A nemzeti eszme és a birodalmak kora

1814-1815 Napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus → helyreállítja Európában

a nagyhatalmak közötti egyensúlyt
Szent szövetség rend védelmére jött létre – Oroszország, Osztrák császárság és
Poroszország hozta létre
1830-1840 Az Angliából induló ipari forradalom eléri Nyugat – és Közép-Európát
Hatásai:
➔ iparosodás, társadalmi változások
➔ fejlődik a gazdaság és kereskedelmi kapcsolatok
➔ kialakul a polgári nemzet fogalma
➔ megjelenik a nacionalizmus – alapja a közösen beszélt nyelv, a
történelmi múlt, és kultúra

Nemzeti mozgalmak születnek, megfogalmazzák, hogy önálló

nemzetállamban szeretnének élni
Soknemzetiségű birodalmak helyett független nemzetállamok jöjjenek
létre
1848 Európa nagyvárosain végigsöpör a forradalom szele

Voltak olyan területek, ahol nem jöttek létre egységes nemzetállamok

(vagy idegen uralom alatt voltak, vagy sok fejedelemre tagolódtak

elsődleges cél: nemzetállam megteremtése

1. Az olasz egység
1859 Szárd Királyság (Piedmont vezetésével) és a franciák segítségével súlyos
vereséget mér a Habsburg-haderőre (Ausztria, osztrákok) Solferinónál

Következmény: Piemont megkapta Lombardiát, Velence Ausztria kezén

maradt
1860 Népfelkelés tör ki Szicíliában – Garibaldi partra száll ezer vörösingesével
Bevonul Nápolyba, megdönti a Bourbon-ház hatalmát.
A felszabadult nápolyi királyság is csatlakozik Piemonthoz
1861 Kikiáltják az egységes Olasz Királyságot Torinóban.
A király II. Viktor Emánuel lett.
1866 Velence is az olasz állam része lett
1870 Róma csatlakozásával létrejön az egységes olasz nemzetállam

Pápa hatalma csak a Vatikánra korlátozódik

2. A német egység
Német területek sok kis államra tagolódtak – ez akadályozta a gazdaság
fejlődését
Két legerősebb állam: Poroszország és Ausztria (folyamatos versengés)

A német egység két útja:

- nagynémet egység: Ausztria vezetésével
- kisnémet egység: Poroszország vezetésével, Ausztria kihagyásával,
megvalósítója Bismarck, porosz miniszterelnök
1866 Porosz – osztrák háború → Poroszország győz Königratznél (Otto von
Bismarck kancellár)
 Ausztria el kellett, hogy fogadja az egységes német államot osztrák
részvétel nélkül, és át kellett adnia Velencét Olaszországnak

Megalakult az Északnémet Szövetség

Franciaország ellenezte a német egységet, nem akart erős szomszédot

1870 →francia-német háború → Poroszország győz

1871 I.Vilmos porosz király Versaille-ban kihirdeti az egységes német állam, a
Német Császárság megszületését (I.Vilmos császár lett) hatalmát az
alkotmány korlátozza

- 23 tartomány és 3 szabad város szövetsége

- a törvényhozó hatalom a Birodalmi Gyűlésé (Reichstag)
- a végrehajtó hatalom feje a kancellár

Franciaország megalázó békeszerződésben elvesztette Elzászt és

Lotharingiát, illetve hatalmas jóvátételt fizetett

Németország gyors fejlődésnek indult, a hatalmi egyensúly felborult,

Franciaország visszavágni akart → francia-német ellentét hosszú ideig
megmaradt
3. A balkán lőporos hordója
Oszmán Birodalom meggyengült → Oroszország és az Osztrák-Magyar
Monarchia új prédaként tekintett a balkáni területekre

Céljuk: kijuthassanak a törökök által ellenőrzött tengerszorosokon a

Földközi-tenger térségébe

Monarchia bekebelezte Bosznia-Hercegovinát

Oroszország Szerbiát támogatta a Monarchiával szemben

A Balkán kis államai is terjeszkedni akartak

4. Gyarmatbirodalmak
Kialakulásuknak okai - Nyersanyagforrás
- Piac
- Tőkekivitel (a gyarmatosítók a pénzüket a gyarmatokba fektették
be – ültetvényeket vettek stb.)
- Olcsóbb munkaerő
- Fontos katonai támaszpontok
- Erőfitogtatás (nézd mennyi gyarmatom van )
- Felsőbbrendűség érzése a gyarmatosítóktól – elvisszük a
civilizációt a vadak közé

A gyarmatosítás élén járó országok: Nagy-Britannia és Franciaország

➔ felerősödik a fegyverkezési verseny főként a Brit Birodalom és

Németország között
➔ flottaépítés – német majd’ olyan jó, mint a brit
➔ gyarmati háborúk fenyegették a világot
 5. Hatalmi ellentétek és hatalmi szövetségesek
XX. század kezdete Németország a világ egyik vezető ipari és politikai hatalma →
agresszív külpolitikába kezd
➔ fegyverkezési és flottaépítési programba kezd
➔ szövetséget köt az Osztrák-Magyar Monarchiával (Oroszország
megfékezésére is!)
➔ Olaszország és Románia is csatlakozik

Központi hatalmak szövetsége vagy Hármas szövetség

(Németo, Osztrák-Magyar M, Olaszo – Romániát titokban
tartották)

Franciaország és Oroszország szövetkezett, majd félretéve ellentéteiket

Franciaország és Anglia is szövetségre lépett → antant
6. Amerika és Japán
XX. század eleje Függetlenségi háború után az Amerikai egyesült Államok gyorsan fejlődött
➔ hatalmas termőterületek
➔ ásványkincsekben bővelkedő hegyvidékek

Északi államok: fejlődött az ipar

Déli államok: rabszolgatartó nagybirtokok
➔ ellentét oka: rabszolgatartás kérdése
1861-1865 Polgárháború észak és dél között

➔ eredménye: Amerikai Egyesült Államok egysége megszilárdul

➔ felszámolták a rabszolgaságot
➔ gyors gazdasági fejlődés
Japán Sok száz év elzárkózottság
➔ uralkodó reformokat hajt végre
- bevezeti a parlamentarizmust
- megreformálja az oktatási rendszert
- iparosításba kezd
- vasúthálózat kiépítése és a nehézipari fejlesztések, de
nyersanyagban szegény
- hadseregfejlesztés
- erős hadiflotta