KOVACS ZSOLT

TEKNŐSÖK A LAKÁSBAN
Ése KERTtsEN

GAzDArnpT,zooo
 Kovács Zsolt Tartalom
Teknősök a lakásban ésa kel tben

Szaklektot.:Jakab Péter
Cmlika: Miltse Aron
Előszó 6
A teknősök éstaÍtásuk 9
Fotók: Kovícs Zsolt
Ez is, az is a teknősökól 9
A cítnli|ponKoviics Zsolt ókszortcknőst íib|íiloló kéPelátható Melyiket válasszam? l3
Nyotlldai clőkós'ítós: Keleti Ma|!cl| Amíg bazaaiink l6
I'ataki Bcm.dctt
SzírrcsnrcIlÚk|ctc|tjkószítése: Minek nevezzelek? t7
Mit egyena teknős? 19
(()KovriosZsolt DOeS OtmOD 22
A teknőstartófelszerelése
Jegyzeteljünk ! 33
ISBN 9(11744.5
29 3 Mit ne tegyünk? 34
Teleltetni tudni kell 35
rr(irrzr|rr
Kilrr|jlr l,llp.ésK(illyvkil|(ló
KislcrlncIt'li KIt. A teknősök szapoíLása 39
10.16 llLrdüpcst. l,ulosu. 144. Ha betega teknős 43
A teknősók ésa temÉszetvédelem 47
Fclr.l(JskiIrtlól|.cn8yc|/I)llí|ll
Teknőst'k az állatkertben 52
szct.kcszlő;
||c|c|ős BílintKllutlin
FajismeÍtetés 5ó
A mocsád teknős 56
A vorthfiilű ékszerteknős 60
Hieroglifás ékszerteknós 63
Közönséges taÍajosteknds 63
A kaszpi teknós 65
Indokínaivízit€knős 67
A kínai báÍomélűteknós 68
A csí<osiszapteknős 70
A cakkos fiilditeknds 72
Az indiai kolomteknós 74
A naláj tiiskésteknós 75
A halapós Yagy alligátor teknős 76
A nag}'fejűteknős 78
Kószült '19
( A karolinai dobozteknős

l'I
NyonltuéskÓtt'ttcIs7,egediKossuthNyomdaKft., szeged Az amboinai szelenceteknób 8l
|.c|clősvezető:cera Imroügyvezetőigazgató Á KDai lágyhéjúteknős 83

!b."
 A szegélyesteknős
A g&ög teknős
A m& teknős
A sztyeppi teknős
Ráadás
A vörös királysikló
A gabonasikló
A kékhomlokúamazonpapagáJ 100
Ren<lhagyó iodalomjegyzék 104
84
87 l1.oszonetnvilvalutas
92
93
96
96
99
Régenrossr,ln egyszaliköryu mu ka. Ke\,ésolla
',e8yenxberes''
iste áldotta teh,etsé7va,\ _ énnem tartozomközéjük _ aki e7yszerre
kinngaslóan é|x e9y tánához, kh,álóan rujzol, Íotózil{, ír, szer-
kesztstb.
E kis köny, sem sziilethetettvobn meg segítőtársaknélkül-M tse
Áron kiváIó, ItutttorosgraJikái tzíjánsokkal szegáryebb,mondhami
nélkül való,' lenne a könyv. Köszönöm, hogy temérdek
''fiszer
munkája melktt időt szakítoukinyt,em illusarálására. Jakab Péter
elísmet.tenaz egyik legnagyobb tudásúteknősbarát az orsligban.
Szerencséreeh,áIlalta, hogy a szakbakikat kigyomlálja ezén igen
luihis vagyok neki.
Akadnak jóné.luinyan,akik talón nem k tudjók hogy közuene-
köalalenüI mennyit segítettek.Gondnlok itt elsősorban Sasvá,ri
IÁszlóra, Farkas Balázsra, dr. Sátorhzlyi Tatruisra. hozz,íjukbár-
mikorfordulhattatn szaktanácsért,infonruicióétt.
S persze aligha jöheten volna ki l<önyvema nyom,dából, ha a
Gazdn Kiaúj nem hitfantáziát a tétuában,s nemtlrt ki a kiaúis mel-
Ictt az általam kéttfolyarnatos haniridőmódosítások ellenére s.
Kimondhatatlanul hólás vagyok ezén.

1
{-
 EIőszó
Általábana hobbiállatokól szóló könyvekcl valahogyígy kezdik:
,,Első állatomatmégigen zsengc korombankaptamszüleimtől, s
eltől a pillanattólkezdveaZ adoltállatcsoporlszcrelmeselettcm,sok
fajukattartottam, - ésígytovább.
tenyésztetlem...''
Nos, velem egy kicsit máskéntalakult a dolog. Nálam akkortól
datálódik a teknősök tánti vonzalom,amikoraz első állatomat,le,l
kaptammeg. Ugyanis az első páncéloshüllőt, közclcbbről egy ék-
szerteknőstegyik ismerősömnélláttam meg.Perszeazonnaleldtn-
töttem: nekemlesz ilyen állatom! Igaz, azt nem tudhatlam,hogy
mikor, ugyanis akkoriban nem volt lehetőségemilyen vagy bármi-
lyen állatot taltani.Ezéfi aztánídőÍől-időrefelkercstcma teknőstaItó
embertésutánahetekig'hónapokig'sőt évekigá|modoztam...
Kilenc évesvoltam,amikorPéMesBethenTenáriumcíműkönyve
megjelent,s perszeamint megláttirm,megvettem.Szerencséreakko-
riban a könywásásáÍlás mégkönnyon menq a ktnyvek nem voltak
mégolyan fenemód drágák, mint manapság'Kertünk szólőlugasában
ülve, a kötet szó szerinti ronggyáolvasásaközben aztán azon mor-
fondíroztam,ha megnövök, a könyvben szereplő fajok közül
melyikeket fogom taÍtani.Elég terebélyeslista kerekedett,de ter.
mészetesen a teknősök ekkor is dobogós hel}Tekeriiltek.
E|telt néhányév,s végreszert tehettemegy pár ékszerteknősre.ik
elég sokáig éldegéltekvelem szüleim h6zéhan'ám később kilön-
böző okok miatt meg kgllott válnom tőlük.
Viszonylag hamar elkezdtem utazni, elsősorban azért'hogy á|lat.
keÍeketlátogassak meg' ezá|ta|e9zotikusállatokat lássak. Előbb az
egykori szocialista országokat látogattam sorra' majd később'
6
amikor már lehetett,egy kicsit nyugatabbratekintettem.Persze a
páncéloshüllőket utíVásaimsoránis kiemeltérdeklődéssel szenlél-
tem. Jegyzeteltem,fényképeztem éstanultam.
Ha kicsit későnis, de eljött az az idő amikor a természetben is
megfigyelhettem kedvenceimet'MocsáÍiteknőssel máÍannakelőtte
is ta|álkoztam, ám felejthetetlen
élményt jelentetta szabadbangörög
teknősselvagy éppenausztrál utam során kÍgyónyakriteknőssel
találkozni.Az utóbbi a Kék-hegyektőlnem messzeegy autóútasz-
faltján sütkérezett. Ez e|égfurcsán hatottegy víziteknőstől,nem
csodahát,hogy vendéglátómmal, dr. I{angayGyörggyel mentenfel-
nyalábo|tukéselvittiikegy köZeli tavacskához.A szállítássoránkét
dologralettünkfigyelmesek.
l. Másodpercek al attaz egészmikrobusz bűzlött a teknőstől.
2. Az á|1atnalyonbágyatagonviselkedett'nohakondíciójávalnem
volt gond _ mint ,,termékéMl" kiderÍiltnemrégevettis, (lásd:l-es
pont) éssemmifélektilsérelminyomot sem láthrnk rajta. Elengedés
előtt természetesen késdtettemró|a néhányfelvételt,egyebekköZött
éppene könyv számára.Mivel csak néhánykocka volt a gépemben'
hamaÍfilmet kellett cserélnem.Még hátra volt néhányfontos beál-
lítás,s az első kattintásoknálbizony a fényviszonyokse vo|tak vala-
mi jók. Előre örtiltem a most elkészÍtendő képeknek.Ám amikor egy
perc múlvaaz újtekercs filmmel visszatértem,állatomnak már csak
hűlt helyéttaláltam. Ennyit a teknős-bágyadtságró1...
Mindeközben egyre gyűltek az otthoni teknősök is. Gyűjtemé.
nyem,_ részbencsekélykeszabadidőmésgyakori utazásaimmiat1_
sohasemvolt kÍilönösen gazdag,meg sem közelítette az igazi teknős-
specialisták állományát, ám az&t úgy húsz fajt trÍtoüam illetve
részbentaÍtokjelenleg is.
Persze mindent szerettem volna megtudni a teknősölÍől, ezért
.iónéhánykilónyi szakkönyvet, cikket, tanulmánytszereztembe. Ám
oláru|om' sohasemváltam eme állatcsoport igazi szakértőjévé, még
hazánkbanis legalább tucatnyi embertismerek, akik táiékozottabbak
a témában. Nem is lett volna merszemmegírnie könyvet, ha ter-
mészettudományos újságíróként,lapszerkesztőként nem találkozom
A teknősök éstartásuk
szelnbeazzal a sajnálatosténnyel,hogy bár nagyonsokantartanak
Ez is. az is a teknősökrő|
teknősöket' nem kevesene|éggé e| nem ítélhetőmódon méga tek.
nősgondozásalapjaivalsincsenektisztában.Az állatorvosokhorror-
történeteket mesélnek a rosszultartott'begyulladtsZcmű,megpuhult
páncélú'legtöbbször menthetetlenpácienseikÍől,s ma már az is
sajnáIatos1ény,hogy a hazánkbaérkezőékszerteknősöknek(öbb, A teknősök már első ránéZére is különleges állatok.Testüket,akáÍha
min( kilencven száza|éka nyomorultulelpusztu|_ éppa hclyte|en a ktzépkori lovagokéterós páncélborítja,sok fajuk kifejezetten
tartásktvetkeztében. lomhának tűnik, órákig el tudnak ü|dÖgélnia napon,s látszólag
Könyvemben elsősorbanirzoknakszeretnéktanácsotadni, akik semmi sem zökkenti ki őket megszokottéletritmusuktól. Ám ezek
szeretikugyana teknősöket'de eddig nem tudtákeldönteni, milyen csak féligazságok.
fajt válasszanak,nem kaptaktanácsotahhoz,miképprendezzékbe A teknősök a mérsékelt. ésforÍóégövi területeketlakják, a legtÓbb
állatuk férőhelyét's legfeljebbcsak halvány sejtéseikvoltak anól, fajuk ez utóbbin él. Minden kontinensen (természetesenaz
mit kell tenniÍikazért,hogy teknősükvalóbanhosszúéletűlegyen. AntaIktisz kivéte|ével)előfordulnak. Kü|önÓsen sok faiuk élÉszak.
Ta|án e könyv elolvasása után a szülőknek is lesz ereje ahhoz, AmerikábanésÁzsiában. A tudományjelenlegi állása szerint ma
hogy gyermekÍikneknemet mondjanak akkor, ha az épwn egy mintegy 300 fé|eteknősse|találkozhatunk.
kényesjószágot nézeItkj magának.Persze szergtném'ha a rutinos A ma élő teknősök ősei mintegy 200 mi1lió esztendeje,a triász
teknőstartók is ta|álnának számulira érdekes információkat, ktzépső szakaszábanjelentek meg planétánkon.Igen sok kipuszfult
ada]ékokataz egyes fejezetekben. fajukat ismeri a fudomány. Ősi rokonságukbannégyméterhosszú
A fajok ismerÍetése meglehetősen szubjektívresikeredett. Arra óriások is voltak, ilyen például az UsA-ból előkerült Archelon
nincs mód, hogy mind a száz, haz{nkbantaltott teknősfajró| írjak'
így aztán jobbáÍa azokMl szemezgettem,amelyeket magam is tar.
tottamvagy taÍok. A könyv e|ső Íés?Ét igyekeztamúgymegfogal.
mazrlt,hogy az á|talánosérvényű legyen, tehát azok számárais szol-
gáljon információktal' akik más fajokat taÍtanak,mint amelyek a
részletosfajleÍÍásokban szerepelnek.

Maglód' 1999.május Kovács Zsolt

Két ,,ősi modell'' _ mé3méretiikben is hasonlÍt@na*e8ymásru

ischyros vagy az Eszak.Ausztráliabantalált Meiolania' Az eddig
előkertiltlegnagyobbszárazfö|di teknőslelet hat méteres1Éldányra
engedköVetkeztetnj(Colossochelys).
Bár csak nevében volt teknős,mégisérdemes pfu szóbanmegem-
lékeznia kavicsfogúősteknősről (Placochehls placodollld). I]Z a
Bakonyból előkerült maradványhazánk egyik lcgiolcntősebb
régészeti lelete.E hüllő a triászidőszakban él(tengcriállal vol(.Bár
külsőrefeltehetőena ma élóteknősökÍeemlékeztetelt. a tcknősökkel
ellentétben erős, kavicsszerűfogai voltak.
A teknősöket páncéljukrólkönnyű felismerni,cgyollcn ntás állat.
{soporttalsemtéveszthetők tssze. A páncélmérete. forntá.iaéserős-
ségeigen változó. A logtöbb fajéperszeigen szilárd, rncly a kevés-
béélelmesragadozóktólmegóvjaviselőjét'ám teszem'dzla |áEyhéj(l
teknősök vagy éppena tengeriteknősökhaspáncél|ának csontosele.
mei csak imitt-amotti1leszkednek, ezértszilfudságukSemtökéletes.
Ám ezek a fajok nem is sziklasziláÍdnak egyáltalánncm nevezhető
páncéljukban, haneminkább meglepőengyorsmozgásukbanbíznak.
A teknősök többségemindenvégtagját' faÍkátésfejétegyaÍántel
tudja rgjteni a páncéljában.Aszerint, hogy nyakukat behlizzík vagy
elfordítják' a teknósöket két csoportba soroljuk, a nyakÍejtő-
(Cryptodira) ésnyaKordító teknőstk (Pleurodira) közé. Akadnak
közöttiik olyanok is, melyek csak ,,névleg'' nyakÍejtők.A nagyfejű
teknós Éldául óriási feje miatt képtelenbehúzódnipéncéljába. Ám
az ő fejéte hiányosságotkikiiszöbölendő erős lemezekborítják.
A teknőspáncélszíneésformája igen változatos.A fiatal ésa kifej-
lett állatok páncéljaköZött is nagyonnagy lehet az e|térés. A legtöbb
víziteknőséáramvonalasanlapított'míga száÍazföldieké inkább ma-
gas, némelyikta|ána bukósisakÍaemlékeztet leginkább.Akadnak
persze kivételekis' az igazl szfuazfö|d] é|eÍet é|ő' Afiikában honos
résteknős(Malacochersus tomiei) palacsintaszerűen|apított,Ez
perszeösszefiigg kiilÖnlegeséletmódjával is, ugyanise faj többnyire
sziklarepedések között bújikmeg'
10
Mint minden magasabbrendűá|latcsoportnál,a teknősöknél is eló-
fordulnak pigmenthiányos,olykor teljesenalbínóegyedek' KöZöltek
máÍ fotókat teljesen fehér vörösftilű ékszerteknőSöhől és iszap-
teknősökől is. Az első albínó görögteknősök éppen magyar
tenyésztőnél keltek ki! Az állatok ma már kétévesek és teljesen
egészségesen élikmindennapjaikat.
Mint érdekességet megjegyzem,hogy Japánban,ki tudja mién,
időnkéntbefestik az ékszerteknősÓket. EZ azértnem meglepő a
ságetországban,merto1tméga szobamadarakat is színesítik
olykor
egy kis festékkel ! Azt nern tudtam kinyomozni, miérte furcsa
szokás.Talán azértfestikbe állataikat'hogy más színűlegyen,mint
a szomszédé, netán azéÍt,
hogy menjena bútotszínéhez? Ki tr.rdja?
Minden teknősfaj tojásokka1szaporodik'A tojások lehetnek telje-
sen gömb<ilyűek,oválisak, hosszúkásak. Ez nem csak faji bélyeg,
hanem egyedfi'iggőis. Magam ffldául a görög teknósöknéligen
nagy változékonyságol tapaszta|tam. mind méretben. mintpedig for-
mában.A tojások nagyságaésszámaegyarántfiigg a fajÍó1,az egyed
korátó1 ésméretétől. Akad olyan faj, amely csak egyetlentojást rak
fészkenként,ilyen például a már példakéntmásutt is emlí-
tett résteknős' A legtöbb tdást egy köZönséges cserepest€knős
(Eretmochelysimbicata) talá]tak,nem kevesebb'mint
',fészkében''
242 duabot! A legnagyobb ismeÍtteknőstojást egy mindössze 25
centiméterhosszúfekete földiteknős (Rhinoclemmysfunerea) ruk].a.
A tdás hossza 76 mm volt! Kis tdásaik vannak ellenben a közepes
méreű (25-j5 centiméterpáncélhosszú)lágyhéjúteknősöknek,
például a kínai |ágyhéjúteknősnek (Pebdiscus sinensis).Egy-egy
nőstény teknős éventetöbbször is rakhat tojást, többnyiÍe laza
homokba, napsütötte partoldalra,korhadó növények közé. A tojások
kiköltésétminden esetbena naorabízzák.
Eletmódjuk szerint tengeri' vín- fé|szárazföldi és szárazföldi
teknősöket kÍilönböztettink meg. A űziteknősök közé tartozik a
legtöbb faj. Előfordulnak tavakban,óriási folyamokban ésérszerű
11
patakokban.A félszárazfölditeknőstknekigaz, lételemea vÍz,és
gya|ranlubickolnakseké|yvízben,ám a száÍazföldön is biztonság-
gal mozognak.E csoportbatartoznakteszemazta szelenceteknősök.
Az egyes teknősfajokközött igen nagy leheta méretbe|i különb.
ség.A legnagyobbfaj az olykor kétméteresre megnövő,600 kilo-
grammsúlytis elérőtengerekbenésóceánokbanélő kérgesteknős
(Dernochelys coriacea), a legkisebb a Muhlenbcrg-víZiteknős
(Clemlnysntuhlenbergii), amelycsak l l,5 ccntimóteÍro nő meg.
A teknősök' mint mindenhüllő, természotesen tiidővol lélegeznek,
ám a víziteknősök, ha kis rrrértékben is, a bőrükön át is tudnak
oxigént felvenni. Néhányfaj pedig a száj- és garatnyálkahártya,
va]aminta végbélzacskó falánaksegítségével is képesvíZbenoldott
oxigénhez jutni. Ez különösen a |ágyhéj|1teknősökle igaz.
A teknősök hosszúéletkoráróllegendákkeringenek.Az tény.hogy
a legtöbb fajuk, kiilönösen a szárazfÓldi teknősök igen szép kort
megélhetnek. A |egidősebbismert a|dabraióriásteknős (Geoclrclone
gigantea)152 évigé|t'ám valószínű,hogy egyesegyedektovábbis
Némelyikvtziteknőskise8Ítőlé8zőszeftvelrendelkezik
élhetnek. A gtrög teknőséletkoral15 évre,a mórémintegyl00 évre
tehető. A karolinai doboztekn6s(Terrapenecarolina) is e|é|het123
évig,a mocsáriteknős 120-ig,a keselyűteknőspedig elérhetiaz 58
éveskort. A jól ismert vörösfiilű ékszerteknős(Traclumys scripta
elegans)azolbancsak 20-30 évigél.
Me|yiket váasszam?
Az ékszerteknős-bébi igen bájos jószág. Páncéljanem nagyobb
egy tíZforintosnál,színeélénkzöld,,,fiilén''vörös sáv fut végig'Első
ÍáÍJézÉsre úEyÍÉzki, mintha Istenis hobbiállatnakteremtettevolna.
Nem csoda, hogy a dekoratÍvállatka láttán sokan elcsábulnak' s
orömmÍel hazavisák újdonsült kis kedvencüket. A teknőst vagy
besúvasztjáka máÍmeglévőakváriumba,ahonnan az elégrÓvid idő
alatt kitírja a növényekgtéskiha]ásszaa halakat,vagy kis műanyag
tálba' miniakváÍiumbateszik, aho| kétdolog lehetséges:vagy egy-
kéthónap alatt kintvi férőhelyét(ez a jobbik ésritkábbik eset),Ya8y
elpusztul. Ugyanis az ékszerteknősnagyra ntvő és nem éppen
könnyen tarthatójószág. @nől ffivebbet a fajt bemutatófejezet tal-
talmaz!)
Díszállatkereskedéseinkbengyalaan kaphatók kisebb.nagyobb
szárazföldi teknősök is. Jobbára görtig- ésmór teknősöket, ritkábban
sztyeppi (régebbinevén kirgÍz) netán szegélyesteknősöket lehet
vásáÍolni.Nos, ezek az ál|atokleginkább csak azoknak ajáÍIlhatók,
akiknek kertjÍikvan ésszabadföldi terrádumottudnak készÍtlnlsző-
mukra. Az európai szárazföldi teknőstjk esetleg szobában is
talthatók' de akkor fel ke|| készülni aÍra,hogy mivel nagyra nőnek,
óriási' legalább 100 X 60 x 60 centiméteresterráriumotkell építeni
számu}Ía.Hozzáteszem, féÍőhe|yüketeléggyatran kell takaítani,
mivel egy idő után jel|egzetes,nem túlkellemesillatot ámszthat
A kis teknősök felneveléseegyébkénthálás, de egyáltalán nem
 könnyű feladat, speciális táplá-
1ékotéssok tö,rődéstigényelnek.
Ezértjobb' ha a nagyobbacskák
ktzül vá|aszrunk.A Íelsoroltszá-
razföldi fajok köZül talán móg a
görÖg teknőstarthatóa legjobban
fogságban.A mór teknős sokkal
kényesebb. különöscn ha Észak-
Afrikából száÍmazlk' Az onnan
importáltpéldányokcsak a legrit.
kább esetbentarthatókhosszabb
ideig élelben.A sztyeppiteknős
taÍásál csak tapasztall.kcrttel is
rendelkező terraristáknakajáru-
hatom.
Ekven ékszer- an1í8mey nennő Szerencsére ma máI mind töb-
ben tpnyésztenekszárazföldi tek-
nősöket, ezért egyre ritkábban
bukkan fel a kereskedésekben, btirzékenvagy éppennagyobb pia-
cokon vadon fogott állat. Csak itthoni szaporításbólszírmazó szá.
razföldi teknőst szerezzünk be! Errnek több előnye is van. Egyfelől
nem károsítjuk a természetetésnem gerjeszdük az illegális állat-
csempészetgt, másfelől pedig a fogságbantenyésztettállatnak tobb.
nyire nagyobb az ellenállóképessége'nem györtik belső és kii|ső
patantÁk, s könnyebben hozzászoktatható az itthon előteremthető
koszthoz is.
Ha valaki teknőst szeretne tartani, mindenekelőtt méÍjefel'
mekkora helyet tud állata számára nyújtani.Míg egy ékzerteknős.
pámak lega1ábbakkoÍahely kell, mint egy gtrög teknősnek' addig
ÍEszemazÍ"a Knai háromélűteknősnekés a csíkos iszapteknősnek
feleakkorais elég.A nagy akva-terráriumffitésésvilágításköltsége
is jóval magasabb,mint a kicsié. Fel kel1mérni'tudjuk-ebiztosítani
14
a rendszeres táplálékellátást:városunkban, községünkben van.e
olyan állatkereskedés,ahol kishal vagy éppen újszülött egér
ál|andóan beszerezhető.(A teknőstáplálékténtáÍu|tszáÍított,,cse-
megék'' általában nem egyebek holmi drága szemfény/esztésnél,
nohatagadhatatlan,hogy ma már akad közötttik jónéhánykiváló ter.
mékis.)
Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy munkánk mellett naponta,he.
tentemennyi időt tudunkszaKtani kedvencünke. A víziteknősöknéI
legalább hetente egyszeÍvizet kell cserélnÜnk,s eZ nem taÍtozika
legke|lemesebb időtöltésekközé.
Természetesen akadnaknapi teendőkis, hogy mást ne említsek,az
etetésésaz itatás, esetlegaz ételmaÍadék ésaz iirülékeltávolítása.A
jó minőségű szűrők, időkapcsolók sok terhet levehetnek a vál-
lunkró|' ám ezek ma mégelégköltségesberendezések.
A választásnál nem szabad csupán esztétikaiszempontoka]adán
döntenünk. A felsoroltak mellett figyelembe kell vennünk azt is,
meÍnyirekényesa kiválasztott állat. Kezdőknek példáulnem ajánl.
ható a matamata,a szelenceteknősök többsége,a szenes teknős és
mégtöbb tucat faj. E könyvből azonban talán eldönthető, melyik
teknős élhet nálunk vélhetően egészséges, hosszú életet.Fontos,
hogy ne az állatkereskedésben, hanem jóval előtte, olvasmányaink'
netán ismerőseink tapasztalataalapján válasszunk. Szerencsérema
máÍ több hüllőkre specializálódott átlatkereskedésis működik az
országban, főképp a fővárosban, de akad másutt is' A nagyobb
váIosok állalkereskedéseibenis lohet kiilönféle teknősöket kapni.
LegtöbbszöÍ peÍszeéppaz az á|lat uncs, amelyetkiválasztotfunk,de
oda se neki; érdemesragaszkodni elképzelésünkhöz.Arra azonban
készüljiinkfe1' hogy nemÍitkánhónapokat kell várni rá. A legiobb,
ha félretetetjÍik
az állatot, nehogyvalaki elvigye az omrnk el6l'
Ha kiválasztothrk kedvencünket,járjunk végigjónéhány állatke-
reskedóst.Az állatok &át éskondÍciójáttekintve nagy kÍilönbségek
adódhatnak.Percekig figyeljÍik a kiválasztott állatot, nem úsák-e
t)
féloldalasan' egészséges.e a mozgása,onából nemcsurog-eváladék. Záí teknőst.ígyrni vesszük
A |é|e$zetvéÍe|nél hallatottsípoló hang is komoly betegségre uta]. á( a radiátor szerc1Ét'tes-
Jó, ha van időnk kivárni' mígaz állat eszik.Ajól éssokattáp|álkozó tünk melege nem hagyja
állat álta|ábanegészséges. A kiválasztottálatot vegyiikkézbe:ha nil kihűlni az állatot. Mivel
könnyű, akkor egyértelműen rossz a kondíciója.Ügyeljtin} ana, gyakran előfordul. hogy
nehogy gornbás legyen, s a kiilső parazitákatis próbáljuk meg szállítás közbcn aZ ál|atok
kiszűrn,i.Ez u.óbbiakjelenléteminden esetbenarÍautal, hogy aZ ürítenek' ne ünneplőbcn
állat vadonbefogon. lnenjünktcknőslvenni...
Fontosszabály,hogy idényjelleggel semmiféleállatot,ígyteknőst Mielőtta sZállílózacskóba
sem szabad vásáÍolni.Ha veszünk egy ékszerteknős-bébit' akkor helyeznénk állatunkat.
éldc-
állatunkatakkor is éppoly szeretettelkell istápolnunk'ha páncé|- mes Ürítésrc scrkcnlcni' I]Z
hossza már meghalada a húsz centimétert.Lehetőség szerint azt jelenti,lrogyvegyükki
ajándékba senkinekse vegyünkteknőst,hiszcn nem tudhatjuk'hogy néhánypercre addig meg.
aZ,akinekVettük,valóbanjól gondjátfudja-eviselni az állatnak.Ha szokott helyéről,s tegyuk
azonban saját gyermekünket lepjük meg egy kisteknőssel, egy dobozba,ahol aZ állat
készüljünkfel arra, hogy gondozása _ ha tetszik, ha nem _ néhány az ijedtségmiatt hamar
hétutánteljosegészében ránk marad, kiiiríti béltafialmánaknagy
részét. Persze nem mindet, szátlíÍós előtt tanúcsos a teknőst
ezéÍtén még némi WC ürítésre se|kenleni
Aníg hazaérünk papírtiS teszek a vászon-
zsákba,mivel elképzelhető, hogy ,,rijabbtermés''is losz az úton.
KétségkÍvülnagy öröm, ha megtaláljuk azt az állatot, amelyre Nyáron leginkább az erős napsugárzástól,túlhevüléstől kell vé.
vágyfunk. Ám mielőtt hazavinnénk,készüljünk fel a fogadására. denünk a teknőseinket.Fontos,hogy siessünkhaza, ne a teknős-
soha ne vegyiik egyszeÍremeg a teknőst ésannak férdhelyét! A ter. vásárlásutánratitemezzüka hétvégi nagybevásárlást. I{a ktilfÓldről
rádumot jó előre rendezzük be és helyezzük véglegeshelyére, hozunkállatot'kérjünkott állatorvosiigazolást'ne feledkezzünkel a
ellenőrizzük' hogy a műszaki berendezések'ffités'szűÍés'világítás vámoltatásról,s ha szükséges kérjükki a CITES - hatóságokengedé-
műktidnek.e-éscsak azután menjünk állafunkért.vigyünk magun. lyétis.
kal egy erős vászonzacskót,szükségeseténegy tiszta zokni is meg.
Minek nevezzelek?
teszi. Az ál|atkereskedésekben adott dobozok, nylonzacskók csak
szükségmegoldásoklehehek Nyáron nincs kiilönösebb problémaa Azt t^|ánmondanomseln kell, hogy egy állat csak akkor válik
szá]lítással' télen azonban az állatok igen hamar meghülhetnek. igazáncsaládtaggá,
ha nevetis adunkncki. igy lcsz hc|rilc,.szc-
Ekkor a legjobb' ha ingünk éspulóveriink közé tesszük a zacskóba mély''.tehát .i,(lc

