20.

század
Mi változott a 20. században a korábbi időszakokhoz képest, ami befolyással van a mai életünkre:

- származás alapján nem lehet különbséget tenni emberek között, bűncselekmény

- gyarmati rendszer felbomlása
- nők szavazati joga, nem lehet különbséget tenni nő és férfi között munkaerőpiacon, fizetésben stb
- munkaadók nem uralkodhatnak a munkavállalók felett (Édes Anna története)
- atomenergia
- autók, repülők, űrkutatás
- kommunikáció fejlődése, telefonok, távíró gépek
- nyomtatott sajtó
- művészet: film, popkultúra (tömegkultúra) – jazz (amerikában élő feketék népzenéjéből fejlődött ki),
blues, rock and roll
- genetikai kutatások fejlődése, inzulin
- vegyipar, gyógyszerek
- élelmiszeripar – tej, hús feldolgozása
- tanulás – közoktatás bevezetése

21. század
- hálózati kommunikáció (internet, email stb)
- mesterséges intelligencia
- műanyag
- étkezési szokások megváltozása
- bőr, szőrme használata nem ok

20. század az első világháborúval kezdődött, amire 40 évig készültek a felek. Olyan szintű propagandát
terjesztettek, hogy az emberek lelkesen vonultak hadba az országok terveinek megvalósításáért, amely
leginkább gyarmatszerzésről szól a nyersanyag, munkaerő, katona hiány és piac felvevő képesség miatt.

Ebben az időben a nagyhatalmak

- USA: 19. század második felében belép a világpolitikai színpadára

- Japán: tanul a nyugattól – modernizálódik, nehézipar, társadalompolitika, előtte tradícióknak élt.
Nyitás oka: nyersanyaghiány
- Osztrák-Magyar Monarchia: új ország a kiegyezés után
- Olaszország: 1860. Olasz egység létrejötte
- Német Császárság: előtte sok kis állam

Közös tulajdonságuk, hogy nem rendelkeztek gyarmatokkal.

19. század második felében II. ipari forradalom miatt gazdasági változás indult: vegyipar, acélgyártás,
gyógyszeripar stb. Monopol kapitalizmus, sok vállalat egyesül.

Katonai szövetségi rendszerek alakultak ki:

Központi Hatalmak (Osztrák-Magyar Monarchia, Német Császárság, Oszmán Birodalom, Bulgária)

Antant: Brit Birodalom, Franciaország, Orosz Birodalom; Japán Császárság, Olaszország, Román Királyság, USA,
Szerbia, Brazília.

Az I. világháborút az Antant Hatalmak nyerik. Revans: visszavágás. Franciák a Németeknek.

I. világháború
Központi Hatalmak Antant
Német Császárság Brit Birodalom
OMM Franciaország
Bulgária Orosz Birodalom
Törökország Japán Császárság
Olaszország
Román Királyság
USA
Szerbia
Brazília

A háború kitörésének okai: a nagyhatalmi egyensúly felborulása, a Franciák revansa Németország ellen. A
gyarmati versengés. A szövetségi rendszerek ellentétei. A Balkán problémái. Minden résztvevő azt gondolta,
hogy rövid lefolyású lesz.

Európa régóta várta a háborút, csak ürügyre volt szükség: Ferenc Ferdinánd, Hausburg trónörökös megölése
1914.06.28-án megfelelő volt Szarajevóban (Bosznia Hercegovinában van Szerbia mellett). Ennek hatására az
OMM hadüzenetet küldött Szerbiának. Szövetségre lépett a Német Császárság OMM-el: Központi Hatalmak.
Velük szemben állt az Antat: Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország.

Schlieffen-terv: a Németek megtámadták a Franciákat a semleges Belgiumon keresztül. A terv az volt, hogy az
antantseregeket gyorsan szétverik. „Karácsonyra már otthon leszünk”.

A Britt és francia csapatok megállították a németeket a Marnei folyónál (nyugati front). Keleten az oroszok
váratlanul gyorsan vonultak fel, ezért a Központi Hatalmak kétfrontos háborúba kerültek. Keleti fronton az
oroszok előre törtek. Hindenburg tábornok állította meg őket Tronnenbergnél. A nyugati és a keleti fronton is
állóháború alakult ki, lövészárkok.

1914 októberében a Központi Hatalmakhoz csatlakozik Törökország, ezért a háború Európán kívűlre is terjedt.
A törökök az oroszok ellen harcoltak, így az oroszok is 2 fronton voltak jelen.

