Flóri könyve

sok

szép képekkel, földrajzokkal

-

CS

muzsika melléklettel.

Irta

3e3tréb) 2imália.

~~~~~~~~~~~~~

* ES' " EN

Kiadja Heckenast Gusztáv,

M D @ @ @ × |--
 THE
UNIVERSITY
OF CHICAGO
LIBRARY
 FLÓRI KÖNYVE
szép képekkel, földrajzokkal
és

muzsika melléklettel.

ővta

f3e3erébt) 2lmtália,

PESTEN,
KI A DJ A H E C K E N A S T GU S Z T Á V.
-

M10GC-GX1,
gs
Flóri könyve.
*-*-*
 E l ö sz ó.
-

Ezen gyermek-könyvecske, egy nemeslelkű

hölgy munkálatinak köszöni eredetét; ki a'
kisded nevelés és oktatás ügyét körében
előmozdítni fáradhatatlan iparkodott.
Ezen asszony nincs többé! de kedves je
lenése ez életben, és magos érdemei mind
azoknak, kik hozzá közelebb állottak, em
lékében fenmaradandók.
Habár e gyermek-könyvnek teljesb ki
dolgozása 's bevégzése az irónő kora halá
lával félbenszakadott – eme hátrahagyott
töredékeket is kivánatos és jótékony ado
mányul fogadhatjuk, mellyeket örömmel
ajánlunk a zsenge ifjúságnak, És ha majd
a gyermek gyönyörködve forgatja e köny
vecskét, ha kedvesen mondogatja az elmés
verseket és danol a kedélyes énekekből,
ha ezen felül csak egy két lelkes magyar
anyában eszme 's kedv foganzik a magyar
kisdedek képeztetésőket hasonló mód előse
gítni – gazdag jutalma, szép emléke lesz
a nemes idvezültnek.
Ugyan ez irónőnek–kinek e'beli tehet
ségét más, részszerint álnév alatt megjelent,
részszerint megjelenni fogó iratai is bizonyít
ják – egy más, serdültebb gyermekeknek
való munkáját nem sokára szinte kőzre
bocsátja.

Pest, September 1jén 1839.

AI” kiadó.
 T * I Í a lO Ima.

Előbeszéd.
A B Cz. .

Olvasó gyakorlások . .
Imádság, oskola elött .
- oskola után . .

Jó feltételek . .

Apró mondások
Koszorús játék
A játék leirása .
Bújós-játék . . .
A gólya és fiai .
Macskafi . . * 9

Barkás vagy rigyás fák

Házi állatok . . . . .
Madarak . .

Esztendő négy szakasza .

A tizenkét hónap
 lap.
A' világról 9 0 9 - -9 9 4 0 - 4 4 9 9 9 76

A földnek tengelyén forgásáról . . . . . . 78

A földnek nap körül forgásáról . . . . 78
Az éghajlatokról . . . . . . . . 79
A vízről . . . . . . 9 * 80

A hegyekről . . . . . . . . . . . . . 83
A föld részeiről . . . . . . . . . 85

Europa határai . . . . . . 9 , 85
Hegyek . . . . . . . . . . . . . . . 86
Europa' vizei . . . . . . . . . 87
Europa tartományai . . . . . . . . . 89
Fővárosok . . . . . 9 - 9 . . . . 97
Ásia . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Afrika . . . . . . . . . . . . . . 103
Amerika . . . . . . . . . . , 105
A Á B CZ CS D E É
F G GY H I Í J K L
LY M N NY O Ó Ö Ő
P R S SZ T TY U Ú
Ü Ű V Z ZS
*****###*ssee

a á b cz cs d e é f g gy
h i í j k l ly m n ny o ó
ö ő p r s sz t ty u ú ü
ü v z zs
„é „á á zz zz z é é z

% % % % % % 2 2 / 24
* *% o o o o * * *
9% 7 7% % % % % (2*
929 209/

–e 0<->06-24G->99–

a a 4 ez a « e e / z gy 4 4 4 /
4 / 4 m n y e e e e'/ r « «
/ • • //

* * * * * * * * *
 7

A-dám volt az első em-ber,

i-fi-ab-bik fi-a Á-bel, kit báty
ja Ká-in i-rígy-ség-ből meg
gyil-kolt. Oh te rossz Ká
in, nem fájt szi-Ved, mi-dőn
ja-ja-it hal-lot-tad ár-tat-lan
ő-cséd-nek ? Is-ten óvjon
i-rígy-ség-től!

Az ács fa-rag-ja a fát, a'

ka-la-pács ka-la-pál-ja vasát.
And-rás gyá-szol-ja aty-ját,
 4

Klá-ra drá-ga anyját. A jó

a-tya, a jó a-nya nagy drá
ga-ság.

Menj el, rest gyer-mek,

té-ged én nem sze-ret-lek,
mert he-nye-ség te-te-mes
Vé-tek. Ne-kem ked-Ves él
de-le-tet sze-rez és é-des ked
vet: e-le-ven-ség és se-rény
ség.

A' ki szé-pen ol-Vas-gat,

szor-gal-ma-san dol-goz-gat,
Ví-dám kedv-vel ta-núl-gat,
ke-Ve-set be-szél, SO-kat hall
 5

gat, an-nak ju-tal-ma, mint

jó gyer-mek-nek , el nem
ma-rad-hat.
*-*

A kis le-ány varr és köt,

kö-tő tűt is kap ötöt. A fi-ú
fúr 's fa-rag-csál, sí-pot fu
rug-lyát csi-nál, a fa-lak-ra
nem fir-kál. A kis le-ány 's
a kis fi-ú Ví-gan ug-rál, Ví
gan ját-szik, Czi-Czá-zik, nyá
rOn iz-zad té-len fá-zik.

Sze-re-tek én min-den
em-bert, ez-zel kö-Ve-tem az
 6

Is-tent, ki min-den em-ber

nek aty-ja, mind-nyá-junk
Ta Va-gyon gond-ja.

Ví-gan él a kis bá-rány,

ha van szép zöld füve, bé
get bé-get anyja u-tán és
u-gyan csak fri-sen fut ám,
ha el-ma-rad tő-le. Mert a'
pá-zsit ne-ki-e, i-gaz, hogy ha
zá-ja, de csak úgy ked-Ve-li
ezt, ha ked-ves ma-mája Ve
le e-gyütt le-gel-het, Ve-le
e-nye-leg-het.
 ?

A ta-Vasz ked-Ves ma
da-ra, a jám-bor kis fü-le
mi-le, haj-nal-ban da-lol-gat,
gyer-me-kek-nek szó-l0-gat,
hogy jó-kor fel-kel-je-nek,
ne he-Ver-je-nek, mert a haj
nala ta-nú-lás'ked-Vesi-de-je.

A szán-tÓ-Ve-tŐ szánt, Vet,

a-rat, Csé-pel, nyom-tat ga-bo
nát. A kal-már vagy ke-res
ke-dő vesz és el-ad min-den
fé-le por-té-kát. A sza-bó
men-tét és mel-lényt, dol
mányt, nad-rá-got jó pén
zért Varr. A ko-Vács Vas-ból
 8

csi-nál erő-sebb mü-ve-ket;

a Csiz-ma-di-ák to-pán-kát,
Csiz-mát, ba-kan-csot ké-szí
te-nek; a la-ka-to-sok zárt,
la-ka-tot, kul-Csot, sró-fot
ab-lak-sar-kat. A ke-re-kes
ke-re-két ke-re-ken ke-re
kí-ti ke-rék-re.
-

Egy ta-vasz, nyár, ősz va-gyon

é-le-tünk-ben; tél is egy, a' melly
a-ma-zok hi-bá-it kö-nye-zi sok
SZ0",

A kis ma-dár-kák az er-dőn,

ber-ken, cse-rén da-nol-gat- va
fü-työ-réz-ve mondják egy-más-nak
 9

é-des ör-rö-mü-ket. Oh be é-des az

öröm, ha más-sal é-rez-tet-het-jük!
*-*

Van-nak ál-la-tok, mely-lyek ra

ga-do-zás-ból él-nek. Oh te rossz
far-kas, mér-ges hi-é-na, bosz-szús
tig-ris, ra-vasz ró-ka, ál-nok macs
ka! Van-nak sze-líd ter-mé-sze-tű
ál-la-tok, oh e-ze-ket sze-re-tem én:
a sze-líd ga-lam-bot, a tur-bé-ko-ló
ger-li-czét, a für-ge kis bá-rányt, a
hű-sé-ges kis ku-tyát, a ban-ga kis
li-bát, a fi-ri-cse-lő kis fecs-két, a
szép tavasz hír-mon-dó-ját, a gó
lyát.

Az ál-la-tok csak e-rő-vel bir

koz-nak és vív-nak egy-más kö-zött.
 10

De az em-bert ész, o-kos-ság, tu

do-mány és lel-ki jó-ság te-szi ked
ves-sé, ér-de-mes-sé. A-zért ta-nú
lok én is e ked-ves kis könyv-ből ol
vas-ni, hogy sok-fé-lé-ről ol-vas-has
sak, ta-núl-has-sak, o-ko-sabb,ü-gye
sebb le-hes-sek, bol-do-gul és be
csü-let-tel él-hes-sek.

An-nál bol-do-gabb az em-ber,

men-nél töb-ben sze-re-tik. Oh bár
en-ge-met min-den-ki sze-ret-ne. Jól
em-lé-ke-zem egy jó ta-nács-ra, mely
lyet fel is jegy-zet-tem szi-vem ro
vá-sá-ra. Eb-ből áll: Sze-ress, hogy
sze-ret-tes-sél.
 11

Bár-csak én már ír-ni tud-nék,

hogy a mit könyv-ből ol-vas-nék, ír
ró-tol-lal fel-je-gyez-ném, hi-veb-ben
rá em-lé-kez-ném. Hogy va-la-ki ír
ni tudjon, szor-gal-ma-tos le-gyen
na-gyon, a mit csak lát, u-tá-noz-za,
Vo-ná-so-kat szé-pen húz-za.

Oh be sokért nem adnám, hogy ol

vasni megtanultam. Mennyi sok gyönyö
rűt fogok én majd olvashatni, a mint ked
vem tartja, akár a madarakról, akár a pil
langókról, akár a házi állatokról, akár a'
növényekről, akár az ásványokról. Nagy
öröm, ha az ember valamit tud. De milly
nagy örömem lesz nekem még majd abból,
ha azt, a mit olvasok, azoknak, kik még
olvasni nem tudnak, elmondhatom. Oh be
szívesen fognak ők engemet hallgatni. Oh
be nagy öröm!
 12

Jertek, kedves kis gyermekek, ör

vendjetek! Flóri már olvasni is tud; nektek
majd be sok szépet mond azokból, miket a'
gyönyörű képes könyvekből olvasgat. Jer
tek, figyelmezzetek, majd elmondom, mi
történt a kis cziczával és Viczával. Azután
pedig mint töré ki nyakát az engedetlen
kis gólya. Jertek, örvendjünk, tudni szép,
nem tudni kár, tanúlni nem akarni gyalá
zat. Mi mindnyájan a szépet szeretjük,
azért tudni ohajtunk, tanúlunk.
 13

I m á d s á g.
e->B3>38693636&Go

Oskola elött.

Jó Isten, add áldásodat,

Hogy jól töltsük e napodat;
Hogy ne legyünk itt hiában
E szent czélú oskolában.
Áld meg mai leczkéinket,
Hogy miveljük lelkeinket;
Tőled várjuk e kegyelmet,
Adj szorgalmat és figyelmet!

→→->>08<, >89-eee-•
 14

Oskola után.

Hála neked, jó Istenünk!

Vígan lehet haza mennünk.
Napunkat jól végezhettük,
Lelkeinket mivelhettük.
Add, hogy a mint jól tanultunk,
Otthon is meglássék rajtunk,
Jó szülőink örömére
Szent neved dicsőségére!
 15

Jó feltételek.

Először ha felkelek,
Hálát adok Istennek;
Szülőimet azonnan
Megköszöntöm nyájasan.
És megmosdom azután,
A mint illik, szép tisztán;
Megfésűlöm hajamat,
Csinosítom magamat;
Úgy örömest néznek rám,
Ha tiszta testem, ruhám.
Csak a ki felöltözött,
Jelenjen meg más előtt.
Felöltözve ha ettem
Reggelit, 's megköszöntem,
Oskolába kell mennem;
Ezt én örömest teszem.
 16

Tanúlok ott szivesen

'S haza jövök csendesen;
Nem állok meg az útczán,
Nem nézek minden után;
Nem kiáltok 's csevegek,
Rossz gyermekkel nem megyek;
Mert rosszat tanúlhatnék,
En is aztán rossz lennék.
Otthon csendes 's jó vagyok,
Anyámnak szót fogadok;
Soha nem veszekedem,
Testvérimet szeretem.
Ha szülőimmel nyugszunk,
Beszélem, mit tanultunk;
Szívből ezek örülnek,
"S engemet mind szeretnek.
 17

Apró mondások.
*-=->: >4C->-s

Macska eszik egeret;

Gyermek eszik kenyeret.

Kereng mérges kígyó;

A ki sír, az nem jó.

Tarka tollas madár;

Nem kap, a ki nem vár.

Szép kis galamb fehér;

Kap, a ki szépen kér.
 18
-

Páva tolla fényes;

Rossz gyermek a kényes.

Bárány eszik szénát;

Gyermek eszik almát.

A rossz kutya ugat;

A jó gyermek hallgat.
-

Ha kis kutya harap,

Akkor csontot nem kap.

Ha gyermek verekedik,
Majd ozsonnát nem eszik.

Hernyót fáról leveszik;

A ki mászkál, elesik.

Mindent eszik csúnya légy;

Gyermek, torkos te ne légy.

Elefánté a nagy fog;

Rossz gyerek, a ki nyafog.
 19

A jó gyerek szépen szól;

Rossz czicza, a' melly karmol.

A rossz alma férges;

A rossz gyermek mérges.

Vizen terem a nád;

Rossz, ki másnak nem ád.

Nagy fán terem a szép körtvél;

Ostoba, ki mindentől fél.

Réten terem a fűzfa;

A mi fáj, az rossz tréfa.

A nagy víz sebesen folyjon;

Kis lány mindig szépen szóljon.

A mi tied, tedd el;

De másét ne vedd el.

A ki sokat eszik,
Az megbetegeszik.
2*
 20

A mit látsz ne kérd mingyárt;

Sok van, a mi neked árt.

Ha gyermek mindig jó volna,

Atyja, anyja nem búsulna.

Akkor örűl az anya,

Ha van neki jó leánya.

Imádkozzál jól mindég:

Istentől jön segítség.

Úgy jöhet csak jó reád,

Ha az Isten áldást ád.

Édes atyánk az Isten,

Ki velünk csak jót teszen.

Szükségben ne féljünk;
Istenben reményljünk.

Rosszat tészsz bár titokban,

Isten előtt tudva van.
Nem csak mindig játszani,
Hanem kell is tanulni.

Magadat bár hová vonod,

Isten elől el nem dugod.

Tartsd fejedben a jó szót;

Bizz Istenben, tedd a jót.

Senki azon nem bánkodott,

Hogy dolgában iparkodott.

Bajaidat csak neveled,

Ha tűrhetetlen szenveded.

Ha iparkodó lészsz,
Dolgodban sokra mész.
 22

Keveset szólj, de igazat;

Sok beszéd sok rosszba avat.

Istennél kedves az,

A ki mindig igaz.

Szelídség és jóság
Földön már mennyország.

Jó a gazdag, jó a bölcs;
De még jobb a jó erkölcs,

Kemény szívű a fösvény;

Nem áldja azt a szegény.

Ha mid van nem takarítod,

Annak hamar végét látod.

A ki nem tud mindent jól eltenni,

Ha aztán kell, nincs mit elővenni.

Durva rossz gyermeket

Senki nem szerethet.
 23

Ételben italban telhetetlenség

Után jön bizonynyal baj és betegség,

Szépség elhervad;
Jóság megmarad.

Kevély, tolvaj, hamis:

Három rosszabb nincs is.

Büntetés, bár későre,

Bűnt eléri végtére.

Szánakodjál másokon,
Jutalmad lesz magadon.

Ki más örömét rontja,

Rossz szivét kimutatja,

Ki nem hálaadó,
Az nem is lehet jó.

Rossz gyermeket kerüld el,

Máskép te is rossz leszel.
 24

A hazug gyermek végtére,

Tolvaj lesz öregségére.

A ki másnak okoz kárt,

Mindig magának is árt.

Hagyj te békét másoknak,

Hogy neked ne ártsanak.

Senkiről rosszat ne beszélj,

Hogy másokkal békében élj.

Jó gyermekek szülőiknek,
Mindig örömöt szereznek.

Annak, ki rossz és oktalan,

Apja, anyja boldogtalan,

Gyermek, a ki jó,
Gyors szófogadó.

Szülők örülnek nagyon,

Ha jó gyermekök vagyon.
Ha jót akarsz igazán ,
Segíts sokszor más baján.

Vigyázva ugrálj és szaladj,

Hogy el ne essél 's ép maradj.

