A MASoDIK VILÁGHÁBoRÚ TELIES ToRTÉxprE

1. kötet

uLLÁtvtHÁBoRÚ
L939. augusztus - L940. május
/...9 2 ,2 2
Fü A VERSAILLES-I BEI(E1ZERZoDES
KOVETI(EZMÉNyEI

,
r;.#{}{\N jj
i!

I
{
**af

iJ 4 A miskolci 10. honvéd gyahgezred

katonái a Sötlerjes-tetőn kialakított
'8. géppuskaallasban, 1917 tavaszán.
*:,:*
-itn Az első világháborút lezáró békeszer-

-'
ződések nagy vesztesei }rlémetország

. -
i,,. Magy ar o rszag és Törö kország vo ltak,

"1;". " - i- '*

'a+b-
.o*
',!;
-:-i
"
 Az első világháborű győztes nagyhatalmai a
versailles -i szerződéssel politikailag és katona-
ilag egyaránt megalázták a magukat vesztesnek

soha el nem ismerő német népet, ésszerűtlen

jóvátételeket követeltek, és páratlanul szigorú
korlátozásokat vezettek be. A helyzetet súlyos-
bította az 1929_33-as nagy gazdasági világvál-
ság, valamintaz a körülmény' hogy a lakosság

; a weimari köztársaság vezetőit tette felelőssé a

} megromlott viszonyokért.
+) A versailles-i palota Tükörtermében aláírt szerződést sokan a
béke garanciájának hitték, holott az egy újabb, minden korábbi-
nál pusztítóbb háborúhoz vezetett.

A versailles-i békeszerződés
1919. június 28-án az antanthatalmak békeszerződést
írattak alá a versailles-i palota Tükörtermében az első
világháború egyík vesztesével, Németországgal. A kont'
raktus célja a legyőzöttellenfél ártalmatlanná tétele volt,
hogy Németország soha többé ne legyen képes háborút
kezdeményezni.
Aszerződés értelmében Németország az antant és |apán
birtokába került gyarmatain kívül további70,6 ezer km2
területet és vele együtt közel 6 millió 50o ezer, többsé-
Y 11/16 M 30,5 cm-es mozsarágyú elsütése az isonzói fronton,
1916-1917.
gében német ajkú lakost veszített el. Nyugaton Francia-
ország visszakapta az L87l-ben annektált Elzász-Lo-
taringiát, Belgium pedig Eupen.Malmédyt. Az anyagi
természetííkárok törlesztésére hivatkozva az iparilag
fejlett Saar.vidék 15 évre francia fennhatóság alá került.
Északon a dán többségű Schleswig.Holsteinben népsza-
vazást tartottak, északi részétDániához csatolták. I(e.
leten a francia ellenőrzés alá helyezett Memel.vidéket
Litvánia olvasztotta be. Az ekkor létrejött Csehszlovákia
Hultschint, az ujjásziletett Lengye|ország pedig Nyu-
gat.Poroszországot, Posen környékét és Pomeránia egy
r é szét szet ezte meg. Az értékesÍelső - szi|éziai iparvidék

keleti része anépszavazás eredményével ellentétben lett

a lengyeleké. Varsónak kikötőre is szüksége voIt, ezért
Danzigot szabad várossá nyilvánították, és a Népszö-
vetség ellenőrzése alá helyezték. Kelet-Poroszországot
emiatt az (ln.lengyel korridorral leválasztották, az or-
szágrész elszigetelése pedig különösen felháborító volt
a német közvélemény számára. Hasonló reakciókat vál.
tott ki, amikor a nagyhatalmak megtiltották az Ausztri.
ával való egyesülést. Németországot mindezek mellett
háborús agresszornak nyilvánították, és óriási jóvátétel
megfizetésére kötelezték.
 Az első világháború győztes hatalmai körében általánosan elfogadott
volt az a nézet, amely a ,,porosz militarizmust,' nevezte meg a világ-
égéskirobbanásának egyik legfontosabb okaként. Legfőbb céljuknak
tekintették' hogy a jövőben lehetetlenné tegyék Németország számá-
ra egy támadó háború indítását. Ennek érdekébenaz új hadsereget, a
Reichswehrt három lovas- és hét gyalogoshadosztályban, összesen 100
ezer katonában maximálták. Tiltották az általános hadkötelezettség
alapján történő sorozást és kiképzést, a nehéztüzérség,a repülőgépek,
a tengeralattjárók, a tankok és a harci gázo\< rendszerbe áIlítását, vala-
mint a fegyverimportot. A Reichsmarine (haditengerészet) állományát
15 ezer főben állapították meg' a flotta nagyságát pedíg 12 csatahajóban
és cirkálóban, illetve 24 rombolóban és torpedóna-
szádban szabták meg. Az újonnan építetthadiha-
jók nagysága nem haladhatta meg a 10 000 tonnát,
_":'
cirkálók esetében pedig a 6000 tonnát. A Rajna i...l'r . i ,

jobb partján 50 km széles demilitarizáIt övezetet - ;t61

i ;'
3 hoztak létre, három zőnáraosztott bal partja pe- ,",:.ff i l".t
\* -'
-:"
.:*
t
-.

dig a jóvátétel zálogaként 15 évre a szovetséges ;. g."'.4

/ ' Nétttct katottn tíizet ln,it n rolmttnz,ó -'T.TT'-i
csapatok megszállása alá került. A I(ieli-csatornát ;- l $
.
.. t^-,
f|ntcia katotmkra.
nemzetközi vízi uttá nyilvánították, a partvédel- " .
; i
It
mi rendszerek nagyságát korlátozták. Elrendelték , I
,l
:} ít- .!

/ \ltas térségébettvoltttlrj katolrik. A terii-

mindezek mellett a vezérkar feloszlatását, és felszá'
letért yú,ott ltrn.cok 'sot.rítt tijlú íz|rctt lrct,e- t
molták a jelentősebb kadétiskolákat is.
i's

4
tcttek lnrci grizt ...* -
í, .*
r{-
f"-

.. 4ltt fo!t Si"

"
.N'
it ,Í
.-rf[
'f 'e t
1' .:Í '.# I
Í ,!. Á

r .t
r, e
t ir{ ,

't{
'1
n ". rl " i
'l{sr
i.\ il
T;,
l ''!,

{ffi
* * I
.tt {f'| *
. *,..J,
*.4\',

cÍ.'r:'
 Belpolitikai válság az |92o-as évek elején
A büszkeségében megalázott nemzetet rövidesen súlyos
gazdasági krízis is sújtotta. A weimari kormány a for-
rások növelésére hihetetlen mennyiségben bocsátotta
ki a fedezet nélküli bankjegyeket, így l923-ra a márka
jelentősen veszített az értékébőla dollárhoz képest. Ezt
kovette Németország ipari központjának, a Ruhr-vidék-
nek francia katonai megszállása, arra hivatkozva, hogy
a weimari köztársaság elmulasztotta a franciáknak meg-
állapított jóvátétel szállítását. Az eseményekre a mun-
kások sztrájkot hirdettek és szabotázsokat szerveztek a
hadsereg támogatásával. A francia hadsereg beavatkozá-
sa eredménytelennek bizonyult, a letartóztatások és de.
portálások ellenére a dolgozók nem vették fel a munkát.
A német valuta felgyorsuló inflációjával semmivé vál-
tak az egyre jobban nyomorgó közép- és munkásosztály lx Brit katonafigyelóállásbanfekszik a kövészárokban 1916 nyarán,

megtakarításai, befektetései. A növekvő kétségbeesésel.

lenére a kormány nem tett semmit a gazdasági zuhanás
= megállítására, azt remélve, hogy a válságra hivatkozva
semmissé nyilváníthatják a közadósságokat és a jóvá-
tétel fizetését,Ezze| viszont a köztársasági rendszerből
kiábrándult személyek tábora is ugrásszerűen gyarapo.
dott, akik egyébként sem tudták megbocsátani a nem-
zet mega|ázásával felérő versaille s - i b éke diktátum elfo -
gadását. 1923 szeptemberében a bajor kormány nyíltan
szembefordult a weimari rendszerrel, és rendkívüli álla-
potot hirdetett kí. A bizonytalan légkörben Hitler kiváló
lehetőséget látott, hogy vezetése alatt egyesítse ezeket a
hazafias erőket, és általuk magához ragadja a hatalmat.
A november B-án végrehajtott müncheni ,,sörpuccs''
azonban kudarcnak bizonvult' és Hitlert bebörtönözték.

i-e-,,rr
*ffi'T
 ADOLF HITLER ES AZ NSDAP
,,Németorszitgvagy vezetővilághatalom lesz, vagy nem lesz többé]'

'E-
;:J-

A' Y Hitler az ilic-

Pártrendezvény: az NSDAP agresz- NSDAP felvonulá-
'fq
szív tagtoborzási tevékenységet fo lyta- scín: vezető világhatalommá akar-
tott. ta tenni Németorszagot,

Az NSDAP
ANemzetiszocialistaNémetMunkáspárt (Nationalsozialistische
Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP), ismertebb nevén a nácí párt
1933 és 1945közóttkormányozta Németországot. A Hitler által
vezetett NSDAP hatalomra kerülése után is folytatta erőszakos
politikáját, és totális uralomra tört. A Reichstag épületének fel-
gyújtása után korlátozták a polgári és a szabadságjogokat. Ez-
után megkezdődtek a politikai tisztogatások, a leszámolások a
párt belső és külső ellenfeleivel, majd az NSDAP.n kívül minden
pártot betiltottak, ily módon számolva fel a demokrácia alapját
jelentő többpártrendszert.
A párt népszerűségétlegfőképpen a németek militarizmusá-
nak, az első világháború utáni megaláztatások miatti elégtétel
iránti igénynek és a romló gazdasági helyzetnek koszönhették
az NSDAP vezetői, amelyeket módszeresen kiaknáztak. Tovább
növelte a párt erejét, hogy jelentős tőkéscsoportokat sikerült
megnyerni, amelyek támogatták a mozgalmat. A gazdasági vál.
ság és az állandósult utcai összecsapások és munkástüntetések
miatt az elkeseredett, kiábrándult és megfélemlített tömegek
növekvő számban álltak az NSDAP mösé.
 Adolf Hitler
A Harmadik Birodalom teljhatalmú vezére 1BB9. április 2O-án született
az ausztriai Braunauban. tnkénteskéntharcolt az első világháborúban,

üül I 1916-ban és 191B-ban megsebesült, kétszer tüntették ki a Vaskereszttel.

A Bajor Tanácsköztársaság leverése után a hadsereg biztonsági ügynö-
keként és propagandistájaként tevékenykedett' 19 19-ben Münchenben
belépett a Német Munkáspártba (DAP), amelynek hamarosan propa-
gandafőnöke lett. A DAP Hitler kezdeményezésérefelvette a Nemzeti-
szocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nevet, maid 1921. iúlius 29.én
szinte korlátlan vezetői jogkörrel őt választották meg a párt elnökévé.
1'923-ban a sikertelen hataIomátvételi kísérlet (sörpuccs) után börtönbe
került, ahol megírta Mein lhmpf (Harcom) című könyvét. Szabadulása
után visszatért a politika színpadára, átszervezte a pártot, és intenzív
propagandatevékenységgel, radikális antikommunizmusával, szónoki
képességeinek köszönhetően képes volt megnyerni a tömegek szim-
pátiáját. Az egyre népszerűbb NSDAP győzőtt a választásokon, Hitlert
1933. január 30-án birodalmi kancellárrá nevezték kí, 1934. augusztus
2-án pedig államfő lett. 1935-től a német véderő főparancsnokaként in.
tenziv fegyverkezésbe kezdett, kiépítette az új német hadsereget, újjáte-
remtette a német ipart, miközben felkészült a háborúra, amelynek célja
az európai államok meghódítása volt.
.í Hitler

N*
rt náci Reichstag ovációlátfogadja Berlinben az Anschlttss tttritt.

-)-

f-l

,,A kormányzatok legfőbb szerencséj e,

hogy az emberek, akiket kormányoz-
nak, nem go ndolkodnak."

Adolf Hitler
 A nácik céliai
Adolf Hitler Mein lGmpfcímű köny-
3q^r,{onntc_doliffit vében kifejtette, hogy a népek bol.
;$1[rre xettúng- dogulása és jóléte életterük nagy-
L ságától függ. A német nép az egész
világ fölötti uralomra hivatott, amire
faji felsőbbrendűsége predesztinál-
ja. A világuralom kivívásához Hitler
szerint az ut az 1919-es versailles-i
békeszerződés szétzuzásán, az euró-
pai németségegyesítésén,az Európa
feletti uralom - a kelet-európai, főleg
lengyel és orosz területek - megszer-
zésénkereszttil

Y l(atonai szemle: Hitler nagy A 1924' Bécs:azNSDAP

h angsúly t fektete tl a kato nai A usz tr i á ba n is fo ly t atott pro-
erő demonstrálására. p agand a t evéke n y séget,

'rle:.

10
4 NSDAP-pártnap 1934-ben Nürnbergben: a látványos cere-
móniak rendkívüli jelentőséggel bírtak.

Ahhoz, hogy a német nép teljesíteni tudja ezt a célkitű-

zést, meg kell óvnia az úgynevezett ,,fajtisztaságát,, az
idegen, nem árja elemektől, mindenekelőtt a zsidóktól,
akiket a német nép legnagyobb ellenségénekjelölt meg,
valamint fel kell számolni a kommunizmust' amely Hit-
ler szerint csak a zsidók találmaánya. Elengedhetetlen
továbbá, hogy a nép, a tömeg, amely önmagában képte-
len a nagy feladatok megoldására, rábízza magát egy telj-
hatalmú vezérre, akit vakon kell követnie. Eme harcban
- deklarálta jó előre Hitler - mindenfajta eszköz meg-
engedett, mert a cél szentesíti az eszkőzt, a történelem
 ,2_)

NE METO R S ZAG FE GYVE RI( EZESE

AZ 1930-AS EVEI(BEN
A versaill es - i szer ződés feltételeinek értelmé- ,.í Tüzérségi gyakorlaton részt vevő katonak: az alapos kiképzés a
későbbi harci sikerek kulcsa volt.
ben Németország a háború után csak gyen.
ge hadsereggel rendelkezhetett. A szigorú
megkötéseket azonban a vesztes fel először
titokban játszotta ki, ma|d Hitler hatalomra
kerülése után nyíltan is felrúgta. A második
világháború kirobbanásának pillanatában a
Harmadik Birodalom Európa talán legütőké-
pesebb hadseregét tartotta fegyverben.

---
.*.-il*
f*=H
lb
F]

a
.G{á'
-,J'
 Y Felsorakozott újoncok: a náci vezetés fokozatosan növelte a
A versailles-i békesz erződés megkötései
Wehrmacht létsúmát,
Az e|ső világháború után a győztes hatalmak legfőbb cél-
juknak tekintették, hogy a jövőben lehetetlenné tegyék
Németország számára támadó háború indítását. Ennek
érdekébenaz új hadsereget, a Reichswehrt három lovas-
és hét gyalogoshadosztályban, összesen 100 ezer főben
maximálták.
Tiltották az általános hadkötelezettség alapján történő
sorozást és kiképzést,nehéztizérség,repülőgépek, ten-
geralattjárók, tankok és harci gáz rendszerbe állítását,
valamint a fegyverimportot. Elrendelték emellett a ve-
zérkar feloszlatását, és bezáratták a ielentősebb kadétis-
kolákat.

Y A 37 milliméteres pcÍncéltörő ágyú (Pak 37) a háború elején a

gyalogságfontosfegyvere volt, de az új harckocsik megjelenésével
hatéko ny sága fo kozatosan csö kkent,

A tilalmak megkerülése
A békeszerződés aláírása után szinte azonnal megkezdő-
döttNémetországra kényszerített kötelezettségek feltű-
a
nésmentes megszegése. A fiatalok számára vitorlázó- és
lövészklubokat alapítottak a repülés és a fegyverkezelés
oktatására, tankok helyett traktorokkal és gépjárművek-
kel hajtottakvégre szimulált gyakorlatokat, fennmaradtak
a mozgósításhoz nélkülözhetetlen hivatalok, a hadsereg
hivatásos tisztjeit pedig állandó továbbképzésekre küld-
ték. I(ülföldön eközben folyamatosan zajlottak a titkos
fegyverkutatási programok. Az 1922. április 16-án meg-
kötött rapallói egyezmény titkos záradéka értelmében a
Szovjetunióban a németek a légi és páncélos-hadviselést
fejlesztették, míg Svédországban, Hollandiában és Spa-
nyolországban a betiltott nehézfeg1ruerek prototípusait
gyártották. A folyamatnak tudtukon kívül a szövetsége-
sek is lendületet adtak, amikor az l920-as évek második
felében megkezdték a Németországra vonatkozó szigo-
rítások enyhítését.Többek között ennek volt betudható,
hogy l926.január 6-ánmegszülethetett a német polgári
légitársaságokat tömörítő Lufthansa.

13
 K"-'
@'o német hadsereg bővítése
Hitler hatalomra kerülése után kezdetben kevés flgye|-
met szentelt a feg1rueres erők fejlesztéséneka különfé-
le gazdasági okok és politikai viták miatt. A folyamat
csak a hosszú kések éjszakája után (1934, június 30.)
bontakozhatott ki.
A Führer azujrafegyverkezést kezdetben inkább a meg.
szorító paragrafusok kijátszásával, mintsem a versailles-i
békeszerződés nyílt felrúgásával akarta megvalósítani.
Ennek szellemében eleinte óvatosan cselekedett' miköz-
ben mindvégig hangsúlyozta békésszándékait. Ezze| si-
került elérnie, hogy 1933 októberében a nagyhatalmak
beleegyezésével kivonulhatott a leszerelési konferenciá.
A: Alcázott 88 milliméteres légvédelmi ágyú' A rettegett fegyver
ról, és kiléphetett a Népszövetségből.
kifejlesztésére még a háború előtt került sor'
Szeptemberben titokban felállíttatta a légierő törzska-
rát, és kezdetét vette a repülőgépgyártás.
Hitler lépéseit ezt követően megfontoltan a szövetsége-
Decemberben elrendelte a Reichswehr bővítését,majd
sek politikájához igazította, hogy arra ürügyként hivat.
1934 áprilisában megalakulhatott a páncélos fegyver-
kozhasson. A megfelelő alkalom 1935 márciusában jött
nem parancsnoksága. Mindezeknek köszönhetően
el számára, amikor a franciák a születési ráta csökkené-
1935 elejére 240 ezer katona és 200 ezer, gyalogsági
sének ellensúlyozására bejelentették a sorkatonai szo|gá-
harcra kiképzett rendőr állt fegyverben.
lat idejének kétszereséreemelésétés a behívási korhatár
leszállítását. Válaszképpen március 9.én Göring hivata'
Y A féllánctalp a s j ár művek a tüzérségifegy verek mozgatasát
losan is közzétette a Luftwaffe felállítását, majd a Nyugat
is megkönnyítették, A hadsereggépesítése volt a majdanifront.
enyhe ellenállását látva, a Führer 16-án visszaállította az
sikere k egy ik kr i téri uma.
általános hadkötelezettséget.

í
t

J
I
 Felkésziiüés a háborúra
A:náctt'ezets.rr..enr érte be a hadsereg 36 hadosztá|yratörtén<í bővítésével,hanem rövidesen meg-
kezdte annak'inteniiv gépesítésétis. Különösen a páncélos-hadviselés terén mutatkozó lehetősé-
gek ragadták meg a figyelmét, és még ugyanabban az évben megkezdték három lovassági ezred
átképzésétharckocsizóvá, Az ekkor már formálődó Blitzkrieg.e|mé|ethatására gépesített
gyalogságot, vontatott tüzérségetés műszaki alakulatokat rendeltek melléjük, amivel
gyprs csapásmérésreváltak alkalmassá.

-[--
Tr

A későbbi stratégia akkor teljese-

dett ki, amikor sikerült rávenni Göringet,
hogy a dinamikusan fejlődő Luftwaffe jelentős ré-
szét a földi egységek támogatására vessék be. Az új tankok
és repülőgépek együttműködését a spanyol polgárháb o rn G%6_39)

alatt volt is alkalmuk kipróbálni, ahol az eredmények messze tu|szár-

nyalták a várakozásokat.

A Bf 10B típusúkönnyű repülőgép szolgalt a

^
legendás Bf 109 vadászgep alapjául.

Mindeközben folyamatosan zajlott a hát-

til
országban a gazdaság felkészítésea hábo-
rúra. Miután sikerült biztosítani a szük-
séges hadiipari és gazdasági hátteret, a
Wehrmacht 1939 szeptemberére félelme-
tes erőt képviselő hadsereggé vált. Össze-
sen 52 hadosztálya állt fegyverben, ame-
lyekből 16-ot azon:ral be lehetett vetni.
Szükség esetén összesen 104 hadosztály-
ban közel2,5 millió főt tudtak mozgósíta-
ni, amit Európa legmodernebb légierejé'
nek majdnem négyezer gépe támogatott
és védelmezett, I|y módon a Harmadik
Birodalom hadserege kétségtelenül alkal-
massá vált a Lengyelország elleni háború
megvívására.

1 Pak 37 páncéltörő ágyú mellett pózoló német

katonák,

rc
 A MASODII( ULAGHABORU
I(APUJABAN

l' Hitler instrukciókat ad Seyss-

Inquartnak, a háttérben Himmler
és Heydrich látható.
Adolf Hitler területsze rzési törekvéseit agresz-
szív külpolitikával valósította meg. A Führer a

nemzetközi nyilvánosság előtt számtalanszor

hangsúlyozta békepárti szemléletét.A józanul
gondolkodók viszont már ekkor tudták' hogy a
náci diktátor valóiában háborúra készül.

A ftípróba: a Rajna-vidék megszállása

I936-tó| a német külpolitika új, a korábbinál messze ag-
resszívabb szakaszába lépett. Olaszország Etiópia-elleni
hadjárata megosztotta a Nyugatot, a Népszövetség pedig
egyértelműen kudarcot vallott, amikor szankciókkal pró-
bálta visszatartani az o|asz agresszort. Hitler a kínálkozó
esélyt láwa március 1.jén parancsot adott megdöbbent
tábornokainak a demilitarízá|t övezet megszállására. Ha.
bár katonai beosztottai komoly kétségeket fűztek az ak-
ció sikeréhez, teljesítették utasítását, és 7-én hajnalban
jelképes német erők vonultak át a Rajna-hídon. A Führer
számításai beváltak, a franciák sokak által rettegett ellen-
reakciója elmaradt. Az igy elért diadal több tekintetben
is fordulópontnak számított. Stratégiai szempontból elő-
A 1933' június 17-én Adolf Hitler fogadta Gömbös Gyula ma-
nyös volt, hiszen ezze| megszerezték az addig védtelen
gyar miniszterelnököt, Ausztria megszállásával később közös né-
nyugati régiókat. A lépésselegyúttal helyreállították az
met_magyar hatlir jótt létre,
ország szuverenitását is, aminek köszönhetően magas-
ra szökött a nacionalista érzésés az egekbe emelkedett
Hitler népszerűsége.A legfontosabb azonban a Nyugat Ausztria és az Anschluss
diplomáciai kudarca volt, amikor nem került sor Fran- 1936.ban létrejött a Berlin-Róma-tengely, majd Német-
ciao rszág határozott fellép ésére.Ezze| elsza|asztották az országés Japán aláírta az antikomintern paktumot, amely
utolsó esélyt a náci diktatúra megbuktatására, és felfed- a l(ommunista Internacionálé, illetve a Szovjetunió ellen
ték gyengeségüket aZ egyÍe merészebb Hitler előtt' irányult. A szerződéshez 1937 -ben olaszország is csat-
lakozott. Ugyancsak német diplomáciai siker volt, hogy
Y A müncheni egyezmény aláírói: Mussolini, Hitler, Daladier és
Belgium 1936-ban felmondta a francia szövetséget.
Chamberlain.
1938 elején Hitler magához hívatta l(urt Schuschnigg
osztrák kancellárt, és követelte tőle, hogy vegye be kor.
mányába az osztrá|< náci párt vezetőit. Schuschnigg
eleget tett a követelésnek, de utolsó kétségbeesett kí-
sérletként népszavazást írt ki arról, hogy az osztrákok
csatlakozni akarnak-e Németországhoz.
Hitler nem nézte tétlenül a kétes kimenetelű eseményt,
ezért követelte a népszavazás azonnali visszavonását,
majd ennek megtörténtével Schuschnigg lemondását
és az osztrák nácik vezérének - Arthur Seyss.Inquart _
kancellári kinevezését. 1938. március 13-án megtörtént
az Anschluss, és Ausztria Németor szág része Lett.

