Franciaország

Louis Bonaparte elnöki megbízatása 10 évre meghosszabbítva

‘51-ben puccsot hajt végre és népszavazással megerősíti
Második Császárság - III. Napóleon (1852-70)
Belpolitika
Általános választójog megmarad
Nemzetgyűlés hatalma kicsi
Napóleon szűk csoporttal irányít
Napóleoni dicsőség, jó gazdaság, jobb életszínvonal => népszerű
Külpolitika
Sok konfliktus - kezdetben sikeres, később kudarcok
‘53-56: krími háború RU ellen
‘59: Piemonttal AT ellen, megszerzi Nizzát, Savoyát
Gyarmatosítás, Szuezi-csatorna
Bukása
‘70-ben PRU-val háború
Sedani csata -> fogság, UK-ba emigrál
Újra köztársaság

Egyesült Királyság

48-70 világ vezető gazdasági hatalma

oka: I. ipari forradalom
gyarmatok
külföldi befektetése – tőke kihelyezése  profit
nyersanyag csökkenése  terjeszkedés
népesség nő  több munkaerő, katona
klasszikus közgazdaságtan elmélete – Adam Smith
alkotmányos monarchia – politikai váltógazdaság (toryk, whigek)
választójog kiterjesztése – polgárok  vagyoni cenzus levitele
hatalmi egyensúly, gyarmatokon aktív, Eu.-ban passzív (kivéve Krím)

Oroszország

I. Miklós (1825-55)
Nem érintették a forradalmak
Ereje teljében van
Külpolitikai cél
Keleti kérdés megoldása - tengerszorosok megszerzése
A cár a TR ortodoxok védnöke
II. Sándor (1855-81)
Reformok
1861: jobbágyfelszabadítás -> összeomlik az ország
Közigazgatás, oktatás átalakítása
Krími háború (1853-56)
TR (+UK, FR) vs. RU (AT segítségét várja, de nem jön)
Cél: tengerszorosok megszerzése
RU: teljes összeomlás

Olasz egység
Háború a Hb.-ok ellen
Széttagolt - utálják egymást, de nemzeti egységet akarnak
Szárd-Piemonti Királyság
Vezető állam a félszigeten
III. Viktor Emánuel
Cavour
Segítséget kért Napóleontól AT területekért
Cserébe Savoya, Nizza, de előtte tárgyalt DE-gal
1859: IT-AT háború
Magyar emigránsok segítenek
Solferinói csata – IT győzelem, vöröskereszt megalapítása
Villafrancai béke
Velence marad AT
Elégedetlenek
Népi szakasz
Mazzini, Garibaldi – vörösingesek
Szicília felől Marsalában partra szállt
1860: Nápoly
Piemontnak és a Pápai Államnak nem tetszik Garibaldi
Cavour becsatlakozik, kontroll Garibaldi felett
1861: Olasz Királyság
Pápai Állam és Velence nem tartozik hozzá
PRU-AT háború -> AT veszít -> Velence megszerezve
1870: IT-FR háború
FR kivonul a Pápai Államból
Egységes állam, de fejlettségi ellentét észak-dél tengelyen

Német egység

Kisnémet egység Nagynémet egység

Vezető állam: Poroszország Vezető állam: Ausztria
Államfő: I. Vilmos (1861-1888) Államfő: Ferenc József (1848-1916)
Hohenzollern-ház Habsburg-ház
Kancellár: Otto von Bismarck, „vaskancellár”
Szoros szövetség Államok laza szövetsége

