Gazdaságtörténet

IX. előadás
Az iparosítás második hulláma - Németország

Dr. habil. Lévai Csaba

egyetemi docens
DE Történelmi Intézete
 Németország
• Politikatörténet:
• 1806 előtt: a Német nemzet Szent Római Birodalma. 962-ben alapították, de a 18. század
végére a császár hatalma nagyon korlátozottá vált. Az egyes területek uralkodói önálló
uralkodói jogokat gyakoroltak. A birodalom több, mint 350 politikai egységből állt.
Nagyon kicsi városállamoktól (Hamburg, Bremen) olyan európai nagyhatalmakig, mint
Poroszország vagy a Habsburg Birodalom. Az orosz cártól eltekintve a námet-római
uralkodó volt az egyetlen császár Európában.
• 1804: Bonaparte Napoleon Franciaország császára.
• 1805: Napoleon vereséget mért a Habsburg Birodalom és Oroszország hadseregére
• 1806-1807: Napoleon vereséget mért Oroszország és Poroszország koalíciójára.
• 1806: A megnövelt nagyságú francia befolyás alatt álló német államokból Napoleon
megszervezte a Rajnai Szövetséget, amelyik francia nyomásra kilépett a a Német-római
Birodalomból. I Ferenc kihirdette a birodalom megszűnését.
A Német-római Birodalom (18. század vége)
 Németország
• Politikatörténet:
• A Franciaországtól elszenvedett katonai vereség után a porosz vezetés politikai, gazdasági, társadalmi és
katonai reformok bevezetését határozta el, hogy a nagyhatalmi politikában eredményesebben tudjon
szerepelni.
• 1. Heinrich Friedrich Karl Stein (1757-1831) reformjai
• 1807: A jobbágyság megszüntetése (I. szakasz): a korábbi jobbágyok jogi szempontból szabad emberek lesznek
• 1807: Az egyes rendek tagjai átléphetnek egy másik rendbe
• 1807: A nemesek engedélyt kapnak, hogy kereskedelmi és ipari vállalkozásokban vegyenek részt.
• 1807: A polgári rend tagjai földbirtokot vásárolhatnak
• 1808: A városok önkormányzatának kiterjesztése
2. Karl August Hardenberg (1750-1822) reformjai
1810: A nemesség adómentességének eltörlése
1810: A céhek eltörlése
1810: Az ipari vállalkozás szabadságának kimondása
1811: A jobbágyság megszüntetése (II. szakasz): Az általa használt föld és a földesúrnak nyújtandó szolgáltatások
megváltásának költségeit a volt jobbágyoknak kell kifizetniük. Amennyiben az ehhez szükséges összeget nem tudta
előteremteni, a korábban általa használt föld a volt földesúr tulajdonában maradt, s a volt jobbágy föld nélkül szabadult fel.
Belőlük föld nélküli mezőgazdasági munkások lettek, akik korábbi földesuraik földjein dolgoztak. A volt földesurak a fenti
helyzet miatt földjeik jelentős részét megtarthatták. Így megőrizték gazdasági, társadalmi és politikai befolyásukat.
1814: Az általános hadkötelezettség bevezetése.
 Németország
• Politikatörténet:
• Ezek a társadalmi és gazdasági reformok az iparosítás nélkülözhetetlen előfeltételei voltak.
DE ezek a reformok – FRA-tól eltérően – nem egy alulról kibontakozó társadalmi
forradalom eredményeként valósultak meg, hanem a porosz állam vezetői kezdeményezték
azokat. Minthogy Poroszország vezető szerepet játszott a német egyesítésben, ezek egész
NÉM fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bírtak. Ezek eredményeként, a porosz
társadalom hagyományos vezető csoportjai – a földbirtokos arisztokrácia és jómódú vidéki
nemesség – nagymértékben meg tudta őrizni politikai vezető szerepét.
• 1815: A Német Szövetség létrehozása, amelynek 39 tagállama volt már csak, Ausztriát is beleértve.
• 1848-1849: Az a kísérlet, hogy forradalmi úton egyesítsék NÉM-ot egy alkotmányos monarchia vagy
demokratikus köztársaság formájában, kudarcot vallott.
• 1863-1871: Egyre több német állam támogatásával Poroszország legyőzte Dániát (1864), Ausztriát (1866) és
Franciaországot (1870-1871) és katonai erővel egyesítette NÉM-ot.
• 1871: Az egységes Német Császárság kikiáltása, amelynek élére a porosz király került. NÉM egy egységes
alkotmányos monarchia lett, de az uralkodó előjogai nagyon kiterjedtek maradtak. Ausztria nem lett az új
állam része.
 Németország

