Kerekes Béla

Brassó tegnap, Brassó ma

Rövid böngészés Brassó történelmében

régi rajzok, metszetek, régi és új fényképek segítségével.
A főcél Brassó urbanisztikai fejlődése.
Nagyanyám és Édesanyám képeslap gyűjteményeit rendezgettem mikor megszületett a gondolat –
lefényképezni a régi brassói képeket ma, ugyanabból a pozicióból. Az eredeti ötven – hatvan kép közben több
mint négyszázra növekedett, eleinte Dobolyi István tanár segítségével, aki saját képeslap gyűjteményét
bocsájtotta a rendelkezésemre, később az internet segített, innen töltöttem le szép számú régi brassói
fényképet.

A nagy számú képek rendszeresítést kértek, ezért négy fejezetre osztottam őket a történelmi korok szerint:
 Magyar királyság, Erdély
 Osztrák – Magyar Monarchia
 Román királyság
 Kommunizmus
Távolról a legtöbb kép az Osztrák – Magyar Monarchia idejéből van, ezeket további négy alfejezetre osztottam:
 Panorámák
 Régi város (várfalak között)
 Erődítmények
 Új város (várfalakon kívül)

A XIX. század végén, a XX. század elején a Brassót körülvevő dombok jó része kopasz volt hadi szempontok
végett, közben a Cenket, a Warthét, a Fellegvárt, a Csigahegyet belepték a fák. Emiatt számos képet kora
tavasszal kellett készítsek, a levelek megjelenése előtt, vagy más pozicióból. Egyes esetekben kénytelen voltam
lemondani az újra fényképezésről. Más képeket az új épületek miatt nem nem tudtam elkészíteni, vagy mert
más épületekből kellett volna fényképezni ahová nem volt bejáratom. Azokon a képeken amelyek nem az
eredeti poziciókból készültek az alábbi figura található:

A homályba vész Brassó története. Állítolag Szent István építtette a Cenk-hegyre a Brassovia nevű várat, amit
1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott. Ők építik fel Brassó legrégibb épületét, a bertalani
templomot 1225 körül. Az első hivatalos megemlékezés Brassóról a 1236 és 1241 között kiálított „Catalogus
Ninivensis“ című dokumentumban szerepel. Ez a katalógus a Fredericus barát által 1235-ben meglátogatott
létesítményeknek névsorát tartalmazza, amelyben Corona név alatt szereplő helyiségben egy apácakolostort
említ meg: „Claustra sororum... in Hungaria... Dyocesis Cumanie Corona“.
Az 1235-ös esztendőt véve alapul így néz ki Brassó hovátartozása :
 1235 – 1542 Magyar Királyság 308 év 39 %
 1543 – 1867 Erdély 325 év 42 %
 1868 – 1921 Osztrák – Magyar Monarchia 54 év 7%
Magyar világ 687 év 88 %
  1922 – 1947 Román Királyság 26 év 3%
 1948 – 1989 Kommunizmus 42 év 5%
 1990 – 2019 Modern Románia 30 év 4%
Román világ 98 év 12 %

Nagyszüleik révén az idősebb nemzedék jó részének még élénk emlékezeteik vannak az Osztrák – Magyar
Monarchia idejéből. Anyai nagyanyám az 1900-as években szabászati tanfolyamot végzett Bécsben, ott volt
mikor Sissi álnok merénylet áldozata lett. Egész életében fanatikus imádója maradt. Mikor már nagyobbacska
voltam és az esti mesék már nem érdekeltek, elalvás előtt Nagyanyám Bécsről és természetesen az akkori
Brassóról mesélt. Mint az akkoriak nagyrésze beszélte a brassóiak három nyelvét. Ő próbálta belém oltani az
akkori hangulatot, a multikulturális felfogást, a harmonikus megegyezést a különböző nemzetiségüek között.
Bátyja, aki az első világháború után Budapesten maradt, 1961-ben mikor Brassóba látogatott ugyanezt mondta:
itten a jövő csak a románok és a magyarok jó megértésén alapulhat. Nem tudhatta, hogy a majdnem ötven év
alatt amióta itthagyta Brassót a dolgok sajnos lényegesen megváltoztak. Igaz, csak ő mesélte, hogy az 1930-es
években egy brassói látogatása alkamavál meglátogatta munkahelyén gyerekkori román barátját és
játszópajtársát, akivel eggyütt nőttek fel a brassói Bolgárszegben. Gyerekkori barátja időközben a brassói
Siguranta fönőke lett és a hivataljában meglepetéssel olvasta a falon levő feliratot: “Este permis să se vorbească
numai în limbă română” (Csak románul szabad beszélni).
A gyerekkori barátja megnyugtatta, hogy ez csak egy Bukarestből jött rendelet, ő kénytelen betartani, bezárta
az iroda ajtaját és szépen elbeszélgettek magyarul. Gyula bátyám megvolt győződve akkor, hogy csak időleges
helyzet. 1961-ben nem tudta elképzelni, hogy a dolgok valóban radikálisan megváltoztak és hogy, harminc évvel
azelőtt a volt gyerekkori barátja nem hiába zárta be az irodája ajtaját. Ma már zárt ajtóval sem lehet magyarul
beszélni.