L7
 o{""

Csehszlovákia
A komoly kisebbségi problémákkal küzdő Csehszlová-
kiában nagy riadalmat okozott az Anschluss. A Német-
országgal határos Szudéta-vidéken hárommillió német
élt egy tömbben, akik Berlin revíziós sikereit láwa egyre
határozottabban fogalmazták meg igényüket az anya.
országhoz való visszatérésre.I(érésükürügyet jelentett
Hitler számára a beavatkozásra.
A csehszlovák-német viszony hamarosan rendkívül ki-
é|ezetté vá|t, ezért 1938 szeptemberében konferenciát
hívtak össze Münchenbe. A résztvevők - az angol, fran-
cia, olasz és német kormányfők _ megegyeztek, hogy
Csehszlovákia átadja Németországnak a kovetelt Szudé-
ta-vidéket a béke megóvása érdekében.
A megcsonkított Csehszlovákia még mindig útjában volt
Hitlernek. I(iváló alkalmat ielentett számára, amikor a
|ozef Tiso vezette szlovák nacionalisták 1939. március
14-én kikiáltották az önálló Szlovákiát. Hitler azonnal
elismerte a függetlenségét, és még ugyanezen a napon
magához rendelte Emil Hácha csehszlovák köztársasági
elnököt, akivel aláíratta a cseh és morva területek német
védnökség alá helyezésérőIsző|ő,,kérelmet'] 1939. már.
cius 15-én Hitler bevonult Prágába, és a Cseh-Morva
Protektorátus Németország megszállása alá került.
Nyolc nappal később a liwániai Memel kikötővárosa is a
Harmadik Birodalom részévévált, amivel Lengyelország
lett a német terjeszkedés következő célpontja.

Y Berlin, 1940, november: Ribbentrop német külügyminiszterfo-

gadja Molotov szovj et kiiliigyminisztert, Sztálin helyettesét.
A lengyel kérdés
Csehszlovákia megszüntetése nyilván-
valóvá tette, hogy Hitlerrel nem lehet
egyezkedni. A brit és francia politika
1939 márciusától határozottabb magatar-
tást tanúsított a németekkel szemben, s
közösen biztosították Lengyelország sért-
hetetlenségét.Eközben Hitler átnyújtotta
javaslatnak áIcázott követeléseit a varsói
kormánynak, amely Gdansk (Danzig)
visszaadását tartalmazta, valamint hogy
a lengyelek járuljanak hozzá a I(elet-Po-
roszországgal való szárazÍö|dí összeköt-
tetés érdekében egy Lengyelországon
átyezető német autópálya és vasúwonal
megépítéséhez.A lengyelek visszautasí'
tották a német aiánlatot.

)x Hitler bécsi bevonulása: létreiött az Anschluss.

A német_szoviet megnemtámadási szeÍződés

A müncheni egyezmény, majd pedig a csehszlovák állam feldarabolása
nagy hatással volt Sztálinra, aki aggodalommal figyelte Hitler növekvő
erejét. A kölcsönös bizalmatlanság miatt folyamatosan késett a megál-
Iapodás az angolokkal és franciákkal egy katonai egyezmény létrehozá-
sáró|, az oroszokkal ellenséges lengyelekkel pedig lehetetlen lett volna
németellenes szövetséget kötni. A szovjet pártfőtitkár ekkor úgy dön-
tött, hogy a legcélszerűbb, ha magával Hitlerrel jut megállapodásra.
A szovjet külpolitika változása nem maradt észrevétlen a Führer előtt.
A spanyol köztársasági erőknek nyújtott támogatás leállítása 1938-
ban már arra engedett következtetni, hogy Moszkva kerülni akarja az
összeütközést. 1939 elején apróbb jelek mutattak a felek visszafogott
közeledésére: Hitler beszédeiből hirtelen eltűntek a ,,bolsevista zsidó''
frázisok, májusban Vjacseszlav Molotovváltotta fel a nyugatbarát Mak-
szim Litvinovot a szovjet külügyminisztérium élén,majd napokon be-
lül új nagykövet érkezett Berlinbe. |úlius végéna Führer - a lengyelek
elleni közös fellépésjegyében _ vonző területi ajánlatot tett Moszkvá-
nak, ami azonnal felkeltette az addig vonakodó oroszok érdeklődését.
A két állam külügyminisztere 1939. augusztus23-án aláírta a Molotov-
Ribbentrop-paktum néven elhíresült megnemtámadási egyezményt.
Az egyídejíilegelfogadott titkos kiegészítő jegyzőkönyvben a szovjetek
megkapták a Narew Visztula és San folyóktól keletre elterülő lengyel
területeket. Finnország, a Baltikum, valamint Besszarábia szintén ér-
dekszférájukba került. Hitlernek mindezekért cserébe nem kellett tar-
tania a kétfrontos háború veszélyétől.

19
 A LENGYEL OFFENZIVA TERVE
kritikus szereppel bír|u ez Felkészülésaz agress ziőra
német haderő tíizprőbá-
ja, így a hadműveletet alapos tervezés előzte
meg.A Harmadil< Birodalom számára fontos
volt, hogy a maga teljességében demonstrálja
katonai ereiét.
Y Lengyel lovasság afronton _ a lengyel hadsereg gépesítéseko-
rántsem volt elégségesszínvonalú.
A lengyel önállóságot 1918. november 3-án kiáltották ki.
A szabad, független Lengyelország megalakítása a szö-
vetségesek legfőbb katonai céljai közt szerepelt az e|ső
világháború vége előtt, de a nagyhatalmak német érde'
keket sértve vonták meg aZ új állam határait: a lengye-
Iek kijáratot kaptak a Balti-tengerre, amivel németek
százezrei kerültek idegen fennhatóság alá, és l(elet-Po-
roszországnak nem maradt szárazÍő|di összeköttetése
Németországgal. Lengyelország határait a St. Germain-i
és a versailles-i szerződés rendezte. Ehhez társult még
a 18 hónapos szovjet-lengyel háborut|ezáró rigai béke-
szerződés, amelyben a lengyelek jelentékeny belorusz és
ukrán területeket szereztek meg a belső káosszal és anar-
chiával via jet-Qroszo
A német külpolitika célja már jóval 1939 e|őtt az elvesz- Balti-tengerre. Az egyesülés után délre fordultak, és egye-
tett területek visszaszerzése volt. Hitlert nagyon felbáto. sültek a Dél Hadseregcsoport B' hadseregének csapataival
rították a Rajna-vidéken, Ausztriában és Csehszlovákiá- a Visztula és az Odera összefolyásánál. A 8. hadseregnek
ban elért sikerei' de Lengyelország esetében tisztán látta, eközben Varsó irányába kellett felvonulnia, miközben a
.W.ehrmacht
hogy ezúttal nem jár sikerrel a harcba vetése 10. hadsereg előretör a Bug folyóig, és ezzeI két részre
nélkül. A Gelb fedőnevű terv már készen áIlt, a Molotov- vágják Lengyelországot.
Ribbentrop-paktum pedig védelmet nyújtott szovjet be- Végezetül a 14. hadseregnek Dél-Lengye|ország hegyein
avatkozás ellen. Az ínváziő kezdeteként Hitler 1939. szep. keresztül kellett csapást mérnie Lemberg irányába, és el-
tember 1-jét jelölte meg. foglalnia a várost.
A német tervek szerint a PoroszországbóI támadó Észak A lengyel hadműveleti tervek jelentősen segítettéka né'
Hadseregcsoport 3. hadseregének egyenesen Varsó ellen met katonai elképzelések megvalósítását, mivel a lengyel
kellett előrenyomulnia. Egy hadtest ezzeI egyideiűleg nyu- haderőt közvetlenül a lengyel-német határ mentén tagol-
gat felé mért csapást, hogy egyesüljön a NémetországbóI ták szét, nem pedig az olyan természeti akadályok mö-
kiinduIó 4. hadsereggel, és elvágja a lengyel kijáratot a gött, mint a Narew a Visztula és a San folyók.
 .,i>
.-
- ,\>^aV-
7 r}í/
--
(D'-

íb,
-Yl
SZEMBEN ALLO EROI(
Németország
A mozgósított német haderő jelentős számbeli S még utánpótlási és kommunikációs vonalakat. A bombázók
inkább minőségi folényben volt Lengyelországgal támadtak városokat is, és terrorbombázással nagy vesz-
szemben. A szárazföIdi hadsereg 2400 korszerű harc. teséget okoztak a polgári lakosságnak.
kocsit, a Luftwaffe 1180 vadászgépet, 290Ju 87 Stuka Németországnak összesen majdnem 3000 repülőgépe
zuhanóbombázót, 290 hagyományos bomb ázőt és 240 volt, melynek közel kétharmada korszerűnek számított.
különféle hidroplánt vonultatott fel. A repülőgépek- Ezeknek a gépeknek a fele a lengyel fronton volt felsora-
nek korábban nem látott szerepük volt a hadjáratban. koztawa. A Luftwaffe 1939-ben az egyik legjobban kép-
A német vadászok rövid idő alatt biztosították a tel- zett és felszerelt légierő volt.
jes légi fölényt, míg a zuhanóbombázők támadták a
lengyel csapatokat, és szétszakították az ellenséges
*t. Y Adolf Hitler figyeli a frontra induló katona-
kat: a lengyel hadjárat volt a Wehrmacht elsó
megmérettetése.

ffir; -*
iifuÚ
]"J a
.-

aí,
\

#;:
u '['F
t.-:t

I
,rp 'a
q,-
I
- Ü\ rla
I {t
 Lengyelország
1936 és 1939 között Lengyelország nagy összegeket fek' rri
tetett a l(özponti Ipari l(örzet iparosításába és a hadiipar :*1
fejlesztésébe. A lengyel hadsereg mintegy egymillió ka-
J,
tonával rendelkezett, de ezeknek csak kevesebb mint fele
volt mozgósítva szeptember 1.jén. Akik csak később ér-
\r" )rc
tek a frontra, súIyos veszteségeket szenvedtek, amikor a
Luftwaffe a tömegközlekedést kezdte támadni. [*;
A lengyelek alig 900, jórészt elavult páncélos járművel
rendelkeztek, és ezek az egységek is jobbára a gyalogság
J
...il*l

és a lovasság közt voltak szétosztva. A hadsereg SZerVe-

zeti és működési doktrínáját az l920-as lengyel-szovjet
háború tapasztalatai nyomán alakították ki, amelyben a
lovasság mozgékonysága még döntő szerepet játszott.
1939-ben azonban a lengyel lovasalakulatoknak a két
páncélosdandárból, 4 független harckocsizászlóaljból és t
30 századnyi, a gyalogsággal és lovassággal együttmű-
ködő TKs könnyűpáncélossal együtt sem volt eséIyük a
nagy német gépesítetterőkkel szemben.

qa;t$,
JÜ
t
-a--'
a.rrtr rlrl*a*' .'
Al Kazimierz Sosnkowski lengyel tábornok: tudta, hogy a lengyel
hadsereg vész esetén nem lesz képes kitartani a német csapatok.
kal szemben.

A légierő komoly számbeli és minőségi hátrányban volt

a Luftwafféval szemben: a közel 1600 repülőgépéből csak
mintegy 600 volt harcba vethető. Bár ezek minősége sem
érte el a németekét,a lengyel pilóták jól képzettek voltak
(ezt utóbb Angliában is bebizonyították).
A haditengerészet kis flottával rendelkezett, amelybe
rombolók, tengeralattjárók és kisebb támogató hajók
tartoztak. Több egység mellett számos lengyel teherhajó
csatlakozott a brit kereskedelmi flottához' és vett részt
háborús szállítókonvoi okban.

23
 FALL WEISS:
LENGYELoR sZ ME G rÁuADÁSA
A breslaui rádió augusztus 31-én, a késő esti órákban ^G a következcit ielentette:
,,Ma este 2o őra körül a gleiwitzi adót lengyelek megtámadták, és birtokukba kerítették...
A támadókat, akik feltehetően lengyel szabadcsapatok tagjai voltak, a gleiwitzi rádióhallgatók
által felriasztott rendőrség néhány percen belül ártalmatlanná tette. A rendcirség kénytelen
volt a fegyverét használni, a támadók közül tobben életüket vesztették]'

Villámháború földön, vízenéségen

Az 1939. augusztus 31-én végrehajtott, németek által
megrendezett,,lengyel támadást'' követően megindult az
offenzíva. Hajnali 4 óra40 perckor a Luftwaffe repülőgé-
pei megkezdték a lengyel légierő tervszerű pusztítását,
öt perccel később aDanzig kikötőjében baráti látogatá-
son levő Schlesswig-Holstein csatahajó is tüzet nyitott az
öbölben fekvő Westerplatte-erődre, a I(riegsmarine ha-
jói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a tengerpart
köré. A német szárazfö|di csapatok három oldalról tör-
tek be Lengyelországba: északról, délről és nyugatról tá-

A madtak. A hosszú határszakaszon szétszőródott lengyel

oÍenzívaföldön.égen: a Luftwafie pilótai és afr)ldi
személyzet komoly részt vállalt a hadjárat sikerében.
kkzolgitó
hadseregnek hamar vissza kellett vonulnia keletre.
Y Messerschmitt Bf 110 repülőgép afrontfelett, A kétmotoros
típust 1937-ben állította hadrendbe a Luftwafe, a háború sorrin
nehézvadászként, vadaszbombtizó ként és éjszakai vadászgepként
 A Wehrmacht előretör
A 3. és a 4. hadsereg egységei megindítot- Y Menetoszlop halad el egy páncélgepkocsi roncsa mellett,
ták a támadásukat a balti-tengeri kijárat
|ezár ására, Guderian két gyalogoshadtest
által támogatott XIX. motorizált hadtes-
te gyorsan visszavonulásra kényszerítette
a lengyel 9. gyaloghadosztályt és a po-
merániai lovashadosztályt. A lengyelek a
Brda folyó mögé vonultak vissza, lerom-
bolva maguk után a hidakat, de a német
3. páncéloshadosztálynal< már az inváziő
első napján sikerült pontonhidakat épi
tenie a folyón, amelynek köszönhetően
másnap egyesült a 3' és a 4. hadsereg.
A 4. hadsereg kelet felé, a 3. pedig dél felé
támadott tovább. A kötelékébe tartozó
I(empf páncéloshadosztály, amelynek
magját a 7. páncélosezred és a gépesített
Deutschland SS gyalogosezred képezte,
elérte a Mlawa városa körül kiépített len-
gyel védelmi vonalat. A fanatikus SS-egy-
ségek súlyos veszteségeket szenvedtek,
amikor megpróbáltak áttörni a lengyel aknamezők és betonbunkerek között - a lengyel tankelhárítás nyolc német
tankot kilőtt, harminckettőt pedig megrongált. A hadosztály parancsnoka kénytelen volt segítséget kérni a 11. és a
61. gyaloghadosztálytól, de a város körül vívott súlyos harcok még így is három teljes napig tartottak. Ha nem lett
volna ilyen szívós a mlawai védelem, a németeknek sikerült volna villámgyorsan elérniük Varsót, így azonban az
agresszorok időt veszítettek' A Luftwaffe eközben szétbombázta a lengyel vasúti és úthálózatot, tovább akadályozva
az amúgy is nehézkes lengyel mozgósítást.

A Balti-tengerhez vezető kijárat ezze| né-

met kézre került, és az ÉszakHadsereg-
csoport parancsnoksága dél felé, a lengyel
főváros ellen fordíthatta a 3. és a 4. had-
sereget. A németek egészen a Visztuláig
és a Bug folyóig nyomultak előre anélkül,
hogy kemény ellenállásba ütköztek volna.
A lengyel főparancsnok, Rydz-Smigly
marsall ekkor már kétségbeesett távirato-
kat küldözött Londonba és Párizsba, ame-
lyekben a legsötétebb jelzőkkel ecsetelte a
helyzet kilátástalanságát; megüzente Len.
gy e|országszövetségeseinek, hogy a védők

már csak abban reménykedhetnek, hogy

ideig-óráig tartani tudják magukat a Visz-
A Hídépítésa Brdafolyón. A német hadsereggyors előrenyomulását jól képzett
l tula mellett kiépítettvédelmi vonalon.
I műszaki alakulatok segítettek.
F
I 25
I
 Y ,4 Panzer II könnyű harckocsi mögött egy pa-
ranclnoki jármúnek (itépített Panzer I ptincétos tÍll'

Y Légitámadástólrettegő la-
Diadalmas páncélosok
a heves bombázások
A német hadsereg gyorsan mozgó, nagy
kosság:
de m o raliz álták a c iv ileket.
harcászati erőt képviselő páncélos. és gépe-
sített egységei a lengyel erők hátába kerül-
Kölcstinös hadüzenetek
tek, és nagyarányú bekerítő hadműveleteket
Lengyelország nyugati szövetséges ei, az Egyesült l(irályság, Ausztrá.
hajtottak vé gre, Az országsík területe ideális
IiaésÚj.Zé|and szeptember 3.án hadat üzent Németországnak. Őket
terepnek bizonyult a harckocsizőlr< számára.
hamarosan követte Franciaország, I(anada, Norvégia és a Dél-afrikai
A német hadvezetés hat páncéloshadosz-
I(öztársaság, ezá|ta| a feg1rueres konfliktus az egész világra kiterjedt.
tályban vonta össze harckocsijait, ezze| a
lengyelek mindössze kétdandárnyi, olykor
első világháború utáni harckocsit, illeWe
csekély tuzerejii könnyűpáncélost tudtak
szembeállítani. A német harckocsizók be-
bizonyították, hogy az agresszivitás, az erők
koncentrálása, a meglepetés és a mozgé-
konyság a siker első számú letéteményese.
Guderian taktikája bevált: csapatai néhány
nap alatt katlanba zártá|< a lengyel erőket,
ahonnan már nem volt menekülés.

Y Német katonák egy Sd.I(fz 232 típusúpáncé-

lozottfelderítő jármú mellett. A típust sikerrel al-
kalmazták a haború első éveiben, de gyengefegy-
verzete és csekély páncélvédettségemiatt később
már nem vezényelték ki afrontvonalra.

26
 t
ú
F FÜ"
Ü

T
D
rt

:íb .

L
l

3'
i;t*
?-
_
-:
I .!r

/\ Bevonulás a lebombázott Varsóba.

A Luftwaffe rettentő pusztítást okozott

L-'

'
llz''
--+
 LENGYELORSZAG
I(ETTUZKOZOTT
aa ao

A honvédelmi harcra kényszerí-

tett lengyel hadsereg nem tudott
elég erőt felsorakoztatni a német
hadosztályokkal szemben, és mi-
kor a Vörös Hadsereg is rátört az
országra, a háború végleg eldőlt.

Y A lengyel polgiri lakosstig is

részt vett a védelmi munkála-
tokban.

G uderian offenzív ála folytatódik

A front nyugati szakaszán a 8. hadsereg felváltotta a 4. hadsereget, amely l(elet-Porosz-
országon keresztülvonulva új pozíciót foglalt el a 3. hadsereg balszárnyán, és Breszt
ellen csoportosult. Mialatt a 4. hadsereg átvonult új körzeteíbe, Guderian XIX. gépe-
sített hadteste tovább folytatta támadását Bransk ellen, és szétszabdalta a lengyel
Narew hadseregcsoport frontját. A 3. páncéloshadosztály bevette Bielsk
városát, és megsemmisítette a lengyel 35. gyalogoshadosztályt.
Bielsk eleste után Guderian Breszt-Litovszk ellen csopor-
tosíthatta át Íőerőit. Távolabb, keleten a XXI. hadtest és a
Brandt hadtest Belosztok felé támadt. Andrejewo falunál
6000 lengyel katonát ejtettek foglyul, még aze|őtt, hogy az
ellenséges menetoszlop elérte volna a frontvonalat.
Szeptember 14-én Guderian értesült róla, hogy a 10. pán-
céloshadosztály áttörte a breszt-litovszki erődítések kül-
ső vonalait, a települést magát viszont még nem vette be.
A lengyelek a város belső erődítményébe,a citadellába vo.
nultak vissza, ott várták a német rohamot. Guderian a 2.
motorizált gyaloghadosztá|yt küldte a 10. páncéloshadosz-
tály segítségére,és a németek két napig tartó súlyos harcok
után bevették a citadellát. Még ugyanazon a napon' szep-
tember 17-én jelentette a 3. páncéloshadosztály, hogy kap-
csolatot teremtett a Dél Hadseregcsoport előőrseivel.

4 Repülőgépek temetője: a lengyel légierő földön

álló gépei hatalmas veszteségeket szenvedtek el a
Luftw afe ni c s ap á s a i s o r á n.
 Bombák és gránátok
A Varsó körül harcoló 3. hadsereg eközben |ezártaavá-
rost kelet és észak felől. Az itt rekedt lengyel csapatok
súlyos veszteségeket okozhattak volna a németeknek
az utcai harcokban, ezért a német főparancsnokság úgy
döntött, hogy tüzérségiés légibombázással kényszeríti
kapÍtulációra a lengyel fővárost.
A Balti-tenger partján a lengyelek keményen ellenálltak,
a lengyel védelem oszlopa Dabek ezredes tengerészgya-
logos-dandárja volt. A német l(aupisch hadtest súlyos
veszteségekkel fi zetett minden megszerzett földdarabért.
.\ü7'ehrmacht
Itt is a Luftwaffe segítségétvették igénybe a
alakulatai, és a bombatámadásoknak köszönhetően szep-
tember 12-re sikerült a Hel-félszigetre visszaszorítaniuk
a lengyeleket. A l(aupisch hadtest két nappal később el-
foglalta Gdynia városát, szeptember 16-án a város 2000
védője megadta magát.
}: Német utászok munka közben: a páncélosok-
nak és a motorizált csapatoknak hidakra és járható
lí Varsói pillanatkép: a német bombák a mú- utakra volt szükségük.
em lékeket sem kímélték,

ii
 p'
F- ...í
A Vőrös Hadsereg támadása miatt Jbkoznt
Csapdában
A német Dél Hadseregcsoport szeptember l.jénregge|6
ke l lett a v é delm i e rőfe sz ítése ke t.
órakor kezdte meg a támadást. Von Blaskowitz tábornok
B. hadserege (az egyetlen német hadsereg, amely I<izárő-
lag gyalogosegységekből állt) frontálisan megtámadta a
lengyel Lodz hadsereget' A Dél HadseregcSoport kötelé-
kébe tartozott még a 14. és a B. hadsereggel egyetemben
Von Reichenau tábornok 10. hadserege, amely a 8. had-
sereggel ellentétben számos páncélosegységgel rendel-
kezett. A németek súlyos harcokban megsemmisítették
a 7. gyaloghadosztályt, és így a lengyel Lodz és l(rakow
hadseregek között rés keletkezett.