A Német Szövetség 39 tagállama Az egységes Német Császárság (1871)

(1815)
 Németország
• 19. század eleje: NÉM főként elmaradottabb területek megosztott halmaza.
• 1914: az egyesült Német Birodalom a legerősebb ipari nemzet Európában.
• Fejlett vas- és acélipar;
• Fejlett elektromosipar és gépgyártás;
• Fejlett vegyipar;
• Széntermelésben csak NBR előzte meg;
• Első az üveggyártásban, az optikai ipar és a színesfémkohászat terén;
• Az egyik legsűrűbb vasúthálózat;
• Magasszintű urbanizáció.
Okok:
A regionális eltérések nagyon fontosak voltak. A Rajna-vidék hagyományosan Nyugat-
Európa egyik legfejlettebb régiója volt, kisebb földbirtokokkal. Poroszország keleti
tartományai sokkal fejletlenebbek voltak és sokban Kelet-Közép-Európához
hasonlítottak. Itt nagybirtokok voltak jellemzők. Bajorország Ausztriához hasonlított,
míg az északi kikötővárosok Hollandiához álltak közel.
 Németország
• A 19. századi német gazdasági fejlődés három szakasza
• 1. 19. század eleje – 1834: a Német Vámunió (Zollverein) létrejötte
• 2. 1834 – 1870-es évek eleje
• 3. Az 1870-es évek eleje - 1914
• 1. Szakasz: fontos lépések NÉM gazdasági egységesülése szempontjából:
• A Német Vámunió kialakulása
• 1816: a belső vámok eltörlése Poroszországban
• 1828-1829: több kisebb német állam – köztük olyanok, amelyeket Poroszország vett körül – csatlakozik a porosz
vámrendszerhez
• 1834-re a legtöbb német állam csatlakozott a porosz vezetésű rendszerhez, kivéve Ausztriát, néhány kisebb államot és az
északi kikötővárosokat. A Német Vámszövetség hivatalos megalakulása.

• A Vámszövetség két legfőbb hatása:

• 1. Minden belső vám eltörlése, egy „össznémet” közös piac kialakulása
• 2. Vámszövetség külső határán kivetett közös vámot Poroszország határozta meg. Alacsony vámokat
alkalmaztak, mivel Poroszország azt akarta elérni, hogy a magasabb vámokat alkalmazó, protekcionista
politikát folytató Ausztriát kizárja a Vámszövetségből.
A Német Vámszövetség fejlődése
 Németország
• 2. 1834 – 1870-es évek eleje
• NÉM gazdasági egységesülése szempontjából a második fontos elődfeltétel a vasút
fejlődése volt. Jelentős hatása volt az egységes belső piac kialakulására. NÉM egy nagy,
olyan kontinentális ország volt, amelyik nagy belső, a hajózható víziútvonalaktól távol
fekvő területekkel rendelkezett. NÉM földrajzi felszíne nagyon változatos. A vasútépítés
kezdetben az egyes NÉM államok keretében folyt. Rondo Cameron: „Ha a Vámszövetség
tette lehetővé az egységes német gazdaság létrejöttét, akkor a vasút tette ezt valósággá”.
• 1835: az első vonal: Nürnberg – Fürth nagyon rövid
• Poroszország: az állam támogatta a vasutak építését. 1842: az állami kamatgarancia
rendszere a vasúttársaságok részvényeire. Ezek kiszámítható, fix befektetésnek
számítottak.
• Viszonylag gyors növekedés: 1840: 469 kilométer, 1850: 5856 kilométer, 1860: 11
089 kilométer, 1913: 63 378 kilométer.
 Németország
Az első németországi vasútvonal A Sziléziai Pályaudvar Drezdában
Nürnberg és Fürth között (1835)
 Németország

Németország vasúthálózata (1856) Németország vasúthálózata (1880)