Inkább valamit szenvedj,

Hogysem mingyárt perlekedj.

Más dolgát ne kérdezd,

Csak magadét végezd.

Jó szó talál jó helyet;

A jó munkás kenyeret.

Annak sírt nevetve ásnak,

Ki éltében nem ád másnak,
 26

Ne perlekedj'; békeség
Mindig nagyobb nyereség.

Bút és bánatot érsz,

Ha mással meg nem férsz.

Ha te másnak nem engedsz,

Mindig legtöbbet szenvedsz.

Rútabb vétkes nincs irígynél,

Ki más örömén búban él.

Nyertes a hamis kis időre;

De még is rajta veszt végtére.

Tiszta lelki isméret

Jobb mint emberdicséret.

A rest ember jelenlétét

Tölti unalomban;
Meggondolván jövendőjét,
Él aggodalomban.
 27

Dolgos kéz, tudós ész,

Ollyan kincs, mellyel nem vész.

Dolgosok közt ollyan a rest,

Mint élők között a holt test.

Ki nem takarít kicsinyben,

Tékozló lesz az mindenben.

Jó az étel ital,
De ki azért él, hal,
Az mindig szégyent vall.

Állatnál rosszabb a telhetetlen,

"S az emberi névre érdemetlen.

Ki ronda öltözetében,
Ritkán tiszta az lelkében.

Csinos takarékosság
Többet ér mint gazdagság.
Nem használ a birtokod,
Ha meg nem takarítod.
 28

Hol nincs jó házi rendtartás,

Van pénz- és időpazarlás.

Az idő drága kincs,

Ezt ha te elvesztegeted,
Pótlója sehol sincs,
Mert vissza már nem nyerheted.

Istenben bizodalom
Eletben nyugodalom.

Rosszul szerzett gazdagság

Legnagyobb nyomorúság.

A mit rossz úton szerzettél,

Azzal magadnak kárt tettél,

Bajaidban enyhűlés
Csak a csendes eltrűés.

Fájdalmidat kétszerezed,
Ha zúgolódva szenveded,
 Ha az állatot kínzod,
Rossz szivedett mutatod.

Ha rossztól tanácsot kérsz,

Igaz útra el nem érsz.

Az igaznak bizodalom
Mindig bizonyos jutalom.

Nyájassággal sokra mész,

Mert másnak kedvében lészsz.

Mindig megvetik
A kérkedőt,
És nem szeretik
Kevélykedőt.
***
 30

Nincs rosszabb telhetetlen kivánságnál;

Mindig van még gazdagabb is a gazdagnál.
A ki a jó tanácsot megveti,
"S mindig csak maga fejét követi,
Sokszor drágán megadja árát,
Egész éltére vallja kárát.
A ki szülőinek örömére lesz,
Az már itt a földön nagy jutalmat vesz.

Gyermek, tiszteld a tanítót,

'S fogadj neki mindenben szót.

Tanítódnak szeretettel
Tartozol és köszönettel.

Szülőidnek s tanítódnak legjobban adsz

hálát,
Ha megteszed, mit mondanak, 's fogadod
tanácsát.

Adj te jó szót,
Helyet az talál jót.
 31

Örömest cselekedj mindennek kedvére,

Jónak minden ember szeretett testvére.

Csínosság és tisztaság
Jobb mint pompa 's czifraság.

Tiszta légy te lelkedben,

Tested- 's öltözetedben.

Ruhátokat mindig kíméljétek,

Nehezen szerzik azt szülőitek.

Mindenekben tarts jó rendet,

Pénzed úgy kíméld's idődet.

Éjjel jobban nyugodtál,

Ha nappal jól dolgoztál.

Ne csak mindig játszál,

Dologhoz is szokjál.

Ha idődet vesztegeted,
Soha vissza nem nyerheted.
 32

Jó az erő, de ügyesség
Mindig még nagyobb nyereség.

Hamis nyelv mint a csalán

Csíp, 's ollyan mint bojtorján.

Hizelkedő mindig árt

'S édes nyelvvel teszen kárt.

Sokat láss és elhalgass,

Hogy békében maradhass'.

A mit vészsz, az legyen szükségedre,

'S ne vesztegess pénzt rideg kényedre.

Jó, ha korán megszokod,

Hogy szavadat megtartod.

Ki nem elégszik be kevéssel,

Az sokat nehezen érdemel.

Ha már síránkozol minden kicsinységen,

Hogy vigasztalódol szerencsétlenségen?
 33

Szégyent hoz rád a hazugság;

Becsületet az igazság.

Baja van itt mindenkinek,

Legtöbb a tűrhetetlennek.

Szelíd légy és csendes,

Hogy békével élhess.

Csak úgy lesz igaz jó kedved,

Ha végzed kötelességed'.

Jó lélekisméret
Mindig ád jó kedvet,
 34

Jó erkölcs és szelídség
Ifjúságnak ékesség,

Használ, ha jót beszéltél,

De többet, ha jót tettél.

Szelíd csinos viselet

Másokkal megszerettet.

Jó tanítást hallani
Nem elég, kell követni.

Szelídség és jóság
Földön nagy boldogság.

Mint a kis ibolya, melly elrejtve nyilik,

Jó légy, bár nem látnak, 's azt tedd, a mi illik.

Ha örömet akarsz éltedben,

Dolgos légy és tiszta lelkedben.

Csak annak tartós öröme,

Kinek van arra érdeme.
 35

Egy napot se mulaszsz úgy el,

Hogy ne jeleld jó tetteddel.

Minden sorsban jót tehetsz,

Es ha jót tészsz, jól élhetsz.

Jót tegyél a jóságért,

Ne csak magad hasznáért.

Takarékos nincs kenyér nélkül;

A vesztegetés inséget szül.

Ki a garast nem becsüli,

A forintot nem érdemli.

Ha mindennek végét jókor meggondolnád,

Úgy cselekvésedet soha meg nem bánnád.

A tékozló végre
Jut mindig inségre.
/ p /

Ehezik a fösvény gazdagságnál,

Sem magának, sem másnak nem használ.
3*
 36

Kemény szíve van a fösvénynek,

Nem segít, nem ád a szegénynek.

Ha jó szíved van, és akarod igazán,

Habár szegény vagy is, segíthetsz más baján.

Tanuld magad mérsékelni,

Ha sokáig akarsz élni.

Ne kérkedjél; a szerény
Tetszetősebb, mint a fény.

Mulékony, mint a virág

A szépség és hiúság.

Kevély megaláztatik;
A kérkedőt megvetik.

Ollyannak a ki már egyszer hazudott,

Nem hisznek többé, bár igazat mondott.

Ne dicsérd vagyonodat,
El ne bízzad magadat.
Jó gyermek szülőinek hív ápolója,
Ha azok megöregszenek, jó gyámolója.

A ki goromba 's kevély,

Attól minden ember fél.

Dicsekedőt 's kevélyet

Soha senki nem szeret.

Az állatot is az Isten teremtette.

'S annak kinzatását mindig megbüntette.

A mi fáj, az rossz tréfa,

Az állat sem darab-fa.
 38

Ha semmi jót nem tészsz,

Bizonyosan rossz lészsz.

A ki bántja másét,
Az mindig rútul vét.

A tolvajt büntetés nyomban követi;

'S szégyenét soha ő el nem temeti.

Torkosságot lopás követ,

Torkost minden ember megvet.

Ha csak színlett jóságod,

Elárúl hamisságod.

Idegen jószágtól mentsd meg kezedet,

Máskép bűn s félelem tölti éltedet.

A mivel bővelkedel,
Oszd meg mással, 's nem vész el.

Ha keveset adhatsz jó szívvel,

Több, mint a sok, ha bővelkedel.
 39

Segítséggel ne késsél,
Ma használ, mit ma tettél.

Hogy szerencsés légy, nem érdemled,

Ha mások baját elfelejted.

Jót tégy és szánj meg mást,

Istentől nyersz áldást.

Vigasztald a szomorút,
Segítsd fel a nyomorút.

A ki nem szán és nem segít mást,

Maga sem talál szánakozást.

Bocsáss meg annak, ki megbántott;

Ellenségedből lesz barátod.

Szeretetet szerez jóság,

Nem a szépség és gazdagság.

Boszús, mérges természet

Világon sok kárt szerzett.
 40

A ki mással jót tehet,

Legtisztábban örűlhet.

Szeresd felebarátodat,
Mond a törvény, mint magadat.

Ollyal mérnek vissza néked,

Millyen volt a te mértéked.

Ki másoknak kedvére tesz,

Az jó barátokat szerez.

Megháláld, ha veled jót tettek,

Háládatlanság nagy vétek.

Hogy más kedvedre tegyen,

Tőled az hálát vegyen.

Rossztól óvd magad',

A rossz elragad.

Inkább maradj magányban,

Mintsem rossz társaságban.
 41

Szurokhoz nyúlsz, mocskos lészsz,

Rosszak között rosszat tészsz.

Csak a jóval társalkodjál,

Csak jó gyermekekkel járjál,

Rajta veszt a hamis

Holnap, ha nem ma is.

Igaz legyen szived,

Igaz a beszéded.

A hamisat utólérik
"S megvetik, ha megismérik.

Ha te makacs lészsz,
Magadnak kárt tészsz.

Tartsd meg mindig szavadat,

Csak úgy nyersz bizodalmat.

A ki csúfol nyomorultat,
Maga is olly sorsra juthat.
 42

Bocsáss meg ellenségednek,

Kedvére lészsz Istenednek.

„Dobd vissza kenyérrel, a ki kővel dobott,"

A szelíd jó Jézus minket így tanított.

Boldogság a békeség,
Jó erkölcs és szelídség.

Légy másokkal békében,

Ugy lész boldog éltedben.

Jó példával taníts mást,

És Istentől nyersz áldást.

Ki hátrálhatja a rosszat, és nem teszi,

A vétket 's büntetést az magára veszi.

A rosszat jó útra igazítsd,

De ne szidalmazd és szégyenítsd.

Mikép a miatyánkban igéred,

Bocsáss meg annak, ki vétett ellened.
 43

Ha az Istent követed,
Ön magad javát nyered.

Kíméld felebarátodat,
'S kimutatod jóságodat.

Hibáinkat nem látjuk;

De másban feltaláljuk.

Ne szomorítsd szülőidet,
Hogy szeressenek tégedet.

Mindegyik jót tehet;

Segíts, a hol lehet.

-*-*-33-Q06-200-€€-e-•
 44

Koszorús játék.
Az ének.

Hej koszorú, koszorú,

Szép szinű, jó szagú!
Vannak virágok
Benne 's zöld ágok,
Czifra levelek, –
Itt üres helyek.

Új virágot kössünk be,

Üres helyet töltsünk be,
Kert és rét tele,
Füzzünk csak bele.

Liliom a tisztaság,
Szelídség a gyöngyvirág,
Rózsa szeretet jele,
Reménység zöld levele.

Kis ibolya rejtezik,

Szerény és nem kérkedik,
Szegfű szépen szót fogad,
A kis pálczán megmarad.
 45

Vidámság a tulipán,
Allhatatos a puszpán,
Ne - bánts virág tanítja,
Hogy rossz, a ki mást bántja.

Zsálya - virág jótevő,

A rozmaring részvevő,
Véled búsul vagy örül
Menyegző és holt körül.

Napraforgó így tanít:

Keresd a mi világít,
Mint az, nap után fordúlj,
A hol lehet, jót tanúlj.

Így szerezzünk virágot

És lelkünkbe jóságot;
Üres helyet töltsünk be,
Új virágot kössünk be.

Egész legyen koszorúnk,

És jól beteljék sorunk;
Lelkünknek is üres helye
Jó erkölcscsel legyen tele.
 46

A játék Ieírása.

Egy gyermek középbe áll, a többi körülötte

kereng.
A középben álló minden szakasz végénél a'
körből kibújni iparkodik; ha a kört nem tartják
elég szorosan 's ő kibújhatik, az megy a középbe,
kinek baljánál kibújt.

Ha ki nem bújhatik, addig éneklik a gyerme

kek az előbbeni éneket, míg amazt a körben tart
hatják. – Ha az egész ének alatt nem tud kibújni,
zálogot ád – és ezt úgy váltja ki, hogy minden
gyereknek virágnevet ád. – Ha nem tud annyi vi
rágot nevezni, mint gyermek van, újra be kell
a körbe mennie, ha csak jó szándékból más gyer
mek fel nem váltja. Ekkor, vagy ha kiszabadúl
a körből, újra kezdődik a játék és ének.
-
-
-
 47

Bújós-játék.

Kikik kukuk elbújok,

Egy kis sípot megfújok;
'S ha bár meg is halljátok,
Flórit nem találjátok.
 48

Mesék.
–=>®<>–

A gólya és fiai.

Hidján volt egy baglya,

Hosszú lábú gólya
Reá fészket rakott;
Négy kis fia volt ott.
Midőn megéhültek,
Mert még nem repültek,
'S nem volt nekik szárnyok,
Elrepült jó anyjok,
Enni nekik hordott,
Békákat, ha kapott,
Kígyót és kukaczot,
Nekik jó falatot,
Midőn szárnyára kelt
Mindig így kelepelt:
„Csak szót fogadjatok,
Fészken maradjatok;
Le ne is nézzetek,
Hogy ki ne essetek."
Egykor eltávozott,
Soká elmaradott.
 49

A kis gólyák sírtak,

Éhesek is voltak
'S elúnták magokat,
Mint várták anyjokat.
Az egyik rosszabb volt,
A többihez így szólt:
„Ha mi megpróbálnánk,
Tán repülni tudnánk,"
És kidugta lábát,
Hogy így tenne próbát,
Kérték a többiek,
Hogy maradna veszteg; –
De ő kinevette,
'S fejét is kitette;
De, jaj, már elszédült,
'S a' baglyáról ledült.
Anyjok haza repül
'S kiált már messzirül:
„Kelep, kelep, jertek,
Jó falatot nyertek;
A ki jó volt, kap jót,
Hoztam hosszú kígyót."
Most a fészekre száll,
Három fia ott áll.
Aggódva elnézi
Őket 's így kérdezi:
„Ócsétek hová lett?“
De most földre nézett,
4
 50

Ott meglátta fiát,

Melly kitörte nyakát.
Szegényt most siratta,
Keserűn jajgatta:
„Mért szót nem fogadtál,
Fészken nem maradtál?
Hisz szeret anyátok,
A mint láthatjátok;
Ő legjobb szeretné,
Bár mindig tehetné,
Hogy vigan lennétek
'S folyvást örülnétek.
De ő tudja, mi árt,
És mi tesz nektek kárt;
Azt nem engedheti,
Mert fiát szereti."
* * *
Jó gyerek szót fogad;
Mert a mi nem szabad,
Bár tetszik előre,
Mindig fáj végtére.

–•->33-34\"34Q-G-€-*-*-*
 5|

M [a c slä a fi.

Volt egy piczin czicza,

És azt a kis Vicza
Mindig hordozgatta,
Tejjel jól tartotta
De a czicza rossz volt,
Ha mérges volt, karmolt.
Egyszer Vicza játszott,
A cziczához ugrott
'S simogatta szépen;
De az mérges épen
Viczán ollyat karmolt,
Hogy a vére is folyt.
Kis Vicza sikoltott,
Cziczától elfutott;
„Egyél csak egeret,"
Mondja, „nem kenyeret;
Tejet nem kapsz többet,
Cziczát kapok szebbet;
Azt téjjel itatom,
Szépen simogatom."
Már most sírt a czicza,
'S könyörgött, hogy Vicza
Tovább is szeretné
És téjjel étetné;
4#
 52

Igérte is volna,
Hogy már nem karmolna.
De Vicza elfutott,
'S egyre haragudott.
Anyja kérdé Viczát:
„Mért bántod a cziczát?
Mért meg nem éteted?
Talán elfelejted?"
