Történelem felelés

Hatalmi átrendeződés Európában:

- Hatalmi politika kora, III. Napóleon: 1848-as forradalmak elbuktak, feudális
költségeket felszámolták
- Európai lakosok életkörülménye javult
- Politikai-hatalmi játszmák, diplomáciai manőverek. belső reformok alakították
a történelmet
- Louis Bonaparte (szilárd államhatalmat kihasználva) köztársasági elnök lesz.
(1848)
- Napóleon kijátszottak a rendszert és a nemzetgyűlés szétkergetésével
megszavaztatta magát még 10 évre, majd császárrá kiáltatta ki magát
- Népszavazással erősítette meg döntéseit, a demokrácia érdekébe
- Minden társadalmi osztály érdekét egyszerre képviselte
- A francia nemzeti nagyság érdekében minden lehetőséget kihasználva területek
szerzett, katonai sikerekre tett szert
- Németországtól szerzett veresége okozta bukását
- Krími háború: 1853-56, Nyugati hatalmak az európai egyensúly érdekében
törökök mellé álltak, Nyugati hatalmak egységekkel bombázta a Krím-
félszigeten lévő orosz egységeket.
- A Habsburg Birodalom a nyugatiak oldalára állt, ezzel meglepve
Oroszországot, hiszen hálára számítottak  megszállták Havasföldet és
Moldvát.
- Az oroszok békére kényszerültek a háború elvesztését követően
- Párizsi béke (1856) ezzel visszaszorítva a cári birodalmat
- Ez megingatta Oroszország nagyhatalmi állását, feltárta a cári birodalom
elmaradottságát
- Felszabadították a jobbágyokat (1861)
- Cár rendeletei utat nyitottak a tőkés gazdaság fejlődésének
- Románia létrejötté: A krími háború hozta meg a lehetőségeket Havasalföld és
Moldva lakta románok felszabadítására, Románia megalapítására.
Évszázadokig török függésben éltek. Románia ütközőállammá választása,
Cuza ezredes (1859). 1861-ben létrejött Románia. I. Károly 1881-től kezdett
uralkodni, az elismertség érdekében 1914-ig.
Az olasz egység megvalósulása:
- 1848-49-ben az egységes Olaszországért kirobbanó forradalmi mozgalmak
leverték az osztrákok és franciák
- Piemont miniszterelnöke Cavour lett, hiszen az egységet csak a Szárd
Királyság valósíthatja meg. (1849)
- Népmozgalmak és hatalmi elletétek kihasználására volt szükség
- Ausztriával szemben próbált támogatást szerezni.
- Franciákkal és az osztrákokkal nem képes egyszerre szembeszállni
- Cavour jelentős szárd hadsereget küldött a krími háborúba  Megszerezte
Anglia támogatását
- A francia császárt Savoya és Nizza átengedésével nyerte meg
- III. Napóleon nem akart erős és egységes Itáliát ezért elfogadtatta Cavourral,
hogy csak az olasz területek egy részét, Észak-Itáliát egyesítik
- Kirobban a francia-szárd-osztrák háború, amelyben az osztrákok szenvednek
vereséget (Solferino,1859)  22 ezer osztrák, 17 ezer francia esett el köztük
nagyon sok magyar
- III. Napóleon az olasz egység létrejöttét próbálta fékezni, így békét kötött az
osztrákokkal
- Lombardia Piemonthoz került, Velence Ausztria kezén maradt
- Napóleon becsapta Cavourt
- Közép-itáliai kis államok, a Habsburg-ellenes mozgalmak miatt, kimondták
egyesülésüket Piemonttal (1860).
- Garibaldi lelkes híveivel támadást indított Nápoly-Szicíliai Királyság ellen.
(1860)
- Megdöntötték a nápolyi király hatalmát
- Cavour seregeit Nápoly ellen küldte, mert meg akarta akadályozni, hogy
Garibaldi Róma ellen vonuljon, mert ez III. Napóleon beavatkozását váltotta
volna ki
- Róma és Velence kivételével egész Itália egyesült (1861)
- II. Viktor Emánuel lett az új király (1861-1878)
- 1866. Olaszország szövetséget kötött a német egységért Poroszországgal, és
hadat üzent Ausztriának.
- Olaszország megkapta Velencét.(1866)
- Az olaszok bevonultak Rómába
- Megszilárdultak az európai hatalmi viszonyok
- Irredenta mozgalom erős volt
- Egységes piac és politikai irányítás
Német egységek létrejötte:
- Német területek helyzete: széttagoltság, 1848-as forradalmak elbuknak, a
német területek vezető hatalmi Poroszország célja, hogy Ausztria nélkül jöjjön
létre az egység, modern nemzetállam létrehozása, I. Vilmos  liberális
reformok, Bismarck kancellár meghatározó személyiség (vaskancellár),
Poroszország ellenfelei az egységesítésben  Franciaország, Habsburg
birodalom, célok megvalósításához Bismarck hadseregreformot vezetett be
(általános rabszolgakötelezettség, modernizálta a hadsereg felszereléseit)
- Poroszok két fontos háborúja (Porosz- Osztrák, Porosz-Francia)
- a, Porosz-Osztrák háború:1866, háború a Dánok ellen Poroszország felől
(1864) bekebelezték a Schleising-Hoiskin tartományt Porosz osztrák
fellépés
- Holsein is Porosz irányítás alá kerül (1866)
- Bismarck a konfliktustól távol tartotta a franciákatígéret: Rajna menti
területek a Franciáknak
- Oroszország és Franciaország semleges maradt  Bismarck diplomáciai siker
- eredmény: Königgratz Porosz győzelem Ausztria ellen (1866)
- b, Porosz-Francia háború: 1870, Sedan(franciák legyőzése), délnémet államok
is csatlakoznak az északnémet szövetséghez, 1871 január 18. a versailles-i
palotába a tükörterembe  I. Vilmos kihirdette a német császárság létrejöttét
- III. Napóleon bukása  Franciaország köztársaság
- 1871 párizsi munkásfelkelés
- Elzász és Lotharingiát Németországhoz csatolták
- Német császárság: alkotmányok monarchia, külpolitikai cél  Franciaország
elszigetelése
Az ipari forradalom újabb hulláma:
- A fejlődés motorja a nehézipar volt (vasipar, gépgyártás, vegyipar)
- A fejlesztések egyre szorosabbak kötődtek a tudományos eredményekhez  új
eljárások
- Hatalmas tőke halmozódott fel és ez segítette az újítások ipari alkalmazását 
újabb gazdasági és életmódbeli változások
- A vasat az acél kezdte el felváltani (új, hatékonyabb kohók)
- A gőzgépek felemelkedése, hatalmas teljesítménynövekedés
- Új energiaforrás jelent meg, a kőolaj  belső égésű motor
- Ez adott ösztönzést a vegyiparnak és a robbanómotoros közlekedés
fejlődésének
- A korszak végére az autógyártás nagy méreteket öltött, repülés fejlesztése
- 20. század végére az elektromosság teret hódított (világítás, energia olcsóbb
továbbítása)
- Üzemek erőforrásaként használni kezdték a villanymotorokat, kisméretű gépek
meghajtására
- Hírközlés gyors ütemű fejlődése
- A találmányok fejlesztőleg hatottak egymásra
- Háromműszakos termelés megjelenése a világítás segítségével
- Dinamit feltalálása a bányászatot és a hadipart elősegítette
- Szabad verseny kapitalizmus
- Több vállalkozást olvasztottak magukba és a bankok is betársultak a
vállalatokba Hatalmas tőkeigénylések
- Monopóliumok létrehozása  ez korlátozta a versenyt