Gazdaság
1834: Zollverein – vámegység, gazdasági szövetség
Ruhr-vidék, Szilézia – legfejlettebb területek
Porosz-osztrák versengés
Ausztria
Sok nemzetiség, laza szövetség, lassabb gazdasági fejlődés
Poroszország
Homogén állam, robbanásszerű fejlődés, szorosabb egység
Otto von Bismarck 🡪 haderőreform, általános hadkötelezettség
Nagyhatalmi állásfoglalás
UK – szükség van erős német államra 🡪 AT nem alkalmas rá
RUS – nem támogatta AT-t 🡸 Porosz segítség lengyel felkelés leverésénél (1683)
FR – semleges, III. Napóleon AT győzelmét várta és a poroszok meggyengülését 🡪
térségben vezető lett volna FR
Porosz-osztrák háború – 1866
Poroszország bevonult Holsteinbe
Döntő győzelem Königgrätz-nél – Helmuth von Moltke (porosz)
Prágai béke
Kisnémet megoldás
Német Szövetség feloszlatása – osztrák vezetés volt
Ausztria elismeri a porosz vezetésű Északnémet Szövetséget
Ausztria Olaszországnak adja Velencét
Nem volt megalázó 🡪 AT-nak nem volt indoka bosszúra
Porosz-francia háború (1870)
AT, RUS, UK semleges
Emsi távirat 🡪 Bismarck kiprovokálta a hadüzenetet
Óriási porosz fölény mozgósításban
Sedani ütközet 🡪 III. Napóleon fogságba került
1871. 01. 18.
I. Vilmost a fejedelmek császárrá kiáltották
Délnémet államok is csatlakoztak 🡪 proklamáció egységes Németországról
Hivatalosan: Német Császárság
Frankfurti béke (1871)
Hadisarc (5 milliárd Frank)
Elzász és Lotaringia Németországé

II. Ipari forradalom

Szempont I. I.f. II. I.f.

Kezdete 1740-80 XIX. Század közepe
Kibontakozás UK DE, USA
Tudomány szerepe Nagy, de nincsenek Nagy
tudományos fejlődések
Húzóágazat Nehézipar, textilipar Nehézipar
Energiaforrás, erőgép Kőszén, gőzgép Szén, kőolaj, gőzgép,
villany- és belső égésű
motor
Bankok szerepe Hitelt biztosít Hitel, befektet
termelőágazatokba
Új iparágak Nincsenek Elektromos, alumínium,
vegy, autó, repülő
Iparszervezeti formák Gyár – kis és közepes Monopóliumok,
óriásvállalatok
Verseny mértéke Szabadverseny Korlátozott

Találmányok
Bessemer – kohó 🡪 jobb minőségű acél
Edison – szénszállas izzó
Just, Hanaman – wolframszállas izzó
Déry, Bláthy, Zipernowsky – transzformátor
Siemens – villanymotor
Hírközlés
Bell – telefon
Marconi – távíró
 Puskás Tivadar – telefonhírmondó
Edison – fonográf
Lumière – filmvetítő
Vegyipar
Kőolaj- és műanyagipar
Közlekedés
Zeppelin – léghajó
Wright – repülő
Belső égésű motor
Futószalag
Ford T-modell 🡪 tömeggyártás
Hadiipar
Maxim – géppuska
Colt – forgótáras pisztoly
Nobel – dinamit
Mezőgazdaság
Traktor, cséplőgép, műtrágya
Következményei
Demográfiai és társadalmi változások
Tudományok, egészségügy, higiénia fejlődése
Halandóság csökken 🡪 népesség nő, Annak ellenére is, hogy kivándorolnak az
USA-ba
Urbanizáció folytatódik
Modern polgári társadalom nyugaton
Kelet-Európában később jelenik meg 🡪 torlódó társadalom – egyszerre van
feudális/agrár- és ipari társadalom
Életmód
Járványok, éhínség mértéke csökken
Megjelenik a szabadidő
Sportolás – sportegyletek
Pierre de Coubertin – Olimpia 1896, Athén
Utazás, turizmus, üdülés – Balaton, IBUSZ
Mobilitás – nagy távolságra utaznak olcsón
Nők helyzete
Egyre több politikai jogot kapnak a kirekesztett rétegek, de ezek nem terjednek
ki a nőkre pedig egyre több nő dolgozik és tanul
Polgári állam elismeri a válást és a női tulajdonjogot
Szüfrazsett mozgalom (kezdetben egyenlő fizetés, később választójog)
Sima mozgalmi rész – tüntetések stb.
Radikális rész – Molotov-koktél, károkozás stb., gyakran börtönbe
kerülnek 🡪 létrejönnek a női börtönök

