Nagy-Britannia a XIX.

század közepén – 1/20

 Nagy-Britannia
 a XIX. szá zad má sodik fele, Viktória királynő (1837–1901) kora
a Brit Birodalom fénykora volt
Nagy-Britannia a XIX. század közepén – 2/20
 Nagy-Britannia a XIX. század közepén – 3/20

 Nagy-Britannia
 parlamentáris monarchia
- két pá rt (konzervatívok és liberá lisok) vá ltó gazdasá ga
 kiterjedt gyarmatbirodalom + gazdasági fejlődés
 választójog fokozatos bővítése
- férfiak 2/3-a vá laszthatott
 kö zéposztá lyi értékrend uralkodott
- csalá d, vallá s, tulajdon, tisztesség
 Franciaország a XIX. század közepén – 4/20

 Franciaország
 1848 végén kö ztá rsasá gi elnö kké vá lasztottá k Louis Bonapartét
 ő a hadseregre tá maszkodva magához ragadta a hatalmat
- államcsíny
- parlament feloszlatása
- népszavazás
„A szegénység
felszámolása” c.
esszé. A 1848-as
kampányának eleme

Az ismert kéztartás...
Franciaország a XIX. század közepén – 5/20
Napóleon politikája
 Franciaország a XIX. század közepén – 6/20

 Franciaország
 császárrá koronáztatta magát

III. Napóleon mint császár

 Franciaország a XIX. század közepén – 7/20

 Franciaország
 III. Napóleon (1852–1870)
- vá lasztó k megnyerése ígéretekkel
- merész kü lpolitika: gyarmatosítás (nagysá g & dicső ség)
=> Észak-Afrika, Délkelet-Ázsia - VIDEÓ

A francia gyarmatbirodalom 1885-ben

Franciaország a XIX. század közepén – 8/20

III. Napóleon külpolitikája

 A krími háború (1853–1856) – 9/20

 Oroszország
 I. Miklós cár (1825–1855) célja az Oszmán Birodalom
felosztása
- előfeltevés: a Habsburgok tá mogatjá k az 1849-es segítség
miatt A krími
- 1853-ban megindítottá k a hadjá ratot háború
 A krími háború (1853–1856) – 10/20

 A háború menete
 orosz sikerek (tö rö k flotta veresége)
- Nagy-Britannia tartott az orosz tú lsú lytó l
- ultimá tum, majd hadü zenet Oroszorszá gnak
- III. Napóleon csatlakozott az angolokhoz
A krími
háború
 A krími háború (1853–1856) – 11/20

 A háború menete
 flották + expedíciós hadseregek partra szállása
- Szevasztopol ostroma
 Habsburgok: semlegesek maradtak + román területek
kiürítését követelték
A krími
háború
 A krími háború (1853–1856) – 12/20

Kmety György / Iszmail pasa a krími

háborúban az oroszok ellen harcolt

Guyon Richárd / Hursid pasa sírja

Isztambulban
 A krími háború (1853–1856) – 13/20

 A háború menete
 Oroszorszá g kimerü lt, az ellá tá s akadozott
 Szevasztopolt bevették a nyugatiak
 a cá r elhunyt 1855-ben
 párizsi béke, 1856:
- tengerszorosok + Fekete-tenger semleges
- az Oszmán Birodalom függetlenségét garantálták
 Az Orosz Birodalom a XIX. században – 14/20

 Az Orosz Birodalom a XIX. században

 Távol-Kelet; Kö zép-Á zsia
 szerves része az anyaorszá gnak (nem gyarmatnak tekintik)
 Az olasz egység kialakulása – 15/20

 Itália
 a kö zépkor ó ta szá mos kisebb-nagyobb á llam osztozott rajta
 egyesítés lehető sége soká ig nincs napirenden
 1848–49-es tapasztalatok
meghatározók
- forradalmi szervezetek,
vidéki tá mogatottsá g
nem elég
- a Szá rd Kirá lysá g
egymaga nem jelent
elég erő t
 cél: Itália felszabadítása,
egységes olasz
nemzetállam
= risorgimento

Itália a XIX. század második felében

 Az olasz egység kialakulása – 16/20

 Itália
 politikai ellentétek (kö ztá rsasá gi eszme vs. monarchia)
 II. Viktor Emánuel (1849–1878) és Cavour me. (1852–1861)
- a Szá rd Kirá lysá g fejlesztése (utak, vasú t stb.)
- részvétel a krími há ború ban (angol–francia szö vetségben)
=> III. Napóleon Nizza és Savoya fejében tá mogatá sá t ajá nlja
a Habsburgok ellen
„Viva Vittorio Emmanuel
e Ré d’Italia!”

II. Viktor Emánuel és

miniszterelnöke, Cavour
 Az olasz egység kialakulása – 17/20

 Az osztrák–szárd háború
 1859-ben tö rt ki
 franciák is beavatkoztak
- vasú ton gyors á tcsoportosítá s = meglepetés ereje
 a Habsburg-haderő súlyos vereséget szenvedett
- Magenta, Solferino
A szárdok rohama San Martinónál

A Vörös Kereszt alapítása

(Henri Dunant) ehhez a
csatához köthető: 25 ezer
halott, 10 ezer sérült…
A Vörös Kereszt 1864-ben
 Az olasz egység kialakulása – 18/20

 Az osztrák–szárd háború
 Napóleon fegyverszünetet kötött a csata utá n
- megkapja a megígérte
terü leteket
(népszavazá s elő zte meg)
 az olaszok folytatták a
harcot az egységért
- Lombardia csatlakozott
Viktor Emá nuel orszá gá hoz
 1859-ben nemzeti
felkelések
(Parma, Modena, Toscana)
- 1860-ban csatlakoztak a
Szárd Királysághoz

Itália a XIX. század közepén

 Az olasz egység kialakulása – 19/20

 Itáliában folytatódtak a harcok

 Garibaldi megtá madta a Nápolyi Királyságot (1860)
- 1000 vö rö singessel
vs. 100 e. fő s sereg
- felkelés tö rt ki
- G. csapatai elfoglaltá k Dél-Itá liá t,
 átadták a megérkező
királyi csapatoknak

Garibaldi partra szállása

Az olasz egységmozgalom sikerei
 Az olasz egység kialakulása – 20/20

 Az olasz egységtörekvések sikere

 1861. tavaszá n kikiá ltottá k az Olasz Királyságot
- II. Viktor Emá nuel lett az uralkodó
- a Pápai Állam és Velence nem része
=> porosz–osztrák–olasz háború
1866: Velence
=> porosz–francia háború
1870: Pápai Állam elfoglalása
Róma megszerzése (főváros)

Az egyesítés emlékműve Rómában – A királyság címere