Habár csak 54 évig tartozott az Osztrák – Magyar Monarchiához, minden szempontból ez a rövid idő volt a
legfontosabb és a legmeghatározobb Brassó majdnem 800 éves történelméből. Látványosan fellendült az ipar,
a közigazgatás, az egészségügy, a tanügy, a kulturális élet, az egyenlő arányu három nemzetiség – magyar,
német és román harmonikus eggyüttműkődésének köszönhetően. Ekkor épültek azoknak a középületeknek és
magánépületeknek a nagy része amelyek ma is Brassó, mint tulajdonképpen a többi erdélyi nagy városok
vonzóerejét képezik.
Mindez az Osztrák – Magyar Monarchiának tulajdonítható, nem hiába mondják sokan, hogy gyakorlatilag ez
volt a jelenlegi Európai Uniónak az elődje, az Amerikai Egyesült Államok felfogásának és filozofijájanak az
Európában való első alkalmazásának a kísérlete. Ezt persze egyes európai országok nem nézték jó szemmel,
nem tetszett nekik, hogy a németek és az Osztrák – Magyar Monarchia hegemónia szerephez jut Európában.
Ebben pedig a bajnok Franciaország volt, amint ez az első világháború utáni tárgyálások során bebizonyosodott.
Az USA érezte, hogy valami nincs rendben, nem hiába írta alá nagy késéssel a trianoni szerződést, de sajnos
aláírta. Hol volna ma Európa ha nem lett volna az első világháború, amely nélkül biztos nem lett volna a
második világháború sem ?
Visszatérve a jelen könyv céljához lássuk mi történt Brassóban az Osztrák – Magyar Monarchia és az utobbi
időszakok idejében urbanisztikai szempontból:
 Osztrák – Magyar Monarchia – építkezés
o Fekete kaszárnya 1873
o Evangélikus leányiskola 1873
o Katonakórház 1880
o Nyugdíjintézet / Megyeház 1885
o Kertsch villa 1886
o Magyar királyi állami főreáliskola 1889
o Tramway 1891
o Református templom 1892
o Magyar királyi felsőkereskedelmi iskola 1892
o Redut 1894
o Schuller villa 1896
o Ipariskola 1897
o Katolikus Felső Leányiskola 1897
o Pénzügyi palota 1897
o Állami Polgári Leányiskola 1897
o Római Katolikus Főgimnázium 1901
o Ideggyógyászat 1901
o Czell palota 1901
o Törvényszék 1902
o Börtön 1902
o Korona szálló 1910
o Honterus iskola 1911
o 4 kaszárnya
o Posta

 Osztrák – Magyar Monarchia – lebontás

o Fekete utcai kapu 1873
o Lópiaci kapu 1874
o Szíjgyártók bástálya 1887
o Vámkapu 1891
o Lövészház 1916