Vicza mondja: „Rossz volt
A czicza, megkarmolt."
„Hát ha te rossz voltál,
Mást meg is karmoltál?“
Édes anyja így szól –
„Gondold meg csak te jól,
Ha nem étetnélek,
Nem is szeretnélek
Soha többet téged,
Mi lenne a véged? –
De ha te vétettél,
'S aztán könyörögtél,
Akkor én mit tettem,
„Szólj, és mit feleltem?"
„Engem megcsólkoltál,
És megbocsátottál,"
Igy felel, kis Vicza.
„Jer ide kis czicza,
Téjjel megitatlak
És megsimogatlak."–
-*-*-93-Q06-29-eeee–
 53

Barkás vagy rigyásfák.

–=>®<>

Füz-fa.

Fűz- fa szeret vizes helyet,

Sárgát festni ád levelet,
Ágaiból, mert hajolnak,
Legjobb kosarakat fonnak,

Jegenye.
Jegenye - fa hamar nő fel,
Megelégszik homokfölddel,
Törzsökéből épületre
Jó fa válik a tetőkre.

Nyír { } fa.

Nyír - ágból söprűt készítnek

És virgást a rossz gyermeknek,
Bort csapolnak törzsökéből,
Sárgát festnek leveléből.
 54

Reketye.
Látunk r e k etye - levelet,
Szeret fája vizes helyet.
Ennek is szint van barkája,
Fonásokra jó a fája

Mogyoró.
Mogyoró csak bokor ugyan,
De igen jó gyümölcse van.
Erdős helyen találtatik,
Rigyás fákhoz számláltatik.

JBük = fa.

B ü k - fa szerszámot készítni
Legjobb, szinte úgy tüzelni.
Szereti a nagy erdőket,
Makja hizlal sertéseket.

Szelíd gesztenye.
Gesztenye - fa nagyra nőhet,
Több száz esztendeig élhet.
Jó gyümölcsöt ád a fája,
Asztalosmunkát deszkája.
 55

Szil = fa.

A szil-fával jó tüzelni,
Hegyen, sikon lehet lelni.
Kerítésnek megnyíretik,
Szerszámfának is szeretik.

| Körös = fa.

Kö r ö s - fát kertben plántálunk,

De erdőn is díszlik nálunk.
Asztalos finom munkának
Veszi hasznát ezen fának.

Platán,

A pl a t á n nálunk idegen,
Azért nem is díszlik könnyen;
De ki ápolását érti,
Annak kertét díszesíti.
 56

Házi állatok.

Tejével, vajával,
Szappanos gyertyát csinál
És szappant zsírjával.
Sok jó étket húsából,
Böréből ád csizmát,
Fésű leszen szarvából,
Von ekét, boronát.

Mert jó állat nagyon.

Gyapjából ád jó ruhát
Jó teje is vagyon.
 57

Posztót és szűrt készítnek

'S merinót szőréből,
Teje- 's vajával főznek,
Czipő lesz bőréből.

Kecsk é n e k , mint birkának,

Hasznos teje 's bőre;
De posztónak, ruhának
Nem olly jó a szőre.
Kinek beteg a melye,
Annak teje használ.
Hegyen van legjobb helye,
Tüskéknél, bokroknál.

A lo v a ka t befogják
Sokféle kocsiba,
 58

'S sokfélekép használják:

Hátán hord paripa,
Sok terheket hajókat
Visz 's von erejével,
Ekét húz, hajt malmokat,
Vánkost tölt szőrével,

→→->>-Q46-940-e«-*-*
 59

Madarak.
–=>®<>–

Szegény bag o l y nappal vak,

Dült falak közt fészket rak;
De éjjel lát zöld szemem,
Egeret fogok 's eszem.

Sólyom – régi időben,

Mezőn és ligetekben,
A nagy urak vadásztak
Velem 's karon hordoztak.
 60

S a s, – én kősziklán lakom,
A hol fészkemet rakom ;
A báránykát megeszem,
Napba néz erős szemem.

Keselyű van apró 's nagy.

Vigyázz, ha még kicsiny vagy;
Kis gyermeket felveszem
És a fészkembe viszem.
 61

Én kis pintyőke vagyok,

Hernyókat, bár milly nagyok,
Eltisztítok 's férgeket, –
Tudok is szép éneket.

Én, a szarka, ugrálok,

Húst eszem, ha találok,
Beszélni megtanúlok,
De lopni már jól tudok.

Én vagyok a veres-b egy,

Eneklek, de nem jól megy;
Csak lassanként tanulom,
Rest vagyok, ha jóllakom.
H ú r o s madár a nevem,
Sürű erdőt szeretem.
Sáskát, pókot vadászok,
Ezzel sokat használok.

Pitypalaty én fű rj vagyok.
Ha a vetések nagyok,
Akkor én ott jól élek,
De a vadásztól félek.

Én a fekete holló –
Orrom éles; mint olló,
A húst vele elmetszem
'S az aranyt eltemetem.
Rigó vagyok, fütyülök,
Fenyves bokrokon ülök,
Meg is hízom bogyoján,
De rest leszek azután.

Én messze el röpűlök,
Kis pacsirta 's fütyűlök.
Kalitkában tartanak,
Nótákra tanítanak,

A kis kakuk vagyok én,

Megmondom: ha lészsz-e vén?
Tavaszszal az eredőkben
Kiáltok jó kedvemben.
Darvak, mi jól vigyázunk
És mindig őrt állítunk,
Ha seregben költözünk,
Egy se veszszen közülünk.

Én kis galamb magosan,

Rakok fészket okosan;
De onnan is elszedik
Fiaimat 's megeszik.

Többiek bár tanulnak

Fütyűlni, még sem tudnak
Mint én, ki a sürűben
Zengek erdő - 's ligetben.
Csak tavaszszal éneklek,
Télre messze elmegyek,
Sok énekes madarak ;
Akkor velem utaznak;
Mert a télt nem szeretem.
Füle mi le a nevem.

Mérges pulyka lármázok,

Csak húsommal használok;
Drága pénzen megveszik
Jó sültömet 's megeszik.

Tarka gyöngy tyú k tollamban

Kevélykedem udvarban;
De rút hangja szavamnak,
Nem is sok helytt tartanak.
5
 66

Mi túzokok seregben
Repűlünk levegőben,
A vetésen legelünk,
Vadásztól nagyon félünk.

Páva kevély tollára,

Tarka fényes farkára.
Mivel kevély, csúfolják:
Rút láb! 's szávát gyunyolják.
 67

Kikiriki, jó reggelt!
Mond kakas, a nap felkelt;
Emberek is keljetek,
És ne restelkedjetek.

A tyúk is korán felkel

Sok apró csirkéivel;
Jó eledel a húsa,
Úgy szinte a tojása.

Récze, én hasznot hajtok,

Mint lúd – csak kisebb vagyok;
Ronda vagyok, mert sárban
Fetrengek és mocsárban.
5 +
 68

Gólya tavaszt kelepül,

Magos fészekre repül;
Kigyóval, békával él,
Elmegy, midőn jön a tél,

. Kisebb - 's nagyobbak vagyunk,

Mi gémek 's víznél lakunk,
Étkünk kigyó, hal 's béka;
Nagy gém bömböl mint bika.
 69

Vad lúd, vízben úszkálok,

Szelíd, háznál gágogok. –
Hasznát veszik tollamnak,
Húsomnak és zsiromnak.
 70

Esztendő négy szakasza.

~=>®<>–

| Kikelet.
-

Esztendő elosztása
Nap körül föld forgása,
Mellyben látunk négy szakaszt.
Elkezdjük most a tavaszt.
Mikor jön a kikelet,
Elfelejtjük a telet.
Fák és füvek zöldülnek,
Kis madarak fütyülnek,
Szép virágok nyilanak,
Méhek mézet hordanak,
Mezőt szántják 's bevetik,
A kertet beültetik.
 71

N y á r.

Nyár felváltja a tavaszt,

Hévsége sokszor hervaszt.
Fa és virág szomorú;
De jön égi háború,
'S a levegő megtisztúl,
Rét és mező felvidúl.
Ez ídőben munkálnak,
Aratnak és kaszálnak,
Hogy legyen miből élni,
Télre ne kelljen félni,
–~=>®<>

dö sz.

Most az ősz következik,

Nagy hévség elenyészik.
Mit kaszáltak, arattak
'S ősszetakarítottak,
Elräktak kamarákba,
Padlásokra 's pajtákba.
Aztán jön a víg szüret,
Mellyet mindegyik szeret;
Szőllővel jóllakhatunk,
Bort préselni láthatunk.
→->->->-(346-209-ee-e-•
 72

TT é I.

Az ősz is ekkép elmult,

És a fálevél lehullt.
A tél már házba szorít,
Mindent fagygyal elborít;
Semmi jót kinn nem hagyott,
Fű és virág elfagyott,
Nem lát a szem már zöldet.
Hó fedte be a földet,
Hogy alatta alhassék,
Munka után nyughassék,
Míg tavasz nem sokára
Felkölti új munkára.
 73

A tizenkét hónap.

Egyszer jár egy esztendőben

Földünk el a nap körében,
'S hogy a tizenkét jelbe lép,
Tizenkét hónap lesz ekkép'.

Január az első hónap,

Hideg van, és rövid a nap.

Februárban van a farsang,

Táncz van akkor 's muzsikahang.

Martius már havat olvaszt,

Kerti munkát hoz és tavaszt.
 74

Aprilisban a mező zöld,

Virág van, és szántva a föld,

Májusban minden virágzik,

Madarak éneke hangzik.

Juniusban birkát nyírik,

A cseresnye is megérik.

Juliusban szénát gyüjtnek,

'S a' hűs folyóban fürödnek.

Augustus hóban aratnak,

És élelmet takaritnak

Septemberben az őszt kezdjük,

'S a sok gyümölcsöt leszedjük,
October a vetést végzi,
'S a' víg szüreteket nézi.

Ködös és hideg November,

Fázik akkor állat, ember.

December hóval ellepett;

De hoz karácsonünnepet,
Midőn kis Jézus született,
Ó esztendőnek vége lett 3

Jó gyermeknek meg – úgy szokott –

Hoz most is szép ajándékot.
 76

Földleirási töredékek.
–eeee@eee~–

A világról.

A mit világnak nevezünk,

Nem csak e földi lakhelyünk,
Hanem az egész mindenség:
Fölöttünk a nap, hold 's az ég,
Ama sok ezer csillagok,
A mellyeknek távolságok
Olly nagy, hogy csak alig látjuk
Mint kis szikrát; ámbár tudjuk,
Hogy mi napunkhoz hasonlók,
Nagyok, fórrók és ragyogók.

Napnál sokkal kisebb földünk;

Setét volna, de fölöttünk
Világít a szép napsugár.
Más csillag is vagyon, melly bár
Setét maga, világítja
Napja, mint ezt körülfutja.
# # T. 3*
- - 2 *** .::
# Esrendir

*:
""
**ceorrrÉn
*
Sósra
** *** **
*~*~*~*~*
~*
$^y) s "
.
 77

Némelly csillag marad helyben,

Mások haladnak ellenben:
Azokat álló csillagnak,
Ezeket hívják bolygóknak.
Nap helyét nem változtatja,
De földünk azt körülfutja;
Álló csillag tehát napunk,
Bolygó pedig földünk, holdunk.

Egen sok sok csillag ragyog,

A melly helyben áll, nem bolyog,
És körükben bolygók járnak,
Fényt, meleget tőlök várnak:
Egy egy kis világ magában
A nagy mindenség sorában.
*

Ha ezt mind jól meggondoljuk,

Méltán csudáljuk, imádjuk
A világ nagyságát, rendét
'S teremtője bölcseségét.

–*-*-*-3-(34&">jg)-6-ge---
 78

A földnek tengelyén forgásáról.

Földünk tojás- gömbölyűség,
Melly tengelyén forog mindég;
Földnek pedig illy forgása
Éj-'s nappalnak változása –

Hol a föld- tengely két vége,

Nagy hideg van 's tenger jege.
Pólnak hivják e két helyet:
Éjszakinak az egyiket,
Másikat pedig délinek.
Tája vagyon négy az égnek.
Elől ha nézünk éjszaknak,
Balkezünk szolgál nyugotnak,
Jobbunk mutat napkeletnek,
Hátunk pedig fordúl délnek
–eeee(39-eee-•

A földnek nap körül forgásáról.

Földnek tengelyén forgása

Nem csak egyetlen mozgása;
Mert eljár még azon kivül
Igy forogva a nap körül.
De ez útja hosszabb leszen
Épen egy esztendőt teszen.
 79

Hold is jár földdel ez útján

'S havonként körülforogván
Azt, telik 's fogy világában,
Mint nap éri föld árnyában,

Földünk nap körül ha úgy jár,

Hogy függőleg jön a sugár,
Akkor van a nyári meleg.
Ellenben a téli hideg
Akkor van, ha résút fordul
Földgolyónk a napsugártul.
Mert a meleg 's világosság,
Mellytől élhet fa és virág,
Ember 's állat itt a földön,
Mind a nap sugáritól jön.
→->->->-(2434@-Gee-•

Az éghajlatokról.

A földet átövedzette
Képzelt vonal közepette;
Ennek aequator a neve,
'S itt legnagyobb a nap heve.
Két felől vagyon az alatt
'S mellette forró éghajlat;
Nem látni ott havat, jeget,
Még ha szél fú, az is éget.
 80

Póloknál a hideg olly vad,

Hogy a jég ott fel sem olvad,
Ott dermeszti földgolyónkat
A két zordon hideg hajlat.
A hideg 's meleg közt vagynak
Két felől és virágoznak
A mérsékelt éghajlatok,
Mellyeknek áldásik nagyok.
Illy mérsékelt éghajlatban
Élhet az ember legjobban.
Azért ez éghajlatoknak
Legtöbb lakosik is vagynak.
Tudni kell még, hogy mi magunk
Illy jó éghajlatban lakunk.
→-333-346>}{)-ee-e-•

A vízröl,

A mint tanultuk mi nem rég,

Földünk egy nagy gömbölyűség.
Felső szine száraz földből
Áll ennek, nagyobbja vízből.
Sok helyen olly nagy a víztér,
Hogy a hajó, míg földet ér,
Több hónapokig evezhet,
'S nem lát mást mint eget 's vizet.
Illyen tért világtengernek
Vagy oceánnak neveznek.
 81

Víz közt ha föld emelkedik,

Ez szigetnek neveztetik,
Ha illy földet víz egészen
Minden felől körülveszen.
És ha más földdel függ öszve
Keskenyen, félsziget neve.
Foknak hívnak ollyan földet,
Melly vízbe ki nagy csúcsot vet.
Föld közé megy tengeröböl;
A tengerszoros nagy öböl,
Hol két felől a part nyilik
'S közbe keskenyen víz nyúlik.

Tengervíznek zöldes színe,

Számos állat- faj él benne.
Ize sós, nem lehet inni,
Más vizet kell hajón vinni,
Hogy hajós-nép ne szomjúzzék,
'S az egészség ne romoljék.

Tenger a hold forgásátul

Kiárad és visszavonul,
'S így dagály 's apály egy napban,
Az az huszonnégy órában,
Kétszer vagyon; alig szárad
A föld, rá ismét víz árad.
 82

Földet nem csak tenger veszi

Körül, és főbb részét teszi,
De a száraz földön is még
Van sok kisebb vízi térség.
Álló vizet hívunk tónak,
Ellenben ollyat folyónak,
Melly keskenyebb mederben foly
'S tóba vagy tengerbe omol.

Patak nevök olly vizeknek,

Mellyek forrásból erednek,
És keskenyen folydogálnak,
Míg több patakra találnak,
'S ezekkel összeomolván,
Mindig nővén s tovább folyván,
Belőlök aztán folyó lesz,
Mellynek hátán hajó evez.
Nagy és kisebb folyók vannak,
Sok 's nagy hasznok mindnyájoknak:
Hajtanak malomkereket,
Öntözik a szomjas földet,
Könnyítik az egyesűlést,
Népek közt a kereskedést.