 Németország
• A vasútépítés ösztönzően hatott a nehézipar fejlődésére:
• Bőséges szénkészletek
• Az 1850-es évek előtt: Szilézia, a Saar-vidék, Szászország és Aachen régiója voltak a legfontosabb lelőhelyek
• DE az 1840-es évektől a Ruhr-vidék gyors fejlődésnek indult
• 1914-re: a Ruhr-vidék az egész világ legnagyobb összefüggő iparvidékévé fejlődött. DE a kezdetek nem voltak könnyűek.
• A szénkészletek mélyen helyezkedtek el. A kibányászásuk nehezebb és drágább volt, illetve bonyolultabb technológiát kívánt.
• A kereskedelmi célú bányaművelés az 1780-as években kezdődött
• 1801: az első gőzgéppel működtetett szivattyú
• 1840-1842: a nagy volumenű bányaművelés kezdete
• 1850: a német széntermelés 40%-a már a Ruhr-vidékről származott
• 1913: már 60%-a
• 1913: NÉM széntermelése a francia hatszorosa, és csak 10%-kal alacsonyabb a britnél. A szénbányák félmillió embert alkalmaztak.
• Az iparosítás első szakaszában a vasútépítés ösztönözte a széntermelést.
• Később a vegyiparnak volt hasonló hatása.
• 19-20. század fordulója: a szénexport fellendülése és ösztönző hatása.
 Németország
• A vas- és acélipar fejlődése:
• Probléma: a vasérc viszonylagos hiánya
• Magas minőségű vasérc importja a tengeren és a Rajnán Svédországból, illetve Luxemburgból.
• 1871: Lotharingia megszerzésével jelentős vasérckészletek birtokába jutott, DE ezek foszfortartalma magas volt.
Ezt a Thomas eljárás oldotta meg.
• A korai vasipar központja Szilézia volt
• 1802: a koksz első alkalmazása.
• Az első gőzgép alkalmazása a vasiparban
• Az 1850-esek után a Ruhr-vidék lett a legfontosabb központ
• A koksz egyre elterjedtebb alkalmazása
• 1856: a koksszal fűtött olvasztók aránya 56%
• 1869: már 87%
• 1863: a Bessemer-eljárás alkalmazása az acélgyártásban
• 1881: a Thomas-eljárás alkalmazása
• 1870-1913: a nyersvastermelés 1,5 millió tonnáról 19 millió tonnára nőtt
• 1870-1913: a vasipar évi átlagos növekedési üteme: 5,9%
• 1895: a német acéltermelés meghaladta a britet
• 1914: a német acéltermelés a brit több mint kétszerese
 Németország
• A nehézipar fejlődése
• Nemcsak az össztermelés, hanem az egyes vállaltok mérete is nagy volt.
• 20. század eleje: az egy vállalatra eső termelés majdnem a brit termelés kétszerese.
Vertikálisan integrált vállalatok. Vasérc és szénbányák, kokszgyártó üzemek, kohászati
üzemek, öntödék, hengerművek, gépgyárak egyetlen vállalat keretében.
• A vasipart az „acélbárók” uralták: Krupp család, Karl Rochling, August Thyssen
• 1913: kétmillió munkás az vasiparban.
• 1913: a vasipar a teljes ipari termelés hatodrészét adta.
• Otto von Bismarck (1815-1898) az egységes Német Birodalom első kancellárja: „Korunk nagy kérdéseit
(vagyis NÉM egyesítését) vérrel és vassal (vagyis háborúval) kell megoldani”.
• John Maynard Keynes (1883-1946) a nagy brit közgazdász: „A német egyesítés nagy problémáit nem
vérrel és vassal, hanem szénnel és vassal oldották meg”.
 Németország
Az esseni Krupp művek (19. század Krupp ágyúk (19. század második
közepe) fele)
 Németország
• A gépgyártás is a német ipar vezető ágazata lett
• A vasipar fejlődése ösztökélte a gépgyártás fejlődését
• 1850-1913: a gépgyártó ipar éves átlagos növekedési üteme
• 1850-1913: a gépgyártásban alkalmazott munkások arányának növekedése az összes iparban
foglalkoztatott között 8,8%-ról 15,4%-ra nőtt
• 1913-ra a német hajógyártás már a második a brit mögött.
• Úttörő szerep a tengeralattjáró kifejlesztésében
• Úttörő szerep a belsőégésű motor kifejlesztésében: Nikolaus Otto, Karl Benz, Gottlieb Daimler, Rudolf
Diesel, Opel testvérek. DE NÉM autótermelése 1904-ben csak a negyedik a világon az USA, FRA és
NBR után.
• Okai:
• Viszonylag alacsonyabb belső kereslet NÉM-ban a fenti országokhoz képest alacsonyabb életszínvonal miatt.
• Az állam hatalmas megrendelései más iparágakat ösztönöztek (pl. fegyvergyártás, lőszergyártás)
• A belső kereslet korlátozott volt és exportra sem nagyon nyílott lehetőség. Sok országban még alacsonyabb volt az
életszínvonal, a fejlettebb országokat (FRA., NBR) pedig ellátta a saját autógyártása.
 Németország