Az amerikai polgárháború és az USA felemelkedése

A XIX. Század első fele

Rohamos fejlődés
Területi terjeszkedés, század közepétől óceántól óceánig
Növekvő népesség
1810-60: 7 millió  30 millió
Főként bevándorlás
Fejlődő gazdaság
 Vasútépítés, 49-es CA-i aranyláz
USA 4. Ipari nagyhatalom
1. Gabona- és gyapottermelésben
Észak-Dél ellentét
É: farmergazdaság, iparosodás
D: ültetvényes, rabszolgatartó gazdaság (gyapot, dohány, kakaó, rizs, indigó)
É: védővám Eu.-val szemben
D: szabadkereskedelem, mert olcsóbbak az eu.-i termékek
Rabszolgaság: É-on nincs, D erre épül
Abolicionista mozgalom – rabszolgaság eltörlése
Politika
Kérdés: Van-e joga eldönteni a központi kormánynak eldönteni a rabszolgakérdést?
Beleszólhat-e az államok belügyeibe
É: Republikánus Párt (1854)
D: Demokrata Párt
Alapból nem lett volna konfliktus, de a terjeszkedés miatt igen
1820: Missouri kompromisszum
36°30’ szélességi körtől északra nincs rabszolgaság, déltől van
Párosával vesznek fel egy északi és egy déli tagállamot
1860-as elnökválasztás: Abraham Lincoln (R)
11 állam kilépett az unióból  Konföderáció
Lincoln nem ismeri el a kiválást => Dél hadat üzent
Polgárháború (1861-65)
USA CSA
Washington, D.C. Richmond, Virginia Főváros
A. Lincoln Jefferson Davis Elnök
24 11 Államok
22M 8M – ebből 3,5M rabszolga Lakosság
William Sherman, Ulysses Grant Robert E. Lee Katonaság
Képzetlen, sebtében felállított Kiváló, elszánt katonák
Jól felszerelt, utánpótlás biztosított Rosszul felszerelt, utánpótlás akadozik
Eu. Beszállt az oldalukon

I. Szakasz (61-63)
D győzelem – Kitartás, Lee zsenialitása
62: telepítési tv: 113 holdas nyugati, szabad parcella pár dollárért eladható
II. Szakasz (63-65)
É ipari és létszámbeli fölénye => győzelem
1863 – felszabadítási tv.
1863 – gettysburgi csata
Ha Lee győzött volna D megnyerte volna az egészet
Fegyverletétel - 1865
Lee leteszi Grant előtt a fegyvert
Nem sokkal később Lincolnt megmerényelték

A polgári állam

Állami szerepvállalás megnőtt, új feladatok  gondoskodás a polgárokról

Közoktatás
Állam átveszi az egyházaktól
 Iskolázottság fontos az ország fejlődésének
Nevelés révén állampolgári hűség
Közegészségügy
Állami fenntartás
Higiéniára figyelés (szemétszállítás, szennyvízelvezetés stb.)
Kötelező oltások
Infrastruktúra
Vasútépítés
Úthálózat
Társadalombiztosítás
Állam gondoskodik az elesettekről
Pl: beteg- és balesetbiztosítások, nyugdíjak
Európában elsőként: DE, Bismarck
Szociális feszültségek enyhítése
Ezek miatt az állam beleszól az emberek életébe, pl: általános hadkötelezettség,
anyakönyveztetés, házasság
Állam és egyház
szétválik
állam átvesz egyházi feladatokat
létrejön: polgári házasság, állami anyakönyvvezetés