~~~~e 6-249-6 • • •–
 83

A hegyekröl.
A föld nem csak róna térség
S' szakadatlan egyenesség,
De sok helytt fel emelkedik,
Mi hegységnek neveztetik.

Hegy, ha értjük ezt szorosan,

Csak az, melly igen magosan
Emelkedik a sikról fel
És tágas helyet foglal el. –
A' minek elmelkedése
Csekélyebb csak, domb a neve,
Halom kisebb még a dombnál,
Sokszor csak felhányt földből áll.

Hegytetőkön nagy kősziklák

Vannak, és sok füvek és fák;
Némellyeken örök hó 's jég,
Melly nyáron sem olvad el még.
Illy hegyet mondunk havasnak;
Az ollyat tűzokádónak,
Melly teteje mélységéből
Sokszor füst és tűzláng ömöl;
Ollykor szór ki izzó követ,
Mellyet tüzes hamu követ
Olvad s foly ez; láva neve,
Hasznos, ha elmúlik heve. –
64
 84

Vidékén e tűzhegyeknek
Mindig földrengéstől félnek,
Melly lakosok vagyonikban
Sok kárt tesz és hajlékikban.
Alantabb havas oldalán,
Sőt a tűzokádó alján
Az erdő és a mező zöld,
'S vagyon jó munkált szántóföld.

Némelly hegyen és dombokon

Szőllő terem. – A borokon
Lakosok jövedelmeznek;
Rút 's rossz, ha megrészegednek,

Melly hegyek sorra terjednek,

Hegylánczoknak neveztetnek.
E közt ha kiemelkedik
Egyes hegy, bércznek nevezik.

Hegyek között mélyebb helyek

Be szoritvák – ezek völgyek.
Soknak van termékeny földje,
Patakoktól nedves zöldje,
Mellyek hegyről csörgedeznek,
Mezőt, rétet élesztenek,

Nagy hegyekben bányák vannak,

Hol sót és érczeket ásnak,
 85

Aranyt, ezüstöt és rezet,

Vasat, és még egyéb érczet.
Kőszént is, melly jó tüzelni,
Illy bányákban lehet nyerni.
–•eee891eeee–

A föld részeiröl.

Száraz földet felosztották

Ez előtt négy részre, hivták
Europa-, Asiának,
Afrika - 's Amerikának,
De később sok szigeteket
Fedeztek fel, – és ezeket
Hivják Polynesiának
Avagy Oceániának.
Földrészek közt ez ötödik;
Még csak kevéssé ismerik.
-*-*-3-3-Q39-340-ee-e-•

Europa határai.
Europa határai:
Napkeletről ásiai
Ural hegye és folyója
'S kaspi tengernek darabja,
A jeges tenger éjszakrul
Elterjed hideg határul,
 86

Délit Afrika foglalja

'S a' földközi tenger habja.
Végre nyugoti határán -

Van az atlanti oceán.

→→>>QiGj0-eee-s–

Hegyek,

Europának hegyei
És nevezetesb bérczei:
Először a Kaukazusok,
Ásia szélén hegylánczok,
'S a' Helveták országában
Kezdődő Alpesek sorban;
A Pirennek ezek után
Spanyol - 's Francziák határán.
Az apenninusi hegyek
Olaszországi szép bérczek.
A Karpatok magas háta
Magyar -'s Lengyelek határa.
Ezentúl nevezetesbek
Három tűzokádó hegyek:
Az Etna Siciliában
A Vesuv nápolyországban,
És Island szigetében még
Hekla, mellyen váltva fagy 's ég.
-•-•-93-346-940-ee-e-•
 87

Europa Vizel.

Europa tengerei
És egyéb nagyobb vizei
Közül némellyeket egyben
Felszámlálunk itt rendében,
Europa egy részénél
Jeges terger a határszél.
Német tenger 's a keleti,
Földközi és ádriai
'S az atlanti nagy oceán
Vannak e világrész partján.

Legjelesebb spanyol folyó

Az Ebro, Tajo, Duero;
Ezek atlanli tengerbe
Folyinak, amaz földközibe.

A Seine Franczok fővárosán

Keresztül és tovább folyván,
A calaisi csatornába
Omlik. – Francziaországba'
Még Loire is nevezetes.
A Themse is ösmeretes,
Melly Angolok fővárosa
Nagy London falait mossa
*
 88

Németországon átfolynak
Rénus, Elbe és omolnak,
Több folyókkal gyülvén egybe,
Igy az éjszaki tengerbe.
Ered még németországban
Duna vize, melly hazánkban
Sok hasznot hajtván, úgy foly el;
Fekete tenger veszi fel.
Nevezetes még a Száva,
Honunkban 's a' Tisza 's Dráva.

Töltik a keleti tengert

Russia folyói: Odert,
Niement 's Dwinát itt emlitjük,
Dniepert, Névát is nevezzük.
Olasz folyóit földközi
'S ádriai tenger nyeli;
Tiberist nevezzük csak 's Pót.
Itt több – ámbár számos folyót,
Mellyel gazdag világ részünk,
Rövidségért nem említünk,

Svédország és Norvegia
Scotia és Helvetia
Bővelkednek szép tavakban.
Az orosz birodalomban

Ladoga, Peipus', Onega

Es több tavaknak nagysága
 89

Nevezetes; Balatoné
Is, országunk szép taváé,
Hazánkban még említhetjük
A Fertőt és nevezhetjük,
Habár nem is nagyságokért
De szép vizök - 's vidékökért.
A zürich - 's genfi tavakat
'S nehány olaszországikat
Utazók szinte kedvelik
Szép tájokért 's felkeresik.
Nem hágy e versek határa
Helyt nevek hosszabb sorára.
→-9-3-3-QjCÍg)-ee-s---

Europa tartományi.
Világrészekből mindenik
Több tartományra osztatik;
Nagyobb 's kisebb térségekkel,
Különféle nemzetekkel,
Külön nyelvvel 's kormányokkal,
Nem egyforma szokásokkal.

Europa nemzetei
Kormányai, országai
Következendők: Portugál,
Kormányozza ezt egy király;
Szép, termékeny és meleg föld,
Itt még télen is minden zöld.
 90

Ugyan illyen spanyolország,

Hajdan hatalmas királyság;
Haladja kisebb Portugált
Kár hogy mind kettő alább szállt.

A franczia szép királyság

Mívelt, nagy, hatalmas ország.
Déli részén a meleg nagy,
Máshol, mint nálunk, a hév 's fagy,
Nemzete sokban kitünik,
Szép 's nagy tettekkel tündöklik.

Kis királyság Hollandia,

'S a' véle szomszéd Belgia;
Mívelt ott 's termékeny a föld,
A mező szép, gazdag és zöld,
Mellyre vizet árasztani
Tudnak; úgy posványt szárítni.
Mert derék ott 's munkás a nép,
És nem vétke annak restség,
Egy nagy szigetet, Angliát
'S hozzá tartozó Scotiát,
Alávetve egy kormánynak,
Hívnak Nagy-Britanniának.
Gazdagszik földmiveléssel,
Müvészet -'s kereskedéssel.
E nép ész-'s fáradtlansággal
Győzve vívott meg sok gáttal,
 91

'S nemzetek közt magas polczra

Emelkedett 's hatalomra.
Királyság Nagy-Britannia,
A mellyhez még Hibernia
Tartozik, de ennek szegény
Népe, 's sokban más a törvény
Ott, mint az angol nemzetnél,
A gazdagnál és miveltnél.
A föld többi négy részében
Is uralkodik sok népen
Angol kormány; mivel nyomta
Azonban őket 's zsarolta,
Illy birtokából elvesztett
Sokat, és káros vége lett
Bánásának. Példát adott,
Hogy rossz rosszat szülni szokott.

Éjszakról van két királyság,

Mellyet alkot három ország.
Egyik Svéd- és Norvegia
Kapcsolva; másik Dánia.
Sovány és sivatag földük,
De vagyonos még is népük;
Mert józan az 's mértékkel él ,
Nem kényes 's munkától nem fél.

Németország roppant térség,

Lakja a német nemzetség:
 92

Melly bár több ágakra oszol,

De mind azon egy nyelven szól.
Vannak így sok tartományi;
Nevezetesebb országi
Ezek: A porosz királyság,
Melly népes és mivelt ország.
Ollyan szinte Saxonia,
'S délről fekvő Würtemberga,
Két szép, bár nem nagy, királyság.
A negyedik bajorország,
Van még sok kisebb herczegség,
"S így a nagy német nemzetség
s annak roppant hazája
Oszlik sokféle kormányra.
Munkások, szavokhoz hívek,
Igazok és erkölcsösek
A németek; sok tudomány
Van köztök 's hasznos találmány,
Melly terjed egész világra
Az emberiség javára.
Német szinte Helvetia,
Bár némelly része franczia,
Hegyes ország, respublica,
Négy férfiak ivadéka.
Austriai kies földet
Lakja szinte német nemzet,
Nem nagy Austria határja,
De uralkodik császárja
 ···
•！。|-！==|-，----------• aerae，：
csA 8 ） a1，º a zyret.-aea，rrae. |：||
º_/ſaeĶſſºſae|-ſa
-
|-ſae----·|…r/aerae.-
|
ſøſke，«
|--ae，w. • • ►，|×
（~J-a， -z，ſae
） --------，-----|
（）
 93

Több nemzeteken is; úgy mint:

Csehek királyságán, úgy szint'
Styria hegyes országán;
Carniol - és Carinthián;
Morvaországon és Tirol'
Magas tartományán, a hol
Igaz 's egyszerű nép lakik,
Bérczek közt a zerge szökik.
Mind dolgos 's szorgalmas népség
Ez. Nálunk, kiket szövetség
'S fejdelem köt velök öszve,
Ne legyen példájuk veszve.
Mi is mint ők iparkodjunk,
Hogy munkánkkal gyarapodjunk.
Mondtuk, Austria császárja
Magyaroknak is királya.
Magyarországhoz még Erdély
Kapcsolva, testvér népünk, 's él
A magyar haza nyelvével,
Bár némelly külön törvénynyel.
Tartozik még Galliczia,
Horvátország 's Dalmatia
Tengerrel hazánkhoz; bírt még
Több mást is, mit elvesztett rég'.
Tót, Német, Rácz, Oláh 's Horvát
Magának még talált hazát
Gazdag földén országunknak.
Dísze van itt gabonának,
 94

Bornak, gyapjúnak, sok másnak;

Bányákban sót 's érczet ásnak.
És, sokféle hátrálja bár,
Miveltsége is halad már.
Édes hazánkat bővebben
Megismerjük még későbben.

Még némelly olasz tartomány

Szint az austriai kormány
Es törvény alá tartozik,
A mint itten következik:
A lombardi gazdag ország
Velenczével egy királyság ;
Velencze híres városát
Sőt házainak is falát
Mindenütt a tenger mossa,
'S útczáin hajóz lakosa.
Kősziklákon a tengerben
Epíttetett rég időkben.

Olaszország egyéb része

Szép, és hajdan hires földje
Oszlott több tartományokra,
'S jutott külön kormányokra.
Az Olaszok bővelkednek
Aldásiban természetnek;
Télen is alig van ott jég,
Narancs, czitrom terem elég,
 95

Díszlenek olaj- 's fügefák,

Drága rissel telik a zsák;
'S ha jobban fognák a dolgot,
Vennének még bővebb hasznot,
Nevezetesb tartományok
Következendő országok:
Roma, pápa birodalma,
Régi világ nagy hatalma.
A nápolyi kies ország
Siciliával királyság;
Más királyság Sardinia;
Herczegségek: szép Toscana,
Parma, Lucca és Modena;
San Marino respublica;
Két sziget: Malta's Corsica,
Abban Angol telepedett,
Ez franczországnak része lett.

Most lett önálló királyság

Ujra a szép görögország;
Majd elenyészett nemzete
Bár nagy volt hír- 's miveltsége
Régenten; sokat szenvedett,
S több hódító prédája lett,

Igen sok 's nagy a különbség

Egyéb europai népség
És Török közt mind hitére,
Mind szokás- és erkölcsére.
 96

Roppant a török császárság,

De erőtlen ezen ország,
Mert szép földjét nem miveli,
Munkában kedvét nem leli.

Igen tágas birodalom

A roppant orosz hatalom.
Számos és sokféle népe,
Uj, de halad miveltsége.
Nagyobb részén a hideg nagy,
Sok, mi máshol él, ott elfagy.
Lengyelország hatalmas volt
Hajdan; most Orosznak hódolt
Szegény! belső visszálkodás
Miatt érte e gyászcsapás.
Moldva, Servia, Bosnia ,
Oláhország, Bulgaria
Vannak hazánk szomszédjában
Az alsó Duna folytában.
Többeket most nem nevezünk,
Nagyon hosszas volna nekünk.
Az europai nemzetek
Mind rég keresztény hitűek;
Ha bár közöttök a vallás |
Sok helyeken külön és más.
Kivévén a török népet,
Melly vall mahomedán hitet.
••-•-33-349-319-ce+-+
 97

Fövárosok.

Minden országban városok

Vannak 's faluk, hogy lakosok
Társaságban élhessenek
'S egy máson segíthessenek.
Városokból legnépesbet
Dúsabbat vagy miveltebbet –
'S mellyben széke a kormánynak,
Azt ország fővárosának
Hivják; im itt következnek
Neveik a legtöbbeknek.
Lissabon van Portugálban;
Madrid van Spanyolországban.
Francziaországban Páris,
Ez igen nagy város, szép is.
Amsterdam Hollandiában
Vagyon; Brüssel Belgiában.
A nagy London Angliában,
Párja nincs Europában.
Edinburg így Scotiáé;
És Dublin Hiberniáé.
Koppenhága Daniának,
Stokholm pedig Svédországnak
Fővárosa, Norvégia'
Népének Christiania.
A Poroszok fővárosa
Berlin: német a lakosa ;
/**
4
 98

Úgy szinte Saxoniának,

És Dresda fővárosának.
Stuttgard Würtembergiának,
Úgy München bajorországnak
Nem nagy, de szép fővárosi;
Mind németek a lakosi.
Inspruck tiroli grófságnak;
Grätz a hegyes Stiriának;
Prága Csehek országának;
Bécs azután Austriának
Fővárosi. – Országunknak,
A mi jó magyar hazánknak,
Fővárosát Buda-Pestnek
Nevezzük; két várost, mellyek, –
Bár most a Duna választja –
Egy lesznek, ha áll majd hidja.
Varsó vagyon Lengyel földén,
Athén pedig a Görögén.
Törökén Konstántinápoly.
Nápolyországban szint Nápoly.
Ama földön pedig Roma,
Melly a pápa birodalma.
Florencz vagyon Toscanában,
Úgy Mailand Lombardiában;
És Turin Sardiniában,
Palermo Siciliában.
Az Orosz tágos országa'
Főhelye Szent-Pétervára.
→→-33-376-3}{\ te e-•
 99

A ** *
Ásia Europánál
Nagyobb 's ennek határánál
Van keletről. – Sok nemzetek
Élnek ott, nagyok 's régiek.
Mit olvasunk szent irásban,
Ó és új testamentomban,
Az mind ezen világrészben
Történt a régi időben.
Itt áll most is Jerusálem;
'S Krisztus hazája Betlehem
Itt van; most Törökök birják
És templomit pusztán hagyják,
Határai e földrésznek
Igen messze elterjednek;
Öszvefügg Europával, –
És Sueznél Áfrikával –
Egyébhol világ tengere,
Arab 's indus tenger” része,
A jeges tenger más részrül
Övedzik Ásiát körül.

Ásiában a világon
A legmagosabb hegy vagyon,
Nevezik Himálájának.
Más nagy hegylánczok is vannak;
73%
 100

A legjelesebbek: Ural,
'S Kaukazus az Araráttal;
Libanon is nevezetes
Szent irásból ismeretes.

