

II. Применяемые обозначения

1. Определение отдельных обозначений 15
2. Трудности, наиболее часто встречающиеся в процессе
обозначения 17
О—D, E—D или N -P ? 17
M’ или Е? 18
Е’ или I’? 18
I или i? 18
Колонка N—Р 19
«Почему?» 20
Некоторые ситуации, проблематичные с точки зрения
обозначения 21
3. Примеры обозначений отдельных ситуаций 23
III. Оценка 56
1. Заполнение сводного листа. Профиль 59
2. A. G. С. R.
3. Показатели контакта «вышестоящее лицо — я» 61
91
 4. Тотальный показатель
5. Тенденции
6. Некоторые новые возможности оценки 65
Последующий тест 65
Особые реакции 66
Степени погружения в ситуацию 66
Сопоставление различных типов ответов 67

IV. Венгерские нормы тестов 70

V. Приложение 79

1. Процентная оценка набранных очков 79

2. Список обозначений системы G. С. R. 81
3. Стандартная оценка очков в системе Q. С. R. в про­
центах 81
4. Стандартная оценка факторов в абсолютном выраже­
нии 82
5. Стандартная оценка категорий в процентах 83
6. Стандартная оценка показателей контакта «вышесто­
ящее лицо — я» в процентах 84
7. Процентное соотношение факторов в отдельных си­
туациях 85
8. Образец оценочного листа

VI. Список литературы 89

92
 CONTENTS

I. In tro d u c tio n 7

1. T h e phenom enon of frustration 8

2. T he Rosenzweig-type classification of aggressive beha­
v io u r 10
3. C onducting the test 11
4. T he presum ed psychic m echanism a risin g durin g the test
situ a tio n 13

II. N o ta tio n 15

1. D eterm in atio n of the various sym bols 16

2. T he m ore frequent difficulties in n o ta tio n 17
O — D, E — D o r N —P? 17
M’ o r E ? 18
E ’ or Г 18
I o r i? 18
T he colum n N—-P 19
The „w hy?”
Som e situations th a t cause problem s in n o ta tio n 21
3. N o ta tio n models for the various situ a tio n s 23

III. E v o lu tio n 56

1. F illing in the results sheet. The p ro file 59

2. T h e G. C. R. 60
3. Super-ego indices 62
4. T he overall index 62
5. T endencies 62

93
 6. Som e new er possibilities for e v a lu a tio n 65
P o s t-te s t 65
Special reactions 66
D egrees of intuition 66
C om parison of th e various ty p e s of answer 67

IV. H u n g a ria n norm s of th e te s t 70

V. A p p en d ix 79

1. P ercen tag e values of th e scores 79

2. L ist of-th e G. C. R. sym bols 81
3. S tan d ard ized values of th e G. C. R . scores in percentages 81
4. S tan d ard ized scores of th e v a rio u s factors
in abso lu te numbers 82
5. S tan d ard ized scores of th e v a rio u s categories in percent­
ages 83
6. S tandardized scores of th e su p er-eg o indices in percent­
ages 84
7. P ercentage distribution of th e fa c to rs in the various
situ atio n s 85
8. M odel of an evaluation sheet 86

V I. L ite ra tu re 89

94
A „ P S Z IC H O L Ó G IA A G Y A K O R L A T B A N ”
K IS M O N O G R Á F IA -S O R O Z A T
E D D IG M E G JE L E N T K Ö T E T E I