A gyarmatosítás újabb hulláma

imperializmus: birodalomépítés
versenyfutás a gyarmatokért, század végére egész Föld feltérképezése, nagyhatalmi
érdekszférákra osztás
Brit gyarmatok
UK hagyományosan legnagyobb gyarmattartó, legnagyobb hadi flotta
Századfordulóra: Föld területének 20%-a, lakosságának 25%-a
India – brit korona „legszebb gyémántja”, leggazdagabb gyarmat, Viktória felveszi az
India császárnője címet
CA, AU, NZ
Afrika: Egyiptom – Szudán – Rhodesia – Dél-Afrika tengely
ZA eredetileg NL-é  független lett  búrok
1892-1902: Búr háború
ZA megszerzése
Koncentrációs táborokba zárják a búrokat
Szuezi-csatorna – 1869
Földközi- és Vörös-tenger átjárása
Egyre nagyobb a Birodalom => fokozatos hatalomátadás a helyieknek, saját hatalom
megőrizve
CA, AU, NZ, ZA  domínium – korlátozott önállóság, önkormányzás
Francia gyarmatok
XVIII. században UK elvette gyarmatait
XIX. században fokozatosan saját birodalom
Afrika óriási, gyéren lakott területei – Marokkó, Algéria, Tunézia, Francia Nyugat-
Afrika, Madagaszkár, Indokína
Fő ellenfél: UK
Afrika: K-Ny terjeszkedés => összeütköznek É-D-i britekkel
1898, Szudán: Fashodai válság
Német gyarmatosítás
 II. Vilmos idejében egyre erőszakosabban törelszenek
Erőszakosság oka: DE későn alakult => gyarmatok nagy része már elfoglalva
Rohamléptékkel hadiflotta-fejlesztés  UK aggódik
Afrika: Kamerun, DE K-Af., DE DNy-Af.
Csendes-óceán
Közel-Keleten befolyás szerzése
Berlin-Bagdad vasút
1905, 1911: Marokkói válságok
Marokkói lázadás FR ellen  Vilmos segítséget ajánl  majdnem
háború  UK közbelép
Olasz gyarmatok
Későn jövő => erőszakos, de DE-nál gyengébb
Afrika: Etiópiát próbálják megszerezni, de visszaverik őket
Líbia
Szövetségi rendszerek kialakulása
Balkán-kérdés
FR-DE revans
Gyarmatosítási kérdés
UK-DE gazdasági, katonai versengés
Három császár szövetség
1873
Bismarck kezdeményezésére
Hagyományos (dinasztikus) szövetségi rendszer
DE, OMM, RU
1875-78-as törökellenes háború után elhalt
Kettős szövetség
1879
DE, OMM
Később: IT (FR ellen) és RO (RU ellen) => Hármas szövetség  központi hatalmak
A VH elején IT és RO kivár + nem bírják az OMM-t
Antant
1893 – FR, RU védelmi szövetség
1904 – Entente Cordinal
FR, UK
Gyarmati igények elhatárolása
Fashodai incidens
FR-DE konfliktus
1907 – UK-RU egyezmény
RU ’05-ben vereséget szenvedett JP-tól => UK-nak már nem veszélyes RU a
gyarmatokra nézve
Nagyhatalmi vetélkedés Ázsiában
RU-TR háború
Előzmények
RU a pravoszlávok (=ortodoxok) védelmezője
1875: Balkán felkelések
1877: Budapesti egyezmény
RU-OMM
OMM okkupálhatja BiH-t
Ru megszerezheti D-Besszarábiát
1877-78
 Ru támadás RO-n keresztül
Sipka-szoros  Plerna  Konstantinápoly
Brit flotta a Boszporuszon
1878 – San-Stefanoi béke
RO, ME, RS független, területi növekedés
Kaukázusi területek, Besszarábia  RU
Boszporusz nemzetközi vízi útvonal