Y Szovjet BT_ 5 harckocsi egy lengyel városban '

'l Sztálin békétígert Leng1telországnak, de titokban
,l

'l mqegyezett Hitlerrel az országfelosztasában.

.' bL
'tt
J1

d.É'+
'..!Í
t'&'

's--.-. >3:,
 A Szlovákiából meginduló 14. hadsereg ki.
íizte a lengyeleket a Jablunkovi-szorosból és
No-y Targ városából. Szeptember 1-jén es-
tére a lengyel I(rakow hadsereg már három
oldalról be volt kerítve, és visszavonulásba
kezdett. Szeptember 7-én az 1. és a 4, pán-
céloshadosztály újra támadást indított, át-
törte a 13. gyaloghadosztály védelmi állásait
kzeczyca körül, bevette a várost, és a 4. pán-
céloshadosztály Balisk városát is elfoglalta.
A német csapatok alig 60 kilométerre álltak
Varsótól.

4 Szekérsor vonul el az aknára futott teherautó ron-

csai mellett. A lovak továbbra is fontos szerepet ját-
szottak a nélkülözhetetlen utánpótlás mozgatásában.

lx Alkalmi szövetség: szovjet és német harckocsizók beszélgetnek.

A Vörös Hadsereg támadása

Szeptember 17-énaszovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttmiíködve betört Len-
gye|ország keleti részeibe. A hivatalos indoklás szerint az agressziő megelőző |épés
volt ,,a Németország által fenyegetett ukránok és fehéroroszok védelmében, akiket a
felelőtlen lengyel politika sodort szerencsétlenségbe,| A szovjetek ezze| te|jesítették a
Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékát, melyben felosztották I(elet-Európát
náci és szovjet érdekszférára. Miután a lengyelek szembesültek a második fronttal, a
lengyel kormány úgy látta, hogy a romániai hídfő védelme tovább nem lehetséges, és
elrendelte a csapatok kimenekítéséta semleges Romániába.

31
 ANYUGATI HATALMAK
REAI(CIOI
Anglia és Franciaország a lengyel hadjárat An gol- francia <isszefo gás
Az augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop-
megindítása után azonnal elrendelte a moz-
paktum után két nappal Nagy-Britannía és Franciaor-
gósítást, a hadüzenet elküldésével azonban szág kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött Lon-
donban. Eszerint kölcsönösen hadba lépnek abban az
két napot vártak.
esetben, ha a felek valamelyikét egy másik európai nagy-
hatalom támadná meg. Ezze| párhuzamosan közvetíteni
Y Franciaországba induló angol katona, akit csaladja inkább
próbáltak Berlin és Varsó között, ám a német féI szándé-
mosolyogva, mint kÓnnyek között búcsúztat. A gyors győzelem hi-
kát nem tudták befolyásolni.
tébe vetett bizakodó derit helyét hamarosan keserű aggódás, majd
sokaknal az elveszített férfi után hátramaradt aifungo ürgsség ér.
zese vette at.
Hitler reménye
Lengyelország megtámadásának híréreNagy-Britan-
nia és Franciaország azonnali mozgósítást rendelt
el. A Varsónak nyújtott garanciák, a segélynyújtási
egyezmények ellenére azonban ezt nem követte rög-
tön hadüzenet, és a csapatok sem vonultak fel, hogy
beavatkozzanak a lengyelországi harcokba. I(ülön
ügyeltek arra is, hogy a hadiállapot bejelentéséiga be-
hívásokat úgy bonyolítsák le, hogy azza| ne kockáztas.
sák a németek szárazfoldi és légitámadását.
Hitler bizott benne, hogy az angolok és a franciák a
konfliktus elkerülésére fognak törekedni. Reményét
táplálta, hogy Szeptember 1-jén a német csapatok már
több mérföldre előrenyomultak a lengyel területen, a
Luftwaffe bombázta Varsót' London és Párizs viszont
még ekkor sem adott ki hivatalos közleményt, és
nem üzentek hadat.
A szövetségesek helyzetét bonyolította, hogy nagykö-
veteik Berlin hivatalos, a lengyeleket hibáztató állás-
pontját tolmácsolták kormányaik felé. Nem közöltek
érdemi követeléseket a történtek miatt a brit külügy.
minisztériumba rendelt német ügyvivővel sem, csak
a helyzet súlyosságára hívták fel a figyelmet.
Hitler reménye azonban estére szertefoszlott. A brit
és francia nagykövetek ekkor kormányjegyzé|<et
nyújtottak át a német külügyminisztérium számára,
amelyben katonai beavatkozást helyeztek kilátásba,
amennyiben Németország nem vonul ki azonnal a
megszállt lengyel területekről.

Olaszország közvetítése
Mussolinit rendkívül meg'
rémítette a német offenzi-
va híre. Szeptember 1.jén
kínos választással kellett
szembesülnie: vagy dekla.
rálja olaszország semle-
gességét,amely döntéssel
felrúgja a Németország-
gal kötött egyezményt,
vagy felvállalja a konflik'
tust Nagy-Britanniával és
Franciaországgal. Utóbbi
esetben tartania kellett
attól, hogy a túlerőben
lévő, egyesített brit-fran.
cia flotta és szárazfőldi
hadsereg Németország mellett o|aszországot is célba }r Mussolini és Ribbentrop hiábavalóan próbálta közös erő-
veszi. Emiatt még ugyanezen a napon sikerült elérnie, feszítéssel elfogadtatni a britekkel és afranciákkal a Lengyel-
hogy Hitler felmentse szövetségesi kötelezettségei alól. ország elleni tamadtis után kialakult helyzetet és elkerülni a
A Führer üzenetében hangsúlyozta, hogy kész egyeztető világháború kirobbanását'
tárgyalásokat folytatni, amelyek elmaradásáért a lengye-
)avaslatát az esti órákban átnyújtott brit-francia )egyzék
leket tette felelőssé. A Duce ezen felbátorodva felvállalta
tette semmissé. Habár a szövetségesek másnap többször is
a közvetítő szerepét. Már szeptember l-jén javaslatot
hangsúlyozták, hogy a jegyzéket figyelmeztetésnek, nem
tett az azonnali feg1ruerszünetre, valamint indítványozta
pedig ultimátumnak szánták, a tervezett konferencia ösz'
egy tanácskozás összehívását szeptember 5-re, hogy Né-
szehívását a német csapatok visszavonásától tették fúggő-
metország részvételévelvizsgálják felül a versailles-i bé-
vé. Mussolini viszont tisztában volt vele, hogy erre Hit-
keszerződés bizonyos cikkelyeit. ttlete elfogadhatónak
ler semmilyen körülmények kozött sem lenne hajlandó.
tűnt Hitler számára is, aki meghívás esetén szeptember
A Duce emiatt feladta közvetítői tevékenységét,és az utol-
3-án délre ígérterészvételiszándékára vonatkozó vála-
só esély is szertefoszlott a konfliktus békésrendezésére.
szát,

33
,,Szomorú nap ez mindnyájunk számára, és senki-
nek sem szomorúbb, mint nekem. Romokban hever
minden, amiért munkálkodtam, minden, minden,
amiben közéleti pályafutásom során hittem. Már
csak egy dolgot tehetek: azt, hogy minden erővel és
hatalommal, amivel rendelkezem, annak az ügynek
a győzelmét segítem, amelyért oly sokat kell áldoz-
nunk... Hiszem, hogy megérhetem azt a napot, ami-
kor a hitlerízmus elpusztul, és újra létrejön egy fel-
szabadított Európaj,

Chamberlain szeptember 3- ai alsóházi

beszéde a háború beálltriról

4' A Münchenből visszatérő

Daladier franc ia m i n i sz-
:terelnök ígyfakadt ki az őt

fogadó lelkes tömeg láttrin:

bolondok!,'Habár kez-
ba n v o l.t
ff.!Íow".'|.p "ta

ob*.
qrr
Lengyel háborúból világháború
A szeptember 1-jén átnyújtott jegyzékre Berlin nem vá- Az esély az egyez|<edésre azonban másnap este végleg
laszolt, ezért London és Párizs a cselekvés mellett hatá. szertefoszlott. A brit kormányfőt figyelmeztették, hogy
rozott. Másnap a francia szenátus és képviselőház zárt meg fog bukni a kabinet, amennyiben a következő napon
ülésen egyhangúan 70 milliárd frank rendkívüli hitelt nem küldik el az ultimátumot Berlinnek.
szavazott meg a háborús szükségletek finanszírozására. Chamberlain a kialakult helyzetben nem tehetett egye-
Sok nyugati politikus azonban még ekkor is bízott a Musso. bet, mint a francia ellenvetéseket semmibe véve 3-án
lini által felvetett konferencia megtartásában, noha annak teljesítette az alsóház követelését, amivel valóra váltotta
egyik előzetes feltétele Danzig Németországhoz csatolása Hitler rettegett rémálmát. Az angolok egyértelműen Ber.
lett volna. I(ülönösen a franciáknál volt er<ís az a pacifista lin tudtára adták, hogy 2 óra haladékot adnak a lengyel
irányzat, ami a megfelelő szövetségesek hiányára és elégte' hadjárat leállítására és a visszavonulás megkezdésére.
len katonai felkészültségükre hivatkozva meggondolatlan. A Führer azonban tisztában volt vele, hogy meghátrálása
ságnak tartotta a hadüzenet elküldését. A béke megóvására egyet jelentene politikai pályafutásának végével.A határ-
törekvő államférfiak minden igyekezetük ellenére azonban időnek kijelölt 11 óra után emiatt Ribbentrop ismertette
csak késleltetni tudták a háború kirobbanását Hitler szep- a brit nagykövettel a német kormány vá|aszát, amiben
tember 3-ra ígértváIaszáíg. Hiába hivatkoztak azonban a elutasította a követelések teliesítését.Ezze| beállt a ha-
franciák az időigényes mozgósításra, Chamberlain pedig a diállapot Nagy-Britannia és Németország között, amiről
P árizzsa| való együttműködés nehézségeire.A türelmetlen Chamberlain 12 óra után tájékoztatta a brit alsóházat.
angol alsóház egyre hangosabban követelte a németekkel A britek eltokéltségétláwa az addig vonakodó franciák is
fellépést. cselekvésre szánták el magukat. Vezérkaruk tiltakozása
ellenére a brit ultimátum lejárta után 20 perccel átadták
követeléseiket, amiben elkötelezték magukat a Lengyel-
országgal szembeni kötelezettségeik teljesítése mellett.
Délután öt órakor Franciaország is belépett a háborúba.
Az U-30 tengeralattjáró még aznap este, figyelmeztetés
nélkül elsüllyesztette a brit Athenia óceániárót _ ezze|
kezdetét Vette a második világháború.

A nemzetközi sajtó reakciója

A nemzetközísajtó már a háború kirobbanása előtt rend-
kívül megosztott volt. A publikációk többsége a lengyel
kérdést összekapcsolta a demokrácia, a szabadság és a ci-
vi|izáciő védelmével. Hitler hazug politikáj ára hivatkoz.
va eltökélten hangoztatták a Varsó melletti szilárd kiállás
szükségességét.
A kisebbséget kezdetben azok alkották, akik értelmet-
lennek tartottak egyetlen katonát is feláldozni ,,holmi
,*sF Danzigért,,. Ezekben a cikkekben a honi érdekek fon-
tosságát és a lengyeleknek tett ígéretjelentéktelenségét
hangsúlyozták. Álláspontjuk a hadiállapot beállta után
mind népszerűbbévált.
Franciaországban a háborútól való félelem és a győze-
lembe vetett hit az indulatok lecsillapodásával lassan egy
olyan háború nélküli győze|emvágyává alakult át, amit
a németek meghátrálásával vagy belső osszeomlásukkal
kívántak elérni.

35
 LENGYELoRIZAG BUI(Ásn

A bzurai csata során a 4. páncéloshadosztály többször is megrohamozta a Varsó körül kiépített

védelmi állásokat, de nem járt sikerrel . Azádázul harcoló lengyelek rendre visszaverték a táma-
dókat, és súlyos veszteségeket okoztak a német egységeknek. Az l. páncéloshadosztály Varsó-
tól délre elfoglalta Gora I(alrwarja városát, és hídftíállást létesítetta Visztula keleti partján.

Y Lángba borultépületek: a náci agresszió csa-

ladok tömegét tette nincstelenfdldönfutóvá' ;{j

.","q_,

4
 Varsó végzete
A lengyelek itt is hősiesen ellenálltak, de a Luftwaffe
szünet nélküli bombázásai szétszőrták őket. A németek
Radom elfoglalásánál, szeptember 11-én 60 000 foglyot
ejtettek, és ezze| a szervezett lengyel ellenállás a térség-
ben lényegébenmegszűnt.
A 14. hadsereg szeptember 10-én átlépte a San folyót,
majd két nap alatt |egyőzte és szétszőrta a24, és a 11.
lengyel gyaloghadosztá|yt. A legyengült lengyel csapa-
tok Przemysl városába hátráltak, és innen ellentámadá.
sokat vezettek a német 1. hegyi hadosztály ellen, amely
Lemberg irányába nyomult előre, és ekkor 90 kilométerre
keletre állt Przemysltől. Az 1. hegyi hadosztály visszaver-
te a rohamokat, és a 14. hadsereg szeptember 15-én el-
foglalta Przemyslt, amelynek eleste után és a bzurai csata
végeztével 29 német hadosztály 12 lengyel hadosztályt
és három lovasdandárt kerített be a kutno.bzurai kat.
lanban' I(ét gyaloghadosztálynak és két lovasdandárnak
még nagy áldozatok árán sikerült áwerekednie magát
Varsó körzetébe, a gyűrűbe zárt csapatok azonban vagy
elpusztultak, vagy letették a fegyvert.
Szeptember 17.én elesett Breszt-Litovszk, majd öt napra
r. rá Lemberg helyőrsége is megadta magát. A lengyel kor-
mány és a hadsereg főparancsnoka, Rydz-Smigly marsall
\Romániába menekült.
lx A harcokban kcirokat szenvedett házakat a
polgársag megpróbálta ismét lakhatóvá tenni.
1 Szögesdrót
mögött: a letar.
tóztatások és
az internálrisok
már az első na-
pokban megkez-
dődtek,
A lengyel haderő helyzete reménytelen volt, a védők
azonban hősiesen kitartottak. A harcképes csapatok nem
adták fel Varsót: mintegy 160 000 katona beásta magát a
város határában, és visszaverték a Wehrmacht sorozatos
támadásait. A német parancsnokság végül intenzív lé-
gitámadásokat és heves tüzérségi csapásokat rendelt el,
hogy megtörje a védők ellenállását. Mintegy negyedezer
Stuka zuhanóbombázó és száz Dornier bombázógép
csapott le Varsóra, és ezer tüzérségi löveg tartotta folya-
matosan tűz alatt a várost. A bombázók a lakóházakat'
a kórházakat és a vöröskereszttel megjelölt létesítmé-
nyeket is támadták. A szörnyű események nyilvánvalóvá
tették, hogy a német agresszorok, ha szükséges, a föld
színévelteszik egyenlővé a lengyel fővárost _ így
^hősie-
sen küzdő varsói helyőrség szeptember 27-én, délután 2
órakor megadta magát.
 s
p
r Vru.só latképe eg1, ttéttrct
pi lóta szeu szclgébő l.
t

Azégilovasok
A lengyel légierő technikailag és szám- i'"- ''-.i i, + '

belileg is komoly hátrányban állt a

németekkel szemben, de a pilóták
képzettek voltak, és harci moráljuk
ercísnek bizonyult. A technikai hát-
rány ellensúlyozására törekvő lengyel
pilóták igyekeztek kihasználni gépe-
ik jó manőverezőképességét és nagy
zuhanósebességét. A piros-fehér fel-
ségjelzésselrepüIő vadászok jelentős
veszteségeket okoztak az ellenségnek,
de hősies helytállásuk sem fordíthat-
ta meg a harcok menetét. A Luftwaffe
lengyelországi vesztesége (564 gép) .í 88 millintéteres légvédelmítigyti szeruléje: a
azonban jelentős volt, és csaknem elér- gy i l ko s t íízerőv e l re n d e lke z ő.fegy v er t késő b b p á n -

te a lengyel harci repülőgépek számát. célosok ellen is nagy sikerrel alkalnnzták,

í1''
- -; .-.
1

t--.-
L lrtt
:r
 ,
'l,1
l{
tt
I

{
A végső hadmozdulatok
Varsó bukása után csak Modlin városánál és a {,'
I
Hel-félszigeten folytatódott a lengyel ellenál-
lás; előbbi település szeptember 29-én esett el,
a féIsziget védői pedig három nappal később
kapítuláltak. október 7-jére Németország és a
Szovjetunió megszállta Lengyelországot,
bár a lengyel kormány hivatalosan
soha nem hirdette ki a
kapitulációt.

A megmaradt
szárazfőIdi csapa-
tokat és légierőt kime'
f1 f;

nekítettéka szomszédos Ro- 3{

mániába, illetve Magyarországra,
és számos menekült csatlakozott az
ffi
ujjászervezett lengyel hadsereghez. A len-

f
gyel hadjárat során 66 ezer lengyel és
I0 ezer német katona esett el.

Lengyelország felosztása
Nyugat-Lengyelországot a Har-
madik Birodalom kebelezte be
t
(az itt élő 9 millió lakosból
mintegy 600 000 volt német
Y
nemzetiségű), a be nem olvasz-
tott területeken létrehozták a 12
milliós lakosságú Lengyel Fő-
kormányzóságot, IGakkó köz-
ponttal. Nyugat-Ukrajnát és
Nyugd-Belorussziát a Szovjet-
unióhoz csatolták. 1939, szep-
tember 28-án megkötötték a
szovjet-német határszerz,ő-
dést: a Szovjetunió új határa a
Curzon.vonal közelében hú-
ződott, így Észtország, Litvá-
nía, Lettország, Nyugat.Belo-
russzia és Nyugat-Ukrajna is a
szovjet érdekszférához került.

Y Danzig a kapituláció után:

Adolf Hitler és kíséretemegszem-
léli az elfoglalt várost'
 ANEMET HADIFTOTTA
UI^SZERVEZÉSE
Az első világháború után a Német Birodalom haditengerészete megsziínt |étezni,Legmoder-
nebb hajóit lefoglalták és az orkney-szigetikikötőbe vitték, ahol a felszíni egységek nagyobb
részétanémet tengerészek hullámsírba küldték. A versailles-i békeszerződésszerint a néme-
tek a birtokukban maradt hajókkal csak part menti őrjáratozást végezhettek.

T{
A A német felszíni Jlotta wilhelmshaveni kikö-
tőben horgonyzó rombolói,

Az újrakezdésmegpróbáltatásai
Az első világháborút követő forradalmi hullámok leverése
és a weimari köztársaságirendszer megszilárdulása után a
Reichsmarin e már l92l-ben titokban elkezdett foglalkozni
a hadműveleti tervezéssel. Legfontosabb feladatuknak az
eljövendő tengerésztiszti generáció megfelelő kinevelését
tartották, ezért első teendőik egyikeként Bildungsinpektiont
(kiképzőosztályt) hoztak létre. A versailles-i megkötések mi-
att azonban a flottát csak rendkívül szerény keretek között,
visszafogott ütemben tudták fejleszteni. Az évtized első
felében emiatt elsősorban a Birodalmi Flotta régi hajóit
újították fel, és csak l925-ben bocsátották vízre az első új
építésűkönnyűcirkálót, a 7000 tonnás Emdent.
I924-ben Hans Zenker altengernagy váltotta fel Paul
Behnke admirálist a Reichsmarine élén.Németország ek-
kor Franciaországot tekintette legveszélyesebb ellenfelének
a Balti.tengeren, ezért Zenker utasítására megkezdték a vi-
lágháborús egységek leselejtezését, és új könnyűcirkálók,
torpedórombolók, valamint torpedónaszádok építésébe
fogtak. 1929-re mfu 12 korszerű torpedónaszádot állítottak
hadrendbe. Ekkor már javában zaj|ott az uj Panzerschiffe
(páncélos hajó) hajóosztály terveinek kidolgozása. Az el-
képzelésekszerint olyan sajátos cirkálót akartak alkotni,
ami képes elmenekülni a nagyobb tűzerővel rendelkező el.
lenséges hajók elől.

40

Megvalósításának költségei viszont olyan hatalmasra
rúgtak, hogy a felháborodott közvélemény nyomásá.
ra távoznia kellett Zen|<er altengernagynak. Utódának
Erich Raeder tengernagyot nevezték ki.
A megkezdett program kivitelezése Raeder vezetése
alatt tovább folytatódott, 1933 áprilisában hadrendbe ál-
lították az új flotta első nagy páncélos hajóját, a 35 km/h
átlagsebesség mellett több mint 16 000 km hatótávolsá.
gu Deutschlandot, Ezt másfél éwel később az Admiral
Scheer követte, miközben már javában zajlottak testvér-
hajója, az öt hónappal korábbanvizre bocsátott harma-
dik példány, az Admiral Graf Spee szerelési munkálatai.
* $' zsebcsatahajónak is nevezett egységek korszerű, erős
fegyverzetii hajók voltak, amelyeket a világ
bármelyik hadítengerészete szívesen fogadta
volna soraiba. Megépítésükkimondatla-
i
nul is bizonyította a háborús törekvése-
ket, hisz csupán képességeik miatt is
arra rendeltettek, hogy az óceánok-
ra kimerészkedve eredményesen
támadják az ellenség kereskedel-
mi flottáját' A program folytatása
itt feltételezhetően hosszú időre
elakadt volna, ha 1933-ban nem
iut hatalomra Hitler.
YA német flottafejlesztési program
két kulcsembere: Raeder és Dönitz
tengeral attj ár ó - ti szte
tÉ
/x A németÍlottavezetésbízott a nagy kaliberíi hajóágyúk és a
te ngera lattj áró k fö lény éb en.
Revánsra ttirve
A Führer pártfogolta az új német flotta kiépítését,hogy
tengeri nagyhatalommá tegye Németországot, a gaz-
dasági világválság hatásai és az esetleges angol-francia
ellenlépések azonban óvatosságra intették. Folytatták az
I92o.as évek közepétől szolgáló új könnyűcirkáló osztály
építését, 1934-ben pedig belefogtak a korszerű csatacir-
kálók programjába. Ennek keretén belül az időközben
I(riegsmarine névre átkeresztelt haditengerészet 1936-
ban vízre bocsátotta a nagyobb csatahajókra is komoly
fenyegetést képviselő Scharnhorstot és Gneisenaut,
A l(riegsmarine fejlesztése az 1935-ös angol-német flot-
taegyezmény után friss lendületet vett. Egy nehézcirkáló
osztály építésébefogtak, és L937 _1939 között négy ilyen
hajó - a szovjeteknek később eladott Lützow, a Prinz
Eugen, a Blücher és az osztály névadója, az Admiral
Hipper - hagyta el a gyárat. 1936-ban még nagyobb vál-
lalkozásba fogtak, amikor hozzákezdtek az elrettentő
tűzerővel és ütőképességgel felruházott monstrumok, a
Bismarck és a Tirpitz építésébe.
k t ár s a s ágáb an.
Az U-bootok feltámadása
A német szakértők a versailles-i tilalmakat semmibe véve
már az l920-as évek elejétől egy új tengeralattjáró prototí-
pusán dolgoztak titokban a spanyol és holland üzemekben.
A külföldi kormányok megrendelésére az 1930-as évek
közepére sorra készültek el az IA, IIA, majd pedig VII.es
típus első példányai. Tervezésükkel párhuzamosan meg'
kezdődött a legénységkiképzéseis l(arl Dönitz kapitány
irányítása alatt.
4L
 Erich Raeder (f 876-1960)
Erich Raeder tizennyolc évesen, 1894-ben lé-
pett be a haditengerészetbe. Az első világháború
alatt részt vett a Dogger Bank-i ütközetben, majd
Franz von Hipper admirális vezérkari tisztje-
ként teljesített szolgálatot. Az 1920-as évek ele-
jén az ujjászerveződő német flotta kiemelkedő
alakjává vált a kiképzőosztály élén.1928_1935
között a haditengeré-
szet vezérkari főnöke
volt, majd l943-ig a
I(riegsmarine főpa-
rancsnokaként szol-
gált. Nagyszabású ha-
jóépítésiprogramba
kezdett, melynek alap-
ját a csataha,iók jelen-
tették, de ő kezdemé.
nyezte a tengeralatt-
járó.flotta kiépítésétis. A háború során Nagy-
Britannia utánpótlási vonalainak megbénítására
törekedett. A Brit-szigetek elleni támadást elha-
markodottnak vélte, hisz tudta, hogy a német ha-
ditengerészet erre nincs felkészülve. Habár mind-
végig hű maradt Hitlerhez, ellenezte a kétfrontos
háborút. Számos vitája volt emiatt a Führerrel fő-
parancsnoki megbízatása alatt. Nem volt hajlan-
dó elbocsátani a búvárnaszádokon szolgáló zsidó
tiszteket, ellenezte a Brit.szigetek elleni támadás
időpontját, tovább akarta fejleszteni a tengerésze-
tet, váratlan és kockázatos akciókat tervezett, Az
ő javaslata volt a korlátlan tengeralattjáró-háború
is. Viszonya a haditengerészet teljesítményétegy-
re nagyobb elégedetlenséggelszemlélő Hitlerrel
I943-ra a végletekig elmérgesedett, ezért nyug.
díjazták. A világháború után a nürnbergi perben
életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.Tekin-
tettel korára és egészségi állapotára, 1955-ben
szabadon bocsátották. A I(riegsmarine volt főpa-
rancsnoka még ot év haladékot kapott a sorstól;
7957.ben megírta é|etrajzát, majd 1960 novembe-
rében távozott az élők sorából.

