II.

ipari forradalom:
 a 19.század utolsó negyedében
 a fejlődés motorja a nehézipar
 fejlesztések szorosan kötődtek a tudományos eredményekhez
 hatalmas felhalmozódott tőke elősegítette az újítások alkalmazását

Az ipar

 alapvető energiaforrás a szén

 műszerek és hatékonyságuk fejlettebbek
 üzemméretek nagyobbak
 vegyipar fejlődésével a kőolaj és a víz is energiaforrás
 gőzgép, robbanómotor, villanymotor
 20.század elején nagy előtörés az elektromosság terén
o izzólámpa (világítás)
o transzformátor (olcsó energia továbbítás)
o üzemek erőforrása
o kis méretű gépek (kézi fúró)
o telefon, drót nélküli távíró (hírközlés)
 a korszak találmányai fejlesztően hatottak egymásra

Új iparszervezési módszerek

 a 19.század első kétharmadában szabad verseny

o gyengék kiestek, hatékony termelők még erősebbek lettek  növekedik a gazdaság
 ez a korszak a szabad versenyes kapitalizmus
 a II. ipari forradalom sok tőkét igényelt
 nagyvállalatok segítették egymást  MONOPÓLIUMOK
 monopóliumok fajtái:
o konszem: pénzügyi ellenőrzés különböző ágazatokban
o szindikátus: közös értékesítés és nyersanyag beszerzés (önálló vállalatok)
o tröszt: piaci uralomra törekvés ágazatonként (teljes összeolvadás)
o kartell: árak, piacok, bérek egyeztetése ágazatonként (önálló vállalatok)
A polgári állam:
jellemzői

 a 19.század közepére megszilárdultak a nemzeti alapon szerveződő államok

 az állam biztosította az alkotmányos szabadságjogokat
 a cenzus végeztével nőtt a választójoggal rendelkezők száma
 a nők a 19.század végén kezdtek el harcolni választójogukért
 az állam szerepe és hatalma folyamatosan nőtt
 a polgári állam több szerepre is hivatalnokokat alkalmazott
 szükségessé tette az állami bevételek növelését
 a polgári állam biztosított:
o jogokat
o biztonságot
o gazdasági fejlődés kereteit (vámok)
 a monopolszervezetek nemzetközi szintre léptek

Az állam új feladatai

 növekedett az igény szakképzett munkaerőre

 erősödött az oktatás állami ellenőrzése
 erősödött a tömeges állami oktatás (óvodától  egyetemig)
 Nyugat- és Észak-Európában felszámolták az analfabetizmust
 anyakönyvezés bevezetése (születés, házasság, halál)
 megtörtént az állam és az egyház teljes szétválasztása
o csökkentette az egyház súlyát ezért sok helyen kultúrharc követte
 állami felügyelet alá került az egészségügy
 igyekeztek javítani a munkavállalók helyzetét:
o gyári törvények (Anglia)
o betegség- és balesetbiztosítás (Német, 83-34)
o öreg- és rokkantsági nyugdíj (Német, 89)
 majdnem mindenhol általános hadkötelezettség van (pl.: nem Nagy-Britannia)
 ez nagyon sok pénzt igényelt
o kaszárnya építés
o fegyverek
o egyenruha

A társadalom átalakulása

 Nyugat-Európában egyre többen van az alkalmazotti réteg, középosztály

 Közép- és Kelet-Európában egyszerre ért a két ipari forradalom
o egyszerre létezett földbirtokos, paraszt  tőkés vállalkozó, munkásság
 jellemzőek az átmeneti rétegek
 a feudális és a polgári vonások közös létezése társadalmi feszültségekhez vezethetett
A hármas szövetség létrejötte:
A három császár szövetsége

 Német Császárság létrejötte után Bismarck félt a francia revanstol

 folytatta a porosz-orosz együttműködést
 ide csatlakozott az Osztrák-Magyar Monarchia is
 ez a HÁROM CSÁSZÁR SZÖVETSÉGE 1873
o Ferenc József osztrák császár
o I. Vilmos német császár
o II. Sándor orosz cár
 konfliktus esetén együtt kellett működniük
 megerősítették a szorosokat
 a Monarchia hozzájárulása nélkül nem lehetett semmit csinálni a Törökökkel
 érdekellentét a Balkánon Oroszország és Osztrák-Magyar Monarchia között
 az Oszmán birodalom felbomlása jó lehetőség volt terjeszkedésre