1915. május. Olaszország csatlakozik az Antanthoz  ezzel OMM is két frontra szakad. Megnyílt az olasz front,
OMM velük harcol. Isonzó folyónál OMM megállítja az olaszokat  itt is állóháború alakul ki.

1915. október: Bulgária hadba lép a Központi hatalmak oldalán. OMM-nek Bulgária segítsége kellett a szerbek
legyőzéséhez  siker. Szerb front megszűnik.

1916 nyarán a keleti fronton orosz ellentámadás a KP hatalmak ellen, azért hogy segítsenek a
szövetségeseiknek. Németek átcsoportosították erőiket a nyugati frontról a keletire. Ezt az erőd Verdunnál
kellett volna használni. Verdun egy erőd rendszer, amit a németek próbáltak elfoglalni. Szerbia veresége után
az Antant meggyőzte Romániát a csatlakozásról  ígéret: ha győznek Erdély Romániáé lesz. Románia
megtámadja OMM-et  OMM visszaverte a támadást + OMM bevonult Bukarestbe.

1916. Jütland – németek + Britt flotta ütközik (tengeri háború)  nincs döntő győzelem, kiegyenlített háború
 új eszközök: torpedó, tengeralattjáró.

1916. november: Ferenc József meghal (OMM uralkodója)  helyére 4. Károly (utolsó Haubsburg uralkodó) 
háborúból ki akart lépni  az Antant a békeajánlatot elutasította, majd a németekét is. Állóháború =
állásháború= lövészárok háború  az 1. világháborúra jellemző  kicsi előrehaladás nagy emberveszteség. A
hadsereg civilekből is áll (automata fegyverek jöttek be).

Szurony, puska végén hegyes szúróeszköz; Léghajó (2. ipari forradalom újítása), repülő – felderítésre
használják.
Tank  1. vh-ban újak, még gyengék.

1916. végére már fogytán volt az élelem és nehéz volt támogatni a hátországokat és a háborút.

1917-ben az emberek már békét akarnak, de Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró háborút.
Lényege: minden ellenséges és semleges hajót a németek kilőttek, az angol és a francia partok mentén .
Értelme: az utánpótlás megakadályozása, hogy eljusson az Antanthoz + tengeri blokádok gyengítése.
Amerikának nem tetszik.

1917. április 06. USA hadüzenetet küld Németországnak a korlátlan tengeralattjáró háborút meghirdetése
után, mivel veszélyeztetve volt transzatlanti ellátási lánc az Usa és Nagy-Britannia között. Jó ürügy volt a
Luisitana 2 évvel korábban történt elsüllyesztése (Britt hajó volt 1198 ember halt meg).

1917. februárjában a háborús nyomor forradalmat robbantott ki Oroszországban, Szentpéterváron, II. Miklós
cár lemondott a hatalmáról. Új ideiglenes kormány alakult, nem volt képes a hadsereg felbomlását
megakadályozni. 1917 nyarán új utolsó roham Oroszország által (Kerenszkij offenzíva)  a támadás néhány
héten belül felbomlott. 1917. október 25-én Lenin és a bolsevikok átvették a hatalmat Oroszországban.

1918. 03.03. Németországgal Oroszok békét kötnek  oroszok kiszállnak.

1918 tavaszán a marnei folyónál a németek offenzíváját a brit és francia csapatok visszaverik. USA
megtámadja a németeket, Antant a nyugati fronton (olasz, balkán, török) győzelmet arat. A központi hatalmak
seregei visszavonulásra kényszerülnek. Nyugati fronton több ellátás. Németország és szövetségesei a kimerülés
jeleit mutatják.

1918. 08.08. Son folyónál Németország megsemmisítő verséget szenvedett  Németország „fekete napja”.

1918. szeptemberében Bulgária letette a fegyvert, 1 hónapra rá Törökország is (feltétel nélkül)

1918. november 3. Padovai fegyverszüneti egyezmény.

1918. 11. 11. fegyverletétel

1918. november 9. forradalom Berlinben  németországban kikiáltották a köztársaságot.

Harcok vége 1918. őszén „SOHA TÖBBÉ HÁBORÚ”

Kb 10 millió halott, 12 millió sebesült ember.

Trianoni

Párizs környéki békék – az I. vh-t lezárja. A vesztesekkel írják alá a békét.

A veszteseket meg sem hívták, békediktátum született emiatt – a győztesek diktálták a feltételeket.
Büntetések: területek, foglyok, hadisarc

Németország: 1919.01.18-án nyitották meg Versailes-ban: 14. Lajos építette a kastályt, itt írták alá
Németországgal a békét.