ló n
 sokancsak úgybeszélnekállatukfól, hogy ,,ékszerteknősöm'' vagy Mit egyen a t€ k nős?
éppencsak Persze egy kétállaÍnálmégkönnyű nevol
''teknősöm''.
adni' dc lnit tegyen,akinekttbb teknősevan./Éna magamrészérő| A kezdő teknőstaItóa legtöbb hibát talán kedvencetáplálásánál
példáulcsak a legkedvesebbeknek adok nevet,rÍÍga többinek egy- koszt nélktilteknősünk
k('vcthetiel. Pedig egészséges, vitamindúS
szerűcncsak számol.Ígytudompéldáulfeliegyczni,hogy Íeszem a:/'t u|igha |esz hosszúéletű.A legjobb' ha mielőtt megvásároljuk
a 9-cs számú8Örög teknősömnem eszik valanri.iól, a íos máius d||atunkal,képzeletbeliutazástteszünk annak természetes élőhe.
27-ónloiás( rakottstb.Perszea tcknőS(ikrencm ke]l számotfestcnj. Iyóre'Vegyíikpéldáula szárazföldi teknősöket!A hazánkbankapha-
elég,ha valalnclyiktesliadotÍságuk _ karonllriány,
rcndellcnes szín. ló fajok túlnyomótöbbségea Mediterráneumlakója. Leginkább a
páncélrcpcdés _
stb. alapjánvcsszük|ajslxlnrba őkct. Ám hangsÚ- lnészkövekkeltarkítotthegyoldalakban'olajfali8etekben'gyümöl-
]yozonr,a nóv a legiobb! csösökben fordulnakelő. Ha csendesenjáÍunk'gyakan meghall-
lmc néhány névaz ismerőscimkÖróben használtak közül: Páncó|' hatjukjellegzetesszöszmötölésüket. Nézzünkkörül az aunövény-
Dönci, .l.ocogi,Kocogi, szuszogó (sa.inos e ncvol egy ti,időgyulladá- Zctben,s máris megláthatjuk,mit rejt e terülj-teruljasztalkám'
sos állatnakadlák' amely hamarmeg is hall), aztán adhatunkmég Jónéhányffiféleésegyéblágyszárúnövény,megannyiföldre hullott
,,emberneveket'' is, ilyeneketnem említek,hiszen Választania naD- termés,gyüm<ilcsköZött válogathatnakitt a páncélosok,nem
tárból is lehet. beszélvea sokféleházas ésházatlancsigáÍól'doghúsról'ürülékről.
llgyből kitűnik' hogy e teknősok számáÍaigen változatoskosztotkell
feltálalnunk,a zöldségesnél vásároltsalátaéskáposztacsak a Vege.
táláshoz elég.Énpéldáulkirándulásaim,sétáimsorán mindig szedek
különféle növényeketpéldáulpitypangot"lóherét'fiivet, s 9zt eEészÍ-
(em ki sóskával, salátáVal' káposztával (igaz, ezÍ nem nagyon
szeretik), a kertb€n termő tyúkhúrral,fe]szeleteltalmával' körtével'
kimagozottmeggyel,cseresznyével stb..Állati ráplálékkéntadható
túró,főtt tdás, zaftos kutya. vagy macskaeledel.Ha a kutyám sok
csontoteszik, bizony kiszáÍadtürtilékébőlis feltálalok egy kevesst.
A legfontosabb a változatos táplálék. Én persze kertben tartom
teknőseimet,meg is terme|eknekik ezt-azt, úgyhogynem kiilönö.
sebbproblémaa táplálás' Akinek csak egy.kétteknőse van, aÍmakis
ajánlhatoma fenti kosztot,de emel|éadagolhatmégbanánt' kiwit és
egyébdéligyümölcsöket is.
A ftissen kelt vagy nagyonrlata]szárazföldi teknősök számáÍater-
mészetesen ls kell reszelnia gyümölcsöket' s ezt érdemes némikon-
A s.úklo| nen kcll
'feltétleníil a tcknős páncéljóra Íesteni! Zerv kutyatáppal, kálcium-foszfáttal' vitaminokkal összegyűrni. A
 kálcium-utánpótlásra jól bevált a szépiais, ezt egyes víZiteknősik
élvezettelropogtatját.Amelyik ígynemeszi meg,aZ kaphatjaporrá
törve' a táplálékáraszórva. Emelléadjunk mégZtldeledeltis, de
ügyelni kell alra, hogy a keverékbőlis egyenek.I{a nem is olcsón,
de lchcl kapni granuláltszárazfölditeknős-eledelt. EZ is adható,dc
csak ritkán,kiegésZítéskén(.
.Iélcnpersze
nehezebba Változatoskoszt előteremtésc. Jómagani
ilyenkorsokféleösszetevőből álló mirelit vcgycsZöldséget iS etelek.
Mivel ennekvitamintaíalmacsekély,érdemcsnómi kicgészítő vita-
mint is adagolnihozzá.A gyümölcsös-káliciulnos-kutyatápos kevc.
réke perszeszükségvan ekkor is, éppúgy. mint főtt keménytojásra,
esetlegníróra.
A víziteknősök számáÍama már nagyonsokféletáp áll rendel-
kezésro. ám ezek adagolásávalcsínjánkell bánni. A legjobbha élő
kishalatveszünk,s azt adunkállatunknak.EmellettnagyonSzeretik
az újszülöttegeret'csigát,esetenként friss marhasávet,marhahúst.
Gyakrana kishalakatcsak fagyasztvatudjukbeszerezni.Ezek vita- Az éNóq)Úalall teknős

mintaÍalmatermészetesen nem érfel a friss haléval,de azéÍI'eÍeÍése

hasznos.Egészenapró teknősöknek adhatunkvÍzibolhát,árvaszú.
nyog- és szúnyoglárvátis. A legtöbb telnős él-hala sáskákén,
tÍicskökért.sok víziteknősfaj az állati eredetűtáplálék mellett
sávesen fogyaszt nómi Zöldeledelt' példáulvíánövényt, salátát,
gyÍimölcsöt is. A vörösftilű ékszerteknősökfiatal korban inkább
állatevők' áÍnfelnőtt korban a természetben gyakÍancsaknemtelje-
sen vegetáriánusokká válnak.Az úgynevezett félvíziteknősök, pól-
dául szelenceteknősök' tüskéspaftiteknősök, skafu]yateknősök kife.
jezettenvegyesevők,egyarántkívánnakgytimölcsot ésállati fehér.
jét.A teknősök egyébként - kÍilönösen a vadon fogottak- néha
igencsak válogatósaktudnak lenni. Sőt, az is előfordulhat,hogy
átmenetilegéhségszÍájkba kezdenekEz esetbenis meg kell őket
kínálninap mint nap táplálékkal'lehetőlegminélnagyobbválasz-
tékotnIíjtva számukra.Hasznoslehet,ha élő táplálékkalis Ksér-
lctezünk.ok lehetaz étvágytalanságra, ha nem elégmelega terrári-
um, esetleg nincs világítás, nem képeztünk ki búvóhelyet,állafunkat
stresszeskörülményekköZött helyeztükel' stb.
Néhány évvel ezelőtt egy kászpi teknős.párt kaptam ajándékba.
l! fajról tudni kell, hogy fogságban meglehetősenkényes'gyakran
visszautasítja a táplálékot,ésritkán hosszúéletű.Ta|án a rivulata
alfaj némiképp szÍvósabb'szerencsére Törökországból énis ezt kap.
tam.Állataim nem voltak rossz kondÍcióban,ám hetekig nem voltak
hajlandóak táplálkozni. MáÍ kezdtem komolyan aggódni egészségi
állapotukért,főleg azért,mert nagyobbútelőtt álltam. Nem vo1tmás
vá|asztásom,gondoltam,ha m& eddig kitaÍottak,kéthetetmáI csak
kibírnakkoszt nélkül,s a kertbenfelállítottamszámuka egy óriási
kise|ejtezett akvfuiumot'Hazaérkezésem utánegyáltalánnemlettem
volnameglepve, ha ne adj Istenkételpusztult teknőstlelek' ám az én

20 21
kedvenceiméltekés Virultak.Egy.kétnap alatt bőségesalga és |egycna tcknőSöknek kimászási lchetőSége. AZ állatok víZszin(-
moszatképződöttaz akva{errádumban,s azt kebeleztékbe jó ét- igénycváltozó lehet, ezérttavunk mélységét is ennok figyelem.
vággyal.Perszeezutánse ettekvalami kimagasló mennyiséget,de hcvótclévclalaKtsukki. A vízbetegyünknagyobbtuskókat,melyck
fokozatosanelfogadtákelőbb a férgeket'majd későbbaz újszűlött gy('kcrciktzé,&nyékábaelbújhatnak kedvenccink.A vízfelületelég
egeret'kishalat,gyümölcsöt. nagylcgyen,nehogykánikulábana víztúlmelegedjen. Egyes réSZeil
_
pl' a már említettnád telcpítésóvcl áÍnyékoljuk. víZi(eknőStjk
A
időt tölt a Ví7'aItoniS, czér(a tóhoz jókoÍaszáÍaz
'|ílrÚhányfaia Sok
Édes otthon rr'tszis kapcsolódjon.E területcnlegyenhomokos,kÖvesnapozTpar(
(ísvÚdcÍ(zug cgyaránt.Mindig (áiékozódjunkan.ól, hogy milyen
A legtöbb Magyarországontartottteknősfaj viszonylag meleg' lc lc(ekcnélncka természetben tcknőseink,s a hallottakalapján
vagylegalábbisa bazúná|melegebbklímájútertiletekőlsZáImaZik. |íssunkhozzá kerti férőhelyükkialakításához.Vízi ésszá.azftldi
AZ egyetlennálunk vadonelőforduló teknős,a mocsáriteknőster- lcknőSöket nc társítsunk,mégakkor seni, ha viszonylag nagy a
mészetvédelem a|aÍÍ á||'ezérttermészetesenk,iesika házikedvencek sZáfaZÍclület'Sajnosa szfuazföldi teknősök könyen vízbefulIadnak!
.l.cknősöketsohasetaÍtsunkköZls medencében koi pontyokkalvagy
sorából. Tavasztól őszig azonbana legtöbb külhoni teknősfaja kert-
ben is gondozható,sőt, azok a páncélosok, amelyekaz évbizonyos lranyhalakkal,ennekmindig a halaklátják kárát.Lényeges,hogy a
szakában többé-kevésbé természetes körÍilményekköZtÍ élnek,
sokkalel|enállóbakmint a szobábanagyondédelgetett t&saik'
Akinek kertjevan,valóságosteknősparadicsomot varázsolhatma-
ga koré. A víziteknősök számára például egy esztétikuskis kerti
tavat létesíthetiink.Az effé|etavacska éke-díszelehet kertÍinlcpk'
Ehhez persze az kell, hogy megfelelően rendezzük be: a szemet is
gyÖnyörködtesse ésállatainknak is megfelelő életteretnyíjtson. A
lényegmindenképpenaz' hogy minél természetesebben hasson, a
lehetőségekhezmértenne legyen tú| kicsi' építésénél pedig
használjunk minél több természetesanyagot. A kerti tó létesítése
minden valamireva]ó kertkultúrávalrendelkező könyvben megta]á].
ható' így ennek technikájfua fÓlösleges kitérnem.Mivel azonban
tavunknak mindenképpenspeciálisnak kell lennie' hiszen nem
taÍtjukÍiÍesen,nem igazán növényesíthetjükoegfeljebb a paÍtjáÍa
ültothetiink nádat),illetve nem is halak számáÍakészül' néhányter-
vozésiszempontraérdemesfellúvni a figyelmet.
A tó mindenképpenfokozatosan mélyüljtn' minden esetben A szárazföldi teknősrc lt||d |iszni!

??

üí
 A tehrős ésa dís.Ponry nefu való eL)l tób(]

tó kutyáktól, macskáktól, patkányoktól és ragadozómadaraktól

védettlegyen. Időnkéntmég a legiámborabbkutya is halászik
unalmában.szomorúpéldaerrebernipásztorkutyám,aki egy éjsza-
ka alatt váratlanul kirámolta a kerti tavam paltját, s a tegttiuíte-tnos Mintha a kutla szájából húztók vol||a ki

sohasemkerültelő...Már csak ezértis lényeges a keríÉiésolykor a

tet6há|ó'A kerítéslegyen záfi és szökésbiztos.Jó, ha teÁaauu csak akkor engedjük be őket a friss vízbe, ba az már kellőképpen
lblmelegedett.
tizenöt-húszcentiméteres alapjaVan.Nagyon esztétikusa hámox- A teknósok hőigényenagyon változó, eZéÍÍ ÍeÍmészetesen gondo-
kőből, bazaltból,mészkőbő.l emeltfal, aZelfektetettvagy földbe vert
fatöÍzsekből, cölöpökből készültkerítés.Ha betonfallal vagy té8lá- ttanki kell választani azt az időpontot amikor kedvenceink a tóba
kcrülhetnek.A snapabíróbbfajok, példáula vörösfiilű ékszerteknós'
val vesszükkTrül a teknősök parcelláját,a csúffelületetmináenkep-
u kászpi teknős vagy a kínaiháÍomélűteknős példáuláprilis közepé.
pen burkoljukésültessükkÓrbe növényekkel.Természetesen
a kerti től októberig bátran szabadégalatt mamdhat'ám példáultöbb más
tó ViZét,kt'lönösen kánikulában,gyakan cserélnikell. Ügyeljtink
ékszerteknősfaj,az amboinai szelenceteknősés még jónéhány
arra,hogy ne legyentrílhideg a víz,amellyelfeltöltjtik a medencét.
Megoldáslehet,ha a vízleengedése loknős csak melegben,nyáÍontarthatószabadéEalatt.Az egyes
után összesze jük átlatainkat_ l.aiokatismertető fejezetekbentermészetesen erre is kitérek'Gyakori
eZ remek alkalom a rcknősök kondíciójánakellenőrzésére is _ és probléma,hogy a kezdő teknőstartó nyáron, a kerti tavába

24

*e
 pcldául a csirkeháló vagy bármilyen &ótkerÍtésnem megfelelő.
ltlcális azonban a faÍönk, tégla stb' kerítés.Mivel a legtöbb
szfuazföldi teknősfajremekül ás, a keítésalattlegyenlegalább20
ccntimétermély alap vagy süllyesztetterós háló. Minden teknős
szcÍctnapozni,ezén szabadföldi terráriumunknagy részéta nap
szinteminden szakában,reggeltőlestig érjebőven fény.PeÍszea7'
clvonulásilehetőségről is gondoskodnunk kell. Minden szabadföldi
lorráriumfontosrészeegy vastagdeszkából ácsolt,szigetelttetővel
g|lálottól, ahováállatainkrosszidő esetén vagyestevisszavonullrat-
jól
nak. Az éjszakaimenedéket tömjiik meg szénávalvagy szalmá.
val. Emellett a szabadföldi terráriumbatehelünkbe mégnagyobb
TéIi cl hellc:í:ii 3otuklk szolgálnak,
falörzseket, tuskókat is, ezek nem csupán díszítésül
hanemidőszakonkénti búvóhelyetis nyújtanak. Jó, ha egy kis dom-
összevását.oljónéhány különféle állatot, melyek viszonylag jól bot is kiképezünk,sokszorugyanisennekdélioldalábarakjákteknő-
elvannakegymással_ perszetágasférőhelyen. Télenazonbanfő a seink a tojásaikat.Itt érdemes elmondanom,hogy a szabadtéri ter-
gazdi feje, hová tegye a kis teruletenagresszívváváló, reni.ens jobb eredménnyel
ráriumbanelhelyezetÍszáÍazfö|diÍeknósÖksokkal
egyedeket,s egyáltalánhol szállásolja el a nagy számúteknőst. szaporodnak,mint szobaterráÍiumban elhelyezetttáfsaik. Nyugodtan
Fontosszabály:csak annyiállatotgondozzunl(a kerti tóban' ameny- növényesíthetÍink is, aIra azonbanügyeljünk' hogy mérgezőnövényt
nyit télenjól fftött ésmegvilágított,
tágas,esztétikusan berendezett
terráriumbanis el tudunkhelyezniI
A le8több szárazföldi teknősfajszámára is ideális a szabadtéri
taÍtás.Az európai fajok közül csupána mór teknős- kültnö'sen az
Eszak-Afiikából származó egyedek _ ilyen taÍtásaokozhat prob.
lémát.E faj ugyanis kiilönösen kényesa meghűlésre. A sztyeppi
vagyismertebb_ de helytelen_ nevénkirgízteknőspedigmél}Te ás,
ezértmegfelelőenelőkésdtettalapúférőhelyszükséges számára.
A szárazföldi terráriumlétesítése
sokkalegyszerűbb,mint a vízié.
Fontos, hogy minél nagyobb területet kerítsünt körbe, ugyanis a
szárazföldi teknőstk a köZhiedelemmel e|lentétbenszeretnek
mozogni'mégpedig nemis keveset.Ügyeljünkarra.hogy az áIlatok
ne lássanak ki szabadtériterráriumukból, mert akkor sok energiát
veszítenekazza7, ho1y folyton megpróbálnak meglépni.Ezért A túlkicsiférőhely

26 2'1
 ne telepítsűnk.AZ értékesebb növényekct célszerűdróthálóVal nckünk _ cgy vizes élőhelykell, hátténel,gyökerekkel' búvóhc-
körulvenni. A jól tarlott,megfelelőentáplált teknősÖknem tesznek |yckkel. Ennek kialaKtása nem is olyan ördöngösség, mint elsíí
kál a gyepbensem. A szabadtéri teÍrfuiumba helyezztinkel két- o|vasatratűnik.
háromlapos,természctes színűtálat is itatóedényként.Fontos,hogy |,ehetőlegterráriumunkatvagy magunk ragasszuk,vagy pedig
nc zsúfoljuktúla szabadtéri terráriumot.egy görög teknőSméretű üvegesselcsináltassuk.Egy' cgykor haltartásrahasználtakváriunr
állalra legalább másfél néByzetméterl számítsunk.Ügyeljünk az nlóg nem tekinthetőtorráriumnak,bfumekkorais a hasonlóság.
ivararányrais, legalábbkétszerannyi nőslényttaItsunk,mint amen. Miclőtt belekezdenénk az épÍtésbe döntsük el rnilyen állatot kivá.
nyi fumünk Van.A túlsok híma szaporo<lás rovásáramehet,ugya- nunkbennctartani, mekkoralesZaZa vízmennyiség, melyetaZüveg.
nis állatainknemaz utódnemzéssel, hancmaz egymásellcni folyam- nck ki kcll bírnia,hová fércl úgy a mcdcncc, hogy nincs útbanés
alos küZdelemmel lcsznckelfoglalva.Fla njl sok a hímcgyedünk, tnégmutatis stb.Érdenres ismerőseinknél, vagy állatkertekbcn is
cgy részükettaltsuk küIön. nősténycknélktil.Ez csetbensokkal k(lrülnézni.hol miképprendcztekbe teknőstcrrfuiumot. Magyar-
kcvésbé agresszívck egymássalszembcn' ot.sz'ágona BudapestiÁllatkcrtben,Pécsctt, Győrttt ésveszprémben
' .terrárium.Az clső hárombanigazán természetes
Bármilyen nagy cgy szabadtéri terrárium,természctesen állataink működik ésszép
ctetéséről és itatásáról épp úgy kell gondoskodnunk'mintha nlodencéket is találhatunk,A veszprémi is szép,de inkább időszaki
szobábantfianánk őkct. .icllegű.Külföldi útjaink során is találkozhatunk szépéSadaptálható
A kerti tó ésa szárazszabadföldi tenáriumközttti átmenetetkell lcnáriumberendezésekkel. Ilyenkorkerüljön elő a fényképezőgép és
építeni néhányfaj,példáula dobozteknősökszám&a.E fajok ugyan. l jcgyzetfiizet.Fontos,hogy mindentaprólékosan jegyezzünk fel!
is tágas ,'kifutót''ésugyanakkornagy felületű,de igencsaksekély Mekkora a medence,milyen fajok élnekbcnne,hogyanésmilyen
tavacskátis igényelnek. fa.iokkalnövényesítették' milyen a háttér,mekkorák a búvóhelyek
Perszenem mindenteknőskedvelőengedhetimeg magának,hogy stb..lCsohországban, Ausztriában,Németországban ésHollandiában
kertesházbanlakjon,s nincs mindenkinekerkélyesem.Számukra külÖnösen szépekaz állatkerti nyilvános tenáriumok. (Ezekkel
egyetlenmegoldásmalad:a szobaiterrárium. külön fejezetfoglalkozika későbbiekben.)
Egy tenárium csak akkor ériel célját,ha több Kvánalomnak |s hz igazánesztétikus terráÍiumnem kocka' hanemtéglatest alakú.
megfelel.Mindenekelőtta bennegondozottál|atokigényeinekmind Magát a medencétmindenképpenkönnyen kezelhetőnek kell
méretében, mind pedigberendezésében meg kell felelnic.FontosaZ építenünk. A legiobb,ha elülső (úgynevezett frontál)üvegénekegy
is' hogy esztétikus legyen,hiszen a terráriumvoltaképpen szoba- része vitrinszerűen nyitható. Néhány üzletben kapható olyan
dísz is. Stflusában,méretében illeszkedjena lakáshoz és a műanyagsín, melynek segítségével egyszerűenkivitelezhetőez a
bútorokhoz, ZavaÍóvezetékekne lógjanakszerteszét,b€ r endezése mcgoldás is. A tenárium tetejeerős dÍóthálóMl késziiljön' erre
ti-ikröZze a természetet. Egy terráriumotberendezninem kis munka, kcrü|jön a melegítőlámpa.
de legalábbugyanannyiraművészetis. Egy ékszerteknős számára Miel6tt a frontálüvegetbehelyeznénk, készítsük el a terrftiumhát-
nem elegendő egy kiselejtezettakvfuiumbanelhelyezettnagyob- torozését'A legjobb,ha a mesterséges háttérbiotópháromnegyedéig
bacskakő, némigytngykavics ésvíz.Neki _ éstalán méeinkább |.cdia terrádumhátsó üvegét.A fennmaradórésztcélszerűkívülről

28

!7
valamilyensemlegesszínnellefesteni.Előbb azonbanpapíronter-
vezzük meg,milyen is legyena berendezés. Ne készítsünk túlkicsi
búvóhelyeket, ezek mér.etét
a kifejlettpéldányokéhoz kell igazítani,
nehogyidővel beszoruljonállarunk.Érdemes..galériát.. ki alakítani.
ahová buja növényzetettelepíthetiink. Arra azonbanügyelni kell,
hogy az állatoknejussanakfel errea szintre.A terTáriumhátterezése
csak látszólag bonyolult,noha némiművészivénátazéÍti1értye|.
Készítsükelő a jól kimosott,alkalmasintkifőZött faágakat,gyö.
kcrcket'nádatésegyébdekorációselemeket.A műszik]áka legjobb,
vtziteknősö k tetóriuma
I. IÁtkép
2. Oldalmetszet
3' Feli.lnézet
30
ha hungarocellbolkészülnek,ebből nyersenmjntázzukmeg a hát-
|.u|al,sziklákat,ktveke(,igazítsukrájuk a dekorációselemeket.Az
ígyclőkészített terráriumperszeeléggé bizarr látványt nyújt'kellő
funláZiakell hozz6',hogy kibontakozzonelőttünk a véglegeskép.
li7ulánkeverjünkössze kétrészhomokotésegy részcementetnémi
vfurc|,de úgy,hogy kulimászunkne legyentúlfolyós. Ha csökken.
lcni szcrctnénka terrárium véglegessúlyát,akkor a homok egy
l.rís7ét Amennyiben megfclclő. for-
porlit(el is helyettosÍthetjtik.
|||áZhalóállagúnakíéliÍikmeg a masszát,keverjünkhoz]Á oxjd-
lcslékct(porfestéket) a kívánt barna vagy sárga színben.Arra
ügycljünk,hogy a kiszáradásutáni színhatás világosabblesz, mint a
kovcrés közbeni. A masszátóvatosan vigyük fel a mesterséges hát.
léno,ügyelvearra,hogy a kilógó ágak' gyökerek' nád, természete-
scn hassanak.A rétegfedjenjól, de ne legyen túl vastag.Amikor
ulkotásunkelkészült,s a masszaméglágy rajta,aZ egészethintsük
bo a biotópnakmegfelelőtalaiial,példáulhomokkalvagy keniftld.
de|.(A hátterezés a hátlappallefelékell lennie a
alatttermészetesen
mcdencének.)Hagyjuk száradni három napig' söptrjtik le a
ftlösleges homokotésmár készenis Vanterráriumunk- legalábbis
nrgyjából.
A víziteknősök számáÍakészített akva terráriumotki kell áztatni:a
majdanimaximális vízszintigfel kell tölteni \Ízze|,s egy héten
koresztüla vizet minden nap ki kell cserélni.Ennyi idő alatt a káÍos
rnyagokkioldódnaka háttérből.Ha a hátterezés elkészült'helyezzük
pl a műszakieszköztket _ talaj-vagyvÍzffitőt,esetlegszűrőt,lámpát
tttb.Jó, ha mindentechnikai tárgyatel tudunkrejteni vagy a háttérbe'
vagy pedig a talajba. Ezután tegyünk megfelelő talajt a terráriumba
(ct,az 6||atigényétőlfiiggően lehet homok, tőzeg, kertiföld' fakéreg'
3yöngykavics) Mind a szárazföldi' mint pcdig a víziteknősöknél
lr,ükséges, hogy kellő méretűbúvóhelyetalaKtsunk ki számukÍa.
Áz elvonulásraalkalmasrészlehetügyesene|helyezett'vízbelógó
3yökér'műsziHa-odústb.
31
 Szárazföldi fajok csetébenhelyezzük el a természetesnek ható,
ese1lega háttérrelegysZerrekészült,sZiklaszeÍű'de vÍzzáIóÍéÍegge|
bekentitató. ésesetlegftirdőedényt' tegyük bele a talaj dekorációs
elemeit,a víziteknősök medencéiét töltsük fel vízzel' a,'galériát''
tclepítsükbe növényckkel,ésmár jöhetnek is aZ álIatok.
(iondoskodnunkkell a terráÍiumntvényeirőlis' igónyeiktől ftig-
E6cn |ocsolni, tápoldatozniés időnkéntátültetni kell őket. Sok
tcknősfaj- nohanincsfoga_ eléggé keményen harap.Ennekismere-
léhcnmindiglegyenkéznél e|sősegélycsomag.