A keleti kérdés és az 1877-78as Orosz Török háború

 a 19.században gyakoriak az Oszmán Birodalomban a felkelések

 lakosság túladóztatva, elnyomva, korruptság
 Bulgária és Bosznia felkelését véresen leverték (1876)
 a rendezés érdekében összehívott konferencián nem kapták meg az autonómiájukat
 a szultán hajlott az engedményekre
 a keleten élő keresztények védelmében a cár háborút indított az Oszmán Birodalom ellen
 a háború kitörése előtt a cár 76-77ben egyezséget kötött a Monarchiával
 az Oroszoknak (+szerbek, románok) csak több hónap után sikerült átjutni a Balkán-hegységen
 mikor Isztambul közelébe értek az Angolok nyomást gyakoroltak Boszporusznál
 1878 SAN STEFANOI BÉKE: egész Balkán az Oroszoké kivéve Isztambult
 ez sértette a többi nagyhatalom érdekeit

Berlini kongresszus

 együttes fellépéssel rászorították a cárt értekezésre

 1878 BERLINI KONGRESSZUS
o csak Bulgáriát ismerték el (nem Nagy-Bul.)
o jelentős területeket Török kézen hagytak
o Besszarábia déli része maradt az Oroszoké
 Osztrák-Magyar Monarchia megszállta Bosznia-Hercegovinát (1878)
 Bismarck belátta, hogy nem lehet mindkét nagyhatalom szövetségese
 az Osztrák-Magyar Monarchia mellett döntött  fellazult a 3 cs. szövetsége
 nem szűnt meg a szövetség!!
 több fejleménye a kongresszusnak:
o Oroszok távol tartása a szorosoktól
o Orosz hadihajók nem jelenhettek meg a Földközi-tengeren
o Oszmán birodalom nagyhatalom maradt (egyensúly fontos)
o Törökök átadták az Angoloknak Ciprust
o EGYENES ÚT INDIÁHOZ ANGLIÁNAK (szoros+Ciprus+Egyiptom)
 o önállósodtak a kis népek (románok, szerbek bolgárok)

A kettős és hármas szövetség létrejötte

 Bismarck és Andrássy Gyula (osztrák gróf, külügymin.) erősítette az együttműködést

