A középkori hűbériség, rendiség, 100 éves

háború
2023. január 12. - Töritanár_

Hűbériség és a rendi állam

Hűbériség: A középkorban a nemesek között illetve a nemesek és a király között
kialakuló kapcsolat, mely a fegyveres hűségen alapult. Ebben a kapcsolatban nincs
szerepe a parasztságnak. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-
birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

Nemesi kiváltságok:
 Saját földtulajdon, mely örökíthető volt
 Jobbágy-tartás joga
 Fegyver-viselés joga
 Királyhoz fordulás joga
 Adómentesség (nálunk: Aranybulla után)
A rendi állam
Rend = olyan társadalmi csoport (réteg), amely képes arra, hogy érvényesítse
érdekeit a királynál. A középkorban két rend létezett: a papság és a nemesség.
Később, a korszak végén rendet alakít majd bizonyos országokban a polgárság is. A
jobbágyságnak viszont ez soha nem sikerül.
Rendiség: Amikor a király a nemességgel együtt uralkodik, bevonva őket a
döntéseibe. (Rendi gyűléseket tartanak rendszeresen). Más néven ezt a rendszert
rendi dualizmusnak is nevezik.
Angol rendiség (1295)
Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a
szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és
meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető
pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)
Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon
francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben,
melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli
János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna
Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar
Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót a király tanács
beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy
beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött
Anglia első parlamentje.
Francia rendiség (1302)
Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV.
Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos
Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-
1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a
nemesség támogatására.
A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra.
1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés
A százéves háború (1337-1453)
Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia
trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt
a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI.
Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.
A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben
önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál
1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros
túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége.
Jött az íjászat virágkora.
A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz
parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta,
hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.
Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra
kiűzték az angolokat.
A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485)
Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt
egymással a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra
1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)