Németország teljes meggyengítése a cél: területveszteség, hadsereg maximalizálása 100 e főben, 3 millióról
csökkentették, a leszerelt katonák munkanélküliek lettek, gyárakban termelés nincs mivel nincs alapanyag. Az
embereknek nincs ennivalója, fűtőanyaga, ráadásul jóvátételt tolt rájuk a békeszerződés. Németországot a
Franciák meg akarták semmisíteni. Ennek következménye szélsőséges pártokhoz csapódnak az emberek,
ebből születik meg a nácizmus és a fasizmus olaszországban. A feltételek betartatásáról az országban lévő
francia katonák ügyelnek. A pénz elértéktelendik, mivel csak ígérvény – nincs mit venni belőle. Nyersanyag,
gabona, gépek állatok, szén lesznek a fizetőeszköz a jóvátételnél, ez tovább súlyosbítja az ország helyzetét.

Ausztria sain-germain-ben írja alá a békeszerződést. Az OMM megszűnik, kiválnak belőle a magyar királyság, A
saint-germaini Ausztriával kötött béke egy erejétől megfosztott és harmincezer főben korlátozott hadsereget
engedélyezett. A háborús felelősség következtében jóvátételt kellett fizetnie, s kötelezték önállóságának
megtartására.

Mo azért lett pici, hogy ne legyen veszélyes, ne robbantson ki újabb háborút. Területi veszteségekre azért volt
szükség, hogy a szomszéd országokat megerősítse. Nem volt érdek, hogy mo nagyhatalom legyen, az volt az
érdeke, hogy a kommunizmus terjedését feltartóztassák, akik a franciák barátai. A nemzetiségek, akik az OMM
területén éltek, ki akartak szakadni és pl szlovák iskolába járni, szlovák könyvkiadást, színházat. A nemzetiségi
jogok az OMM idején nem valósultak meg, a magyarokat nem érdekelték a követeléseik korábban. A háború
után a nemzetiségek vezetői tárgyalásban álltak az antant hatalmakkal, akik mindent megtettek az érdekeik
érvényesítése miatt.

Nacionalizmus: érzés, eszme. Egy nyelvet beszélőket, kulturát képviselőket hozza össze. Nem kötődik
feltétlenül területhez! pl szlovákoknak nem volt országuk!

Magyarország: Versailles, trianoni kastély. 1920. januárjában a konferencia után 1 évvel, meghívták a
magyarokat is a trianoni kastélyba a versailles-i kastély kiskastélyába. Itt kötik meg a magyar békeszerződést,
Apponyi Albert volt a magyarok képviselője. Elmondja a beszédét: nem kellene elvenni mindent mo-tól.
Történeti érvek (honfoglalás óta egy állam vagyunk), ökológiai elv (természetvédelem, vízrajzi egység a kárpát
medence, minden árvíz hozzánk jön, ha szétvágjátok a folyókat), ökönómia (közgazdasági szempont, erdők, fa,
szén, vas, erre épültek a gyárak, malmok, ha szétvágják), önrendelekzés elve (legyen népszavazás azokon a
területeken, amelyeket oda akartok adni a szomszéd országoknak). A nagyhatalmak nem fogadták el ezeket az
érveket. Az aktuális katonai helyzet döntötte el a dolgokat, a trianoni mo határán álltak már az ellenséges
katonák: szerbek, románok Erdélybe nyomultak, szlovákok felfegyverkeztek. Elvesztettek mindent a magyarok
Trianon miatt, amit 100 év elteltével sem sikerült feldolgozni és a napi politikai is tesz erről. De fontos: ez nem
kocsmai beszélgetések tárgya! Tudni kell látni az elhibázott nemzetiségi politikát, a katonai helyzetet, Erdélyt
vissza: 1920-ban már nem magyar többségű terület.

Oroszországban kommunizmus lett, világ proletárjai egyesüljetek: munkások – kommunista kiáltvány.

Bolsevik forradalom győzelme után Európa elkezd rettegni, hogy elveszik a gyárakat az éhező polgárok. Ettől
féltek a legjobban az európai hatalmak. Biztosítani kell azt, hogy Oroszországból ne induljon el a
kommunizmus. Ezt úgy lehetett biztosítani, hogy a szomszéd országokat barátokká tesszük és megerősítjük,
ezért kapta meg Románia Erdélyt. OMM-et fel kell bontani, nemzetiségek követeléseit ki kellett elégíteni.

