29.

óra – A német egység kialakulása

„Mi németek féljük az Istent és semmi mást a világon; és ez az
istenfélelem az, ami által szeretjük és őrizzük a békét.” - Bismarck

Otto von Bismarck gondolatai hazánkról – aki jól ismerte és nagyra

értékelt bennünket, magyarokat. Még a nyelvünket is beszélte
valamilyen szinten…

aki egyesítette
Németországot - Otto
von Bismarck - egy
1871-es képen;
birodalmi kancellár:
1871. március 21 –
1890. március 20.

Salacz
András
A német területekről általánosan:
- gyorsabb gazd-i fejlődés Franciaországnál és Angliánál – Ruhr-
vidék, Szilézia – feketekőszén lelőhelyek  erősödik Poroszo.;
- politikai-társ-i és gazd-i igény a német nyelvterület egyesítésére

Hohencollern-din.  Habsburg-din.
- „kisnémet egység” - „nagynémet egység”
- szinte mindenki német - etnikai mozaikosság

- A porosz vezetésű kisnémet egység egy modern

egységes nemzetállam ígéretét hordozta magában… I. Vilmos – Porosz
király; 1861 –
- I. Vilmos – porosz király; 1888.; német
császár – 1871 –
- 1862-től Bismarck miniszterelnök 1888.

a Ruhr-vidék
porosz katonai a mai
sisakok – 1860-as Németország
évek területén
Bismarck „diplomáciája”: „ellenfelek” – oroszok, franciák,
Habsburgok
- általános hadkötelezettség;
- Kinek áll érdekében egy egységes-erős Németo.? – senkinek, bár a
britek nem ellenezték az egyesítést;
- 1863 – az oroszok porosz területeken – a varsói felkelők miatt;
- osztrák, porosz  dán háb.;
- Bismarck kiismeri az osztrák hadsereget…
- porosz-osztrák háb.  Königgrätz, 1866. – prágai béke;
 Ausztriának el kell ismernie a porosz vezetésű Észak-
Német szövetséget – cserébe nem veszít területeiből;
- „magyar
Klapka György azkártya” kijátszása Bécs ellen – Klapka-légió
1866. évi hadjáratról:
1866.
ősz
„Kiégett volna a szemem, ha… úgy múlt
volna el a háború, hogy kardomat se húztam
ki a hüvelyéből. Tisztában voltam vele, hogy
az osztrákok az első fára felakaszthatnak, ha
a kezükbe kerülök, mert hisz fegyverszünet
idején törtem az országra, se én, sem
csapatom nem állt a nemzetközi hadijog
oltalma alatt. Mindazonáltal meg kellett
kockáztatnom a vállalkozást, ha csak nem
akartam egész életemben szégyenkezni.”
- III. Napóleont átverte Bismarck – területi gyarapodás lehetősége
Franciao-nak + „nem cél” egész Németo. egyesítése;
- porosz-francia háb. – Sedan, 1870.  Párizsig törnek a poroszok
– az osztrák nem támadja hátba őket, csatlakoznak a délnémet
államok is a szövetségbe  létrejön a Német Császárság, 1871.
január 18.
a Német Császárság zászlója

Az emigráció és a nemzet 17 év alatt már eltávolodott egymástól. Ezt Pulszky Ferenc igen szemléletesen
írta le: „Minden emigráció azt hiszi, hogy ő képviseli legtisztábban a leigázott nemzetet, hogy őbenne
testesülnek meg a nemzet aspirációi s hogy az ő szava a nemzet szava. Egy ideig ez csakugyan igaz lehet;
de lassan-lassan új viszonyok fejlődnek ki (…) Az emigráció s a nemzet eszmeköre lassan-lassan különválik
egymástól, s a vége csakugyan az, hogy nem értik egymást. Az emigráció panaszkodik a nemzet
opportunizmusáról, a nemzet az emigráció túlzott nézeteiről. Az idő megteszi végre hatását, a nemzet
vágyai sohasem valósulnak meg teljes kiterjedésükben; de a baljóslatok se teljesednek be, s a nemzeti élet
fejlődik folyvást.”

a Klapka légió a Moravka völgyében érte

el a Kárpátok gerincén lévő, a sziléziai, a Klapka
morva és a magyar hármas határt jelölő György;
fehér keresztet, és 1866. augusztus 2-án, 1820-
csütörtökön 14 órakor lépett újra magyar 1892
földre, és kibontotta a trikolórt.
 a Német Császárság kikiáltása - 1871.
január 14-én - Vilmos császár -
a versailles-i kastély tükörterme

I. Vilmos Otto von

Bismarck

a Német
Császárság
területe
Európában
Franciao.: a párizsi kommün zászlója

- köztársaság lesz újra (3.);

- békekötésí kísérlet a németekkel  munkásfelkelés Párizsban 
létrejön a kommün – párizsi községtanács (1871. március 18.);
- „porosz segítséggel” leverik a franciák a kommünt – (1871. május 28.);
- a kommün volt a világ első munkások által vezetett államhatalma
- 1871. május 10. – frankfurti béke – Poroszo. megerősödik – a
franciák elismerik az egységes Németo-ot, hadisarc fizetése (5 md
aranyfrank), Elzász és Lotaringia Németo-hoz csatolása a békeszerződés példánya, és az
aláírásához használt arany toll
közszemlére kitett kivégzett
kommünárok; 1871. tavasz,
Párizs

kivégzett kommünárok
 a párizsi kommün idején
emelt barrikádok;
Párizs
korabeli „életkép” Párizsból

Frankel Leó –a A Párizsi Kommün azt szerette volna, ha a ledöntött Vendome-

Franciaország a „községtanácsok oszlop és a kiégett
Párizsi Tulieriák palotája
Kommün szövetsége” lesz. Számos szociális intézkedést
munka- és hoztak (pl. nyolcórás munkaidő),
kereskedelemüg és államosították a gyárakat. A monarchia több
yi bizottságának jelképét, így a Vendôme-oszlopot ledöntötték.
vezetője; élt:
Elődje Londonban jött létre – 1864 – I.
1844 – 1896
Internacionálé/Nemzetközi Munkásszövetség.
 a Német
Császárság
címere

Bismarck
a
kutyáival
– 1891.
július6.

Bismarck
aláírása
 Add, hogy újra lássam Johannámat!
- Életének utolsó szavai 1898. július 30.; Felesége, Johanna 4 évvel korábban hunyt el. -

Tk.:
14-
18.

Otto Eduard Leopold von Bismarck (1815. április 1. – 1898. július 30.)  Bismarck a halottas ágyán (1898)