Gazdaságtörténet

VIII. előadás
Az iparosítás második hulláma
Dr. habil. Lévai Csaba
egyetemi docens
Történelmi Intézet
Egyetemes Történeti tanszék
 Belgium

• A politikai háttér
• 1556-ig a Németalföld teljes területe a Német-római Birodalom része, azt követően Spanyolország
fennhatósága alatt
• A 16-17. század fordulóján az északi tartományok elnyerték függetlenségüket, a Holland Köztársaság –
Egyesült Tartományok létrejötte.
• A déli tartományok (nagyjából a mai Belgium területe) spanyol fennhatóság alatt maradt
• A spanyol örökösödési háború következtében (1701-1714) a déli tartományok a Habsburg Birodalom
ellenőrzése alá kerültek.
• A francia forradalom és a napóleoni háborúk idején (1789-1815) a déli tartományok francia megszállás
alá kerültek.
• A bécsi kongresszuson (1814-1815) a déli tartományokat Hollandiához csatolták: Egyesült Németalföldi
Királyság
• 1830: a déli tartományok elnyerik függetlenségüket Hollandiától: a független Belga Királyság létrejötte.
 Belgium
Az Egyesült Németalföldi Királyság etnikai és
Az Egyesült Németalföldi Királyság Belgium kiválása
előtt és után vallási összetétele a belga tartományok
kiválása előtt és után
 Belgium
• Belgium jó példa arra, hogy egy kis ország hogyan tudja hatékonyan kihasználni
adottságait
• Belgium sikerének okai
• 1. Erős kereskedelmi és ipari hagyományok. A Balti-tengeri kereskedelem egyik
végpontja, a középkori Európa egyik kereskedelmi és ipari központja. Ruházati ipar,
gyapjúipar, nehézipar komoly hagyományai. Amszterdam előtt Bruges majd Antwerpen
volt Északnyugat-Európa kereskedelmi és pénzügyi központja. Tőkefelhalmozás.
• 2. nagyon kedvező természeti adottságok. A vallon régióban bőséges, könnyen
hozzáférhető fekete kőszén készletek. Jó minőségű vasérc nagy mennyiségben a szén
mezők közelében (Luxemburg). Ólom és cink készletek.
• 3. Kedvező földrajzi fekvés. Nagy külföldi piacok közelsége: brit, francia, német, holland.
A Németországot az Északi-tengerrel összekötő közlekedési útvonal (Rajna) keresztútján
feküdt. Már a vasút előtt is kiterjedt csatornahálózat.
 Belgium
• 4. A külföldi technológia és szakemberek fontos szerepe
• Biolley család Franciaországból: a gyapjúipar megteremtése Verviers-ben a 18. század elején
• William Cockerill (1759-1832) Nagy-Britanniából (Leeds): az első fonógépeket gyártó üzem a
kontinensen (1799) Verviers-ben.
• William-Louis Ternaux (1763-1833) Franciaországból: 1807: egyik gyapjúipari üzeme már 1400
munkást alkalmazott.
• A gőzgép nagyon korai megjelenése és alkalmazása:
• 1720: A brit O’Kelly megépíti a kontinens első Newcomen-féle vízszivattyúzó gépét egy Liége
melletti szénbányában.
• 1730: George Sanders Nagy-Britanniából: az első gőzszivattyú egy ólombányában. first steam
pump in a lead mine
• 1789: 60 Newcomen-féle gőzgép működött.
• 1791: a Périer testvérek Franciaországból: az első Watt-féle gőzgép
• 1814: 24 Watt-féle gőzgép működött a textiliparban, a nehéziparban, a szénbányászatban.
• A Newcomen-féle gőzgépek a szénbányákban az 1830-as évekig működtek.
• 1826: 319 gőzgép a nehéziparban
• 1853: 2,013 gőzgép a nehéziparban
 Belgium

• A korai belga iparosítás legfontosabb szektorai

• 1. Szénbányászat: jelentős tőkebefektetés a francia megszállás időszakában.
• A belga területek szénexportja: 1788: 58 000 tonna; 1821: 252 000 tonna, 1830: 500 000
tonna
• A brit szénexport: 1788: 185 000 tonna, 1821: 27 000 tonna, 1830: 50 000 tonna
• Belgium széntermelése:1830: 2 305 000 tonna, 1870: 13 695 000 tonna, 1910: 25 523 000
tonna.