 1879 KETTŐS SZÖVETSÉG
 Németország számára támasz franciák ellen
 a Monarchia számára támasz Oroszország ellen
 franciákkal szembekerül Olaszország  Olaszország is csatlakozik
 1882 HÁRMAS SZÖVETSÉG
 883-ban Románia is csatlakozott
A gyarmati kérdés:
Oroszország keletre fordulása
 Oroszország a krími háborúi vereségét ázsiai hóditásokkal akarta pótolni
 alapvető politikájuk volt a folyamatos hóditás
 19.század közepétől 20.század elejéig Közép-Ázsiát függésbe vonta
 1885-ben elérték Afganisztánt de az Angolok megállították őket
 Anglia féltette Indiát  megegyezésre Afganisztán ütközőállam a kettő között
 Oroszország Kína felé is terjeszkedett
 nagyon fontos volt a hódításokban Vlagyivosztok megszerzése (1860)
 egész évben jégmentes a kikötő  lehet a flottát akármikor mozgatni
 össze akarták kötni vasúttal Moszkvával  transzszibériai vasút (1903)
 Szibéria jelentéktelen föld (nem tudtak vele semmit se csinálni a 16.sz. óta)
 Szibéria benépesítésére a száműzöttek voltak
Kína, a félgyarmat
 Kína tovább gyengült
 elvesztette régen meghódított területeinek jelentős részét (Tibet, Korea, Mongólia)
 tovább gyengítette a véres TAJPING PARASZT-FELKELÉS (1850-1864)
o kevés föld
o éheztek
o természeti csapások
o Csing-dinasztia mandzsu származása
 Kínát teljes piaci megnyitásra kényszerítették a II. ópiumháborúban (1856-1860)
o Európai nagyhatalmak (Anglia, Francia főleg)
 Tajping felkelésben kapott segítség fejében FÉLGYARMATI szintre esett Kína
 a keleti nagyvárosok modernizálódnak
 vidéken élő parasztok ki vannak zsákmányolva (földesúr, korrupt állam, európaiak)
 1900 BOXERLÁZADÁS  8 nagyhatalom közösen verte le
 ezt kihasználva Oroszország elfoglalta Mandzsúriát
A Brit nagybirodalom fénykora
 19.század közepére a világ legnagyobb gyarmatbirodalma
 utána is a gyarmatosítás maradt a cél (Afrika érdekelte őket)
 Kelet-Afrikában is számos gyarmatot szereztek
 sajátos helyzete volt Kanadának és Ausztráliának
o mindkettő gyorsan fejlődött
 a telepes gyarmatok domíniumi státuszt kaptak lassan
 saját parlamentet és annak felelős kormányát jelentett
o Kanada (1867)
o Ausztrália (1901)
o Új-Zéland, Új-Fundland (1907)
o Dél-afrikai Unió (1910)
Franciaország és gyarmatai
 a franciák revansot szerettek volna
 jelentős gyarmatbirodalmat építettek ki
 hatalmas flottát és szárazföldi haderőt kellett fenntartaniuk
 nem fejlődött a társadalom/gazdaság olyan gyorsan, mint a Németek
 szilárd helyzet Indokínában, fő gyarmatok Észak-Afrika (teljes Szahara)
 terveik nem jöttek össze:
o Atlanti-óceántól Vörös-tengerig uralkodni
o hiába építették meg a Szuezi-csatornát
o nem sikerült a katonai előretörés a Nílus mentén (nem kerülhettek egyszerre szembe britekkel
és németekkel)
Az egyenlőtlen fejlődés – az antant kialakulása:
Kiéleződő gyarmatosítási verseny
 Anglia és Franciaország már a 17.században is sikeres gyarmatosítók voltak
 az új gyarmatosítók nem mérsékeltebb eredményeket értek el
o Olaszország, Németország
 elfogytak a gyarmatosítható területek
 gyarmat terület szerzés a fő feszültségkeltő hatalmak közt
Az egyenlőtlen fejlődés
 ahova később ért az ipari forradalom ott hirtelen gyorsabb volt a fejlődés
 rengeteg tőke, új eljárások, jó társadalom, jó természeti feltételek
 Amerika a világ első gazdasági hatalma lett
 Németország ipara sikeresebb, mint Angliáé
 a II. ipari forradalom ágaiban kiemelkedtek (elektronika, vegyipar)
o EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS
 a 20.század után szorosan kötődött a gazdasági befolyás a hatalommal
 a régi gyarmatosítók felosztották a világot egymás között
 az egyenlőtlen fejlődés ezt megkérdőjelezte
 IMPERIALIZMUS KORA
A késve érkező Németország és gyarmatai
 kormányfőt uralkodó választja  kormány felelős a császárnak  császár befolyása erős marad
 II. Vilmos (1888-1918) új császár, új külpolitika
 beléptek a gyarmatosítási küzdelembe (erős a gazdaság)
 főleg Afrikában tudott csak területet szerezni:
o Kamerun
o Délnyugat-Afrika
o Német Kelet-Afrika
Amerika világpolitikai tényezővé válik
 erőforrásait lekötötte a saját területe karban tartása
 amerikai tőke csak lassan jelent meg a világban
 Amerika a gazdasági befolyás biztosítására törekedett
 monopóliumai új iparágakban világelsők
 Kínában nyitott kapuk elve (1899)
o szabad kereskedelem egész Kínában
 a legnagyobb gazdaságnak senki nem szegült ellen
A modernizáció útjára lépő japán
 először elzárkózott
 Amerika kikötői megnyitására kényszerítette (1854)
 átvette az ipari forradalom vívmányait  nem lett gyarmat
 az akkori császár eltöröltette a feudális rendszert
o MEIDZSI REFORM 1868
 európai életvitel átvétele (polgári alkotmány, szabványok, gépek, ruhák, oktatás)
 19.század végére fejlődő kapitalista állam
 nyersanyagokban szegény  általános hadkötelezettség
  sikeres hódítások (Korea, Tajvan)
Az Orosz Japán háború
 a két ország Kína északi részén találkozott
 a japánok hadüzenet nélkül megtámadták Mandzsúriát
 OROSZ JAPÁN HÁBORÚ 1904-05
 szárazföldön és tengeren is japán nyert
 meglepetés volt Európának
 Japán megszerezte Mandzsúriát és kiszorította Oroszországot a térségből
Az antant kialakulása
