ANGLIA ÉS AMERIKAI

GYARMATA
 AZ ALKOTMÁNYOS BRIT BIRODALOM
• 1688  Angliában a forradalom hozzájárul az
alkotmányos monarchia kibontakozásához.
• alkotmányos monarchia  a törvényhozó
hatalmat (parlament) cenzusos képviselet alapján
választják.
• A parlament ellenőrzi a végrehajtó hatalmat.
• Az ügyeket az első miniszter (miniszterelnök)
rendezi minisztereivel együtt.
• A parlamentnek felelősséggel tartozik.
• Az uralkodó (király) bárkit kinevezhetett
miniszterelnöknek/első miniszternek, de ez
csak akkor valósult meg, ha a többségi
parlamenti pártot támogatta.
• 2 nagy párt:
• toryk: hagyományokhoz kötődő anglikán
földbirtokosok
• whigek: városi, kálvinista polgárok
 ANGLIA AMERIKAI GYARMATA
• spanyolok: Észak-Amerikát délről hódítják meg
• franciák: a Szent-Lőrinc- folyó mentén hódítanak
északi irányból
• Az 1600-as évek elején a keleti partvidéken angol
(Virginia, 1607) és holland gyarmatok jönnek létre.
• Az angolok és a hollandok telepesek által
„hódítják” meg a területet.
• A telepesek farmergazdálkodást folytatnak,
fokozatosan visszaszorítva az indián őslakosokat.
• Az angliai telepesek első hulláma vallási
üldözöttekből állt. (különböző protestáns
csoportok)
• Az önigazgatás igényét magukkal hozva
ÖNÁLLÓ, AZ ANGOL KORONÁTÓL LAZÁN
FÜGGŐ közösségeket hoznak létre. (gyarmatok)
• A XVIII. sz. közepére önálló törvényhozással
rendelkeznek, melyet a választott képviselők
alkotnak.
• Kezdetben cenzusos, majd minden gyarmati
lakosra kiterjesztett választójog.
• Az ÉSZAKI gyarmatokon farmergazdálkodás
bontakozik ki.
• A kikötővárosokban (Boston, New York) az ipar
fejlődik. (hajóépítés, textilipar)
• Jelentős a rabszolga- és rumkereskedelem.

• Déli gyarmatok:
• Ültetvényes gazdálkodás (gyapot, cukornád,
dohány)
• Főként Európába adták el terményeiket.
 HÉTÉVES HÁBORÚ
• 1754-1763 (gyarmati szakasz)
• A francia előretörést/erődépítéseket a britek támadással
honorálták 1754-től.
• A háború után a britek megszerezték a kanadai területeket is.
• A gyarmatokra már nem volt szükség, mint védelmi
területre, ezért a Brit Birodalom gyarmati közigazgatást és új
adókat vezet be.
• A brit és az amerikai kereskedők konkurenciaharca erősödik
 az angol parlament kitiltja a gyarmati kereskedőket a Brit
piacról
 A FÜGGETLENSÉG KIVÍVÁSA
• A brit rendeletek egyre nagyobb ellenállást
váltanak ki a gyarmati lakosság körében:
• 1763: telepesek nyugati földfoglalásának
tilalma
• 1765: vámok, beszállásolási törvény,
bélyegadó
• Az északi és déli gyarmatok (összesen 13)
egységesen lépnek fel a rendeletek ellen.
• bojkottálják az angol áruk vásárlását
• „képviselet nélkül nincs adózás elve”
• (ha nem vehetnek részt a birodalom
törvényhozásában/nem küldhetnek
képviselőket a brit parlamentbe, akkor nem
fizetnek adót)
• TK. 120. o. KRONOLÓGIA (1763-1773)
• 1770-ben Bostonban a tiltakozó tömegbe lőnek
a brit katonák. (redcoats)
• A britek monopóliumot (kizárólagos kereskedési
jogot) adnak a Kelet-indiai Társaságnak a tea
kereskedelmére.
• A gyarmati telepesek radikális csoportja
indiánoknak öltözve 1773-ban a tengerbe
szórja egy hajó tearakományát.
• (BOSTONI TEADÉLUTÁN)
• A Britek tengeri blokád alá veszik Bostont.
• 1774-ben a gyarmatok képviselői
Philadelphiában ülnek össze. (philadelphiai
kongresszus)
• Kinyilvánítják a gyarmatoknak az önálló
törvényhozási jogot, a brit rendeletek
törvénytelenségét és szövetségre lépnek.
• 1776. július 4-én elfogadják a Thomas
Jefferson és Benjamin Franklin által kidolgozott
Függetlenségi nyilatkozatot.
• (Declaration of Independence)
• A háború elején az angolok álltak fölényben.
(reguláris erők, flotta)
• George Washington vezetésével a gyarmati
milíciák lesből támadva zilálták szét az angolok
erejét.
• 1781-ben YORKTOWN-nál a franciák
segítségével győzelmet arattak.
• A 13 amerikai brit gyarmat függetlenségét az
1783-as versailles-i békében ismerték el.
 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁLLAMSZERVEZETE
ÉS ALKOTMÁNYA
• 1787-ben fogadták el az amerikai
alaptörvényt/alkotmányt
• Amerikai alkotmány:
• képviseleti rendszer
• hatalmi ágak megosztása
• erős központi kormányhatalom kiépítése
• (elnöki hatalom, közös pénz, hadügy, külügy)
• kétkamarás törvényhozás (alsó-, felsőház)
• ALSÓHÁZ=KÉPVISELŐHÁZ (az egyes államok
lakossági számarányuknak megfelelően
képviseltetik magukat)
• FELSŐHÁZ=SZENÁTUS (minden állam 2 küldöttet
delegálhatott)
• 1791 (az alkotmány kiegészítése)
• (határozottabban körülírják a szabadságjogokat
(vallás-, szólás- és sajtószabadság)
• AZ USA ALKOTMÁNYA: TK. 121.o.
• Az USA elnöke kormányfő/miniszterelnök és
államfő/köztársasági elnök is egy személyben.
• (a legfőbb miniszter és a hadsereg főparancsnoka)