Folyói is Asiának
Sok- és igen nagyok vannak:
Óbi, Irtis és Angara,
Huang- Ho, 's a' Kiang árja,
Melly mossa China határát,
'S arany homok lepi partját.
Godaverri és a Ganges,
Melly Hinduknál nevezetes
Mint szent viz. – Nagyok e folyok
"S szélesek; nálunk hasonlók
Azokhoz nem találtatnak,
Bár itt jobban használtatnak.

Sok Ásiának népsége,

Különböző miveltsége.
Éjszakról mocskos vad népek,
Kicsiny termetek, rút képek
A jeges tenger tájában,
Grönlandia - 's Kamcsatkában.
Azután a tatár népek,
Ezeknek már szebb a képek;
De kevés nálok miveltség;
Vad és rút a kalmuk népség.
 101

E sok népek nagy tért birnak

Majd mind Orosznak adóznak.
Itt vagyon az arab népség;
Ezen ország is nagy térség.
Egy felől szép kies ország,
Másfelől homok 's pusztaság.
Hires e táj szép lovakról
'S beduin nevü rablókról.
Persaország jön ez után.
Melly' fővárosa Ispahán.
A nagy chinai császárság
Igen roppant népes ország.
Itt sok selymet tenyésztenek,
Sok porczellánt készítenek,
Ugy hogy Nanking városában
Porczellánból torony is van.
Peking China fővárosa,
Nagyságra sehol nincs mása.
Mivelt népséggel ez után
Dicsekedik szinte Japán;
De e nép már nem olly dolgos,
Kevély 's nagyon indulatos.
Egy nagy részét Ásiának
Hívják Kelet-Indiának.
Megáldotta ezen földet,
Igen sokkal a természet.
Kávé, pamut, gyöngy, füszernek,
'S más sok ritka drága szernek
 102

Terem ottan nagy bövsége,

De nem mívelt henye népe.
Nagy részben e tartományok'
Europai kormányok'
Hatalma alá jutottak.
Számos lakost szállítottak
Ezek oda, kik a fűszert,
Orvos -, festő –, 's más hasznos szert
Termesztik, drágán eladják
'S hajón Europába hozzák.
Még sok más kisebb nemzetek
Vannak, de nem olly jelesek.
Durvák legtöbbek közülök;
Kormányozzák a Törökök,
Vagy tulajdon királyaik,
Fejedelmik és khánjaik.
Van sok ásiai népség,
Melly bálványokat imád még.
Nagy része nemzetséginek
Hódol Mahomet hitének.
Csak kevés vagyon keresztény
A világnak e nagy részén;
Vagyon itt még rabszolgaság.
'S azzal átok, sanyarúság.
 103

Afrika,

Afrikának a harmadik
Nagy világrész neveztetik;
Nagyon fórró éghajlata,
Aequatornak van alatta.
Volt sok dús hatalmas ország
Hajdan abban, most pusztaság:
Van helyökön és vadonság
Nagy részben, melly vadállatnak,
Tigrisnek és oroszlánnak
Szolgál csupán menedékül,
Ember-lak 's munkás kéz nélkül.
Kevés faluja, városa
E világrésznek, lakosa
Nagy részt Szerecsen és Kaffer,
Kik, szintúgy a fehér ember
Is, ki lakik e föld részén,
Nem derék nép 's nagyon szegény;
Mert földét alig míveli,
Csak nyájait legelteti,
Nincs ruhája, sem bútora,
Csak fahéj - fedte sátora;
Tejjel 's hússal tartja nyája,
Toll vagy falevél ruhája.
Sok él még rabszolgaságban,
Igen nagy nyomorúságban,
 104

Éjszakpartin Afrikának
Rabló-országok valának
Nem rég, mellyek hajóikon
Tengereken és partokon
Kincset, embert raboltanak,
Szolgaságra hurczoltanak.
Még is Francziák vetettek
Véget már e szörnyetegnek.
Csak félmivelt tartományok
Fez- és Marokko-országok,
Egyiptom nevezetesebb;
Hajdan hires 's legmiveltebb
Volt, de fogyott népségében,
Miveltségében, hirében.
Nilus viz áztatja földét,
'S neveli termékenységét,
Országot emlékezetest
Még Abissiniát 's Hábest
Congo-'s Senegálországot
És Sahara-pusztaságot
Nevezhetjük; vad népsége,
Éget napja 's nagy hévsége.
Vannak e világrész szélén
A tengerpart közeletén
Némelly kiesb tartományok
És miveltebb kis országok,
Birják ezeket Angolok
Portugálok és Spanyolok.
 105

A jó reménységnek foka
Angoloknak illy birtoka;
Jó boráról hires e hely,
Több földön még ehhez közel
Angolok telepedének,
'S mások is próbát tevének,
Mimód' ők jó hasznát vennék,
Ha e tájakat mivelnék?
De a nagy hév, visszálkodás
Ön magok közt – 's bajoskodás
A vad néppel nem engedték,
Hogy dolgok jól teljesedjék.
-*-*-33-Q06-209-eee-•

Amerika.

Amerika a negyedik
Világrész, melly elosztatik
Ejszakira és délire.
Amannak nagy neve 's hire.
Mert egy boldog szabad nemzet
Lakja nagy részén e földet,
"S"alkot egy nagy respublicát;
Melly több külön nép országát
Az éjszaki Amerika'
Egyesültében foglalja.
Virágzik ott földmivelés,
Mívészet és kereskedés;
 106

Derék népe iparkodik

'S bölcs törvénytől segíttetik.

Itt az utas szép helyeket

Talál és roppant műveket,
Mindenhol nagy iparkodást
'S annál fogva gyarapodást.
Régenten e nagy térséget;
Lakta többféle vad nemzet;
De ezektől elfoglalták,
'S nagy részben meg vásárlották,
Europai lakosok,
Kiváltképen az Angolok.
Igy sokáig angol kormány
Alatt is volt e tartomány;
De most önállású nemzet
'S független, melly messze terjed
Már, 's szaporodik mindennap:
Mivel folyvást sok lakost kap
Europábúl. Oda mennek,
Mert ott jobb éltet reménylnek.
-

Legnevezetesb városok,
Mellyek mostani lakosok
Által itten építtettek:
Washington, a' mellyet tettek
Az egész fővárosának –
Új York, ez Amerikának
 107

Legnagyobb 's dúsabb városa;

'S Philadelphia, lakosa
Mivelt, űz nagy kereskedést,
Hajózást és művészkedést.
E nagy tartomány lakosa
Keresztény; ámbár vallása
Sokfélekép különbözik,
Egymásét mind megböcsülik.

A vad népek, mellyek régen

Laktak ezen térségeken,
Számok - 's erejökben fogytak,
'S erdeikbe elvonultak –
Még többnyire pogányságban
Élnek ezek s vadonságban. –

E tartomány egy felérül

Mexiko országa terül:
Ezt előbb Sponyolok birták,
Erczét 's más kincsét használták;
Most független, maga ura,
Egy nagy szabad respublica:

-*-*-3-3-(309-3%)-G*-*-*

8*
 Ifjuság0t érdeklő könyvek,
Heckenast Gusztáv
pesti köny város és kiad o ná l
megjelentek :
A » B, C, vagy első olvasókönyv, magyar és német tanulók számára. 8-rét
1835. kem. kőt, képek nélkül. 24xr. velinen szinezezett képekkel 1 ft. 12xr
Boldoguläs” mestersége , vagy az életnek kellemes és közértelmü Fi
losofiája. ford. Kis János. 8-rét. 1833. Fűzve 48 xr.
Campe, J. H. » Ifjabbik Robinson, mulatságos olvasó könyv gyermekek”
és ifjak számára, ford. Uzdi Péter. (Legújabb forditás). – Egy csinos
rézmetszettel. 8-rét. Pesten 1836. 1 for.
Velinpapir. kemény borítékban 2 for.
Csuda » 1«»«» új • vagy: természeti és mívbeli ritkaságok, csudák, rémle
tes és borzasztó esetek rakhelye. Hasznos mulattató minden rendü olvasók”
számára. Második, sokkal bővített kiadás. Nyolcz rézre metszett rajzolat
tal. Egy kötetben. 8-rét. Pesten, 1836. Csinos borit. füzve. Ára 1 ft.
MDöbrentei Gábor, a kis Gyula könyve, vagy fiu és leány számára írt
elbeszélések. Egy rézre metszett képpel, 8-rét. Pesten 1829., kemény
borít. 1. ft. 40 xr.
MDöbrentei Gábor, Pali és Minka olvasni tanul, Betűk isméretére és ol
vasásra tanító Abczés könyv. 38 képpel. Jó kis fiúk 's leánykák számára,
8-rét. Pesten 1829. kemény borít. 1 ft. 40 xr.
Fleissher Jakab , Magyar és német Declamatiók és Köszöntők. Egy
toldalékkal, melly franczia köszöntőket foglal magában. 8-rét. Nyomtató
pap. 1 ft. 20 xr.
Finom papiroson 2 ft.

Franc***, (a gyors) vagy könnyüszerü bévezetés a franczia nyelv meg

tanulására nyelvmester nélkűl 20 leczke alatt, Sorcier után. 8-rét. Pest,
1837. fűzve 40 kr.

HÁotzebue Agoston, Szívet formáló történetecskék, a gyermekek és if

jak' számára. Fordította Molnár András. 12-rét. Pesten 1830. Csinosan bo
rítva 1 fl.
- - Oktató és érdekletes történetecskék az ifjuság számára; magyarázta Mol
nár Andás. 12-rét. Pesten 1831. Csinosan borítva 1 ft.
- - A kis Laczi olvasó könyve, oktató történetecskék az ifjuság számára.
for. Molnár András. Egy kifestett képpel. 8-rét. Pesten, kötve 1 ft.
Lemouton János, Legujabb olasz grammatika minden magyar számára,
ki az olasz nyelvet igen rövid idő alatt és tanító segítsége nélkül akarja
megtanulni. Egészen új, különösen könnyű tanitásmód szerint szerkeztetve
és egy toldalékkal, mely magában e következőket foglalja: 1) Beszélésre
szükséges, tökéletes szótár. – 2) Beszélgetések és tulajdon szólásmódok.–
3) Igen kellemetes olvasásbeli gyakorlások, mellyek végén az olasz li
teratura rövid rajzolatja eléterjesztve. 2-dik kiadás. 8rét. Pesten 1836.
fűzve 2 ft.
– – Önálló német nyelvmester, vagy legújabb és legbövebb német nyelvtudomány
minden magyar számára, a ki ezen szükséges művelt nyelvet rövid idő alatt,
sőt mester nélkül akarja megtanulni. Az egész német literatura köréből
meritve. 8-rét. Pest 1838. boritékba fűzve 1 ft. 20 xr.
Memzetek* képtàra • mellyben az egész föld ismeretes lakosai hív rajzo
latokban 's leiratokban terjesztetnek elő. Írta Szendy Kálmán 4-rét. Pe
sten 1834. 4 fűzet fekete képekkel 4 ft.
(Dskola, v, közhasznu ismeretek kézi könyve szülök”, tanítók és tanítványok”
hasznára, nyilvános és privát oktatásnál, valamint azok számára is, kik
oktató nélkül akarnak tanulni. Hat osztályban: 1. Magyar grammatika és
levelező - könyv. – 2. Természethistoria. – 3. Physika. – 4. Geographia.
– 5. Közönséges historia. – 6. Számoló - könyv. – 12-rét 1835. bori
tékban, mind a hat fűzetnek ára 2 ft.
egyenként 24 xr.
salzmann Chr. G. • Rákkönyvecske, vagy: útmutatás az okosságal ellen
kező gyermek- nevelésre. ford. egy nevelő. 8-rét. 1832. fűzve 40 kr.
Tàrsalkodó (a* mivelt), vagy a világba lépő ifju és a jó tónusu és
finom mivelésü Dáma. Hív utmutató, mint kelljen magát a társaságokban
és társalkodásban kedveltetni, 's a' t. Harmadik megjobbított és sokkal
megbővitett kiadás. 8-rét. Pesten 1836. fűzve 1 ft.
Zàdor Elek, Geographiai kézikönyv, vagy a világ mathematikai, physi
kai, kiváltképpen pedig politikai leirása, legújabb határozások szerint, fel
sőbb oskolai intézetek 's pallérozott olvasók számára, Stein, Volger, Can
nabick után. 2 kötet. 8-rét, Pesten 1832. fűzve 2 ft.