 Román királyság – építkezés

o Mărzescu kórház 1928
o Református Fiúkereskedelmi Iskola 1934 (Református Egyházközösség)
o Iorga sori görög – katolikus templom 1937
o Hadsereg háza 1938
o Aro szálló 1939
 Kommunista Románia – építkezés (az ipari létesítmények kivételével)
o Drámai Színház
o Carpaţi szálló – új szárny (ennek sajnos a Református templomnak a lebontása volt az ára)
o Nagy állomás
o Capitol szálló
o Modarom
o Műszaki Egyetem (Malomdomb)
o Stadion
o Megyei kórház
o Gyermek kórház
o Nagy árúház
o Rendőrség
o Sport terem
o Olimpiai fedett uszoda
o Műjégpálya / fedett uszoda
o Szülészet új szárnya
o Tömbházak
o Kerületi áruházak
o “Gyufakastulya” iskolák
 Kommunista Románia – lebontás
o Schuller villa
o Szeretet ház
o Katolikus és evangélikus temető
o Református templom
o Kertsch villa
o Hidromecanica (Schiel) tér
o Zajzoni út
o Bukaresti út
o Hermányi út
 Modern Románia – építkezés
o Iacob Mureşianu román gimnázium
o Egyetem Aulája
o Bevásárló központok (Brintex, Eliana mall, Unirea Shopping Center, Coresi Shopping Resort,…)
o Nyugdíj intézet
o Fedett műjégpálya
o Warthei lakóházak
o Ügyészség
  Modern Románia – lebontás
o Stadion

Az Osztrák – Magyar Monarchia idejében épült középületek nagy részének az eredeti rendeltetési célja a
román világban gyökeresen megváltozott:
o Fekete kaszárnya –különböző intézmények, törvényszék, egyetem
o Evangélikus leányiskola - erdészeti egyetem
o Magyar királyi állami főreáliskola -egyetem
o Ipariskola – állami vasút vállalat
o Katolikus Felső Leányiskola – pártiskola, zeneiskola
o Állami Polgári Leányiskola - román liceum
o Nyugdíjintézet / Megyeház – egyetem rektorátusa
o Pénzügyi palota - városháza
o Törvényszék - megyeház
o Börtön – különböző intézmények
o Honterus iskola – közkórház, szülészet
o Magyar királyi felsőkereskedelmi iskola – műszaki egyetem
o Magyar királyi állami faipari szakiskola – román liceum
o 4 kaszárnya – az egyik a jelenlegi törvényszék (?!)
o Református Fiúkereskedelmi Iskola - műszaki egyetem

Urbanisztikai, de ugyanakkor állampolitikai szempontból érdekes, hogy majdnem 400 esztendő alatt Brassóban
hét ortodox templom épült, a legtöbb az utolsó 150 esztendőben, egy pedig a kommunisták idejében.
Ugyanakkor a modern, XXI. századi Romániában 30 esztendő alatt 10 ortodox templom épült, ebből 6
impozáns, nagy épület. Állami pénzből pedig egyetlen iskola épült, óvoda, egészségügyi intézmény egy sem. Az
iskola is kényszer helyzetből épült, az Áprily Lajos iskolát elhagyni kénytelen román osztáyok részére, amelyeket
egyetlen központi fekvésü román iskola sem akart befogadni.
Van értelme megemlíteni, hogy a XIX. század egyik legszebb lebontott épületéért, a református templomért a
román állam az egyetemisták tornatermét adta cserébe ?

A mai napokban Brassó nagyon keresett város, sokan Románia egyik legszebb városának tartják. Ez egyrészt
kivételes fekvésének és az őt körülvevő dombok és hegyek szépségének, másrészt a város gazdálkodásával
foglalkozok hozzáértésének köszönhető. Sajnos azonban a múlt század eleji, az Osztrák – Magyar Monarchia
jellegzetes hangulata, a multikulturális felfogás már rég nem létezik. Ez a nemzetiségi arányok
megváltozásának a következménye, az egykori egyharmad román – egyharmad magyar – egyharmad német
elosztásból jelenleg 91,3 % román és 7,1 % magyar lett. Németek gyakorlatilag már nem léteznek Brassóban
(0,5 %). Az idetelepült románoknak túl magasak voltak a régi brassóiaknak a követelményei, a velük hozott
színvonalra süllyedt le Brassó társadalmi, kulturális élete, a harmonikus megegyezésről már nem nagyon
lehetett szó. Legtöbbjüknek az ismereteik Erdélyről a románok erőszakos magyarosítására korlátozodik. Ehez
nagy mértékben hozzájárult a román állam Trianon utáni és a jelenlegi hozzá állása a nemzetiségi problémához
és persze a számos politikus propaganda célokból való szónoklota.
Az alábbi táblázatban láthassuk a magyar és a romám népesség alakulását Erdélyben:

Magyar Román
Növekedés Növekedés
lakosság lakosság

Erdély megalakulása – 1542 560,000 300,000

Erdély - 1867 675,733 20 % 1,375,543 358 %

Osztrák-Magyar Monarchia - 1921 828,144 22 % 1,625,863 18 %

Románia – 2011 1,224,937 48 % 4,816,895 196 %

119 % 1500 %

Az adatok több hiteles forrásból származnak.