• 2. Nehézipar: az Ardennekben fejlett, faszénre alapozott pre-indusztriális hagyományos
vasipar.
• 1824-1827: az első kereskedelmileg sikeres koksztüzelésű olvasztókemence a kontinensen.
1815: William Cockerill cége gőzgépeket és textilipari gépeket kezdett gyártani. Majdnem
2000 munkást alkalmazott. A kontinentális Európa legnagyobb ipari üzeme volt.
 Belgium
Egyes országok szénkészletei abszolút
számokban és egy főre esően (1913)
William Cockerill (1757-1837)
 Belgium
• A vasúthálózat fejlődése
• A vasút fontos szerepe a belga iparosításban
• Ösztönözte a nehézipar fejlődését
• Utat nyitott a francia és a német piac felé
• Ösztönözte a tranzitforgalmat Franciaországból, Hollandiából és Németországból Belgiumon keresztül
• 1840: 334 kilométer, 1870: 3136 kilométer, 1914: több mint 10 000 kilométer.
• 1914: A legnagyobb hatékonyságú és a legjobban kihasznált vasúthálózat Európában
Nyugat-Európa legsűrűbb vasúthálózata
• 63 kilométer vasút jutott 100 000 lakosra
• 3. Textilipar: Ghent = a belga Manchester. 1801: Lieven Bauwens egy helyi vállalkozó
néhány Crompton-féle „öszvér” gépet, egy gőzgépet és képzett angol szakmunkásokat
csempészett ide. 1810: 10 000 munkás a pamutiparban. A gépi szövőszékek megjelenése
az 1830-as években. Lenipar is fontos.
 Belgium
„La Belge”: az első, a kontinensen gyártott
gőzmozdony, amelyik Belgiumban készült Szén mezők Németország nyugati részén,
(1835). Belgiumban és Észak-Franciaországban
 Belgium
• Úttörő szerep az új típusú befektetési bankok kifejlesztésében
• 1822: Societé Générale (1830 után: Sociéte Générale de Belgique)
• A hagyományos banki műveletek mellett ipari vállalkozásokba is közvetlenül befektetett (pl.
Cockerill üzemébe) a szénbányászatban, a gépgyártásban. Iparvállalatokat alapított, közmunkákat
finanszírozott, csatornaépítésekbe fektetett be. Kezdeti nehézségek után, főleg a függetlenség után
(1831) nagyon sikeres lett.
• 1835: Banque de Belgique: részvénytársasági bank a fenti intézmény mintájára. 1835-1839: 24 ipari
(szénbányászat, gépgyártás, textilipar, cukorfinomítás) és pénzügyi vállalkozásba fogott 54 millió
frank össztőkével.
• A francia tőke fontos szerepe mindkettőben..
• Összegezve:
• 1914: Belgium a kontinens leginkább iparosodott országa volt egy főre jutó ipari termelés
tekintetében csak Nagy-Britannia előzte meg.
• Erős függés a nemzetközi piaoktól: bruttó nemzeti össztermék 50%-a az exportból származott. A
francia piac kiemelkedő szerepe.
 Franciaország
• Vita Franciaország iparosodásának viszonylagos „elmaradottságáról” vagy
lassúságáról
• I. Azok érvei, akik azt hangoztatják, hogy a francia gazdaság teljesítménye 1789 és
1914 között viszonylag kisebb volt Nagy-Britanniához képest a 19. század első, és
Németországhoz valamint az USA-hoz képest a század második felében. Milyn
„felelősség” terheli Franciaországot?
• A nagy francia forradalom és a napóleoni háborúk negatív hatása (1789-1815)
• Politikai felfordulás, instabilitás, gyakori politikai rendszerváltások
• Forradalmi terror már nem csupán a nemességgel, hanem általában a gazdagokkal szemben
• A forradalmi kormányzatok erőteljesen beavatkoztak a gazdaság működésébe, pl. maximálták a
gabona árát.
• 1792-1815: majdnem folyamatos hadiállapot
• A francia kormányok a háborúk finanszírozására valódi aranyfedezet nélküli papírpénzt bocsájtottak ki
• Elszabaduló infláció> 1790-1795: a bérek 160%-kal emelkedtek
• A brit haditengerészet fölénye miatt Franciaország elveszítette transzatlanti piacai jó részét és számos
gyarmatát.