${, 8], G, ober erfteš Šefebud fűr ungarn unb Deutfdje. 8. 1836, ffeif geb.
24 fr. duf Belinpap. mit iűunt. Stupfern I fl. 12 fr.
SíufterIit; St., biftorifder 50elbenfaal für bie reifere Sugenb mit 1 Stupfer.
8. 1832. gel). 48 fr.
3Baumann St., atgemeineš Cratulations • unb Somplimentirbud. Gnthaltenb
bie reid,baltigfte 2luénabí pon (5eburt8 ° , JReujabré • unb Jłamenêtagènyűn
fdjen, poíterabenbfd)erjen unb 2ínreben, bod3eit3 = unb Su6effeiergebid}=
ten unb 2ínreben nebft &beiratbéanträgen unb Oevifen 3u 500d93eitègefdjen
fen, ferner Ölüdtműnfdje, 2n;eigen, Ginlabungen , 2(nreben unb &ompfi
mente bei verfdbiebenen Beranfaffungen, fe noie aud) G5yIcefterfieber, Qrinf
{prűdje, G5tammbud}őauffäge unb Görabfdriften unb aud) afé 2inbang eine
Q5ammlung angiebenber Oeclamationé{tüde aué ben neueften Oid}tern. 8.
%)efti), 1839. Sn limfdag trofd). 1 fl.
Gantpe, 3. §)., Die (#ntbedung von ?Ímerifa. Gin Interbaítun986ud für Rin
ber un5 junge Qeute. J'eue perb. 2lufl. 39Bünbe. 1828. brofd). 1 fl. 30 fr.
– – 9tobinfon ber jüngere. Gin linterbaítung36ud für Stinber unb junge Qeute.
2 $beile in 1 98b. mit 1 Stupf. 1828. [teif get. 40 fr.
Csàszàr, #,, ungarifdje Q5pradlebre für 5rauen;immer, ober gan; nette,
f16fide?{nleitung 3ur Grfernung ber ungarifdjen G5prade obne Qebrer. 97e0ft
einer 2(uêmabl von liebungen 3um lieberfe6en , mit ?Innenbung ber Snter
Íinear • Utetbobe, 3meite 2(uflage. 8. peti). 1837. brofd). 40 fr.
#Ieifd5er 3., 3)efíantativněftüdte, ungariffbe unb beutfdje, unb &fűt
münfdje. J2e0ft einem 2(nl)ang fran35űfder Óratulationen. 8. 1835. ge
beftet 1 fl. 20 fr.
– – Oer neuefte Oetíantator unb GÖratulant. 4)ber 2[uénabí ber beften 3)e
ffamationétüte, unb fomobí allgemein, afé aud, in befonberen Säűen an
menbbarer Ölüdtmünfdje. Gin banb6ud für Gítern, 9ebrer, érjieber, Böbne,
Qtód)ter unb 3óglinge. 8. 1835. ge0eftet 40 fr.
(5eograpbie, fur39efaßte ber fünf "Beíttjeife für Röd)ter aűer Stănbe. 8.
1837. gebeftet 24 fr.
35pffntann 3uIiuê, Der junge J'ann afé angenehmer Cefeffdafter im Streife
junger Utűbdben unb Damen, JRebit einem 2inbange, enthaltenb: ueber
*Briefs unb Ritulatur an őrauenjimmer, Qiebe8erflärungen unb beiratóéan
 träge, 2ínreben, feine Rebenèatten, G)fütmünfte unb auêgemäbíte êtumm:
tudjauffäge für ba321bum einer őreunbin 12. 1836. geb. 1 fl.
Söofmann Rittt." #beater für Stinber. 1) Da3 2(ngebinbe, 2) pie ffeine
2(fdbentrőbeí. 3) Die Bunbergaben. 4) Őeminn burd, Berluft. 12. 30eft),
1833. Stúrt0r1. 1 fl.
3ugenb3eitung, nette, sur 3elebrung, unb Interbaltung, ber reiferen Sus
genb, berauégegeben von $. Sung. Utit 24 $afeln 2(00i(bungen. 4. )eft),
1830. [teif ge6. 1 fl.
3inberbibliotijef ($ine Sammlung ber anmutbigften unb Iebrreid)ften G5efdbidja
ten , 20täíjrden unb Gr3űbíungen. 9. 93űnbe. 12. 1826 – 1828. Sn lime
fd){ag brofd)irt 4 fl 10 fr.
3 m b a [ t :
G 6 rift 0 pb & d) m i bt , Sugenbfdriften. 4 8ănbe. Ércfd, 2 fl.
G a m p e, 3. 5 , Oie (#ntbedung von 2(merita. Gin linterhaltungëbud für
SRinber unb junge Qeute. 3 98be brofdirt , 1 fl. 30 fr.
– – Jtobinfom ber jüngere. Gin 1Interl)aítungèbud) fűr SRinber unb junge
2cute. 2 Bünbe. brofdbirt 40 fr.
$VNofer, 2(nnyeifung bie beutfdje Qrtb0grapbie , grünblid) 3u erlernen, ober
bie Runft, jebeő beutfdje "Bort rid,tig 3u fd)reiben. 3weite verbejerte unb
vermebrte 2(uflage. Sn 1lmfd){ag geb. 24 fr.
$Ut9tboIogie ber Őriedjen, JRömer unb 2(egyptier, fűr $öd,ter aller @tűnbe.
8 1837. gebeftet 24 fr.
9taturgefdjid)te, fur36efaßte, für $őd,ter dűer 3tűnbe. 1837. geb. 24 fr.
9łaturIelyre fűr $őd,ter aűer G5tűnbe. 8. 1838. gebeftet 24 fr.
3ledjnenfunft, fur36efaßte, für $öd,ter aller @tűnbe. 8. 1837. geb. 12 fr.
9littIer, 3Dr._$r, bie šebn Gebote in ben unterhaltungen eineš Šroßvaterő
mit feinen GmfeÍn, burd) fittíide ($r3ăbíungen erflärt. Gin (5efdjenf für gute
(350ne unb +öd,ter aller (3laubenšbefenntnife. 3meite vermehrte unb ver
befferte 2(uflage. 8. 1823. Sn 1lmfd){ag [teif geb. 36 fr.
(25dbatter SjuI., (#ncyclopäbie unentbebridjer Stentniffe für Rőd,ter aller G5tűnbe.
Stur33efaßte #Beítgefd)id)te, Göeographie, JJtwtbologie, 92aturgefd)id)te, 9ted)*
nenfunft unb beutfdje Crammatif, ne6ft einer grünbfiden 2infeitung Briefe
3u fd)reißen unb anbere portommenbe fdriftfidje 2(uffäbe abiufaffen, fammt
*Ruftern von Briefen unb anberen 2(uffügen. 2 Bănbe. 8. 1837. §n lim
fd){ag brofdirt 2 fl.
Gődjntibt (Sijr , Stigenbfdriften. 4 8űnbe. 1826. brofdirt 2 fl.
G5pradjIebre, fur3gefaßte, ne6ft Briefftefler fűr göd)ter aller G5tűnbe. 8.
1837. gebeftet 24 fr•
#bei#, 30t. 42., 2ínbadtébud) fűr bie evang. Sitgenb, fonobí fűr Rnaben unb
#Räbden alá qud für Süngfinge unb Sungfrauen in ber Stabt unb auf bem
$qnbe 20tit 1 Stupf. gr. 8. 1829 fteif geb. 1 fl. 20 fr.
#ve9ler, S. G., $heoretifd), praftifdje ôrammatit ber ungarifdjen eprade.
gr. 8. pet5 1836. 1 fl. 24 fr.
feif gebunben 1 fl. 36 fr.
- - #eitfuben ur grünbfidjen Grfernung ber ungarifdjen G5pradje. gr. 8. peító
1836. 48 fr, freif gebunben 1 fI
- - lingurifde39efebud, mit einem poliftűnbigen Bortregifter unb2[mmerfungen.
gr. 8. befib , 1837. 1 fl. 24 fr freif geb. 1 fl. 36.
1teberblict ber. Bettgefáid,te für göd,ter after 5tűnbe 8. 1837. geb. 24 fr.
- - 98erfud einer gumi neuen unb anfájaufiden Glementar-Jted nungófebre für
... Bolf6fduten unb ium băuéfiden unterrid,t. 8. 1820. brofdirt 24 fr.
3ipfer, 35rof., Gr3űbfungen unb (3efdid}ten 3ur Befejrung unb ltnterbultung
für Rinter von 8 biš 14 Sabren, mit einem íithograpbirten Rittífuvfer.
1833 $ūrton 40 fr.

*~>QQ~~~~~~~~~~
 2 - ~z~~~z~2/22 2/ 42 2~ 24-ez »~~áZ
UT * ** *** ~ ~~ ~~~~~~~~~
T TI # v- I
W
|_AI
|-
V
I
1 E

~~*~*~

Z 22"> 2/*** *ez Zzzzzz # 9 * <

* * * 2~^^zzzzzzzzzzzz ~ * ~
# –ûE*=*=F**##
><–––V:
-
|
°-
| E####====#
* TT 42
T

Z 22 azzAzz 24x -~~~~ 2* záz****

* ** *** *** ** *** ** ***

v Y-V-v W

l_Si_I__] - -

©––*– z=#+* 7 1
-

| -
v* |
f
A J |-
• A

2 : »^^2 » »» ae42/ az ez 22x22xá

» zo 2 **** 2** * 2~~~

Z a>~ó 2~*~* 2x2**22 » 222/2 2223/

2 **** Az**/*,
2" /A / /** ~

|
Az ««« 222*
2
~" • …2 %2/A-2/A 4« -
A2(// - /
/2*

~2// 222222 azzzz 2*2az 2*** 222222

«~~~zz 223 22,2- > cz^^ »*- . ~ a*** ~/ 224
- 22

Z #zz zzz2 - -
**22* 22
22 6
2 : 22 2*2, -2 -22 -22 zxe
2 A2**2*** » ***** *** 242*** 2*
» »»»» er Azyzx-2*~*~42 222* * ey

~~~~~^z 2x

%2*x2zar32"A~2
*22" >22</a> /> 222222'
4222% -2zz 22»~~~~~~~~~

~~~~~~2" *****
2" 222222222222222222222222222

*~*~*~*~*~*~
A22222222x~2" *********
2%2/2" 4222ezzz -22** »»»»»»ż
***/; 2*2***
 A/,

J z. 4 *- W 2,4 / z%
* e- %~-~*~*~*~ % e- ze --aza 4*

zzz4 z2z2% «^ „ez2z-4e e~zá ~~~ -

zzzzzzzzzzz4zz: ~ázz22% « oázz% 2 az/

Q 4 aa2ez~~~z~ 9ra - éaég:

3
_1 A* L - 1 1 1

#e==================
z (2.4-4% o- * a***yoz z'

« 4e ze z zaz ~^ e" /* áz - »««zzzzé

/ 4x zzzzz(2-- _z%22,6 2%~~ ~*~

/ zzzzzzzé, *~*~*~* *2x 6 4gy

*az*4%z ~z~ó * ez elé* a*-*

 ~*~* ze aa aa- 42 - 4%- Az

zzzzzz * * * * * * * * * * * *

z 2% * * * * *-*~*~*
2 2 2 er zozzz
%%%% 24- 2 *_*
, 22_ ^^
U-~- T + L =a

" "" "" #~&#~

2 er(Az 2* 4****,2/"
2zz%22 > Z2Zr" 2zzá. Sz^z -*
%~~%22 … %* 2/az A,
A2

7.

%'GZ 6.7 % % %.Z.Z2ZZZ

/^ ^ _2 2 9A".7T22/ 2/
 '?
V-v-v *
U \I |L 11 All V

**

A 22222; zezox 222 ***** ~22%22%- »»»»~~*

2 ~~~~~~~~ (~~~é ~22%22^ ~~~~~~

2 2~422- 2*---34-22" ^^22-2-2

2' 2~~éz 22-2az Az 22:22-24e-

2~42/2 2-2 A2222 22-24 A

-

z ~~~ 2~-~~ 2. Az ezze4 – 2222

/ 2~42% »yze ~2/22° azz 2x + %2z

2 »~~~4Z” 2*2c zeee *A%2: Zzzz /2-

» *****2 ~~~~~~~~ %222% -2 zex

* ~~ ~ ~~ ~ ~
 »~4% »/ 2~*~ »
2* 22 2
/**
-22"
/
22%42*** 222*z *y**** 2242« zz…
-
2*** 4* * 22,42 %* 22
22222 223 2242xe - 2/ ~ Az… »
2z
242 A%% » 2”
zzz -zász
-zar * 222
zzzosz-ey 222222 2*2z.
4azaz /
'//
2~-»ey-~zó 2-42%
'2'
-2°zz- 2zzzzz422- 22"-2ze z /Q
E ?
- | |_
# ~ –L \\D LÁL
Y | T II
*** J N F
2-42 »
„22 22ézzz
*„ész
»» – az * * 2222* 2 2
é« -»»»
az 2* 92e22 • zey ez 2***- zozo2 2
E=H=========
%*z* 22-242 22 242/22 22:azzz(z
"Zzz**
A(Q
1 A –+
-
+
2% V * 2/2
/222 (
-2 - Az 22 2zzz A%
A2/22 > 2
/*
2~zze : A%22 - 22/ 22z2** /
4!
"
i14k A , AM
/+ || A- A
TI 7*I
> 4- Z"\
| 14" L /** | 7T /I Z-
'/22 9
 Z > 4 Azzzzzé Az – Az – zzó
2 à* *gaz – zza/44~» – é-é-é

##=======

–0–l

##=
Z
UF
========
eá – zené = 4.24 - 2 - ~- 2*
A -t%cz - 62%- zée.( 7%- ZZ«222* - a4zé,

0_L
7 LMZ A_
_*
T”
4*
T- Z=- -

#Z —–––––
#GH2- T F / L-=--- ––

z a 64%~ ezz-zező,42% > zzzz4,

- %* >zzzzzz-2?2 - 242zé.
2 *** % Azzzzzz - Azzz - z4z4%
 Z2/2 zzz *~* 4 / zá 4****
2„Z" ~ ×4* /2/ z” Azazzzzé ?

§ %~-~é 42/ 22ez - 2% – 2%z%

Z /* * – *** 42% - azA zz-~22%

L I 1. _A
| T\T, UT

======= +–=} }- EEE

©7 - "~ ~ ~ >r * / . A /

*
Z «*»*** %x »%%z^^ * ~~z~
 v–v –v
v -v
-4 azz- zz -> ~* –2zzzz az zése z ~22 -
."
azz 2 - 22:22 - ze - 2- 2
------------- -] - - - --
[__ ___ ___ ___ __________________ ___________ ----- -- -- -- -- -- -- -- -- -- ---I--------------
-
r–T–v LI LIL ----- ----- ----- --- - -- -
2A
I––-------------------------------- ITT
2 ---2-azz- – az z
Azz. –
zzzzzzzzz --- - – Az z
/eza
42 42
1
~ ~ ~ ~ - 22- 2 >>>ez ez 2
r– T
~ ~ ~ ~ ~ ~ -2% 2
A4
A
| „2”
(2 (7)
L
a/27-É are 47 % %
- | | 4 U
HT-v- - r
zazzzz -zy rz
zá az 2-2 z - a 2- Z
# : : 42
e H == E f=-=-=#
~~~~~~~~~ ---
Iz
~~ ~~~~~4 - z: I 1
|
T
„ezzeze ze azzaz zeezazz- Z
%
 22/--> a >> - > - >**** 2
%/ */227 422
:-2e22az 22%- 2222 A
~*~ ~ **~~*~*~*~*~* *
2* >>> 2.22 Azzo22/22 azzá? 2%222222 - Z Z
2~~~~~ -2°
* 4% *~~*~~~~ 2
222 22 * - az ZA* »»2232 222442 Z
*az*z*azz, 2. Mazzer-ae 22 *****
22:22 Z
%22 %22-2-2-24 2”
=EEEEEEEEE#H #
(4)
V~J*
*-
2e2222ezz 42% 2~*222 A2*** 2y2 2.
/2
4% *~*~*~; 2~*~*~*~22 22 22° ~** Z
2*2*~ - ~ zeez 22x"/2 z
»»»»» »»» 2*2 -2222
%
Z
42/
 y

z zeezzzzzzzzzzzzzz

2:22:%
22-zzzzzzzzzzzzzzeg
2-„% a ~% az 24% zzzzzz
-
-
,'
zzzzzzzzzzzzz 243

szerző22 A
* zaz: szez. e Az - yzzz
z :: % Az *** 292-2-2---
ex2zzzzzzzzzzz:
zzzzzzzzz ezzz poze A
- 2ezér zzzzzzzzzzzzzzza
2 .”22 -22%22%2* %3a%22 „zzzzzz
zzzzzz/3 -- zzzzzzzzzzzzzz
%* - 2aaeaeaeaazzzz22
22 - 2422
zzzzzzzzz zz 2az-ezz
* * zzzz ez azza
~~zzzzzzz zzz-ze 42%

22 - 22 szezoeeze
ezz-22" az az 2ez 22
2 e22
2 a ez eszezee2
az 2azza
2zzz
22 >>> >>> %>>>>>>>>
ezze, 2 ez: az azz-zze »
A-22% 2,2 Az rozzá-
zzzzzzzzz zozzzz
:) ezze… Za” - Azza: gazza.
- zzzzzz / - 22 -
zzzzzz-zzzzzz zzzzz
 ~*~*~ - 4%
*~~~ ~~~~~~~
-
2222222222 24 *~~~~ * 2*22,
* -24%> *~~~~~~~~
» 2«
24 24x 2**; **z
2* *
~42~~ » »~~ ~ ~*~*~*~*~,
22 /
-24%22 ~^~ $~
1 |

záz ***
ki –| T _*T"VL
V
|
I 2" 22"\"=
*-Y
*
+ T- I Y
-
22»~22c22” ~^22- 22:22 2* *
#2* :2/2 zzz - 2 2 2 2 42*** -

22
22"
(a
| Ef=f=:= #
32/
V
222 22 222** , z 2
zzz - 2y a 2222 ::
––*
–«{>
22*2 * 2*22:29 ^azz/
** 4* 2* 2* * * ** »
/*
-
*~*~* 22-2*22* *** **** 2
-4* * ~~~ ~ ~ ~*~ z,
*-* 22-2/ 92*2 ***** ~ez 2
»~~~~~~~~ 22,2% ~~~~~ ~ Z
22-2 * 2* * *2** 22*** 2** *) 2.
22 - 2* »* 22 z zz -»~, ~z z
24/
 'Q/

z zp 27-az-az zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz
2 -22: 2 az 2zz 27
Az zzzzzzzzzzzzzzzzzz
f ----------- SV
. i ITT 11 -N - 1 I 1

** * * * * * * zzz azz
***2% zzzzz - gerez- 4 >> >> >> >>

zzzzzzzzzzzzzz vez zozz 222

- ~~~~~~~~~~~~~~~~~ z 4- w zaza-
r

: : : : : : : *:
-

z 24.