Jegyz,cte|jünk!
A teknőstartri fe|szcrc|ése
sokan nem is 1udiák,nrennyirefontos'hogy naprakészek legyünk
Sok családi bonyoda|omnakVehctjükelciét,ha tcr.ráriumunk és mes
m alapján állíthatom,hogy érde
Ílllatainkból.saját tapasztalatai
állatainkszáIlára külön (akarításieszktzökot. felszerclési tárgyakat Icl.iogyeznimindent,ami állatainkkalkapcsolatos.I]Ztörténhetegy
Szerzünkbe. l-Iaakvalcrrfuiumunk van,elcngcdhetetlcnül Szükséges cByszerűfiizetben,kaltotékendszerben és manapságméginkább
legalábbegy lavór _ ide tesszükállatainkal'amíga tisztítástvégez- $Zámítógépen'
zük _ egy Vödör éSegy vízleszívógumicső. Ez utóbbi. paradox Ámint megvesszük,megkapjukújállatunkat'vezessükbe regisz-
módon nem állatkcreskedésekben, hanemborászaüszaküZletekbon toriinkbe.Írjukfel pontosfaját,esetlegalfaját,ha lehettudni,korát'
szerezhetőbe. mTreteitésazt, kitől szármank.Jó, ha feljegyezzüka CITES papír
Sajnos a VíZszintkörnyékénmindig kialakul egy csúnyafchér ltzámátis (ahol eZ sztikséges, s perszemagát a papfttis meg kell
vízkőcsft,ezt ecetesvízzeltudjuk a legegyeszerűbben eltávolÍtani. óriznünk!) Ha állatunknakvan valamilyenjel1egzetessége' például
A kitisztítottés kiöblített akva{erÍáIiumotcélszerűújságpapírral valamelyikhátpajzsanem szabályos,sérülta páncél' hiányzik egy
szfuazratorölni' A medencét természetesen kézmelegvízze|ésne kaÍom,azt szinténírjukfel.
hidegcsapvízzelttltsük fÖl.A felsoroltakonkívül szükségvan még Minden állatnál jegyezzik fel, hogy mivel etetiük' s _ a naponta
megannyitisztarongyra,felmosóruhára.Az állatoktáplálásánálcél- ótkcző száÍazfölditeknősök kivételével _ azt is, mit kapottutoljára
szerű csipeszthaszná|nr'a táp|álékállatokatpedig műanyagmargari. ésmennyit.Az esetlegesbetegségeket ésgyógymódokatis szük-
nos-vagysalátástálakban szállíthatjuk.Ez utóbbiakegyébként reme- liégesfelími.
kt'il beváltak keltetéskor a teknőstojásokelhelyezésére is. Mindig Írjukfel, mely napontgttiik el telelni állatainkat' s mikor ébresztet-
legyenkéZnél egy kisebbegyszerűterrárium,amelybea betegeskedő tÜkfel őket.
állatot elkiilöníthetjük' kÍjlön fiithetünk neki, ahol speciális terápiát Minden állatnáljegyezzükfel, amit viselkedésüknél észlelünk'jó.
kaphat'ha éppenarravan szükség. szükségvantermészetesen víZés h8 etológiai megfigyetéseket végzünk' Pl. hogyan udvarolnak'
léghőmérőre is. mikéntviszonyulnakfajtánaikhozésmás fajokhoz.
Fontos,hogy mindiglegyenkéznél vászonzsák,hiszenolykor elő. lla teknősünktojástrak, annakidőpontjátis fel kell jegyezniink'
fordulhat,hogy állatunkatvisszük valahová,példáulállatorvoshoz |riszencsak így tudjuk nagyjáMl kiszámolni, mennyi idő múlva
vagy csak a parkbanapoztatni. számÍthatunkkis teknősökre. A fudomány számára is érdekeslehet,

32
 Ha ,'eIroulik'', ne lche! k&ja|í|aní!

zuk meg abban,hogy folyton kivegye a terrfuiumból,futassaa par-

kcttenstb. E komótos,félénkállatok bizony megsínylika gyakori
vc.essti!1k l\tlplót! háborgatást.Főképpazt ne engedjük,hogy bármelyiklurkó bevigye
az iskolábakedvencét.
ha a kis teknős felcseperedéSéről is mindent feljegyzünk. Feliigyeljünka táplálására,legyünk ott,amikor a teknősenni kap'
Időszakonkéntmérjük le őket, s regisztÍáljuksúlyukatis. Ha
sziikségszerintkonigáljunk.
mogválunkteknőscinktől,írjukfel azt is, kihez kerültekállataink.
s természetesen
azt a sajnálatosténytis le kell iegyeznünkamikor
teknősünkeltávozik az élők sorából, leÍrvaazt, betcgségben vagy Telelteni tudni kell
pusztult-eel.
balesetben
lla valahol megforduloka nagyvilágban,mindig megnézemaz
dllatbemutatókat. Rengetegetlehet ilyenkor tanulni,ktilönösen ha
Mit ne tegyünk? szóba elegyedhetek az ott dolgozók valamelyikével. Természetesen
ilyenkorelőkeriil a toll ésa jegyzetfiizet,
s gondosan feljegyzema
.leknőst
sokszor azért vesztink, mert gyermekünk éppenezt halloÍakat.
szeretne.Csak akkor engedjünkóhajának, ha biztosak vagyun} l',egutóbbi malmöi utam során vo|t szerencsémmegismerni az
abban,hogy vagyő, vagy(s ez a gyakoribbeset)mi akár évtizedeken ottani magánterráÍiumvezetőjét'A fiatalos tulajdonos' aki hosszú
át is vállaljuk gondozását' hajával, tetovált karjával leginkább egy kiérdemesültrockerhez
Ügyeljünk arra,hogy csemeténk ne tekintsoegy lendkerekesautó- hasonlított,szívélyesenvégigyezeteÍt a bemutatón.Azt tudni kell'
val egyenértékű játékszerneka páncélost,ésszépszóval akadélyoz. hogy a malmöi gyűjteményigen gazdag, talán a leggazdagabbhül-

34
 lőbemutatóSkandináviában.Rcngetegérdekesség van itt, amet.isZt
pitonok'különfélevaránuszok,Rurópábanitt sZaporították először a
gt|áL(Heloderma suspectul), Földünk két mérgesgyíkfajának
egyikét.A hiillők mellettláttam különleges békákat,gyftokat, kí-
gyókat,megannyiselyemmajmot éspapagájtis. A ,,tollas''ós a való.
di majmokis szaporodnak. Perszemint minden,a teknősgyűjtemény
is álomszép'Sokáig gyönyörkÖdtem a résteknősökben(Mdlí,-
cochersustoniei), melyet fogságbanmégtartaniis nehéz,nem.
hogy szaporítani' Itt azonbanszerencsére eZ is sikerült.A szegélycs
teknősök ktilönösen érdekeltck, hiszen ekkor rnár énis taÍtottam a
fajt. Nos, rnint megrudtam,a Terráriumhatalmasranőtt szegélyes
teknőseinemtclelnekóS mégissZaporodnak. Á||Íó|agnovemberbcn
ésdeccmberbenbágyadtabbak ogy kicsit, rrrajdjanuárbanpáÍzanak
ésfebruárbantojástraknak.Láttamegy másfélésegy kétéSfélévcs
egyedet:mindkettőóriásinak túnta koráhozképest.
Mégis'sajátmagamós ismerőseimpéldájánis okulva azt vallom,
hogy ajó tenyészeredményhez a teleltetés
is hozzájárul.Úgy hiszem'
a malmöi csak egyedi,kivételesesemektekinthető.
A teknősIaflásegyik saÍkallatos éstöbbé-kevésMveszélyes1rcnt-
ja a teleltetés. Jónéhányfaj nem is szaporodiktélinyugalmi(úgy-
nevezetttorpor)állapotnélktil.Arra azonbanügyelnünkkell, hogy a
teleltetésihőmérséklet szintefajonkéntmás ésmás. A leggyalcab-
.C
bantaÍottszáIazfolditeknősök esetében a ,l_8 a legmegfelelőbb.
Elterjedttévhit,hogy a teknősöket szobahőmérsékleten, pusztána
lámpa kikapcsolásávalis lehet teleltetni.Nos, ebben az esetben '.Teknőrózsika,, tél i á Ilna
valóbankevesetmozognakaz 6||aÍok, ám életsnűködésük nemlassul
le annyira,hogyhuzamosabb ideig kibirjáktáplátékésivóvíz nélkiil. taÍthatjuk,ám az előfordulhat' hogy étvágyukátmenetilegcsökken'
Mielőtt teleltetnénk állatainkat,legalább egy hétigkop|altassuk csetleg nem hajlandók táplátkozni. EZ esetben csapjuk be a
őket' majd következzéklangyos vizes fiirdő, amikor teknőseinka szervezetiiketés hűvös helyiségben2_3 héttgteleltessük,majd
maladéksalakanyagotis kiürítik. A teleltetésaz európai szárazföldi ébresszükfet őket. Ez áLÍa|ában beválik, s aZ állatok rögvest
fajoknál októbervégétől, novembertől március végéig, április ele- láplálkoznikezdenek.
jéig taItson.A szobai terráÍiumbanélő állatokat akár ébrenis és ébresztése
A kertbentaltott állatok ,,eltevése'' meglehetősen

3ó
 időjáÍásfiiggő.Amikor állataink elvonultak a terrárium saÍkában A teknősök szaporítása
kialakíton,szénával'sza|mávaltöltttt kis kuckóba, s nem kivánkoz.
nak eló onnét,megkezdődheta telelés.Tegyük őket fiiss szénával hiszcm, minden állatbarátcgyc(órtvelem abban,hogy az a
tolt ]ádába és helyezzük őket páÍás, egyenletes hőmérsékletű ^zt
|ognagyobb élrnényaz állattartásban,amikor a nálunk élő ked-
pincébe.A legjobbak a mé]'y,ÍéE|ázott. borospincék.A körbe vcnceketvégrcsikerüll Szapofílani. Néhányévvelezelőtt,amikora7'
kibetonozott,szftaz pincékmégpárologtatók,vízzel tell vödrök c|ső kisteknős kikel( a Sebtóbcncszkábált keltetőmből' rcndkívül
elhelyezésével sem megfelelőek.Ilyen helyen, ha lehet, ne ho|dogvoltam'l,edigtizenöt tojásbólcsakegy kelt ki! Szelcncsére
teleltessükállatainkat!Általánosságbanelmondható,hogy azok a zóta sokkaljobb a7'aÍany.
helyeka |egjobbaka teknőstelelésre, aholpéldáulaz alma is sokáig A teknősök szaporításához ttbb mindenkell. de a lcgfontosabba
eláll, nem fonnyad vagy rothad meg. Teknőseink férőhelyét szcroncse.l,cggyakrabbana kertbcnis (arthatóEurópában lronos
egyébkénljó' ha legalább kéthetenteegyszer kézmelegvízze| |lioka( szokták tenyészteni. legnagyobbszámbana gorögöt Ós a
óvatosanbespricceljük.Az ébresztést kezdjükfürdéssgl, itatással.Ne szogélycst, kénycscbb
áIn a nérniképp rrrórnális lehctgyermekáldáS.
lepődjünkmeg,ha álataink nem vetíkmagukata táplálékra. Annak Az inkább Ázsiában élő sztycppi tcknőS csak vélctlenszcrűcn rak
ellenére,hogy hónapokig nem ettek, egyáltalán nem éhesek. igcn kevéshazaiadatvan e faj szaporítáSára
t()iásokat, VonatkozTan.
Fokozatosan,a napsiitéses órák számánakntvekedésével, illetve a n Íejezetben, néhányérdekesség leírásamellettmost e fajok sza-
hőmérséklet emelkedésével jtn megaZétvág}uk.Ha ébresztés után porítás&óllesz sZó.
néhánynappal keményhideg, ne adj isten fagyok köszontenek be, Az-ivarok meghatározása a kifejlettegyedeknél viszonylagegysz'
semmiképpense hagyjuk állatunkat a kerti tenáriumban,hanemaz crű, a legtöbb fajnál támpontot jelenthet,hogy a hímek farkajóval
átmenetiidőszakÍategyükmelegebbhelyre. |rosszabb, mint a nőstényeké. (Kivételekperszeadódnak,példáula
Bár még nem bizonyított,de úgy tűnik' nemcsak a teleltetés, nagyfejűteknős (Platysternonntegacephalunt). A közfudatbanúgy
hanemmagaa teleltetőhelyis befolyásoljaa szaporulatot. Ha éppen él,hogy a hímteknősök haspáncóljahomoni,míga nőstényeké dom-
csak kitelelnek az á]latok, akkor előfordu]hat,hogy csak néhány
tojásttojnak' ám ha ideális helyen történta té|ipihenő' vélhetően
nagyobblesz a is.
''gyermekáldás''
A víziteknősöketmagasabbhőmérsékleten, 10_15"C.on, sekély
vízbenszokás teleltetni.Persze nem minden kÍilhonifajnak, csupán
néhánynak'főleg a Kínából, ésaz USA-ból származóknak van szük-
ségüktorpor állapotra.

Két teknós e8! p!fu _ de koróntse bi.tos, ho|! szaporodnak is!

i 38 39

Ivarme8ható rozds ékszen eloós nél
A hÍnÍejfornújahe8,e,ebb, mellső !ábón a katmok hoss7úal9
farko hoss1abb,
vastlqabb, a klodkanytlds a póncélszegéIyen ktvil! van
boní vagy lapos. Nos, ez nem áItalánosbélyeg,noha néhány
kétségKviiligaz. Az ivarérettvörösfillű étszertekn6snél
fajnál
(r,-h"-y,
scripta elegans) igen jó támpont a hímek udvarlási ceÍemóniánál
fontos hosszúkarma. A legtöbb teknős ivara csak felnőtt
korban
huározható meg teljes bizonyossággal. A tekndsök nemi
érettsége
nem a koruktól, hanem a méretiiktől ftgg, ezrc,|is magyarázható,
hogy a fogságbantartott,jó koszttal ,,felnrrbozott''egyedJk
tobbnyi-
re hamambbszapoÍodnak,mint a vadon élók. A tdisrakás
néhány
40
héttela megtermékenyítés után töÍténik,ám előfordulhat, hogy az
..llat egyetlen páÍzás után mégévekig rak tojást. Ez a késleltetetÍ
üogteÍmékenyiilésnek köszönhető. A fészakaljakszáma egy évben
több is |ehet.A tojások száma fajonkéntigencsak e|téÍ egymástó..
Az euÍópai szárazföldi teknősfajoknál fontos' hogy teknőseinket
b|eltessiik és tápláljuk őket cazdagoÍ|és változatosan' Legyen
DrpozóhelyÍikéselvonulási lehetőségük,ésperszeolyan hely, ahová
tcrakhatjáktojásaikat.E célÍa|eginkábba mesterséges, |ankásdom.
bocskák dé|ioldalát veszik igénybe.Tapaszta|ataimszerint inkább
Lpményfö1dbe ésnem homokba vagy szitált sóderbe rakjft tojá.
Iikat. Fontos, bár nem szükségszerű,hogy csoportban tartsuk
lllatainkat, a legiobb, ha legalább két hÍmünk van, melyek
egymást a páÍzásÍa.A lét hímhezazonbanlegalább 3-4
duMl. Ha csak egy lúmetésegy nősténÍtartunk,viszony.
kicsi a szaporodásesélye.
A ndsténynéhánycentimétermélylyukat ás' ebbenhelyezi e|tojá-
Mivel hamar befedi és szinte látllatatlanná tes7i a toiásrakó
yet, résenkell lennünk. A lehetségesrészekenidőnként végez.
.lünk óvatos '' hátha tojásra lelünk. A tojásokat
''próbafiirásokat
óvatosan kezelve tegyiik be a keltetőbe. Ha e|pottyantotttojást
lol|lnlc azt se dobjuk ki, lehet belőle kisteknős - mégha nem is na.
tyon valósínű. A szakircdalom szerint' ha egy tojást megfoÍgatunk,
I jégzsinór elszakad, s ezértnem is számíthatunkkelésresem' Ez
m minden esetben és nem minden fajná1 igaz. A száÍazfö1di
b}nósök nőstényeipéldául a hátsó lábukkal (lgyis igazgatják az
$pen lerakotttojásokat. Az énszegayes teknős nőstényempéldául
olyszf"Í tÍz tojást rakott le úgy' hogy azok szétguÍultak.Ennek
.llonérekilenc kist€knőst sikeri t kikeltetnem.
Fontos tudni' hogy az európai szárazföldi teknősök tojásai
sm kelnek ki a mi éghajlatunkon,a szabadban,ezértazokat össze
lpll szedni. Q.{éhányanbeszámoltak ennek ellenkezőjérol, sőt,
Bavahihető emberektdl hallottam' hogy előfordult hazai kelés
 a szabadégalatt,árn czt clcddig móg nem sikerültbizonyítani.)
S mostnéZzünknéhányfontosadatotmagáÍóla keltetésről:
_ A görög tcknőstojásaitcsaknemszárazperlitbenkell kikeltetni.
A kelésiidő 30-33 tokon63_70 nap,míg25 30 fokon 90_100nap.
_ vörÖstülűókszclteknőstojáSátporlitben vagyhomokbanlelret
^
a lcg.iobban kikeltotni, a kis lcknősÖk29-31 fokon62_68naDután
kelnckki.
A kikcléso|ykornapokigis cltarthat: ilyenkortürelmesnek koll
lcnnünk,S a2állalokalncmszabadkiszabadítanunk a to.iáshóiból.
AZ
apróságokszámára rendczzünkbc ogy kis terráriumot.Fontos aZ
cgycn]clcs.25 fok kÖrüli hőmórséklet, me]egítőlámpa. A hőfok
é.iszakára 20 fokra csÖkkcnhe1. A kicsiket etessükrriinélvál-
tozatosabban.A kis szárazföIdi teknősöknek szedjünk a kerlben
lápdúsnövényekct, lóherét,tyúkhúrt, pitypanglevelet Stb.Minden
másnapkap.ianakreszclt gyümölcsből' répából'banánból és némi
szaftos kutyatápból vagy
reszelt főtt tojásból álló
keveréket.EZt alaposan
szórjuk meg kálcium-fosz-
forikummal.
A kis teknősöket tegyük
kétnaponta langyos,sekély
vízbe, ebből isznak és az
effélefiirdő nagybanelőse-
gíti az emésztésüketis.
Fontos, hogy a tgrrárium-
ban legyenbúvóhely.
A kis ékszerteknőstket
apróravágofthallal' férgek-
kel, csigákkal napontatáp-
láljuk.
,.Tekíbaba'' Hazánkbanaz utóbbi idő-
Á|)
hen ir:lentősenmegnövekcdettazoknak a fajoknaka száma, amc-
lyoket sikerült szaporítani.ÍIneegy kis ízelítőezekből: cakkos
llrlditeknős,több iszapteknősfaj,harapósteknős, karolinai doboz-
loknős, sárgaszegélyűszelenceteknős'amboinai szelenceteknős,
SaÍkantyústeknős, vörcishasúhuszá.rteknőS,
kírrailágyhéjúteknős,
indiai Ska(u-
kínaicsíkosteknős'
k(izönséges- éspúposZsanérteknős,
lyaloknőS,indokÍnai stb.
víZiteknős
Ha beteg a tcknős
Néhányévvelezelőtt tÖmegesen érkcztt'ka7-országbaEs/,ak.
származó rnór teknősök (Testudo graeca).A mór tcknős
^liikából
amúgy is elégkényesfaj, akkor is sok gond van vclc, ha Euópából
s',,áÍmazó,vagy éppentenyésztett példányrólVan Szó. Hát mégegy
spccializálódott,fonó égövi változat mennyitszenvedheta hoZZá
ncm értőkkezében!
Magam sem fudtam ellenáuni, mikor egyik hüllőkereskedé.
silnkbenfelfedeztemezeketa nálunkmegszokottólkicsit eltérő'kaI-
csúbb,de púposabbhání ,,sivatagi páncélosokat''.HoZzá kell
logyem,alig tudtamkiválasztania megfelclő példányokat, ugyanis
aZelevenportékameglehetősen legyengültállapotbanvolt, igen sok
nom evett, ezért a pehelysúlyú kategóriábanküzdöttek az életben
lnaÍadásért.
végresikerültegy strammpáratkiválasztanomésörömmel vittem
őkct haza. Egy nemrégmegürült terrfuiumotrendeztembe szá.
rnuka, (előző lakója egy nagyranőtt amerikaiszkink volt, melyeta
DebreceniÁllatkertnekajándékoztam.) Talajkéntsódert alkalmaz-
lam éserős melegítóláÍnpát is szereltem a medencefölé. Kaptak
ivóvizet is ésbőséges,változatostáplálékot.
Ennek ellenéreállataim orrábó| néhánynap után már folyt a
váladékésnem is igazán ettek.Némi,állatorvosáltali iniekciózás
43
 után állapotukiobbra fordult,dc néhányhétmúlvaismétláthatóan |ápra szóliuk a fent [e1-
mindcn ok nélkülclőjttt a már említettkellemetlenonfolyás. Nem soroltakvalamelyikét. Ha
tehettemmást,szeretettteknőseimeta nevesállatorvos-szaKrónak. lcknősünkmár nemcszik,
dr. ország Mihálynak ajándékoztam. Az állatok azótais jól vannak, sajnos injekcióra van
nohaludomásomszcrintsemmifólc,,csodaszert'' nem kaptak.Talán szükség'ennek beadását
a kü.nyczetváltozás. vagy épperra nagyobbéstermészetesebb ter- azonban mindenképpen
ráriurn.a megváltoztatott kosztokoztaajavulást.Nagyonvalószínű, hÍzzukállatorvosra.[Ia
hogycgy állat _ legyenaz madár,kisemlős,hal, Kgyó' békavagy cgy ókszerteknőStanTsan
éppcnlcknős egészsége nagyongyakan apróságnakvél(tényc- híjávalvan a mészlartal.
zőkön is múlik. rttútáplálóknak,páncélja
Mint látható,a teknősÖkis lelretnckbetegck'bár sajnossokanerről csúnyándeformálódhat.
a sajnálatostényrőlnregfeledkcznck éscsak a minimumotadjákmeg Különösen a kis, fejlődés-
állatuknak.Pedig clsődlcges a megelőZéS' A legfontosabb'hogy honlóvő állatoknálfontos
csak egészséges állatot Vegyünk, melynek nem |ágy a páncé|ja' u rendszeres, hetentekét-
szemccsillog ésnem úszikfélolda]asan. (Ez utóbbi csak a vízitek- háromszori mésZadago- Ha beÍe8u í.'Anjs'''
nőSökre vonatkozik.)AZ állat nálunk kapjonminél Vá]tozatosabb |ás.A puha páncélgyak.
takafmányt(Lásd.a változatoskosZtotcíműfejeZetet!), éshelyezzük Íünegyüttjelentkezik az
el a lehetőlegjobbkÖrülmények között. ésD.Vitaminhiánnyal,melynekcsalhatatlanjele a szemhéjduz-
A hüllők sok betegsé8e gyógyítható,ám gyógykezelésükhossza. ^- E betegségnek
ZBnat. iS a helytelentáplá1ásaz okozója.Előrehaladott
dalmas és kellemetlenfeladat.Néhaaz is előfordulhaÍ,hogy az í||apotban a teknős nem tudjakinyitni a szemét,étvág}4alarL' ezért
injekcióban adagoltnilságosansok vitamin okozza az állat pusz- csak az injekciós kúrasegíthet.Sajnos az egészenkis teknőSöket
fulását.(Mivel a betegteknősnem eszik, hiába teszünka ÍáplálékJa lokkal nehezebbinjekciózni, mint a nagyokat,ezértkisebb az esé.
gyÓgyszert.) lyuk a gyóg}tÍásrais.
Ha teknősiinkönvalaminem stimmel,azonnalforduljunkszakem- (iyakori betegség a tüdőgyulladás,melynekoka szinténa helyte-
berhez.Amennyibenaz á||aÍ. mégeszik, _ példáulpáncéllágyulás lcn tartásravezethetővissza. Leginkább a koszos,szennyezettvíZ-
esetén _ mi is megpróbálkozhatunk a kúrával.Haldalabkákatpaní- tlon mindenüttjelenlévő és elsz"aporodóbaktériumokokozzák,
rozzunk be őÍölt tojáshéjial'poná tört szépiávalvagy éppenkálci- ||lclvetélena ffitött terr&ium fölé áramló hideg levegő (pl. szel.
um-hidÍogénfoszfáttal, valamint A. és D.vitamint is adagoljunk. |őZ(ctésnél).Szárazföldi teknősesetében aZ állat onából \agy szájá-
Fontos, hogy csipesszelpróbáljuk meg az etctést,a víz nehogy Ml habosváladékcsurog,a víziteknősöknélemeletta máI említett
lemossaezt a különleges A víziteknősöktöbbségeegyéb- Íó|oldalaslebegésis megflgyelhető.A teknős,amikorlevegőtvesz'
',panírt'''
kéntcsak vízbőleszik,a szárazföldle nemmegyki tápláiékkeresőbe. 1yukransípotóhangotad ki. A betegteknősjobbára csak antibi.
A szárazföldi teknősöknéla legjobb,ha banánravagy szaftoskutya- olikumos injekcióva,l hozható helyre. Mivel a tÍidőgyuladásban