Y Német matrózok tisztítják a fo

löv egtoro ny egy ik ágy úcs övét'

42
 Y A versailles-i diktátumma u,*i),,,g,;lye 1931_1934 közótt Németország a Deutschland.osztát1
htirom zsebcsatahajóját bocstitotta vízre. A hadihajók elónye gyorsaságukban, illetve lövegeik 280 mm-es
úrméretébenrejlett. Adottságaik révénsikeresen tudtak szembeszállni az ellenséges cirkálók többségével,

rl
*{

.h tE
v T
o

\-

Ábrándok és valóság
Az 1938-as müncheni válság után Hitler arra a következtetésre jutott,
hogy háború esetén Nagy-Britannia csatlakozní fog ellenfeleihez. A szi-
getország |egyőzése a német tengeri haderő további fejlesztéséttette Y A Párizs környéki békéknyílt semmibevéte-
szükségessé, ezért életbe lépett a nagyszabású Z-terv. lével alkottak meg az 1937-1938-ra elkészült
A program legimpozánsabb célkitűzése tiz gigantikus csatahajó - több Admiral Hipper, Blúcher és a tapasztalatok
mint 50 000 tonnás egységek - megépítésevolt. Repülőgép-hordozóból a lapj án átterv ezett P rinz Eugen haj óte stét, P ro b -

- felismerve, hogy ezek a jövőben nagy szerepet fognak játszani - négyet lémás meghaj tasuk és korlatozott hatótávo káguk
is hadrendbe kívántak állítani. Az osztá|y névadó hajójának a Graf Zep- miatt ezek a nehézcirkálók az ellenséges kötelékek
pelint szánták, amely tucatnyi átalakított |unkers Ju 87D zuhanóbom. elleni aortyázásra kevésbé vo ltak alkalmasak.
bázőva| és 30 darab Messerschmitt Bf 109G vadászgéppel járta volna a
tengereket. A búvárnaszád fegyvernemet is nagy jelentőséggel ruházták
fel; tiszteletet parancso|ó,249 tengeralattjáróból álló flottáról álmodtak.
Mindez azonban csak ábránd maradt' A gigászi csatahajókból alig kettcí
_ a Bismarck és a Tirpitz - készült eI, a repülőgép'hordozókból egy sem
futott ki (a Graf Zeppelin B5o/o-os készültségigépült meg), tengeralattjá-
róból pedig 46 darab állt Erich Raeder rendelkezésére1939 őszén.
A tengerészet nem volt felkészülve a háborúra: a széles körű fejlesztéseket
1945-ben tervezték befe jezni,aFührer viszont már 1939. szeptember 1.jén
megindította a csapatait. A háború kezdetekor emiatt Raeder tengernagy
a Hitler döntését ellenző személyek egyike volt. Az admirális pontosan
látta, hogy Angliát légíháborúval nem lehet legyőzni, a német haditenge-
részet pedig nincs abban az állapotban, hogy uralja a tengereket.

43
 rÁuenÁs
SCAPA FLOWELLEN
A világháború első hónapja alatt a német búvárnaszá-
dok impozáns eredményeket értek el. I(arl Dönitz ellen-
tengernagy azonban elégedetlen volt teljesítményükkel,
ezért utasítására október I4-én azIJ_47 egy példátlanul
vakmerő haditett során észrevétlenül belopakodott a I(-
rályi Haditengerészet legfontosabb kikötőiébe, ahol el-
süllyeszte tte a HMS Roy al o ak csatahaj ót, maj d távozott.

) Günther Prien, az első, Lo-

vagkereszttel kitüntetett tenger-
alattj áró-parancsnok. A Scapa
Flow elleni rajtaütéséről még
maga Churchill is elismerően
nyilatkozott.

1 Karl Dönitz mereng a térkép

felett: jól tudta, hogy csekély
esély kínálkozik az akció sikeres
végrehajtására.

A kapitány: Günther Prien

Günther Prien a szászországi ostenfeldben született 1908-ban. Tizenöt
éves korában kalandvágyból helyezkedett el a kereskedelmi hajózásban,
amikor a háromárb ocos Hamburg Íedélzetéreszegődött inasnak. Tenge-
részkarrierje nem indult túl sikeresen. Első űtján,1925 októberében vi-
harba került, és a Dublinnál zátonyra futott hajót sorsára kellett hagynia
a legénységnek. Prien ezután Bremenhavenbe, majd Hamburgba került, I

ahol megkapta hivatalos papírjait, rádiós tiszti és első tiszti képesítést

szerzett.A kitörésről álmodozó ambiciózus fiatalember folyamatosan ké- I
pezte magát, hogy kiemelkedjen társai közül. 1932 januárjában úgy tűnt, !
hogy törekvése eredménnyel jár, amikor letette a távolsági hajóskapitányi
vizsgát. A gazdasági világválság miatt azonban egyetlen társaságnál sem
kapott munkát. A csalódott Prien ekkor került kapcsolatba a nácikkal és
márciusban belépett a párt befolyása alatt álló önkéntes munkaszolgálat- ,,IIgy kezeltem az egeszet, mint
egy matematikai problémát!,
ba. A következő évben a haditengetészetkereskedelmi flottában szolgált
tiszteket is soraiba fogadott, így jelentkezett. Előbb a Königsberg könnyű.
Günther Prien
cirkálón szolgált, majd I(ielbe vezényelték U.boot kiképzésre. á
44 F
 ) Szakallas katonák a portya után: a
hosszú vadászatok soran a tengerészek
kev ésbétörődtek a formalitáso kkal,
A tűzkeresztségen a spanyol
polgárháború alatt esett át,
amikor a tengeri blokád alatt
az U_26 fedélzetén őrszolgálati
elsőtisztként szolgált. Feljebb.
valói felfigyeltek adottságaira,
és hamarosan egy búvárnaszád
parancsnokaként járta a tengere-
ket. Öt év szolgálati idő elteltével
kapitánnyá léptették elő, majd
U_47 je|zésű hajójával legendás
hírnévre tett szert. A sors azon-
ban szörnyű véget szánt neki.
L94I, március 7.én egy heves
és kaotikus tengeri csatában az
U-47 elsüllyedt, és a rendíthe-
tetlen parancsnok maga is a ten-
gerbe veszett.
Y A Scapa Flow-ból visszatérő U_47
legeny sége 1 9 3 9, o któb er 1 4- én fogadj
a Scharnhorst tisztelgesét'
a.* l*
A hajó: azu_47
A Günther Prien által vezetett VIIB osz-
tályú tengeralattjárót 1938 októberében
bocsátotta vízre a német haditengerészet.
A 66,5 méter hosszú, 871 tonna vizkiszo-
rításúbúvárnaszádon 44 fős legénység
szolgált, az egység a felszínen köze| L2
ezer kilométert tudott megtenni kikö-
tés nélkül. Fegyverzetét öt vetőcső és 14
torpedó, egy 86 milliméteres ágyú és egy
20 milliméteres légvédelmi löveg alkotta.
A tengeralattjáró második őrszolgálatos
tisztje, Amelung von Varendorff főhad-
nagy a parancsnoki toronyra egy fújtató
bikát festett, ami a búvárnaszád jelképévé
vált. A tengeralattjáró Prien vezetésével 16
Ü hónap alatt 30 szövetséges hajót süllyesz-
tett el, míg a HMS Wolverine rombo|ó |e
nem gázolta a búvárnaszádot' Pusztulását
csak a fújtató bika élte túl: a tragédia után
a híres állatfigura a 7' tengeralattjáró-flot-
tilla szimbólumává lett.
a
a
=-í.**
)!*- *+ -
**T* -+'<-r
 A rajtaütés
A Home Fleet (Honi Flotta) legfőbb hazai támaszpont-
ja Skócia partjaitól északra, az orkney-szigeteknél ta'
lálható Scapa Flow öbölben terúlt el. A németek tuda-
tában a kikötő a nemzeti szégyenjelképe volt, hiszen
itt kellett kiszolgáltatniuk felszíni flottájukat az ango-
loknak, amelyek nagy részétvégül 1919. június 21-én
saját legénységesüllyesztette el. Az Admiralitás ennek
ellenére biztonságosnak hitte, és bízott benne, hogy a
bejárata előtt elsüllyesztett hajóroncsok most is meg-
akadályozzák a tengeralattjárók behatolását. Am az
apály elmozdította a roncsokat,i1y egy I7O méter szé-
les keskeny folyosó nyílt a védelmízáron, amelyen egy
karcsú német tengeralattjáró éppen képes volt átjutni.
Létezésétmegerősítették a Luftwaffe felderítő repülő-
gépeinek légi felvételei és a helyszínt kikémlelő U-14
tengeralattjáró j elentése.
1939 szeptemberében a német búvárnaszádok 41 ke.
reskedelmi hajót és a HMS Courageaus repülőgép-hor-
dozót süllyesztették el. I(arl Dönitz ellentengernagy
azonban kevesellte az elért eredményeket. I(ezdettől
fogva olyan harci vállalkozást akart, ami mindenki szá-
mára láwányosan bebizonyítja a tengeralattjáró-hadvi-
selés ütőképességét.A kedvező információk birtokában
emiatt a meglepetésszerű rajtaütés mellett határozott.
Az akció rendkívül veszélyesnek ígérkezett,ezért az
U-47 parancsnokára, a vakmerőségéről híres Prienre
bízta a kockázatos küldetés végrehajtását.
Az U-47 október 12.én futott ki Kielből, és másnap
hajnali szürkületben már a szigetek közelében hajózott.
Prien ekkor lemerült, hogy a l[-ére virradó éiszaka a
legkedvezőbb árapálynál osonjon be a körzetbe. Az e|-
süllyesztett hajóroncsokat ügyesen kikerülve óvatosan
behatoltak az öbölbe, ahol átmeneti zavart okozott, ami-
kor elakadtak egy kábelben. A probléma gyors megoldá-
sa után már baj nélkül sikerült átjutniuk a záron, a kikö.
tőben viszont csak három értékescélpontot észleltek.
) A brit hadi-
tengerészet egyko-
ri büszkeségének
víz alatti roncsa,
több mint 800
tengerész végső
nyughelye.
46
Prien tévesen a HMS Repulse-ként azonosított, 189 méter
hosszú és 29 I50 bruttóregisztertonna HMS Royal oak csa-
tahaj ót választotta ki, Az I] -47 három torpedót indított 27 43
méterről, az egyik azonban beszorult a vetőcsőbe. A másik
kettőből is csak az egyik találta el a hajóláncot a brit sorhaió
orrtőkéjénekközelében. Az angol tengerészek először azt hit-
ték, hogy légibomba csapódott beléjük, vagy valamilyen bal-
eset történt a hajótest belsejében. A szemé|yzet elfoglalta po'
zícíőit a légvédelmiőrhelyeken, miközben H. E. C. Blagrove
ellentengernagy és a parancsnok, W'illiam Benn sorhajóka-
pitány a robbanásveszélyt vizsgálta a hajó belsejében. Senki
sem gondolta, hogy egy német búvárnaszád képes bejutni a
védett kikötőbe, igy azlJ_47 észrevétlen maradt. Prien eköz-
ben folytatta a támadást, és búvárnasz ádját száznyolcvan fok-
kal megfordítva a tat.torpedócsövekből tüzelt, de ismét célt
tévesztett. A német parancsnok az angolok harci riadójára
várva mintegy 20 percig az öbölben körözött, majd ellenfelei
tétlenségétlátva új tüzelési pozíciót foglalt el, és kilőtte meg-
maradt tölteteit a hajóra. Ez a második támadás már sokkal
pusztítóbb eredménnye| járt, A Royal oakot az utjára indított
három torpedóból kettő is telibe találta. Az első a tat közelé-
ben érte a hajót, míg a második egyenesen az egyik másodla.
gos lőszerraktárba csapódott be. A csatahajó ezt követően ol-
dalára dőlt, és alíg húsz perc alatt elsüllyedt. A katasztrófában
824 tengerész és tiszt - köztük H. E. C. Blagrove ellentenger-
nagy - Veszett oda. Habár Prien nem észlelte, de akciója alatt
megrongálta a HMS Pegasus kísérő repülőgép-hordozót is.
a Prien sértetlenül, ünnepélyes keretek között tért haza, ahol
hősként fogadták. Az elragadtatott Hitler a teljes legény-
séget vaskereszttel, Prient pedig- a IGiegsmarine katonái
közül elsőként - lovagkereszttel tüntette ki. Példaképnek
állították őket a német i$úság elé, naplóját pedig többször
is kiadták.A páratlanul merész rajtaütés nemcsak katonai,
de lélektani szempontból is nagy hatásúnak bizonyult. Az
U_47 kapitánya bebizonyította, hogy az angol hadihajók
még saját kikötőikben sem lehetnek biztonságban a harcias
német búvárnaszádoktól.
Az elszenvedett hatalmas veszteség ellenére a brit flotta több
szempontból is szerencsésnek bizonyult. Már az a tény, hogy
Prien torpedói közül sok nem miiködött megfelelően, jelen-
tősen csökkentette veszteségeiket. Ugyanekkor
a Home Fleet
tudtán kívül is hozzájáru|t a károk csökkentéséhez, amikor
mindössze pár órával a rajtaütés előtt másik kikötőbe irányí.
totta az öbölben horgonyzó hajók jelentős részét.
 Y A portyáról visszatérő Adalbert Schnee fre.
gatthadnagy jelentést tesz útjciról Karl Dönitznek
1940-ben.

,4f. ' I
&1.<.

s
-

.t
.t:.

tP
-.
-t'!
a
]

:q
:.?
 A FURCSA HÁBoRÚ
A brit és francia hadüzenetet nem követte támadás Nyugaton. A túlerőben lévő Nagy-Britan-
nia és Franciaország csak szóban kötelezte el magát a háború mellett, míg Németországnak
hónapokig nem állt rendelkezésére az offenzíva megindításához szükséges haderő. A követ-
kező hónapokban aZ ellenfelek farkasszemet néztek egymással, de egyik fel sem mozdult.

A ktizvéleménybékétakar Y A háború sem csökkentette a parizsi Le Dome kávéhazforgal-

A nyugati állampolgárok hamarosan mind gyakrabban mát. A várt tamadás elmaradásával csökkent a pánikhangulat a
és hangosabban fogalmazták meg kifogásaikat a nem kí- lakosság körében, és az élet lassan visszatért a mepszokott kerék-
vánt háború ellen. Tartottak tőle, hogy az első világhá- vagásba
borúhoz hasonlóan ismét borzalmas veszteségeket kell
majd elszenvedniük.
A nácizmus a többség számára ekkor még nem jelentett
semmit. Értelmetlennek tartották, hogy egy eszme miatt
szálljanak szembe azza|a Németországgal, amit vezető-
ik a versailles-i békeszerződéssel sem tudtak megtörni.
A negatív hangulatot a német propaganda is szította,
s
amikor a brit kormány megkésett és minimális segítsé- t.
*:

gére hívta fel a figyelmet.

r
Í}
rt
,?
T#. i-' e"

A francia lakosság reakciója

A franciák és az angolok rezignáltan léptek be a háborúba,
amelynek célja korántsem volt tisztázott a közvélemény
előtt. Mozgósítások történtek, bevezették az élelmiszer-
-1.
jegyrendszert, a nagyobb városokat pedig elővigyázatos-
ságból elsötétítették. Támadó hadműveletek viszont nem
_fi
I
történtek, és nem volt szükség háborús erőfeszítésekre*. t
Röviddel később a háborús veszély ha.
tasára meeindult a belso emig- -
ráció. A Luftwaffe feltételezett - t'}1]. s.í
támadásától tartva Francia-
országban és Nagy-Britanniá.
ban spontán módon tömegesen
vándoroltak el a veszélyeztetett
városok lakosai. A folyamatot a kor-
mány is gerjesztette, amikor elrendelte n ,
a fővárosokban élő terhes kismamák és a
tanáraik felügyeletére bízott gyermekek je-
lentős részének vidékre menekítését.Félelmüket
a német propaganda is tudatosan táplálta, noha a
valóságban a német légierő ekkor még nem lett volna
képes ilyen horderejű akció végrehajtására. Az evakuált
gyermekek többsége a rettegett bombázások elmaradá-
sa miatt hazaköltözhetett család jához a furcsa háború

48
 alatt, hogy az l940-es német légitámadások során újra
elhagyja a családi otthont. Nagy-Britanniában a nagyvá.
rosokban maradt fiataloknál hosszú távon később szá-
mos negatív következménnyel járt az iskolák bezárása.
Az oktatási színvonal visszaesése mellett ugyanis ugrás-
szerűen emelkedett a fiatalkori bűnözés aránya.
Meglepő módon a furcsa háború egyik legszembetűnőbb
vonása a légi tevékenység hiánya volt. A lehetséges válaszlé.
pésektől visszariadó szövetségesek csak,,konfettiháborút',
vívtak a németekkel, a háború értelmetlenségéthirdető
röplapokat dobálva le a német városokra. A német retor-
ziók elmaradása ellenére még így is heteknek kellett eltel'
niük a lakosság pánikhangulatának lecsillapodásához.
A nemzetközi sajtó mindenesetre lényegre törően több-
lx Friss híreket olvasófrancia katonák' A behívottfiata-
ször is elkeresztelte a kialakult szituációt. A furcsa háború
lok többsége bízott abban, hogy a politikusoknak sikerül megol.
mellett az angol nyelvű publicisztikában és köznyelvben
dast találniuk, és elkerülhetik az apáik által megélt vérfi)rdőt.
olyan kifejezések jelentek meg, mint,,bore war,, (una|mas
háború), ,,twilight war,, (a|konyi háború), vagy ,,phoney
war, (á|háború). A közhangulatot jól érzékelteti, hogy
utóbbi hamarosan ,,funny war,, (vicces háború) elneve.
zésséalakult át. A németek agresszivitását ugyanekkor jól
érzékelteti, hogy ők a helyzet jellemzésére a ,,Blitzkrieg,,
ellentétét, a,,Sietzkrieg,,-et (ülőháború) használták.

A tétlenségre kárho ztatott katonaság

Ezekben a hetekben a mintegy 3 millió behívott katona
legveszedelmesebb ellensége az unalom volt. A franciák
három hidat leromboltak a Rajnán Moselle-től keletre,
azonban harci tevékenységre nem került sor. október
19-én feladták a szeptember elején Saarbrückennél el.
foglalt pozícióikat is, majd a novemberi esőzések beáll-
tával várakozó álláspontra helyezkedtek.
A tétlenség miatt folyamatosan süllyedt a harci morál, és
a katonák egyre kevésbéhittek vezetőikben. Az első világ-
háborúhoz hasonlóan mindennapossá váltak az ellenséges
katonák barátkozásai. A tisztek a sokasodó panaszok miatt
többet gyakorlatoztatták a katonákat, valamint bővítették a
kikapcsolódási lehetőségeket. Versenyeket szerveztek, fil-
meket vetítettek, híres előadókat szerződtettek a csapatok
szórakoztatására, az,,unatkozó'' egységek pedig rózsafákat
ültettek a Maginot-vonal mentén. I(ülön Információs Fő-
hivatalt állítottak fel mindezek mellett a háború okainak és
a késlekedő német támadás előnyeinek megmagyarázásá-
ra. A fáradozás azonban hiábavalónak bizonyult, a tömeg
már nem tudott hinni a hivatalos álláspontnak.