Z zey zzzzzzzee zzzzzzzzzzzzzzzzzzz

2 -> -- A
~zzzzzzzzzzzz ~ ~
záz2x2
22
2%-222( 2222-222 e-az-é az
zzzzzzzzzz% 2
222 ~

A2 zeez zzz zzzzzzzzzzzz

222-222222 ,

azzze azz-zzzz , ,
ez
azzzzzzz az azaz
az zz zzzzzzzzzz
-
 %

* * ezzz ~zaz 22422 22,422 2% 22ezz

2 ~ A ***** 222222222/2*27*** *****

2 * 2» 222
22 2~~~~~~~~~~z~zzzzz
* 2*2*2*2*~*~*~* zar-24*

/ zee22 #zzzzee ** zzzzzzzz » *** 2 2***

2 4* *42*-* ze2222222rwrzy 2*2222
A2

" 2x***2 %~~~~~~~ ~2446222' 2×22

2%75 a> *az**** za)*****
22%22%) 2*2*2*2*22% 2***
x**** azAz 4% 22e2e2* 4% zzzzz2*

/2

--

• Z 4*4* 2 **** ***** 2**

*
Z 22% 422222222222 /zzzz zzzzz -

Z »~~~~ 4222222222 % 42 A2222222

~~~~~~~~ » ' —
-- »»»»»»
(~424*/ * ~~ "
… /

Z » 22222229 | 22 2~zzz22 4azzz 4~ 2222222222

 Zzzz - 2 - 2% zegza 32% zzzzzzzze a
| EH-HEEHHE
|1 |

- ez az zz zz zz zzzzzz zzzzzz
II \\
| | - - I
v
––
– 1
-- -
2%
» »» 2 - ---
24 I -T
- -

1
4%-> 2
II | - I_I
s=
_L_ II-III -- _L _ | ––
-
„zz az 224%-a 4% a 42-4%- 22-242
==========+++++
| | /
HT- I ||
- -
~ee -22°
22zzár2azz
zzzz *** zee2 2 , % Z
G
4 1
| -
|
j II 7 || 11 I 1
-
I II ----
--- a 11 || T
| T 2---- -TT 1 2 TT - az… ~y --------- z
- -
I
24 - ez az *~
42 -
HHHHEEHH:
„T 2 - azaz Az ezze: zzzzzzzz
2%
2* 2z2 Az érezzz 29° Zzzz ze- 2
/2 /2
HEEEEEE
|
| T
»zzzz-zzzzzer2zozo
zzz - a… zá- 2-> zz2 24
az ->az
2 |
:: | z ~-> ezze z>>> I 1 1 -
I L. 1 II L_
z
l
-22%ze 2 azza: -z %2%-
ézzz 24- 22 z
* // 22-24
1 1 1
_A
zzzzz *** zzzzzz - zz zzzzzzzzz L_1 v
-22%22
- 22- 24 2% z%- az zóe zzz 242-szep- /
| |
|
T I ---
- IT
+
p- | ITT -> 1 ||
| | p : -
-
 Az" 2~* 2*2
222 A
2~4% ~~~ 2~~°~4 %
2*** ** * 222
%2/ 242 24… »
2/
--- » - - - -2- - - - - > 22~~~~~~
--->- - - - -2- - - - - » »»»»» »»»»zzz
»~~~~~~~~~~~~~~
2*** ~~~ 2*242
*22*22 -22
zzz
« zzz » - zz 2×2×~z~eé~ 2
\ |
2/222222ézz 222*~~*~ Az ~~~~~~~~ ^a
2~^^^ ^^ ^ ~ 2
2
2*242 2/- 2 0
-
/2 ~
-
/^_^"" "" "" "" "" "" " 22
*** 22e2* * 22 >zezz 2* Z
- - 2~ / -
-
/ •
2~~ ~~-5% /222* 2 * 2
Azeeze22 Azaze 2~~~~~~ Azx, 2 z
/ •
2222 222
%**-*** 22 2 2
"…"
Azzaz 22*,z %22x z
(zeta*
222 22 >**a*
222 422 2*
42
/

#2
2*22,
-
2422222
L _4 A 1
F FT
-
«2/
 Utószó

A Flóri könyve a reformkorban ébredő magyar gyermekiroda

lom messze kiemelkedő alkotása, nemzedékek hosszú sorának
legkedvesebb első olvasmánya. Művelődéstörténeti jelentőségét
felmérni is alig lehet. Említést érdemlő előzményeként irodalom
történetünk csupán Döbrentei Gábor 1829-ben megjelent két
gyermekkönyvét tartja számon.
A Figyelmező, az Athenaeum Bajza József, Toldy Ferenc és
Vörösmarty Mihály által szerkesztett melléklapja 1839. novem
ber 12-i 45. számában ad hírt Bezerédj Amália művének megje
lenéséről. Tartalmánakismertetése után „mint első, valódi cam
pei talentummal írt eredeti s igaz magyar szellemű gyermekira
tot” ajánlja „jó lélekkel” a magyar szülőknek. A Heckenast Gusz
távnál, azoknak azéveknek legrangosabb pesti kiadójánál megje
lent könyvhöz csatolt jegyzék szerint a Pali és Minka olvasni ta
nul és A kis Gyula könyve, Döbrentei tíz évvel korábbi gyermek
könyvei még nem keltek el mind. A Flóri könyvéből viszont egy
re-másra kerülnek ki az újabb kiadások: 1841, 1845, 1846,
1853, 1859– hogy itt csak az első két évtizedben megjelent, hol
díszesebb, színes kőnyomatokkal gazdagított, hol meg az ezeket
nélkülöző és ezért könnyebben elérhető változatokat említsük.
Könyvkiadásunk akkoriviszonyai között ez a körülmény kirobba
nó siker bizonysága.”
A könyv létrejötte elválaszthatatlanul kapcsolódik három em
ber életéhez.
Bezerédj Amália, a szerző, 1804. április 15-én született Szent
ivánfán, Vas megyében az ország egyik legelőkelőbb családjá
ban. Apja, Bezerédj György 1829-ben alnádor, 1844-ben a du
nántúli tábla elnöke, majd Vas és Veszprém megyékországgyű
lési követe. Anyja, Szegedy Antónia, Kisfaludy Sándor múzsájá
nak és feleségének, Szegedy Rózának húga. Amália szüleinek el
ső gyermeke volt, őt leánytestvérek követték, a két fiú csak utol
jára született. Életrajzírói ezzel is magyarázzák, hogy a sokáig hiá
ba várt fiúnak kijáró különösen gondos nevelésben részesült.
Tökéletesen megtanult németül és franciául, és angolul is jól tu
dott. Művelt nő volt, széles körű érdeklődéssel, sokirányú tehet
séggel megáldva. Jól zongorázott, ügyesen pengette a hárfát,
korának divatos hangszerét, kellemesen énekelt. Ismert volt kitű
nő hallásáról. Szívesen komponált is. Erről a családi leváltárban
fennmaradt töredékeken – és természetesen a Flóri könyvén –
kívül egy 21 éves korában megjelentetett szerzeménye is tanús
kodik. Szenvedélyesen szerette a táncot. Miként abban az időben
sok fiatal leány és asszony, ő is próbálkozott a festéssel. Művelt
ségének meghatározó vonása elsősorban mégis irodalomszere
tete. Magyar és német nyelven írott művei figyelemre méltó te
hetségről tanúskodnak. Rövid életében elbeszélései közül is csak
egyet láthatott nyomtatásban. A többit – miként a Flóri könyvét
is – szerzőjük halála után a férj, Bezerédj István rendezte sajtó alá.
Amália gyengélkedéséről első ízben 1822-ben esik szó férje le
velében, és a baj lassan-lassan elhatalmasodik. Hasztalan min
den óvás, féltő gondoskodás, a gyakori levegőváltoztatás, 1837.
szeptember 21-én a Pozsony megyei Máriavölgyön meghal.
Alig múlt még 17 éves, amikor férjhez ment távoli rokonához,
Bezerédj István tolnai földbirtokoshoz. Ennek birtokán, a Tolna
megyei Hidján (a mai Szedres része) telepszenek meg. Bezerédj
gondos gazda. Fontos szerepet tölt be a vármegye közéletében, a
liberális érzületű reformellenzék egyik megszervezője. 1830-ban
országgyűlési követtéválasztják, és követ az 1832–1936. évi or
szággyűlésen is. Pozsonyban – a megyétől kapott utasítások kor
látai között, de azokat ismételten túl is lépve – a haladó társadal
mi reformok bátor szószólója. Az első magyar földesúr, aki
1836 után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött, és az első
nemesek egyike, aki 1844 után önként adózást vállalt. A szegény
parasztnép sorsán akart könnyíteni akkor is, amikor a selyemher
nyó-tenyésztés fellendítése érdekében szederegyletet alapított.
1848–1849-ben országgyűlési képviselő. A szabadságharc ide
jén a kormányt Debrecenbe is követi, ott azonban a mérsékelt li
berálisokkal, a béke híveivel tartott. A vereség után halálra ítélték,
de kegyelmet kapott. „Egész lénye csupa szeretet és boldogítási
vágy volt” – írta róla halála után, 1861-ben a Vasárnapi Újság.
Kettejük házassága a férj közéleti elfoglaltságából adódó gya
kori távolléte és a feleség hosszan elhúzódó, egyre súlyosabb be
tegsége ellenére a szó szoros értelmében eszményi kapcsolat
volt. Bensőségének érzékeltetésére elég egyetlen részlet Amália
egyik leveléből: „Magamról is beszélnék Neked, de akkor megint
csak kizárólag Rólad van szó, mert minden gondolatom, minden,
mi bennem végbemegy, Hozzád vezet vissza. Teljes értelemben
teljesítem a Szentírásnak azon igéjét, amely szerint a feleségnek
egynek kell lennie férjével.”
Ebből a házasságból született 1834. május 7-én Pozsonyban a
nevezetes könyvnek címet adóFlórika. Egyre inkább ágyhoz, még
többször szobához kötött édesanyja sokat foglalkozott vele. Őta
nítgatta németre, franciára, de külön nevelője is volt. A kislány
szellemileg gyorsan fejlődött. Hároméves korára ismerte a betű
ket és tízig tudott számolni. Apja örült, hogy Flórikát Amália ko
rán „iskolára fogta”, de óvta a túlzástól. Anyját inkább a kislány
természete, heveskedése aggasztotta. Rövid versikékben igyeke
zett lelkébe vésni a helyesviselkedés szabályait.
Bezerédj Amáliát az „apró mondások”, a Flórikának mondott
mesék feljegyzésében kétségen kívül az a szándék is vezette,
hogy alkalmas tankönyvet alkosson az akkoriban hazánkban is
terjedő új intézmény, a kisdedóvó számára. Levelezésükben ő is,
férje is többször visszatérnek az ezzel kapcsolatos kérdésekre.
Bezerédj István több példányt vásárol az angol Samuel Wil
derspin Infant Education című művének egy bécsi nagykereske
dő, Joseph Wertheimer által németre fordított és kibővített válto
zatából, amelyik egyébként Brunszvik Teréz óvodaszervező mun
kájában is meghatározó szerepet játszott. Adott egyet Kossuth
Lajosnak is, aki később fogságában a munka tetemes részét
magyarra fordította.
A Bezerédj házaspár hidjai óvodájának alapítási idejét illetően
az adatok eltérnek egymástól. Elégséges okunk van azonban arra,
hogy elfogadjuk a Kisdedóvókat Magyarországban Terjesztő
Egyesület Évlapjai 1843. évi számának közlését, amelyik szerint
1836-ban került sor megnyitására. Jelentőségét a hazai óvoda
történetben az határozza meg, hogy a korábban alapítottaktól el
térően nem városi gyermekeknek szervezték, hanem a falusi sze
génység számára hozták létre. Az alapítók tudatosságáról tanús
kodik, hogy Bezerédj István levélben hívja fel felesége figyelmét
Johann Heinrich Pestalozzi Lénárd és Gertrud című művére, –
arra a könyvre tehát, amelynek életképei az egykorú irodalomban
a legmélyebb betekintést nyújtották a falusi szegénynép lelkivilá
gába.
A Terjesztő Egyesület beszámolója a következő leírást adja óvo
dájukról:
„Az úri lak udvarábanvolt présház lőn egy nagyobb és egy ki
sebb szobává átváltoztatva, mellyekben egyszerűen, sok előké
szület nélkül Wilderspinnek könyve után a tisztelt két hölgy (Be
zerédj Amália és húga, Etelka) a kisdedóvást s azzal egybekap
csolva korosb gyermekeknek is osztályonkénti tanítását egy taní
tó segedelmével elkezdette. Csakhamar sikerült nekik szeretettel
és apró kedvezésekkel az intézetbejárást megkedveltetni, s mint
egy divatba hozni a cselédek gyermekei között; szomszédból is
jövének gyermekek az intézetbe, mellynek számára ugyanott ké
szült akkor nagy része a »Flóri könyvének S az mind kedvesebb
alakot vett fel s jótékonyságának elismerése és befolyása a gyer
mekek szülőin is hamar észrevehető lett... Ebben a puszta birto
kosának, Bezerédj István úrnak lyánkáján és a cselédek gyerme
kein kívül mások is vesznek részt a szomszédságból.”
Ha tehát Bezerédj Amáliának nem is adatott meg, hogy a hidjai
óvoda – pontosabban kisiskola – munkájában tartósan részt ve
gyen, legalább az indulást, az első sikereket ő is megérhette. Ide
vágó terveit, elképzeléseit jól ismerjük Földesi estvék. Olvasó
könyv a magyar ifjúság számára című csonkán maradt könyvé
ből. Ez is Heckenast kiadásában jelent meg Pesten, 1840-ben.
Keretes elbeszélés, amelyikről az egykorú ismertetés is megírta,
hogy átdolgozás. Földes község urának házánál gyűlnek össze
hétről hétre a környék birtokos családjai, hogy a gyermekek szó
rakozásáról gondolkodjanak. Az egyik ilyen összejövetelen Földe
siné a kisdedóvókról beszél. Egy ilyen iskola, amelyben a gyerme
kek az első benyomásokra szert tesznek, mély hatással lehet rá
juk. Berendezésük, fenntartásuk érdemes cselekedet tehát. Az el
képzelés, amelyet felvázol, megfelel a korabeli kisgyermekiskola
Wilderspin-ihlette példájának. Legalább két szoba van benne,
padonként tíz gyermeknek van helye, közülük az egyik a „figyelő”.
Vannak az iskolában olvasótáblák, bemutató állványok, számoló
gépek, kartonból kivágott betűk, számok, faliképek, térképek, kü
lönböző faminták. Az udvaron hinta, mászórudak, tekejáték, lab
dák. Az oktatás tartalma: betűismeret, szótagolás, olvasás, vala
mint – akárcsak a Flóri könyvében – rövid mondások, versek,
énekek. Tanulnak a gyermekek számolni, írni, rajzolni is. A legfon
tosabb mégis az erkölcs nevelése. „Az erkölcstudomány – vallja
Földesiné – mindenkire nézve főtekintetű, mert anélkül senki sem
tehet eleget rendeltetésének, ti. senki sem lehet jó ember.”
Bár a Földesi estvéknek 1855-ben második, olcsóbb kiadása
is megjelent, a fiatalok érdeklődését az efféle olvasmányok aligha
tudták tartósan lekötni. Találóan mondja tehát a Figyelmező Be
zerédj Amáliát „campei talentumnak”, ezt a munkáját is mélyen
áthatja a németországi eredetű, akkoriban Magyarországon is el
terjedt filantropista irodalom moralizáló-oktatótendenciája. Elin
dítójának, Joachim Heinrich Campenak Ifjabbik Robinson cím
mel több kiadásban magyarul is megjelent, a műfaj szempontjá
ból reprezentatív művét a kiadó a Flóri könyvéhez csatolt, beve
zetőben már említett jegyzékben is hirdeti.
Érződik a filantropizmus szellemének hatása a Flóri könyvén is.
Alkalmilag – így különösen a „muzsika melléklet” némelyik darabjá
ban – terhessé is válik. Szerzőjüknek nem mindig sikerült a szöveg, a
dallam, azongorakíséret és az oktató tartalom megfelelő összhang
ját megteremtenie. Hogy a könyv mégis nemzedékek élményévé, fe
ledhetetlen gyermekkori olvasmányává válhatott, azt a szerző egész
séges érzékén túl minden bizonnyal elsősorban Flórikának, illetve
édesanya és gyermekebensőséges kapcsolatának köszönhetjük. Ezt
fejezi ki – kétségen kívül a könyv kiadását gondozó Bezerédj István
szándékával összhangban – a címkép is. Fiatal anyát ábrázol azon
gora előtt, amint éppen ölében ülő kislányának ujjait a billentyűkön
vezeti. Hasonlóképpen a szemtanú hitelességével szól a mű keletke
zéséről az Újabbkori ismeretektára című enciklopédia 1850-ben
megjelent első kötetének Bezerédj Amáliáról közölt cikke: „Flóri
könyve, melylyet nagyrészben, leánykáját ölében tartva,szült benne