Létrejött új országok: Jugoszlávia (ki volt benne), Románia Erdéllyel, Csehszlovákia, Lengyelország

ezek az országok tudták a kommunizmus terjedését meggátolni, főleg úgy, hogy barátokként tekintenek az
antant hatalmakra! Féltek attól, hogy forradalmat vált ki a bolsevizmus terjedése a saját országaikban.

Déli, balkáni országokat azért egyesítették, hogy ne legyen sem Törökországé sem az oroszoké? ki startolt rá?

Elcsatolnak területeket dél tirolt és az isztriai félszigetet. Csehországot, szlovákok a magyar királyságban éltek
felvidéken, szlovákia nem létezett – csehszlovákia létrejött, illetve Jugoszlávia: montenegró, szerbia,
horvátország lecsatolták Erdélyt

Létrejött: nagy románia, csehszlovákia, jugoszlávia, és helyreállították Lengyelországot

1936-ban Németország felmondja a békeszerződést és felfegyverkezik

Anschlussz: Ausztriának megtiltják, hogy csatlakozzon Németországhoz. Hitler teszi semmisség.

Trianoni magyar békekonferencia előtt megjelenő magyar küldöttségnek mik voltak az indokai? Hogy hívták a
delegáció vezetőjét? Új határok meghúzásánál milyen szempontok voltak? Milyen új országok jöttek létre?
Miért egyesítették a balkáni országokat. Szakszavak: kárpátok, felvidék, apponyi albert, 1920.06.04.
bolsevizmus, kommunizmus, szakszavakra kíváncsi a dolgozatban, nem regényre.
 A két világháború közötti időszak

- diktatúrák (egy párt), autoriter rendszerek (több párt, de egy irányít):

Sztálin, Szovjetunió – kommunizmus

Hitler, Németország – nácizmus (nacionalizmusból származik) Nemzeti szocialista német munkáspárt

Mussolini, Olaszország – fasizmus (harcosok szövetsége)

Autoriter rendszer (formálisan megmaradnak a demokratikus elemek van parlament, miniszter, jogrend, de a
döntéseket valójában szűk körben hozzák meg, Horty korban mo ilyen nyílt szavazás, fel kellett vállani hogy a
kormánypártra szavazol vagy sem, ma a fidesz ilyen, de itt most titkos szavazás van)

- társadalmi mozgások, tömeg demokráciák

Tömegdemokráciák: Athénban alakult ki a demokrácia. Mo.on ma 18 éven felüliek, határon túli magyarok
szavazhatnak. Nem szavazhat gyerek, bizonyos elítéltek, közügyektől eltiltottak, gyámság alatt állók, erkölcsit
nem kaphat aki ellen bűnügyi eljárás van folyamatban, szabálysértés miatt igen. 19. század kapitalizmus idején
jelenik meg újra a szavazás: férfiak, meghatározott életkor, vagyoni helyzet (cenzus) nemi, életkori, vagyoni
cenzus. Azért az szóljon bele a politikába, aki adót fizet, tanult.

Az I. vh után megváltozik ez a helyezt, megadják mindenkinek a jogot, mert az országért harcoltak a

földművesek is. Ennek az a problémája, hogy az iskolázatlanok, akik könnyen befolyásolhatók kapnak
szavazati jogot. Demagógok olcsó ígéreteket tesznek.