 Franciaország
• A befektetők kivonták a működő tőkét a hazai gazdaságból > külföldre menekítették
vagy föld- és ingatlantulajdonba fektették > A működő tőke hiánya a gazdaságban
• 1789-1799: FRA transzatlanti kereskedelmének drasztikus visszaesése. Ennek nagysága
csak az 1830-as években érte el újra az 1780-as évek szintjét.
• 1789-1800: FRA ipari termelése 40%-kal csökkent és a forradalom előtti szintet csak az
1810-11-ben érte újra el.
• A forradalom és a háborúk eredményeként alapvetően nem alakult át a francia
mezőgazdaság szerkezete, amely a gazdaság messze legnagyobb szektora volt. 1789: A
népesség 81%-ka falvakban élt.
• A kis egységekben történő földhasználat volt az általános, kisparaszti vagy kisbérleti gazdaságok
formájában.
• A kisbirtokosok tőke ereje korlátozott volt > nem tudták termelésüket hatékonyan modernizálni >
vásárló erejük korlátozottabb maradt
• A kisbirtokos struktúra miatt több munkaerőre volt szükség a mezőgazdaságban > A mezőgazdaság
kevesebb munkaerő felesleget tudott kibocsájtani az ipar és más szektorok irányába.
 Franciaország
• Demográfiai következmények
• A brit gyakorlattal szemben (primogenitúra) FRA-ban a birtokot felosztották az
örökösök között > Az eredmény a földbirtokok állandó osztódása volt, stabilizálódott
a kisbirtokos struktúra annak minden fenti következményével.
• Ezért a francia parasztság korében széleskörűen elterjedt az „egykézés” gyakorlata >
Az eredmény a népesség lassúbb növekedése más európai országokhoz képest. 1871-
1911: FRA népessége mindössze 8,6%-kal nőtt. NÉM: 60%, NBR: 54%
A kedvezőtlen földrajzi körülmények
- Nagy belső, a hajózható útvonalaktól távolabb fekvő területek.
- Összetett felszíni formák, nagy regionális különbségek
- A vasút előtt nehezebb volt egy egységesülő belső piac kialakulása.
- A szén, a vasérc és más nyersanyagok viszonylagos hiánya.
- 1870-71: Elzász-Lotharingia elveszítése. Az első a legfontosabb textilipari központja
volt, vasérc készleteinek nagy része pedig a másodikban volt található.
 Franciaország
Franciaország népességének Franciaország népessége
alakulása (1801-2001) növekedésének üteme (1806-1911)

• 1806 29,107,000 —
• 1821 30,462,000 +4.7%
• 1831 32,569,000 +6.9%
• 1841 34,230,000 +5.1%
• 1851 35,783,000 +4.5%
• 1872 36,103,000 +0.9%
• 1881 37,672,000 +4.3%
• 1891 38,343,000 +1.8%
• 1901 38,962,000 +1.6%
• 1911 39,605,000 +1.7%
 Franciaország
Franciaország területe és közigazgatási Franciaország területe Elzász-
beosztása Elzász-Lotharingia elveszítése Lotharingia elveszítése után
(1871) előtt
 Franciaország
• A szén viszonylagos hiánya több vonatkozásban is meghatározta FRA iparosítását
• 1900: FRA egy főre eső széntermelése a BELG és a NÉM adat harmada volt, a brit
adat hetede. FRA szénszükséglete harmadát importból fedezte (BELG, NBR)
• A 19. század elején a legfontosabb szénlelőhelyek a központi hegyvidékben vagy a
déli régiókban voltak megtalálhatók. Távol voltak a legfontosabb piacoktól és a
vasút előtt nehezen megközelíthetők voltak. Hátráltatta a nehézipar fejlődését.
• A nagy északi szénmedencét csak az 1840-es évektől kezdték művelni s ez
felgyorsította a modern acélipar kialakulását.