és mondogatott előrögtönözve a kisded előtt az anyai lélek, és melyly
hevenyébentett jegyzetei után, a hidjai kisoskola számára szolgálan
dó tankönyv kezdet-töredékeivel együtt jelent meg halálaután– Be
zerédj Amáliának a gyermek-írók közt kitűnő helyet biztosít.”
Szinte hallani véljük a csöppségnek szóló intéseket: „Nem kap,
aki nem vár”, „Kap, aki szépen kér”, „A rosszgyermek mérges”,
vagy általánosságban: „Akkor örül az anya, Ha van neki jó leánya”.
Természetes, hogy a majd kétszáz rímbe szedett tanács, maga
tartási szabály jó része meghaladta az akkoriban két-három éves
Flórika szellemi fejlettségét. Rövid életében (tízéves volt, amikor
meghalt) talált köztük útmutatást, anyai jó tanácsot később, a
könyv megjelenése után is. Összességükben ezek a „jó gyermek”
viselkedésének átfogó programját tartalmazzák– a kor felfogása
szerint. Nem utolsósorban ebben is rejlik a Flóri könyve nevelés
történeti jelentősége.
 A szerencsés körülmények közrejátszása folytán fennmaradt
kéziratok, a bennük található sűrű javítások, változtatások egyér
telműen tanúsítják, hogy a szöveg és a zenei melléklet Bezerédj
Amália személyes alkotása. Az anyag elrendezésében, a könyv
szerkezeti felépítésében azonban kétségen kívül szüksége volt
mintára. Ma már ellenőrizhetetlen közlés szerint egy angol könyv
lett volna ez a minta, és Széchenyi István hozta magával külföldi
útjáról. Minthogy tudjuk, hogy legalábbis kezdetben, az indulás
éveiben Széchenyi érdeklődéssel viseltetett az óvodai mozgalom
iránt, nincs okunk a közlés hitelét kétségbe vonni. Mindamellett
más gyermekkönyvek, tankönyvek is szolgálhattak példa gya
nánt. Akár olyanok is, amelyekből egykor maga a szerző tanult.
A szakirodalom 1926-ig a Flóri könyvének 16 kiadását tartja
számon. A Bezerédj István életében megjelent hét elsőben alig
van eltérés az eredetitől, noha a javítgató kéz nyoma mindegyiken
meglátszik. Az 1864-ben megjelent nyolcadik kiadásban azután
új versek is feltűnnek. A Franklin Társulat, amelyik a későbbi ki
adásokat megjelentette, illetve az általa megbízott szerkesztők,
tovább formálták-alakították a könyvet. A magát a címlapon hu
szadiknak állító kiadás 1909. december elején kelt előszavában
váratlanul azt olvassuk, hogy hasztalan kísérleteztek korábban
a könyv modernizálásával, „hamar kiderült, hogy ez az új átdolgo
zás nem fokozta a könyv népszerűségét, mert kiforgatta nemcsak
eredeti formájából, hanem szelleméből is.... Ezért jobbnak láttuk,
hogy visszatérjünk az eredeti Flóri könyvéhez.”
Ha ezt az utóbbi állítást nem is kell betű szerint értenünk, el
mondhatjuk, hogy Bezerédj Amália műve gyermekirodalmunk
klasszikusává vált. Egyszerű, helyenként döccenő versecskéi hoz
závetőleg egy évszázadon át gyermekek számlálhatatlan sokasá
gának nyújtották az önálló olvasás első örömélményét, formálták
lelkivilágát. Közvetett hatását még kevésbé tudjuk számba venni.
Benedek Elek 1920-ban megjelent Édes anyaföldem! című re
gényes önéletrajzában így ír erről a hatásról:
„Az én első könyvem nem az Ábécé volt, hanem az első igazi
magyar gyermekkönyv, Flóri könyve. Ennek a könyvecskének
minden versikéjét, minden mondatát elejétől végig olvastam
százszor meg százszor, kicsi agyamban vittem az iskolába
minden betűjét, képecskéjét. Ez maradt sok esztendeig legked
vesebb könyvem, az én gyermekkoromnak egyetlen-egy gyer
mekkönyve. Ennek a könyvecskének lelkéből sarjadzott ki az én
gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája.”
1938-ban Schöpflin Aladára Tükörben megjelent Flóri” köny
ve sok szép képekkel, földrajzokkal című írásában csatlakozik
Benedek Elek vallomásához: „E sorok írója is tanúbizonyságot te
het a könyvecske hatására; őneki is első gyermekkori könyvevolt,
s ő is mondogatta magában versikéit.”
Bezerédj Amália másfél évszázada félbemaradt kis könyvének
utóélete ekként napjaink küszöbéig ér el.
Zibolen Endre
 Jegyzet
*Szakirodalmunk – bár kétségtelenül némi késedelemmel – ér
demének megfelelően foglalkozott Bezerédj Amália nevezetes
könyvével. A szerző, valamint a munka létrejöttében, de különö
sen megjelentetésében részes férje, továbbá kislányuk, Flórika
életének megismeréséhez mindmáig a leggazdagabb forrás
Bodnár István és Gárdonyi Albert: Bezerédj István, I–II. Buda
pest, 1918–1920. (Magyar történeti életrajzok, XXXIV–XXXV.
évfolyam.)–Bezerédj Amália irodalmi munkásságának áttekinté
sét és a Flóri könyve első részletes tartalmi elemzését adta
Szondy György: Bezerédj Amália. Debrecen, 1937. (A Debrece
ni Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának kiadványai,
VII. kötet 6. füzet.)–A könyv „muzsika mellékletének” mélyreha
tó elemzését végezte el Prahács Margit: Zene a régi óvodában.
Budapest, 1953. (Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára.
Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes.)– Főként az előbbiek
ben foglaltakat összegezi és neveléstörténeti vonatkozásokkal
egészíti ki Bauer Tiborné: Egy reformkori gyermekkönyv 125.
évfordulójára. H. n. 1965. (Magyarországi óvónőképző intézetek
tudományos közleményei, lll. évfolyam)
 Flóri könyve

Bezerédj Amália Flóri könyve sok szép képekkel és muzsika

melléklettel című műve 1839 végén jelent meg Heckenast
Gusztáv pesti kiadónál – 1840-es évszámmal. Az 1837-ben 33
éves korában elhunyt szerző a kor nagy műveltségű női közé tar
tozott, sokirányú érdeklődéssel és tehetséggel. Életében csupán
egy zenei és egy irodalmi alkotása jelent meg. Hátrahagyott mű
veit – köztük ezt a gyermekkönyvet is – férje rendezte sajtó alá.
Bezerédj István a nemzeti ébredés korának, az ún. reformkornak
neves közéleti személyisége. Előbb Tolna megyében szervezte a
liberális érzületű nemességet, majd az országgyűlésen küzdött a
haladó társadalmi reformokért, mindenekelőtt a parasztság
sorsának javításáért. Ez a cél vezette a házaspárt akkor is, amikor
birtokán óvodát – pontosabban kisgyermekiskolát – létesített a
cselédség és a szomszédság gyermekei számára. Ezt látogatta
1834-ben született lányuk, Flórika is, és egyebek mellett az en
nek szánt tankönyvön dolgozott haláláig Bezerédj Amália.
A Flóri könyvében szerencsésen egyesülnek a tankönyv jellegű
adalékok, a versbe szedett imák, természetrajzi, földrajzi és más
ismeretek azokkal a párosrímes intelmekkel és a mesékkel, ame
lyeket a szerző ölében ülő kislányának mondogatott. Főként ezek
közvetlen egyszerűsége magyarázza, hogy a kis könyv az abban
az időben Magyarországon is elterjedt filantropista pedagógiát
jellemző moralizáló-oktató célzata ellenére nemzedékek megha
tározó hatású első olvasmányává, összesen 16 kiadásban hozzá
vetőleg egy évszázadon át elevenen ható gyermekirodalmi alko
tássá válhatott.
 Flóri's book

Flóri's book with many beautiful pictures and music appen

dices written by Amália Bezerédj vwas published at the end of
1839 in Pest by the publisher Gusztáv Heckenast with a date
1840. The author who died in 1837 as a 33 years old woman be
longed to the women of highlycultured of the age; she wasta
lented and interested in many things. During her lifetime from
among her writings only a musical and a literary work were pub
lished. Her posthumus books – this children's book among them
–vwere edited by her husband. István Bezerédjvwas a well-known
publicpersonage ofthe age of the national awakening, of the so
called age of reforms. Formerly he organized the liberal nobility in
Tolna country, later he fought at the diet for the advanced social
reforms, first of all for the improvement of the life of peasantry. It
was this aim which led the couple even then, when they estab
lished a kindergarten – or rather „smallchildren school” on their
own estate for the children of the servants and the neighbours.
Even their daughter, Flórika, who was born in 1834 attended at
this kindergarten and beside many other things Amália Bezerédj
worked until her death on a textbookdesigned for this kindergar
ten.
In the Flóri's book favourably meet the contributions of text
book character, the prayers put in rhymes, knowledges of
sciences, geography and other disciplines, the warnings in coup
let rhymes and tales which were told by the author to her daugh
tervvho sat in her mother's lap. Mostly their simplicity explains,
that this small book in spite of its moralyzing-didactic tendency
which was spread in Hungary at that time, was the first reading of
generations evolving determinative effect and became for about
a century a fresh and live book of children's literature appearing
totally in 16 editions.
 Flóris Buch

„Flóris Buch mit vielen und schönen Bildern und musischen

Beilagen” von Amália Bezerédj wurde Ende 1839 vom Pester
Gusztáv Heckenast-Verlag – mit Jahreszahl 1840 – herausge
geben.
Die in 1837 in ihrem 33. Lebensjahr verstorbene Autorin ge
hörte zu den hochgebildeten Frauen ihrer Zeit, mit vielseitigen
Interessen und Begabung.
In ihrem Leben erschien nur ein musisches und ein literalisches
VVerk von ihr. Ihre hinterlassenen Werke – darunter auch ihre
Kinderbücher – bereitete ihr Mann zum Druck vOr.
István Bezerédj war eine namhafte öffentliche Persönlichkeit
des Zeitalters des nationalen Erwachens, der sogenannten Refor
mepoche. Zuerst organisierte er im Komitat Tolna die liberal ge
sinnten Adeligen, dann kämpfte er im Landstage um die progres
siven, gesellschaftlichen Reformen, vor allem um die Verbesse
rung der Lebensbedingungen der Bauern. Von diesem Ziel gelei
tet gründete das Ehepaar auf ihrem Landgut einen Kindergarten
– genauer eine Kleinkinderschule – für die Kinder der Knechten
und der Nachbarschaft. Auch ihre in 1834 geboreneTochter Fló
rika besuchte diese Schule und ausserdem arbeitete Amália Be
zerédjandem für die Schule bestimmten Schulbuch bis zu ihrem
Tode.
In Flóris Buch treffen sich in günstiger Weise die für ein Schul
buch charakteristischen Erläuterungen, die versifizierten Gebete
und die naturkundlichen, geographischen und andere Kenntnis
semit in Zweierreim gefassten Mahnungen und Märchenzusam
men, die die Autorin ihrerin ihrem Schoss sitzenden Tochterwie
derholt sagte. Durch deren direkte Einfachheit ist es vor allem zu
erklären, dass das kleine Buch damals trotz seiner moralisieren
den und lehrenden Intention der sich damals auch in Ungarn ver
breiteten philantrophischen Pädagogie zur ersten Lektüre, die
auf Generationen Einfluss nahmen, zu einem etwa einen ganzen
Jahrhunderten hindurch vital wirkenden, insgesamt in 16 Aufla
gen herausgebrachten Werk der Kinderliteratur werden konnte.
 HH/A TAGJTOP/M/1

Tlpow3BeneHMe AManMM Ee3epemb BbIuno non 3arnaBMeM HHyra

GpnopM c: MHorvAMM HpacMBbIMM HapTVAHHaMM M npMnoHeHMeM no
My3blHe B KoHue 1839rona B neurckoMW3naTenbcTBeTycraBa XeKe
Hacra – Ha Heli HanWcahamaTa: 1840. ABTop KohuMnacb B 1837 ronyB
33Bo3pacre, oHa npMHanneKana KuMcnyoŐpa3oBaHHbx KeHuMH ečë
9noxw, c MHorocTopoHHMM MHTepecoM M TanaHToM. B KM3HM Bbuno
TOmbHO On HO M3 eé npOM3BeneHMV nO TeMe My3bIKM MODIHO nO nMTepa
Type. Eë nocMepTHble npoM3BeneHMR – B HMx M 3Ty neTcKyo KHMry–
MyK nOnrOTOBMn K M3naHMHO.
VMumBaH Ee3epenb – M3BecTHbli oŐuecTBeHHbli neRTenb 9noxM Ha
uMoHanbHoronpoŐyKneHMR T. H. 9noxM pedbopM. CHauana oHopraHM
3oBan neopRHcTBo nMóepanbHo HacTpoeHHoe B KoMMTare Tonha, a
noToM ÓoponcR B napnaMeHTe3a nepenOBble oBuecTBeHHblepedbop
Mbi, npenne Bcero 3a ynyuueHMe cymbóbli KpecTbRHcTBa. TaKyouenb
craBMnM nepen coóoi cynpyrw, Korna co3nanM Ha cBoëM BnaneHMM
AneTcKM i can, ToulHeeroBapR uKonyManeHbKMxpeóRT, anR neTeK npM
cnyra M cocenoB. 3Tyukony noceuana M Mx noub GpnopMKa, poKnëH
HaR B 1834 rony M AManMR Ee3epeab pa6oTana no cMepTVA - KpoMe
Apyrwx KHMr – Han yueóHMKOM, mpenHa3HaueHHbIM nnR 9To ukonbl.
B KHMre GpnopM ycneuHo oŐbenMHRKOTCR xapaKrepHble uepTb
yueőHMKa, MonMTBb B CTMxax, mpMponoBenueCKMe, reorpadbMueCKMe M
ApyTMe 3HaHMR C TaKMMM npenOCTepeKeHMRMM M CKa3KaMM napHOW
pMqbMOBKM, KOTOpbe aBTOp rOBapMBana CBOeM DOuKe, CMnRueM y Ce
ÓR Ha KoneHRx. TnaBHbIM oópa3oM Mx HenocpencTBeHHoň npocroToi
oŐERCHReTCR, urosTa ManeHbKaR KHMKeuka HecMoTpR Ha eé MopanM
3MpyKOLLJyKO-HaCTaBMTenbHyKO TeHD1eHLIMKO, XapaKTepM3MpyKOLLyKO OM
naHTpOn MueCKyKO nenarOrVMKy, paCnpOCTpaHěHHyKO B TO BpeMR M B
BeHrpMM, CraHoBMnacb nepBBIM uTeHMeM c onpenenHKouMM BnMR
HMeM HeKoTopbx noKoneHMV, Bcero B 16 M3naHMRx npMónM3MTenbHo
CTO neT MKMBbIM mpOM3BeneHMeM neTCKOM nViTepaTypbl.
 A hasonmás kiadás a Tolna Megyei Könyvtár
és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
gondozásában
a Szekszárdi Nyomdában készült 4000 példányban, A/5 formában

Szerkesztő:
Lovas Henrik

ISBN 963 01 7971 7

Felelős kiadó: Lovas Henrik

86.3324 Szekszárdi Nyomda
Felelős vezető: Benizs Sándor
Engedélyszám: 51896
 NyERSITy OF %lcAGO

| || | | |
36 19% 174

H 3213 Bezer edt.j9 Amal

%s:% ia 9 1804-1837
1987 Florj * könyve
sok szep kepekk
el » földtrajzokkal
és muzsika mell****
ertettet

*: 2213 Bezerédj Amálu

:: F63 ia. 1863-1335
1987 Flóri * kgnyve,
sok szep képekk
el » foldtrajzokkal
es muzsika mell
eklettel

| THE UNIVERSITY OF CHICAgo LIBRARY

~--—______
 U of

\"
361971
:
#

PESTEN »
NYOMTATTA LANDERER LAJOS

154 ©,