44
 szcnvedőteknőSneln eszik,hosszabbkúraeseténszükséglehetvit.
amininjekcióra,esetleg inf,ízióra is. Mindhárom betegséggyó.
gyításakoremelni kell a hőmérsékletet is, a legelőnyösebba 28_30
fokos környezet.
A fonálférgekszintemindenszárazföldi teknősbenjelen vannak'
így a Írissenbeszerzeftállatok székletét mindenképpen érdemes
megvizsgáltami.Jótékonyhatásúa Vennox (abletta'ám ennckbea-
dása nem kis nehézséggel jár, kültnösen, ha az ál|at máÍ nem is
eszik. Az egy kilogrammostcknősnek négytablettátszórjunk a
táplálékáÍa.
A ktilső élősködőket' kullancsokatcsipesszel távolíthatjukel.
Előtte azonbanétolajjalkenjükbe a kullancsosfelületet.AZ atkákis
hasonlóképpen távolíthatókel. Célszerűnéhánynappalkésőbbmeg-
nézni,nem hagytunk-eVéletlenül,merő figyelmetlenségből élős-
ködőt állatunkban.
Gyakan előfordul,hogy a teknősÖkszájánakszarukávájatrilnő. A 3outbúsodtis a tágyhéjú|eknősöknél kiilö ösen 8)lakori

Ezt is leginldbb a hibás táplálás okozza, je|zi, hogy ní1lágy kosztot

kapottállatunk.Fontosszerepevan e rendellenesség kialakulásában
a terrftium talajánakis. Ha keménytalajról' pédául_ már amelyik
faj számáraeZ megfelelő_ sóderról,gy<ingykavicsról szedegetifel
táp|^|ékát teknősünk' aklcormegfelelően kopik a szarukáva is.
SzinténviszonylaggyakTanelőfordul, hogy túlságosanmegnő a
teknőskarma.Nos, ezt leginkábba tú|kicsi tenáriumésa puhatalaj
okozza.
Amikor nagyfejűteknősöm hozzámkerÍilt,farkavégeegy csöppet
fertőZött Volt, igaz mégcsak igencsak kezdeti stádiumban.szeren.
cséreaz enyhesósvizeshíra segített ngki'
Különösen a délkelet-áZsai illetőségűvíziteknősökkÓrébenilletve
a lágyhéjúteknősöknél gyakori a gombásodás,amely meglehetősen
betegség,ezértgyógyÍtásátbÍzzukszakértőállatorvosra.
',kemény''
Fontos szabály: ha rendellenességet észelenünkteknősÍinkön,
mentenki'ilönítsüke| táÍsaitól!
A teknősök ésa természetvédelem
l996-bantsszességében több, mint 1500csempészáruként hazánk-
ba érkezettszárazföldi, jobbára görög teknőst foglaltak le a hatósá-
gok. Irdatlannagy szám ez, fő|eg, ha figyelembevesszük, hogy
ennek a mennyiségnekakár többszöröSe is átjuthatotta hatáIon, s
bizony nem is csak MagyaroszáEaz egyeÍ|en csempészútvonal.
Az e|kobzottállatokatrészbena süni Egyesületsegítségével si-
kerult állatkertekben,a IIERoSZ állatmenhelyénésegy jól átgon-
dolt telephel}Tendszerben elhelyezni. 1997-ben és 98-ban újabb'
esetonkénttöbbszáz egyedből ál|ó szfuazfö|di teknős szállít
mányokatsikerült elcsípni,ezek előbb a BudapestiÁllatkert men-
tőhe|yérekertiltek, majd egy részÍiketsikerült eredgti élőhelyükön
szabadonengedni.Sajnosnem lehet valamennyielkobzottteknőst
ismétszabadonbocsátani.Ene csak akkor van lehetőség,ha pon-

.to

ra"
 tosanismerl a származásihelyük, nagy esélyvan rá' hogy a szaba- Hazánkban,hála halastavainknak, nádasainknakéSholtágainknak
donbocsálásután nem fogják be őket ismét's az is igen lényeges, még viszonylag gyakori,sőt állományaegyesterületeken,főképpa
'
hogy aZ elengedésre szánt állatok teljesenegészségesek legyenek. Dunánnjlbizonyosrészeinnövekedéstmutat,noha az is igaz, hogy
Ezeknek a kritériumoknak azonbal csak a legrilkábbesctbenlehet másholpedigjelentősencsökken a számuk.A mocsáriteknőshazai
megfelelni. A legtöbb állat minden valószínűségszerint a Volt állományát ma leginkább a mindenütÍjelen lévő környeze!
Jugoszlávia területérőlérkczefi's célállornásukvélhetőentőlünk szennyezés, az óriási autóforgalomésa horgászokVeszélyeztetik.
nyugatabbra volt... Sajnosnagyongyakranclőfordul' hogy a teknősök bekapjáka ho-
Még belcgondolniis rossz, hogy az évlizedekóta tartó ki7-sák- rograakasztottkukacot.llycnkorperszea horogis az állatbanmarad,
mányolás vajon hány száz.a|ékát pusztílottae| Evópa sz,áraz- a szerencsétlen
nemtud töbhétáp|á|kozn'éséhenpusztul.Bizonyos
fÓlditeknős-állományának. Veszélytreit magában- erról másuttis szólok majd _ a szabadon
Sok százra, esetenként czerrc tehető az'oknakaz egyedekneka engedettékszerteknősökhada. AZ ékszerteknősbizony néhány
számais. melyeketturistákfogdostakösze utazásaiksorán,s vitték helyről könnyen kiszoríthatjaa kevésbóagresszív,mondhatnibékés
haza őket affélektilönleges cmléktáIgygyanánt.sajnos az curópai őshonosteknősünket.
szárazföldi teknősöhől mégmanapságis sokanúgygondolják,hogy Délkelet-Ázsiábanis igencsak megcsappanta teknősök száma.
elnyűhetetlenelevenjátékszerek, noha voltaképpen csak arról van Igen nagy mennyiségben fogják be őket étkezési
célra.KülÓntsen
sZó' hogy többé-kevésbé szívósak,ezértolykor hosszabbideig rs Kínábanfogyasztjákel jó étvággyat a páncélosok
húsát,igaz arrafelé
k:húzzákmégviszonylagmostohakÓrtilmények között is. minden ehetőt megeszneka kutyától a kukacig. Sajnos a hagyo-
A szárazfÓldi teknősök illegális kereskedelmeazonban talán mányoskínaigyógyászatszámosritka teknősfajhúsát,illetve porrá
néhányéVműlvamár nemlesz kifizetődő.Az uniós határokfokozott
ellenőrzése' illetve az a tény,hogy a görög- mór- ésszegélyes teknős
fogságbanis jól tenyészthető, talán csökkenti a kereskedelmel
Addigraazonbannéhány, egykormégteknőslaktahelyről valószínű.
leg végképp kipusztulnake fajok, másuttpedig vészesenmegritkul
az állományuk.Egyébként a görög teknőstegyes helyekenélőhe.
lyénekelvesztése is veszélyezteti.Igaz,meglehetősen alkalmazkodó
faj' hiszenjól megélteszemazt a gyümölcsösökben ésolajfaligetek.
ben is, a mediterrán országokba áIamló turistatömegeÍ.és az ezze7
jáÍó parkosításokat,építkezéseket, fol1'tonos ZavaÍásokatazonban
már nehezebbenviseli el.
A mocsáÍiteknősegykoregészEurópábanszéltében elterjedtvolt.
Ma a tőlünk nyugatabbrafekvő, kilönösen a gazdag,túlnépesedeÍ
és hidegebbéghajlaníországokból máI csaknemteliesen eltűnt. A horgósxat ves2élyei

48 49

Í,
ti
tört páncél.iátélelmentővagy potencianövelőgyógyszcrnck tania.
Kínaa megnövekcdettkeresletésaz őshonosfajok példányszámá-
nakradikáliscsÖkkenése rniattnapjainkbanmáÍielentősrnennyiségű
teknőstinrpoftálmás ázsiai országokbólis. Ez hamarosanegészpo.
pulációk.sőt talfu faiok kihalásáhozvczcthct!!! Az amúgyis meg-
csappantpopulációkatmás veszélyekis fenyegetik,élőhelyükegyre
zsugotodik,igaz a rizsftldek nraradnak.ánr nenrninden fa.jélmeg
aZ ültotvényeken. S van rrrég eey nagy veszély'amely Azsia déli
részének teknősállományátVeszé|yezteti. Ide is betelepítették aZ
ékszerteknősl, amely kiszot.íthatja az őshonosteknősÖket.(Pefsze
akadnakolyan vélemények is' rniszerintaZ ékszerteknőSöktöbbé.
kevésbé jól elvannaka helyi fajokkal.)
Minél ritkább egy teknős' annál értékesebb, s ezt kihasználva_
fittyet hányva a nenzetkÖZitermészetvédelemi szabályozásnak_
sok állatbefogó'kereskedőezeketSzállítjaa gazdaggyűjtőknek.S
amíglesz pénz,lcsz kereslet,lesz állat' addig folytatódik a vadon
kizsákmányolása.Addig felkutatják az erdők mélyénmegbúvó,
hegyi patakokpartjánnapozóigazi ritkaságokat, hogy azok Európa
vagyAmerika egyik-másikgyűjtőjének kétesörömet szeÍezzenek,
A tengeri teknősök csaknem minden faja veszélyeztetett, még
mindigdívik páncéljukpreparálása' tojásaiktsszegyűjtése. Legfon-
tosabbtojásrakóterületeiken,a trópusi szigetekhomokospaÍtjain
jobbára strandok létesültek, így nem maradt hely aZ örök
megújuláshoz, a sZaporodáshoz.
Ma a teknősök ésa belőlük készültajándéktáÍgyak kereskedelmét
a WashingtoniEgyezmény,vagy ahogyanangolbólrtvidílve szok.
ták nevezni CITES (Convention on International Trade of
EndangeredSpecies)szabályozza'HaÍá|yaa|á azok a növényekéS
állatok tartoznak' melyeknek a fennmaradásáta velük való
kereskedelemfenyegeti.Nem csupán az úgynevezett díszállatke.
reskedelemmelfoglalkozik,hanemmindenkereskedelmiárucikkel
is, a teknősokesetében Éldául páncéllal'páncélbólkésztiltajándék-
50
táÍgyakkal'díszekkel_ példáulszemüvegkerettel. AZ egyezmény
által érintetttöbb ezerfajt háromkategórábasorolják:
Az I. kategóriábataÍozó fajok befogottpéldányaiéselső szaporu-
latuk nem kerülhet kereskedelmiforgalomba,csak a második
nemzedék,mégpedigjelöléssel és szigoní nyilvántafiás mellett.
Ilyen faj példáulaZ egyiptomiteknős (Testudokleinmatni).Ez az
apró termetűszáÍazfö|diteknősegykorÉsZak-AfÍika nagy lerületeit
lakta.A hobbiállattaítók miután a kereskedőklovat adtakalájuk-
úgygondolták,ideális terráriumiállat' mondván,hogy kis helyen
elfér,szárazftldi, s nen kell neki más, csak homok, meleg,meg
némizöldség. óriásit tévedtek,hiszen az állatok csaknemmind.
egyike egy évenbeltil elpusztult.Akinek persze mfu volt ilycn
,,minitestudója'',szeretettvolna újra,s sokanmásokis pá|yáZtaka
tartásukÍa. A szomonjkövetkezmény,hogy e fogságbantudtommal
mégcsak felettébbritkán szaporított fajt a helyi kereskedők' állat-
befogók ésperszea teknósökgt igénylő'magukatá]latbarátnak taÍtó
hobbisták miatt sikeriilt szinte teljesenkipuszÍtani'
A II. kategóriábaazok a fajok taftoznak,melyekcsak akkorléphet.
nek be M egyezménytaláíró országokba, ha ehhez a kibocsátó
országhozzájár:u|t,úgynevezettCITES papírtadott.Amak' aki ilyen
állatot ktilföldön vásárol, bejelentésikötelezettsége- van a helyi
illetékeshatóság, a KÓrnyezetvédelmiMinisztériumElővilágvédel-
mi Főosztálya felé.Egyébként eZ a kereskedődolga.E kategóriába
tartozó állatot, például Európábut é|ő szárazfö|di teknőst csak
CITES.papír,,me11éklettel'' vegyünk!
A III. katogória olyan élőhelyeket,országokat tartalmaz' ahol M
adottfajok védelmetélveznek.
Egyes országok a II. kategóriásfajokatbizonyos kvóták szerint
árulják' évről-évremeghatározzákhány egyed vihető ki az oÍszág-
ból. Am az aligha lehet kétséges, hogy ezeken a szegény,olykor
bizony nem minden komrpciótól mentes helyeken bizony meg-
találják a kiskapukat'..
51
 Tcknősök az rí||atkertben AÍr1ka-házmcllett láthatók a sarkantyústcknősök, a vízi Elct
HáZábana vÍnagámák,a Madárházban zöld leguánok,mérges-és
Úgy érzem,mindenállatbarátegyetért velemabban,hogyérdemes óriáskígyók.Bár az is igaz, hogy emellettegy pici Terráriumielen-
állatkertbejfuni' Perszenem mindegyikállatbemutatótökéletes,ám leg is üZemel,s mint már említettem, épülehelyettegy nagyobb'
ez úgyiscsak a}korderül ki, ha mfu bentvagyunk. komplexebbkiállítás.Sőt, a régótavárt Pálmaházbanis lesznekmin-
Ma Magyarországontizenegy állatkert műkÓdik (Budapest' denfélehül|ők, vélhetőenteknősök is.
Veszprém,Pécs.Debrecen'Nyíregyháza,Győr, Miskolc, Jászbe- A Győri Állatkertbenis jól megfémek egymáSmellett,egy éptilet-
rény,BudakesziVadaspark,Kecskemét,) s ezektöbbségemt igazán ben a dél-arnerikai illctőségű fehérpamacsos selyemmajmocskák'
állalbalál módon mutatiabe a külöféle pikkelyes,tol|asésszőrös mókusmajmokésszenesteknőstk.A csehországi,kevéssé ismen,de
jószágokat.Kivételttalán csak a KecskemétiÁIlatkerl képez, nagyonszépHodonini Állatkertben pedig a MajomháZban kapott
melynekállatkínzóférőhelyeite könyv megielenéséig nem sikerült helyeta hüllőgyűjtemény.
felszámolni.Hüllőket ésezen belül teknősöket szinteminenütttaI- A legtÖbbmagyaÍállatkertbcnkis tavakbanékszerteknősökélnek'
tanak,a kisebbállatkertekben köZönségesebbfajokat,a nagyobbak- mellettűknyáron'kifutóbanméggörög- éSlnór teknősök is láthatók.
ban néhányritkasá8otis. A gyöngyösi Mátra Múzeumnakszintén A legnagyobbbemutatottteknősgyűjteménye jeleíleg Pécsnekés
van élő hal. éshüllőbemutatója,míg Kaposvárottegy önálló kis Győrnek van,az előbbi helyenkilenc,mígaz utóbbibankerekenegy
TerráriumüZemela Fő utcaegyik pincéjében. fucatfajtgondoznak.A világ vezetőállatkertjeiköZött _ ha csaknem
saját Terrftium épüloteBudapestnek'Pécsnek,Veszprémnekés
Győrnek van, ezérttermészetesen ezekben gazdagabba hü|lő-
kollekció. A NyíregyháziÁttatpart kicsi, de rendkívüldekoratív
Pá|maházábanszinténélnekhüllők, Debrecenbenkészenvannak a
tervekegy terráriuÍIüázlétesítésére,s Budapestenis éppene sorok
írásakorkészülegy újhüllőbemutató.
Külföldön se szeri,se számaa ktilönféleállatkerteknek,
önálló ter.
ráÍiumoknak, ezértha utazunk,érdemes betérniezekbeis' Gyönyö-
rűek a Schönbrunni Állatkert terjedelmesmedencéi,a szintén
osztrák Klagenfurt hüllőbemutatója' Csehországban hága' Dvrír
Králove, Usti nad Labem, Brno, Hodonin,Lesna' Jihlava ésPlzen
mutat be nagyobbszámban hüllőket. Szlovákiában Bajmócon és
Pozsonybanvan Terrárium.
Ma máÍsok állatkertbennem is építenekkülönálló terrfuiumokat,
hanem a kert ktilönféle pontjain,egy adott élőhelyhezkapcsolva
mutatnakbe hiillőket. Jó példaerre a BudapesüÁllatkert' ahol az Aua&enben olykot jól negféra teknős ésa majont

52 53
I
speciálisintéZményről van sZó _ kcvésolyan van, amcly nagyobb .jersey-iszakcnrbc|ekitányítáSávalMadagaszkárszigcténnrűködik
számbanmutalnabe teknősfajokat. Mivel az átlagktzönségszámára egy tcnyósztcIcp.Zürichbcn a galápagoszióriáStcknősökettenyész-
ezek nem valami látványosak, jobbára csak a nagyobb, vagy tik' míg Sok más állatkertben Sikeftilt mcgoldanli aZ aldahra teknóS
valamiértkülönösen érdekesfajokat Í,dÍ|ják.EzéÍtpé|dáu|az'igazán tenyéSZtését'
nagy állatkertekbemutatnaktermetes,látványosgalápagoszi-vagy AZ állalkcfli lálogatások igcn hasznosaklehelnck a kezdő tek-
éppenaldabratcknőstkct,sarkantyúS teknőst,esetlegóriási harapós nőstarlószálnír.a.()tlctckctlchct póldául gyűjteni.lrogyanrcndcZZük
tcknőSt,bizarr matamatát.Kászpi. vagy éppenkínai hárornélű- bc bizonyos llriok mcdcncéiÚt'mikónt létesítsünk' nÖvénycsílsünk
teknőst pedig csak elvétvetalálunk. Más tésztaa vöröSÍiilű ék- S lncgnÚ7lrc(iükazl is. mil csznck az állatok.
szabadlÚrilcl.f/tl.itlIuot
Szerteknős.tnclyeképpena látoga(ókjóvoltából láthalók. Gyakan Egy sló. min( száz: ha tehct.jük,nrcnjünkállatkcrlr^-uI
ők eresztik szabadonőket az állatkertck tavacskában...Ahogy
GajdosLászló' a NyíregyháziÁllatpark igazgatójaelmondta'náluk
mindig ugyanannyia teknős.Mindig annyitlopnak cl a kis tóból,
ahány újegyedelhoznak.S bárhogynézzük,ez is affé|ebiológiai
egyensúly...
AZ állatkertekjelentős szerepetvállaltak néhányteknőSfajmeg-
mentésében is. Jerscypéldáula ma már igen-igenritka madagaszkfui
angonoka(Geocheloneyniphora) Szaporításiprogramjábanvesz
Íészt.
|gaz, az állatkertbenmégnem sikerült a fajt Szaporítani, ám

Álla|kerti,,óllo|,l,ó1D)szabá!yozós,,
: egyet hoznak egyet lopnak

54 55

,-{- ,/
 Gyorsanleültema fűreésmozdulatlanulviZSlattama loccsanásszín.
Fajismertetés helyét,hátha valami érdekeslénytSikcrult megpillantanom. Eltclt
néhányperc majdelőbb egy fekete,sáÍgánpöttyöZött fej bukkantí.el '
Az eSYetlen"' majd nemsokáramegláthattam az ugyanilyenszínűpáncéltis. oriási
volt a lelkesedésem, hogy hús.vér teknőStláthatoka természetben.
A mocsári teknős
Talán egy óráig is szernléltem az álla(ot, míg nagy komÓtosan
elómászott és mozdulatlanulnapozottcgy téglaÍakáson. Szívescn
(;ycrlnekkoromat ttcclcn töltöttcm. Akkoriban mégncm volt
hazavittemvolna, rnegfogásához ncm kellett nagy ügyesség,ám
város.nem magasodtak panclházaka főtórcn.s ncm lehctettannyi
akkoribentnégnenrtanhattamállatot.
gÚpkocsivalsem találkozni.volt azonbansok crdő. példáula
Persze otthonrÖgvestelújságoltam'mi( láttam.Szomszédasszo-
..(lsúnya.'.ahovácimboráinrtnalmadárlesre.jártunk's melynckvíz-
nyunk harniubekapcsolódofia beszé|gett<she. Ő máÍtartotlmocsfui
mosásrendszeréhez foglratót azóla sem láttam, a ,'Sukoró'' zárt
teknőst,mégpedigmoslékbanésa pincébcn. Elmondásaszerint a
fcnyőordejében kevesebbvolt aZ élet,de időnkénlazértlehetet1
szerencsétlen állat sokág húztailyen körülményekköZött. AZTta
mókust' nyestet,őZet, madarakatlátni. A .,Korona'' pedig igazi
mástól is hallottam,hogy a mocsáriteknőstmoslékbankell tartani'
vadregényes erdőségvolt,cgószcnGödöllőig.valkóig terjedt.Persze
Úgy tűnik,ez igencsakelterjedtnéZetvolt méga hatvanas-hetvgnes
ide csak stikábanlehetettbcjutni'mindenféle kerítésmászási fondor-
évekbenis. Valószínűlegakkor SZűntmeg,amikor a mocsáfi teknős
lattal.Félővolt, hogy elkap a Vadőr kormányvadásztcrület volt eZ
,'háZikedvenc''Szerepét átvetteaZ ékzerteknős_ mertugyebáIegy
akkoriban , a sok szépvaddisznő,szarvas,az évszázados fák, tarka-
(ollúmadaIaklátványa azonbanmegértea kockáZatot.Aztán ott ..ékszert''nem illik moslékbadobni!
voltaka tavak,a Csúnya.(óésa TőZeges,ésaZ akkor mégkÓZséget,
ma váÍostkettészelőRákos.patak.Ennek partjánitt.is ott is Zsom.
békosterületek,nádasokalakultakki. Mivel három percrelaktrrnk
ezektől, bizony minden szabadidőmetitt töltöttem. Micsoda
állatvilá8 élt itt huszonöt-harminc éve! Rendszeresenlehetett
találkozni vízisiklókkal' különféle békákkuruttyoltaka máÍ akkor
sem éppenpatyolattisztavízbena Szitakötők csillogó minihelikop-
tcrckkéntszálltaknádszálról.nádszálra. Aztán ott voltak a madaIak,
a billegetők' nádi poszáták,sárgarigókéstáÍsaik.oáZis volt eZ a
községközepén.
ltt ta]álkoztaméletemben először mocsádteknőssel(Enrysorbicu-
Iaris).Szépkoranyárinap volt, s éppenbékákatkerestem,amikor
egy loccsanásralettemfigyelmes.Nem volt perszevalami nagyzaj'
A nocsóri teknős netn noslékba való
dc akkor mégigencsakjó volt a fiilem, ezértsikerultmeghallanom.