Nagy-Bulgária létrejötte (2 év RU megszállás)
Következmények
RU befolyás növekedett
Erőegyensúly felborult
OMM s UK felszólítása kongresszusra
Berlini kongresszus
RU megtartotta Kaukázust és D-Besszarábiát
É-BG önálló
K-Rumélia közigazgatásilag autonóm
MK TR-é
RO, ME, RS független maradt
Novi pazari szandzsák és BiH okkupálása OMM által
Ciprus UK-é
Kongresszus után
Nyertesek: UK, OMM, GR
Új szövetségek
Reformok RU-ban
1861: jobbágyfelszabadítás
II. Sándor cári ukásza
Eszközök és tőke nélkül
Oktatási, eü.-i, közig.-i reformok
Törvény előtti egyenlőség (bírói reform, esküdtbíráskodás)
Sajtószabadság
Hadseregreform
Nagyhatalmi viszonyok átrendeződése
RU Ázsia felé
Eu.-i kudarcok  ázsiai terjeszkedés
Közép-ázsiai mohamedán államok
1885 – Afganisztán
RU – UK ütközőállam
Távol-Kelet
Kína
1839-42 – első ópiumháború (UKCN)
1850-64 – Tajping-felkelés
1856-64 – második ópiumháború (UK, FRCN)
1899 – nyitott kapuk elve => CN meggyengül
1900 – Bokszer-lázadás
Külföldi befolyás és kereszténység ellen
UK, IT, DE, RU, FR, JP, USA összefog a leverésre
RU térnyerés a Távol-Keleten
1859 – Vlagyivosztok térsége
Transzszibériai vasút – századforduló
Befolyás Mongóliában
 1904-05
JP-RU háború
Harc Mandzsúriáért
Japán megerősödése
1854 – Perry kapitány
1868 – Meidzsi restauráció
JP modernizálása
Hódítások: Korea, Tajvan
Ellentét RU-gal
JP-RU háború, Mandzsúria megszerzése
Egyenlőtlen fejlődés
II. ipari forradalom hatására
Gyarmatszerzési kényszer
Harc az újrafelosztásért
USA: megoldás gyarmatok nélkül
Szabad kereskedelem
1898 – ES háború  Kuba, Puerto Rico, Panama, Fülöp-szigetek
A munkásmozgalom
Társadalom átalakulása
Nyugat-Eu.
Falusi lakosság aránya csökken, vársoké nő
Munkások
Polgári állam  tercier szektor
Közép- és Kelet-Eu.
Ipari forr. Hatásai rövid idő alatt érvényesültek  fennmaradtak a feudális
társ.-i csoportok is
Torlódó társ. – század végére megnőtt a munkásság száma
Munkásmozgalom
Munkáspártok
I. Ipari forr. Után már harcoltak – jobb életkörülmények, politikai jogok
Szakszervezetek
Chartizmus
Luddizmus
II. ipari forr.-ra felerősödtek
I. internacionálé
London
Két fő erő:
Anarchisták: Bakunyin
Marxisták: Marx, Engels
Proletárdiktatúra
1871 – párizsi kommün  munkás hatalomátvétel
=> feloszlatják
1872-76: üldözések => NY
Feloszlatják
II. internacionálé
1889, Párizs
Engels a vezető (1882: Marx meghal)
Polgári jogok bővültek, szabad szervezkedés joga
 revizionisták centristák forradalmi
szocialisták
cél szabadságjogok gyakorlatban Kapitalista rendszer
bővítése, jobb  felszámolása
életkörülmények elméletben 
hatalomra jutás választásokkal forradalommal,
módja erőszakkal
hatalom jellege demokratikus proletárdiktatúra
parlamentarizmus
tulajdonviszonyok egyenlőek (állami, magántulajdon
szövetkezeti, magán) megszüntetése,
állami/szövetkezeti
tulajdon
jellemző Nyugat-Eu. Közép-Eu. Kelet.Eu.