Zsidóság útja a holokausztig

Palesztinában élnek az ókorban a zsidók (földközi tenger keleti partja), elfoglalja a római birodalom,
szétszóródtak (diaszpóra) kru 1-2 században Európában, középkorban városokban élnek (kereskedelemmel
foglalkoznak, nem földműveléssel, mert nem lehetett földjük), kereskedés miatt tanulniuk kell, számolni, írni,
olvasni, nyelveket beszéltek. Különböznek a helyiektől: férfiak szakállt, fekete kalapot viselnek, vagy fejfedőt,
étkezési szokásaik (kóser), szombaton nem dolgoznak, születési anyakönyvi kivonatban jelölik a szülők vallását,
foglalkozását. Az anyakönyvi kivonatot az egyház vezeti a 19. századig születési, házassági, halotti. Utána átveszi
az állam. 19. században megtörténik a polgári egyenjogúság majdnem minden országban: a törvény előtt
mindenki egyenlő, nem különböztethetik meg a zsidókat sem hátrányosan. A század második felében két út
volt a zsidóság előtt: megtartja a szokásait és úgy illeszkedik a társadalomba vagy beolvad (asszimilálódik). A
zsidóság többsége az asszimilációt választja – levágatja a szakállát, nem hordja az öltözéket, nem tartja az
étkezési szokásokat, feleségül vesz nem zsidó lányt, eszik disznóhúst. Ettől az identitásában annak érzi magát,
aminek akarja, pl elmegy zsinagógában. Békésen élnek a többségi nemzet és a zsidóság a beilleszkedés miatt,
de ez sokaknak szúrni kezdi a szemét, mivel műveltek és értelmiségi pályákon magas lesz a számuk: bankár,
jogi pálya, orvos, mérnöki pályák stb – attól féltek, hogy világuralmi törekvés zajlik!!! Elméletek a nemzetközi
összeesküvésről, antiszemita – elutasítja a zsidóságot. Az első vh-ig az antiszemitizmus alacsony, de párt
alakulnak, amelyek bekerülnek a parlamentbe és nézeteiket hangoztatják, akkor még a többség bolondnak
tartotta őket. Budapesten 20% körül volt a háború előtt a zsidóság, a VII. kerületben a Dohány utcában zsidó
negyedben, a Jászai Mari térnél volt a másik. Az 1. vh után megváltozik ez a békés együttélés, a szegénység és
romokban álló városok szembementek a háború alatt meggazdagodott zsidók miatt, ellenségképet alkottak
róluk, ők tehetnek mindenről (azt elfelejtették, hogy őket is besorozták, meghaltak a háborúban).

Hitler Ausztriában él, kozmopolita várost lát maga körül Bécsben, nem volt szorgalmas, nem volt karrierje,
tanulni sem szeretett, de elborzasztotta a kozmopolita (több városban is jól érzi magát valaki, sok kultúra
keveredik) életmód. Zűrzavart lát (kulturális) maga körül, megszületik benne az a gondolat, hogy szónok legyen
és elmondja a véleményét másoknak.
Bajorországban létrehoz egy pártot – náci – német nemzetiszocialista munkáspártot. Ígéretei: mindenkinek
lesz munkája, a vh után tartást ad a német népnek, a német nép egyesítése, fajelmélet: három csoportba
sorolja az emberiség tagjait: kultúra romboló, hordozó, létrehozó népek szerint. Létrehozók közé tartozik a
német a skandinávok stb árja népek. Ideális: szőke, kék szemű, magas, izmos. Közös ellenség a zsidóság,
kommunisták kultúra rombolók. 1923. Hitler megírja a mein Kampf –ot (az én harcom), ami a náci párt
programja lesz. Világosság teszi: A német népnek meg kell hódítania az életteret – keleten található
Lengyelország, SZU.

A nép azért szereti, mert a hagyományos politikai erők elvesztették a hitelességüket, háborúba rángatták az
országokat. Hitler azt mondja, hogy a demokrácia csődöt mondott. A németeknek nem egymással kell
vitatkozniuk,hanem más országokkal, ehhez egy jó vezető kell, ő. Újabb háború kell ehhez a beszélgetéshez.
Az emberek igazságtalannak tartották a békét, amit velük kötöttek. Az antiszemitizmus nagyon népszerű volt,
mert a zsidók egy része gazdag volt, ők pedig szegények. Az nem érdekelte őket, hogy pl az orvosaik is zsidók. A
zsidóságot gonosznak kiáltották ki.

Tömegrendezvényeken szónokol, ami nagyon fontos volt, mert a politikai pártok addig irodákban politizáltak.
Tömegdemonstrációkat tart, azt sugallja az embereknek, hogy ez a párt rendet hoz, tudja mit akar. Meg is
nyeri a választásokat 1933-ban már megnyeri a választásokat, majd egyeduralomra jut a náci párt. Betiltják a
sajtót, pártokat, nincs szólásszabadság, totális államot valósít meg - az állam mindenre kiterjeszti az
ellenőrzését. – nálunk is ez van most!!! A programja megvalósítását a többi ország ölbe tett kézzel nézte, nem
tartották rossz embernek, 1934-ben Németországban megszűnt a munkanélküliség, hadsereg, autópályákat,
vasutakat építettek. 1939.09.01-én kirobbantja a második vh-t, ami 1945-ig tart. Németország elveszíti a
háborút, Hitler öngyilkos lett. 50 m ember halt meg, 6 M zsidó származású embert gyilkoltak le.

A zsidóság kérdését megoldani: végső megoldás (end lösung) – felmerült a kitelepítés, de úgy döntöttek, hogy
táborokba terelik (gettók) és megsemmisítő táborokba tervszerűen legyilkolják őket. Holokauszt: zsidók
céltudatos legyilkolása.