49
 ("'
íryq.o
c\"
H itler béketapogatózásai
Hitler 1939. szeptember elejétől tobb alkalommal is em-
lítésttett arról, hogy gyors támadást indít a nyugati fron-
ton. Ennek eIIenére többször is elhalasztotta a Sárga terv
(Fall Gelb) megindításának időpontját. 1939'ben ugyanis
a német l-radsereg még messze nem lett volna képes arra,
hogy sikeres támadást tudjon intézni a szövetségesek el-
len. Hiányoztak ehhez mind a lőszertartalékok, mind a
megfelelő eszközök, amiket akkor csak a Szovjetuníóból
lehetett beszerezni.
A háború l.roltpontra jutásával Németországban is akti-
vizálódtak bizonyos erők a béke megteremtésére. Göring
nyugati kapcsolatain keresztül kísérletettett az ún. ,,fe-
hér béke,, létrehozására, atnihez olyan semleges államok
közbenjárását remélte, mint Svédország, Belgium vagy
Hollandia. A próbálkozás viszont lramar kudarcnak bi'
zonyult, mert a felkért á]lamok tartottak attól, hogy a
háborús felek közötti közvetítésseI ők maguk is belesod-
ródnak a konfliktusba.
A Fúhrer 1939. október közepéig makacsul bízott ab-
ban, hogy a lengyel hadjárat gyors lezárása belátásra bír.
ja Franciaországot és Nagy-Britanniát' Az október 6'ai
Reichstagban elhangzott nagy,,békebeszédében'' egyér-
telműen a szövetségesekre hárította a felelősséget a há-
ború folytatásáért. I(onferencia összehívását javasolta a
tr
*.
*
..,"t
keleten kialakult helyzet megvitatására, óvatos békeaján-
latát azonban egyértelműen elutasították a szövetsége'
sek. Párizs és London nem volt hajlandó tárgyalásokat
folytatni Hitlerrel, immáron senki nem hitt a náci diktá-
tor szavában. Gyakorlatilag ez volt az egyetlenegy kérdés,
amelyben a szövetségesek egységesen és határozottan
foglaltak állást. Nem cselekedett Belgium és Hollandia
y lta1latdo
\.
sem. Még akkor sem tették meg a megfelelő lépéseket,
amikor 1940 januárjában egy belga terüIeter'r kényszerle-
szállást végrehajtó német futárgépen megtaláIták a táma-
dási terv részleteit. Nem voltak hajlandók a szövetsége-
sek segítségétkérni, angol-francia csapatokat elhelyezni
az Albert-csatornánáI kialakított védővonalnál. A kezde-
ményezés lehetőségét ezze| átadták Adolf Hitlernek.
./ Elignzítáxllt yesatek részt nz ntterikai parti őrség pilótái, IGvesen
gldoltnk közíilúk, ltogl, nz ün.ópabatt zajló .feg,veres ltot,tJlikttLs az
Lg,estilt Állantoltra is lntnssal lesz.
rb*
A' EdotLard Daladier ttttutkatát,sctival elhag,jn az Efi,sée.palotát.
A.frurcin tnili,szterehtök eg.l,e ,s kabinettctgok si,it.getése ellenére sem volt
tttrlutttnst l,ctttti Hitler októberi béketapogatózási kísérleteit"őL,
51
 ATRoCITASoI( LENGYEL FoLDoN
öP
a háború kirobbantása előtt határozott elképzelésekkel rendelkezett a lengyel ál-
lam és kultúra sorsáról. A hadjárat után megkezdődött
civil lakosság elüldözése a nyugati területekről, a kényszermunkások elhurcolása és az értel-
miség elleni hadjárat.
Német elképzelésa szlávok jt|vő|éről
A nácik szemében a zsidók mellett a szlávok is un-
termenschnek, alsóbbrendű fajnak számítottak. I(özülük
Hitler csak azon kevesek számára tette volna lehetővé
a túlélést,akik német gazdáík földjeín vagy bányáiban
végeznek rabszolgamunkát. Legfőbb cé|jai I<őzé sorolta
kultúrájuk eltörlését, leszerelt iparuk Németországba
szállítását, illetve a lakosok mezőgazdasági munkára való
kényszerítését,hogy élelmet termeljenek német uraik.
nak.
Ez az e|képzelés befolyásolta Hitlert a háború kirobban-
tása előtt, amikor felkészítettetábornokait a lengyel had-
járat lehetséges eseményeire, és óvta őket minden köz-
beavatkozástóI.
;'
aa aa
végrehajtása: a rabszolgának tekintett
Atrocitások a hadiárat alatt
A Lengyelországba benyomuló németek kezdettől fogva
hadjáratot folytattak a civil lakosság ellen. I(iváló indokot
jelentett számukra tetteik igazolására a szeptember 3-ai
,,brombergi véres vasárnap'l amikor lengyelek népi néme'
teket öltek meg. I(ét nappal később 50lengyelt végeztek ki
megtorlásképpen, 7-én pedig az Einsatzgruppe végrehaj-
totta az első tömeges kivégzést.Azinvázió első hete alatt a
németek már 531 várost és falut égettek fel. A legnagyobb
károkat Lodz és Varsó tartományok szenvedték el, ahol
összesen 16376 embert öltek meg. A gyilkosságokat több.
nyire olyan elképesztő megaláztatások és kínzások e|őzték
meg, hogy még a német tisztikar számos konzervatív szel-
lemiségű tagját is megdöbbentette az SS kíméletlensége.
A 1939, október 5-én a Tsapatok varsói dkz.
.{rr
felvonulása Hitler előtt, ot ésféléves, súlyos megpróbáltatá- 't
sokkal járó időszak követte ezt a lengyel lakosstig életében' i
**.
 A bátrabbak még Hitlernél is panaszt emeltek, a tettesek
-\ felelősségre vonása azonban elmaradt, és a Führer további
támogatásáról biztosította az SS módszereit. Hozzá ke||
ehhez fűzni viszont azt is, hogy a kivégzések 60%-át ekkor
a \ü(/ehrmacht egységei hajtották végre.
Három héttel a lengyel kapitulációt követően a Wehr-
macht átengedte az országirányítását az SS-nek. A meg-
szállt területeket október elején két részre osztották, a
Warta-vidékre, illetve a Dél-Lengyelországból és az or-
szág középső területeiből l(rakkó székhellyel létrehozott
Lengyel Főkormányzóságra. Utóbbiban az SS szabad
kezet kapott, és a helytartónak kinevezett Hans Frank
azonnal megkezdte a hitleri irányelvek valóra váltását.
Rövid időn belül a lengyel föld az árja fajelmélet kísérleti
telepévé vált, ahol sorra jöttek létre a náci brutalitás ret-
tegett helyszínei, a megsemmisítő táborok.

Hitler direktívája a lengyelekről

A.W'arta-vidéket a megszállás kezdetén a Harmadik Bi-
rodalomba beolvasztva germanizálták. A kozigazgatás
éIérebirodalmi vagy balti németeket neveztek ki, a már-
ka lett a hivatalos fizetőesz|<öz, és bevezették a német
jogot. Német nemzeti listát állítottak össze, és központi
utasításra a ,,fajilag alkalmatlannak'' talált lengyeleket a
főkormányzóságba toloncolták. Megkezdődtek a kárpót-
lás nélküli vagyonelkobzások. Az elkövetkező évek során
parasztgazdaságok százezreit sajátították ki, és adták át
az ide érkező német telepeseknek.
Azoknak is számos megpróbáltatást kellett átélniük,
akiket nem üldöztek vagy hurcoltak el. I(orlátozott ál-
lampolgárságot kaptak, aminek értelmében megemelt
munkaidő mellett a kiérdemelt járandóságuk töredékét
kapták meg, pótlékra nem számíthattak, élelmiszer.fej-
adagjuk pedig 2ío/o.kal volt kevesebb a németekénél'
Nem dolgozhattak irányító munkakörben, a német mun-
ikaadó korlátlan hatalmat élvezett felettük. Nem volt io.
k ingatlanra, az o|yan szórakozási lehetőségektől, mint
mozi vagy a színház látogatása, megfosztották őket,
tazásukat pedig engedé|yhez kötötték. Bármilyen né-
metellenes akcióban való részvételértvagy annak támo-
gatásáért azonnal kivégezték a gyanúsítottakat. A rossz
higiéniás körülmények miatt gyakran ütötte fel a fejét
rendkívül sok áldozattal járó )árvány,

4 Halálfej és kettős villám: az SS altal elkövetett gyilkosságok el-

len még a.Wehrmacht tisztjei is tiltakoztak.

53
A gyarmatként kezelt Lengyel Főkormányzó.
ságban még ennél is kétségbeejtőbb állapotok
uralkodtak. Az ott éIő 12 millió lengyelnek
szánt sorsot a Führer már 1939, szeptember
végénkörvonalazta, ami az addigi jogÍosz-
tás és zaklatás gyakorlatátóI eltérően mesz-
sze radikálisabb volt. A polgári lakosságot
csak alantas munkavégzésre találta alkalmas-
nak, és az innen elhurcolt kényszermunkás'
okkal kívánta kielégíteni Németország mun-
kaerő-szükségletét. tnkéntesek hiányában az
SS erőszakkal gyűjtotte össze a munkásokat,
a szökevényeket pedig agyonlőtte. Csak 1939
végéig40 ezer embert deportáltak Németor.
szágba.
A Führer nem feledkezett
meg aZ ország vezetéséről
sem: egyeduralmat akart,
amihez a lengyel nemesség
i és az értelmiségteljes kiirtá-
Sát tartotta szükségesnek.
Danzig városában.
Hadjárat az értelmiségellen
A nácik Lengyelországot tudatlan rabszolgák ha-
zájává akarták tenni, ahol a nem németek négyosz-
tályos általános iskolai oktatását nevük leírására,
minimális számtani ismeretek megszerzéséreés a
feltétlen engedelmességre való nevelésre akarták
korlátozni. Nemcsak a könyvtárak látogatása, ha-
nem még az olvasás is tiltott dolognak számított.
A közép- és felsőfokú lengyel oktatási intézmé-
nyeket október végénbezárták. Az ellenállás ki-
alakulásának megelőzésére hadjáratot indítottal( a
lengyel értelmiségellen, amit a náci szakzsargon.
ban,,házkutatásként'' emlegettek' Likvidálásuk dr.
Hans Frankra hárult.
A,Sonderaktion l(rakau"
A lengyel kulturáIis élet egyik központjának számí-
tó krakkói |agelló Egyetem olyan nagy jelentőséggel
bírt a németek szemében, hogy külön akciót szer-
veztek felszámolására. Az Einsatzgruppe utasította
a rektort, hogy 1939. november 6-ára szervezzemeg
a tudományos oktatók és munkatársak ,,tájékozta-
tó gyűlését'lA németek a megjelent 186 főt három
nő kivételévelletartóztatták, és a kevés szabadon
engedett szerencséstől eltekintve a sachsenhauseni
]g".*Éú|.i- }.*í;q-F i.
koncentrációs táborba internáIták három nappal később.
Ugyanezen a napon középiskolai tanárokat vettek őrizetbe.
A I(rakkóban kipróbált módszert később ,,i(ülönleges
pacifikációs tevékenység,, ,ugy más néven AB-akció né.
ven alkalmaztáI< a főkormányzóság teljes területén. Az
értelmiségellen folytatott hadjáratuk alatt csak 1940 nya-
ráig mintegy 3500 személyt fogtak el és öltek meg a nácik
végzettségük,illetve intellektuális tevékenységükmiatt.

Valláspolitika
Az oktatási rendszer ellehetetlenítésérea németek az elsők
között zártáI< be az összes katolikus iskolát. Noha nem til- ): A lengyel kapituláció után szinte azonnal

tották a mélyen vallásos lengyelek számára hitük gyakorlá. kezdetét vette a zsiclók összegyiijtése. Itt egy né-

sát, azt rendkívül szigorú keretek közé szorították. A pap- met SS-katona deportrÍlasra ítéltzsidó civilek

ságot üIdözték, a kolostorokat bezárták. Lengyelül nem menetétÍelügyeli'

*
Iehetett sem prédikáIni, sem gyónni. SzabáIyozták emellett
a házasságkötést is; lengyel férfinak 28, míg a nőnek 25
A szigorú szabá-
'éves kor alatt tilos volt házasságot kotni.
lyok megszegőit könnyen kivégezhettékvagy a plaszówi
koncentrációs táborba hurcolhatták. Utóbbíban összesen
150 000-en, a zsidók mellett lengyel papok és keresztény
polgárok is életüket veszítették.

Y A pusztító háború nyomai: a mindent

elveszítő túlélőkegyike földig rombolt lak- Í '#^
helyén. 7

V;:

- "ar
:B.Í.l
, ',:.t
rY

,,Ne kegyelmezzenek senkinek. Cselekedje-

nek kíméletlenül. A lengyelfelső tízezret is
likvidálnunk kell..."

Adolf Hitler tábornokaihoz intézett be-

széde 1939, augusztus 31.én

4.- 3"
'r*-
t; Í. '. rJ
 AZ USA SEMLEGESSEGI
*
*b :"*
é
NYILATKOZATA
Az Amerikai Egyesült Államok vezetése és polgá-
rai aggodalommal figyelték a lengyelországi ese-
ményeket, de a közvélemény nem támo-
gatta az európai konfliktusba való
beavatkozás lehetős égét.

Amerika tartózkodik
Az Egyesült Államokban a háború
elején sok tekintetben a húsz éwel koráb.
bihoz hasonló helyzet alakult ki. A közvé-
lemény nagy része, miközben Nagy.Bri.
tanniával és Franciaországga| szimpatizált,
ellenezte a háborúba való bekapcsolódást.
A Roosevelt elnök által vezetett
kormány már ekkor is jelentős /
anyagi segítséget nyújtott a szövet-
ségeseknek, előre látva, hogy nem
kerülhető el a háborús részvétel. 1939-ben
a kongresszus törvényt (Cash and Carry)
hozott, amely engedéIyezte, hogy az Egye.
*.*.il
sült ÁIlamok készpénzfrzetésellenében
bármely országnak - ami a gyakor-
Iatban Nagy-Britanniát és
Franciaországot je-
lentette - f"gy- í
vert adjon el.
 W
JK
A Neutrality Act
1939. szeptember 5.én az USA semlegességi nyilatkoza-
tot tett. A Roosevelt elnök által aláírt eredeti törvény elvi-
ekben megtiltotta, hogy a nagyhatalom fegyvert adjon el
és szállítson a hadviselő államok bármelyikének. Ez hát-
rányosan érintette volna Angliát és Franciaországot, az uj
semlegességi törvény azonban lehetővé tette a Cash and
Carry (fizess és vidd) elv alapján a fegyverek száIlítását
barátí hadviselő áIlamok számára.
A Tétova képviselők az amerikai kongresszusban _ az amerikai kül-
Roosevelt már 1939 őszén elhatározta, hogy Amerikát há-
politika szándéka korántsem volt határozott a haború kitörésekor.
borúba viszi Anglia oldalán, s bár a nyilvánosság előtt ezt
a szándékát nem hangoztatta, igyekezett megfelelő légkört
kialakítani. Szeptember 3.án rádióbeszédben megígérte,
hogy,,a nemzet semleges nemzet marad'l de 8'án már nem-
zeti vészállapotot hirdetett ki, elrendelve a tengerész- és
szárazfőIdí tartalékok behívását és a sorozás kiterjesztését.
Szeptember 5-én az 7937-es semlegességi törvény kove'
yei szerint nyilatkozatot adott ki, megtiltva a had-
feleknek szánt fegyverek és lőszer kivitelét. Néhány
nappal később azonban rendkívüli ülésre hívta össze a
kongresszust, hogy hatálytalanítsa a kiviteli tilalm at. Azza|
érvelt, hogy a fegyvergyártás enyhíti a munkanélküliséget
és támogatja a békét.Hosszú és kemény vita után a kong-
resszus november 5.én jóváhagyta a semlegességi törvény
módosítását, és megengedte a feg1verek szállítását kész-
pénzért, október 26.ai rádíőbeszédébenRoosevelt kije-
lentette, hogy ,,Amerika semleges, és nincs szándékában
áborúba lépni. A semlegességi törvény megváltoztatása
jelentette a semlegesség feladását'i

ls Roosevelt elnök tudta, hogy Amerika nem maradhat kívül afegyve'

konfliktuson. Semlegességet ígert, de titokban felkészült a háborúra'

57

Amerika felkészül a háborúra
A második világháború előestéjénaz USA gazdasága
békegazdaság volt, a termelésnek alig I,5 száza|éka szol.
gálta a fegyverkezést. A háborús gazdálkodásra való át-
állás alapját az l920-ban jóváhagyott National Defence
Act biztosította, és mozgósítási terveket is kidolgoztak
a két háború között, de a valóságban kevés változás tör.
tént. Amerika csak azután kezdett feleszmélni, hogy a
Wehrmacht sikeres villámháborút folytatott Franciaor-
szág ellen.
Első alkalommal 1940 júniusában - az Egyesült Iftály-
ság megingásakor, a Brit-szigetek elleni invázió fenye-
gető lehetőségének árnyékában _ lendiilt fel a háborús
gazdálkodás. Az export 33%-kal növekedett, a Nagy-Bri-
tanniával kötött hadianyag-s zá||ítási szeruődés telj es ér-
téke elérte a 60 milliárd dollárt. Ebből is kitetszik, hogy
az USA gazdasága hatalmas háborús potenciállal rendel-
kezett, a lehetőségek az óriási nyersanyagbázis és mun-
kaerő miatt szinte korlátlanok voltak.
Az évtizedes gazdasági recessziónak végső soron Ameri-
kában is a haditermelésre való átállás és a gazdaságrész-
Y Unatkozó amerikai tengeré-
szek tetoválást készítenek. Még
két év volt hátra Pearl Harborig,
leges militarizálása vetett véget. A konjunktúra, amely a
korszak krónikásaitól a,war Deal'' nevet kapta, értelem-
szerűen a központi hatalom további erősödésével járt, és
olyan - korábban teljességgel elképzelhetetlen _ meg'
oldásokat is napirendre tűzött, mint például a központi
árszabá|yozás,
Növekedési pályán
A haditermelés felfutása már az USA hadba lépéseelőtt
is komoly húzóhatást fejtett ki a gazdaságra. 1938-1941
között a foglalkoztatottak száma 6 millióval nőtt, az ipari
termelés megduplázódott, a bruttó nemzeti termék pe-
dig 30 százalékkal emelkedett. I9t2-benRoosevelt évi 60
ezer repülőgépben, 45 ezerharckocsiban és 8 millió tonna
kereskedelmi hajótérben határozta meg a termelési célo-
kat. A Haditermelési Bizottság ezt lehetetlennek tartotta,
1943-ban azonban már 85 405 repülőgépet gyártottak.
Egyes területeken hamarosan munkaerőhiány jelentke-
zett, ezért több mint 5 millió nő és sok fiatal állt munká-
ba. Az átlagos munkaidőt 40 őrárő|48 órára növelték.
Y Ford M1917 típusti páncélos tereppróbája.
Az amerikai haderő 1939-ben harckocsik terén is
alapve tő hiány osságo kat m utatott.
***TlBf

) A Cotton Club,
New York leghíre-
sebb éjszakai szóra.
kozóhelye.
 2
ABORU ESZAI(ON: A SZOVIETUNIO
MEGTÁMADJA FINNoRsZÁc oT
Sztálin, a szovjethatalom keménykezű diktátora Hitlerhez hasonlóan merész
ábrándokat dédelgetett, amelyeket fegyverrel kívánt valóra váltani. ' r
Moszkva követelései
A téli háború három hónappal a második világháború ki-
törése után robbant ki. A Ribbentrop_Molotov-paktum
következményeként, Lengyelország lerohanása után a
balti köztársaságok a szovjet érdekszférába kerültek.
Sztálin nyomására szeptember 27-én Észtország, oktő'
ber 6'án Lettország, 11-én pedig Litvánia volt kénytelen
segítségnyújtási szer ződést kötni a Szovj etunióval, ame'
lyet nem sokkal később e kis államok nyílt katonai meg.
szállása követett.
Moszkva Finnország számára is felajánlott egy segít.
ségnyújtási szerződést, egyben bizonyos területek (a
I(aréIiai-földhíd és a Finn.öböl bejáratát őrző Hanko-
félsziget) átengedését is kérte. Mivel a Mannerheim mar-
sallról elnevezett erődvonal is a követelt részen feküdt,
ez a finn vezetés számára elfogadhatatlan volt.
A kétoldalútárgyalások október I2-én kezdődtek meg,
de több hét eredménytelenség után november 13-án
végleg megszakadtak.
A szovjet politika más módszerekkel próbálkozott: Sztá-
lin parancsára november 26-án a leningrádi katonai kör-
zet megrendezte a ,,mainilai provokációt,] amikor a saját
területét vette tűz alá a határtól 800 méterre. A bűn-
baknak kikiáltott finnek ellen a Szovjetunióban sajtó-
kampány indult: ,,LikvidáIni az aljas bandát!'' November
29-én már finn határőroket ért támadás, és másnap el-
kezdődtek a harcok.
A hadműveletek során a Szovjetuniónak stratégiai szem.
pontból szüksége volt a balti államokra, ezért ezekkel
szerződéseket kötött, amelyek nyomán Észtország és
Lettország szovjet nyomásra létrejött baloldali kormá'
nyai 1940-re ,,önként', csatlakoztak a Szovjetunióhoz.

.rrÉ Z
Al Terepruhában síelő finn katonaság: elszánt.
ságuk és ryagas fok( b#irj,a*u*s"k miatt a
szovj etek fehér halalnak hívták őket,

60
 f
t
C"*5* di*i'
1"1 Í
,Ét';

}i#r- *
*;nr p,

Finn katonák kutyak altal vontatott szánon szállítják tovább a lx Hugo Viktor osterman altábornagy, afinn vé.

futárgép utasát, delem főparancsnoka' Miután a Vörös Hadsereg

attörte a védvonalakat, leváltották posztjtiról.

6T
 Szemben álló erők i'\2

tt,
f t'.:}.
A finnek mind emberben, mind lőszerben, mind nehéz-
fegyverekben komoly hiányt szenvedtek, és ritka volt az
t1}''r
a finn katona, aki egyáltalán látott már harckocsit. A Carl
Gustaf Emil von Mannerheim parancsnoksága alatt álló
finn hadsereg250 ezreslétszáma, alig 30 harckocsija és
130 repülőgépe elenyészőne\< tűnt a l(iment Vorosilov
és Szemjon Tyimosenko vezette szovjet 1 milliós |étszá-
mú hadsereggel szemben, amely közel 3000 harckocsit
és 3800 repülőgépet vonultatott fel.

Az óriás kudarca
A Vörös Hadsereg hatalmas túlereje tudatában sem .,.il*
aZ anyaggal, sem az emberrel nem takarékoskodott,
A Szovjet géppuskások a frontvonalon' A támadók nem voltak

az eredmények mégsem jöttek könnyedén, ráadásul a felkészülve a zord körülmények kc)zött megvívandó harcra.

szovjet csapatok számszeríien is sokkalta nagyobb

veszteségeket szenvedtek el, mint a finnek.
Az elszenvedett kudarcok több okra vezethetők
vissza. A Vörös Hadsereg vezetését 1937 má-
jusa és 193B szeptembere között Sztálin szin-
te lefejezte, emiatt 1939,ben a tisztikart
zömmel gyorsan kiképzett, tapasztalat- \
lan katonák alkották. Nemki.ilönben
problémákat okozott, hogy indo.
kolatlanul nagy volt a befolyásuk a
politikailag megbízhatónak tartott,
de a hadvezetéshez nem sokat értő
komisszároknak.
A szoviet közkatonák bátrak vol'
tak, szívósak és igénytelenek, de
gyengén képeztékki őket, és kép-
telennek bizonyultak az önálló
kezdeményezésre.Egyfajta fata-
lista alázatosság jellemezte őket,
ahogy a borzalmakkal szemben
viseltettek' I(arácsony felé előfor-
dult, hogy sűrű sorokban, egymás
kezét fogva, énekelve masíroztak a
finn aknamezőn az ellenséges állá-
sok irányába' nem törődve a robba-
násokkal és a védők cé|zott lövéseivel.
Nehézkesen mozgott a szovjet gyalogság
az erdőkben: sokan estek áldozatul a sítalpon
támadó, hószínű álcaruhát viselő finn katonák.
nak (őket hívták fehér halálnak).