Mint látható Erdély magyar népessége 1542 és 1921 között 48 %-al növekedett, míg ugyanabban az időszakban
a románoké 442 %-al. Hol van az erőszakos magyarosítás ? Hol vannak erről az írott bizonyItékok ?

Ellenkezőleg, nem árt belelapozni az 1868 – as XLIV. Törvény – czíkk (“a nemzetiségi egyenjoguság tárgyában”)
szövegébe:
Ezek a törvényes előírások szó szerint bevoltak tartva. ĺme egy írott bízonyiték – egy 1916-os brassói Adóív,
hivatalos pénzügyi dokumentum amely három nyelven van kiállítva – magyarul, németül és románul.
Hogy állunk ma ? A nemzetiségi törvény több mint tíz esztendeje “pihen” egy parlamenti iroda íróasztalának a
fiókjában, közben a román politikusok állandoan hangoztatják, hogy sehol Europában nincs úgy megoldva a
nemzetiségi probléma mint Romániában.

Pár évvel ezelőtt levelet kaptunk Spanyolországból fiamnak címezve, aki Bukarestben lakik. Megkaptuk a
beleegyezését, hogy kinyitsuk. Eleinte nem értettem miről van szó, az első rész számomra ismeretlen nyelven
volt kiállítva. A második rész spanyolul volt, így értettem meg, hogy egy büntetési jegyzőkönyvről van szó.
Barcelona mellett a fiamat elkapta a radar, túllépte a megengedett sebeséget. A jegyzőkönyv első része katalán
nyelven volt kiállítva.

Látott valaki Székelyföldön magyarul is kiállított rendőrségi jegyzőkönyvet ? Látott valaki magyarul is kiállított
adóívet, tud valaki valakiről aki magyarul folyamodott, írásban vagy szóbelileg egy állami intézményhez ?

Senki sem beszél azonban a magyarok románizálásáról. Erről viszont vannak írott bízonyitékaink.

A Román Királyság az állampolgárainak Nemzetiségi Bizonyítványt (Certificat de naţionalitate) állított ki

amelyben csak a román nemzetiség volt feltüntetve. Semmi utalás arra, hogy ez csak a román állampolgárságra
vonatkozik, nem az etnikai hovátartozáshoz. Nincs egyetlen információ sem arról, hogy a Bizonyítvány
tulajdonosa más nemzetiségü lehet. Ez az állampolitika a mai napokban is folytatodik, az érvényben levő
Alkotmány szerint Románia nemzetállam, a kisebbségek (nem más nemzetek) az egységes román nép szerves
részei. Alkotmányaik szerint jelen pillanatban Europában csak négy nemzetállam van: Románia, Horvátország,
Lituánia és Ukrajna.
Ezeknek dokumentumoknak az alapján a magyar nemzetiségü állampolgároknak a keresztneveit
románositották.

Három héttel a fenti dokumentum kiadása után a Bélából Adalbert , édesapjának a neve pedig Balázsból Blasiu
lett az alábbi igazolványban:

A dokumentum érdekessége, hogy eredetileg Bélát írtak, azután áthuzták és a pecséttel probálták elfedni.
Érthetetlen, hogy miért nem állítottak ki egy helyes dokumentumot, ezen az oldalon nincs iktatószám, csak
dátum.
Még egy pár bizonyíték a románizálási probálkozásokról:
 Brassó lakosságának az alakulása

Románok Magyarok Németek

1850 21.782 8.727 40% 2.939 13,4% 8.874 40,8%

1890 30.750 9.758 31,7% 10.441 34% 9.578 31,2%

1930 59.323 19.372 32,7% 23.269 39,3% 13.014 22%

1941 84.557

1972 192.205

1992 355.593

2000 317.772

2002 284.596 258.042 90,66% 23.204 8,54% 1.717 0,6%

2011 227.961 208.757 91,3% 16.172 7,1% 1.079 0,5%

Magyar Királyság
1235 – 1542

Erdélyi Fejedelemség
1543 - 1867
1689

2012
2018
Főkapu (Kapu utca)