56 57
i
Kósőbb nláSuttis látla|rr|nocsáIitcknősökcl.példáultalálkoztam
vclűkl)ócelnrásrészcinis. a Kiskunsá.eban,a Balatonnál, holtágak-
bans mégszámoshelyen.Szclcncsére hazánkban a faj lnégnemtar-
lozik a különtscbbcn rilka állatok kőZé.Ponlos populációadatok
sJi n()\|lcI)|
ílInlrkl.cndL'|kczÚj.ünkft'.
ll|őheIyéllÚk
cgycs lcrü|cltin
vTIhctőona kÖ|nyeZeti lralásokkövclkcZtében_ igencsakmcgritkult,
n]áSullcllcnbc|lva|atnclycslcnlclkcdclt a szántuk.Á fa.icltcr.iedési
tcrti|clcÉszakn1.ugill.A fuikál(' Dól.Bufópán át aZ lerjed.
Mc-elalálhatóa |'ircncusi-lé|szieclcn. ^fal-tóig
Kelet-l]urópanagy IésZén. AZ
Álpkból lctnléSzelescnhiányzik. A mocsári toknős lcginkább a
lavakban. tnocsarakban.r.izsItjIcloken. holtágakban.lassú folyású
palakokbanÚlZijól magál. Kct|vcli az iSZapoSalizatúvizct, ám Dél-
|lut.ópában köVcs patakokhan is találkoZhalunk vclük. A déli
lcrülclck mocsári teknősci cgyébkéntnagyobbra níjnck' nint aZ
itthoniak.páncélhosszuk akár 3ó cm is lehet.Nálunk a páncól hossza
általában20 centillléterltcsz ki. Jobbára aZ alföldi jcllcgű' esetleg
dolnbvidlki élőhelyekcrkcdvcli, dc vannak adatainka magasabb
régiókban' például MálÍában, l,ilisben előforduló pÓldányokról is.
Mivcl nagyon óvatos' mcgfigycléscnehéz.IIa szcrcncsénkvan
kövekcn' fatörzseken napoz'ó 1Éldányaitpillanthat.iukmeg. Amint
észrevcsznek,pillanal töredékc alatt a víZbc vetik magukal. Igen jó
úszók, sokáig bírják víz alatt.
A mocsári teknős ragadozó, csigákat, férgeket,lárvákat, gefincte-
lencket fogyaszt. Néha eszik halikrát, békalfuvát is' ám az' egész-
ségeshalat nem tudja elfogni. A beteg példáulhasvízkóros. egye.
deket annál inkább, s ezzel hasznot is hajt. Halgazdasági kártételét
jclentőscn eltúlozzák. TcrméSZetesvizeink horgászati célúhaszno-
sításavcsZólytjelent a hazai leknősállományra. Egyfclől megszúnik
e tcrülctek háborítatlansága,másfelől pedig a tcknőSok előszeretettel
kapják bo a csalilhoryoslól. Néha lc is nyelik, ilycnkor már nincs
segítség'olykor viszont megakad a horog a garatban. Ez a jobbik
escl' lcgtÖbbszor_ igaz igen nagy harc árán sikerül cltávoltítani a
.58
nem odavaló tárgyat,ám rnégekkor is fennálcgy esetlegeskósőbbi
eIfertőződés. vérrnércczésesélye.
A kifejlettmocsáÍiteknősöke a környc7-etSZennyezés ésaz enrbcri
zak]atásjelonti a legnagyobbveszélyt.A századelejéigNyugat-
Európában.de itlhon iS lcvcst |őZtcka tcknősök húsából.Az cgyik
fő exportőréppenMagyarország volt' SzcIcncsére cz a divatnlál.3
múlté. A hetegsÚgck ésittőjárásnrellcltvá|notSzcdhctmé8á]|o|n.l-
nyából a réúsas. ám c lnadárfajolyarutyira |neglitkultrnál hazánk-
ban'hogycsakcgi,cdiesetcklőlbeszélhetünk.
A mocsáritcknős,mintnrindentcknős|iri tojáSokkal sZaporodik.
^
sikerestavaszipárzásutánjúnius-júliusban a nőstény,melycten1,-
héndombor.ú vagy méginkábh kurtafarkárÓl lchet
haspáncéljáról.
felismerni'4_l2 mcszcshéiútoiás Iak' 'Ibjásrakáshoz általában
vízközeli, naposterülctet válaszl. l|a ncln talál alkalmas hclycl.
akkor távolabb is készíthet fészket'cZ irodalmi adatokSzerinl.
_
akár 200_300móterreiS leheta VíZtől.A nősóny hátulsólábai segít.
ségével7_9 ccntimétcrmély gödröt ás, ha túl keménya talaj.
vize1etével felpuhítjaazt.Miuián lerakta tojásait,betemetia gödröt'
majd haspáncéljávalledöngÖli a talaÍ. Igy néhányperc eltcltévcl
már nem lehettudni mit rejt ott a föld. A kicsinyekáltalábanősszel,
ritkábbana kÖvetkezőévtavaszánbújnakelő. A mintegykél cen-
timéterpáncélhosszú apróságokÍa sok ves7-Tly leselkedik.Mivel ki-
csik és páncéljukis puha, a ragadozók,rókák, borzok' madarak
előszeretettelfogyasztjákőket. Mire elérika vizet' ahol perszeszin-
ténvan ellenségükmár csak kevesenmaradnak.Egyes ragadozók
máÍ a tojásokatis kkaparják ésfelfalják. A kis teknősöknek csak
nagyoncsekélyhányadaériel az ivalérettséget jolentőG8 éveskort.
Ősszel, jobbáraoktóberbena teknősök telelni vonulnak.olykor a
mocs& iszapjábaÍiírjákbe magukat,máskorpedigüregekbe,gyökc-
rek közé húzódnak'A telelésiidőszak 4_5 hónapigtaIt'eZ idő alat(
az állatokalig veszíteneksúlyukból,vizsgálatokszerintkorábbitcst.
tÖmegüknekcsupán 0,8-l,2 száza|ékát vcszítikel. Ideális táÍSállat
lehetne_ ha szabadvolna tfiani, a mocsáriteknősazonbanvédelem Hazántban a vörösfiilű ékszer-
a|atl.áI]',eZéÍIcsak
a természetben ésállatkertekben
figyelhetőmeg. teknős a hatvanas éVekben
Élőhelyén óvatosanfrgyeljükmeg,ne háborgassukésfőképpne tart. kezdettelterjedni,ám a hetvenes
sukfogságban.A mocsáriteknősnem,,dÍszállat''' hanema hazaihül. évekbenmáÍ tömegével került
lőfaunaegyik legértékesebb faja. aZ orszáEba.Én 1977.benvásá-
roltam meg az első állataimat.
akkormár néhányévenem oko-
zott gondot a beszerzése. IgaZ
A leggyakoribb
-
ezdlőÍ.ájt a mérten
r'zetésekhez
A viirösfü|ű ókszcrtcknős persze_ nem tartozottaZ olcsó-
ságok köZé. 120 forint volt egy
Aligha kétséges, hogy hazánkban a vtrtsfülű ékszerteknőst ékszerteknős és 100 egy görög.
(Truclunys scripta elegans) gondozzáka legt<ibben. Nincs olyan (Ma már a görög teknős sokkal
nagyobbacska telepűlés,ahol viszonylagolcsó áron, á|ta]ábanezer drágább' mint aZ ékszerteknős,
forint alatt ne lehetnebeszerezni'Többnyire gyermekeknekvárá- kereskedésekben 8_10000 Ft-ot A teknős nenl rá8ó8|lt1li
rouák' ám a lurkók sajnoshamarráunnak,s azértévről-éweszeren. is elkérnekérte!)
csétlenékszerteknősök százai - ezrei pusztulnakel nyomorulful. A vörösfulű ékszerteknősvalószínűlegszép mintáZatánakis
Becslésekszerint a hazánkba bekerülő vörtsfiilű ékszerteknősöknek köszönheti népszerűségét. AZ egészenapró Éldányok ktilönÓsen
kilencven száza|ékanemé|imeg az egyéveskon! szépek,zöld páncéljukongirbegurba,vékony sárga és fekete
Ez annál is szomorúbb, mertkis odafigyelésseléstorődéssel min- mintÁzat |átsúk, sárga haspáncéljukis talka. Emellett ,,fiilükÓn''
dez elkerü|hető lenne. Ugyanis a vtrösfiilű ékszgrteknőskorántsem élénk vörös rajzo1atfut vógig. Az idősebbpéldányokkevésbé tarkák,
tartozika kényesfajok kÓzé.Sőt! Egyetlennagy ,,hibája,'van,hogy a fent említettszínekösszefolynak. A kifejlgtt egyedeknélaz ivarok
nagytanő, ezértmeglehetősen terjedelmesférőhelyetigényel' meghatározása roppantegyszerű.A hímekmel|sővégtagjain hata|.
A faj mintegy fé1évszázadaindult világhódító ritjára. A köáie- mas karmok nőnek, faÍkuk hosszú' A nőstényekfarka és karma
delem szerint ezeket az állatokat famokon tenyésztik,ám ez csak rövid. A nőstényeknagyobbrais nőnek a hímeknél.A fiatal'
Íészbf-r'i$az. Ugyanis a szülők vadon fogottak,Ígytenyészetrólnem különösen a bébikorbanlévő egyedeknéligen nehéz, szinte
igazán' inkább csak szaporításról beszélhettink.Hivatalos adatok lehetetlenaz ivar meghatározása.
szerint Európába ésÁzsiába évi .t_7 millió vörösfiilű bébi kerüt: A vörösfiilű ékszerteknősegyike a Trachem'ysnemzetségbetaÍ.
csak olaszoÍszág ki|encszíz.ezÍetimportál évente. |g7 5-tő| az tozó 6 fajnak ésezen beltil több' mint húszalfajnak. Egykor ezeket
Egyesült Á amokbancsupánnégyhüvelyknél(10 cm) méretesebb a fajokat a Pseudsmys vagy a chysemys nemzettségekbe soro]ták'
Éldányokatszabadárusítani,ugyanis a gyakan szalmonellagazda rendszertanihovatartozásuk csak aZ utóbbi évtizedekbentisztázó-
teknősöket az ott élő rosszcsontgyerekek cukorkakéntszopogatták. dott. A vörösfiilű ékszerteknőselőfordulása az USA középső és

60

)
 keleti állarnairaesik: Texas, t]j-Mexikó, oklahoma, Kansas, nimális akvaterrá.ium mércleugyanisl00 x 50 x.50 centilnétcl!
Indiana'Kenfucky, Tenessee,Alabama, de él Mexikó északkeleti Kezdetbenelegcndőegy kisebb, rnondjukÍ.eleekkora tcná um is.
rószénis. Élőhelyén egyreterjed,évről.évre újabbésújabbvizekből aÍTaazonbanügyeljünk,lrogy ennekoldalai ne legyenektúlalacso'
kerül elő. Emellett sajnosmégmegszámlálhatatlan helyre betele- nyak, nehogyállatunkmegfáZzon.A kis teknőstk meghálálják'ha
pítetlék, js,
cgycbekmellettDélkelet-Azsiába sőt hazánk}<isebb viznkct 22_24.C-n tal.tiuk,ez egyszerűhőszabályozós fűtővcl
nagyobhtavaibanis mind nagyobbszámbanclőfordul. Szaporodni könnyen rnegoldható.AZ első' lccscrélendőterráriumotnem fontos
nálunk nem tud' lóvón a tojások kikeléséhez nem elegendőa nap- hátterezni_ úgyishamarkintvi állatunk!
íénycsórák szá|na.Ettől fuggetlenülegyesterületekől kiszoríthatja AliZatként haszná|unkgyöngykavicsot. eZ jót tesza karolnkop-
őslronostcknősünkcl,a mocsáriteknőSt'Sainos a mocsárináljóval tatásánakis. A vízrnélység tíZ centimótcfkörüli legycn..jó' ha
agresszívebb fajról van szó' s ha nem is szaporodik,aZ utánpótlásról folyamatosan szűrjük,dc hctcnlcegyszefmindenképpcn cso|ól.iük
lnindig gondoskodnaka felelőtlen gazdik' akik termésZetes ki. Kis sziklákból készítsünkszárazulatot.ahová a:/-állatok
vizeinkben engedik szabadon megunt kedvencüket.Sok útjára kinászhatnaka melegílőlámpaá1ásütkéfezni.
engedeltleknős felnovekedikésigazi állattáválik, át is telel, I{a aZ állatok kinőttékaZ első medencét - ez általábanfélév'egy
',vad''
s jókorfua nő. A hazainálrosszabba helyzet Délkelet-Azsiában és évután köVetkezik be cl kell készíteni a véglegesféűhelyet(lásd
Dól-Afrikában, ahol el is szaporodtakaZ ékszerteknősÖk' jónéhány az Edes otthonc. fejezetbenleííakat!)Tavasztólőszig kerti tóbanis
máSfaj sorsátveszé|yeztetye ezze|. tarüatók az ékszerteknősök, s vógső soronez a legkedvezőbbtartási
No de térjünkVissza Amerikába! AZ ékszerteknősleginkább a mód számukra.
nagyobbtavakbanérzijól magát,de remekülmegvankisebbtocso- Táplálásukramegfelela horgászboltokban kaphatócsalihal'újszü-
gókbanis. szinte mindentclfogyaszl,amit le tud gyűrni,eszik halat, lött egér,férgek,csigák, rákok, ncivényikoszt' Felvágottal,disznó-
rovalokat,férgeket, békákatésbékaláÍvákat. Megfigyelésekszerint hússalazonbanne etessünk.Mesterséges teknőStápotpedig legfel-
a kifejlettpéldányok étÍendjében a ntvényieredetűkoszt dominál, jebb csak kiegés ítőkéntalkalmazzuk.
legfeljebbegy kis rákot fogyasztanakváltozatossággyanánt,míga
kisebbek in}ább hústesznek.Jó koszton hamar nőnek, leírások
szerint a hímekalig tÓbb' mint egy' míg a nőstényekhárom évután Amerikából jöttiink
ivarérettek lesznek' Nem csoda,hogy ilyen adottságokkalgyorsan
Hieroglifás ékszerteknős
terjednek.
Az ékzerteknősmeglehetősenszaporafaj' fészekaljaáltalában
nyolc-tíztojásból áll. A kicsik 70_90 nap után kelnek ki. Egygs Kiizönséges tarajos teknős
nőstények éventeakár háromszoris tojhatnak.
E hosszúbeyezeÍőután most térjünkÍá az ékszgrÍekJ\ős tartás&a' Állatkereskedéseinkbenolykor kaphatókegyébékszerteknőS íajok
Amikor teknősünket megvesszük,mérlegeljük'lesz e elegendő is, olyanok,melyeketönhatalmúan térkép-vagy éppen királyteknős
helyünk az állat terráriumánakelhelyezésére. A kifejlett állatok mi- névvelilletnek az e|adók' Sajnosnem mindig lehet fudni' hogy az

62

I ,)
 I,
eladÓk által kita|á|t fantázia-
nevek milyen fait rejtenek.
Térképteknós névvel legin- A csak
kább a hieroglifás ékszer- nevébenteknfis
teknóst (Pseudentys cottcitt- luvícsÍosli 6stekn6s
(Placochelys
na) illetik. E faj fiatal egyede-
placodonta)
inek páncélián meglehetósen a trí szid szakban
bonyolult elrendezés foltok élttengeri úIht volt
éscsíkok futnak végig.
A hiereglifás ékszerteknós
az Egyestilt Államok délkeleti
részénél. T bb alfaja ismert,
melyek méretbenés rajzolat-
ban jelentósen eltérhetnek
Hie rogl ifÓs ékszertekn s egymástÓl. E szép faj legin-
kább a ncivényekkel d san
benótt folvÓkat kedveli. de
olykor méga brakk-/félsÓs/vizekben, kisebb tavakban is elófordul.
Elhelyezése megegyezik a vÓrosftilíí ékszerteknósnélleírtakkal,
nyáron szintén tarthatÓ kerti medencébenis. Táplálása is hasonlÓ,
annyi ktilonbséggel, hogy a hieroglifás ékszerteknósnek már aZ
egészenkis egyedei is szíve-
sen fogyasztják a novényitáp-
lálékot (salátát' gytimolcsot,
nagyran6
Az ékszerteknfis
vízincivényeket.)
A gyakran,,királyteknós-
ként''árult faj becstiletes mag-
yaÍ neve kozonséges tarajos
teknós (Graptemys pseudo-
geographica). Bonyodalmat
okozhat, hogy e faj neve K zi)nségestarajos teknós
amerikában Map Turtle, azaz
A teknös nemj tékszer,ile azértíd nkéntlehet Nagy élményvolt élóhelyén auszÍről kígyő.
vele kiizelebbrffilis ismerkedni nyak tekn sselnlálkozni
64

ra
II. ill.

Az eszÍétikusan
berendezett,
h tterezettterr rium
minden lak s dísze
lehet,s6t,
mégaz állatok
is jől érzikmagukat
benne

Reggeli etetés

Szegélyestekn siik

Az ékszerteknÍÍsijk
tavaszÍőlószig
mesterséges tőban
érzik igazán jőI
magukat

Kiiliinféle vízitekn siik a sznbailtériterrdriumban

 IV. V.

A g r gteknós
nóstényegJ rra
alkalmashelyen
kis giidriittÍs...

Ma m r ritkaság eglszerre ennyi mocsári teknóst l tni

... ővatosan
belerakjatojásait,.,

,,, majd
a g driit betemett
ésa talajt
elegyengeti,
mintha ott semjdrt
volna.
Bdrmennyire is szép,a mocs ri teknós nem tarthat terr riumban. Természetvédelem
alatt tÍll.
ezértbefogdsaésfogsógban tartása tilos

I
VI. Vil.

ffi
if!
::f
I

A legszebbpillanat!
TojásbőIkibtűjő
g r gtekn s bébi

TojásbőInemrégkikelt iszaptekn s.bébi A trőpusi tengerekbenhonos cserepeSteknrÍs

Néhányhőnapos
g riigteknós
egyfeln tt péMánnyal

A kiiliinleges p ncélti,Iapos afrikai résteknÓs

rsak egyetlentoj st rak

Késziil
a kisteknós _
párző szegéIyes
tekn6siik
A csillagtekn s (Geocheloneelegans)is veszé-
(,sillagteknfisa B ajmőci Atlatkertben Iyeztetett
VNI. IX.

A Gyóri Allatkert
szenesteknósei
(Geochelone
carbonaria)
kiiziis kifutőban
élnek
a mőkusmajmokkal

A kaszpi teknós ésa kínai háromélíÍ

teknós

Galapagoszi
elef nttekn s
(Geochelonenigra)
a Dubbo-i
(Ausztrőlia)
Atlatkertben Kaszpitekn s rtvuhtaaWa

Kaszpi tekn s

Hazdnkban a legtiibben mégmindig a viiriisfiilíÍ ékszerteknósttartj k

X, XI.

A spanyol vízitekn st
(Mauremys leprosa)
régebbena kaszpi
tekn s egyik
alfajőnak tekintették Cakkos fiilditekn s

Az indiai koromtekn s
ugyan vízitekns...
Indokínaivíziteknfis

... ám szívesentartőzkodik
a sz ra4fiildiin is
XII. XIII,

Szegélyesteknós

A sarkanty s teknós ma már nem ritka a kiilfiilti magángyíÍjteményekben,

m mivel nagyra nö és
mele gigényes, tarhűsa meglehetó sen kiiltséges

Harapős tekn s

NagffiíÍtekn s

Gtiriigtekn s
 XIV, XV.

A mÓr tekn s

Sár gafejíílapostekn 6s (P latemy s p latycep hala)

A sztyeppiteknóst régebbenkirgiz teknósnek nevezték Vtiriis kirdlysiklő

rl
XVI.
térképteknós.A fa.i.iel-
legzetessige- mint neve
is utal rá - a lrátpáncélon
(carapax)végigtutÓtzuaj.
Nérnikipp kisebbre nó,
tt-tilttvor sttilíírokclna' a
lrínr9-l.5. nríga nőstélry
|2-21 Celltimétcrcs lchct.
A k zÖnségcstarajos
tckn(ís.anltak cllcnÚre. K irtilv tt' k r i, s

hogy rcndszcrtanilag ncm

Gabonasikl
tu1ozik az ékszertekttósk k z,é,lrasonltiképpen tartlrat, tniltt a
vorosftilÍíékszcr.tcknós.

Ká n,es k íil tl ege,s,s

ég
A kaszpi tekníís

Jó p,aresztendeieaz egyik budapestiállatkereskedésben rendkíviil

dekoratívteknósoktelettem figyelmes.lgaz, színtiknem volt valami
tarka,árn testformájuk,mozgásukigazán széppé tetteóket. A szÓban
forgÓ állatok kaszpi tekníísok(Mattrenn,s caspical voltak. Akkor
mégnem, ám késóbbsikenilt vásárolnomegy példányt.Szépkis hím
volt, s mivel békéstermészetÍínek mutatkozott osszezártam egy
hasonlÓ méretíívorosftilííékszerteknóssel.JÓl elvoltak néhány
hÓnapig, majd a vorosf,ilÍítárs kezdett agresszívenviselkedni a
kaszpiva|, ezért ktilon medencébekeniltek. Bizonyára nincs sok
osszefÚggés,de amint szétválasztottam ket, a kaszpi étvágya
rohamosancsokkent,majd az á|lat nemsokáraelpusztult.
ot évvel késóbb egy kaszpiteknós párt kaptam aiándékba,rÓluk
mfu szÓltam a táplálással foglalkozó feiezetben. Őtet kozel egy
évtizedig tartottam, így ta|án érdekesek lehetnek aZ idókozben
Kékhomlokt,i
amazonpapagőj megszerzetttapasztalataim.