A világ első szabadalmaztatott autója

(Benz, 1886) Karl Friedrich Benz (1844-1929)
 Németország
• A német iparosítás harmadik szakasza (1870-es évek eleje – 1914)
• 1871: Győzelem FRA felett. Elzász-Lotaringia megszerzése gazdasági szempontból is
fontos volt. Elzász addig FRA egyik legfontosabb textilipari központja volt, Lotaringiában
pedig jelentős vasérckészletek voltak. FRA-nak 5 milliárd frank hadisarcot kellett fizetnie
NÉM-nak. Az egységes Német Birodalom kikiáltása.
• Gazdasági prosperitás az 1873-as válság kirobbanása előtt:
• 1871: 207 új részvénytársaság jött létre
• 1872: 479 új részvénytársaság jött létre
• 1873: súlyos világgazdasági válság kirobbanása.
• 1883: új konjunktúra kezdete
• 1883-1913: a bruttó hazai termék éves növekedési üteme meghaladta a 3%-ot. Az egy főre
eső növekedés majdnem 2% évente.
• NÉM vezető szerepet játszott a második hullám olyan új iparágaiban, mint a vegyipar és az
elektromosipar.
 Németország
• Az oktatási rendszer, s különösen a műszaki oktatás magas színvonalának nagy szerepe
• NÉM utol akarta érni NBR-t és a német döntéshozók felismerték ebben a tudás nagy jelentőségét. A
német államok, de különösen Poroszország, még azt megelőzően elkezdték fejleszteni oktatási
rendszerüket, hogy NÉM iparosítása elkezdődött volna.
• A német államok rivalizálása is szerepet játszott abban, hogy kiváló, kompetitív felsőoktatási rendszer
alakült ki.
• 1900-1915: a brit tudósok a Nobel-díjak 8%-át nyerték el, szemben azzal, hogy a német tudósok a
29%-át.
• A német mérnökök úttörő szerepe a belsőégésű motor kifejlesztésében – Nikolaus Otto, Karl Benz,
Gottlieb Daimler, Rudolf Diesel, Opel testvérek.
• A vegyipart és a gyógyszeripart olyan Nobel-díj nyertes tudósok felfedezései támogatták, mint
Heinrich Hermann Robert Koch (1843-1910), Emil Adolf von Behring (1854-1917), and Paul Ehrlich
(1854-1915)
• Az elektromosipar fejlődését olyan mérnökök újításai támogatták, mint Werner von Siemens (1816-
1892)
• 1900: a német vegyipari vállalatok alkalmazottainak 3-5%-a volt mérnök, ami vállalatonként 2-300
főt jelentett. A német vállalatok kutatási-fejlesztési részlegeket kezdtek létrehozni.
 Németország
• Vegyipar: a fejlődését több tényező ösztönözte
• Növekvő igény a vegyipar termékei iránt
• A mezőgazdasági vegyipar kialakulása. Nőtt az igény a műtrágyák iránt, ami német találmány volt.
• Új iparág volt, amelyet nem kötöttek hagyományok és szabályozások. A vegyipari vállalkozók a
legújabb technológiát tudták alkalmazni egy gyorsan változó ágazatban.
• A szerveskémiai vegyészet kialakulása
• A német vegyipar vezető cégei ekkoriban jöttek létre:
• Bayer, BASF, AGFA, Hoechst
• 1914: a német vegyipar világelső
• 1900-1913: átlagos éves növekedési üteme 6,2%
• 1913: termelése 60%-kal múlta felül az amerikai vegyiparét
• 1913: a világon előállított szintetikus festékek 90%-át német vállalatok gyártották
• 1913: a világ vegyipari exportjának 28%-át NÉM adta
• 1913: A vegyipar részesedése az export éves értkéből 10%
 Németország

A BASF ludwigshafeni üzeme (1866) A BASF ludwigshafeni üzeme (1881)