62
A szovjet katonák sem síelni nem tudtak, sem fehér álca-
ruhát nem viseltek. Sok menthető sebesült halt fagyhalált
az elégtelen egészségügyi ellátás és a szokatlan, olykor
_40.C.íg süllyedő hideg miatt.
Bár a Vörös Hadsereg légiereje hatalmas anyagi fölényt
é|vezett, ennek ellenére sem alakult ki egyértelmű szov-
jet légi fölény. A gépek zöme elavult volt, a legtöbb pilóta
pedig rosszul képzett, akik rugalmatlanul manővereztek
a légi harcban és a légvédelmitűzben. Előfordult, hogy
egy frnn vadászgép egy kilenc gépet számláló bombázó-
kötelékből pár perc alatt hat gépet is lelőtt. A támadók a
harckocsik által biztosított fölényt sem tudták kiaknázni,
mert az erdős, sziklás terep ezek bevetéséneknem ked'
/x Elhagyott BT_5 szovjet tank. A Vörös Hadsereg princélosai
vezett.
n agy v e szte s égeket szenv e dte k,

-l

Finn géppuskások védelmi cillrisban'

^,

63
 A LA PLATA-I ÜTK0ZET
Az 1934-ben átadott Admiral Graf Spee a német hadiflotta egyik legjobb egysége volt, de a
hadiszerencse nem kedvezett a híres zsebcsatahaiónak.

Portyán
Az Admiral Graf Spee I79 méter hosszú, 12 000 tonna víz-
kiszorítású, gyors hadihajó volt, amely kikötés nélkül akár
35 000 kilométert is megtehetett. Fő fegyverzetét hat da.
rab 28 centiméteres hajóágyú alkotta, amelyeket 15 centi-
méteres ágyúk, torpedók és más feg1verek egészítettek ki'
Az Admiral Graf Spee 1939. augusztus 2I-én hajózott ki
a wilhelmshaveni kikötőből, és elfoglalta állását az Atlan-
ti-óceán közepén. A főparancsnokság csak szeptember
26-án - hetekkel a világháború kirobbanása után - uta-
sította, hogy brit és francia kereskedelmi hajókra vadász-
A A l(riegsmarine legmodernebb és legfélelmetesebb egységeinek
szon. Az elkövetkező időszakban a zsebcsatahajó valóra
egyike, az Admiral Graf Spee.
váltotta Raeder admirális reményeit, mert a szövetséges
szállítási útvonalak ellen intézett támadásaival ielentős
ellenséges haderőt kötött le.
Szeptember 30-án küldte a tengerfenékre első áldozatát, a
brit Clement gőzőst Pernambuco kikötőjének közelében.
október 5_22. közőtt úiabb öt kereskedelmi és tartálv-
hajót - a Newton Beech-et, az Ashlea-t, a Huntsmant, a
Trevanient és az Africa Shellt _ süllyesztett el, majd vissza-
vonult feltölteni a készleteit. I(övetkező rajtaütése során a
Doric Star, a Tairoa és a Streonshaln teherhaiókat semmi-
sítette meg Dél-Afrika és a Szent llona-sziget között. Por-
tyája során a zsebcsatahajó több mint 50 000 tonna ellen-
séges haj óteret küldött hullámsírba, érzékenyveszteséget
okozva ezzeI abrit kereskedelmi flottának. Ezek a támadá'
sok nem követeltek emberi életeket, mert Hans Wilhelm
Langsdorff sorhajókapitány minden alkalommal lehetővé
tette, hogy a legénység elhagyhassa a fedélzetet, és a kiürí-
tett hajókra nyitott tüzet. ,

*:4
 A La Plata-i csata
Üi-==l:...
A brit Admiralitás és a francia haditengerészet első akció-
jától kezdve folyamatosan figyelemmel kísérteaz Admiral
Graf Speetevékenységét. Egyesítették erejüket, és további
haj ókat irányítottak a veszéIyeztetett régióba, hogy közös
erővel kutassák fel és semmisítsék meg a zsebcsatahajót.
A Dél-Amerika keleti partjainak védelmére kirendelt -
az Exeter és Cumberland nehézcirkálókból, valamint az
uj-zéIandi haditengerészet két könnyűcirká|ójábő|, az
AjaxbóI és az Achillesbő| álló _ Force G küIönítményt
Henry Harwood a 9700 tonnás Ajax fedéIzetéről vezet-
te. Langsdorff hajóját decemberben kétszer is majdnem
sikerült utolérni, amikor a Doric Star és a Tairoa gőző-
A, A halottakat bajtársaik katonai tiszteletadrissal, míg a civilek
söknek elsüllyesztésük előtt sikerült segélykérőüzenetet
náci karlendítéssel búcsúztatták, miközben a szárazföldre vitték
leadniuk. A brit tisztek valószínűsítették, hogy az ellensé-
őket,
ges hadihajó újra fel fog bukkanni az Uruguayt Argentí-
nától elválasztőLa Plata folyó torkolatvidékén, ahol élénk az Exeter ellen fordította. A York-osztáIyú nehézcirkáló
volt a szövetséges kereskedelmi hajók forgalma. súlyos találatokat kapott, fedélzeti feg1verrendszere mű-
A britek december 13-án, a kora reggeli órákban észlel- ködésképtelenné vált. F. S. Bell kapitány emiatt 7.40-l'<or
ték először a német csatahajót. Egy nehéz- és két köny- a helyszín elhagyására adott parancsot, és a lángokban
nyűcirkáló különböző irányból rögvest támadást kezdett, álló cirkálóval a Falkland-szigetek felé vette az irányt, Az
és parázs ütközet robbant ki. Langsdorffkapitány eleinte Exeter óriási áldozatot hozott, de ez nem volt hiábavaló.
mindhárom hajót lőtte, megosztva a zsebcsatahajó félel- A másfél órán át tomboló csatában az Admiral Graf Spee
metes tíizerejét, Henry Harwood erre számított, így az is komoly sérüléseket szerzett. A hajótestet mintegy het-
Exeter, az Ajax és az Achilles folytathatták a támadást, ven találat érte, a lőszerkészlet kifogyóban volt, a harc
és nem kellett szemtől szemben megütközniük az ellen. során 36 tengerész halt hősi halált, további 60 fó pedig
séggel. Langsdorff rájött, hogy hibát követett e|, ezért megsebesült. Langsdorff kapitány számára egyetlen le-
az Admiral Graf Spee hajóágyúit a legerősebb támadó, hetőség maradt, a visszavonulás.

,,1
* !

**l

_:.-+:€ '-::s-}.r3r--
-- q
-+
-'.rtr-.-
rs -...& F
.----
_ --

--..
*-:l11E3*;t*;>ry"' -_--.Hr-
 3o{
/.'{rr-
.v

Csapdában ,,Minden lehetséges módon arra kell törekednie, hogy

Az Admiral Graf SpeeLJruguay partjai felé vette az irányt, minél több időt tudjon semleges vizeken tartózkodni,
nyomában a folyamatosan tüzelő Ajax és Achilles cirká. és ezzel a lehető legtovább megőrizze harcképességét.
lókkal. Langsdorff a szokásoknak megfelelően semleges A megmaradt lőszerfelhasznrilásával küzdje át magát
kikötőbe, Montevideóba haiózott, ahol a nemzetközi Buenos Airesig, Nincs internálás Uruguayba' Ameny-
előírások szerint legfeljebb 72 órán át maradhatott. Mi- nyiben elsüllyeszti a hajót, úgy teljesen pusztítsa eI!,
vel nyilvánvaló volt, hogy a szükséges javításokkal nem
tudnak végezni ennyi idő alatt, a német tiszt kérte a tar- Hitler táv irata Langsdorff kap itány nak
tózkodási engedély meghosszabbítását, de a brit diplo.
mácia elérte, hogy kérelmételutasítsák.
Az Admiral Graf Spee kapitánya ekkor szabadon bo.
csátotta a fedélzeten tartózkodó foglyokat (ezek a ten'
gerészek az elsüllyesztett kereskedelmi egységeken szol-
gáltak), és kórházba vitette a sebesülteket. Miközben a
tengerészek kétségbeesett tempóban dolgoztak a hajó
javításán, a brit Admiralitás hamis információkat sugár-
zott a németek által lehallgatott frekvenciákon, amikben
felnagyították a zsebcsatahajó kitörésére váró szövetsé-
ges flotta nagyságát. Mivel aZ uruguayi kormány nem
volt hajlandó meghosszabbítani tartózkodási engedélyét,
ezért a I(riegsmarine tisztje táviratot küldott Berlinbe,
amiben felvázolta a körülményeket. I(ilátástalannak hitt
helyzetében mindössze három megoldást látott: vagy
internálják, vagy kitör az elméletileg semleges, a való-
ságban azonban németszimpatizáns Argentína fővárosa,
Buenos Aires felé, vagy önmaga semmisíti meg hajóját.
Hitler személyesen adott felhatalmazást az utóbbi lehe-
tőség végrehajtására, arua az esetre, ha nem marad más
választása a kapitánynak.

1,,.
rl'

AAz
éréséiga GraÍ Spee fedéIzeténravatalozták
fel.
. ,afr;
66
 Az Admiral Graf Sp égzete
ee v
A német zsebcsatahajó ideje lassan elfogyott, Langs-
dorffnak el kellett hagynia a biztonságos kikötőt, a torko.
latban pedig ott horgonyoztak a britek. Súlyos sérüléseit
nem sikerült kijavítani, a 280 milliméteres gránátok javát
ellőtték, számottevő veszteségeket szenve-
a legénység is
dett, így a harc sikeres folytatására nem sok esély mutat-
kozott _ az angolok által állított csapda bezárult.
December 17-én az Admiral Graf Spee fölszedte a hor-
gonyt, és kifutott Montevideo kikötőjéből. A kapitány
nem kívánta feláldozni embereit egy értelmetlen harc-
ban, így parancsot adott a kiürítésre,és a kikötőtől
mintegy négy kilométerre felrobbantotta a hadihajót.
Legénységétaz argentin kormány internálta, így a né-
met tengerészek túléltéka háborút' Langsdorff kapitány
önmagát hibáztatta hajója elvesztéséért,ezért december
19-én szállodai szobájában öngyilkosságot követett el.
Az Admiral Graf Spee pusztulása után jelentősen le-
csökkent a szövetséges kereskedelmi hajókat ért felszíni
támadások száma, mivel Hitler tartott a I(riegsmarine
ütőképes hadihajóinak elvesztésétől. Dontésévelfel-
szabadította a I(irályi Haditengerészet azon egységeit,
amelyek addig a fosztogató hajók üldözésével voltak eI-
foglalva. A britek stratégiai előnye 1940 nyarára viszont
lecsökkent, amikor a németek Dánia, Norvégia, a Bene-
lux államok és Franciaország megszállásával kiszorítot-
ták őket az Északi-tengerről, és szabad kijárathoz jutot.
tak az Atlanti.óceánra.

,Csak a halálommal tudom bebizonyítani, hogy a Har-

madik Birodalmat szolgáló katonák készek meghalni a
zászló becsületéért, EgyedüI én vagyok afelelős a GraÍ
Sp ee z s ebatahaj ó elsülly e szté séért, B o ldo gan áIdozo m
cs

életemet a zászló becsületéért. Hiszek nemzetem jövőjé.

ben és a Führerben, és szembenézek végzetemmel!,

Hans Langsdorff kap itány búcsúIevele

1 Az uruguayi kormány elutasító válasza után Langsdorf kapi-

Ü .l l t Ü
tány nemzetközi vizekre hajózott ki, majd parancsot adott a meg-
maradt torpedók és lőszerek megsemmisítésére. Az ezt követő ha-
talmas robbanásban a német hadihajó elmerült a La Platafolyó
torkolatánál, A vízfelszínfelex rekedt részei még napokon át égtek,
amíg a hajótestet teljesen el nem nyelte az iszap,
. a. ,*
gf*qfShq;**
fu.m *..-aM
67
 AMOSZI(VAI BEIG
|939, november végéna szovjet haderő offenzívát indított, hogy a német Blitzkrieghez hasonlóan
lerohanja Finnországot. A hadjárat borzalmas veszteségeket követelt a rendkívüli hideg és a fin-
nek hősies ellenállása miatt, akiket többszörös túlerővel tudtak csak megadásra kényszeríteni.

A hadműveletek megindulása
A szovjet követelések elutasítása után, 1939. november 30-
án támadásba lendült a Vörös Hadsereg. RepüIőgépeik Hel'
sinkit és számos más várost bombáztak a polgári lakosság
megtörésére, valamint a Balti Flotta egysé gei tiiz alá vették
az országdéli parwidékét'28 szovjet hadosztály indult meg
ezzel egy időben a I(aréliai-föIdszorosban, a Ladoga-tótól
északra, a Botteni-öböl irányába és Murmanszk közelében.
Biztos győzelmük tudatában december 1 -j én Terij ok iban, az
első elfogIalt határvárosban a kommunista otto I(uusinen
vezetésévelmegalakították a Finn Demokratikus I(öztársa-
ság kormányát, amivel másnap kölcsönös barátsági és segít.
ségnyújtási egyezményt kötöttek. A finn lakosság azonban
várakozásaikkal ellentétben egységesen kiállt törvényes kor-
mánya mellett, és elszántan szembeszállt a behatolókkal.

A Gyakran előforduló pillanatkép a Ladoga-tótól északkeletre

1940 elején: afinn győzelem után halmokban álltak a halott szovjet
katonák megfagyott holttestei és a megsemrűisített felszerelések,
*"
68
 A háború első szakasza
A szovjeteknek hamar be kellett látniuk, hogy az erede-
tileg egy hétre tervezett hadjárat messze nem aZ elkép-
zeléseik szerint alakul. Az emberben és fegyverzetben
komoly hátrányban lévő finn haderő az ország védelmét
irányító Mannerheim marsall vezetésévelsikeresen vet.
te fel a harcot az egyen|őtlen küzdelemben. A szovjetek
egyetlen sikere ezekben a napokban az árulással elfoglalt
Petsamo volt, ezt követően viszont elakadtak. Hiába ve-
tettek be még több embert és hadianyagot, nem tudták
áWerekedni magukat a finn marsall nevét viselő védvona-
lon. Sikereiken felbuzdulva a finnek december-január fo-
lyamán ellentámadásba mentek át. A Ladoga-tótól észak'
lr Finn légelhárító üteg tagjai egy lelőtt kétmotoros szovjet bom.
ra széWerték a 18. és 168. hadosztályt, majd egy hétre rá
brizót v izsgálnak közelrő l,
Soumussalminál megsemmisítették a 163. és 44, szovjet
lövészhadosztályokat.

Szovjet átttirés
}anuárban a szovjetek az elszenvedett katasztrofális vesz-

t teségek hatására kénytelenek voltak belátni, hogy jelentő-

sen alábecsülték a finnek erejét. Emiatt megváltoztatták
stratégiájukat, és Tyimosenko marsall vezetéséveltöbb
mint 45 hadosztályt vezényeltek a Mannerheim-vonal
leküzdésére. A február 1-jén, a háromszoros túlerővel
megindított támadás rövidesen áttörést ért el, és a folya-
matos nyomás alatt tartott finn védők 16-án megadták
magukat. A legfőbb védelmi vonal összeroppanása után
a finnek visszahúzódtak, és megpróbálták erőiket átcso-
portosítani. Helyzetüket azonban reménytelenné tette a
hőmérséklet emelkedése és
',{ü, a Viipurinál kialakított utol-
só állásaik eleste. Az áldo-
zatok számának ugrásszerű
.emelkedésétés a további
reménytelenségét
látva Mannerheim marsall
március 6.án nem tehe-
tett mást, mint javasolta a
béke mielőbbi megkötését.
Másnap álnév alatt, svéd
útlevelekkel útnak indult
Moszkvába a finn tárgyaló- lx CarlGustafEmilvon
delegáció a feltételek meg- Mannerheim, afinn védelem
vitatására. irányítóia a téli háború alatt,

69
* ttdtr
 A moszkvaibéke
A március I2-én a|áírt békeszerződéssel Finnország-
tól közel 40 ezer km2 területet vettek el. Elcsatolták
tőle a I(aréliai-földszorost Viborg kikötőjével együtt,
a Ladoga-tó északi és nyugati partvidékét, a Finn-öböl
több szigetét, a Salla-I(uusamo régiőt, I(elet-I(aréliát,
valamint a Halász-félszigetet a |eges-tengeren. Emellett
még 30 évre bérbe kellett adnia Hangö kikötővárosát,
hogy ott katonai támaszpontot építhessenek ki a sZoV-
jetek. Helsinkinek köteleznie kellett magát mindezeken
felül arra, hogy nem lép szövetségre a Szovjetunióval el-
lenséges állammal, illetve nem építki hadikikötőket és
katonai bázisokat a |eges-tenger partvidékén. Moszkva
mindezekért cserébe egyetlen szót sem ejtett a I(uusinen-
kormányról a tárgyalások alatt, valamint hajlandó volt
lemondani Petsamóról, ahol csak kereskedelmi jogokra
és az átmenó forgalom biztonságára kért garanciákat.
Országuk szuverenitásának megóvása súlyos árat
követelt a finnektől. A háborúban
köze| 25 ezren veszítettékéle'
tüket, és majdnem 44ezren
sebesültek meg. Elveszí- l
tették emellett erdeik, ter-
mőföldjeik és iparuk 10%-
át. Az elragadott régiókból í
közel félmillió ember tele- -#'/
pült át, akik ellátása komoly
problémát jelentett.

A háború következményei
Habár a finnek hősies harcuk ellenére katonailag vere-
séget szenvedtek, erkölcsileg diadalt arattak. Az agresz-
szió miatt december 14-énaNépszövetség kizárta tagjai
közúl a Szovjetuniót, a világ közvéleménye szimpátiával
követte nyomon a finnek küzdelmét, és önkéntesek si-
ettek a segítségükre.Németország semleges maradt,
Nagy-Britannia és Franciaország viszont február elején
katonai segítséget akart Helsinkinek nyújtani, amihez
megkezdte egy expedíciós hadtest felkészítését.

Tth|**_.

"$5fu':';'

1 Fehér álcázó ruhában síelőfinn járőr tüzelésre készfegy. A Gyakorlatozó finn katonák, akiknek ezek a német juhászku-
verrel ellenőrzi állasait az északi fronton. tyák egyszerre voltak a legjobb barátaik és bajtársaik.

70
 Csak a semlegességükhöz ragaszkodó skandináv álla-

?
mok elutasító magatartása és a moszkvai béke akadá-
|yozta meg ennek bevetését.
A konfliktus tapasztalatai alapján több nyugati állam ve-
zetői is arra a meggyőződésrejutottak, hogy számbeli fö-
lénye ellenére a Vörös Hadsereget egy kozel egyenrangú
ellenfél háborúban le tudja győzni, Alapvetően ez a téves
következtetés befolyásolta Berlint, amikor 1941 júni'
usában megindította csapatait a Szovjetunió ellen.
Hitler keleti offenzivájáva| lehetőség nyílt a fin-
nek számára az elcsatolt régiók visszaszerzé-
sére. Ok is hadat üzentek Moszkvának, hogy
német támogatáss a| szer ezzéI<vissza másfél
él'vel korábban elveszített területeiket.

b-.ff

)x Finn jarőr 1940 februárjában drótvágójával

utat nyit a hófedte szovjet_finn határon.

7I
 ANYUGATI HADsZÍxrÉn
Nagy-Britanniában és Franciaországban szeptember l-jén elrendelték az általános mozgósí-
tást, és két nappal később Párizs és London hadat üzent Berlinnek. A Brit Expedíciós Erőkkel
kiegészítettfrancia hadsereg azonban a súlyos veszteségek elkerülésérevédelemben maradt.

A szövetségesek ereje
A Brit Expedíciós Erők első katonái L939. szeptember
4-én, Lord Gort vezérkari parancsnok irányítása alatt in.
dultak Franciaországba, majd összesen 13 gyalogoshad-
osztály követte őket 1940 májusáig. Ebből 5 volt regulá-
ris, míg a többit a ,,szombat esti katonák'' gyülekezetének
csúfolt Territoriális Hadsereg vá|tozó harcértéketképvi-
selő, lelkes önkéntesei alkották. A teljesen gépesítettala-
kulat a kialakult helyzetben elenyésző erőt képviselt.
A briteknél messze elmaradottabb felszereléssel rendel-
kezett a belga és a holland hadsereg. A két országtegfő.
képpen erődrendszereibe helyezte bizalmát, amelyek vé-
delmét Hollandiában 9, Belgiumban pedig 22hadosztá|y
látta el. Hitler szerencséjére ez a két, semlegességéhez
végletekig ragaszkodó állam mindent meg akart tenni a
Berlinnel való konfrontáció elkerülésére, ezértvisszauta-
sították a szövetségesekkel való katonai együttmiíködést.
A franciák már augusztus 23-án készültségbe helyezték
határ menti egységeiket. A háború kirobbanása után ál-
talános mozgósítást rendeltek el, és szeptember végére
mintegy 3 millió férfit szó|ítottak fegyverbe.
A felállított hadosztályokból 94-et vezényeltek a nyugati
arcvonalra, amiből 63 volt gyalogoshadosztály. A hosz.
szú menetoszlopokban felvonuló katonák kevesebb mint
fele volt hivatásos. Tényleges harcértékeemiatt csak a
sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiataloknak, a gyarma-
ti hadsereg egységeinek és az Armée dAfrique Francia.
országba vezényelt csapatainak volt. A többségben lévő
tartalékosok ezze| szemben hiányosan kiképzett, nem
megfelelő felszereléssel ellátott katonák voltak, akik há-
borúellenes meggyőződésük miatt igazán még harcolni
sem akartak. A magasabb színvonalú állománnyal ren-
delkező páncélos- és motorizált hadosztályokat szétosz-

Y onbizalomtól kicsattanó német harckocsizók. A lengyelországi

T:" sikerek tovább erősítették afegyvernemnél szolgiló katoruik harci

tt sL
moruiljdt.
A Menetoszlopba rendeződött Panzer I
A típus 1940-re már elavultnak számított,

tották a különböző hadseregek között, ami lehetetlenné elhúzódó háborúban. A franciák

.Wlnston
tette összpontosított harcba vetésüket. Az elitnek te- Churchill javaslatát, amely a Rajna vonalának
kinthető, célirányosan felkészítettegységek a Maginot- elaknásítására vonatkozott _ arra hivatkozva, hogy ezze|
vonalban állomásoztak, ahonnan lehetetlen lett volna feleslegesen provokálnák a németeket.
átcsoportosítani őket. A passzív angol-francia taktika azonban téves feltevése-
I(ülön problémát jelentett az összetett parancsnoki lán. ken alapult, és a szövetségesek megbocsáthatatlan hibát
colat és a különböző vezetési törzsek eltérő helyeken véwe átengedték a kezdeményezéstaz ellenségnek. A ve-
való működése is, ami rendkívül elnyújtotta és megne- zérkar elhibázott stratégiájára De Gaulle próbált rávi|ági-
hezítette a szükséges stratégiai döntések meghozatalát. tani, amikor kifogásolta a modernizálás elhanyagolását,
A helyzetet tovább bonyolította az angolok besorolása az állandó frontok hadászatilag túlhaladott koncepcióját,
a szövetséges rendszerbe. Ugyanis annak ellenére, hogy valamint a tétlenséget, amivel időt adnak a németeknek a
az első világháborúhoz hasonlóan ismét francia irányítás felkészülésre - de senki sem hallgatott rá.
alá rendelték őket, Lord Gort elsősorban a brit kabinet
elvárásait és utasításait tartotta szem előtt. Legvégül a A Maginot-vonal
parancsnokok közül sokan már az első világháború alatt A
140 kilométer hosszúságú Maginot-vonalat 1929-
is vezérkari tisztként szolgáltak, ami alapvetően megha- 1932 között építettékfel André Maginot francia had-
tározta stratégiai elképzeléseiket. ügyminiszter javaslatára a francia_német és a francia-
luxemburgi határon. A kiterjedt védelmi erődrendszer
A francia katonai szemlélet többnyire föld alatti erődítmények láncolata volt, ahol
A háború elején Franciaország a defenzív taktika mellett a tüzérség mellett a helyőrség szállása is helyet kapott.
kötelezte el magát. Bár Varsó arra kérte szövetségeseit, A védelmi rendszer legnagyobb fogyatékossága az volt,
hogy indítsanak hadjáratot a Lengyelországba betört né- hogy csak Belgiumig épült ki. A belga-francia határ vé-
met csapatok ellen, Párizs erre nem volt hajlandó. A nö- delmét mindössze kezdetleges állások látták el, áttöré'
vekvő német haderőt láwa az idősödő francia és angol sükkel lehetőség nyílt a Maginot.vonal megkerülésére.
parancsnokok el akarták kerülni a súlyos emberveszte- Ennek kiküszöbölésére terjesztette elő a francia vezérkar
ségekkel járó támadásokat, ezért inkább a tíizerő növe- a Dyle-tervet, ami a német offenzívát még belga terüle.
lésérehelyezték a hangsúlyt. A hatékony védelem áb- ten akarta megállítani'
rándját leginkább a bevehetetlennek hitt Maginot-vonal
táplálta. Abban reménykedtek, hogy támadás esetén a
német hadsereg e| fogvérezni a vasbeton erődítmények szerint az egesz csupán arra volt jó,
"Véleményem
előtt, így később már könnyen megnyerhetik a háborút. hogy a háború öt hosszú esztendejére az egészföld-
A szárazfóldi hadműveletek helyett a hangsúlyt inkább a r észt ell áttuk to alettp ap írral !
tengerek meghódítására és a Harmadik Birodalom blo-
kádjára kívánták fektetni. Arra számítottak, hogy töré- H arris rep iilő altábor nagy a,,ko nfettiháb orúró l,,
keny gazdaságával Németország nem tud kitartani egy

73
A Dyle-Breda-terv
A szovetségesek kezdettől fogva azt a nézetet hangoz- stratégák másik nagy hibája volt, amikor a Maginot-
tatták, hogy a belgák és a hollandok segítségéresietnek, vonal helyőrsége mellé további 30 hadosztályt rendeltek
ha a Wehrmacht támadást intéz ellenük. Az errő| szóIó az erődrendszer védelmére. Ezze| jelentősen meggyen-
haditervet a francia főparancsnok, Maurice Gamelin gült a francia arcvonal középső Szakasza, ahol mindössze
tábornok terjesztette elő. Elképzelése szerint a szövet- tíz hadosztály maradt tartalékban, az Ardennek pedig
ségeseknek a Dyle és a Meuse folyókig előrenyomulva, gyakorlatilag védelem nélkül maradt.
Antwerpentől Dinant-ig kellett volna védelmi vonalai-
kat kialakítaniuk, hogy betömjék a belga frontszakasz
és a Maginot-vonal között tátongó rést. Az elképzelést
később kiegészítettéka Bredánál áIlomásozó holland
erők támogatásával. Az új megoldás miatt viszont csa-
patokat kellett átcsoportosítani. A feladatra a brit ex-
pedíciós erők mellett 30 hadosztályt, közöttük a francia
haderő legütőképesebb egységeit jelolték ki. A francia

l: Brit újoncnak afegyvermester által mtir ellenorzött Lee Enfield

puskát utalrtak ki egy fegyverrakttÍrban.