• A szénlelőhelyek fenti adottságai miatt FRA nagyobb mértékben és hosszabb ideig
támaszkodott a hagyományos vízienergiára. DE az ebből a szempontból
legkedvezőbb adottságú vidékek általában távol voltak a népesedés központjaitól, s
ennek eredményeként kisebb vállalatok jöttek létre, s ezek földrajzilag
szétszórtabban helyezkedtek, s az urbanizáció foka is alacsonyabb maradt.
 Franciaország

A szén mezők szétszórt elhelyezkedése Szénbányék Le Creusot-ban (Burgundia) a 19.

Franciaországban század második felében
 Franciaország
• Adatok, amelyek ezt a viszonylagos „elmaradottságot” agy „lassúságot támasztják
alá
• 1914: NÉM vastermelése háromszorosa volt FRA-nak.
• 1914: NÉM acéltermelése a négyszerese volt a FRA-nak
• 1913: Összes ipari termelés tekintetében FRA csak a harmadik EU-ban (1. NÉM, 2.
NBR)
• 1913: Az egy főre jutó ipari termelés tekintetében csak az ötödik EU-ban (1. NBR, 2.
NÉM, 3. Svájc, 4. Belgium)
 Franciaország
• II. Azok érvei, akik azt hangoztatják, hogy a francia gazdaság 1789 és 1914 közötti
teljesítménye nem volt rossz és összhangban volt az ország lehetőségeivel és
adottságaival. FRA vagy a francia vezetők nem tehetők felelőssé
• Az egy főre eső adatok tekintetében FRA jól teljesített
• 1871-1914: a bruttó nemzeti termék (GNP) egy főre eső éves átlagos növekedése: FRA: 1,4%, NÉM: 1,7%,
NBR: 1,2%
• A brit, a belga, a német és az amerikai iparosítás nagymértékben a bőséges szénkészletekre
alapozódott. FRA-nak voltak szénkészletei, de nem rendelkezett olyan adottságokkal, mint a
fenti országok. Készletei olyan adottságúak voltak, hogy kiaknázásuk nagyobb költséggel
járt.
• Mindennek fontos következményei lettek a szénhez kapcsolódó iparágak fejlődésére (vas,
acél). Ezekért a körülményekért a francia gazdaságpolitika vagy a forradalom nem tehető
felelőssé.
• A második hullám új technológiái alkalmazásában FRA nem maradt el
• A francia tudósok, újítók és újítások bizonyos ágazatok megújításában vezető szerepet játszottak: a
vízienergia felhasználása elektromos energia termelésére, acélipar, elektromosipar, alumíniumkohászat,
autógyártás, repülőgépgyártás
 Franciaország
• FRA iparosodása a 19. század első felében
• Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme:2-2,8%.
• 1816-1820: az éves átlagos széntermelés: 1 millió tonna. 1847: 5 millió tonna.
• 1850: már több mint 100 koksztüzelésű olvasztókemence, 350 faszéntüzelésű
• 1815-1845: a nyersgyapotfelhasználás ötszörösére nőtt. 1830 után a nyersgyapjú
importja hatszorosára nőtt
• 1812-1827: a cukorrépát feldolgozó cukorfinomítók száma 1-ről több mint 100 fölé
nőtt.
• A vegyipar, az üvegipar, a porcelánipar és a papírgyártás is gyorsan nőtt.
• Új ipari eljárások jelennek meg: gázvilágítás, gyufagyártás, fotográfia,
galvanotechnika, galvanizálás, vulkanizált gumigyártás
• A külkereskedelem gyors növekedése: 1815-1847: 4,5%-os éves átlagos növekedési
ütem
• Jelentős exporttöbblet a feldolgozott árucikkek külkereskedelmében
 Franciaország
• FRA iparosítása a 19. század második felében
• Gazdasági és politikai válság az 1840-es évek második felében (1848-as forradalom, I.