Nagy gazdasági világválság 1929.

Nagy vállalatok voltak a világban, ezeknek rengeteg tőkére volt szükségük. Pénzük befektetőkből volt, ha adsz
pénzt cserébe adok részesedést a vállalatból, részvényt. A részvényesek létrehozták a részvénytársaságot, a cég
tőkéjét beruházók adták össze, a vállalat használja a pénzüket, fejleszt. Ha vissza akarom kapni a pénzemet, a
részvényemet a tőzsdén tudom eladni. A tőzsde a vállalatokkal kereskedik. Kapitalizmus: olyan gazdasági
rendszer, amelyben magán vállalatok versenyeznek egymással a fogyasztókért. A kapitalista rendszer a
versenytől fejlődik, azt a terméket veszed meg, amelyik jó minőségű. Részvényt vásárolsz befektetési céllal, a
végén többet szeretnél kapni. Kétféle tőzsde: érték és áru. Az értéktőzsdén részvényekkel és valutákkal
kereskednek. Árutőzsde: nyersanyag. Értéktőzsdén a részvényekkel kereskedünk eladni vagy venni akarunk. Az
árfolyamot meghatározza mennyit ér a részvény – brókerek kereskednek a részvényekkel – a részvény értékét a
kereslet és kínálat határozza meg. Ha valamit sokan kínálnak eladásra az árfolyama lemegy. Azt akarják
megvenni, amelyik vállalat jó termékeket állít elő, részvényt veszel, hogy bekerülj egy sikeres vállalatba és
később drágábban add el. Befektetés: van pénzed, ami most nem kell de később többet akarsz kivenni belőle.
Ha nagyobb kockázatot vállalsz és nagyobb hasznot akarsz részvényt veszel, ha biztosat akarsz bankba teszed a
pénzed.

Az 1. vh után az USA-ban jól fejlődött a gazdaság – ide kellett befektetni. 1920-as években volt ez. Részvényeket
vásároltak az emberek. Bútorok, autók, olajfogyasztás, stb a jólét miatt. Eddig a befektetők olyan emberek
voltak, akik értettek hozzá, a 20-as évektől viszont a kisemberek is részvényeket kezdtek vásárolni, akik nem
értettek a tőzsdéhez, odaadták a pénzüket a bórkereknek. Mivel nem volt pénzük hiteleket vettek fel, hogy
abból vásároljanak részvényeket.

Németországnak az 1 vh után jóvátételt kellett fizetniük a győztesek felé. Az amerikai bankok kitalálták hogy
Németországot talpra kell állítani, hiteleket toltak oda, németo fizeti az angoloknak és franciáknak, akik
visszafizetik az USA-nak. A bankszektor szárnyalt a hitelek kitolása miatt, banki részvényeket vásároltak sokan.
Ha meginog a bizalom kiveszik a pénzüket a befektetők, és bezuhan az árfolyam. A hiteleket nem tudják
visszafizetni, a bank csődbe megy. A vállalatok nem tudnak tovább dolgozni mivel nem kapnak hitelt, a vállaltok
pénze a bankban volt, azt sem tudták kifizetni.

Ha nincs hitel - mert a bank becsődölt - a vállalat bezár, a munkás munkanélküli lesz, ha nincs munka nincs
fogyasztás, csődbe megy a másik vállalat is. egyik a másikat magával rántja. Az állam adóból él, így az is
megroppan, nem tud rendőrt, tűzoltót stb fizetni. A pénz áruban van az áru eladhatatlan, romlandót kiöntik,
kávéval fűtenek, tejet kiöntik. Az áru elveszíti az értékét. Nem csak az USA-t rántja mert az amerikai pénz
forgott.

Tőzsdekrach: összeomlik a tőzsde a túltermelés miatt  magával rántja a bankokat  (leáll Némeo hitelezése
is)  csődbe megy a bank  csődbe mennek a cégek  munkanélküliség  nem fizetnek adót az
állampolgárok sem (SZJA, ÁFA), beszűkül az állam  nem tudja ellátni az állam a feladatait (közbiztonság,
oktatás)

Megoldás a válságra az állam részéről:

- hitelt vesz fel a gazdaság talpraállításához, csökkenti a kiadásait

- beindítja a gazdaságot, ösztönözni kell a fogyasztást, mivel a válságot a túltermelés indította be,

Állam két bevétele van: személyi jövedelemadó, fogyasztás után ÁFA.