Y A búcsúzás utolsó pillanatai a palyattdvaron, mielőtt az an'

gol apuka elindulna a háborúba. A hamarosan kirobbanó fi"an-
ciaorszagi csatában csak a britek közíil több mint 66 000 fő
esett el, sebesíilt meg vagy került hadifogságba.

J
t7
\í 5,5 tonnás könnyűpáncélosok a terepen. A francia hadveze-
tés nem készükfel a gyorsan mozgó harckocsizó alakulatok elleni
harcra.

Philippe Pétain (1856 _|95l)

1B56'ban Cauchy-a.la-Tourban született, fiatalon állt be
hivatásos katonának, majd 1901 és 1910 között a hadiaka-
démia gyalogságí karán oktatott. A háború kirobbanása
után részt vett a marne'i ütközetben, valamint ő vezet-
te győzelemre a franciákat a verduni csatában. I9I7 -ben
marsall lett, majd a Legfelső Hadi Tanács alelnökévé ne-
vezték ki. A két világháború között 193l-iga hadsereg fő.
felügyelője, 1934-ben hadügyminiszter, 1939-1940-ben
pedig hazája spanyolországi nagykövete volt.
A második világháború kirobbanása után miniszterel-
nök'helyettessé nevezték kí, majd Párizs eleste után mi.
niszterelnök lett. Franciaország német megszállása után
tekintélyuralmi kormányt alakított Vichy székhellyel az
el nem foglalt déli országrészben. Politikája a németekkel
szemben ingadozott a barátság és a szembenállás közott.
A szövetségesek Észak-Afrikában végrehajtott 7942. no-
vemberi partraszállása után a németek lerohanták a még
független régiókat, Pétain ezáltal tényleges hatalmat nél.
külöző bábvezetővé vált. 1944-bena visszavonuló néme' l: Felszabatlultan nevető brit katonák behajózásuk előtt'
tek Sigmaringenbe vitték, ahonnan amerikaiak szabadí-
tották ki. ,,Gombszemű, gombos csizmába bújt, hordóhasú kis
A háború után kollaboráció vádjával bíróság elé állítot- fűszeres!,
ták, és halálra ítélték.De Gaulle közbenjárására a bünte-
tést életfogytiglani fogságra változtatták. 1951-ben halt Arthur Barratt repülő altribornagynak, a Fran-
meg Ile-d'Yeux börtönében. ciaországba telepített brit légierő parancsnokának
véleménye Maurice Gamelin tábornokról

75
ls DANIAES NORVEGIA
MEGSZALLASA
22

1940. április 9-én, kora reggel Németország megkezdte Dánia és Norvégia lerohanását, a
berlini hivatalos közlemény szerint azért, hogy mege|őzzék a két ország Nagy-Britannia és
Franciaország általi megszállását. A német inváziós csapatok parancsnoksága értesítette
a megtámadott országok kormányait, a Wehrmacht azért lépte át a határokat, hogy,,megvéd-
je a két állam semlegességét a brit_francia agresszió ellenében']

A Békéshétköznapok _ sem a danok, íem a norvégok nem számí-

tollak a naci agressziora.
 Dánia lerohanása
Stratégiai szempontból Dánia nem bírt különösebb je-
lentőséggel a németek számára, bár hasznosnak bizo-
nyult a norvégiai hadműveletek szempontjából, és mint
Németországgal határos országot, célszerű volt valami-
képp ellenőrzés a|á vonni. A kicsiny, sík területen fekvő
állam ideális terepet nyújtott a német offenzíva számára,
a csekély erőkből álló dán hadseregnek pedig nem volt
esélye a sikeres ellenállásra. Ennek ellenére április 9-én
reggel néhány dán ezred mégis szembeszállt a behato-
lókkal, és a harcok során több tucat katonát vesztettek.
I(oppenhága a tenger felől könnyen megközelíthető voIt.
Hajnali 5 óra előtt három kis szállítóhajó légi fedezet mel-
lett behajózott a főváros kikötőjébe, és a partra szálló né-
A Dan katonak egy páncéltörő ágyúval.
met csapatok nem ütköztek ellenállásba. Egy zász|őalj e|-
foglalta a laktanyákat, míg más alakulatok rövid tűzharc
árán elfoglalták a |ütland-félszigetet.
A királyi testőrség egységei felvették a harcot a németek'
kel, ám az első lövések után Heinkel-111 és Dornier-17
típusúgépekből álló bombázókötelékek repültek át a város
felett. X. I(eresztély király, a Luftwaffe fenyegetését látva, a
belügyekkel kapcsolatos szuverenitás megőrzéséértcseré-
be kapitulált. (Ennek is köszönhetően a német megszállás
meglehetősen elnézcívolt, küIönosen 1943 nyaráig.)
Dánia megszállása lehetővé tette a németek számára,
hogy ellenőrizzék a saját kikotőikből induló, Norvégia
!
t,. déli partjáig húzódó tengeri folyosót' Használhatták a
-
\7 még északabbra fekvő repülőtereket, ami megkönnyítet-
)'
tt te Norvégiában működő csapataik légi támogatását'
t '.
A
IÍ

A A Skagerrak tengerszoros stratégiai jelentőségű terület volt a

német hadiJlotta számára.

77
 -,-
v-
.t- v.^v
t,.- .- rly'

Y
--L\.

|pu
.7
Hadtfogoly igazoltatása. A náci megszállók sokkalta elné.
Norvégia megszállása
zőbbek voltak északon, mint Európa keleti részén.
A norvégiai inváziót a XXI. hadtest haj-
totta végre Von Falkenhorst tábornok pa-
rancsnoksága alatt. 1940. április B.án este
a német l(ampfgruppe 5 (5. harccsoport)
hajóraját észlelte a Pol III őrhajó. Az őrha-
jót a támadók elfoglalták , az egységkapitá-
nyavált azinvázió első norvég á|dozatává.
A német hajók az oslóba vezetíS ford-
ban haladtak felfelé, amíg el nem értéka
Dröbak-szorost. Április 9-én5 óra 15 perc
körül az Oscarsborg erőd tüzérei célba
. vették a Blücher nehézcirkálót,
amelyet
reflektorokkal világítottak meg. A hajó
volt manőverezni a szűk fiord-
és két órán belül elsüllyedt (fedé|ze-
600 ember tartózkodott). Az erőd so-
késleltette az inváziós csoportosítás

oslói Fornebu, a kristiansandi l(jevik,

int a stavangeri Stola repülőtereket,
kiemelt célpontokat, a kiválóan kép-
erős harci morálú német légideszant-
atok foglalták el. Ez utóbbi művelet
a hadtörténelem első ejtőer-
támadásának.
kikötőket és városokat már
ai.&enzíva első 24 órájában megszállták
az inváziós csapatok. Bevették Narvikot,
és 2000 hegyivadászt szállítottak partra,
de a Warspite csatahajó vezette brit hajók
támadása során sikerült elsüllyeszteni tíz
német rombolót, miután a harcoló egy-
ségek kifogytak a lőszerből és az izem.
anyagból. Ezt követően indult meg a né-
metek nagy szárazföldi támadása.
A századfordulós fegyverekkel felszerelt
norvég katonák némi brit és francia erősí-
téssel rövid időre feltartőztatták a behato-
lókat (ez volltaz e|ső szárazÍöldi összecsa-
pás a britek és a németek között a háború
során), de nem dacolhattak hosszasan a
túlerőben lévő német alakulatokkal.

o'r
i
I
"-a* .
l" 78
aJn^--f

'a'
J
7

r-:.
é.++.
/\ Harcoló német gyalogság _ a Wehrmacht csekély veszteségeket
szenvedett az ffinzívában.
A harcok 1940' június I}-énÍejeződtek be, amikor a nor.
vég csapatok, látván az ellenállás értelmetlenségét,letet-
ték a fegyvert.
VII. Haakon norvég király és kormánya mindvégig visz-
szautasította a megadási felhívást, és szembeszá||taI< az
agresszorokkal. Bár nem volt esélyük a győze|emre' eva-
kuálták a királyi családot és a parlamentet, valamint ki-
menekítették az államkincstárat. Haakon király, olaf ko-
ronaherceg és a parlament június 7-én elhagyta Tromsöt
a Devonshire brit cirkáló fedélzetén,hogy a száműzetés-
ben képviseljék Norvégiát' Márta koronahercegnő, mi-
után a svédektől nem kapott menedéket, a finnországi
Petsamón keresztül az Egyesült Államokba távozott.
Norvégia hivatalosan nem kötött békétNémetországga|,
és mivel az államcsíny révénhatalomra kerülő Quisling-
kormány illegitim volt, szövetséges státusban vett részt a
háborúban, nem pedig megszállt országként.

Német veszteségek
Az északi hadműveletek teljes sikert hoztak, és viszony-
lag csekély áldozatokkal jártak. A harci cselekmény köz-
ben meghalt német katonák száma összesen 3800 főt tett
ki, mintegy 1600 sebesült mellett. A Luftwaffe körülbelül
száz rcpi|őgépet írhatott veszteséglistára. A legsúlyo-
sabb csapásokat, amint azt várni is lehetett, a haditen.
/: }rlarvik bombázása. A Luftwffi a Lengyelországban megszer-
gerészet szenvedte el: hullámsírba merült egy nehézcir-
zett tap asztalato kat felhasználva intézett támadáso kat a no rv ég
káló, két könnyűcirká|ő, tíz romboló, valamint fél tucat
célaontok ellen.
tengeralattjáró.

79
 FALL GELB
l914-ben a német hadsereg nem tudta elfoglalni Franciao rszágot,és a nyugati offenzíva véres,
reménytelen állóháborúvá merevedett. A Führer nem akarta megismételni eztahibát.

T','*j.-.-_
A -
Adoa Hitler vezérkari tisztjei társaságaban' okuüh az elsií világliá;"* ".'

borús tapasztalatokból, afrancia ffinzívát alapos tervezés előzte meg.

A nyugati hadművelet terve

A Hitler által 1940. május 10.én véglegesített haditerv Amiens, Boulogne és a tengerpart felé akarták tovább irá-
egy jól' kidolgozott, merész, korszerű hadászati elveket nyítaní.Remélték,hogy ezze| sikerül kettévágni a szövet-
tükröző, nem utolsósorban a nemzetközi )ogot alapve- séges haderőt, és könnyedén szétverhetik a tengerparton
tően sértő elképzelésvolt. A tervet Manstein tábornok csapdába esett csapatokat. Ezt követően egyesíteni akar-
1940 februárjában vázolta fel a Führernek, aki az eredeti ták hadseregcsoportjaikat, hogy együttes erővel rohanják
Fall Gelb egy hónappal azelőtti balszerencséS kitudódáSa le Franciaország maradék részét.A koncepció még a szö-
miatt nem sokkal korábban adott utasítást új haditerv ki- vetségesek belgiumi felvonulásának elmaradása esetén is
dolgozására. A Sarlóvágás néven ismertetett javaslat tu- komoly eredményekkel kecsegtetett, hiszen az összpon-
lajdonképpen az l914-es Schliffen-terv ellentéte volt. Az tosított német páncélosegységek meglepetésszerű meg-
elképzelés azon alapult, hogy a Waffen-SS csapatokkal ki- jelenése az Ardennek francia oldalán kiváló lehetőséget
egészített, a Luftwaffe által támogatott Wehrmacht had- jelentett az ellenség hátbatámadására.
üzenet nélküli, meglepetésszeríi offenzívát indít, és elfog- Ennek megfelelően a német haderőt három hadsereg-
lalja a Benelux államokat. Számítottak rá, hogy a támadás csoportba osztották' Északon a B Hadseregcsoport in-
megindulásával a franciák és a britek a szorongatott bel- dult támadásra Von Bock vezérezredes parancsnoksága
gák segítségéresietnek. Ezze|Iehetővé vált egy átkaroló alatt, az arcvonal középső részénaz A Hadseregcsoport
hadmozdulat megindítása az Ardenneken keresztül, és készült Íe| az áttőrésre Von Rundstedt vezetésével, délen,
a Meuse folyó felé előrenyomulva dontő csapást lehetett a Maginot-vonallal szemben pedig a C Hadseregcsoport
mérni Franciaországra. Az áttörés után a német egysége- von Leeb irányítása alatt sorakozott fel.
ket Sedan körzetének eléréseután, északnyugati irányba,

80
 ,,Vi llámtúra vo lt Franci aor szágb ani,
Erwin Rommel
A hadművelet első fázisának fő feladatát az A Hadse'
regcsoportnak kellett végrehajtania. A jobbszárnyon
áll'ó 4, hadseregnek az állományában |év(j 12 gyalo-
gos- és két páncéloshadosztály segítségévelát kellett
törnie a belga védelmet, előrenyomulnia a Meuse felé,
majd elérni Dinant és Givet kiirzetét.Itt a hadsereg XV.
páncéloshadtestének kellett kikényszerítenie az átkelést a
folyón. A hadseregcsoport középső arcvonalán a Kleist-
páncéloscsoport által támogatott 12. hadsereg feladata
volt Luxemburgon keresztülnyomulva csapást mérni
Givet és Sedan irányában. A páncéloshadtesteknek a
Meuse folyón átkelve meg kellett rohanniuk a francia vé-
delem bal szárnyát és hátát, míg az A Hadseregcsoport
bal szárnyát a 16. hadseregnek kellett fedeznie. A hadse-
regcsoport kötelékébe 7 páncéloshadosztály tartozott, és
a 3. légiflotta nyújtott értékes légi támogatást.
A B Hadseregcsoport feladatai korlátozottabbak voltak.
Von Bock vezérezredesnek át kellet törnie a holland és
a belga védelmi vonalakat, teret kellett nyernie, majd
harcra kényszeríteniés lekötni a betgák segítségéresie-
tő szövetséges erőket. Ezen hadseregcsoport kötelékébe
három páncéloshadosztály tartozott, a légi fedezetet a2,
légifl otta biztosította.
A C Hadseregcsoportnak a Maginot-vonallal szemben csak
védekeznie kellett, és lekötni minél több ellenséges erőt,
ehhez a csoporthoz nem tartoztak páncéloshadosztályok.
Menetkész Panzer I könnyűpáncélosok
A áncéloshadosztríly
7, p
1940. februfu LS-én Erwin Rommel vezérőrnagy a 7,
páncéloshadosztály parancsnoka lett, amely a Franciaor-
szág elleni támadás során a Hoth tábornok vezette XV.
páncéloshadtest alárendeltségébe került. Az ő feladatuk
volt áttörni a francia védelmet, és villámgyorsan előre-
nyomulni a La. Manche csatornáig.
A hadjáratban Rommel hadosztálya a ,,szellemhadosz-
tály,,nevet kapta, amelyet több módon is magyaráznak.
Egyesek szerint már a hadjárat előtt megkapta ezt a jel-
zőt, mert a kiosztott feladat nehézsége miatt a táborno-
kok a hadosztá|y teljes pusztulásával számoltak. Mások
szerint villámgyors előrenyomulásuk miatt ragadt rájuk
ez a név. A szövetségesek előzetes reményeire rácáfol-
va pontonhidakon és gumicsónakokon mindössze egy
nap alatt átkeltek a Meuse folyón, majd átlagosan napi
50-60 kilométert - volt azonban olyan nap, amikor 160
kilométert - haladtak előre a tengerpart irányába. Rend-
kívüli gyorsaságuk miatt nemhogy a francia hadvezetés,
de legtöbbszor méga német főhadiszállás sem tudta, hol
tartózkodik pontosan Rommel a páncélosaival. (A vezér-
őrnagynak amúgy is szokása volt a frontvonalból irányí-
tani az ütközetet, amivel kivívta katonái legmélyebb cso-
dálatát és tiszteletét. Az általa tehetségtelennek tartott
feletteseit viszont csaknem az idegösszeomlásba hajszol-
ta, amikor nemegyszer lecsapta a telefont, ha túl gyakran
érdeklődtek hollétéről.) Rommelt a hadiárat után a vas-
kereszt lovagkeresztjével tüntették ki, 1941 elején pedig
altábornaggyá léptettékelő.
 Y Thnkcsapda építése:a francia hadvezetés a
Heinz Wilhelm Guderian tábornok (1888_ 1954) passzív védelmet tartotta a legfontosabbnak.
Guderian 1888-ban született I(ulmban. 1908-tól szolgált hivatásos
katonaként, édesapja a porosz hadsereg tábornoka volt' Az első vi-
lágháború alatt számos egységnél látott el különféle tisztségeket,
miközben folyamatosan haladt előre a ranglétrán. A fegyverszü-
net idején a német főparancsnokság törzskarában szolgált, majd
a határőrség főparancsnokává nevezték ki. I927-ben őrnaggyá
léptették elő, és a motorizált hadianyag-szállítás megszervezésé-
if*
vel és a gépesítetthadviselés stratégiájának kidolgozásával bízták
meg. Beosztása során megismerkedett a legfrissebb hadügyi mun-
kákkal, és tanulmányozta az európai államok páncélosegységeit.
Elgondolásait papírra is vetette, és az 1937-ben kiadott Achtung!
Panzer (Figyelem! Páncélos) különösen komoly visszhangot váltott
':
ki a hadseregen belül. Értekezéseimég a Führer figyelmét is fel-
keltették, ezért megbizta három páncéloshadosztály felállításával.
1938-tól a gépesítettés páncéloscsapatok felügyelője volt, akit a
páncélos-hadviselés elsőrangú szakértőjeként, és a villámháborús
harcmodor feltétlen híveként ismertek. Részt vett Ausztria bekebe-
lezésében,a Szudéta-vidékmegszállásában, Lengyelorsz ág 1939 -es
lerohanásában, a l(leist alá tartozó XIX. páncéloshadtest é|énaz
1940-es nyugati hadjáratban, 1941-ben pedig a 2. páncéloscsoport
vezetőjeként a Szovjetunió megtámadásában. Előrenyomulása so-
rán számos láwányos győzelmet aratott, és egészen Moszkva elővá.
rosáig jutott, ott azonban a Vörös Hadsereg szívós ellenállása miatt
elakadt. A kedvezőtlen időjárási viszonyok és a szovjet csapatok
egyre intenzívebb támadásai miatt taktikai visszavonulást javasolt
Hitlernek, aki dühében azonnal leváltotta a kudarc miatt. 1943-
ban újra visszatért az aktív szolgálatba és a páncéloscsapatok fő-
szemlélője lett. Reformokat vezetett be, és átszervezte az egysége-
ket. Az 1944. iúlius 21-ei
Hitler elleni merénylet
utánZeitz|er utódaként a .
szárazfő|di erők vezér-
kari főnöke lett, ebben a
minőségében számtalan.
szor összetíizésbe kerültr
a Führerrel. A háború
vége előtt minden tisztsé-
géből felmentették. Visz-
szavonulása után emlék-
iratait Erinnerungen ein-
es Soldaten (Egy kato
visszaemlékezései) cím
mel adták ki. IJ
x
82
 A Német géppuskások célpontokat mérnek be, Amíg afrancitik
védelmi vonalakat ástak, a Wehrmacht az erőre, a meglepetésre
és a gyorsasagra építettestratégiáját.

,,Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen

emberekl'

,,A tankok sikeres alkalmazása a győzelem záloga|,

,,Esetenként sokkalta keményebben kell harcolnom az

elölj áróimmal, mint a franciákkal,,,

Guderian tábornok

\í Álcázott tankcsapdtik: azt remélték,hogy megáltítják a német

harckocsikat.

tr\ 83
FALLSCHIRMIAGER
A német fegyveres erők kiépítésesorán egy korszerű, bármely fel-
alkalmas hadsereg létrehozása volt a cél. A légi szállítású de-
szant a legkorszerűbb fegyvernemek egyike volt, katonái
rendkívül kemény, alapos kiképzésben részesültek,
és különlegesen nehéz célpontok ellen vetették
be őket.