65
 A kaszpi teknőskét,egymástóljól clkiiltníthetőalfajaa Balkán-
félszigetdéli és délkeletirésszén, TörÓkországban, Szíriában,a
Kaukázus vidékén, a Kaszpi-tengernyugatiésdéli partjainá]'Irán
északnyugatiés Irat északi részén'va,lamintnéhányszigeten,
példáulKIétánés Korfun él. Közeli rokona a spanyol víziteknős
(Matu.enl,sIeprcsa)'I{a nagyritkánkereskedéseinkbe eljut egy-két
példány'azok többnyte fiatal egyedok.A riyulata alfaj hátpáncélja
barnásszíníí, haspáncélja jobbárafeketevaBysÖtétszürke' végtagiait
és nyakát sárgás vagy narancssárgacsíkok és foltok tarKtják. A
töIzsalak(M. c. caspica)inkábbs7-ürkós, imitt-amottnéhánycsíkkal,
haspáncóljapedigélénksárga' a paizsokonfeketeíolttal.A kétalfaj
nréretben is eltéregymástól,a rivulalacsupáD20, míga törzsalak 35
centiméteresre is megnőhet.
A kaszpi teknósök Íerráriumitaíásáról megoszlanaka vélemé-
nyek. Az biztosnaktűnik' hogy a törzsalak tartásafelettébbnehéZ'
míg a rivulatáé némiképp egyszerűbb.A legnagyobbgondot az
jelenti' hogy fogságban gyaklan nem fogadnak el semmilyen
táplálékot'Ezértktilönösen fontos,hogy a frissen vásárolt egyedeket
minéltöbbféletáplálékkalkínáljukmeg. Ez lehet kishal, újszülött
egér'férgek,összeroppantott csiga,kis mennyiségben balomfi va8y
maÍhahús.Egyes példányok szívesenfogyasztják a különféle
gytimölcsöket éssalátát'Víánövényeket,moszatokatis. Tapaszta-
lataim szerint igen fontos,hogy állatainkattavasztólőszig tartsuk
szabadtériterráriumbanilletve kerti tóban. Ilyen körülmények köZt'Í
természetesen viselkednekés jól esznek. Tenáriumban ugyanez
ritkán mondható el. ÉntélenszobábantaÍtottamá|lataimat'ám hiába
volt kellemesmeleg'korántsemettekvalamijól.
Amikor azonbantavasszalkikerÍilteka kerti tóba szinte,,kivirul.
tak''.Más nem agressávteknősfajokkalbiztonegyütttarthatók.
A kaszpi teknős a hőmérsékletÍe nem kÍilönösebben érzékeny,
ezértáprilis ésszeptemberközött nyugodtanélheta kertben'Nálunk
télenterráriumi tartásravan szüksége'ám a természetben _ már úol
66
szükséges _ a vÍziszapjábanvagy esetleghomokbaásva, gyökerek
alafttÓlti a ZoÍdabb hónapokbanZaj.
időt. A tojásrakásmájus-június
lik, a nőstény6-12 tojástrak. A kicsik á]talábanmégősszel kikel.
nek, ám olykor,rosszidő eseténakfu a tojásbanis kitelelhetnek.
Gyakori tapasztalat'hogy a kászpi teknősök néhamindenlátható
ok nélkülegyik napról a másikra elpusztulnak.Ezl, Íalánaz okozhat-
ja' hogy nehezentűrik a környezetváltozást.Tény' hogy e fajt
hazánkbanmégnem tenyés7-tették, ezérta kereskedésekben kapható
állatok mind Vadon fogottak, ami természetesen megnehezítia
beszoktatást. A fentleírtakmiatta kaszpiteknőséletben taÍásanagy
lutfi, ezértgondozásacsak gyakorlottterraristáknak ajánlható!
A,,sórganyakú',teknős
Indokínai víziteknős
Első igazi ,,egzotikus'' teknősömet egy kínai expedíció hozIa az
országba,pontosabbana Nefelejcs utcai állatkereskedésbe. EZ a bolt
volt aZ első, amely hazánkban hüllőkereskedelemre szakosodott.
Már-már k]uMlet folyt itt: jöttek ismerősök, szakemberek'állatbaÍá-
tok, sokan akikkel mindig lehetett beszélgehi és akiktő| igazán
lehetetttanulni. s persze ott voltak az akkor mégigencsak ritkának
számító, szívetlelket-szemetgyönyörködtető kétéltűek'hüllők'
állandóan morc agavaÍangyok,bársonyos árnyalahí madagaszkáÍi
nappaligekkók' sfukányszerűvÍziagámákésperszeteknősök. Igaz'
ők nem sokáig,meÍthamaÍgazdáÍaleltek.
sajnos a kereskedésnéhányévenbelül megszűnt.
Teknősöm mégegészenpici volt amikoÍhozzám kertilt. Sasvári
László hatáÍozt^meg: kiderü|t' hogy egy indoKnai víziteknős
(Mauremysmutica)birtokábajutottam.Ám ameddigezt megtudtam,
állatomat elkereszteltem sáÍganyakútekn6snek, s e név otthoni
használatramegis maradt.Kezdetbenegy vörösfiilű ékszerteknőssel
)
tartoÍamegyütt, ám mivel aZékszeregyreinkább tenorizá|ta,hanaÍ
ktilön k9llett választanom.Későbbegy kínai háromélűteknősmellé
került' majd kis idő múltánmindkétfajhoz sikerült párt kerítenem,s
ettől kezdvenégyesben lakták a jókora akvatenáriumot.
Az indokínaivíziteknősDél-Kína,Tajvan'HajnanésÉszak-Viet
nam lakója. Akár húszcentiméteresre is megnőhet.Bár jó úszó'
szereti a sekély y|zet. Táp|á|ékáttekintve nem válogatós, szereti az
újszülöttegeret,kishalat,férgeket, de ahhoz,hogy egészséges ma-
radjonnövényeket,salátát'feldaraboltalmát, körtét' banántis kell
kapnia.
Mint trópusi faj, meglehetősenmelegigényes'szereti a 28 fok
körüli hőmérsékletet. Ennek ellenére'ha nyáron kertben tartjuk
_ tapasztalataim szerint_ kibírjaaz időnkéntinagyobblehüléstis.
Három éllel
A kínai háromélűteknős
Jónáhány esztendejetortént.Munkahelyemgncsörgött a tslefon _
Mirtse Áron baÍátom_ aki e könYv illusztrációit is készítette_ volt
a vonal másik végén.
- Kaptam egy tBknőst ajándékba.Sajnos nem tudom elhelygzni'
dugig vannak a terráriumaim.Nincs véletlenülegy iÍes kasznid egy
páncélosszámfua?- kérdezte.Persze, hogy volt' Másnapra beköltö.
zöt'bozzám életemelső kínaiháIomélűteknőse(Chinemysreevesi),
mégpedigegy ütött-kopott nőstény,akinek hátulsó láb&ól méEely
izület is hiányzott. viharvert barátom távolról sem volt szépnek
nevezhető.Mégis hamarosanő lett a kedvencem.Sohasemvolt vele
gond, megszelídült'jól evett' s nem bántottaterrárium-táÍsaitsem.
Ha lehetne sorrendet felállítani' a kezdők számára is ajánlható
víziteknősök közÍil talán a Knai háromélűteknősthe|yeznémaz e|ső
68
helyre.Melletteszól, hogy kis termetű,mindössze 12 15' ritkábban
18 centiméteres. EZ a teknőstaÍtásban óÍiási előny, hiszen 2_3
példánynakmár elegendőegy 90 x 40 x 50 centiméteres medence.
Aztán a vÍzhőmérsékletére sem igényes,a szobahőmérsék]et tökéle-
tesenmegfelelőszámára,sőt, irodalmiadatokszerintmég15 fokon
is táplálkozik. S ha ehhez hozzávesszük, hogy táplálása sem bo-
nyolult'jól elvankishal,újszültttegér'ésnémiféregéscsiga kosz-
ton' akkor beláthatjukigazán eszményiházikedvencrőlvan szó.
Emellen rendKvül mozgékony, folytonjön.megy, egyszóvalnem is
unalmasjószág. Sőt a kínaiháromélűteknős mégigen dekoratívállat
is. Páncéljamagas,s háromhosszantiélfut rajtavégig.Hátpáncélja
sötétbarnavagy fekete, haspáncéljasárga, pajzsonkéntelosztott
feketefoltokkal.Előfordulnakteljesenfeketepéldányokis. A fej' a
farok ésa lábak általában sáÍgáncsíkos-pöttyös sztirkés,barnás.
A Knai háromélűteknősélőhelyén'Közép- ésDélkelet-KínábanaZ
egyik leggyakoribb víziteknős volt, amíg aZ éÍkezési cé|ból folyó
mértékte]en begyűjtésmeg nem ritkította. Japánba és Koreába
behurcolták.Leginkább a sekély,növényzetbengazdag vizeket ked-
veli, de megélszinte minden tóban' folyóban' rizsfÓldeken stb.
Annak ellenére'hogy jó úszó'jobban szereti ha akva-terrfuiumának
vízszintjenem híl magas,páncélmagasságának mindössze kétsz-
erese.BáÍ sokhelyütt olvashatjuk,hogy fajtársaival agresszívlehet,
énezzel a kellemetlenszokásávalmégsohasemtalálkoztam.sőt' jól
megférmás békéstermészetűfajokkal' például kaszpi teknőssel,
indoKnai víziteknőssel,indiai koÍomteknősselis.
szaporÍtásamár hazánkban is sikenel járt' A tenyésztéshez aján-
latos az állatokat telslt€tni, mégpedig1_2 hónapig 5_8 .C fokos
sekélyvízben.A ke|ésiidő 28_30fokos hőmérsékleten |00 száza-
1ékospáÍatartalomme11ett 63-67 nap'
A kínai háromélűteknőstsajnos ma már igencsak nehézbesze-
rezni. Néhány állatkereskedésbenugyan időnként felbukkan, ám
hazú á||ományaegyre fogy.
I
 Kicsi éskönnyen, tartható
A csftos iszapteknős
AZt hiszem, csaknem mindenki' aki teknőst szgretne,abban
reménykedik' hogy olyanfajrasikerül akadnia,amelyiknem nő meg
igazán nagyra.EZértis veszélyesaz ékszerteknős-bébik árusítása,
hiszen nem kevesen azt hiszik, hogy ezek a apróságok akkorák
maradnak,amekkorák megvásárlásukpillanatábanvoltak. Erősíti
őket ebben az állat neve is, hogy e teknős-apróságokvoltaképpen
ékszerek_ s ki hallottmá.rlevesestányérnyi ékszerekről?
Sajnos a legttbb VíZiteknós.faj akkorára nő, hogy számukra
bajosan tudunk megfelelő méretűakvaterráriumotkészíteni.A
leendőleknőstartóknakezénis érdemes kitörő lelkesedéssel
fogad.
niuk azt a tényt,hogy ma már, ha nemis nagy számban,de a hazai
kereskedésekben is beszereáetők a kis testű iszapteknősök.A leg-
gyakrabban a csíkos iszapteknős (Kittosternon bauri) kapbat6. E
fajt szerencsérema már hazánkban is szaporídák, ktilönösen
Iszap|eknős(Kinosternonsp.)
70
dI. SátorhelyiTamáStenyészetébő| érkeznekaz újabbésújabbbébik
a budapestihüllőboltokba.
A mindössze l0-l2 centiméter páncélhosszú csíkosiszapteknősaZ
USA-nak csak viszonylagkis területétlakja, Florida egy réSzén és
Georgiábanfordul elő. Étőhelyén nem ritka, előfordul folyókban,
patakokban,tavakban,mocsarakban,dc otthonralelhet aZ útszéli
vizesárkokbanis. Mint nevóből iS kitűrúk'szeretiaZ iszaposmcdrű
vizeket.
Bár víziteknősfaj, kiilönösen éjjelvagy nedvesidőben messz-e
.l.áplálékát a vízfenékólszedegetiösszc, ám
eltávolodhata víZlől.
előfordul, hogy a szárazftldön tett sétáisorán is táplálékután jár.
Leginkább ízeltlábúakat, férgeket,csigákat, olykor pedig halakat
eszik.
A csíkos iszapteknősterráriumi taÍtásanem ördöngtsség. Egy
80 x 40 x 50 centiméteres akva-terráÍiumban akát 34 példán}'t is
tarthatunk.Fontos, hogy csak egy hímet tansunk, ugyanis ha többen
vannaksokat civakodnak.Néhaa nóstényekis csúnyánösszekap.
nak,ezértlegyenkészenlétben egy elkülonÍtőmedenceis.
Szeretik a meleg környezetet, ezéÍta víz hőfokát állítsuk be
25-27 "C-ra' Fontos,hogy a terráriumlevegőjese legyenhidegebb'
Íint a vízé'ezéÍt a medencét fedjiikle üveglappal,perszeúgy,hogy
némiszellőzésazértmaradjon.A víz legalább 15_20 cenüméter
mélylegyenéscélszerűszűrniis. szárazulatként egy nagyobbrészt
alakítsunkki, ahol legyen egy homokos terÍilet,ahová a nőstények
lerakhatják a tojásaikat, illetve néhányrejtekhely' például fakéreg
darab,melyek alá állatainkbehúzódhatnak. Bfu kevesebbetnapoz-
nak, mint az ékszeÍeknősök, terráÍiumukatnapközben mégismeg
kell világítani. A legjobb, ha férőhelyük fölé két spotlámpát
helyezünkel: ígyvilágos ésárnyékostertiletekegyalántkialakulhat-
nak. A csíkos iszapteknős többnyire fogságbansem válogatós,
megeszi a kishalat,szopós egeret'víZicsigát'vörös szúnyoglárvát'
Hilönféle rovarckat.
7l
 llálás tenáriumi állat, egy jól tartottiszapteknősbensokáig gyö-
nyörködhetiink !
E.T. a terráriumban
A cakkos ftilditeknős
Az l990-es esztendő pirosbetűs ünnep Vo|t az önmagukat
folytonosan képzó, tudásra szomjazó természetbaÍátokszámára.
Ekkorielent megugyanísújra,a nevesornitológusdÍ.Mödlinger Pál
szerkesztésében A TennészeÍ című folyóirat. A |ap, évszázados
hagyományaitkövetve foglalkozottmindennel'ami természetközeli,
ígya kedvtelésbőltaltott állatokkal is. Nos, jómagam ebbena lapban
olvastamelőször részletesleírásta cakkos fulditeknősről (Geoemyda
spenglei). MáÍ akkor elhatáÍoztam,hogy amint lehet' beszerzek
néhánypéldányt'hiszen a leírás alapján kétségtelenné vált számom.
ra' hogy o faj ideális tenáriumi áJlat.
Első számújó fulajdonsága,hogy nem nő nagyra:páncélhossza14
centiméteÍ,ám a legtöbb egyed ennélksebb. Ezért később sincs
szükségehonibilis összegekbe keriilő óriástenáriumolfia, énmagam
egy 90 x 35 x 40 centiméteresmedencébentartom állatomat' A
másik fontos tényező'hogy ugyan a faj első ránézésrevíziteknőst
formáz' mégis inkább szárazftj'ldiéletetélő' mindössze egy lapos
vizestálkát igénylő t€knősről van szó' Emellett többnyiÍe jól eszik és
a hőmérsékletre sem érzékeny.Hátránya, hogy nem trílmozgékony
ésgyakan elássamagát.
A cakkos földiteknőst már több' mint kétszázesztendejeismeri a
tudomány'annakellenére,hogy igencsakrejtőzködő életrnódotfoly.
tat.Elterjedésiterületérólmégkevesettudunk' annyi bizonyos' hogy
Délkelet-KÍnábanésvietnamban előkerült' Közeli rokon faja él a
Riu-Kiu-szigeteken(G. japonica).
A cakkos földiteknős leginkább a hegy. ésdomvidékeklakója'
7Z
szereti a páÍás levegőt' Napközben többnyire e|tejÍőzik' ezért a
szabad természetbennem ig4zán lehet észrevenni.Nagy szeméve|
igen jó| lát, s az inkább szárazföldinek nevezhető viselkedése
ellenéreigen jól fut. A természetbenfeltehetően kisebb-nagyobb
gerinctelenekket,alkalmasint rovarokkal, férgekkel' csigákkal
táplálkozik. Fogságban is gyakorlatilagilyen koszttal etethető'
nálam sdvesenfogyasztjákaz újszülötteggret,tücsköt, gyászbogár-
láÍvát,csigát.Hetentekétszeretessük.
Mint már emlÍtettem'a hőmérsék]et iÍánt nem kti|önösebben
jól
igényes,szobahomérsékleten elYan' s viszonylag alacsonyabb
hőfokon is elfogadjaa táplálékot.Azt mindenképpen meghálálja'ha
férőhe|yét párásítjuk,s ha terráriumát sok búvóhellyellátjuk el. A
legjobb, ha a terráÍiumbaaljzatkénttiszta (!) fenyőkérget_ mulcsot_
teszünk, s emellettsok nagyobbkorhadó fuskót, faágathe|yezünkel
benne. Mive| az ál|atok többnyiÍe úgyisrejtőzködnek' külön meg-
világításranincs szükségük.
A cakkos földiteknőst aZutóbbi időben néhányszormár hazánkban
is sikerult tenyészteni.A periódikusan kettesévellerakott tojások
egyenkéntrl0-47 mm-esekvo|talqÍníga kelésihőmérsékl úet25_26
fotra kellett beálÍtani. A faj szaporításacsak akkor sikerult' ha a
tenyészál1atokat előzőleg teleltefiék.
A cakkos földiteknősffil egyszerretöbb sldány is tartható közös
tenáriumban, ám olykor előfordulnak ,,renitens'',harapdáló egye-
dek, melyeket feltétlenülel kell kiilöníteni.
végezetÍi1 mégannyi| hogy az az állatbarát' aki látott máÍ cak-
kos földiteknőst' biztos, hogy rögvest beleszeÍet.Elég csak egy pil-
lantást vetni a fejére_ mintha csak E.T. elevenedettvolna meg a ter-
ráriumban'
t5
 Fekete páncélbatt
Az indiai koromteknős
AZt hiszem minden teknőSbarátéletében elérkezikaz a pillanat,
amikof azt mondia:ne tovább! Nincs már féróhely'dugig vannak
állattala tofl'fuiumok,a spcciális fa.ioktáplálékátnehézelőteremteni,
netánegyszorűonnincs több idő aZ állatoka.
Jótnagamis jáÍían rnár így, amikor egyszerrehrcatnyifaj meg-
annyi egycdélgondoztama rendelkezésemre álló tenáriumokban,s
a keíbenis akadtnéhányszá.azföldi páncélos.
Mi sem lermészetcsebb, mint hogy ekkorrnagamis azt mondogat.
tam,hogy nem kell több teknős,ígyis van elég.Egészenaddigtar-
totteZaZállapot'amígnemsikerülthozzájutnomegy gyönyÓrűséges
indiai koromteknőshoz(Melanochelysttijuga),sőt annakis a ther-
malis a|fa1Íútoz. Néhányhétalatt kiderült, hogy egészenjól tartható
együtt egy amboinaisze|enceteknős nősténnyel,ám az indokínai
víziteknőseimetki nem állhatta.
Az állat hamaÍmegszelidtilt,jól evetl Mindeközben én meg.
próbáltam minéltöbbet mggfudnifrissiben vásárolt teknősömről.
Hét alfaja ismert, melyek Elő. és Hátsó.Indiában,valamint Srí
Lanka szigetén élnek.Fogságbanleggyalcabbantalán a máÍemlÍtett
thermalis alfajt taÍtják.Az egészenfiatal példányokpáncéljavörö-
sesbarna,ÍnÍga kifejletteké_ mi mást várnánk mást egy ilyen nevű
teknőstől? - fekete. A hátpáncélonhárom él fut végig'bfu ezek az
Óreg példányokonalig kivehetők. Hossza mintegy 25 centiméter.
Érdekes,hogy e fajnál a hím termetesebba nősténynél.Étőhelyén
előfordul a hegyi tavakban,folyókban is, ezérta hőmérsékleEenem
kÍilönösebben érzékeny20-75 .C megfelelő számára.
'
Tágas akvaterráriumban más fajokkal is egyiitt gondozható.
Tapaszta|ataim szerint szorotia mélyvizet. Aljzatkénthasználjunk
gyöngykavicsot.A vÍzinövényeket kieszi, ezért,legfeljebbtermé-
1Á.
szethű műnövénnyel,gyökerekkel, szépformájúkÓvekkel dekorál.
hatjuk akvatenfuiumát. A me1egítőlámpaalatt fontos sütkérezési
lehetőséget, kis paltot kiképezni.NyáÍonigen jól érzimagát kerti
tóban vagy erkélyenelhelyezett terráriumban.
Táplálása egyszerű,jó étvággyalfogyasztjaa különféle férge-
ket, lárvákat, kishalakat, újszülött egereket sőt, némi növényi
táplálékotis.
Megfogáskorügyeljünkana,hogy sok példányijedtségében átható
bűzt árasztvavédekezik.
A tel,nősijk tüskebö kije
Ma|áj tüskésteknős
A maláj ttiskésteknős(Cyclemys dentata) rendKviil dekoratív-
Különösen a fiatal példányokbájosak' formájuk leginkább falevélre
emlékeztet.HáQáncéljuk barna, haspáncéljukszürkésfekete,szép
sárga pókhálószerű csíkokkal mintázva. A kifejlett egyedek hossza
ésszélessége25 cm. Azsiában sokhelyütt előfordul, az Európában
áÍusítottfajok valósdnűleg Thaiftildről származnak'de emellettmég
Délkelet-Ázsiamás részeinis otthonvan szereti a mocsarasterüle.
teket, erdei-ősgÍdeitavakat. A fiatal pé|dányoktöbbnyire vízben
tartózkodnak, míg a nagyobbak sdvesen kóborolnak a szárazföl-
dön is'
A maláj ttiskésteknősaz egyik leghálásabb tenáriumi állat. Jól
taÍthatószobai terráriumban,csak ügyelni kell ana, hogy a kifejlett
egyedek számfua megfelelő méretűszárazulat álljon rendelkezésre.
Ez ne néhányegymás mellé helyezett kő legyen' hanem földes'
fakérges,búvóhelyekkel gazdagon ellátott rész. Tavasztól-őszig
szabadtéritenáriumbanis tartható.Táplálása nagy vonalakbanmgg.
egyezik az indiai koromteknősnélleÍrtakal.
75
 szaporítják,nagy termeteés harapós természete miatt kezdő ter-
raÍistáknakmégsemajánlható.Bár a picik igen bájosak,felnőve'C't-

r;ffi
hat év múlvaigazi ,,teknós-fenevad'' válik belőlük. Jó' ha terráriu-
-.]Ej:'rt"Trf mukatlezárjuk,nehogybalesottörténjen,ktilönösen, ha gyerekvan
a házná|.
A harapósteknős kezdetbengondozhatóegy nagyobb,100 x 50
x 60 cen|-iméteresakva-terráriumban, ám fel kell készülnirá' hogy
ezt néhányévalattkinövi' Ekkor máÍkis betonmedencére van szük-
sége.A harapós teknőst épp méreteés étvágya miatl ne tartsuk
együttmás fajokkal,de fajtáÍsaival is csak akkor,ha méretükköZel
A reknősök ttiskebökiie azonos. Táplálásuk egyszerű:halakkal, patkányokkal,egerekkel
etethetők.A kisebbeketmegkínálhatjuk némiféregge|' vízicsigával'
rovarra|,szopós egérre| is. A hómérsékletre nem különösebben
Vigytizz, a tehós h'arap!
igényes'akva-terráriumának vizét nem ke|l ffiteni' sőt, tavasztól
A harapós vagy a||igátor teknős őszig tanása leginkább kerti tóban javallott.

A Győri Állatkertegyik terjedelmesmedencéjét nyarantanéhány

haÍapósteknős (Chelydra setpentina) lakja. sokan megcsodálják
őket,hiszenviszonylagnagytestűésbizarrformájríállatok.Kinéze-
ttik elégfélelmetes,állkapcsuk szaruéleikampósak,s láthatóan felet-
tébbélesek'Hátpáncéljának hossza akár ötven centiméter is lenet,
testttmegükpedig elérhetia húszkilogrammot.
A harapósteknős hatalmaselterjedésitertileteKanadadét Íészétő|
egészen Ecuadorigtarl
Élohetyénleginkább az ál|óvizeket kedveli, ám olykor előfordul
lassanhömpölygő folyókban is' Lesből vadászik éshatalmasétvágya
van. A kisebb példányokbeérik némiféreggel,kishallal, rovanal,
ám a nagyobbakmár pézsmapockotvagy kacsát is zsákmányolhar
nak, kiilönösen a fiatal egyedekszámáIajelenteneknagy veszélyt.
Erőteljes harapásuk egyáltalán nem lebecsülendő, amit az elővi-
gyázaflm halászok |ehaÍapott ujjai is bizonyítanak.
A hím nagyobb, mint a nőstény.Bár hazánkban is rendszeresen Harapós teknős

76 77
 Bizarr, de kedves A nagyfejűteknősa délkelet-ázsiai sekélyvizek lakója' Leginkább
Á nagyfejű teknős a hegyvidékek erdőkön átfolyó patakjaitésfolyóit kedveli.A nappalt
vÍz alatti üregekben,gyÖkerek,faígak a|aÍÍ' tölti. Ilyenkor keveset
A szokásosállatkertinéfávalélve:ilyen ál|at nincs is| Ene gon. mozog' ám ez ne tévesszen meg senkit'ugyaniséjszakaiaktivitása
doltam'amikorjónéhányéwel ezelőttSasváriLásZló baÍátomvilág- miattfogságbanis nagy akva-terráriuÍnra van szüksége. Egy kifej-
híres gyűjteményét szemlélvemegláttam életemelső nagyfejű let( á||atszámára100 x 50 x 50 centiméteres medencea minimális
teknősét(Plat}stentonmegacephalunt).Az á7|aÍ a világ talán legkü- rnérct. Ennck egyharmadában képezzijrkkjszárazréSZt, s a víZbeis
lönösebb teknőse.PéldáulvíZiteknős,de nem tud úszni.Fejétsem tcgyűnkbúvÓhelyeket. A vízmélység akkoralegyen,hogy állatunk
tudjabehúznia páncéljába' ezérÍaÍÍa is vérteÍnövesztett.Ha ellen- kényelmesentudjon levegót venni. Jó, ha a vizet szűrjük' mert
ségközeledik, méga szemétis el tudja süllyesztenibenne.Farka kényesenncktisztaságáÍa. Fűtést,megvilágítást ne alkalmazzunk,a
pedigolyan hosszú'mint egy gyíké. szobahőmérséklet tökéletesenmegfelel.
Nem sokkal későbbtovábbhÜledeztem, amikor a nagyfejűteknős Fontosszabály'hogy a na8yfejűteknősscm fajtársaival,sempedig
szóba kerult. Ki gondolnáugyanis' hogy egy hÍillő nappalhideg más fajokkalnem tarthatóköZös medencében! Táplálható kishallal'
vízbenél,majd éjszakanagy távolságokatjár be férgekből'csigák- újszülött egérrel,férgekkel' csigákka|. 5-ó naponta etessünk.
ból' kisebb gerincesekbd|ál1ó tápláka után. Sőt' a fáma szerint még szaporításakontinensünköncsak elvétvesikerült, ezérta ná|unk
időnkéntbeszerezhetőpé|dányok jobbára vadbefogásbólszármaz-
fára is tud mászni'miközben a fejévelegyensúlyoz. Ugye,ilyen állat
nincsis? De van! sőt' egy hímetmagamis több' mint egy évtizedig nak. Előfordul, hogy kezdetbennem táplálkoznak. sajnos sok közöt-
gondoztam,egészenaddig' mígterjedelmesakva-terráÍiumátki nem tÍiknehezengyógyÍthatógombás betegségben szenved.
nőtte.AZ ál]atotma mindenkimegcsodálhatja a Győri Állatkenben. Mint sánte minden teknősfajt, Kínában a nagyfejű teknőst is
megesák. Egyik, Knaiul nem tudó neves zoológusunknaknem is
olyan régenaz egyik étteremben panírozottnagyfejű teknős-fejekgt
szolgáltakfel...

Dobozok
A karolinai dobozteknős

Pár esztendejemégigen nehézvolt Magyarországon szárazföldi

teknőshöZ jutni. Az állatok behozatalamár akkor is nehézségekbe
ütközött, s bizony akkoriban méga hazu tenyésztés is gyermek-
cipőben tipegett.Az igényekperszs folyton nőttek, hiszen a teknős-
A na8yÍejűteknős a Íejénis külön vértetvisel taltók egy Íészebelátta' hogy a víziteknősök, klilönösen az ékszeÍ-

78

Karolinai dobozteknős
teknősök hamar kinövik lakosztáyukat,vizüket cserélnikell stb.
EZéÍÍ' aztán ha rábukkantak egy görög- vagy mór teknősre, minden
pénzt megadtak érte.Persze a állatkereskedők is felismerték az
jgényt'ezéÍtaztán viszonylag konnyű megoldástvá]asztoÚak, nagy
számban importálni kezdték a dobozhátríteknősöket (Terrapene
fajok). Ezek az állaÍokakkor mégnem voltak védeüek,tartásukhoz
nem kellett CITES-papír' Így hát nagy számban &keztrcttek az
országba.
Ám hamar kiderült, hogy ezek az áL|aÍoknem a megszokott
szárazföldi tekősök: taÍtásukhozjóval nagyobb tÍirelemés szak-
érte]emkell' mint teszem azt a görög teknőséhez.Ezt pé|d6zzaaz a
szomonítényis, hogy a beérkezettállatoknak több, mint kilencven
százalékahamar elpuszfult.
Hazánkban ma a dobozháhiteknősök közül a legtöbben a karolinai
dobozteknőst (Terrapene carolina) tartják, mslynsk hat alfaja
Észak-AmeriMbanhonos. Magyarországon L T. c. triunguis úfaj a
leggyakoribb
Bár a karolinai dobozteknősa víziteknősfélék
családjába taÍtozik,
mégisaz erdők nedvesaljnövényzeteközött é1.Mérets,alfajtól fiig-
80
gően |6_20 centiméter.Tavasztól-őszig szabadtériterráriumbanérzi
1gaz6njó| magát,noha taÍható szobai tgrráÍiumbanis. Ekkor azon-
ban nagy férőhelyrcvan szüksége,lehetőleg több szintkiilönbséggel'
mulcs (fenyőkéreü a]jzaÍta|,búvóhelyekkel. Fontos a viszonylag
magaspfuatartalomis.
A dobozhátúteknősÓk terrfuiumánaknélkiilözhetetlenkiegészÍtője
a lapos vizestál,amelybenszeretnekhosszabbideig is taltózkodni'
Táplálásukviszonylagegyszerű:szívesenfogyasztjá}a rovalokat,
példáultücsköket, gilisztákat,csigákat,újszülöttegereket,gyiimöl-
csöket, esetenkéntsalátát.
A karolinaidobozhátú teknős,hajól tartják'sokáigél,eléÍheti
akáI
a százéveskortis!
EIeven szelencék
Áz amboinai szelenceteknős
Úgy tizenöt-húszévy,| eze|ő|tmégigencsak nehézvolt egzotikus
teknősokhöZ' egyáltalán kiilhoni' trópusi állatokhoz jutni. Az él|at-
kedvelők nem titkolt irígységgelszemléltékazon néhányszerencsés
kiválasztott állatait' akiknek sikerÍilthazatérőexpedÍcióktól, netán
ktilföldi (akkoriban úgy mondtuk: kapcsolatok révén
''nwgati'')
valamilyen éÍdekességhez jutniuk.
Emlékszem, ekkortáÍ egy terrárium-kiálÍtáson láttam meg éle-
tem első amboinai szeloncateknősét(Cuora amboinensis).Nagyon
tetszett a teknős' de persze esélyemsem volt rá, hogy megsze-
Íezzem.
Eltelt jónéhány év' míg végül egy csere folytán' egy haÍdun
agőmáéÍt ésnéhányapÍóságértsikeriilt egy fiatal példányhozhoz.
zájutnom. Szép' egészséges állat volt, csupán egy prob1émavolt
vele, néhabizony eléggé keményenfellépettmedencetársaiva]szem.
ben.Ennek ellenéreaz egyik kedvencemmévált.
81
 már bukósisakra emlékeztető,míg a másik inkább víziteknős.
szerűenlapos páncélú. Van egy átmenetiformais' ennekhátpáncél-
ja köZepesen dornboní.A természetbenis jobbára ragadozó, ez.ért
fogságbarris leginkább halat, férgeket,csigákat (ezt kültnösen
szereti)ésújszülött egeretkell felkínálniszámára'Az egészséges
oéldánvokfeltűnőensokatesznek.