2018
2017
2018
Főtér

2018
Főtéri udvar 2014
Szent János utca - 1861

2017
Kolostor utca - 1861

2012
Szász tornaiskola / Bolgárszegi Kapu - 1860

2012
Fekete utca - 1861

2012
 \
Fekete utcai kapu - 1861

2012
Fekete utcai kapu

2018
Bertalani szász templom

2013
Közép utca

2017
1861

2012
Szász tornaiskola - 1861

2012
Şaguna liceum - 1861

2011
Brassovia vár a Cenken

2017
Osztrák Magyar Monarchia
1867 – 1921

Panorámák
1873

2012
2018
1887

2012
1867

2018
2012
2017
1888

2014
2014
2018
2018
2013
2018
2018
2018
2017
2018
2020
1909

2018
1912

2018
1913

2014
2018
1880

2013
2012
1890

2012
1909 2012
2012
2018
1886

2010
1910

2018
2018
2017
2018
1911

2013
2018
1900

2013
1900

2013
1880

2013
2012
2018
Osztrák Magyar Monarchia
1867 – 1921

Régi város
Főtér / Kádársor

2017
Főtér - 1910

2013
Gyümölcssor 2018
Fekete templom 2018
Főtér - 1880

2017
Tanácsház - 1905

2012
Főtér / Lensor / Benkner ház - 1900

2011
Főtér / Gyümölcssor

2017
Főtér / Virágsor / Gyümölcssor

2017
Árúcsarnok - 1900

2009
Főtér / Búzasor - 1900

2013
Főtér / Búzasor

2012
Főtér / Búzasor

2012
Főtér / Búzasor

2010
Főtér / Säuler ház - 1898 2012
Főtér / Lensor - 1910 2011
Főtér / Virágsor - 1900

2013
Kapu utca - 1900

2010
Kapu utca - 1910 2013
Kapu utca - 1900

2017
Kapu utca - 1910 2013
Kapu utca

2013
Kapu utca

2016
Hirscher ház - 1900 2012
Burzenlander Bank - 1910

2009
Kapu utca - 1915

2013
Kapu utca / Közkórház - 1875

Ügyészség - 2013
Kapu utca

2017
Kapu utca

2016
Korona szálló – vendéglő - 1918

2010
Korona szálló – vendéglő 2017
 Ipariskola - 1909

Állami vasút vállalat (SNCFR) - 2013

Kertsch villa - 1887

2012
Kertsch villa - 1904

2011
Kapu utca - 1910

2012
 Főtér / Lensor - 1910

2012
Kolostor utca

2012
Kolostor utca - 1910

2011
Kolostor utca - 1899

2012
Kolostor utca 2018
Kolostor utca

2017
Kolostor utca - 1910

2018
Kolostor utca - 1915

2018
Szent Péter és Pál templom 2009
Kolostor utca / Vámkapu - 1891

2010
Vámkapu - 1891

2012
Kolostor utca

2011
Lópiac

2017
1915

2012
Fedett uszoda - 1915

2012
Lópiac kapu - 1876

2012
Vígadó - 1893

2018
Redut 2018
Hirscher utca

2012
Csergepiac

2009
Árvaház utca - 1921 2012
Zsinagóga 2009
Katalin kapu - 1915

2018
Bolgárszegi kapu

2011
Katalin kapu / Bolgárszegi kapu - 1876

2011
Katalin kapu 2011
Rezső körüt / Czell palota - 1910

2017
Rezső körút / Czell palota

2017
Rezső körút - 1900

2017
Magyar királyi állami főreáliskola - 1895

2013
Református templom Szálloda - 2017
Református templom és parókia - 1900

Szálloda - 2012
Magyar királyi állami főreáliskola

Állami egyetem - 2017

Magyar királyi állami főreáliskola - 1900

Állami egyetem - 2017

Schuller villa - 1900

Telefon palota - 2012

Rezső körút

2017
Rezső körút

2017
Magyar királyi felsőkereskedelmi iskola - 1910

Állami egyetem – 2012

Állami Polgári Leányiskola - 1910

2012
1900

2017
2017
2017
Osztrák Magyar Monarchia
1867 – 1921

Vár
Takácsbástya

2009
Kovácsok bástyája - 1876

2010
Fekete bástya / Fehér bástya / Kovácsok bástyaja - 1900

2012
Fekete bástya / Fehér bástya - 1908

2012
Fekete bástya - 1905

2017
Fehér bástya - 1900

2018
Fehér bástya - 1909

2009
Fehér bástya

2017
Fehér bástya / Graft részlet - 1905

2017
Graft részlet 2009