Kondratyev-ciklus befejező mélypontja)
• A széntermelés 20%-kal csökkent
• 1847-1850: a vastermelés 30%-os csökkenése
• Megújuló növekedés 1851 után (a második Kondratyev-ciklus felszálló ága)
• 1860: Cobden-Chevalier szerződés: szabadkereskedelmi szerződés Nagy-Britanniával
• A vastermelésben teljes áttérés a koksz használatára, a Bessemer és a Martin eljárás alkalmazása az
acéltermelésben
• 1870-1871: háborús vereség Németországtól, Elzász-Lotharingia elvesztése
• A „nagy válság” 1873 után
• Dinamikus növekedés 1881-ig
• A vasúthálózat növekedése: 3000 kilométerről 27 000 kilométer fölé
• A vasútépítés ösztönzően hat a gazdaság többi részére
• Széntermelés: 5 millió tonnáról 20 millió tonnára nőtt. A vastermelés 500 000 tonnáról 2 millió tonnára
nőtt
 Franciaország
• 1882-1900: viszonylag mély válság (második Kondratyev-ciklus leszálló ága)
• Visszatérés a protekcionista politikához, vámháború Olaszországgal (1887-1898)
• 1900-1914: Újra dinamikus növekedés (a harmadik Kondratyev-ciklus felszálló ága)
• A második hullám új iparágainak fellendülése:
• Elektromosipar: úttörő szerep a vízienergia termelésben DE 1913-ban az elektromosenergia termelés
negyede volt a németnek és kb. egy szinten állt az olasszal.
• Autógyártás: az első világháború előtt vezető szerep Európában. Csak az USA előzte meg. Nagy és
mély hagyományok a bicikligyártásban és a luxustermékek előállításában. Az első autógyártók
bicikligyártó üzemekből fejlődtek ki sokszor. Az autó akkoriban még luxustermék volt. (Renault,
Peugeot, Citroen)
• Alumínium és nikkel gyártás: korai vezető szerep a jelentős bauxit készleteknek, az alpesi
vízienergiatermelés korai kialakulásának köszönhetően.
 Franciaország
A Renault autógyár egyik első Henri Étienne Sainte-Claire Deville (1818-
modellje (1902) 1881) az aluminuimgyártás úttörője
 Franciaország
• FRA iparosodásának néhány jellemző vonása
• Az urbanizáció nyugat-európai összehasonlításban viszonylag alacsony szintje
• A mezőgazdaság sajátos struktúrájának hatása
• 1850: az össze foglalkoztatott 50%-ka a mezőgazdaságban, az össznépesség 60-70%-ka falvakban élt
• 1851-1914: a városi népesség arányának viszonylag lassú növekedése: 25,5%-ról 44,1%-ra.
• Az urbanizáltságnak ezt a viszonylag alacsony fokát FRA viszonylagos „elmaradottsága” jelének
tekintették. DE a mezőgazdaság fontosabbnak maradt szerepe miatt FRA volt az egyetlen olyan
iparosodott nyugat-európai ország, élelmiszerellátását tekintve önellátó volt, sőt jelentős exporttal
rendelkezett.
 Franciaország
• A francia vállaltok kis mérete
• 1906: az ipari cégek 71%-ka egyáltalán nem alkalmazott bérmunkásokat. A tulajdonos családtagjai
dolgoztak a vállalkozásban. Az iparban foglalkoztatott munkaerő 27%-kát ők alkották.
• 574 vállalkozásnak volt több mint 500 alkalmazottja. Ők az iparban foglalkoztatott munkaerő 10%-át
tették ki. A nagyobb vállalatok a bányászatban, a fémfeldolgozó iparban és a textiliparban voltak.
• A bérmunkások többségét e két véglet között a kis és közepes vállalkozások alkalmazták. A tíz főnél
kevesebbet alkalmazó vállalkozások a hagyományos kézművesiparban voltak (szabászat,
fafeldolgozás). A 100 főnél többet foglalkoztatók főleg a modern ágazatokban voltak megtalálhatók
(vegyipar, üvegipar, papírgyártás, gumigyártás, textilipar, bányászat, fémfeldolgozás).
• Nagy luxusipari hagyományok. Ebben a szektorban sok kicsi, de nagy hozzáadott értéket előállító cég
volt.
• A kis cégek dominanciáját szintén a francia gazdaság viszonylagos „elmaradottsága” jegyének
tekintették. DE NBR-től és NÉM-tól eltérően, ahol néhány nagy nehézipari vagy textilipari központ
megléte volt a jellemző, a francia ipar elhelyezkedése sokkal diverzifikáltabb volt. Kisvárosokban,
falvakban, vidéken is sok üzem volt. Ezt a helyzetet részben a természeti energiaforrások szétszórtabb
elhelyezkedése határozta meg. Valóban az „elmaradottság” jele volt-e mindez?