 Németország
• Az elektromosipar fellendülését több tényező ösztökélte:
• Az elektromos energia termelés fontos nyersanyaga volt a szén, ami nagy mennyiségben állt
rendelkezésre
• NÉM rendkívül gyors urbanizációja ösztönzőleg hatott az elektromos energia termelésre és az
elektromosiparra.
• A városok közvilágítása és a városi tömegközlekedés fejlődése
• NÉM-ban az elektromosipar kiépülése és az urbanizáció egybeesett. A gázvilágítás korábban csak
korlátozottabban terjedt el. NBR-tól eltérően, az elektromosiparnak nem kellett szembenéznie a fejlett
gázipar konkurenciájával.
• 1911: csak ebben az évben 110 új erőmű nyílt meg
• 1913: NÉM több elektromos energiát termelt, mint NBR, FRA, OLA és SVE együttvéve.
• Úttörő szerep a telefon kommunikáció kifejlesztésében, nagy kapacitású telefonközpontok
kifejlesztésében.
• A legnagyobb cégek:
• AEG, Siemens-Halske: 1913: az utóbbinak 57 000 alkalmazottja volt NÉM-ban és további 24 000 külföldön.
 Németország
Werner von Siemens (1816-1892) A Siemens által szabadalmaztatott
dinamó (1866)
 Németország
A világ első elektromos meghajtású villamosa,
amelyet Siemens tervezett és 1881-ben Utcai villanyvilágítás Berlinben (1884)
állították forgalomba
 Németország
• A német iparosítás vezető ágazatai:
• Szénbányászat, vas- és acélipar, vegyipar, elektromosipar
Többségük a második hullám vezető ágazata volt. NÉM vezető szerepet játszott
Európa iparosításának második hullámában.
A német iparosítás egyik legfeltűnőbb jelensége a vállalatok nagy mérete és a kartelek
felemelkedése.
Kartel: névlegesen független vállalatok közötti megállapodás vagy szerződés az árak
fixálására, a termelés korlátozására, a piacok felosztására vagy más, monopolisztikus, a
versenyt korlátozó gyakorlatok alkalmazására. Ezek az USA-ban vagy NBR-ben
törvényellenesek voltak, NÉM-ban azonban nem.
1879 után NÉM protekcionista vámpolitikát folytatott. A védővámok segítségével a
kartelek mesterségesen magasan tudták tartani az árakat a hazai piacon, míg külföldre
gyakorlatilag korlátlanul exportálhattak még akkor is, ha kevesebbért adták el a terméket
mint annak előállítási költsége, hiszen a magas belső piaci árakból kompenzálni tudták az
így adódó veszteséget.
1875-1914: a kartelek száma 4-ről majdnem 1000-re nőtt.
 Németország

• NÉM gyors iparosításának főbb tényezői

• Kedvező természeti adottságok (pl. bőséges szénkészletek)
• Széles belső piac és nagy belső kereslet
• NÉM központi földrajzi elhelyezkedése Európában
• Fejlett általános iskolai oktatás, szakképzés és felsőoktatási rendszer
• Bővülő exportlehetőségek
• Az állam fontos szerepe az iparosítás támogatásában
• A bankok döntő szerepe az iparosítás finanszírozásában – lásd Alexander
Gerschenkron elméletét
 Németország
• Az állam szerepe:
• Az állam gazdasági szabályozó szerepe nem német sajátosság volt – lásd az európai
államok merkantilista politikáját
• DE NÉM elmaradottabb volt NBR-hez vagy FRA-hoz viszonyítva s ezért itt a felzárkózást
szorgalmazó gazdasági beavatkozásnak nagy hagyománya volt, különösen
Poroszországban.
• Az állami beavatkozás három szakasza Poroszországban (Clive Trebilcock)
• 1. 1790-1840: Az ország viszonylagos elmaradottsága miatt a gazdaság növekedése
ösztönzése érdekében nagy igény volt az állami beavatkozásra. A szénbányászat és a
nehézipar támogatása katonai okokból különösen Sziléziában. Az állam több jövedelemre
kívánt szert tenni. A korábban említett reformok bevezetése.
• 2. 1840-1870: Csökken az állami beavatkozás iránti igény. A gazdasági nüvekedés fő
tényezőjévé a gazdaság önfenntartó növekedése válik. Az állam nyitottabbá válik a
változásokra.
• 3. 1870-1914: Az állam elhanyagolható beavatkozása. A vasutak állami kezelésbe kerülnek.
Az állam az infrastruktúra fejlesztését támogatja.
 Németország
• A bankok szerepe:
• Alexander Gerschenkron elmélete a 19. századi iparosítás eltérő finanszírozásáról az egyes
európai országokban
• 1. Önfinanszírozó iparosítás: NBR. Az iparosítás folyamatát a hazai kereskedelmi és ipari
szektorban felhalmozott tőkéből finanszírozták.
• 2. A bankok meghatározó szerepe: BELG, FRA, NÉM. Az újfajta befektetési bankok
fontos szerepe az iparosítás finanszírozásában az ipari tőke viszonylagos hiánya miatt.
• 3. Az állam meghatározó szerepe: Kelet-Európa, ORO. A bankszektorban sem volt
elég tőke.
• Gerschenkron szerint NÉM a második csoport legtipikusabb képviselője.
• 1900: a 16 legnagyobb német bank képviselői 437 ipari vállalat igazgatótanácsában voltak
jelen.