1. Ju st né K ér у Hedvig:
Az iskolai osztályközösség k ia la k ítá sá ra h a tó tényezők
2. N . A . Mencsinszkaja, Z. I. K a lm iko va és P . Jakobszon:
Az ism eretek alkalmazása a ta n u ló k iskolai gyakorlatában
3. Dr. Gálfi Béla:
M unkaterápia a pszichiátriai g y a k o rla tb a n
4. F. N . Sem jakin:
A gondolkodás és a beszéd
5. Lantosyné dr. Dabas Erzsébet :
A felbomló család gyermeke
6. A dorjáni Csaba és dr. Gálfi B é la :
A pszichotikusok csoportpszichoterápiája
7. D. N . Bogojavlenszkij, Z. 1. K a lm iko va és T. V. K udrjacev:
A gondolkodás fejlesztése iskolai fe la d a to k megoldása ú tján
8. Dr. Ligeti Róbert:
G yerm ekek olvasászavarai (dyslexia)
9. Dr. Várnagy László:
A személyiségformálás és a szakm aiság elve a m unkadarabok
megtervezésében
10. M eixner Ildikó és Justné K éry H edvig:
A z olvasástanítás pszichológiai a la p ja i
11. Dr. Tóth Béla:
Irodalm i érdeklődés az o lv a sá sta n ító s kezdetén
12. Ju stn é K éry Hedvig:
Az óvodás korú gyermekek gondolkodási sajátosságai
13. Dr. Pálhegyi Ferenc:
Formaészlelés tapintással
14. K iss Tihamér:
Az író—rajzoló mozgás fejlettség én ek vizsgálata iskoláskorba
lépő gyermekeknél
15. K ü rti Istvánné és Dr. Szilágyi L illa :
Űj személyiségvizsgáló m ódszer az óvodások és alsó tagozatos
iskolások számára
16. H alász László és Sípos Kornél:
M űvészi kom m unikáció h atása faji e lő ítéletre
17. K le in Sándor:
K ísérlet egy új típusú in tellig en cia-teszt k ialakítására
18. J . I . Ignatyev, M . M . Kolcova, A . N . Z nam enszlm ja és N . Sz.
L u k in :
T a n u lm án y o k az iskola előtti és a kisiskolás korcsoport pszicholó­
g iá já n a k köréből
19. K óbor E n ikő :
V izsgafesziiltség és egyetemi telje sítm é n y
20. H alász László :
A d alék o k a m űértékelő tevékenység pszichológiai kutatásához
21. L . S z. Cvetkova:
L okális agysérülések nyom án keletkező szám olási zavarok és
m eg szü n tetésü k
22. H ep p Ferenc:
A m ozgásérzékelés kísérleti v izsgálata sp o rto ló k o n
23. D r. K o zéki B éla:
A z idegen nyelvek tanulására való a lk alm asság pszichológiai
v iz sg álata
24. Dr. Szekeres József né:
A z o tth o n i tanulás pedagógiai—pszichológiai problémái (az
álta lá n o s iskola alsó tagozatán)
25. Dr. N em es L ívia :
P szichogén tünetképződés a kisiskolás k o rb a n
26. P ethő B ertalan:
T ech n ik ai javaslato k pszichológiai te s z te k a lk o tására és a vizs­
g ála to k lefolytatására
27. Dr. R u p p M ária:
K ísé rle t a véletlen átélésének pszichológiai vizsgálatára
28. J u stn é K é ry Hedvig:
ő s i és nép i játékok élm énylefolyása és jelentőségük
29. B enson— G álfi—Schenker:
P szichofarm akonok klinikai h a tá s á n a k o b je k tív pszichológiai
vizsgáló m ódszerei

A k ia d á s é rt fe le lő s az Akadémiai Kiadó ig a z g ató ja

Felelős sz e rk e sz tő : H anzséros György
M űszaki s ze rk e sztő : Erdősi K atalin
T erjed elem : 4,8 (A/5) ív — Ak. 1120 TK к 7678
76.2364 A k a d ém iai N yom da — Felelős vezető: B e rn é t G y ö rg y
ilk._____ ___________________________ .______. • -__ ^
BENSON KATALIN - GÁLFI BÉLA - Á r a : 13,— Ft
SCH EN K ER LÁSZLÓ

P S Z IC H O F A R M A K O N O K
K L IN IK A I H ATÁSÁ NA K
O B J E K T Í V P S Z IC H O L Ó G IA I
V IZ S G Á L Ó M Ó D S Z E R E I

(P sz ic h o ló g ia a g y a k o rla tb a n 29.)

A sz e rz ő k n a g y se g ítsé g e t n y ú j t a n a k
m in d a z o k n a k , a k ik k ü lö n b ö ző b e te g ­
c s o p o rto k m eg felelő g y ó g y sz e re lé sé n e k
k é rd é s e iv e l fo g la lk o z n a k .
A z e g y é n e n k é n t leg m eg felelő b b g y ó g y ­
sz e re lé s o b je k tív m eg ítélése c é ljá b ó l
p sz ic h o ló g ia i m ó d s z e re k se g ítsé g é v e l
v é g e z té k el v iz s g á la ta ik a t a g y ó g y s z e ­
r e k h a tá s m e c h a n iz m u s á n a k m e g is m e ­
ré s é re és a m e llé k h a tá s o k tis z tá z á s á r a .
M e g v iz sg á ltá k a n e u ro le p tik u m o k , a
d e p ó -n e u r o le p tik u m o k h a tá s á t a p s z i ­
c h é s te lje s ítm é n y je lle m z ő k re , a g o n ­
d o lk o d á s ra , a z e m lé k e z e tre , a f i g y e ­
le m re és a k o n d ic io n á lh a tó s á g ra , t o ­
v á b b á a ta n u lá si-m e g ő rz é si t e l j e s í t ­
m é n y e k b e fo ly á s o lh a tó s á g á t v i t a m i ­
n o k h a tá s á r a , a h o rm o n á lis a n tik o n -
c ip ie n s e k id e g re n d sz e ri m e llé k h a tá ­
s a i t a g o n d o lk o d á s és az é rz e lm e k
s z e m p o n tjá b ó l.

A K A D É M IA I KIA D Ö . BUDAPEST
ISBN 963 05 0931 8