Puha páncéllal
A kínai |ágyhéjú teknős

KuI cs ra zá rt szelelceteknős Bevallom őszinténeleddigmégsohasemtartottamlágyhéjú tek-

nőst. Nem mintha nem tetszenevagy valami egyébbajom volna
Bár a szakirodalomazt ÍÍja, hogy magashőmérsékleten illik tar. vele, inkább csak arról van szó, hogy barátaim'ismerőseimszeren-
tani' aZ enyémláthatóanjól éreztemagátszobahómérsékleten is' jól cséreidejében róla.
lebeszéltek
evettésnagyokatnapozotta melegítőlámpaalatt.A nyaIatpedig, A lágyhéjúteknősök ugyanis fe|ettébbnagyra nőnek' hamar
júniustól október elejéigkerti tavacskámbantöltötte. kinövik a nekik szántmégolytágasmedencét is. Emellettnemvisel-
Persze, mielőtt megkaptam a teknőst, igyekeztem minél többet tetnek valami nagy bizalommal gazdájuk fuánt s ezt igyekeznek is
megtudniróla. Kiderult, hogy rokonságábane faj kötődik a legjob- érvényesíteni _ mondjuk
ban a vízhez,ám azértnem annyira,hogy folyton úszkáljon'inkább egy alaposharapással.
caplatni szeret aZ a|jzaloÍ|.Ezért a vízmélység ne 1egyentú|nagy' Pedig a lágyhéjútek-
elegendő, ha kicsit a domborúpáncélfölé ér.Mivel meglehetősen n6sbébiné1kevés bá.
mozgékonyésnem is kis testű,akár húszcentiméteresre is megnövő josabb teknőscsemetét
fajró| van szó' kicsi terrfuiumban szenved. sokat tartózkodik a hord hátán a föld!
szárazulatonis, ezértfétőtrclyéÍ"osszú kétrészre,kétharrnadÍészét Megjelenésekicsit ko.
borítsa víz' míg egyharmada legyen búvóhelyekkel jól ellátott mikus, de ugyanakkor
száÍazulat.A vizet vagy ktilső szűÍővel kell filtrálni' vagy pedig felettébbkedves. Nem
gyakran cserélni ke1l. A melegÍtő|ímpáta szfuaz rész fölé csoda, hogy néhányév-
ftiggessziik. vel ezelőlt százszámta
Az amboinai szelenceteknős egész Délkelet-Azsiában elterjedt. áÍusítottákőket, hála az
Étőhetyón szereti a sekély tavakat, elárasztott teriileteket, rizs. importnakésméginkább
földeket. Három alfaja ismert. AZ egyik hátpáncéljadomboní'már- a hazai tenyésztőknek' Kírui lóqyhéjúteknós

82 83
 Magyarországon ma állatkereskedéSekben leggyalÜabbana Knai állatkereskedóbarátaimegy teiedelmes dobozt átnyíjtva fiiÍkészték
lágyhéjúteknőst (Pelodiscus sinensis) árusítjá'k'jobbfua ormányos arcomat.Mivel a dobozbanmotoszkált valami, rögön tudtam' hogy
teknős fedőnéWel.E faj nevévelellentétbennem csupán Kínában állatról van szó' ám, hogy milyenról arról bizony sejtelmem sem
honos, előfordul oroszországban, Koreában, Hátsó-lndiában és volt' óvatosan bontottamki ajándékomat,nehogy kiugorjon' Persze
Japánban is. Tajvan szigeténés Szingapűrpan étkezésicélra késobbkiderült, hogy fölöslegesen aggódtam.Nem valamiféleugró-
tenyésztik. (Ez utóbbi helyennem őshonos.) jószágot kaptam, hanem egy jól megtermettszegélyesteknős
Szinte minden vizes élőhelyen előfordul, kiilönösebben nem (Testudnmarginala) párt. Hozzájuk mégegy borítékis tartozottkét
kényesa szennyezettségre sem. Méretetekintélyes'25-35 centi- szép, ffizöld színű CITES papínal' orömöm nem ismert határt,
méterpáncélhosszűságűrais megnó. Rendkívül jól úszik, férőhe- hiszen egy ivarérettszegélyesteknős páÍhoz tlozzájutn ftlér egy
lyéneképpenezértfelettébbtágasnakkell lennie.Mivel agresszív, főnyereménnyel! Ma már hazánkban ritka fajról van szó, melynek
célszerűmagányosantartani. Akva-terráriumánakszáÍaz részéÍ' hivatalosimportjais nehézségekbe ütközik.
borítsuknedves homokkal, mivel néhaa szárazon is szereü elásni Kinéztem számulira egy jókora, kiselejtezettakváriumot, ám
magát.A vizes részaljfuais szórjunkfinom,mosotthomokot,netán mielőtt be1etettemvolna újdonsültpáncélosaimat,megitattamőket.
aprószemű gömbölyű kavicsot, úgy' hogy az aljzat vastagságaa
páncélmagasságánaklegalább kétszereselegyen. A vízmélység a
fiatal példányoknál három-négyujjnyi legyen' míg a nagyobba}nál
csupánannyi' hogy az aljzaÍbanmagátelásottteknős kényelmesenki
fudja nyújtani a fejét levegővételÍe.Külön megvilágításranincs
szükségeésa víz hőmérséHetére sem kényes,a szobahőmérséklet
megfe1e1számára. Nyáron kerti tóban is tartható. Táplálására |eg-
inkább kishal ésegérajánlható.
Fontos figyelmeztetés:gyermeknekne vegyünk lágyhéjúteknőst'
mert megnőve igen veszélyes 1ehet (mármint a teknős, nem a
gyerek)!

Egy teknős
''kerti',
A szegé|yesteknős

Karácsony volt, a szeretet és az ajándékozásünnepe. Ilyenkor

kisséfélveadjuk át ajándékainkat's a megajándékozott aÍcátfigyel-
ve megpróbáljuk kideíteni vajonjól vá]asztottunk-e.Gondolom így
van ez mindenkivel' így hát egyáltalán nem vehettemZokon amikor Az ajóndékbokapott szegéLyes
teknós

84 85
 AZ á|latokmáÍa kezdetkezdetén jól ettek,Ígyvígankivárhattáka
tavaszta dolgozó szobámban.Énmár kevésbé voltamvidám,ugya-
nis minden igyekezetemellenéreszinte mindig jellegzetosszagot
fuasztotta terráÍium.
Tavasszalaz(ána fiissenébresztett görÓgteknősök köZékerulteka
kertikifutóba,s egy évrerá, telelésutánpárzottak,tojástraktak'a tíz
tojásbólkikelt kilenc apróság.
A szegélyesteknősEurópa legnagyobbszáÍazfölditeknősfaja.A
kifejlett hímek jó harmincöt centiméteresre is megnőhetnek,a
nőstények valamivelkisebbek.(A gtrtg- ésmór teknősöknéléppen
fordította helyzet.)A szegétyes teknőstkönnyű felismemi:páncélja
hossziránybaneÍősenmegnyúlt,ésa hátpáncélhátsó harmadána
szegél}pajzsok (nurginalia) kifelé növekednek,furcsa,némiképp
szoknyáraemlékeztetőszegélytképezveezze|.Enő| a jellegzetes,
más száÍazföldi tetnősfajra nem igazán jellemző páncélformáról
kaptamagyaÍéslatin nevét(nnrginata)is.
A szegélyesteknős clterjedésiterü|ete Görögországban az
olümposztól délreesik,előfordul az Égei-tenger néhányszigetén és
Szardínián is. Ez utóbbi szigetre azonban betelepítették'Néhol
emÍtik Dél.Albániából is, ám itteni előfordulása mégnem bizonyÍ-
tott. Szereti a nyflt, napos' karsztos területeket.JobbáÍantivényevő,
kÍilönösen kedveli a pázsitfűféléket,lehullott gyümölcsöket, elfo.
gyasztJaaz útjábakeÍülő gilisztákat ésházatlan csigákat, de újfu a
bűzlő dögre is. Hazájábancsak rövid téli nyugalmiidőszakottart,
sőt' időnkéntezt is megszakítja. Párzási időszakuk márciusvégétől
május végéigtart.A vadon élő húszcentiméteres példányokmár
ivarérettnektekinthetők. A nőstény _ mérététőlfiiggően _ 3_12
csaknem teljesen gömbölyű, hófehér tojást rak egy maga ásta
fiÍegbe'melyetkésőbbbetemetéshaspáncéljával ledöngöl. Egy sza.
porodási időszakban a nőstényekakár két.háromalkalommal is
tojhatnak.Jó idő eseténa kisteknősök 80-100 napután kelnek ki, ám
ha hűvös az időjárás, csak a rákövetkező tavasszal. Kicsiny elter-
8ó
jedésiterü|etemiatta szegélyes teknősa legveszélyeztetettebb euró-
pai szárazföldi teknősfaj.
Mint általában a száÍazfö|d] teknősfajok többsége' a szegélyes
teknőssem való szobaiterráÍiumba. Ha módunk van Íá,készítsünk
számuka naposésfélárnyékosszabadtériterráÍiumot.Fontos, hogy
legyenegy szénávaltöltött hfuikójuk, ahovárosszidő esetén vissza-
húzódhatnak. Télenteleltetnikell őket' a jó kondícióban|évőá1|a-
toka nem jelent veszély a számuka viszony|aghosszúranyúló
te|elési
idősZak.
A szegélyesteknősÖketkönnyű táplálni' ám Változatoskosztot
igényelnek.Különösen kedvelik a lóherét'a lucernát,a pitypangot
(élnek-halnak sárgavirágiáért)'a tyűkhurtésa salátát. Megeszik a
káposztát, paradicsomot,uborkát, reszelt répát' almát' körtét'
kimagozottmeggyet,cseresznyét' epret.Állati táplálékként megfelel
a nyers baromfihrís'főtt tojás' konzerv kutyatáp. Az egészenfiatal
bébik táplálékfua szórjunk némi kalcium.hidÍofoszfátotvagy
tojáshéj.netánszépiaport's jó, ha valamilyen vitaminkészÍtÍnén}t is
adunk nekik. Tiszta ivóvíz _ annak ellenére, hogy ritkán isznak _
mindig legyen előttiik.
Szobába nem való
A görög teknős
Igencsakmegizzadtamaz úton.Igaz'mégcsakjúniuselejevolt' de
már tiizesen sütött, szinte éEetetta korfui Nap. Egy hosszúkirán-
dulás után boldogan trappoltamnéhánykilométerrelévő kis apalt.
mÍrnnomfelé,hiszen fotózsákmányom igen szépnekÍgérkezett. A
számomÍafestőinek tűnő tájképtémákmellett volt alkalmam be-
cserkészniéslefényképezni néhánypompás'téglavörös hasú'kék
torkúfekete éleshátú gyíkot (Algyroides nigropunctatus),nem egy
ragyogó színűpillangót éskészíthettem jónéhányfotót AG' Marcos
falu több száz évesházacskáiról éstemolomáról.
 MáÍ aZ utolsó kis biÍtokotis elhagyam' amikor egy elhagyottkis
gyi'imölcsös mellé vezéÍelta jószerencsém.Mivel a vérbeliter.
mészetvizsgálószerintemnemcsak a szemével,hanem a fiilével is
frgyel, hamar meghallottam,hogy va|ami motoszká|a kiszámdt
ffiben. Némi akrobatikával átmásztam a régelkorhadt kerítésen és
becserkésztem íVta helyet,ahonnana hangjttt. Persze nem találtirm
semmit.Ám nem kilönösebben messze'a kaÍsztostejtő irányában
|smél'Zezgetta ffi, s megpillanthattaÍnegy görög teknős (Testudo
hennnnni)hátpáncé|ját. PerszeazonnalnyakoncsÍptema megszep.
pent'jókora zsömlényinőstény.Készítettem róla jónéhányfelvételt,
majd útjáÍa engedtem.Ő volt az első görögteknős, akivel a szabad.
ban,természetes élőhelyéntalálkoztam.
A 1Zt_30centiméteresre megnövő gÖrö8 teknős EuÍópa talán leg.
elterjedtebbszáÍazföldi teknőse.Előfordul a Balkán-félszigetdéleb-
bi részein,az Appennini.félszigeten,Dél-Franciaországban,Kelet-
Spanyolországban, Szardínián,Korzikán, a BaleáÍi.szigeteken, szi-
cflián, ésnéhánykisebb-nagyobbsziget€n. A volt Jugoszlávia déleb.
bi terulercin erősen megritkult, a kutatók szerint a trílzottbegyűjtés
következtében.Szépállománya élBulgáriában. Romániában megle-
hetősen ritka, csupán a Vaskapu.Kazán-szoros kömyékéntalálható
meg.
Igen alkalmazkodó faj, szereti a kop& réteket,ka$Ztvidéket,
tengerparti sÍkságokat,ritkás erdőket' gyÍimölcsösöket és egyéb
kultúrteíüeteketis. olykor ragaszkodik megszokott útvonalához,
ilyenkor szabályos ,,utakat'',csapákatjft ki. Néholnem csupán téli,
hanem a nagy hőségmiatt nyári álmot is alszik.
Előhelyének nagy részénmintegy fél évig taÍtótéli álmot alszik,
amely természetesen nem ugyanaz' mint az emlősÓk téliálma. Ekkor
_ az iÍodalom szerint - 1G-40 gramm zsírt égetel szervezetiik.
TesthőmérsékletÍik ilyenkor 5 .C. Ébredés után természeEsélőhe-
lytikön' ahol ilyenkor már meglehetősenmagas a hőmérséklet, jó
étvággyúfa|aÍozzáka friss növényeket,haÍásokat, ám hazánkban
88
szabadtériterráriumukba kikerülve kezdetben csak ímmel-ámma|
eszegetnek'Leginkább a 20-30 fokos melegetkedvelik. Vizet ritkán
isznak, többnyire elegendő számuka az a nedvesség,melyet
táplálákukból nyernek. Ennek ellenéreférőhelyükön mindig legyen
|iszta vÍz|.A hímjóval kisebb a nősténynél,ésfarka is hosszabb.
Az ébÍedést követően a hímekpárzási kedve rögvest megiön' és
elkezdikhajkurásznia nőstényeket. A hímek'nem éppenhidegvérű
módon gyakran megküzdenek a nőstények kegyeiért.Am a
gyengébbnemmelsem bánnak valami finoman,|ökdösik' |ábukat
harapdálják.Az aktus kezdetbennehezenmegy, mert a }úmannak
el|enére,hogy haspáncéljagyakran homoni, gyaltranlecsúszika
nőstényhátftól. A hímpárzásközben igen magas,meszirőlmeghall-
ható, sipítóhangothallat.
A tojásrakás időszaka májustól - jűlius közepéig taÍthat,eZ idő
alatt a nőstényekakáÍ két-háÍomfészekaljnyitojást is rakhatnak'
esetenként 2-10 tojással.
A görög teknős a szabad természetbenigen soKéle táplálékot
fogyaszl Megeszi az útjábakerii|ő lágyszániakat, a földre hullott
gyümölcsöt, csigákat, férgeket'döghúst,tiÍüléket.Vásárhelyi leírása
szerint a második világháborúideje alatt a katonák emberi iiÍiilék.
csalival fogták eleven játékszerüket' az akkoÍ ideig.óráig taÍtott
görögteknőst.
A fiatal görög teknős, Hilönösen nem sokkal kelésután, amikor
páncéljamégpuha sok veszélynekvan kitéve.Csak kevesenérikel
a felnőtt kort. A zsengekoníteknősgyerskeketigen sok Íagadoző
előszeretettelfogyasztjaésmivel kevésbé edzettek,mint a felnőttek,
bizony a hosszantaÍtóteleléstis nehezebbenvésze|ikát.
A kifejlett példányokraviszonylag kevesebb veszély leselkedik.
Néhaa siÍályokmegvárják, mÍgkidugiák a fejüket s aztán egy gyors
mozdulattallefejezik a szerencsétlenteknőst.
A gört'g teknős legnagyobb ellenségeaz ember. Néhol' például
Bulgáriában előszeÍetettelfogyasztják a húsátis, ám |eginkább a
,l
 hobbiállattaÍtókveszélyeztetika teÍmészetes állományt. Hazánkban
is évről évrg több száz, esetenkéntezer teknőst koboznak el a
határon, ezeket aztán vagy szétosztjáka hazai állatkertek között,
vagy pedig _ csakis akkor, ha a pontos számlazásj hely ismert _
visszaszállítjákeredetiélőhelyüIae.
A görög teknősök ára Nyugat.Európában eléggémagas, ám
hazánkban méga megfizethetőkategóriába tartozik. A fenti példák
ellenérecsemÉszéseszerencséreeeyá|ta|ánnem kifrzetődő, meÍt
Európában _ Így hazánkban is _ már nagy számban szaporítják,s
bizony a tenyésztettegyedek egészségesebbek, könnyebben
taÍthatók,mint aZ esetlegbelső parazitákkal fertőZött ésaz újhelyet
nehezenmegszokócsempészett táIsaik.
A görög teknős viszonylag igénytglen á||at, átnez nem aztjelenti,
hogy nem kell neki mindent megadni, ami t€sti-lelki jóltéhez szük.
séges.
A kis testű,mégfiatal egyedeketkezdetbentartsuk terÍáfiumban.
Aljzatként sok minden megfelel, énáJtalábantiszta folyami sódert
használok, ez ugyanis jól koptatja az állatok karmát. Ajárrlatos egy
|apos ivóedény behelyezéseis. Képezzünk k búvóhelyet,tegyünk
néhánymarékszénát,kisebb fúgakat a medencébe. AÍraügyeljünk,
hogy ne legyenek olyan nagyobb kő.dekorációk, melyek alá ked.
venceink beszorulhatnak.
A férőhelyetnapközben világítsuk meg úgy,hogy a lámpa a fény
me||ett 22_28 foka melegítse a terráÍiumot.A kis teknősöket.
amikor csak lehet érdemesnapoztatni- de nem tíízőnapoÍLhanem
elhúzódási' ámyékbavonulási lehetőségetis teÍemtveszámukÍa.A
nagyobbacskatlllatoknakmár alkalmasabbaz erkélyenvagy kertben
kiképzettszabadföldi tenárium, ahol tavasztól őszig nyugodtangon-
dozhatjukőket. (Lásd az É'desotthoncíműfejezetet!)
A görög teknős _ b& sokan úgytaltják - nem trrtható szabadona
lakásban' igaz' meglehetősensdvós volta miatt így is elvegetál
néhányhónapig, évig,ám ez a fajta tartási mód semmiképpensem
megfelelő szánára.
90
A görög teknős táplálása viszonylag egyszerű.szinte minden
gyümölccsel és zöldséggel msgkínálhatjuk' különösen szereti a
banánt és a ktilönféle szedett ,,zöldet', lóherét, pitypang levelet'
valamint a sa]átát,paradicsomot,kÍgyóuborkátstb. A fiatal állatok
táp.!ilék6thetente kétszerszórjuk meg jó alaposan ka|cium-hidro.
foszfáttal (eZ gyógyszeÍtáÍakban kapható) vagy főtt tdás porrá tört
héjávú. Ezze| e|ejétvehetjük az oly gyakori páncélpuhulásnak.
Magam a nagyobbteknősöknek _ uram bocsá! _ jó csontos,kalci-
umban gazdagkutyaürÜléket is adok, me]yetállataimjó étvággyal
elfogyasztanak.Áttati fehé4ekénthétről-hétre legalább egyszer
adjunk némi nyers, apróra vágott baromfihúst' esetleg konzerv
kutya-vagy macskatápot, keményre főtt tojást.
Az egészen fiatal teknősöket hetente egyszer langyos vízbe
teszam,ez elősegíti emésztésiiket éstapasztalatomszerint jótékony
hatássa]van az étvágyukrais' A fogságbantartott'jól táplált teknős.
bébikgyorsabbannőnek, mint a szabadoné1ők Előfordul' hogy túl
gyorsan, s páncé|juknagy ésvastaglesz a ',teknőshöz képest''.
Magyarorságon a tdások kikeléséhezkevés a napfényesórák
szána. ezérta szabadföldi tenáÍiumbanlerakott tdásokat keltetőben
kell elhelyezni.
Hazánkban a görög teknős áttelel, legalábbis többen beszámoltak
már enől. Egyik legszavahihetőbb tudósunk, vásáÍhelyi István
például a következő esetet emÍti meg a ,,A kétéltűekés hüuők
hasznáról, kár&ól'' cÍmű, ma már igen nehezen beszerezhető
kön1vében: ,,l936-ban, egy feltűnően megjelölt görögteknős a
Bükkben megszököü. 1946-ban,tehátkerekeníz évután, egy kirán-
duló táÍsaságmegta|álta,de kérésenne nem adták vissza.''
9L
 ,,A mór megtettekötelességét. ésaz élőhelyén
Sajnos az efféleimportállatokátszoktatása megszo-
'.,,
kott körulményekmegteremtése igen nehéz.Jobb a helyzet a már
A mór teknős
nálunk tenyésztettegyedekkel.ik 1ó gondozás mellett hosszú
A gtrög teknőstésa mór teknőst(restudograeca)első pillantás. életűeklehetnek.
ra elégnehézmegkiilönböztehi egymástól.Néhol,példáulBulgá- A mór teknőselhelyezése éstáplálásamegegyezika göÍogteknős.
riában mégé|őhelyükis fedi egymást,ezekena helyekenakár hib- nélleíÍtakkal.
ridekke|is találkozhatunk.
A kétfajt a következő ismertetőjegyekalapjánlehet megkiilöm-
lekttőssors
San1,arú
böztetni egymástól.A görög teknős farok feleni pajzsa többnyire
osztott'farka kihegyesedőszarukaromban végződik.Ezzel szemben A sztyeppi /kirgízl tBknős
a mór teknősneknincs ilyen szarukarma,de a combjánszarukúpjai
vannak. A sztyeppiteknős,melyetrégebben kirgízteknősnekneveztekelső
A mórteknős éIőhelyemeglehetősenszigetszerű.Előfordul a ránézésreis sokban kÍilönbÖzik az eddig bemutatott szárazföldi
Pireneusi-félsziget déti részén,a Baleári-szigeteken,Sácfliában, teknősfajoktól. Páncéljának formája ugyanis leginkább egy ham-
olaszország déli csücskén,Görögország keleti vidékein,Bulgá- burgerreemlékeztet.
riában. Romániában csak Dobrudzsábanél. Mestalálható méP Viszonylag kis testű faj, 20-22 centtméteresre nő meg, de máÍaz
Marokkótól LÍbiáig Észak-Afrikában.il|etve Nyugat.Ázsiábanl ennél jóval kisebb példányok is ivarérettek lehetnek. Jellegzetes
Leginkább a száraz teNleteket, bozótosokat éssztyeppéketkedveli, _
anatómiai fulajdonsága,hogy elülső lábain az eddig bomutatott
előfordul félsivatagokban,hegyoldalakbanis. 1500 méterestenger- szárazföldi fajokkal ellentétben- öt helyett csak négykarma van.
szint feletti magasságig is felhatol. Téli pihenője októbertól már. Sokáig az Európai száÍazföldi teknősök közé sorolták, ám konti.
ciusig taÍt,ébredés után az állatok azonnalpárt keresnekmaguknak. nenstinlcől eleddig mindösszp egyeÍ|enalkalommal keÍiilt elő,
Reggelenteszívesennapozik, ám a nagy hőségelől inkább ámyékba egyébként Ázsiában él,mégpedigelégnagy teríileten.
vonu|.A párzásiidőszakápriüs ésmájushónapoka esik' Nem olyan A sztyeppi teknős természetes életrnódjárólvajmi kevgsettudunk.
szapora, mint a görög teknős, a nősténymindössze 2_7 tojást rak. lrginkább a végeláthatatlansztyeppék és félsivatagok' olykor
Fogságbanis sokkal nehezebbenszaporítható' siYatagok lakója. Keruli az erdős teruletekets nem szereti a sűrű
A mór teknős kissétermetesebba görög teknősnél,itt is ksebbek fiivet sem. Igenjó mászó, a szinte fiiggdlegeslöszomladékokonésa
a hímek,mint a nőstények. vándordűnéklaza homokján is felmászik. Megfigye|ték' hogy ha
Tapasztalataimszerint a mór teknős jóval kényesebba görögnél, azok talaja elégszilárd' az öntöZőáÍkokon is átke|' mégpediga víz
gyakran megfázik, összességébenme|egigényesebb, mint rokona. alatt gyalogolva. Télen ésnyáron, amikor m& nincs ehető növény
Különösen igaz ez az Észak.Afrikából sz&mazó egyedeke. Egy kiszáradt él6he1yén, elvonul ftild alatti járatába. sokszor a kétnagy
időben az ott élő tözsalakból több száz érkezettaz orczág,ba,em azt alvás összefolyik, ilyenkor az állatok akár 9 hónapot is 1_1,5 méter
hiszem'jó, ha ma mégegy-kéttucatnyiét ezekből az állatokMl. mély üregeikban tölthemek, t€rmészstesen étlen.szomjan.Ha esős

ot

,l
aZ ősz, wrsze előjönnek' táplálkoznak' s csak ezután vonulnak e| megvárni míg Mlcsatornájuk kiürü|, majd annakutánaa ,,Teleltetni
telelni. tudni kell" címűfejezetben|eftak szerint eljárni.
Élőhelyének nagy részén időszak végemárcius végére-
a tele,lési A sztyeppi teknős táplálása nagy vonalakbanmegegyezik a görög
április elejéretehető. Ekkor párosodnak.A nőstényekmájus-június teknősnélleírtakkal.Fontos, hogy aÍnikortehetjük,szedjünk számá.
hónapokbanrakják le tojásaikat' fészekaljanként 2-7 danbot. A ki- ra tyikhúrt, pitypangot,lucemát' lóherét,pázsitfüveket, mert ezeket
csik 70_100napután kelnekki. A fiataloktöbbségeáldozatulesik a igen kedveli.
hollóknak' pusztaisasoknak,varánuszoknak ésszőrmésragadozók- Terráriumi tartás eseténhetenteegyszer kapjon némikálcium-
nak. foszfátotésA- vitamintésD3 vitaminolajat.
Igen szomorúsorsa Volt a fajnak a második világháborúidején. A sztyeppi teknős tenyésztésére hazánkbaneleddig még csak
Tonnaszámrafogdostákőket össze' s a katonáknakkoMervetcsinál- elvétvevolt példa, időnkéntmégfe|.fel
az állatkereskedésekben
tak belőlÍik. Húsa állítólag élvezhető,némiképpa tyúkéraem- bukkanóegyedekjobbfuavadonfogottak.
lékeZtet.
A sztyeppi toknőst tömegével mintegy tíz esztendejekezdtékel
árusítanihazánkban.Nagy számbanhozták be' gyakorlatilag ez volt
az első kÖnnyen beszerezhető szárazfó|di teknősfaj MagyaÍ.
oÍsZágon.
Nem nevezhető éppen ideális trerráÍiumi állatnak, tartását
leginkább csak azoknak ajánlom' akiknek kertjiik van.
Ha mégis teÍráriumbantartjuk, jókoÍa helyet rendezzünk be
számáÍa.Vegyük figyelembe, hogy szeret ásni, ezéÍI a közepes
finomságúsóderbol, eseleg homok és föld keverékébőlál1ó talaj
vastagsága lega|ább 10-15 centiméterlegyen. Ha egy nagy,
kiszáradt faÍönköt is beteszünk a terráÍiumba,va]ósdnűleg az alá
ássa el majd magát' Nagyon szeretj a szfuaz meleget,ezértnappal
égjena teÍráriumfelett erős melegítőlámpa'
Az állatok számáIa a megfelelő helyet leginkább a kertbentudjuk
megteÍemteni.Ügyeljtink arra, hogy szeret _ éstud!_ ásni, ezérta
|egjobb' ha 40 centiméterbetonfalú' mélyítettkifutót késátÍink
számáÍa. Esztétikusabbugyan' ha faÍt'nkt'ket ásunk közvetlenül
egymás mellé'negyvencentimétermélyenésugyanilyen magasan.
Bár van rá esély,hogy állataink a hideg idő beálltával a fagyhatáÍ
alá húzódnak' mégiscélszerűbbőket kiásni' megetetni,megitahi'