Változások a művészetben

Asszociáció: párhuzam. Keményen dolgoznak a képen az emberek, az igazgató pedig kávézik, puzzle-t rak.
Chapplin karikírozza a rendszert: termelés nagy gyárakban történik, óriási tömegekkel, az egyének szerepe kicsi,
futószalag mellet dolgoznak, a kreativitásnak nincs szerepe, az emberi kapcsolatokra az elidegenedés jellemző.
Parancsot adó és végrehajtó van, minden a hatékonyságról, a profit termelésről szól.

Századforduló: boldog békeidők. A háború alatt alakult ki ez a kép, visszatekintve az első világháború alatti élet
miatt. Nosztalgia érzése volt az embereknek. Jellemzői ennek az időszaknak: lassú, nyugodt volt, elegánsak
voltak az emberek, a divat és az életmód jó volt. Az új időszakban gyors a fejlődés, nincs idő semmire, eltűnik
az elegancia, helyette munkások, alkalmazottak, tömegközlekedés  felgyorsult a világ. A gazdaságnak
három szektora van: ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások. A szolgáltatások: boltok, ügyvédi irodák, bankok,
szórakoztató ipar, éttermek, szállodák, orvosok stb. Az emberiség történetében a leghosszabb időn keresztül a
mezőgazdaság volt a legfontosabb, mára átvette a fontosságát a szolgáltató szektor, ide áramlanak az emberek.
A jóléti társadalmakban a szolgáltató szektor a meghatározó, mivel a munkával megkeresett pénzedet itt
költöd el. Ez a két világháború között kezdődött el.

A három legfontosabb változás: szolgáltató ipar fejlődése, egészségügy, oktatás, urbanizáció (városiasodás) –
egyre több ember költözik városba, egyre több falu válik várossá. Hatással vannak az emberek egymásra,
szocializálódnak a városokban, az oktatásban. Hol az iskolázottság magasabb a magasabb az életszínvonal,
kevesebb a háború, az összecsapás. A kevésbé iskolázott országokban egy-egy kérdés miatt háborút indítanak.
Analfabéta: nem tud írni. Két vh közötti változások: Az analfabétizmus megszűnik, az egészségügy állami
feladat lesz, nő az átlagéletkor, elektromosságot a háztartásokban már nem csak a világításra, hanem a
háztartási gépek működtetésére is  szabadidő megnő a gépek bevezetése miatt (mosógép, hűtő), műanyag
hasznosítása a háztartásokba, közlekedés és hírközlés fejlődése (repülés, rádió), orvostudomány fejlődése
(vitaminok, penicillin, inzulin, védőoltások). Nők tömeges munkába állás miatt társadalmi megítélés is
változott, választójogot kaptak, alacsonyabb bér, politikai vezetői poszton ritkán jelentek meg. Öltözködési
stílus változott, új szórakozási formák (rádiózás, televízió, mozi – hangosfilm, filmgyártás, zenében jazz, cabaré,
művészeti irányok: dadaizmus, kubizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus, futurizmus, magas és tömegkultúra
szétválása. A modernizáció felgyorsult.

A két vh közötti életmód

Elektromos háztartási gépek  több szabadidő  rádióban reklámot lehet sugározni, ami fogyasztásra
ösztönöz  szolgáltatások fejlődnek  jobb életkörülmények

gazdasági válságot az autóipar összeomlása követ, valamint az építőiparé (halasztható igények)

nők tömegesen megjelennek a munkahelyeken  választójogot kapnak

luxus cikkek hétköznapi cikké változnak: dohány. Tömegkultúra (köznapi) elválik a magaskultúrától: komoly
zenéhez képest a jazz jelenik meg.  fekete bőrűek beemelkednek a fehér bőrűek közé. Európában a jazz zenét
fehérek játszották, akik bekenték magukat feketére!

Urbanizáció: lakóövezetek, kertvárosok, gyárövezetek – ezeket összeköti a tömegközlekedés. Szociális

ellátórendszerek elkezdenek kiépülni: társadalombiztosítás, egészségügy,

Művészeti változások

19. század közepén megjelenik a fénykép, a fényképezés beindítja a művészet forradalmát  nem kell másolni
a világot, lefesteni. Illúzió: impresszió, ebből lesz az impresszionizmus 1870-es években. A valóság ábrázolása

realisták: A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő
ábrázolására törekvő művészeti-irodalmi irányzat. Munkácsy, Szinyei-Merse Pál