Graft részlet - 1910 2017
Graft részlet - 1918

2017
Graft részlet - 1905 2017
Graft részlet

2017
Graft részlet - 1890

2012
Graft részlet 2017
Szíjgyártók bástyája - 1885

2012
Szíjgyártók bástyája - 1885

2018
Cenk alatti várfal - 1900

2012
Fellegvár

2011
Osztrák Magyar Monarchia
1867 – 1921

Új város
 Törvényszék

Megyei hivatal - 2017

Posta

2016
Kút utca / Szeretet ház - 1915

2012
Drámai színház - 2016
Hosszú utca - 1900

2014
Hosszú utca - 1910

2015
Warthe / rámák - 1890

Szülészet - 2018
Honterus szász liceum - 1913

Szülészet - 2012
Közkórház - 1890

2012
 Katalin utca - 1900

2012
(Volt Állami Szemkórház a magyar időben, Onkológia)
Bertalani szász templom

2009
Mártonhegyi templom - 1898

2012
1900

2012
2016
Pénzügyi palota

Városháza – 2017
“Csángó express” (traway) - 1908

2017
 Pénzügyi palota - 1900

Városháza / Posta – 2012

1910

2012
Martonfalva - 1890

2012
Fellegvársor

2013
Fellegvársor

2017
2016
Fellegvársor - 1912

2012
Fellegvársor 2017
Tűzoltók tornya / Postarét / Graft patak - 1890

2012
 Tűzoltók tornya

Megyei könyvtár – 2010

Postarét - 1910

2012
Postarét - 1900

2012
Postarét

2017
Postarét

2017
Postarét - 1905

2011
Vasút utca / Mester utca - 1900

2012
Magyar királyi állami faipari szakiskola

Transilvania technikai kollégium - 2017

Kaszárnya - 1900

Törvényszék - 2014
Tűzér és gyalogsági laktanya

Katonai parancsnokság – 2017

Cementgyár

2017
Pályaudvar

2017
Vasútállomás

2017
Szent Miklós templom

2013
Porond tér - 1900

2013
Osztrák – Magyar I. világháborus hősök temetője 2017
Cenk alatti vízmű

2013
Cenki vendéglő

2017
Cenki vendéglő - 1905

2017
Milleniumi emlékmű 2018
Milleniumi emlékmű 2018
Bolgárszeg “Podul Creţului” - 1910

2017
1888

2017
Bolgárszeg “Podul Creţului”

2017
Noai “tramway” állomás

2017
Román királyság

1922 - 1947
1935

2013
2018
1929

2018
2017
1930

2018
1929

2014
Fekete templom / Fekete bástya

2018
2017
1938

2014
1931

2017
1928

2013
2017
Főtér - 1936

2012
2016
Volt magyar királyi felsőkereskedelmi iskola

Állami egyetem - 2017

Volt Állami Polgári Leányiskola

Unirea liceum - 2017

Pénzügyi hivatal

Városháza - 2016
Fellegvársor / « Tolvaj » sor

2017
Hirscher utca - 1930

2012
Lópiac

2014
Kertsch villa - 1935

2012
Református templom - 1940

Szálló - 2009
Volt nyugdíjintézet / Megyei hivatal - 1935

Rektorátus - 2012
Volt Rezsőkörút - 1934

2012
“Tolvaj” sor - 1926

2017
2017
Bertalani strand

2017
Szent Miklós templom 2017
Salamonkői vendéglő - 1930

2017
Milleniumi emlékmű talapzata 2017
Derestyei út - 1936

2017
Kommunista Románia
2010 - Hol van a református templom ?
2011
Kapu utca

2016
 Kertsch villa

2017 - Szebb a Modarom ?

 Hidromecanica (Schiel) tér
(az egyedüli impozáns “brăncoveneascu” stílusu épület volt Brassóban)

2012
Hidromecanica (Schiel) tér

2012
Hermányi út

2012
Bukaresti út

2012
Derestyei út 2017
Saját dia képeim
1985 – 1987
2018
2014
1987

2009
1987

2009
1987 2009
1987 2009
1986

2009
1985

2009
1985

2009
2018
2017
1986
“Aranykor”
Sorba állás kenyérért 1986 szeptemberében (Kapu utcai Május 1 élelmiszerbolt)
A katolikus temető kriptáinak a lebontása katonák segítségével.
(A képet a színház melletti bokrokban elbújva készítettem)
Akik az “Aranykorszak” vívmányait őrízték