94 95

Ráadás
Amikor e könyv kiadójának'a GazdaKiadónak első hobbiállatokkal
foglatozó kotete' Napllery,i Kőo$: Madarak ésnadnrászok című
munkája napvilágot látott' abban' mintegy egyéb
''ráadásként''
állatcsoportokképviselőitis bemutatÍa
a szeÍző.A kiegészítés
egyál-
talán nem tűnt Zavarónak,már csak azértsem, mert aZ állattaltók
Zöme ritkán elégszik meg mondjuk csak egy madánal vagy
egy kisemlőssel. Így ta|án a teknőskedvelőksem bánják, ha a
kotet végénnéhányolyan, páncélnélküli fajról is ejtek páI szót,
amelyeketmagam is tartok és gondozásukoly sok örömet szer-
ZettszámoÍrua.
A vörös kirá|ysikló
Do|gozószobámat megosztom néhányállattal is. Jókora tenári.
umokbanteknősök' siklók élnek's amikor belefáradok a száÍrÍtógép
billentyűzeténekpüfölésébg'pár percig őket figyelem. Ez mindig
kikapcsol' s egyúttalerőt ad munkám folytatásához.Persze az is elő-
fordul' hogy belefeledkezem bámulásukba, s ennek egyenes
következményeképpen a munka is lassabbanhalad...
Egyik tenáriumomat kétvörös királysikló (l.atnpropeltistrinngu-
lum sinabe) lakja. A nagyobbik, a tÍm háÍomévekerült hozzám,
akkor méghurkapálca és jó húszcentiméteres'ftissen
''vastagságrí''
kelt egyed volt. Kezdetben sok baj volt vele, tojásfehérjébe
mártoÚ
szopósegénel kellett tömni, s bizony oltelt néhány hónap, mire
rákaoott a zsákmánvszerzésörömére.
96
Párja néhányhónappalkésőbbérkezetÍ' AZóÍaa mérelbelikülönh.
jól megvannak, noha még nem szaporodtak.
ségellenére
Mivel a vörös királysikló ma az egyiklegnépszerűbb siklófaj talán
'
nem érdektelen beszámolnitaItásáról.
A nálunk leggyakabban taÍtottalfaja (L. tiangulum s nloe)
Mexikó n}ugatirészénél' szereti a száraz biotópokat.Színezete
lenyűgÖző'alapszínegyönyörű, csillogó Vörös, me|yetszabályos
köZönként fekete és sárga gyűrűk tagolnak.Kü,lönösen a fiatal
példányoknagyon szépek'ám az idősebbek is igen dekoratívak
lehetnek.MintáZata nagyon hasonlíta rendkívülmérgesmafású
korallkígyókéhoz(M icruroides euryxanÍlrus és M icraus .|ull,ius ),
án míga sikló, mint emítottem, vörts-fgkete.Sárgamintázatú' addig
a mérgeskígyó vtrös.Sárga-fekete.Ez a szabály azonbancsak az
Észak.Amerikában élőfajokraigaz!
A királysiktót élőhelyén tejkígyónakis nevezik,mivel egy téves
népihiedelemszerint,,megfeji''a tehenet.Nos, az va|ó igaz,hogyaz
istáüók környékénis előfordul, ám nem azért,hogy a tagadhatatlanul
egészséges tejből fogyasszon,hanem,hogy összefogdossa ott
^Z
talá]ható kisebb rágcsálókat.
Bár nem kti|önösebbenaktÍvfaj, méretemiatt_ általában70_110
centiméteresre nő - mégistágasterrádumotigényel.Egy pár férőhe-
lyénekmérete legalább100x 50 x 60 centiméteres legyen.Medencé.
jót az ,Édesotthon''című fejezetbenleírtakszaÍintérdemeshát-
terezni, már csak azértis' mert sívesen taItózkodik az Ígykialakí-
tott teraszon, és e módszerrel tudunk számára megfelelő búvóhe-
lyeket is kialakítani. Ha a háttérenl1uka( repedésekvannak elő-
szeretettelveszi be magát a dioráma mögé, ahonnanszinte lehetetlen
előcsatni. Mivel a természetben is gyalaan bujkál a ta|ajban' tenári-
umát nem igazán lehet növényesíteni_ minden zöldet néhánynap
alatt kitúr.
szereti a vastag talajt, legalább öt.hét centiméteresvastagságban
helyezzük a terráriumbaszfuaz kertj föld éstőzeg keverékét, netán
_l
tiszta, kerti földdel kevert sódert. Eredeti biotópjának talaját talán
éppenez utóbbi közelíti megleginkább.Almozhatunkfakéreggel is.
A berendezéshez taltozik még egy nagyobbacskafÍirdőrészis.
Dekorálhatunk kövekkel' faággal, gyökerekkel, esetleg élethű
műnövénnyel.A terráriumotvilágítsukmeg, mivel a királysikló
akárcsaka legtÖbbhüllő - szívesen,,napozik''a mesterséges fény-
forrásalatt.Legjobban25_28fokon érZ]magát'
A vörös királysikló táplálásaegyszerű,bár előfordul,hogy min-
den látható ok nélktilhuzamosabbideig nem vesz magáhoztáplá-
lékot.A nagyobb példányokláplálhatók felnőtt egérrel.Ha haj-
landóakelfogania már nem mozgó kosztot,tálaláselőtt pusztítsuk
el az egeret.Sajnos a királysiklók eléglagymatagvadászok,ezért
előfordulhat'hogy a sikertelenvadászatkedvűketszegi,s nem haj-
landók megfogni a víganszökellő zsákmánÍ, sőt, olykor hosszú
időre méga kedvük is elmegyaz egerészéstől. A kisebbegerekkel,
újszü|tttpatkányokkal azonbannincs baj, többnyirc jó étváEgyale|-
fogyasztjákezeket.Néhányévea Jil aviai Állatkerttől hoztamegy
rekord méretűhímet.EZ az á||ataZéÍI Volt különlgges' mert nem volt
hajlandó mást elfogadni' csak madarat.Ez azonban ritka kivétgl,
valószínű' hogy az ál|atkertbenis kisebb madarakkaltáplálták. Tán
ettől nőtt meg ilyen óriásira?
A kisebb királysiklókat hetente egyszer, a nagyobbakat két-
háÍomhetentecélszerűtáplálékkalmegKná]ni.
A vtrcis királysiklók a természetbenkígyókat is fogyasztanak,
ezéÍ iigyeljünk arra' hogy a mi á|lataink mindig jól tápláltak
legyenek:ne koplaltassukőket sokáig' nehogyegy szépnaponaz
erősebb ésnagyobb megegyea gyengébbet!Fontos szabály, hogy
csak megközelítőleg Monos méretűegyedekethelyezzünk kozös ter-
ráriumba.
A sinaloai alfaj terráriumbankifejezettenjól tenyészthető,így a
hazánkbankapható_ igaz többnyire igen borsosání- egyedekszinte
kivétel nélkÍil fogságban kikelt példányok. BáÍ taItása olykor
98
némiképpproblémás,a fent leírtak szerint gondozva kezdőknek is
bizton ajánlható.Már csak azértis, mer1a királysikló nyugodtter.
mészetű éscsak isen kivételesesetbenha.rap.
A gabonasikló
Aligha kétséges, hogyma Magyarországon a leggyakoribbfogság-
ban tartottsiklófaj a gabonasiktó (Elaphe ?uttata),Beszerzésevi-
szonylagegyszerű,már a kisebbállatkereskedésekben is talákozha-
tunk Vele' KülönÓsen tavassza] könnyú beszerezni, ugyanis ekkor
bocsátjákárubaa frissenkikelt csÖppségeket. Érdemestöbb he]yen
is körülnézni,merta siklók fuábanigen nagy külÓnbségek adódhat-
nak, egyik helyen néhakétszerannyibakerül egy fiatal példány'
mint másutt.
A gabonasiklóaz Egyesüt-Államok délkeletirészénés Észak-
kelet-Mexikóban él. NeVétvalósánű|eg arról kapta' hogy elő-
szeretetteltaÍtózkodik a mezőgazdaságiművelésalan álló területe.
ken. E helyekenugyanis számottevő táplálékállatnépesség _ főképp
kisrágcsáló- él,melyek mágneskét yonzzák a különféle ragadozó-
kat, így a gabonasik]ót is. Amerikában egyébként kukoricasiklónak
nevezik, talán azéÍt,m)rt'a hasoldaü fgkete foltok némiképpkuko-
ricaszemekreemlékeztetnek.
A gabonasikló ideális tenáriumi állat, nem kényesésnem válo.
gatós. A legiobb' ha egyszene kéGháromál1atottarfunk. A kifejlett
egyedek méretemeghaladjaaz egy méIeÍt' eztÍt jókoÍa terÍáriumot
igényelnek,melynek minimális méretea l00 x 50 x 60 centiméter.
A medencétminderképpenhátbtezzük, képezzünkki búvóhelyeket,
teraszokat.A gabonasikló csak ritkán túrjaki a ntvényeket,ezért
néhánytő strapabírónövény is elhelyezhető.
A hőmérsékletre nem érzékeny,elegendő számára a szoba-
hőmérséklet,ám melegítőlámpára mindenképpenszükségo van.
Talajnak tökéletesenmegfelel a fakéreg,kerti föld, esetlegtőzeg.
A medenceberendezését fontoskiegészíteniegy ftirdő- ésivótálká.
Val is, amelybenaz állat- ktilönösen vedléselőtt_magmáÍtó^at.
A gabonasiklószámátaaz egérvagy fiatal patkány a leginkább
megfelelőtáplálék.A legjobb'ha leölt állapotbankínáljukfel vacso-
rájukat,miVelgyakan előfordul'hogyaz egérvisszahaÍap a kígyóra.
AZ egészséges gabonasiklókgyakorlatilagfolyton éhesek,ennek
ellonéreaz egészkicsiket hetenteegyszer,míg a nagyobbakatkét
háfomhetenteetessiik.
A frissen vásárolt gabonasiklótérdemesmegszelídíteni, nem túl
gyakmn'de időnkéntkézbevenni. Azok a gabonasiklók,amelyek
nem érzik magukat biztonságbanaZ ember kezében,erőteljesen
harapnak.Bár harapásuktermészetesen nemveszélyes, a vérzősebet
azonnal fertőtlenítenikell !
A kékhomlokú amazonpapagáj
Kokó ésKinga' a kétkékhomloktíamazonpapagáj(Amazonaaes-
,iva) ma is koncerttelkezdte a napot.Kerti volierjükben' időnkénta
rácson fejjel lefelélógva adtákelő hangosmagánszámukat,éleseket
rikkantva, majd motyogva, olykor emberi szavakat is beleszőve
mondandójukba.Miután mggkapták a napi menázsit csöndben
maÍadnak, késődélutánighevenytollászkodással,farágcsálássalés
egymás bosszantásávaltöltik a napol
Este aztánújrakezdddika műsor.'.
Nagy testűpapagájtcsak az vegyenaki el tudja viselni az olyan
hangerejűkiáltozást' visítozást,amslyet eleddig talán csak disznó-
vágáson hallott. Ugyanis az amazonpapagájoknagyon nJdnak
kiabálni,s ez egy lakótelepilakásbanigencsakzavaró lehet.Ám ha
a szomszédokésmi is szeretjüka madaÍakaÍ', s eZÍ'az apró negatíw-
mot is elviseljük' bizony egy kékhomlokí amazonpapagáj
100
megvásárlásáva| életreszóló baÍátratehetiinkszert.
(Talán méggyermektinkéletére is szó| ez a barátság'ugyanis
egyes szakirodalmiadatokszgrint aZ amazonokakár száz évigis
elélhetnek.Hát, eZ a köZös a tgknősbenésaz amazonpapagájban.)
Ha rászánjuk magunkata papagájtartásra, előtte azértnéhány
dologgal tisztában kell lennünk. Először is: tökéletesencsak a
tenyésztett,emberhezszokott,leginkábba fiókakortól kézbőlnevelt
madaÍakszelídülnekmeg. Ezértsemmiképpen s9 vegyünk vadon
fogottmadarat,mégakkor sem, ha fclcannyiba kerül, mint a fogság-
ban kelt. A vadon fogott papagájmegvásárlásatermésze(védelmi
szempontbólis kifogásolható.
Egyébként a természetbőlszármazómadárkorát is nehézmegál-
lapítani,nem beszélvearról, hogy élősködőkkelfertőzött iS lehet.A
tenyésztettffldányok sokkaljobbanalkalmazkodnaka mesterséges
körüléményekhez ( kalitka'táplálék,hőmérséklet, zavaló tényezők)'
mint a könnyen stresszelódő befogottegyedek.A kékhomlokúama-
zonpapagá1adásvételéhezCITES papírszűkséges !
A kékhomlohía legrégebbenleírt amazonok közé tartozik, máÍ
Linnéismertettehíresrendszertanában.
A nemzetségegyébként azértkaptaaz ,,amazon''nevet,mert a ko.
rábban leírt fajok mind az Amazonas vidékérőlszármaznak.A kék-
homtokútalán ma a leggyalcabban tartott amazonpapagáj.faj'két
alfaja ésezek hibridjei nagy számbanmegtalálhatókhazánkbanis.
ÉrdemesköZvetlenül a tenyésztőtőlvásárolni, egyfelől mert így
olcsóbb, másfelől a tenyésztőtőlmindig kaphatunkhasznosinformá-
ciókat mind M egyedÍe,mind pedig a szülőkre vonatkozóan.
A frissen vásáÍolt madár egy-kétnapig általában nem akar
táplálkozni. Igyekezzünk nyugtatgabi, esetleg a tenyertinke szór-
junk valami íÍIyencséget, példáulugynevezett,, tejes''kukoricát,s
kínáljuk meg ezzel. Fontos, hogy az első napokbanazt a magkeve-
réketkapja, amelyet megszokott,ezéÍtegy-kétkilogrammnyit kér-
jünk az előZő fulajdonostól.
101
 A kékhomlokúamazonpapagájkis kalitkában szenved, ezért jákót aján1om-e inkább.Mivel magammégnemtartottam jákót, csak
lehetőlegtágas szobavolierbenhelyezzük el ésminden nap, felü. a szakemberekvéleményét tolmácsolhatom.sajnos a iákó igen
gyelet mellett eresszük szabadonegy-kétóráÍa. Tiszta folyami könnyen sÍesszelődőfaj' gyakan előfordul'hogy teljesenkitépkedi
homokka| almozzunk, ülőrúdkéntpedig vágjunk kérgesfiiz, nyÍrés a tollait' szó szerint idegbeteggéválik. A kékhomlokúamazonpa-
más nem mérgező fáró| származő ágakat. Madarunk remekül pagáj sokkal nyugodtabb'éspici korától tarNa éppolyragaszkodó,
elszórakozikezekkel,egy idő utánteljesenszétforgácsolja az ágakat, mint a jákópapagáj.
ezértidőnkéntülőrúdcsereszükséges.Tavasztól őszig tegytink a
volierbegallyakat,ezek rügyeit,kérgét mindenpapagájimádja'
A kékhomlokúamazonpapagája hidegre nem kilönÖsebben
kényes,árn a frissen importált madarak télen ffitÖtthelyiséget
igényelnek.A legjobbanegy legalább4 x l méteres alapteruletűkét
métermagasrÖpdében érzijól magát,rnelyhez temperálttélilak is
csatlakoák. A voliert igyekezzünkminéltermészetesebben beren-
dezni, ám ne zsúfoljuk tele faágakkal, hadd röpködhessenek
madalainkkedvüke'
A kertbentaItottmadaÍakat mindenősszel,amikormegindulnakaz
esőzésok, féregtelenítenikell'
Meghálálja' ha változatosanÍ'áp|á]ják.Szívesen fogyasztja a
mesterséges,jó minőségű,például a vitakÍaft által összeállított
magkeveréket is' &n ez amétegdrígatermék,mivel mindenpapagáj
sokat pocsékolhamarelfogy. Célszerűbb'ha magunk állÍfunkössze
keveréket,mégpedignapraforgóból, zabból, kukoricából, dióból,
mogyoróból' némikendermagból,s lehetőleg mégsokfélekisebb.
nagyobb magból. AZ alaptakarmánÍ minden nap ki kell egészíteni
gyümölcstkkel, esetleg banánnal, zöldeledellel, Éldáut pitypan.
glevéllel és ennek virágjával' salátával, uborkával, tyíkhúnal,
gallyakkalstb.
Áltati fehérjet<ént
leginkább a keményrefőtt tojás, főtt balomfihús'
sajt' esetleg száraz kutyatáp ajánlható. Hetente egyszer adjunk
mészpótlószépiátvagy főtt tdás összetÓrt héját.
Többen megkérdeztékmfu tőlem, olyanok, akik nagytestű
papagájt szeretnénektaÍtani,hogy a kékhomlokúamazont vagy a

102 103
 Könyvvel könnyebb
RendhagyóirodalomjegyZék
Mint minden állattartónak'a teknósbarátoknakis folyton
képezniükkell (igaz' sokszor csak kellene) magukat.Jómagam
mindigis igyekeztembeszerezniazokata könyveket,amelyekkedv.
telésemhez nélkűlözhetetlenek.
Sajnos a hazai terrarisztikai szakirodalom, még ha jelentős
fejlődésenment is át az utóbbi időben, még meglepőenszegé.
nyesnekmondható.
Külföldön' jobbáÍaangolésnémetnyelterületenazonbanse szeri
se száma a teknősökkel foglalkozó ktnyveknek: egyszerretöbb
fucatnyi kapható, csak Eyőzzön az emberválogatni - no meg fiZetni.
Hazánkban az első teknőstaItásicikkek vélhetőena század elejétől
megielenő A Tennészetcímű, a Budapesti Állatkert által kiadott
folyóiratban jelgntek meg. Ezek nem voltak komoly taftásbiológiai
szakköz1emények' inkább csak afféle leírások, némi gondozási
tanáccsal fí,szerezve.A második világháboni utáni éve|re sem
jellemző a szakirodalomgyarapodása,Áftorést1956hozott,mivel
ekkor indult útjáÍaaz Akváiutn és Terrárium című negyedévi
folyóirat, melyben az érdeklődők olvashattak egyebek mellett a
hazánkbanakkor gondozottleggyakoribbteknősfajokról is. Sajnos a
lap 1959-ben megszűnt, illetve 1960+ó| B,úvár címmel, vá|-
tozatosabb tartalommal jelent meg. Mindennek aZ lett a követ-
kezménye,hogy kevesebbtérjutott az addig vezérfonalként szerepet
játszó akvariszükának éstenariszükának' Ennek el|enére1914-ig,
míg a lap vastag és kis formátumú volt, több, teknősökkel is
104
foglalkozó teiedelmes cikk is meg|elent,természetesen a kor sán-
vonalán.Az 1971_199|között megielenől llatviltígcÍműkezdetben
fekete.fehér'majd későbbrészbenszínesmagazinha váltakozó szín-
vonalonis, de rendszeresen jelentetettmeg cikkeketa-páncélos hiil.
lókől éppúgy' mint az 1993és96 közttt meg1e|ent Allatbarát ma-
gaar)i.NagyobbkönyvtáÍakbanmégmindkétlap fellelhető,érdemes
beléjüklapozni.
1990-benévtizedekután ismétmegielentA TennészeÍ címűlap,
rnégpedig a Fővárosi Áltat- ésNövénykeÍtkiadásában.Az egyszerű
külsejű, ám taftamasújságbantöbb teknősös anyag is napvilágot
látott, elsősorbanSasvári László ésFarkas BaláZs tollából. A lap
l994-benegyesültaz i{úságszámáraegykoroly kedvesSülri maga-
anna|, s Tetmás7e' cíÍnmel,immáron színeskülcsínnel i*yekezeft
folyamatosan Íá]ékoztatnia teknőstartókat, teknőskedvelőket is.
Ezenkívül időről-időre méga Kedvenceinknagazin ésa Kistemtelők
kryja Íog|akozk e kérdéssel.
Egy kicsit visszakanyarodvaaz időben 1983_86között az Erdi
Művelődési KöZpontban műkö,dött egy teknősmenhely ' me|y az
agilis ügyvivőnek, Gergelics Lászlónak köszönhetően adat.ésinfor-
mációbázis' sőt igényesszakirodalmatútjárabocsátó helysán is lett.
A körlevelek ésmonográfiák stencilezettformábanláttak napvilágot
- ám ez alckoribanmégisigen nagyszó volt. Ők adtákk,iaz első hül-
lőtartással foglalkozó periodikát is, Tenórium cÍmmel. Tucatnyi
ilyen, egyenként 10-20 oldalas kiadvány segítettea tanulni
vágyókat'
1996-ban az Agáma terraÍistaklub bocsátott útjra egy szerény
kivitelű, de taÍalmas |apot Agóma cÍmmel. A kiadvány évente
négyszerjelenik meg. Kezdetben jobbára kÍgyós cikkek lának
napvilágot benne, de manapság (ktiltnösen megújulásaóta) egyre
többször jelentkeznekigényesteknősös anyaggalis.
1979.a6 között működött a Tudományos Ismeretterjesztő
Társulat (TID Terrarista szakköre. E szervezet szinténTetráiunt
105
cÍmmeljelentetettmeg taÍtalmas,ám szerénykülsejű fiizeteket.
A szakkör éppe sorok írásakoralakul ujjá.
A könyvek közül talán az i'reg Brehm volt az első, aki tartási
tanácsokatis adott,s emellettbemutattaa kor ismertteknősfajaitis.
A legteliesebb fordítás a nem sokkal századforduló után látott
napvilágot'ám l996-bana Kassák Kiadó ismétmeg|elentette.
PénzesBethenl972.benmegielentTerrárium, cÍműkönyve volt az
első magyar nyelven napvilágot látott terrarisztikaiszakmunka.
Hozzá ke|l tegyem,kevéskövette. (E könyv előtt, még l965.ben
Vásárhe|yiIstvánadotttippeketegyebekmelletta teknőstaÍásrólÁ
ketéhűek éshüllók hasznáróI-Izirárólcíműnagyszerűkönyvében.)
A Terrdium című kcinyv ttbb kiadást is megért,később a szerző
megiclentette mégKétéltűek, hüllők a lalzísban(199l) címűkötetét,
majd ugyanebben az évben A teknősök és gondozásuk cÍmű
ffizetkéjét.
EZ utóbbi későbbis megjelent.Hasznos segítsegetnyújtottaka ter.
raÍistáknakschmidt Egon könyvei is, példáula Kígyókról, békákról
és az ,'Egér a zon8on7ban',. Az igazi áütrést azonban Falkas
Balázs.Sasvári Lász|ó: Teknősök című konyve jelsntette, mely ma
Európa egyik legjobb teknősmonográfiájánakszárrÍt.
s most nézziik, melyek azok a könyvek, amelyekből e szerény
kÖnyv megÍrásakormerítettem.Miközben írtam,aÍragondoltam, a
felhasznált szakcikkeket is felsorolom, ám hamar|etettema tervcm-
ről. Azt hiszem egy ilyen, nem nil vastagkönyv végén furcsán nézne
ki egy kilométerhosszúságú lajstrom. A cikkek egyébkénta fenn-
t€bb már említettlapokbanjelentek meg, kis keresésselfellelhetők.
Az alant felsoÍoltmagyarul megjelentteknősökkel is foglalkozó
könyvlista azonbancsa}nemteljes, csupán kétáltalam ismert kiad.
Ványt hagytam ki _ jobb' ha ezek nem kerÍilneka tanulni vágyók
kezébe.
Magyar nyelvű könyvek
Urania Állatvilág - Halak, Kétéltűek, Hüllők Gondolat'Budapest
L9'74
Brehm, Alfred: Az állatok vi|ága 1'Z.kötet, é.n.hasonmáskiadás
1996
schmidt Egon: Kígyókól' békáloól'Natura1977
schmid|Egon:Egéra zongorában. ÁlIatvilágfuzetek|984
ország Mihály: Mindent lehet, de kÍokodilt_ azt nem! MME 1996
*
PéchyTamás HaraszthyLászló: Magyarországkétéltűi éshüllői
MME 1997
Marián Miklós: A Bakony.hegyég kétéltűéshüllőfaunája'Zirc 1988
Dely olivér Gy<irgy:Hüllők - Reptilia AkadémiaiKiadó 1978
Farkas Balázs _ Sasvári László: Teknősök, Kitaibel 1999
Lovassy Sándor:MagyarországgeÍincesállatai K'M.T.T. 1927
Vásárhe|yi István: A kétéltűekés hüllők hasznáról' káráról
MezőgazdaságiKiadó 1965
Kiss J. Botond: Kétéltűek'hüllők, Dacia, Kolozsvár 1985
FehérTamás: Tenárium, süni ZsebkÓnyvtáI 1986
PénzesBethen:Terrárium' Natura 1983
PénzesBethen:A teknősök ésgondozásuk'1991
PénzesBethen:Kété1tűek, hüllők a lakásban,Mezőgazdasági Kiadó
Kft. 1991
Fridrich Szalay - Helena Szalayová: víZiteknősöket tartunk _ Ék-
szerteknős,Alexandra é.n.
Diesener-Reicholf: Kétéltűekéshüilők' MagyaÍKönyvk|ub 1997
GÍif Zo|táÍ|'Állatkedvencek tartása ésgyógyÍtása,Mezőgazdasági
Kiadó Kft. 1991

10ó 107
 Idegennyelvű könyvek
e AIff/ARISZTtrG' TERRÁRISZTu{A .
. gt,r-rór. MADA'RAII . Dís7Ár lÁToli .
Obst:Turtles,TortoisesandTerrapins,Edition Leipzig 1986 . FElszERELÉsI cr|\:|Gl! ELESÉGEK .
Ernst . BaÍbour:Turtlesof the World. smithsonianInstih]tionPress . EGITDI MEGRENDELÉSEI( .
1989
Pritchard:Living Turtlesof the World, T.F.H. 1967
Iverson:A RevisedCheklistwith DistributionMaDSof the'l-urtlesof
theWorld. Richmond.Ind. 1992
David:Turtlesas a New Pet, T.F.H. 1990
Jocher:Tunles for Home and Garden T.F.H. 1973
Cobb:TurtlesandTerrapins,T.F.H. 1987
Pursall:Mediterranean Tortoises,T.F.H. 1994
Patterson:Red-EaredSlider Turtles,T.F.H. 1994 . SA'IAT EGÉ& PATT{r{NYÉs KIsR(Gcs'tó.
TElilÉszET . KERESIGDŐI\TIEK Is! .
Müller: Schildkröten,Ulmer 1993
obst: SchmuckschildlÍÓten' Die NeueBrehm-Biicherei,A. Ziemsen 1161 BP. R{KoSI t]T t+. lEr,./Fex, 4054594
Verlag 1983
hitchard: Encyclopedia of TurtlesT.F.H. 1979

Szakkönyvek postán!
A Futár szakkönyvszo|gá|at
mezőgazdaságiszakkönyvek terjesztéséve|,
postaiszá||ításáva|
ÍogIa|kozik'

A könyvek megrendelhetők
|evé|bena köVetkező postaicímen:

//t+ /a+ $\
/il+ {t\
{$\
Futár
Szakkönyvszolgá|at
'1300Budapest,
Pf. 126
(06.1)
TeIeÍonon: 388-8817

108