Fegyvernem születik
.-.
.1q= Annak ellenére, hogy az első katonai jellegű ejtőer-
J\ nyős ugrást 1927-ben Olaszországban hajtották vég-
r.
Lt :E Ia re, a német hadvezetés - különösen Hermann Göring
!lr--::\L.
-&
--é.: L

\
H
- figyelmét nem eZ' hanem a Szovjetunió által elért
eredmények keltették fel. A Vörös Hadsereg az 7930-
tu".U \ as évek elején már nagy létszámúejtőernyős erőkkel
rendelkezett, amelyek látványos tevékenységérőltöbb
bemutatón is meggyőződhettek a külföldi szakembe-
rek. Amikor az első hírek eljutottak az akkor még po-
rosz külügyminiszter Hermann Göringhez, ő elhatá-
rozta, hogy létrehoZ egy különleges egységet.
Az alakulatot Landespolizeigruppe Hermann Göring-
nek nevezték el, tagjai a rendőrség állományából kerül'
tek ki. Az egység megalakulása után néhány hónappal,
1936 januárjában a Luftwaffe megkezdte az eIső ejtő-
ernyősök kiképzését.Így jöttek létre a Fallschirmjager
(ejtőernyős vadász) alakulatok. Első parancsnokuk I(urt
Student vezérőrnagy volt, aki soha egyetlen ugrást sem
hajtott végre. Az ejtőernyős egységek katonáinak rend'
kívüli fizikai állóképességgel és rendíthetetlen lélekje-
lenléttel kellett rendelkezniük, s ennek megfelelően
kiképzésük a hagyományosnál jóval keményebb volt.
A legnehezebb feladat talán a földet érésmozzanata
volt, aminek gyakorlását hosszú időn keresztül a föIdön
álló Ju 52-es száIIítógép ajtajából, teljes felszereléssel ki-
ugorva végezték.A lelkierő, a bátorság néIkülözhetetlen
volt, hiszen az ejtőernyősöket általában az ellenséges
vonalak mögött vagy más alakulatok által elérhetetlen
helyeken vetették be. A repülőgép elhagyása után, a
földfelszínhez közelíwe mozgő céltáblává váltak, amit a
I(réta elleni támadás is példázott.
íd""
< Elit harcosok: a légierő kötelékéhez tartozó deszantosok
"tr
d*. különleges feladatkörükbő l adódóan sokkalta nagyobb kocká-
zatot vállaltak, mint a \Mehrmacht katonái,
A légi szállítású deszant felszerelése
Felszerelésük a speciális feladat miatt különbözött az áIta-
lános katonákétól. Magas szárú bakancsuk különleges, a
szokásosnál vastagabb gumitalppal készült, aminek a földet
éréskora becsapódás erejét kellett tompítania. A leérkezés-
kor leginkább sérűlékenytestrészeknélbeépítettés külön is
viselhető könyök- és térdvédő csökkentette az ütés erejét.
Fejhez simuló sisakjukat az l935-ben rendszeresített válto.
zatbó| készítettékúgy' hogy annak hátsó peremét, mely akár
halálos sérülést is okozhatott volna, levágták. Terepmintás
ruházatuk a rejtőzködést segítette. Egy gyorsan kinyitható
A Az elnyűhetetlen igaslóként ismert /unkers Ju 52 típusú
zsebben speciális zsinőrvágó kést hordtak maguknál a be.
szállítógép a deszantosokat is szolgalta,
akadt zsinórok elvágására. I(ülönleges málhamellényt visel-
tek, és ejtőernyős bevetésre kifejlesztett rakaszokat használ- Y Ernyő leoldrisa _ az első mozdulat
tak, hogy nagyobb mennyiségű Iőszert tudjanak magukkal a földet éréstkövetően.
vinni az akciókhoz. Leghatékonyabb fegyverük a hagyomá-
nyos puskával azonos tömegű, de sorozatlovésre alkalmas
gépkarabély volt. Háromszög alakú ejtőernyőjük gyorsan
kinyílt, így akár 70 méterrőI is ugorhattak. Előnye volt, hogy
a szá||ítőgép alacsony magasságon repülhetett, amivel ész-
revétlen tudott maradni a lokátorok előtt, és kevesebb kárt
tudott benne okozni az ellenséges légvédelem. I(omoly hát-
rányt jelentett viszont az ugrásnál, hogy az erős fizikai ter.
helés miatt csökkenteni kellett a pluszteher súlyát, ezért a
kézife gyv ereket külön konténerekb en dobták le.
Az ejtőernyősöket többnyire |u 52-es szá||ítógépekkel jut-
tatták el a bevetésre. Meglepetésszerű akciók végrehajtá-
sára és a nagyobb kaliberű harceszközök célba juttatására
igénybe vették még a terepen landolásra kifejlesztett vitor-
lázórepülőket is. A Gotha Go_242 képes volt egy páncélau-
tót vagy könnyű tábori löveget, a Messerschmitt Me-321
pedig akár egy harckocsit is befogadni.

A Adolf Hitler a légi szállítású deszant katonáinak krjrében.

Deszantosok Eben Emael ellen
1940 tavaszán a német hadsereg Nyugat-Európa elleni inváziójának ál-
dozatai között volt Belgium is. Összességébena belga hadsereg helyzete
reménytelen volt a kiválóan felszerelt német erőkkel szemben, viszont ké-
pesek lettek volna kitartani az országnéhány stratégiai fontosságú pontján.
Ilyen volt az Eben Emael erőd, amely Liége közelében állt, és az Albert-
csatorna hídjainak ellenőrzésétszolgálta. A hagyományos bombák által
elpusztíthatatlan, bevehetetlennek tartott pontot a németeknek a bizton-
ságos továbbhaladás érdekében feltétlenül el kellett foglalniuk. A feladattal
az I. ejtőernyősezred és a7 . ejtőernyős-hadosztály utászaiból összeállított
.Ví'itzig
425 tagű' különítményt bízták meg Walter l(och százados és Rudolf
főhadnagy parancsnoksága alatt. Az,,öngyilkos kommandónak'' elkeresz-
telt alakulat tagjai közel fél éven át gyakorolták a feladatot a célpont mintá-
jára átalakított cseh és lengyel erődökön. Az előzetes elképzelésekszerint
a l(och irányítása alatt álló nagyobb csoport feladata az erődítés által el'
lenőrzött folyószakaszon Vroenhennél, Velvezeltnél és Canne-nál átívelő
.Witzig
három kulcsfontosságú híd elfoglalása |ett, Ezze| egy időben a ve-
zetése alatt álló 83 fős különítménynek vitorlázórepülőive| az erőd tetején
kellett landolnia, maid onnan lerohanni a védőket.
A Ej tőernyős telj es menetfelszerelésben.
Y Eligazítrisra felsorakozott ej tőernyősök. Jól látható a különleges sisak.

w?

s*.
 ÜÜ

xt Ereszkedő ejtőernyősök, A kiugrás utáni percek kritikus

jelentőséggel bírtak, mert az ejtőernyőn himbálózó katonák
könnyű célp onto knak számítottak. t#
t5r
I

Az akciót 1940. május 10-én, hajnalban indították meg.
A lehetetlennek tűnő feladatot nagyszerűen oldották
meg a repüIőkkel' A belga légvédelem semmilyen ellen'
állást nem fejtett ki, szinte fel sem fogták, hogy mi tör-
ténik körülöttük. A hidak közvetlen közelében landoló
I(och-rohamcsoport rövid idő alatt lefegyverezte a védő-
ket, és hatástalanította a hídakra szerelt robbanóanyagot.
A helyszín biztosítása után védelmi pozíciót alakított ki,
és a német gépesítettegységek megérkezéséigkeményen
visszaverte a feleszmélő belga gyalogság támadásait.
Eközben Witzigék a földet érésután néhány perc alatt
foglyul ejtették a légvédelmi ágyúk kezelőit, megsemmi.
sítettek kilenc géppuskabunkert, majd az ágyúállásokat
támadták. A lövegkupolákat üreges, ún. kumulatív töIte-
tekkel némították e|, a 120 milliméteres lövegeket pedig
a csövükbe helyezett, kimondottan erre a célra tervezett
Ü
Az erőd elestét sokáig a szövetségesek sem értették,
valóságos legendákat szőttek a támadásróI. Az erődít'
mény gyors kapitulációja különösen a franciákat rendí-
tette meg, akiknek megrendült a bevehetetlennek hitt
Maginot-vonalba vetett bizalmuk. Az ellenség gyorsan
megtanulta tisztelni és féIni a német ejtőernyős egysége-
ket, de a feg1vernem hírnevétigencsak kikezdte a I(réta
elleni hadművelet, amely során riasztóan magas vesz-
teségeket szenvedtek. Bár a Fallschirmjager egységek
számos alkalommal tűntek ki a harcok során, Student
tábornok erőfeszítései ellenére l942.ben beolvasztották
.Wehrmacht
őket a állományába. Utolsó híres akciójuk
Mussolini kiszabadítása volt, valamint Monte Cassino
ostrománáI is vitézül harcoltak _ ám ekkor már a hagyo-
mányos gyalogság oldalán küzdöttek.
Y }{émet deszantos pihenőt tart,

:f,
hengeres töltetek felrobbantásával tették használhatat-
lanná. A meglepett belga őrség teljesen megbénult, és *j{;t
*
ellenállás helyett az erőd alagútjaiba menekült. A fegy- !

verletételi felszólítás elutasítása után az ejtőernyősök

robbanóanyagot dobtak a szellőzőaknákba, majd láng-
szórókkal támadták a még harcképes géppuskafészke-
ket. Akciójukat megnehezítette, hogy az erőd mellé tele'
pített belga tizérséglőni kezdte őket, majd gyalogságuk
is megjelent, hogy kimentsék bajtársaikat szorongatott
helyzetükből. Mindezek ellenére Eben Emael sorsa már
ekkor eldőlt. A belga ágyúkat német zuhanóbombázók
megsemmisítették, így a német deszantosok a tetőről vé'
gig sakkban tudták tartani a750 főbő| álló őrséget, amíg
másnap kora reggel az Albert.csatornán átkelő német
csapatok előtt le nem tették a fegyvert. A teljes bevetés
mindössze 43 halottba és 100 sebesültbe került a néme-
teknek.

87
 MUSSOLINI ES A FASTZMUS
Benito Mussolini
Benito Mussolini 1883-ban született Észak-Olaszor-
szágban, egy falusi szegkovács fiaként. Apja hatására fi.
atalkorában a munkásmozgalomhoz, annak is a baloldali
szárnyához csatlakozott, egy időben még az anarchista
eszmékkel is szimpatizált. Aktivistaként többször is le-
tartóztatták. Hazájában, illetve Svájcban lapot szerkesz-
tett és tanítóskodott, de zavaros nőügyei miatt sehol sem
volt maradása, és ellenségek sokaságát gyűjtötte be.
Az 1910-es években nézetei alapvetően megváltoztak: el.
vetette az internacionalizmust és a marxizmust, ehelyett
a nacionalizmusra helyezte a hangsúlyt. Mussolini 1914.
től erőteljesen követelte olaszország belépéséta háború-
ba, és a következő évben maga is frontszolgálatra jelent-
kezett. Sebesülés miatt 1917.ben leszerelték. Ekkor már
az Il Popolo d'Italia (olaszország népe) című lap élénállt,
majd 1919-ben létrehozta a Fascio di Combattimento
(Hadviseltek Szovetsége) elnevezésű szervezetét. Afascio

}: szó a|atínfascesbő| (vesszőnyaláb) ered, amely Mussoli-

A politikus Benito Mussolini az 1920-as évek elején, nem sok.
ni elképzelésétjelképezte: a vesszőágakhoz hasonlóan az
kal hatalomra kerülését követően. Szembeszökő az olasz diktátor
olaszok megosztva gyengék, de összefogva erősek lehet'
polgiri viselete: ekkor még nem hordott katonai egyenruhát.
nek (ebből a szóból származik a fasizmus kifejezés).

-*r*
öö* sü

lx Mussolini íizemlritogatrison. A világgazdasági valságra reagálva korporatív rendszert

építettki az ]930.as években, amelyben az együttműködésre kényszerített munkások, ve-
zetők és tulajdonosok a kormriny ellenőrzése alatt alltak.
88
 rlF

A Fasiszta tómegyűlés a velencei Szent Márk téren,

A szervezet 192l-ben Nemzeti Fasiszta Párttá alakult át.

Mussolini a háború utáni években a tehetetlen kormá-
nyokat hibáztatta a gazdasági zíirzavarért'illewe az olasz
területi igények kielégítetlenségéért,és erőteljesen fellé'
pett a kommunisták és a szocialisták sztrájkjaival, föld-,
valamint gyárfoglaló mozgalmaival szemben. Ebben
nagy segítségérevoltak a squadrák, a félkatonai fasisz-
ta rohamcsapatok, melyek rendszeresen összecsaptak a
baloldali tüntetőkkel és munkásokkal.
A Duce L922 ol<tóberében szánta el magát a hatalom
megszerzésére. Miután,,mozgósította csapatait'l Rómába
ment, és elérte, hogy III. Viktor Emánuel király minisz-
terelnökké nevezze ki' Pár nappal később a fasiszta ro- |óllehet Mussolini kezében jelentős hatalom összponto-
hamcsapatok is bevonultak a fővárosba (ez vo|t a marcia sult, rendszerét mégsem tekinthetjük teljesen abszolút
su Roma, aZaZ a római menetelés). A következő években diktatúrának, főleg a sztálini Szovjetunióval és a náci
fokozatosan diktatúrát építettki, csalások segítségével Németországgal összevetve. Mindvégig felette állt a ki.
megnyerte a parlamenti választásokat, az ún. Matteotti- rály, aki elvileg bármikor leválthatta (1943-ban ez be is
gyilkosságot kihasználva feloszlatta a parlamentet, min- következett), a hadsereg megőrizte önállóságát (noha
denre kiterj edő cenzűrát vezetett be, az ellenzékieket in- hivatalosan a Duce volt a főparancsnok), és az egyház is
ternáltatta, és rendeleti úton kormánvzott, megtartotta fúggetlenségét'

89
(-#
\'
tr
Az olasz fasizmus
A fasizmus szélsőjobboldali ideológia és diktatórikus mi mozgalmakat. A fasizmus a szociális igazságosságot,
politikai gyakorlat. Legfőbb je||emzői a demokrácia- és a nemzeti közösséget tiizte zász|ajára, és törekedett a
kommunistaellenesség, a vezérkultusz' a szélsőséges népidegen elemek kirekesztésére (mindemellett az anti-
nacionalizmus, a sovinizmus. Megerősödését a közép- szemitizmus csak az 1930-as évek végénnyert teret, a
rétegek, a kispolgárság és a munkásság elégedetlensége zsidókat pedig sohasem üldözték olyan mértékben,mint
és létbizonytalansága, az első világháborús harcterekről a nácik). Az elvek megvalósításának eszköze a vezér
hazatérő katonák beilleszkedési nehézségei és a sértett korlátlan irányítása alatt álló, katonai hierarchia szerint
nemzeti öntudat segítette. A feszült belpolitikai helyzet- szervezett párt, a politikai terror és a propaganda volt _
ben a fasiszták erős kézze| megteremtett, népi-nemzeti ez utóbbiban a Duce különösen tehetséges volt.
közösségen nyugvó új rendet ígértek,amelyben kielégí-
tik a kisemberek szociális igényeit, miközben a tulajdo'
nosok érdekeinek megfelelően visszaszorítiák a forradal- ,,A demokrácia elméIetben csodáIatos, a g1takor-
latban azonban tévedési

Y olasz katonai egységdíszfelvonulása. Mussolini jelentős szere- Benito Mussolini

pet szánt hadseregenek, hogy a Földkrizi-tengert olasz beltengerré
változtassa.

a
Iiffi** ':fr.1l

"i.r.'-Y$S:
. i:,
*7\ í
YJ J-. í\ --..t í3 l.' f)
.rt;.'a

\
*
?:

{
r

!
{
- á.
Y
íT
Az öklét rázó Mussolini beszédet tart, A hallgatókra gyakorolt

t,
hatás nóvelésére a Duce temperamentumos kirohanásait gyak-
ran élénkgesztikulációval egészítetteki,

|L oucE ÍFA |L fufuLo: dónó. . binbi d.||'urb li.l.h.ni. .to.ni.6o

i| qF d.| fuY.río' dor.nt. |. .Ú. tiíb.i bffi d..obmcTlo ó6| c.n
pidtho:. il oÚc. co.v..9 .í.fuo$m.or.co^ |. óTl|i
d.i bvorb.i G n. .Cc.r.a i |.rciuili- !.! L.. '.*ü ^..bl

lx A,,családszerető,,Mussolini. A Duce a birodalmak nagyságát a

lakosok számában mérte, ezért a természetes olasz népszaporulat
növelésének elkötelezett híve volt. A katolikus egyház támogatásá-
val rendeleteket hoztak, aminek népszerűsítéséreintenzív propa.
gandátfolytattak.
 OFFENZIVA NYUGATON
A hadsereg technikai fejlesztését elmulasztó, védekező
háborúra készülődő francia hadvezetés teljesen helytete-
nül mérte fe| az országészaki határait fenyegető veszélyt.
A vezérkar csak Belgium semlegességi nyilatkozatával éb-
redt rá, hogy erről az oldalról teljesen védtelen Franciaor-
szág. Három év múlva, 1940. május lO-én a németek nyu-

gati hadjárata éppen Belgium, Hollandia és Luxemburg

irányában bontakozott ki.

Y Az utolsó ellenőrzés: német ejtőernyős deszantosok bevetésre késziilnek.

Német motorkerékpáros futárok a fronton.

 L ,ti
ii',a$;

FI- :,T,

A' A Csehszlovákiaban zsákmányolt Prtnzer |35 típttsti hat.cko-

csik ltag1, 571i1nbalt keríiltek bevetésre {I ]t1tt1g61i o[/dtzít,r.LbrLlt.
Hollandia eleste
A német offenzíva május 10-én, reggel 5.30-kor vet-
te kezdetét. Elsőnek az I. ejtőernyősezred 2. zász\óal-
ja Prager százados vezetésévelelfoglalta a hollandiai
moerdijki hidakat. Az I,4 kilométer hosszú átkelőhelyek
stratégiai fontosságúak voltak, a 9. páncéloshadosztály
csapatai ezen keresztül indultak Rotterdam felé. Május
13-án a német előőrsök már el is értéka várost' bár előtte
még vissza kellett verniük a francia 7. hadsereg motori-
zált csapatait, amelyek 12'én megpróbálták visszavenni
a hidakat. A 9. páncéloshadosztály energikus támadása
miatt kénytelenek voltak visszavonulni Antwerpenbe.
A németek a hidakon áthaladva megkerülték a holland
erődítéseket, és gyors sikereikkel demoralizálták a hol-
land csapatokat. A támadás ereje, gyorsasága meglepte
a szövetségeseket, de még kellemetlenebb meglepetést
jelentett, hogy a németek nagy tömegben, összponto'
sítva használták gépesített és páncéIoserőiket' Ezeket a
Luftwaffe hatékonyan támogatta, a levegőből zuzva szét
minden ellenállást. I(esselring repüIői Rotterdam ellen
heves bombatámadást intéztek, hogy a holland fegy-
verszünetet kikényszerítsék.A német bombázók által
fenyegetett város kapitulált, és május 15-én a holland
hadsereg letette a fegyvert. Noha a hollandok az ellen-
ség előrenyomulásának Iassítása végett nagy terüIeteket
árasztottak el, az összehangoltan tevékenykedő, gyorsan
mozgő német csapatok megdöbbentően rövid idő alatt
elfo glalták az or szágot.

93
 Belgium bukása
1940'ben Belgium 600 ezres hadsereget állított fel. Noha
még 1939'szeptember 3-án kinyilvánította elhatározását,
hogy megőrzi semlegességét az európai konfliktusban,
erre a német kormány a legkevésbésem volt tekintettel.
A hollandhoz hasonlóan a viszonylag jó|Íe|szerelt bel-
ga hadsereg sem tudott tartósan ellenállni Guderian
páncélosainak. Az első nagyobb tankcsatára má-
jus 13-án került sor, Tirlemont körzetében a XVI.
páncéloshadtest erős francia harckocsizó kötelékekkel
ütközött meg. A francia tankok, bár csak biztosítaniuk
kellett volna a területet, súlyos veszteségeket szenved-
tek a )u 87 Stuka zuhanóbombázók által támogatott
német egységektől. Mindez annak ellenére következett
be, hogy a francia tankok erősebb páncélzattal és fegy-
verzettel rendelkeztek, mint a német típusok. Május
1S-re a francia 1. Hadseregcsoport csapatai felvonul-
tak a Dyle vonalára, és felkészültek a védelemre. Még
A AÍelrobbantott hidakat pontonhíd segítségévelpótották.
ezen a napon a német XV. páncéloshadtest Dinant-nál
átlépte a Maas folyót, és a I(eist-páncéloscsoport egy- Y A Panzer IV harckocsi korai, rövid csövű ldveggel szerelt valto.
ségei is hídfőállásokat építettekki Sedan városánál. zatai hatékonyak voltak afrancia páncélosokkal szemben.

#'

{.rj -_*:
!
A Német katonák egy gránáttölcsérben keresnek menedéket az ellenséges tü.
zérségtámadása elől, t:rl3.'r
A franciák Sedannál rohamra küldték az I. és a 2. páncéloshad. l*,"..
osztáIyt, de a német XV. páncéloshadtest súlyos veszteségeket
okozva Visszaverte a támadókat. |e||emző, hogy a 2. páncélos-
hadosztály nem is tudott rendben felfejlődni az utakat eltorla-
szoló menekültáradat és a Luftwaffe állandó támadásai miatt,
a tankok szétszóródtak, és zilált hadrendben vették fel a har-
cot a németekkel.
Május 17 -re az A Hadseregcsoport csapatai St. Quentin vá-
rosától keletre elértékaz Oise folyót, és harc nélkül elfog-
lalták Brüssze1t'
III. Lipót belga király május 28'án feltétel nélkül letette
a fegyvert, kormánya Franciaországba, majd Angliába
menekült. Hitler egy mérsékelt,komoly nemzetközi ta-
pasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander von
Falkenhausent neveZte ki Belgium katonai kormány.
zójána\<. Falkenhausennak sikerüIt a németek által
megszállt országok közül a legkevésbé elnyomó
kormányzatot működtetnie itt. Említésre érde-
mes sikerrel lépett fel Göring és Himmler be-
folyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány el-
lenére is sikerült megakadályoznia a tömeges
éhínséget,sőt ellenállása nyomán a mintegy
90 000 belga zsidó kétharmada is túléltea
háborút.

> Nrici zriszlót letryet a szél Belgium elesett,

 TARTALOM

A versailles-i békeszerződés következményei ... 4

Adolf Hitler ésazNSDAP .....8
Németországfegyverkezése azL930-asévekben ,....12
Amásodikvilágháborúkapujában.... ...16
Alengyel offenzívaterve .....2O
FallWeiss:Lengyelországmegtámadása. ......24
Lengyelországkéttiiz között ,,28
Anyugatihatalmakreakciói.... ..,32
Lengyelországbukása ,,,36
Anémethadiflottaűjjászervezése, ...,,,4o
Támadás Scapa Flowellen .,,,M
A furcsa háború .. .48
Atrocitásoklengyelföldön ..,.52
Az USA semlegességi nyilatkozata . .56
Háború északon: a Szovjetunió megtámadja Finnországot. ..... 60
A La Plata-i ütközet. ,.. .64
A moszkvai béke .. 68
A nyugati hadszíntér.. . .72
DániaésNorvégiamegszállása ....,76
FallGelb ....80
Fallschirmjager. .. .84
Mussoliniés afasizmus ......88
offenzívanyugaton ....,92
 *fln
Lw-
Könyvek

sBN 978-963251135 1

llilililLilill[iltllllilll

3 :.tr-\
.$ :.. I