expresszionizmus: kifejezése valaminek

impresszionizmus: impresszió: benyomás valamiről – Monet

kubizmus: eltorzított geometriai elemek pl Picasso, a valóságot vissza kell redukálni geometriai formákra, hogy
megtaláljuk a gyökereket, a befogadónak feladata van az értelmezéssel – Pablo Picasso, Paul Cezanne
dadaizmus: fountan – minden tárgy lehet műalkotás, kiragadom az eredeti környezetből. Provokál, szembe
megy minden korábbi irányzattal –

szürrealizmus: Salvador Dali – realizmuson felülálló, álmainkat, félelmeinket, vágyainkat jeleníti meg a művész

képeket keresni a neten, fel kell ismerni az irányzatot egy kép alapján.

Monet, Picasso: geometriai elemek,eltorzított

Holokauszt

Az emberiség történetének az egyik legsötétebb fejezete.

Genocidíum: szervezett népirtás! Egy politikai erő megpróbál megsemmisíteni egy népet. Pl Örmény népirtás is
ilyen volt.

Mein Kampf: Fajelmélet! Hitler főműve, kijelölte a náci párt fő tennivalóit. Zsidók, cigányok kiirtandóak. 6 M
embert gyilkoltak meg a II. vh-ban.

Holokauszt: egészen, lassan elégő áldozat!

SOAH: héber kifejezés, teljes megsemmisülés, pusztulás.

Gettó: egy bizonyos város elzárt területe. Velence északi részén található egy városnegyed, aminek Gettó a
neve. Kapukkal lezárják, csak engedéllyel lehet kijönni. Zsúfolt körülmények között élnek.

Lager: koncentrációs tábor, összegyűjtő tábor. Többnyire német területen találhatóak. A megsemmisítő
táborok többnyire Lengyel területen találhatóak.

End lösung: végső megoldás, Vandsee-ben születik meg. 1942-ig nem volt terv mi legyen a begyűjött zsidókkal.
Több terv volt, pl Madagaszkárba kitelepíteni őket.

Krematórium: holtestek elégetésére szolgáló hely

Adolf Eichman: náci hivatalnok, aki kiszámolta a leghatékonyabb módját a népirtásnak.

Holokauszt tagadás: nem is volt ilyen, relativizálás: nem is volt olyan szörnyű.
A II vh előtt elkezdődnek a folyamatok, a zsidók sárga csillagot kell, hogy viseljenek: Dávid csillag, gettóba
beköltöztetés. Koncentrációs táborok a német hadigazdaságot szolgálták ki. Aki időben észbekapott, el tudott
menekülni USA, Franciaország, Svédország, de egy idő után megtelte a kvóta. 1942 után megkezdődött az ipari
méretű kivégzés az End Lösung keretében. Először sortűzzel kivégezték, majd elgázosították őket és
elhamvasztották. A legismertebb ilyen tábor Auschwitz-ban volt. Arbeit macht frei: a munka szabaddá tesz.
Cigányok, zsidók, melegek, fogyatékosak, katolikus papok, akik nem teljesítették a nácik elvárásait. A szovjet
megszállás elől nyugatra hajtották a zsidókat=erőltetett menet.

1942. Wandsee konferencia: innentől indul a tömeges kivégzés. 1944. májusban indul el az első szerelvény
Mo-ról Auswitzba és 1947. júliusáig tartott, mert megérkeztek a szovjet csapatok. Ez a magyar hatóságok
közreműködésével történhetett csak meg.

Kik voltak a szembenálló felek. Mikortól meddig tartott, mi volt a háború célja területszerzés miatt: kelet felé
akartak terjeszkedni, Lengyelország. Cél: lebensraum, meghódítani az életteret. Az első években Franciaország,
Benelux államok. Meddig nézett ki úgy, hogy a németek fogják megnyerni a háborút? Partraszállás határozta
meg, a háború kimenetelét, fordulópontja a háborúnak Sztálingárdban volt. Szálingrádi fordulat. Hol dőlt el, az,
hogy MO a SZU áldozata lesz, nem lesz belőle szabad ország? Frontok: kelet, nyugat, dél. Csiga offenzíva! Olasz
front elakadt, az amerikai katonák óvatosan harcoltak, nem értek oda a balkánhoz, ahol elfoglalták a magyar
területeket. Miért fordulópont az emberiség történetében a II. vh? sok halott, soha eddig ennyi, 50 M körül. az
emberek között világosság vált, hogy a megkülönböztetést abba kell hagyni. Sem Németo sem Magyaro nem
érte el a célját, Moa SZU befolyása alá került.