Keresztényszocialisták
Katolikus egyház és XIX. Század kihívásai: vallásosság csökkenése, világiasodás,
természettudományos fejlődés, tőkés rendszer igazságtalanságai, szekularizáció
IX. Pius: kultúrharc – változások, kihívások elutasítása
XIII. Leó: bizonyos fokú alkalmazkodás
1891 – Rerum Novarum
Tehetősek és állam kötelessége az elesettek, gyengék támogatása, védelme
Kereszténydemokrácia: társadalmi-gazdasági igazságosság és politikai demokrácia
Bolsevizmus és az 1905-ös orosz forradalom
Bolsevizmus
RU
Munkások életkörülményei rosszak
Néhány nagyvárosban és az iparvidéken élnek – népesség 2%-a
1898 – Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (békés átmenet)
Párttagok egy része radikális
Lenin
Cél: erőszakos hatalomátvétel, proletárdiktatúra
1903 – pártkongresszus Londonban
Lenin és társai átmeneti többsége  bolsevikok (=többségiek)
Régi pártvezetők  mensevikek (=kisebbségiek)
1905-ös forradalom
Vereség JP-tól  elégedetlenség  sztrájkhullám
1905. 01. – Szentpétervár, Téli Palota
Gapon Pópa
Kérvény a cárnak
Cár belelövetett a tömegbe  130 halott
Országszerte felkelések, sztrájkok
II. Miklós (1894-1917) reformjai
1905. 10.: Duma törvényhozó testület lett
Bolsevikoknak nem elég
Lenin  permanens forradalom elmélete
Polgári forr.  proletárforr.  proletárdiktatúra
1905. 12.: munkásfelkelés Moszkvában
Cári rendszer vérbe fojtotta
Bolsevizmus tovább terjed  merényletek, kivégzések
 Tudomány és művészetek
Festészet
Impresszionizmus – Monet, Degas
Posztimpresszionizmus – Gauguin, van Gogh
Expresszionizmus – Goya, Munch
Kubizmus – Picasso
Szecesszió – OMM, DE
Természettudományok
Elektromosság
Vegyipar – petrolkémia, acélgyártás
Biológia
Darwin: evolúció elmélete (1859)
Johann Gregor Mendel: genetika alapjai (1866/1900)
Radioaktivitás – Curie-házaspár
Társadalomtudományok
Szociáldarvinizmus – természetes kiválasztódás
Történettudomány – pozitivizmus
Források, emlékek, statisztika jelentősége – adathalmozás
August Conte
Filozófia
(=bölcsesség kedvelése)
Hit a fejlődésben régi világ elvesztése  kiábrándultság/dekadencia
Az egyén és társadalom közti egyensúly felbomlott
Arthur Schopenhauer
A világ megismerhetetlen és kiszámíthatatlan
Az emberi akarat mindig új vágyakat szül  a megoldás a vágyakról
való lemondás  lángész/zseni
Friedrich Nietzsche
„Isten meghalt”  z ég üres  a helyét az embereknek kell elfoglalnia
Ezt csak a tömegből kiemelkedő, saját emberi mivoltát meghaladni
képes ember tudja  übermensch (emberfeletti ember)
Sigmund Freud
Pszichológia
Lelki betegségek okai az elfojtott vágyak
„Vágyom, tehát vagyok”
Ösztön-én – öröklött, velünk született ösztöneink
Én – közvetítő ösztön-én és külvilág között, érzékel
Felettes-én – szülői, társadalmi elvárások
Az I. VH előzményei
Ellentétek kiéleződése
Kölcsönös bizalmatlanság, erőfitogtatás
DE flottafejlesztése  UK: fegyverkezési verseny
FR-DE szembenállás
Revans
Gyarmatosítási ellentétek
Marokkói protektorátus
Stratégiailag kedvező
UK: FR érdekszféra
DE cserébe közép-afrikai területek
DE-TR barátság
 Pénzügyi-gazd.-i befektetések
Katonai tanácsadók
Berlin Közel-K-i előretörése
FR-RU közeledés
FR tőkebefektetések
RU hadseregfejlesztés, vasúthálózat-fejlesztés
Balkán
Konfliktus RU és OMM között
Konfliktus a balkáni népek között is
Balkán-háborúk